Felszólalás adatai

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Egy hajó békésebb vizekről: a külügyi fejezettel kapcsolatban szeretném a zárszámadás kapcsán néhány tapasztalatomat megosztani önökkel. Azért is szükséges ez, mert évek óta a Külügyminisztérium fejezete az egyik legfelelősebben, legpéldásabban gazdálkodó része a költségvetésnek. Nem könnyű a helyzete, hiszen a nemzetközi tagdíjak, a különféle külügyi tevékenység végzése kapcsán felmerülő költségek jelentős része devizában van, tehát az átlag költségvetési fejezethez képest is többletkockázatokat hordoz magában, és ezzel együtt a 61 milliárdos eredeti tervet 57,7 milliárdos főösszeggel zárta, ami alacsonyabb, mint az azt megelőző 2004-es esztendő költségvetési főösszege, és természetesen eleget téve a maradványképzési kötelezettségének, nem lépte túl ezt az előírást.

A létszámgazdálkodása is példás volt, a 2004. évi 2029 főről 1843 főre csökkentette a létszámát. Itt érhetjük tetten, itt láthatjuk, hogy mégoly fontos területe is a kormányzati tevékenységnek rendelkezett - idézőjelben - azzal a tartalékkal, amellyel színvonalasan tovább lehetett folytatni ezt a munkát.

A bevételek elmaradása azért itt is megemlítendő bizonyos szempontból, mert a saját bevételek tekintetében döntően a vízumdíjakból származó bevételek, de bizonyos ingatlanok értékesítése is hozzájárul ehhez, már évek óta nem azon a szinten teljesül, ahol az elképzelés. Emellett dicséretes, hogy ennek ellenére tudják tartani a kiadási tervszámot. Ebben az évben 10,5 milliárd helyett pusztán 7 milliárd folyt be. Itt az uniós csatlakozás következtében korrigálni kellene a bázist, hogy a következő esztendőkben már saját magát a minisztérium ne hozza olyan helyzetbe, hogy különféle kiadásokat, amiket eltervezett, ne tudjon megvalósítani.

(19.20)

Mindezek ellenére tehát kiegyensúlyozott volt a gazdálkodás, és ilyen gazdálkodás mellett a fejlesztéseket is szükséges megemlíteni. Különféle technikákkal, például utazó nagykövetek rendszerének kialakításával, a költségvetési fejezet gazdálkodása kiadásokat takarított meg, és így olyan fejlesztésekre is jutott pénz, ami növelte a nemzetközi elismertségünket, javította a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásunkat.

Három ilyen lényeges szempontot lehet említeni, a csíkszeredai főkonzulátus elkészültét, majd 2006-tól a működését is megkezdi ez a külső, külhoni létesítményünk, megnyílt a belgrádi nagykövetség podgoricai hivatala, és nemzetközi tevékenységünk keretében pedig átadásra került a pristinai összekötő iroda.

Komoly előrelépés történt a - reméljük - rövidesen a schengeni együttműködéshez való érdemi, tényleges csatlakozásunkat szükségessé tevő lépésben, abban, hogy a külkapcsolatok, a külképviseletek legyenek felkészülve a vízumkiadás rendszerére.

Úgy gondolom, hogy ez a nem túl hosszú, de a lényegre koncentráló beszámoló is alátámasztja azt, hogy valóban egy jól, fegyelmezetten gazdálkodó egysége a költségvetésnek a külügyi fejezet, és ahogy a Számvevőszék megítélte, hasonlóan az egész költségvetés megítéléséhez, a külügyi fejezet is megbízható és valós képet ad a 2005. évi folyamatokról. Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)