Készült: 2021.08.02.23:37:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

169. ülésnap (2004.09.29.), 54-58. felszólalás
Felszólaló Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Beosztás oktatási miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:06


Felszólalások:  Előző  54 - 58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány órával ezelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt úr beszédében a hazai roma kisebbség nyelvén szólt néhány mondatot a magyar parlamenthez. Akkor jobboldalról egy olyan bekiabálás hangzott el, hogy “ez a magyar parlamentö. Én már jó néhány éve ülök ebben a parlamentben, néhány ciklust végigéltem itt, ezért nyugodtan mondhatom, nem tudott magyar képviselő úgy megszólalni ebben a parlamentben horvátul, németül és ezúttal roma nyelven, hogy ilyen megjegyzés ne hangzott volna el a Házban. Nem tudom, hogy azok a képviselő urak, akik ilyen közbeszólásokat tesznek, tisztában vannak-e azzal, hogy ezeknek a mondatoknak az ikerpárja valószínűleg elhangzik Szlovákiában, Romániában és Szerbiában is azokban a parlamentekben, ahol éppen egy magyar képviselő, mondjuk, magyarul kíván megszólalni.

Amikor toleranciáról, empátiáról és megértésről beszélünk, akkor pont arról beszélünk, hogy talán jó példával kéne elöl járni. Nem olyan nagy fáradság még azoknak sem, akiknek nem tetszik az, ha nem magyarul szólalnak meg a magyar parlamentben, hanem a magyar nemzetiségek vagy etnikai kisebbségek nyelvén, hogy kibírják azt a néhány percet, amikor így szólnak, ha már a belső meggyőződésük nem diktálja azt, hogy örüljenek ennek. (Taps a kormánypárti oldalon. - Font Sándor: Ne keverjük össze a PR-tevékenységet a parlamenttel!)

(11.20)

ELNÖK: Kérném szépen képviselő urat, hogy a párbeszédet, a közbekiabálásokat fejezze be, legyen szíves. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!)

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Font Sándor úré a szó. Elnök asszony, adjon szót a képviselő úrnak, ha kiabálni akar, hadd hallják mások is!

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérném szépen nagyobb figyelmüket, és ne éljenek a bekiabálás lehetőségével, a kétperces-gomb megnyomásával szíveskedjenek ezt jelezni.

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Úgy van! Köszönöm szépen, elnök asszony. Ezzel át is térhetünk az oktatás feladatára, hiszen a használható tudásnak az egyik eleme az, hogy talán országgyűlési képviselők is meg tudják tanulni előbb-utóbb, hogy ha szólni kívánnak, akkor nem kiabálnak, hanem gombot nyomnak előtte (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.), és utána, ha az elnök asszony szót ad, akkor beszélhetnek.

Liberális politikusként az a célkitűzésünk az oktatás területén, hogy a gyermekeink számára használható tudást adjunk. Használható tudást adjunk egy olyan világban, amely egy felgyorsult világ. Felgyorsult világ, amely folyamatos változásban van. Ahol a változás ténye nem rendkívüli dolog, ahol az nem az ünnepnapok, hanem a hétköznapok körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha az iskola, az oktatás területén nem tudunk alapvető változásokat végrehajtani, akkor gyakorlatilag a gyermekeinknek és végső soron a nemzetnek az esélyeit rontjuk, az életben való boldogulás, illetve az Európai Unióban történő boldogulás vonatkozásában is.

Ez azt jelenti, hogy az oktatáspolitikának a közoktatás területén négyes célkitűzése van. Egyrészt használható tudást adni a gyermekeinknek, olyan tudást, amely feljogosítja őket, képessé teszi őket az életen át tartó tanulásra, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy olyan világban, ahol sokszor váltanak szakmát egy élet során, képesek legyenek egy életen át tanulni. Tehát az intelligens tanulás technikáit, képességeit és készségeit sajátítják el. A közoktatási reform második pillére az, hogy tudomásul vesszük, hogy az Európai Unióban élünk, egy tágabb hazában, egy olyan hazában, ahol nem a magyar az egyedüli nyelv, tehát idegen nyelveket is kell tudni beszélni. Radikális reformokat léptettünk életbe, hiszen idén szeptembertől indultak el azok az osztályok a középiskolákban, amelyek lehetővé tették azt, hogy intenzív módon lehessen idegen nyelvet tanulni. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy kvázi szinte alanyi jogon tudjanak a diákjaink, gyermekeink, akik kilépnek a középiskolából, legalább egy uniós nyelvet, de lehetőleg többet magas szinten beszélni, magas szinten tudjanak azon a nyelven kommunikálni és használni a munkájukban. Nem pusztán akkor, ha el akarják hagyni az országot, mert valamilyen célból elutaznak, hanem akkor, amikor itthon dolgoznak. Hiszen a hazai munkaerőpiac egyre inkább olyan állásokat teremt, ahol már a magyaron kívül idegen nyelvet is kell tudni beszélni.

A közoktatási reform harmadik eleme az információs technológia eszközeinek és kultúrájának elsajátítása, amely nélkülözhetetlen közege az életben való helytállásnak.

A negyedik pedig az esélyegyenlőség megteremtése, nem pusztán ezekkel a közvetett eszközökkel, hanem a pozitív diszkrimináció, vagy más nyelven mindenfajta olyan eszköz révén, amely lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetben lévőket, az elesetteket, a társadalom perifériájára szorultakat föl lehessen zárkóztatni ebben a rendszerben, és az iskola képes legyen ezeket a hátrányokat, a társadalmi hátrányokat nem növelni, hanem csökkenteni. Mint ahogy tradicionálisan az iskola megőrzi, rögzíti, bizonyos esetekben pedig növeli ezeket a társadalmi hátrányokat.

A szakképzés területén különös fontossága van annak, hogy a munkaerőpiac és a gazdaság igényeivel szorosabb kapcsolatot építsünk ki. Ezt szolgálják a különböző programjaink, és ezt szolgálja majd az elkövetkező két év tevékenysége is.

A felsőoktatás területén pedig a Magyar Universitas program az, amelyet a kormány e nyáron elfogadott, és ennek jegyében történik meg a felsőoktatás reformja. Az egyik legfontosabb része, hogy átjárhatóvá tegyük felsőoktatási rendszerünket az európai rendszerekkel, a bolognai folyamat részeként Magyarországon 2006-ban elindul kötelezően egy felmenő rendszerben az angolszász felsőoktatási modell, képzési rendszer bevezetése, egy többlépcsős, lineáris rendszer, amely egyesíteni tudja az elitképzés és a tömegképzés szükségleteit és igényeit. Ez teszi lehetővé azt, hogy tömegesen belépve a felsőoktatásba, három-három és fél év után egy használható diplomával lehessen kilépni onnan, és a diákoknak egy kisebb része tudjon továbblépni a felsőfokú mesterképzés és a doktori képzés szakaszaiba.

A felsőoktatási reform második pillére az intézményirányítási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy azt a szellemi tőkét, szellemi vagyont, amely megtestesül a magyar felsőoktatásban, mozgásba tudjuk hozni, és a magyar felsőoktatás versenyképességét javítani tudjuk.

A harmadik terület a hallgatói jogosítványok és lehetőségek bővítése, kezdve attól, hogy lehetővé tesszük a diákhitel igénybevételét az európai uniós felsőoktatási intézményekben történő tanulmányok esetén is; lehetővé tesszük, hogy elismert részképzések esetén, amelynek a kreditjeit elismerik a magyar felsőoktatásban, a képzési normatívát a diák magával vihesse a külföldi egyetemekre. Lehetővé tesszük ugyanakkor a hallgatói támogatás növelése révén azt is, hogy azok a diákok, akik tandíjas, költségtérítéses képzésben vesznek részt, és ilyen ma már a diákoknak csaknem a fele, magasabb diákhitelt vehessenek fel. Tehát kezdve ezektől az intézkedésektől, a jogbiztonság, jogorvoslati lehetőségek bővítésén, érvényesítésén át a diákmunka megkönnyítéséig és kedvezményei növelésén át az egyetemeken belül, ez mind lehetővé teszi a diákok, a hallgatók jogainak és lehetőségeinek bővítését.

És végezetül ezzel a programmal együtt elindítjuk a legnagyobb szabású beruházási programot a magyar felsőoktatásban, igenis a magántőke bevonásával, hiszen 160 milliárd forint körüli összege természetesen a költségvetésnek nincs arra, hogy közvetlen beruházásokat teremtsen. De lehetővé lehet tenni a magántőke bevonása révén, hogy előrehozzunk beruházási tételeket, 15-20 év beruházásait tudjuk előrehozni. A képzési rendszer reformjával, az intézményirányítási rendszer reformjával együtt ez a harmadik ilyen terület. Az infrastruktúra fejlesztése teszi lehetővé azt, hogy a magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás nyomán olyan versenyképes helyzetbe kerüljön, amellyel a verseny előnyeit, szellemi tőkében megtestesülő előnyeit valóban ki tudja használni, és egy tudásalapú társadalomban, a tudásgazdaság részeként olyan többcélú felsőoktatási intézményként tudjon dolgozni, amely egyrészt a magyar diákok számára, a magyar kutatás számára egyaránt lehetőségeket biztosít.

Ezek azok a legfőbb célkitűzések, korábban elkezdett reformok, amelyeket a hátralévő két évben az új kormány be kíván fejezni és meg kíván valósítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  54 - 58  Következő    Ülésnap adatai