Készült: 2020.08.06.09:50:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

100. ülésnap (2019.12.03.), 34. felszólalás
Felszólaló Becsó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:59


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önkormányzati választások után most már minden feltétel adott ahhoz, sőt bizonyos helyeken szükségszerű is, hogy a részben megváltozott politikai térben, új gazdasági kihívások közepette, sajátságos versenyhelyzetben újrapozicionáljanak sok térséget. Ezek közé tartozik Kelet-Nógrád is. A Salgótarján központú Kelet-Nógrád a rendszerváltás nagy vesztese volt, hiszen a szénbányászat és a nehézipar megroppanása, felszámolása, leépülése jelentős munkanélküliséget, gazdasági krízishelyzetet hozott a térségbe. A rendszerváltást követően nem volt olyan kormány, amelyik ne próbált volna meg valamilyen formában segíteni, a térség felzárkóztatását elindítani, de igazi áttörést a legjobb szándék ellenére sem sikerült 2010-ig elérni.

A 2010-es kormányváltást követően viszont esélyt kaptunk arra, hogy sokévnyi helyben járás után végre saját kezünkbe vegyük a sorsunk alakítását, és a kormány kitüntető figyelme és támogatása mellett megkezdjük az építkezést, Kelet-Nógrád tudatos fejlesztését. Az elmúlt kilenc év nem volt egyszerű, nem volt diadalmenet, számtalan buktatót kellett legyőzni, de elvitathatatlan, hogy nagyot léptünk előre. Kilenc éve nem volt olyan mutató, amelyben ne az utolsók között lett volna Nógrád, legyen szó munkanélküliségről, foglalkoztatásról, gazdasági teljesítményről vagy átlagkeresetről. Látva ezt, akkor három fő célt tűztünk ki magunk elé: erősíteni a gazdaságot, felhelyezni Magyarország fejlesztési térképére Nógrádot, ezen belül Kelet-Nógrádot, és erősíteni a helyi identitást. Az együttműködésnek, a kormány támogatásának és sok esetben a kézzelfogható összefogásnak köszönhetően napjainkra számos olyan fejlesztést hajtottunk végre, mely otthonosabbá, komfortosabbá tette térségünket, erősödött a Nógrád-tudat, és a gazdaságfejlesztés területén is több sikert könyvelhettünk el.

Ez alatt a kilenc év alatt bár voltak nehézségek, mert sújtott minket a főiskola megszüntetése, az elvándorlás, a több településen kitapintható szociális feszültség vagy a kutatással alátámasztott megyeszékhelyi boldogtalanság érzése, mégiscsak létrejöttek szabad vállalkozási zónák, megújult Hollókő és nemzeti kegyhelyünk, Szentkút, izgalmas tartalommal töltődött meg a Nógrád-Novohrad Geopark, kiemelt területfejlesztési támogatással számos önkormányzati fejlesztés valósult meg többek között Bátonyterenyén vagy Pásztón, külön kormányzati támogatással realizálódtak gazdaságfejlesztési projektek, elindult a „Modern város” program Salgótarjánban, és a „Magyar falvak” program is sikerrel zajlik napjainkban.

De a legfontosabb, a kulcs, a non plus ultra a térség fejlődése szempontjából a 21-es út négysávosításának befejezése volt. Igaz, közel tíz évet veszítettünk azzal, hogy 2002 után nem kapta meg ez a fejlesztés a kiemelt figyelmet az akkori kormányoktól, az út megépítése megtorpant, de 2011-ben sikerült kimozdítani a holtpontról a beruházást, így ha késéssel is, de 2019-re megépült az 52 kilométeres szakasz mindannyiunk örömére. Ez az út, amely bekapcsolja Kelet-Nógrádot az ország gazdasági vérkeringésébe, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy valóban újrapozicionáljuk térségünket, és új fejezetet nyissunk a fejlődésnek.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése az alap volt, hogy egyáltalán nagyobb dimenzióban tudjunk gondolkodni a térségünk fejlődését érintően. Öt olyan feladat áll előttünk, melyek megoldása, tartalommal való megtöltése a legfontosabb prioritás kell hogy legyen a kelet-nógrádi térségnek a jövőben. Először is, új alapokra kell helyezni Bátonyterenye és Pásztó város, illetve térségeik társadalmi és gazdaságfejlesztési együttműködését, továbbá a határon átnyúló kapcsolatokat. Lépéseket kell tenni az úgynevezett lyukas megye kiváltása érdekében Salgótarján és térsége újrapozicionálásával. A „Modern város” és a „Magyar falu” program mellett el kell indítani a „Modern magyar kisváros” programot. A gazdaságfejlesztés az elsődleges prioritás, de konkrét lépések kellenek a szociális felzárkóztatás és a képzés, a felsőoktatás fejlesztése területén is. És végül a geopark, a világörökség, a nemzeti kegyhely és a Mátra északnyugati részének szervezetileg is végiggondolt és fenntartható turisztikai fejlesztésére van szükség.

Biztos vagyok abban, hogy a térségen belül összefogással, együttműködéssel, egy kis szerencsével és a kormány további jelentős támogatásával képesek leszünk számos álmunk valóra váltására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.00)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai