Készült: 2024.03.29.13:48:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

270. ülésnap (2013.04.22.), 297. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:30


Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nekem is még a bizottsági ajánlási sor áll rendelkezésemre. Ott az 1. és 15. ajánlási pontban szerepel Papcsák képviselő úr, illetve ha jól emlékszem, a másik Navracsics miniszter úr és két államtitkárárának a módosító javaslata.

Az 1. ajánlási pont vonatkozásában - és őszintén sajnálom, hogy Papcsák képviselő úr nem része annak a három kormánypárti országgyűlési képviselőnek, aki részt vesz a mai vitában. (Dr. Rétvári Bence jelzésére:) Államtitkár úr mutatja, hogy négy, de én államtitkár urat a kormány képviselőjének és államtitkárnak tekintem (Dr. Rétvári Bence az ülésvezető elnökre és a jegyzőre mutat), és ha nem haragszik, akkor az ülésvezető elnököt sem sorolom ide, hiszen ő nem tud részt venni a vitában. De valójában azt gondolom, hogy ez részletkérdés, mert egy 263 fős frakciószövetségből hogy hárman vannak jelen vagy öten, őszintén szólva ez nem nagy különbség. De valójában a dolognak ez csak a technikai része, bár fontos technikai része.

A bizottsági vitát szeretném egypár gondolat erejéig visszaidézni, hiszen Papcsák elnök úrtól, illetve alelnök úrtól, bizottsági alelnök úrtól ott megpróbáltuk megtudni azt, hogy ennek a módosító javaslatnak mi az oka, mi az oka annak, hogy ő benyújtotta. Ugyanis már a bizottsági ajánlásban az apparátus részéről vetődött föl az a megállapítás, hogy bizony a házszabályszerűségéről a bizottságnak jó volna, ha döntene, hiszen az indokolás sem utal rá, és a szövegből sem derül ki az, hogy melyik részéhez kapcsolódik az eredeti törvényjavaslatnak a módosító javaslat.

Papcsák elnök úr ekkor a következő választ adta - nagyon érdekes volt ez a bizottsági ülés, ezért kikértem a rövidített jegyzőkönyvet a bizottság titkárságáról -, szóval a következőt mondta erre a kérdésre: "A házszabályszerűséget nem én vetettem fel, én most csak az elnököt helyettesítő alelnök vagyok." Ez igaz, mert az apparátus vetette föl, a Ház apparátusa. A következő: "Én házszabályszerűnek tekintem. - Bekiabálásra: De miért? - Miért tartom annak? Annak tartom, ezért terjesztettem elő." Na most, ez az "azért, mert csak" válasznak egy más megfogalmazása talán nem egészen kielégítő. Majd egy bizottsági munkatárs jelzésére módosította: "Mert a 47. §-sal összefügg. Így van. Köszönöm szépen." - mondja Papcsák elnök úr. Egyetlen problémám van csak ezzel, hogy ennek a javaslatnak összesen 28 paragrafusa van, úgyhogy nem tudom, melyik 47.-re hivatkozott Papcsák alelnök úr, ugyanis ilyen nincs ebben a javaslatban.

(20.10)

Majd utána elnök úr, alelnök úr megkérdezte a kormány képviselőjét, hogy egyetért-e a módosító javaslattal, és itt, azt gondolom, megint érdemes fölolvasni a jegyzőkönyvből. Répássy Róbert államtitkár úr a következőket mondta: "Elnök úr, szeretném előrebocsátani, hogy a kormány nem foglal állást, ezért tárcaálláspontot tudok mondani", mire Papcsák alelnök úr mondta, hogy igen, tessék parancsolni. Mire Répássy államtitkár úr a következőképp folytatta a mondatot: "de ennél a javaslatnál még azt sem". Szóval: ennél a javaslatnál még azt sem. A kormány képviselőjének nem volt róla véleménye.

Az előterjesztő, mármint a módosító javaslat előterjesztője, aki benyújtotta, nem tudott érdemi választ adni, hogy miért házszabályszerű, de arra sem adott választ egyébként, hogy tartalmilag miért nyújtotta be. Ez még érthető is lenne, hiszen az alelnök úr a bizottsági ülésen ezután nyitotta meg, majd ugyanabban a mondatában zárta le a vitát, gyakorlatilag abszolút meggátolva azt, hogy bárki képviselő szót kaphasson abban. Megint a jegyzőkönyvből szeretnék idézni, az elnök a következőt mondja, tehát az ülésvezető elnök, Papcsák alelnök úr: "Köszönöm szépen, megnyitom a vitát, lezárom a vitát. Akkor szavazásban vagyunk." Én erre megjegyeztem, és ezt tartalmazza a jegyzőkönyv, próbáltam jelentkezni, hogy elnök úr ugyanazzal a mondattal zárta le, mint amivel megnyitotta, mire a válasz annyi volt, hogy nem, megnyitottam és lezártam, köszönöm szépen - derültség az MSZP-képviselők részéről -, kérdezem, ki támogatja a javaslatot, s a többi, és jött a szavazás.

Hát, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy ez a módszer mélységesen antidemokratikus, egyik része a dolognak, de az, hogy ezek után Papcsák alelnök úr itt sincs a vitában, és itt sem tudom tőle megkérdezni, hogy ezt a módosító javaslatot miért terjesztette elő, azt gondolom, már egy komolyabb probléma, és megint csak azt mondom, hogy komoly tartalmi probléma. Ugyanis az én meglátásom szerint az első pontban foglalt módosító javaslat az égegyadta világon semmilyen módon nem kapcsolódik az eredeti előterjesztéshez, amihez alelnök úr próbálta ezt beszuszakolni, és gondolom, itt utalhatott a 47. §-ra, hiszen az 1. § alatt van egy olyan jogszabály, aminek a 47. §-át kívánják módosítani. Nos, ez az ügyáthelyezési jogra vonatkozik, amit pedig alelnök úr beterjesztett, az pedig a perben a beavatkozó fél jogaira, egész konkrétan azon jogára vonatkozik, hogy hogyan és miként tud majd adott esetben felülvizsgálati kérelemmel élni.

Na most, én azt remélem - és ez talán a leglényegesebb pontja az eddigi fölszólalásomnak -, hogy legalább a kormány képviselője, ha a bizottsági ülésen nem is tudott semmit mondani erről a javaslatról, akkor most, ezen az ülésen talán tud valamit mondani arról, hogy félretéve azt, hogy egyáltalán házszabályszerű-e ez a módosító javaslat, mi volt az oka a módosító javaslat előterjesztésének. Ugyanis, amikor a polgári törvénykönyvet vagy a polgári eljárásjogot ilyen módon kívánja módosítani a jogalkotó, ráadásul, és azt hiszem, hogy ez a 16. ajánlási pontban külön szerepel, hogy a folyamatban lévő ügyekre is kérik alkalmazni ezt a szabályt, akkor az emberben óhatatlanul fölmerül az a lehetőség, hogy itt nem feltétlenül a közérdeket szolgálja egy módosító javaslat, hanem adott esetben valakinek a magánérdekét.

Akkor, ha ennyire egyértelműen nem válaszol senki, és a lehetőségét is szinte meggátolják - most a bizottsági ülésre gondolok - annak, hogy egyáltalán bármilyen vita kialakulhasson egy ilyen javaslatról, aminek - még egyszer mondom - semmi köze nincs, az égvilágon semmi köze nincs az alapjavaslathoz, akkor az emberben ez a rossz érzés feltámad, és őszintén remélem, hogy a most jelen lévő fideszes képviselők vagy államtitkár úr ezt a rossz érzést el tudja oszlatni bennünk. Mert úgy hiszem, hogy ha most sem kapunk szakmai választ arra, azon kívül a semmitmondó indokoláson vagy esetleg annak a visszaolvasásán kívül, amit tartalmaz eleve a javaslat, és arra sem kapunk választ, hogy miért kellett most ilyen módon ehhez a törvényhez, az én álláspontom szerint egyébként házszabálysértő módon benyújtani, akkor bizony ez a rossz érzés nem fog eloszlani.

A másik ajánlási pont, amiről szeretnék beszélni - remélem, erre az előzőre fogok választ kapni -, az általános vitában is fölmerült már az a kérdés, az a probléma, hogy a választási eljárások vonatkozásában, legfőképpen ami a politikai hirdetéseket illeti, a kormány differenciálni kíván az európai parlamenti választások és a hazai választások között. Azaz - és nem kívánom megismételni ezt a gondolatkört, hiszen elég részletesen beszéltem erről a vezérszónoki fölszólalásomban az előző parlamenti vitában - miért megengedhetetlen, miért abszurd ez, miért abszurd az, hogy az országos listát állító pártok nem hirdethetnek a kereskedelmi médiában, míg az országos listát nem állító pártok viszont hirdethetnek a kereskedelmi médiában. Arról sem, hogy vajon mi az elvi vagy az erkölcsi alapja annak, hogy a két választás között önök különbséget kívánnak tenni, azaz az európai uniós választásoknál megengedik, a magyarországi választásoknál nem engedik meg.

Elhangzott egyébként itt több vélemény erről, mindenesetre furcsa az, hogy az európai nyomásnak engedve itt módosítanak, ott meg nem módosítanak. De azt a jogi problémát szeretném ezzel kapcsolatban fölvetni, hogy ha ezt így szabályozzák, akkor a saját alaptörvényük rendelkezésével fognak szembemenni. Hiszen az alaptörvény negyedik módosítása hozza be éppen azt a rendelkezést - és vált már egyébként ez a rendelkezés az alaptörvény részévé, a IX. cikk (3) bekezdésére utalok -, hogy sem országgyűlési, sem európai parlamenti választások esetén nem lehet a kampányidőszakban a kereskedelmi médiában hirdetni, és nem lehet ellenérték fejében politikai reklámot közzétenni. Márpedig, ha az alaptörvény IX. cikke így rendelkezik, akkor az a szabály alkotmányellenes, alaptörvény-ellenes lesz, amit most önök javasolnak. Nyilván részben erre utalt Rétvári államtitkár úr, amikor azt mondta, hogy ezek még nem végleges megoldások.

Ez viszont előrevetíti annak a lehetőségét - sőt azt tudom mondani, hogy nemcsak a lehetőségét, hanem biztosra vehetjük -, hogy ha az uniós kötelezés miatt önök kénytelenek lesznek engedélyezni a kereskedelmi médiában való hirdetését az országos listát állító pártoknak az európai parlamenti választáskor, akkor önök újra az alaptörvény módosítását kell hogy kezdeményezzék. Azaz az alaptörvény hatálybalépése után alig több mint egy évvel az ötödik módosításra kerül sor. És akkor itt, ha a fogadóirodák kellő ötletességgel és kreativitással rendelkeznek, akkor például lehet egy ilyen fogadást kötni 2014-ig, hogy vajon a ciklus felében, 2012. január 1-jén - nagyjából mondom a felét - hatályba lépő alaptörvény előtti alkotmánymódosítások száma lesz több, vagy pedig az alaptörvény hatálybalépését követő alkotmánymódosítások, azaz alaptörvény-módosítások száma lesz nagyobb. Ugye, 14 alkotmánymódosításról beszélünk az alaptörvény hatálybalépéséig, most fogunk majd ötnél tartani az alaptörvény esetében - a gránitszilárdságú alaptörvény, úgy tűnik, porlani kezdett, mert azt gondolom, ez nem tekinthető normálisnak -, meglátjuk, hogy a hátralévő egyéves kormányzati ciklusban ez a szám mit fog mutatni. Úgy tűnik, hogy ha az időszakokat vesszük figyelembe, és arányosítani próbálok, akkor nagyjából a 14:10 arány fog kijönni, tehát valószínűleg a fogadóirodák azért fogják a több pénzt fizetni, ha valaki azt tippeli, hogy az alaptörvény módosítására fog majd több esetben sor kerülni. De nem biztos, hogy sokkal többet fognak ezért fizetni a fogadóirodák.

Komolyra fordítva a szót, államtitkár úr, azt gondolom, hogy az a fajta jogalkotás, amit önök eddig eszközöltek és folytattak az Országgyűlésben, most ezeknek a számoknak és ezeknek az eseményeknek a tükrében mutatja meg leginkább azt, hogy ez egy elhibázott és elkapkodott folyamat volt. Nem csak az alkotmányt, hanem most már az alaptörvényt is a napi politikai viszonyoknak megfelelően fogják módosítani.

(20.20)

Cáfoljon meg, államtitkár úr, és nagyon örülnék neki, ha ezt megtenné, és biztosítaná a Házat arról, hogy erre nem fog sor kerülni. Úgy gondolom, ha muszáj az Unió miatt ezt a szabályt módosítani, amiről beszéltem, és amely a bizottsági ajánlás 15. pontjában szerepel, akkor kötelező lesz önöknek ennek a hatálybalépéséhez az alaptörvényt is módosítani.

Egyszóval azt tudom mondani, hogy a módosító javaslatok, amelyeket a kormánypárti képviselők benyújtottak ebben a témában, sem teszik jóvá, de még igazán jobbá sem az eredeti előterjesztést. Úgyhogy én azt kérem nagy tisztelettel a kormánypárti képviselőktől és a kormány jelen lévő tagjától, hogy gondolják meg - főleg úgy, hogy a részletes vita meg fog hosszabbodni -, hogy ennél lényegesen szélesebb körű módosító javaslatokat terjesztenek be ehhez a törvényjavaslathoz, vagy ami még ennél sokkal jobb lenne, ha a törvényjavaslatot átdolgozásra visszavonnák, és ezekben a témákban lehetőség szerint az érintett szakmai szervezetekkel és az ellenzéki pártokkal konzultálva nyújtanának be egy olyan javaslatot, amelyik egyrészt alkotmányos, másrészt igazságos, demokratikus és az európai normáknak is megfelel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai