Felszólalás adatai

DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor tavaly májusban elvállaltam a miniszteri megbízást, fontos célkitűzésként fogalmaztam meg, hogy az egészségügy kérdéseit visszavezessem a szakma és a szakmapolitika területére. Ez a törekvésem azt a mögöttes célt szolgálta, hogy egy magasabb színvonalú, egységes ellátást biztosító egészségügyi rendszert alakítsunk ki. Az elmúlt időszakban számos jelzést kaptunk arra vonatkozólag, hogy az egészségügyi ágazat működését szabályozó törvényeket kisebb-nagyobb mértékben módosítani, egyes esetekben pontosítani kellene, illetve harmonizálni kellene a megváltozott vagy kötelezően harmonizálandó uniós jogszabályokhoz.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat több különböző törvény módosítását tartalmazza, a szabályozás célja tehát az, hogy az egészségügyi ágazatot érintő jogharmonizációs feladatokat, valamint néhány, halasztást nem tűrő jogalkotási kötelezettséget teljesítsünk. Bár a törvény tervezete nagyon sok jogszabályt tartalmaz, esetenként azonban ezek csak néhány, az uniós jogharmonizációból fakadó pontosítást tartalmaznak. Azt kell viszont mondjam, hogy a törvénynek összesen hat olyan kiemelt eleme van, amit részletesen is szeretnék most önökkel megosztani.

Az egyik legfontosabb szabályozási kör az egészségügyi közszolgáltatások kiszervezésének pontos szabályozása. Jelen pillanatban azok az intézményfenntartók, akik át akarják adni az intézmény működtetését, össze tudják vadászni a különféle jogszabályokból a rájuk vonatkozó rendszert. De úgy gondoltuk, hogy szükséges egy olyan pontos szabályozás, amivel az eddigi, ilyen jellegű kiszervezések tapasztalataira is támaszkodva garantálni tudjuk azt, hogy a biztosítottak ellátása minden körülmények között biztosított marad, és garantálni szeretnénk, hogy olyan vitás kérdések ne maradjanak fönn, amelyek az esetleges szolgáltató és a feladat ellátására kötelezett intézményfenntartó között lehetnek. Ezért aztán ezt a problematikát az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben pontosan szabályozzuk.

A következő kiemelt terület az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, az Ebtv. módosítása. Itt számos olyan pontot módosítunk, ami a gyógyászatisegédeszköz-ellátást és az egyedi méltányosság támogatási rendszerét kívánja pontosan szabályozni.

A harmadik, kiemelt jelentőségű kérdéskör az egészségügyi szolgáltatók szakmai működésével kapcsolatban jelenleg is rendelkezésre álló ÁNTSZ-jogosítványok kibővítése. Az ÁNTSZ-nek ugyanis jelen pillanatban is vannak jogosítványai, de kényszerítő eszköz nincs a kezében arra, hogy a feladatokat kikényszerítse azoktól a szolgáltatóktól, amelyek azokat nem kívánják teljesíteni.

Az egyes egészségügyi törvények módosítása között az egészségügyi törvény módosítása is szerepel. Ennek egy része a szakképzést, szakmai továbbképzést célozza, más részei pedig európai uniós jogharmonizációs célokat szolgálnak.

A következő kérdéskör: a közforgalmú gyógyszertárak alapítását szabályoznánk újra, részint a gazdasági válság hatásainak figyelembevételével, részben pedig a Gyftv.-ben a gyógyszerkiadások kézben tartását szabályozó rendelkezések kapcsán a gyógyszerészekre háruló terhek csökkentését szabályozzák.

Végül az egyéb törvények egy része egészségügyi tárgyú, más része viszont nem feltétlenül egészségügyi tárgyú, gondolok itt például az adatkezelésről szóló törvényre vagy akár a sugárzásokról szóló törvények módosítására, amelyek, mint említettem, uniós jogharmonizációt céloznak.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításának, ahogy említettem, legfontosabb eleme az egészségügyi közszolgáltatások kiszervezésének szigorú, részletes szabályozása. Ebben a körben tartalmazza a javaslat az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek szakellátási kötelezettségének, feladatának mértékét, az e körben köthető megállapodás és az egészségügyi ellátás szerződéskötésére jogosult szervek szerződésben foglalt részletszabályait. A módosítás egyrészt garanciális elemeket tartalmaz, így a megkötendő szerződésnek azt a minimális körét szabályozza, amivel el lehet érni azt, hogy egy ilyen konstrukcióban is a biztosítottak, illetve az ellátásra kötelezett részére garanciális elemek legyenek. Fontos korlát például ebben a javaslatban, hogy az egészségügyi ellátási szerződés esetében nem engedi szétszedni a szakorvosi rendelőintézeti és a kórházi szolgáltatásokat. Vagyis ez annyit jelent, hogy egyes tevékenységek, egyes szakmák csak egyben adhatók át, hiszen nem cél az, hogy egy ilyen módosítással a megmaradó intézmény vagy megmaradó tevékenység gazdasági szempontból ellehetetlenüljön.

A törvény tervezete a közszolgáltatási szerződés megszerzéséhez külön vagyoni biztosítékot is előír. Ez a vagyoni biztosíték lenne az, ami biztosítani tudja azt, hogy abban az esetben, ha a működtetőnek anyagi problémái vannak, az egészségügyi dolgozók bérét ki lehessen fizetni, illetve azokat a beszállítókat, akik nélkülözhetetlenek az egészségügyi intézményhez, ne érje károsodás.

(8.10)

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosításán kívül, amint említettem, vannak olyan elemek, amelyek a kapacitásstruktúrában az egyes ellátási formák közötti rugalmasabb, a szükségletekhez jobban alkalmazkodó kapacitásátcsoportosítási lehetőségeket teremtik meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az egészségbiztosítási törvény módosításának egyik lényeges eleme az egyedi méltányosságok körének újraszabályozása. A rendszer jelenlegi formájában esetleges, áttekinthetetlen, és számos esetben szociális megfontolásokat visz a szakmai-elvi támogatási rendszerbe. A jelenlegi méltányossági rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy egyes termékek gyártói a transzparenciarendelet, illetve a befogadásról szóló rendeletek megkerülésével nagyon komoly támogatási összegeket vegyenek ki az alapból, és nem rendszerszerű a finanszírozás. Ezért aztán ezzel a módosítással biztosítani kívánjuk azt, hogy egy bizonyos esetszám vagy egy bizonyos pénzösszeg felhasználását követően kötelező legyen a gyártónak társadalombiztosítási támogatásért folyamodni az egészségbiztosítóhoz.

Én úgy gondolom, hogy ezzel a módosítással egy áttekinthető rendszert tudunk bevezetni, másfelől pedig az Egészségbiztosítási Alap kiadási oldalát is sokkal jobban kézben tudjuk tartani. A javaslat a fentiekkel összhangban tehát biztosítja azt, hogy a betegek hozzájussanak az ellátásokhoz, ugyanakkor a kiadási oldal kézben tartható legyen.

A további módosítások a fenntartható és minőségi gyógyászatisegédeszköz-ellátás alapjainak lefektetését tartalmazzák. A törvényjavaslat a pénzbeni ellátások szabályozásához hasonlóan rögzíti továbbá azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási támogatással történő igénybevételére vonatkozó passzív jogosultság esetében is egybefüggően figyelembe vehető a korábbi, 45 napot elérő biztosítási idő, ha a biztosítás folyamatos, vagyis ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Lényeges változtatás lenne, hogy azok az intézményfenntartók, amelyeknek több egészségügyi intézmény van a fenntartásában, az egyes intézmények számláit külön lennének kötelesek kezelni. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy az egyes intézményeknek a nem megfelelő gazdálkodása esetén ne az összes intézmény menjen tönkre, amely ugyanahhoz a szolgáltatóhoz tartozik. Úgy gondolom, hogy ez egy lényeges módosítás.

Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosításával bevezetésre kerülne az egészségügyi bírság. Az egészségügyi bírság azért kerül bevezetésre, mert az ÁNTSZ részére, különösen közegészségügyi és egészségügyi szolgáltatók szakmai működésével kapcsolatos hatósági területen nem állnak jelen pillanatban rendelkezésre megfelelő eszközök a jogszabályokban foglaltak kikényszerítéséhez. Az ÁNTSZ hatósági eljárásaiban a jelenleg hatályos jogszabályok alapján szabálysértési bírság, közigazgatási anyagi jogi bírságok, illetve a Ket. szerinti eljárási bírságok kiszabására jogosult. Közigazgatási anyagi jogi bírságként a szolgálat a jelenleg hatályos szabályozás alapján a kémiai biztonsági előírások betartása érdekében kémiai terhelési bírságot, a nem dohányzók védelmére vonatkozó rendelkezések megszegése esetén pedig egészségvédelmi bírságot szabhat ki.

A további szakterületeken a jogszabályok nem teszik lehetővé a határozati kötelezésen kívül más jogkövetkezmény alkalmazását, így a gyakorlatban az történik, hogy az ÁNTSZ hoz egy határozatot, amiben kötelezi a szolgáltatót valamilyen elvárt viselkedésforma betartására, ezt a szolgáltató vagy megteszi, vagy nem teszi meg. Én úgy gondolom, hogy ezzel az egészségügyi bírság bevezetésével kikényszeríthető a jogkövető magatartás.

Tisztelt Képviselők! Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításának a következő lényeges pontjai vannak. Az utóbbi néhány év jogalkalmazói tapasztalatai alapján a működési nyilvántartásba való felvétel, törlés és megújítás eljárási rendje mindenképpen pontosításra szorul. Meghatározásra kerül az az időtartam, hogy a diploma megszerzésétől számítva mennyi időn belül lehet továbbképzési kötelezettséget előírni, illetve továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül bekerülni a nyilvántartásba. Ezen kívül - összhangban az uniós alapelvekkel - a törvény elfogadása esetén lehetővé válik a külföldön végzett egészségügyi tevékenység gyakorlati pontként a továbbképzési rendszerben.

A javaslat meghatározza az egészségügyi ágazati képzési formákat és azok legfontosabb jellemzőit. A törvényjavaslat módosítja az egészségügyi törvényben szereplő pszichoterápiáról szóló definíciót, meghatározásra kerül, hogy a klinikai szakpszichológiai és pszichoterápiás tevékenységet ki, milyen célból és milyen feltételek mellett végezheti.

A javaslat megállapítja a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre irányadó külön rendelkezéseket, amelyeket mindenképpen szükséges törvényi szintként szabályozni.

Tisztelt Képviselők! Az Európai Unió Bírósága 2009 májusában gyógyszertár-tulajdonlás ügyében döntést hozott. Az ítélet kimondta, hogy nem ellentétes az Európai Közösséget létrehozó szerződés letelepedés szabadságáról szóló EK 43-as és EK 48-as cikkekkel az olyan nemzeti szabályozás, amely megakadályozza, hogy a gyógyszerészi képzettséggel nem rendelkező személyek gyógyszertárak tulajdonjogát megszerezhessék, illetve gyógyszertárat üzemeltessenek. Mindamellett, hogy a Bíróság által hozott ítélet nem keletkeztet jogalkotási kényszert a magyar szabályozásban, jelen törvényjavaslat keretében a lakosság érdekét és igényeit szolgáló tényleges többletszolgáltatás biztosítása érdekében szigorítani kívánjuk a gyógyszertár-létesítés feltételeit, továbbá tekintettel arra, hogy a teljes liberalizáció hatásának felülvizsgálatára hosszabb távú elemzés szükséges, ezért a törvény tervezetében a teljes liberalizáció időpontjának 2013-ra történő elhalasztását javasoljuk. Ez egyben a gyógyszerész szakmai szervezetek kérése is volt. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan része a törvénynek, amely minden képviselő támogatását fogja élvezni.

Egyéb egészségügyi tárgyú törvények módosítása. A kémiai biztonságról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló uniós irányelvek átvezetése a magyar jogszabályrendszeren.

(Török Zsolt elfoglalja a jegyzői széket.)

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása többirányú. Egyrészt felhatalmazást kap az egészségügyi államigazgatási szerv, hogy szűrési célból egészségügyi adatokat kezelhessen. A módosítás másik elemének célja a nemzeti rákregiszter hatékonyabb működésének biztosítása. Szintén új elemként kerül feltüntetésre a munkavédelmi hatóságok adatkezelési jogosítványa. Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény módosítása tartalmazza továbbá a bejelentendő fertőző betegségek körének kiegészítését az egyik, jelenleg az érdeklődés homlokterében lévő H1N1-újinfluenza-vírus okozta megbetegedésekkel.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása tartalmazza az egészségügyi dolgozók önként vállalható túlmunkájára vonatkozó szabályozás pontosítását a jogalkalmazás során fölmerült tapasztalatok alapján, valamint - különösen az egészségügyi ügyeletek megszervezésével összefüggésben - a munkaidő-beosztásra vonatkozó garanciális rendeletek továbbfejlesztését.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény módosítását, a kábítószernek, illetve pszichotrop anyagnak minősülő gyógyszer gyártásához, forgalomba hozatalához, forgalmazásához és e gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó eljárások pontosítását szolgálja a törvény módosítása.

(8.20)

Az egészségbiztosító vizsgálatai kimutatták, hogy egyes nagy forgalmú készítmények más európai uniós tagállamokban jelentősen olcsóbbak, ezért aztán szükséges megteremteni a nemzetközi referenciaárazás jogintézményét, amelynek értelmében azok a termékek belistázásra kerülhetnének, ahol a gyógyszer termelői ára több mint 30 százalékkal magasabb az egyéb jogszabályokban megjelölt európai uniós, illetve EGT-tagállamokban forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői árnál. Ez az intézkedés mindenképpen a kassza védelmét szolgálja, és ezen keresztül a közpénzekkel való gazdálkodás erősebb lehetőségét adja az egészségbiztosító kezébe.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy mondtam, a felsorolt módosítások jó része szakmai módosítás, más része uniós jogharmonizációs kötelezettség vagy éppen pontosítás. Ezeknek a változtatásoknak a célja a következő: a betegek számára egy hatékonyabb ellátórendszer álljon gyógyulásuk szolgálatában, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyabban tudja felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, olyan rendszerben gyógyuljanak a biztosítottak, illetve betegek, amely minden magyar számára elérhető, modern és biztonságos. Összességében: egyszerűbbé és ésszerűbbé váljon Magyarország egészségügye.

Tisztelt Képviselők! Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával támogassák közös szándékainkat, egészségügyünk fejlődését. Véleményünk szerint ezek azok a módosítások, amelyek az ellátórendszert javítják, és emellett választ adnak a szakmai szervezetek által felvetett problémákra is. Remélem, hogy a javasolt megfontolások az Országgyűlés falai között is ismét támogatásra kerülnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)