Készült: 2020.07.11.00:16:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

233. ülésnap (2001.10.18.), 294. felszólalás
Felszólaló Herényi Károly (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:36


Felszólalások:  Előző  294  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezet, lássuk be, nem egyszerű törvény a maga 450 paragrafusával, a maga vaskos terjedelmével, és úgy tűnik, hogy ez egy olyan szakmai törvénytervezet, amely nehezen tűri, hogy politikai vitát próbáljunk kovácsolni belőle. Úgy gondolom, ez idáig sikerült is ezt a csapdát elkerülnünk, de nem biztos, hogy ez így marad. A Magyar Demokrata Fórum részéről szeretnék - szakértők által felkészítve - kizárólag szakmai alapon beszélni erről a törvénytervezetről, erről a javaslatról.

A magunk részéről kizárólag azt vizsgáltuk, hogy a tervezett változtatások hogyan hatnak a pénzpiacra, miben segítik a tőke jó irányú mozgását, azt hogyan szorítják olyan korlátok közé, hogy ez mindenki hasznát szolgálja, de ugyanakkor hogyan garantálja a biztonságot a befektetőknek, és nem utolsósorban azt, hogy ez a művelet, ez a beavatkozás hogyan hat a magyar gazdaság fejlődésére, azzal szinkronban van-e. Bizton állíthatom, hogy a tervezet ezeket a kritériumokat, úgy tűnik, teljesíteni képes.

Amikor 1990-ben, az első tőkepiaci szabályozást követően megindult a Budapesti Értéktőzsde, 1991-ben megszületett a befektetési alapokról szóló törvény, '94-ben beindult az árutőzsde, kevesen gondolták, hogy rohamléptekkel nőjük ki ezeket a törvényi szabályokat, és ahogyan fejlődött a magyar gazdaság, úgy kellett lépten-nyomon ezeket a területeket szabályozó törvényeket is módosítani, miközben új feltételként az uniós szabályokat is figyelembe kell venni. Ahogy Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Pelikán József gátőr mondja: "Akkor még nem sejtettem." Bizony, sokan nem sejtették 1990-ben, hogy 2001-re elérünk egy olyan tőkepiaci szintre, amit más országok 20-30 év alatt értek el. Ez a fejlődés kényszerítette, hogy az egymástól függetlenül megjelenő törvényi szabályozásokat összehangolva, újrarendezve egy közös gyűjteménybe kell szerkeszteni. Ez a tőkepiacról szóló törvény, amely több mint két évig készült, és ezen időszak alatt az összes érintett szakmai szervezettel a konzultáció, az egyeztetés folyamatos volt.

Az egyesített törvényjavaslat három törvény helyét váltja fel, az értékpapírról szólót, a befektetési alapokról szólót és az árutőzsdéről rendelkezőt. Ezek a jelenleg még külön életet élő törvények rendkívül változatosan szabályozták a tőkepiacot, azonban némely részük már elavult. A cél egy átlátható tőkepiac megteremtése, amely egyben biztosítja a versenysemlegességet. Ebbe a versenysemlegességbe az MDF beleérti, hogy a liberalizálódó piacon a magyar piaci szereplők ne szenvedjenek hátrányt bármely külföldi szereplővel szemben. Úgy tűnik, a tervezet ennek eleget tesz, de van egy működési terület nem ennek a törvénynek a hatálya alatt, nevezetesen az adózás, ahol a magyar befektetők sajnos igen komoly versenyhátrányban vannak, mert az ellenfeleik, külföldi versenytársaik többéves adókedvezményt kapnak, amíg a honiak nem.

Ha már ebben a ciklusban nem is, de a következőkben ezt feltétlenül felül kell vizsgálni, ugyanis a külföldieknek nyújtott adókedvezményt tévesen értelmezzük, azt nem a hazai befektetőkkel szemben kell nekik megadni, hanem más, tőkecsábító országokkal szemben kell alkalmaznunk, hogy továbbra is vonzó befektetőhely legyen Magyarország. De természetesen hasonló feltételeket kell biztosítani a hazai befektetőknek is.

Magáról a javaslatról: merész lépés az értékpapír-forgalmazás területén a dematerializáció bevezetése, azaz az eddigi hagyományos nyomdai úton előállított értékpapír mellett megjelenik az elektronikus úton kibocsátott is. Nyilvánvaló, az eljárás egyszerűbb, olcsóbb, korszerűbb, és talán a pénzmosás ellen is fel lehet használni. A kérdés az, mennyi lesz a visszaélés. Természetesen értjük mindazokat a szabályozó részeket, amelyek egyben a csalás ellen hatnak, csak Magyarországon láttunk már néhány csodát, hiszen jó néhány olyan dologgal találkozunk, amely külföldön kitűnően működik, nálunk pedig e területeken visszaélések sorát követik el. Csak egy példa: a bankkártyák. Jellemzően félnek is az emberek a használatától itthon, holott Nyugaton már alig találkozni készpénzes vásárlással, néhány szállodában már el sem fogadják a készpénzt.

A kötvénykibocsátást, a pénzpiac élénkülését talán ösztönözni fogja az a terv, amely szerint a kibocsátó saját tőkéjén felül is kibocsáthat kötvényt, természetesen kellő hitelminősítés esetén. A továbbiakban pedig megkülönböztetett módon kell majd tájékoztatást adni a tőkén felüli kibocsátásról, jelezve annak fokozatos kockázatát. Ez azért fontos, mert az állampapírokon kívül vállalati kötvények alig forognak a piacon. Ugyanígy segítheti az élénkülést, hogy a későbbiekben már nemcsak két éven túl működő cégek bocsáthatnak ki részvényt. További segítség lehet majd e téren, hogy a tervezet szerint eszközök fedezetével is lehet majd értékpapírt kibocsátani, például hitelportfólió fedezetével.

Nagy terjedelemben foglalkozik a tervezet a befektetési szolgáltatásokkal. Teljes egészében azonosul a Magyar Demokrata Fórum a tervezet azon részével, amelyben fontos cél a befektetők védelmének biztosítása, azok széles körű tájékoztatása a befektetés folyamatáról. E területen komoly változás fog beállni, amely az árutőzsdei brókercégeket fogja érinteni. Rájuk is vonatkoznak majd azok a szabályok, amelyeket már az értéktőzsdék alkalmaznak, ugyanis az árutőzsde pénzügyi szekcióján hasonló tartalmú műveleteket lehet végezni, mint az értéktőzsdén, de a szabályozás ez idáig nem volt egységes.

A szabályozások egyébként sokkal részletesebbek és egyértelműbbek lesznek, mint eddig voltak, így például az értékpapír-kölcsönzésről. A kölcsönzés eddig is elvégezhető volt, de a biztonsághoz kell a javasolt szabályozás, azaz az értékpapír-kölcsönzés nem más, mint a polgári törvénykönyvben leírt kölcsönzés és az arra vonatkozó feltételrendszer. Csakhogy a bróker olyan valamit kölcsönöz, ami nem az övé, hanem a befektetőé, ehhez természetesen a tulajdonos beleegyezése és sok-sok garanciális elem és kikötés kell.

A befektetési szolgáltatás mellett jelentős a befektetési alapokra vonatkozó tervezet is. Az 1991-es törvényalkotás óta jelentősen átalakult ez a terület. A befektetési alapkezelők ezek után lehetőséget kapnának más típusú vagyonkezelési tevékenység végzésére is. Egy liberalizáltabb piacon változatos befektetési formák alakulhatnak ki, de mindezek mellett a befektetők védelmét is garantálni kell. Várhatóan a későbbiekben sokkal könnyebben lehet majd befektetési alapot létesíteni, ami elősegítheti a piac élénkülését.

Egy ma sokat emlegetett terület, árutőzsde, értéktőzsde is szabályozásra kerül. Jelenleg a tőzsdék önálló szervezetek, a későbbiekben várhatóan gazdasági formában fognak működni, részvénytársaságként.

Elgondolkodtató az az elképzelés, hogy csak 10 százalékig szerezhet egy-egy befektető tulajdont a részvénytársaságban, azonban a puding próbája az evés. Az viszont biztos, hogy e korlátozással megakadályozható, hogy öncélú felvásárlás áldozata legyen a tőzsde.

Ma nem lehet végső változatról beszélni, hiszen nem tudjuk, merre fejlődnek, merre alakulnak a tőzsdék Európában, ki kell várni és folyamatosan szabályozni kell a beállt változásokhoz képest a hazai törvényeket is.

A tervezet az összes tőkepiaci műveletre és intézményre egy újrakodifikált szabályozást vezet be, a felügyelet eszköztára kibővül. Új elem, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a következő költségvetésben már önálló fejezetet képezne, addig viszont önálló fejezeti jogosultságot kapna, ezzel biztosítható lenne függetlensége, és garantálható, hogy a későbbiekben sem lehet feladatvégzésre utasítani őket. Ugyanakkor a Magyar Demokrata Fórumnak gondjai, fenntartásai vannak ezzel a résszel, hiszen kétharmados támogatást igénylő szakasz ez, és nem vagyunk benne biztosak, hogy garantálható lesz a kétharmados többség, és az Országgyűlés ezt a szakaszt elfogadja. Bízzunk benne!

 

(20.10)

 

Néhány gondolat az eddigi ellenzéki felvetésekről. A tőzsde jelenlegi stagnálását ellenzéki képviselőtársaink igyekeznek a kormányra hárítani. Mindenféle beavatkozásról, tőzsdeélénkítésről, annak a hiányáról beszélnek, de egyben azt is elvárják, hogy a kormány maradjon távol a tőzsdétől. Természetesen a tőzsde stagnál. De ha valaki veszi a fáradságot és megnézi az utóbbi másfél év amerikai tőzsdeindexeinek az alakulását, és összehasonlítja annak folyamatdiagramjait a magyar tőzsdével, akkor érdekes dolgokat fog tapasztalni. A két diagram szinte tizedmilliméternyire hasonlóan mozog. Ennek az oka nyilvánvalóan az, hogy a magyar tőzsdét döntő többségben külföldi pénzek uralják, ezen belül is az amerikai tőke dominál. Ugyanúgy, ahogy a világ más tőzsdéit is az amerikai befolyásolja, a kisebb tőzsdéket, mint például a magyart, még inkább. Tehát a kormány, ha még akarná, akkor sem tudná befolyásolni a magyar tőzsdét. Erre indirekt módon egyedül az Országgyűlésnek van módja, és úgy van módja, ha a törvényjavaslatot elfogadásával törvényre emeli.

Ezért alaptalanok a kormány elleni vádak. Természetesen nagy baj a befektetőknek és a részvénykibocsátóknak a veszteség, a tőzsdei árzuhanás. Azonban mi is történik ilyenkor? A már említett döntő többségű külföldi pénz kiáramlik az országból, mert eladják a részvényeket. De ilyenkor a részvényekért kapott forintot átváltják saját valutájukra, azaz váltási veszteséget szenvednek, és ezen az alacsony árú tőzsdepiacon helyet kaphat a magyar tőke, mert egyes részvények az alacsony áraik miatt elérhetők lesznek. Amikor viszont felfelé mozdul a tőzsdeindex, a külföldi ismét megjelenik, egy átváltási veszteséget újra elszenved, igaz, ezt az MNB nyeri meg, majd megveszi a már nagyobb részben magyar tulajdonú részvényeket. Ezzel csak azt a folyamatot akarom érzékeltetni, hogy a zuhanásnak nemcsak árnyoldala, habár döntően ez van, de vannak ebből adódó kisebb előnyök is.

Ugyancsak hangzatos vád, hogy ebben a tervezetben nincs semmiféle inspiráció, amely a tőkepiac jelenlegi stagnáló helyzetét kimozdítaná erről a pontról. Lehetséges, hogy ezt nehéz kiolvasni ebből a tervezetből, de akkor meg kell említeni a Széchenyi gazdasági programot, a Széchenyi plusz gazdaságélénkítő csomagot, amelyhez hasonlót egyelőre az Egyesült Államok is kezd alkalmazni a magyar elképzelésekhez hasonlóan, pontosan a visszaesés megakadályozására.

Természetesen tudom, hogy egy törvénymódosítás, illetve egy új törvény elfogadása nem fogja a magyar pénzpiacot alapvetően, azonnal fejlődési pályára indítani, de úgy gondolom, ha ezt a most előttünk fekvő törvényt elfogadjuk, akkor a pénzpiac fejlődését, a pénzpiac jövőjét fogja garantálni. Ezért a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényjavaslatot a módosítókkal együtt - amelyeket majd be fogunk nyújtani a részletes vita során - az Országgyűlésnek tisztelettel elfogadásra javasolja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  294  Következő    Ülésnap adatai