Felszólalás adatai

Miről is van szó? Azt szeretnénk, hogyha az a pont kerülne módosításra a határozati javaslatban, amely az íreknek jelen beterjesztés alapján és az ír igazságügyi miniszternek a méltatását és az együttműködési készségét nyilatkoztatja ki. Úgy gondoljuk, és ezt ki fogom fejteni részletesen, hogy az ír hatóságok - és ebbe beleértendő az ír kormányzat is - nem jártak el azzal a maximális együttműködéssel, és nem tanúsították kellőképpen azt az együttműködést, ami a helyzet megoldására vezetett volna. Ezért nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az elismerés hangján szóljon az Országgyűlés, sokkal inkább arra tennénk javaslatot, hogy úgy szóljon ez a határozati javaslat, hogy az Országgyűlés nagyobb együttműködési készséget várt volna el a Tobin-ügy megoldása során az ír hatóságok és az ír igazságügyi miniszter részéről.

És hogy miért mondom azt, hogy ez jogilag alátámasztható és teljességgel indokolható? Azért, mert többek közt abban a jelentésben, amelyet Navracsics miniszter úr terjesztett az Országgyűlés elé, több helyen szerepel a helyzet megoldásával kapcsolatban - itt a két magyar gyermeket elgázoló ír állampolgár, Ciarán Tobin ügyéről van szó és annak ki nem adásáról, illetve büntetésének Írországban való le nem töltetéséről -, hogy egész egyszerűn olyan megállapításokat láthatunk, és például ezt az egy mondatot fel is szeretném olvasni a jelentésből - és itt majd idézet következik -, hogy "tényszerűen azonban nem az uniós jogszabály, hanem maga Írország zárja ki a nyilatkozattal a kerethatározat alkalmazását a Francis Ciarán Tobin ellen Magyarországon, 2002-ben hozott jogerős ítélet írországi végrehajtása vonatkozásában". Itt elhangzik a jelentésben ez a mondat, és ráadásul részletes jogi kifejtésre kerül, hogy Írország mely nyilatkozatokkal gátolta meg azt, hogy se nem végrehajtható, se nem kiadható az a büntetés, amely Ciarán Tobin ellen született. Ennek tükrében egyáltalán nem értem, hogy a jelentéshez képest akkor miért kívánja az Országgyűlés méltatni az ír feleket. Tudniillik számomra egyértelműen kitűnik, hogy itt egy sorozatos, azt kell mondjam, jogi trükközéssel állunk szemben. Hiszen először azt gátolták meg az ír hatóságok, hogy át kelljen adni az európai elfogatóparancs alapján az ír gázolót, és ezt egyébként úgy tették meg, hogy saját hibájukból azt a kerethatározatot, ami az európai elfogatóparancsról szólt volna, jó néhány évig nem építették be az ír jogba, amikor meg egyébként beépítették, akkor meg úgy építették be, hogy ennek ne legyen visszamenőleges hatálya. Ennek ellenére az ottani bíróságok, és ez akár a legfelsőbb bíróságra is igaz lehet, erre a joghézagra hivatkoztak, hogy egyértelmű, hogy a kerethatározatnak is lehet - lévén, hogy lejárt ennek a beépítésre szánt határideje - közvetett hatálya. A bíróságokat, és így az ír bíróságokat is az Európai Uniónak a joga kötötte akkor is, még a kerethatározat beépítése előtt is, és ha mást nem, akkor az értelmezési kötelezettségük folyományaként nekik ezt a joghézagot olyan módon kellett volna eldönteniük, mármint az ír bíróságoknak, hogy ez a büntetés kiadható legyen első körben Magyarországnak. De ha ez nem történt meg, akkor legalább a végrehajtását kellett volna megtenniük vagy elrendelniük. Erre viszont szintén nem került sor, és itt viszont egy másik európai uniós kerethatározattal állunk szemben, ami ezt meggátolta, ami az Európai Unió által hiába került elfogadásra, és hiába lett volna visszamenőleges hatálya, ennek ellenére nemes egyszerűséggel Írország ehhez egy olyan nyilatkozatot csatolt, amely a tanácsi kerethatározatnak a visszamenőleges hatályát kizárta. Ez is a jelentésben szerepel, hozzáteszem, és az is megállapításra kerül, hogy ezt a nyilatkozatot majdnem, sőt több mint három évvel később tette meg, mint a nyilatkozatra fennálló határidő. Tehát ez a nyilatkozat akkor ebben a formában érvénytelennek tekintendő, de mindenképpen az ír kormánynak lehetősége lett volna arra, hogy még ha érvényesen is tette volna ezt a szűkítő nyilatkozatot az európai uniós kerethatározathoz, ezt esetlegesen visszavonja.

Ezért gondoljuk azt - és ezek nem légből kapott dokumentumok, hanem az Országgyűlésnek beterjesztett jelentésben szerepelnek, és az is, hogy végső soron az ír nemzeti jogalkotás hibájából eredeztethető ez az egész helyzet -, hogy ez elfogadhatatlanná teszi azt, hogy ezek után a Magyar Országgyűlés az írek együttműködési készségét szeretné méltatni.

(21.00)

Tehát ez oly mértékben abszurd, hogy egyébként Navracsics miniszter úr jelentésének is a semmibevételét jelenti. Úgy gondolom, az írek eljátszottak velünk egyfajta hintapolitikát, együttműködési készséget mutattak, de ha szerettek volna valódi együttműködésre törekedni, akkor meg tudták volna oldani ezt a helyzetet.

Az már csak egy diszkrét folyománya a dolognak, hogy ezt az ügyet felhasználva azok, akiknek az Európai Unióban meg kellett volna oldaniuk, például Viviane Reding és a Bizottság bármely tagja vagy elnöke - rájuk is vonatkozhat ez a dolog - nem tettek semmit. Sőt, és ami szülte ezt a határozatot, és ebben a formában egyet tudok érteni a céllal, az a Viviane Reding úgy nyilatkozott, hogy nem lepődött meg, hogy az írek semmilyen formában nem járultak hozzá, hogy egy másik európai uniós állam, tehát Magyarország területén hozott határozatot vagy végrehajtsanak vagy adják ki az elítéltet, ez az Írország tulajdonképpen megteheti ezt az eljárást, ezen Viviane Reding nem lepődött meg; ő, aki a jogharmonizációért és egységes jogalkalmazásért lenne felelős. Nem tudom, milyen egységes jogalkalmazási kép élhet Reding asszony fejében.

Természetesen megkaptuk azt is, hogy ilyen komoly szaktekintélyeket, mint a kiváló bölcsészdiplomával rendelkező Viviane Redinget jogi kérdésekben kritizálunk. Szerintem megtehetjük mint a Magyar Országgyűlés tagjai, hogy igenis kritikát fogalmazunk meg, még akár a Bizottság tagjaival és a biztosokkal szemben is, főleg ha nincs igazuk, és a saját maguk által hozott törvényeket sem tartják be. Igenis meg fogjuk tenni, és fel fogjuk hívni a figyelmet arra is, és ezt Írország esetében is meg kell tennünk, hogy van egy nyugati része az Európai Uniónak, amely úgy gondolja, hogy a keleti végeken alárendelt emberek élnek, akikkel meg lehet csinálni, hogy bármilyen jogelvet számon lehet rajtuk kérni, míg a nyugati részen ugyanezen jogelveket és lefektetett törvényeket egész egyszerűen semmibe veszik.

A legszebb egyébként ebben az, hogy mindezt a magyar emberek érdekét hangsúlyozva teszik, ahogy azt az Európai Parlamentben nem is olyan régen, múlt hét szerdán zajló vita során láthattuk, úgymond a magyar emberek érdeke mögé rejtőztek. Mit ad Isten, pont Írország a soros elnök, tehát ők voltak azok, akik az alapelveket megpróbálták számon kérni Magyarországon. Most láthatjuk, hogy ebben az ügyben, akár a Tobin-ügyben, az ír gázoló ügyében milyen nagyvonalúan tesznek ezekre az alapelvekre. Mégis ők próbálják Viviane Reding biztos asszonnyal karöltve számon kéri rajtunk, Magyarországon ezeket a jogelveket, ahogy mondtam, a magyar emberek érdekét hangsúlyozva. De ha ők valóban a magyar emberek érdekét tartanák szem előtt - egyébként fel lehetne sorolni, hogy melyek azok a szituációk, amelyekben nem tettek semmit. Gondolok itt akár a Beneš-dekrétumokra, amelyek az alapjogi charta rendelkezéseivel is ellentétben állnak, de úgy tűnik, az alapjogoknak csak ennyiben barátai az Európai Unióban, amennyiben magyar állampolgárokat érnek atrocitások, akkor ez őket nem zavarja. Sőt, például Csehország esetében utólagosan is felmentést adtak az alapjogi charta alól, így legalizálva a Beneš-dekrétumokat is. Abba már nem szeretnék belemenni, hogy hány helyen, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Erdélyben állhatnának ki a magyar emberekért, de ezt semmilyen formában nem teszik meg.

Még zárszóként talán azt is érdemes megemlíteni, és megint ez az Európai Unió irányába kritika, hogy a jelentésben az is szerepel, hogy sorozatosan, majdnem napi szinten mentek ki a levelek Navracsics Tibor miniszter úrtól személyesen Viviane Reding biztos asszonyhoz, aki úgy gondolta, hogy ezekre egész egyszerűen nem is reagál. Nyilván ez egy európai és kulturált viselkedési forma. Hozzá kell tennem azonban, hogy nemcsak Reding asszony irányába, hanem az írek és az ír hatóságok irányába is meg kell fogalmaznunk a kritikánkat, akkor járunk el helyesen, akkor járunk el a beterjesztett jelentésnek megfelelően, ahogy idéztem, a jelentésben ezek szerepelnek.

Ez az országgyűlési határozat e módosító javaslat elfogadása nélkül arra engedne következtetni, hogy itt csak az Európai Unióban követtek el hibákat. Ők a törvénytelenséget szó nélkül hagyták, ők a törvénytelenségre nem léptek semmit, és az Európai Unió alapelvei alapján nem kívánták rendezni a helyzetet. Ez egyrészről felháborító. De meg kell nézni, hogy a kiinduló helyzetet az ír hatóságok és ezen belül is az ír kormánynak és az ír törvényhozásnak a nem megfelelő, joghézagos működése idézte elő. Ez alól nem ad az sem felmentést, ha most egyfajta kedvesebb arcukat mutatják, hozzátéve azt is, hogy még most is, ebben a pillanatban is megtehetnék, hogy a kerethatározathoz tett említett nyilatkozatot visszavonják, és az egész helyzetet ebben a formában megoldják.

Úgyhogy nagyon kérem az Országgyűlést, hogy az 1-es módosító javaslatunkat fogadják el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)