Készült: 2021.03.08.09:47:30 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 79 2014.06.11. 6:21  78-120

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A sportról szóló törvényhez dr. Vas Imre képviselőtársammal közösen nyújtottunk be módosító javaslatot. Tíz évvel ezelőtt került elfogadásra a sportról szóló 2004. évi I. törvény - röviden a sporttörvény -, tíz év alatt azonban a világ sokat változott, így a sporttörvény (Zaj. - Az elnök csenget.) bizonyos paragrafusainak aktualizálása elkerülhetetlenné vált. A mostani módosításunk alapvetően a 72. § bekezdéseire vonatkozik, amelyek a beléptető rendszerek alkalmazásáról szólnak.

Én azt gondolom, hogy a sport kiemelten fontos területe mindannyiunk életének. A kormány sportlétesítmény-fejlesztési törekvéseinek köszönhetően az elmúlt években a kor kihívásainak megfelelő, új és modern stadionok és sportcsarnokok kerültek megnyitásra, illetve nyitják meg kapuikat a közeljövőben is a nagyközönség előtt. Ezek a stadionok és csarnokok több ezer, esetenként több tízezer néző befogadására alkalmasak. Győr város képviselőjeként örömteli számomra, hogy városunkban jelentős központi forrásból épül éppen mostanában a multifunkcionális csarnok, amely a Bajnokok Ligája-győztes Audi-ETO KC otthona is lesz, ráadásul az ősz folyamán, az ősz végén világverseny is megrendezésre kerül itt, ebben a multifunkcionális csarnokban.

Azt gondolom, mindannyiunk számára kiemelten fontos, hogy ezekben az európai viszonylatban is magas színvonalú létesítményekben valóban a kulturált, családbarát szurkolási formák érvényesüljenek. Törvényjavaslatunk legfontosabb célja az emberi élet maximális védelme és természetesen emellett a vagyonvédelem. Példaként szeretném elmondani, hogy ez év májusában, éppen itt a fővárosban, a Papp László Sportarénában én magam is résztvevője voltam az Audi-ETO KC Podgorica elleni női kézilabda BL-döntő mérkőzésének, ahol bizony a vendégszurkolók, hogyha a központi beavatkozás nem történik meg, komoly problémát okozhattak volna. Tehát mindenképpen fontos a beléptető rendszerek biztonságossá tétele, azok felülvizsgálata.

Napjainkban, ha egy sportrendezvényen magas biztonsági szintet kíván elérni a szervező, akkor többek között a személy azonosítására alkalmas módon kell beléptetnie a szurkolókat. Ezt mondja ki a Magyar Labdarúgó Szövetség biztonsági szabályzata is, ebből idézek: "A beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát a sportszervezet legalább szúrópróbaszerűen, a rendezők útján ellenőrizni köteles. A személyazonosság egybevetése érdekében a rendező bemutatásra kérheti a belépő személyazonossága megállapításához szükséges dokumentumot. A sportrendezvényre belépők személyazonosításának az a célja, hogy az eseményre csak olyan személyek léphessenek be, akik személye nem veszélyezteti a többi belépő és a rendezvény biztonságát."

A Ferencváros egykori labdarúgóinak felhívása pedig így fogalmazott egy korábbi rendbontás után: "Egyben kérjük a klub vezetését, valamint a magyar hatóságokat, hogy nevezzék meg a felelősöket, teremtsenek olyan környezetet, amelyben ismét családi szórakozássá válhat egy-egy mérkőzés, és félelem nélkül ülhet bárki a gyermekével, barátaival és szeretteivel az Albert Stadion lelátóján."

Összefoglalva tehát: a mérkőzésekre kilátogató békés szurkolókat és családokat kell védenünk, velük és általuk növelve a nézőszámot a sporteseményeken.

(12.20)

Hogy mi is a törvényjavaslat eszköze? A törvényjavaslat beemel egy újabb kezelhető adatot, az úgynevezett hash-kódot. Nagyon fontos, ezért kiemelem, hogy a hash-kód önmagában nem egy biometrikus adat, hanem egy biometrikus adatból képzett adat. A biometrikus azonosítás egy olyan technológia, amely méri és rögzíti egy adott személy fizikai ismérveit, és ezt az adatot használja a személy azonosításához. A biometrikus adat alapján egy olyan hosszú matematikai számsort generál, amely vissza nem fejthető, így önmagában a számsor nem alkalmas az azonosításra. A sportesemény szervezőinek két hash-kód összevetésére van tehát lehetőségük, az egyik már ott van a rendszerben, a másik pedig a beléptetéskor generálódik. Ha azonos, akkor ugyanahhoz az emberhez tartozik, aki beléphet a rendezvényre, ha nem, akkor értelemszerűen nem léphet be a rendezvényre. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat nem ad felhatalmazást a biometrikus adatok kezelésére.

Végezetül összefoglalva: az azonosítás gyorssá és eredményessé válik, értelmet nyer a kitiltás intézménye, amelynek a kijátszása szinte lehetetlenné válik. A sportklubok anyagi lehetőségeik és szurkolóik számának figyelembevételével maguk dönthetnek ezen biztonsági technológia bevezetéséről, a technológia alkalmazása tehát nem kötelező. Példaként említem, hogy Hollandiában több sportklubnál már alkalmaznak hasonló rendszereket.

A parlament nem sürgős, hanem rendes eljárásban tárgyalja a javaslatot, így az esetleges módosító javaslatok befogadására is lehetőség nyílik. A rendszer bevezetésével szemben az Adatvédelmi Hatóság nem fogalmazott meg aggályokat.

Végezetül, azt gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy soha nem lesz rend a pályákon, ha a bűnelkövetőket nem tudjuk onnan kizárni.

Köszönöm szépen. A törvényjavaslatot természetesen elfogadásra javaslom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 158 2014.06.23. 1:49  157-160

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan mi, a Duna és a Mosoni-Duna mentén élők már személyesen megtapasztaltuk, a közvélemény pedig az elmúlt hetek híradásaiból tudja, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az enyhe tél, illetve a májusban nagy mennyiségben leesett csapadék következtében a vízzel borított területeken a csípőszúnyogok számára optimális tenyészőhelyek jöttek létre. A helyzetet sajnos tovább rontja, hogy az árvízi szúnyogfajok a szokottnál is több petét raktak le, ezek a folyók és a belvízi területek mentén vannak jelen, vagy akár már ki is keltek, vagyis extrém méretű szúnyoginvázióra van idén nyáron kilátás.

Győri lakosként pontosan tudom, hogy a mi térségünk környezeti adottságainak köszönhetően különösen érintett a szúnyogok ilyenfajta elszaporodásánál. Éppen ezért győri városvezetőként is minden évben elkövetek mindent azért, hogy a győri önkormányzat megtegye a szükséges ellenintézkedéseket, a tavalyi évben például több mint 200 millió forintot fordított a város költségvetéséből a szúnyog gyérítésére.

A környékbeli kistelepüléseket, amelyek például Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Vámosszabadi, Győrújfalu vagy Győrzámoly, ugyanakkor tudom, hogy az év folyamán többször is ellepi a szúnyoginvázió, amely probléma megoldására, úgy gondolom, a szúnyogpermetezés költségeinek biztosításával az állam nyújthat segítséget, mert ezen kistelepülések költségvetésükből azt biztosítani nem tudják.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az elhangzottakra tekintettel kérdezem államtitkár urat: a kistelepülések lakóinak életét sem fogják megkeseríteni idén a szúnyogok? Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 200 2014.06.23. 0:45  195-226

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután az alapvetően technikai jellegű módosítások a Kulturális bizottság indítványa alapján megtörténtek, és ezzel egyébként az adatvédelmi aggályok is kiküszöbölésre kerültek, és ez egy lehetőség - mint ahogy elhangzott -, én mindenképpen arra kérem a tisztelt Ház képviselőit, hogy ebben a módosított formában szíveskedjenek a törvénytervezetet támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 208 2014.09.15. 1:53  207-210

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Alig három hónap van már csak hátra a magyar-horvát rendezésű női kézilabda-Európa-bajnokság rajtjáig, az év legfőbb kézilabdás eseményéig. 2014. december 7-21. között Magyarország és Horvátország közösen rendezi a női kézilabda-Európa-bajnokságot. A rendezvény megnyitója december 7-én Győrben, az Audi Arénában lesz.

Győr alpolgármestereként és országgyűlési képviselőjeként biztosíthatom az államtitkár urat, hogy Győr felkészült az esemény megrendezésére, hiszen 5 milliárd forint központi forrásból épül az Audi Aréna Győr, amely egy 5500 nézőt befogadni képes, kulturált és modern sportlétesítmény lesz. Győr város önkormányzata pedig saját költségvetéséből, több száz millió forintból az Aréna környezetében lévő utakat újítja fel és új parkolóhelyeket alakít ki. Az új létesítmény alapkövét éppen tisztelt államtitkár úr jelenlétében tettük le ez év január 30-án, a munkálatokkal pedig október 30-ára készülnek el a kivitelezők. A győri szervezőbizottság folyamatosan egyeztet a központi és a többi versenyhelyszín szervezőbizottságaival, valamint a Magyar Kézilabda Szövetséggel. A kormány 180 millió forinttal támogatja az Európa-bajnokság megrendezését. A cél az, hogy a fiataloknak példát mutassunk, hogy a mi sportolóink is ott vannak a világ elitjében.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az elhangzottakra való tekintettel kérdezem önt, hogyan profitálhat a magyar sport a női kézilabda-Európa-bajnokság megrendezéséből. Várom tisztelt államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 68 2014.09.26. 2:16  17,19-123

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb World Energy Outlook kiadványa egyértelműen mutatja be, hogy a legtöbb országban a gazdasági folyamatok alapfeltételét jelenti az elérhető és megfizethető energia rendelkezésre állása. Jelenleg tehát az a legfontosabb kérdés, ahogy ezt Szijjártó miniszter úr az elején említette, hogy az Európai Unió elveszíti-e a versenyképességét, mert ez nagyban a megfizethető energián múlik.

Az atomenergia ellenzői részéről gyakran elhangzik az a felvetés, hogy Magyarország számára két út van a jövőbeni energiaellátás tekintetében: vagy atomenergia, vagy a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ez a megközelítés szakmailag téves, hiszen csak együtt létezik, ez pedig az atomenergia és a megújuló energiaforrások közös útja, hiszen ezek nem egymást kizáró technológiák. A versenyképesség és a klímavédelmi célok elérése érdekében mind a két energiatermelési módra egyszerre kell támaszkodunk a jövőben is. Látnunk kell tehát azt, hogy az atomerőművi villamosenergia-termelés nem váltható ki csak megújuló energiaforrások alkalmazásával.

Paks példáján bemutatva ez azt jelenti, hogy például naperőmű alkalmazása esetén a jelenlegi blokkok 2000 megawatt teljesítményét csak 14 400 megawatt naperőművi kapacitás beépítésével lehetne kiváltani, amihez több mint 13 ezer milliárd forint beruházási költségre lenne szükség. Hozzáteszem azt is, hogy az ilyen projektek csak úgy tudnak megtérülni 15-20 év alatt, hogy a beruházási költség 60 százalékát megkapják európai uniós vagy hazai forrásokból a közel háromszoros paksi villamosenergia-átvétel mellett.

Gazdasági kérdésekről néhány gondolatot. A hitel visszafizetésével kapcsolatban az ellenzők részéről aggályok merülnek fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de a 10 milliárd euró hitelt én más szempontból szeretném megvilágítani. (Az elnök ismét csenget.) Hazánk 2008 és 2009 között a szocialista... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

(12.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 148-150 2014.10.13. 2:16  147-156

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Igen, köszönöm szépen, természetesen elfogadom.

ELNÖK: Parancsoljon, öné a szó.

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint mindnyájunk előtt ismert, a kormány az elmúlt időszakban komoly erőfeszítéseket tesz és tett annak érdekében, hogy a testnevelést hangsúlyossá tegye az iskolákban. A mindennapos testnevelés felfutó rendszerben történő bevezetése a közoktatási intézményekben azzal is jár, hogy egyre több tornateremre, tornacsarnokra és uszodára van szükség. A kisebb váro­sokban és a kistelepüléseken élő gyermekek közül csak kevesen járnak úszásoktatásra. Jelenleg harminc olyan járás van, amelyben nincs megfelelő létesítmény, a legközelebbi uszoda ugyanis sokszor több tíz kilométerre van. Balassagyarmatról például inkább a határ túloldalára, a szlovákiai Nagykürtösre járnak, mert a legközelebbi hazai uszoda 50 kilométerre, Salgótarjánban található. Ezeknek az iskoláknak az utaztatás miatt több nehézséggel is meg kell küzdeniük, egyrészt a pluszköltségekkel, amelyek elsősorban a szülőket terhelik, másrészt pedig az idővel.

Az új köznevelési rendszerben az állam kezébe vette a köznevelési intézmények fenntartását, így az uszodaépítéseket, a tanterembővítéseket, az új tantermek és tornacsarnokok építését egyaránt. Tudomásom szerint a kormány vállalta, hogy elkészít egy olyan országos fejlesztési tervet, amelynek nyomán jelentősen fejlődhet a köznevelési infrastruktúra. E felelősségvállalás alapján választókörzetemben, Győrben például 3,2 milliárd forint állami támogatásból ez év decemberében kerül átadásra egy modern uszodakomplexum, amely a versenysport mellett kitűnő lehetőséget biztosít majd a győri iskolások kötelező úszásoktatásának lebonyolítására is. A mozgás iránti igényt már gyermekkorban fel kell ébreszteni, ezért kezeli a kormány stratégiai ügyként az ifjúság egészséges életre nevelését és a sportot. Ahhoz, hogy egy nemzet egészségtudatos legyen, célirányos, jól átgondolt beavatkozásokra van szükség.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy minden gyermeknek lesz-e lehetősége megtanulni úszni, illetve hogy mi várható a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programtól. Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 154 2014.10.13. 0:10  147-156

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Örömmel hallottam államtitkár úr részletes és pozitív válaszát. Természetesen egyetértek vele és elfogadom. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 162 2014.11.03. 2:21  161-164

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Győr ma Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városa, évről évre folyamatosan emelkedik az ipari termelés volumene, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság teljesítményéhez, valamint nő a betelepülő gazdasági társaságok száma, ami a városban és a térségben élők számára egyaránt pozitív hatásokkal jár.

A gazdaság fejlődésével párhuzamosan elkerülhetetlen a közúthálózat fejlesztése. Győrben a közlekedés szempontjából évtizedek óta a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a települést délről elkerülő M1-es autópálya építését nem követte az északi elkerülő út megépítése, így a városba továbbra is sugarasan futnak be minden irányból az országos főutak.

A Magyarország kormánya és Győr megyei jogú város önkormányzata között 2010 októberében aláírt nyilatkozat értelmében megépítésre kerül a Győrt keleti irányból elkerülő út, az úgynevezett 813. számú főút. Az új út a várost délről elkerülő M1-es autópálya, illetve a 81. számú főút régiója felől a városból északi irányba, a vámosszabadi határátkelőhöz vezető 14. számú főútig tart, így alkalmas lesz az észak-déli irányú jelentős teher- és személygépkocsi-forgalom városon kívül történő elvezetésére. Megépítésének másik fontos célja a győri nemzetközi ipari park és az Audi gyár bővítéséből adódó forgalmi problémák enyhítése, azok egyszerűbb és gyorsabb elérése, valamint a városon belüli közlekedési dugók csökkentése.

Az új elkerülő út a tervek szerint három ütemben épül meg. Az első ütem, amelynek tervezett befejezési határideje 2015. augusztus vége, az M1-es autópálya győrszentiváni csomópontjából indul, és a Győr-keleti iparterület déli körforgalmú csomópontja közötti szakaszt foglalja magába, hossza közel 4400 méter.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy befejeződnek-e (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 2015. augusztus végéig a Győrt keleti irányból elkerülő 813. számú főút első ütemének építési munkálatai, majd ezt követően mikor kezdődik meg a második ütem kivitelezése. Tisztelettel várom válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 166 2014.11.17. 2:01  165-168

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy éve fogadta el a kormány a 2014-2020-as évek közötti időszakra szóló sportlétesítmény-fejlesztési stratégiát. Az akkori tájékoztatás szerint erre a szabadidő- és versenysporthoz, az utánpótlás-neveléshez, a rendszeres testmozgáshoz és a mindennapos testnevelés helyzetének javításához volt szükség.

Akkor megtudtuk azt is, hogy a megvalósításban döntő szempont a fenntartható, finanszírozható működés (Dr. Schiffer András és Sallai R. Benedek piros-kék színű mellényben jön be az ülésterembe. ? Mesterházy Attila: Hajrá, Vasas!) és a fejlesztéseknek a települési szintekhez történő illesztése. Sokan üdvözlendőnek tartották a stratégia elfogadását, mert úgy ítélték, gyökeres változásra van szükség az emberek, mindenekelőtt a gyerekek, fiatalok szemléletében. Vonzóbbá kell tenni számukra a testmozgást, nagyobb hangsúlyt kell kapnia a testi-lelki egészség rendszeres fizikai aktivitással összefüggő kérdéseinek, és ebben a sportvilágból választott példaképeknek, az élsportteljesítményeknek is fontos szerepe lehet.

Úgy vélem, a stratégia akkor tekinthető mindenekelőtt eredményesnek, ha bizonyíthatóan és számottevően nő a magyarok fizikai aktivitása, cselekvési kedve, javulnak egészségügyi mutatói, és az egyszerű fizikai aktivitás igényét mindinkább felváltja a tudatos és szakszerű fizikai fejlesztésbe való bekapcsolás. Ez azonban elképzelhetetlen az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen előrelépést tett a kormány az eltelt egy év alatt, és milyen fejlesztések valósulnak meg az elkövetkezendő év végéig; milyen eredményeket hozott az eltelt egy év a szabadidő- és versenysport, az utánpótlás-nevelés, a rendszeres testmozgás és a mindennapos testnevelés terén; valamint milyen módon garantálja ez a program a fejlesztések további fenntarthatóságát?

Tisztelettel várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 114 2014.11.20. 12:09  1-211

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan témakörben fogok hozzászólni, ami nagyon sokunk szemében népszerű, ez pedig nem más, mint a költségvetési törvénytervezetnek a sportfejezete.

Ha megnézzük a számokat, akkor egyértelműen látható, hogy a sportágazat 2015. évi támogatása 118,8 milliárd forint, azaz több mint 20 százalékkal nő a 2014. évi eredeti előirányzathoz, amely egyébként 98,4 millió forint volt. A 2015. évi költségvetés tehát megőrzi ezen a területen is a kormányzás eddigi eredményeit. A kormány ugyanis 2010-es megalakulása óta stratégiai ágazatként kezeli a sportot, már 2010-ben közel a duplájára emelte a sport állami támogatását a 2009-es évhez képest, amelynek mértéke azóta is folyamatosan emelkedik, folyamatosan növekedik.

A versenysporttal, illetve az utánpótlás-neve­léssel összefüggő szakmapolitikai célként fogal­ma­zódik meg a kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása. Ezen az előirányzaton a 2015. évben 672,1 millió forint áll majd rendelkezésre. Ebből kerül megrendezésre például a 2015. évi női kosárlabda Európa-bajnokság, amelynek az összege 154,2 millió forint.

A kiemelt sportesemények hazai rendezésének alapvető feltétele a megfelelő színvonalú sportlétesítmények rendelkezésre állása. Itt jegyezném meg, hogy éppen az elmúlt hét végén választókörzetemben, Győrben az Audi Aréna Győr sportlétesítmény került átadásra, amely egyébként egy hiánypótló beruházás, hiszen a korábbi esztendőkben a Bajnokok Ligája-győztes Audi ETO KC a mérkőzéseit nem tudta Győrben megrendezni, több esetben Budapesten, itt a fővárosban vagy pedig Veszprémben kerültek megrendezésre ezek a BL-mérkőzések.

Győr megyei jogú város 2017-ben olimpiát rendez, mégpedig a nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivált, az EYOF-ot. Az ehhez kapcsolódó fejlesztésekre 1,6 milliárd forint érkezik, de ezen túl a 2021-es úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi-világbajnokság megrendezéséhez szükséges sportlétesítmény-fejlesztésekre 6,1 milliárd forint államitámogatás kerül biztosításra a 2015-ös költségvetésben.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a lakosság egészségi állapotának javítására, a rendszeresen sportolók számának a növelésére. Itt azért megjegyezném, hogy én magam is úgy látom, hogy a szabadidősportot gyakorlók egyre többen vannak, egyre többen kerékpároznak, futnak, futóversenyekre jelentkeznek, tehát mindenképpen egy egészségtudatos gondolkodásmód valósul meg az utóbbi években Magyarországon.

A versenysport területén elsődleges cél a megalapozott sportági stratégiák mentén hozott szakmai döntések támogatása. Néhány gondolatot a versenysportról. 2015-ben az egyik legjelentősebb feladat a 2016. évi Rio de Janeiró-i olimpiára és paralimpiára történő felkészülés biztosítása. Itt emlékeztetném a tisztelt jelen lévő képviselőket, hogy a nyári olimpiai játékokon 1896 és 2012 között Magyarország összességében 168 arany-, 146 ezüst- és 165 bronzérmet szerzett. Ez azt jelenti, hogy a nemzetek sorában a 9. helyen állunk. És akkor megemlíteném a paralimpiai játékok összesített magyar éremtáblázatát is, amely 1972 és 2012 közötti időszakra vonatkozik, ahol 33 arany-, 40 ezüst- és 55 bronzérmet szereztek magyar honfitársaink, és ezzel az összesítésben szintén előkelő helyen állunk. Tehát azt gondolom, hogy mindannyiunk nemzet büszkesége lesz, hogyha a 2016-os riói olimpián ezt a folyamatot tudjuk folytatni.

A sportolók eredményes felkészülésének elősegítésén túl olyan feladatok is kapcsolódnak, mint például a doppingellenes tevékenység, amelyre 165,2 millió forint jut, illetve a sportegészségügyi feladatok ellátásának a támogatása több mint 115 millió forintból. olytatódik a 2013. évben elindult sportágfejlesztési program, amely a Magyar Olimpiai Bizottság által kiemelt 16 sportág országos sportági szakszövetségeinek 2014-20-as évekre vonatkozó sportágfejlesztési stratégiájában meghatározott feladatok megvalósításának elősegítésére irányul.

Az olimpiát megelőző évben a kvalifikációs versenyeken különböző sikeres szereplés támogatásában a központi koordináció mellett jelentős hangsúlyt kap az érintett sportágak által a fejlesztési koncepciójukban tervezett, az olimpiai felkészüléssel összefüggő programelemek támogatása. A 2013. évben elindított fejlesztési program a kiemelt sportágak számára 2020-ig kiszámítható jövőképet biztosít, megteremtve ezáltal a zavartalan, egymásra épülő programalapú szakmai munkához szükséges feltételeket. A fejlesztés hatására 16 sportágban akadémiai programok indultak, regionális utánpótláscentrumok indultak el, vidéki bázisok jöttek létre, javultak a felkészülés feltételei, valamint az edző-, illetve sportszakemberképzés is.

Itt említeném meg, hogy a 2013 júliusa és 2014 júniusa közötti egy esztendőben a 16 sportág felnőtt és utánpótlás korosztályú sportolói az Európa-bajnokságokon, világbajnokságokon, világkupákon, kvalifikációs versenyeken összesen 508 érmet szereztek, amelyből 163 aranyérem.

Megjelenik a költségvetésben az egyes kiemelt sportegyesületek, így például a Budapesti Honvéd, a BVSC, a Ferencvárosi Torna Club, a Magyar Testgyakorlók Köre, az MTK, az Újpesti Tornaegylet, a Vasas Sportklub 2014-20-as évekre vonatkozó sportágfejlesztési feladatainak a támogatása is. Ennek összege megegyezik az idei évivel, a tervezett összeg 1,65 milliárd forint, ez szerepel a költségvetésben. Folytatódnak az utánpótlás-nevelést támogató, illetve tehetséggondozó programok, a sportiskolai tevékenységgel kapcsolatos feladatok támogatása, valamint az akadémiai rendszer továbbfejlesztése, amellyel kapcsolatos feladat a szabályozási környezet kialakítása.

Az eredményes szereplés támogatását, illetve az elért eredmények megbecsülését biztosítja például a Gerevich-sportösztöndíj, az olimpiai járadék, illetve a nemzet sportolója életjáradék mellett az edzők és a sportolók méltó elismerése érdekében bevezetett úgynevezett kiemelt edző program és a magyar sportcsillagok ösztöndíj, míg az egyes kimagasló sporteredmények állami jutalmáról szóló kormányrendelet alapján az 1-8. helyezést elérő sportolók és a felkészítésükben közreműködő sportszakemberek részesülnek állami jutalomban, illetve az Európa- és világbajnokságon érmesek és az őket felkészítő edzők és szakemberek eredményességi támogatásban.

A 2014. évi költségvetéshez képest 20,5 milliárd forinttal nő a sportlétesítmény-fejlesztések támogatása, amelynek eredményeként további feladatok ellátására nyílik lehetőség. A sportlétesítmény-fejlesztés területén megfogalmazott legfontosabb cél az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztése, amely elsősorban az olimpiai központokat, illetve az egyéb stratégiai állami sportlétesítmények körét jelenti. Itt említeném meg például a nemzeti olimpiai központ megteremtését, a Tüskecsarnok és a hozzá kapcsolódó uszodakomplexum fejlesztését. Ezenkívül fontos még a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési feladat, az úgynevezett nemzeti stadionfejlesztési program, amelybe labdarúgó-sportlétesít­mények, így a diósgyőri stadion, a székesfehérvári Sóstói Stadion, a szombathelyi Haladás-stadion fejlesztése került be, különös tekintettel arra, hogy a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére Magyarország jó eséllyel biztosít helyszínt.

Az Országgyűlés Kulturális bizottsága tagjaként fontosnak tartom megemlíteni a 2014. évben megkezdett tanuszoda-fejlesztési és tornaterem-építési programot.

(15.50)

Ennek a folytatására 900-900 millió forint jut, és itt európai uniós források is bevonásra kerülnek. Így aztán összességében 3-3 milliárd áll rendelkezésre.

Végezetül ugyancsak fontos feladat a sportági módszertani és edzőközpontok, utánpótlásbázisok kialakítása, mindösszesen 11,6 milliárd forint értékben. Így például a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia 1,5 milliárddal; a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum 2,4 milliárd forinttal; a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum 2,2 milliárd forinttal szerepel; a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia 1,7 milliárd forinttal; a gödöllői uszoda 3,5 milliárddal; a tatabányai multifunkcionális csarnok beruházása pedig 300 millió forinttal. Ezeknek a célja, hogy korszerű országos módszertani és edzőközpontok alakuljanak ki, valamint korszerű utánpótlásbázisok jöjjenek létre, amelyek több sportág igényeinek kielégítésére is alkalmasak.

Itt jegyezném meg, hogy természetesen a központi költségvetésen túl a helyi önkormányzatok is sokat tudnak tenni a sport támogatása érdekében. Itt alapvetően nemcsak az élsportra és a versenysportra gondolok, hanem gondolok itt például a fogyatékkal, a sérültséggel élők sportjának támogatására vagy éppenséggel az idősek sportjának támogatására. Példaként Győrt hozom fel, ahol a költségvetés főösszegének 1 százalékát ? most már közel nyolc esztendeje ? biztosítja minden esztendőben Győr a költségvetéséből a sport támogatására. Ez praktikusan 360-400 millió forintot jelent éves szinten.

Végezetül köszönetet mondok mindazoknak, akik ezt a költségvetési tervezetet összeállították. Azt gondolom, hogy egy komoly szakmai munkát takar.

Végezetül egy idézet Szent-Györgyi Alberttől, a Nobel-díjas tudóstól, aki mint tudjuk, nagyon szerette önmaga is a sportot, és gyakran teniszezett. 1930-ban elhangzott előadásából néhány mondat: „A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira.”

Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 84 2014.12.15. 3:40  79-102

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A köznapi embertől valószínűleg felettébb idegen, amikor itt a parlamentben a közszolgálati médiaszolgáltatásról és a médiapiacról szóló törvényekről folytatunk sokszor igen bonyolult, számukra nehezen követhető vitát. (Dr. Szakács László: Ne nézd le őket!) Így inkább arról szeretnék pár szót szólni, milyen változásokat jelentenek a mindennapokban az előttünk fekvő törvényjavaslathoz benyújtott, most tárgyalt módosító javaslatok.

Az egyik ilyen módosítás a hallássérültek számára megteremti önálló műsor készítésének a lehetőségét, és az így rendelkezésre álló műsoridő felhasználásának elveit a Hallássérültek Országos Érdekvédelmi Szervezete határozza meg. A hallássérültek számára jelent kedvező változást, egy újabb lépést a hátrányok csökkentésében ez a módosítás. Esetükben az egyik fő kérdés az, hogy halló társaikkal azonos hozzáférésük legyen a friss információkhoz, ne szenvedjenek hátrányt a tájékozódásban, legyen szó akár közügyekről, akár személyes ügyeik intézéséhez szükséges tudnivalókról.

Az információs hátrány esethátrány is. Ezért is bír jelentőséggel, hogy a televíziós műsorok feliratozásának szabályozásában az élő adások terén is lépést tennénk előre. Nemcsak a hallássérült közösség, hanem mindannyiunk érdeke, hogy sikerrel megállják a helyüket a tanulásban és a munkában egyaránt. A médiának is részt kell vállalnia abból, hogy megfelelő műveltség, ismeretek birtokába jussanak, ahogy ez a hallók esetében mindig megtörténik; nem utolsósorban a média számukra is biztosítsa a tartalmas szórakozási lehetőséget.

Ezért a módosító indítvány szélesíti a közmédiában és más médiaszolgáltatók tekintetében azon televíziós műsorok körét, amelyet a hallássérült, köztük a siket nézők számára feliratozni vagy jeltolmáccsal érthetővé kell tenni. A javaslat szerint az elkövetkező két évben a közmédia a nem magyar nyelvű filmek harmadát, 2017-től legalább a felét feliratozni köteles. Érvényes ez a filmsorozatokra is, amelyek feliratozását a szolgáltató köteles végigvinni a sorozaton.

Mind több film eredeti nyelven történő sugárzása azonban nemcsak a hallássérült közösség számára jó hír, hanem azoknak is hasznos támogatás, akik ily módon szeretnének nyelveket tanulni. Nem kell mondanunk, hogy az idegen nyelvet beszélők alacsony hazai aránya miatt fontos ez nagyon.

A javaslat azt célozza, hogy az eredeti nyelvű feliratozott sugárzásban a közmédia az élen járjon. Csak zárójelben jegyzem meg e módosítás kapcsán, hogy jelenleg a felirat olvashatósága sok esetben nem akadálymentes, ezért e téren is előrelépés szükséges, nemcsak a hallássérült, gyengén látó vagy idős emberek miatt, hanem a háttérszín miatti olvashatósági problémák és az emberek különböző képminőségű, képfelbontású készülékei miatt is.

Mindezek alapján azt mondhatjuk, ha a jelen törvénymódosítás többet nem tenne, mint a fenti területeken előrelép, már az is nagyon sokat és kedvező változásokat vetít előre. Bízom abban, hogy ez így is lesz. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 82 2015.03.16. 1:56  81-86

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A bírósági végrehajtás intézményének létrehozásával a jogalkotó egy törvényileg szabályozott eljárás keretében az állam egyik legfontosabb feladatának megoldására törekszik, amely nem más, mint a jogvédelem és a jogérvényesülés biztosítása. A végrehajtás éppen ezért különlegesen fontos szerepet tölt be a jog érvényre juttatásában, a jogrend működtetésében. Ha a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban a közbizalom megrendül, az előbb vagy utóbb a jogállamba vetett hitet aknázza alá. Ennek a folyamatnak a megállítása érdekében az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztost nevezett ki a Végrehajtói Kamara mellé, illetve a köztestület átvilágítására. A legutóbbi sajtóhírek pedig már arról szóltak, hogy a kamara teljes elnöksége, azaz a régi vezetés benyújtotta a lemondását.

Kormánypárti képviselőként azt várom, hogy legyen rend a bírósági végrehajtók visszaélésektől hangos világában. Meggyőződésem, hogy új, tiszta, átlátható és tisztességes bírósági végrehajtói rendszerre van szükség, amely figyelemmel van az emberi méltóságra is mint alapjogra. Egészséges egyensúlyt kell kialakítani a végrehajtást kérők és az adósok jogai és kötelezettségei között, ezért a végrehajtásnak úgy kell működnie, hogy az állam felügyelete megfelelően érvényesüljön. Egyúttal vissza kell állítani az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, hatékonyabbá és gyorsabbá kell tenni az eljárásokat.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat: hogyan újulhat meg a hazai végrehajtási rendszer? Tisztelettel várom a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 86 2015.03.16. 0:27  81-86

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az interpellációmban új, tiszta, átlátható és tisztességes bírósági végrehajtói rendszerről beszéltem. Miután államtitkár úr ezt megerősítette, és a kamara ilyen értelemben ebben az irányban fog elmozdulni, tehát új, tiszta, átlátható és tisztességes módon működik reményeink szerint a jövőben, ezért a választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 149 2015.04.14. 8:03  148-171

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Önálló képviselői indítványként nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot, és először néhány gondolatot az előzményekről szeretnék mondani önöknek.

Azt gondolom, nem véletlen az, hogy ezt a képviselői indítványt olyan képviselők nyújtottuk be, akik a korábbi években megyei jogú városok polgármestereiként, illetve alpolgármestereiként dolgoztunk. Az előzményekhez hozzátartozik még az is, hogy 2014 januárjában a legnagyobb önkormányzati érdek-képviseleti szervezet, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezéssel fordult a kultúráért felelős államtitkárhoz. Ebben a kezde­ményezésben azt kérte, ahhoz kért segítséget, hogy a városok fenntartásában működő megyei könyvtárak és megyei hatókörű városi múzeumok feladatellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adását támogassa, ezzel elősegítve az önkormányzatok kötelező feladatának még hatékonyabb ellátását.

Természetesen fölmerül a kérdés, hogy miért van erre szükség. Azért, mert a jelenlegi konstrukció jelentősen megnehezíti az intézmények pályázati lehetőségeit, a fejlesztések, felújítások aktiválása pedig pénzügyi nehézségeket okozhat az önkor­mányzatoknak. Ráadásul a kulturális intézmé­nyek tekintetében jelen pillanatban önkormányzati vonat­kozásban nem egy egységes, hanem egy duplikált tulajdonrendszer van, hiszen vannak olyan intéz­mények, amelyek az adott önkormányzat tulaj­donában vannak, és természetesen vannak ezek az intéz­mények, amelyekről itt a törvényjavaslatunkban szó van, amelyek állami tulajdonban vannak.

(18.50)

A jelenlegi konstrukcióban három szereplő van ebben az esetben: az állam mint tulajdonos, az intézmény mint vagyonkezelő, az önkormányzat pedig fenntartóként szerepel. A javaslat célja tehát az, hogy a megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak feladatellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgyak a fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerüljenek, ezzel elősegítve az imént már említett kötelező feladat még hatékonyabb ellátását.

Azt gondolom, hogy a minőségi kultúra és az ahhoz való hozzájutás minden magyar állampolgár alapvető érdeke. A kulturális intézményrendszer az elmúlt években főként európai uniós pályázatok segítségével látványos eredményeket tudott elérni, és elsősorban a diákok körében, a kulturális értékek széles körű megismertetésében, az intézmények tudatos használatában történt előrelépés. Itt jegyezném meg, hogy fontos az, hogy a jövőben is kerüljenek meghirdetésre ‑ és én úgy tudom, hogy ezek kerülnek is természetesen ‑ uniós és hazai pályázatok erre a célra.

A törvényjavaslat elfogadása után a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak ellátását szolgáló, jelenleg állami tulajdonú ingatlanok és ingóságok, a múzeumi kulturális javak kivételével, a megyei jogú városok önkormányzatainak tulajdonába kerülnek.

Amint az a törvény mellékletében is olvasható, országos szinten ez összesen 154 darab ingatlant érint. Győr város parlamenti képviselőjeként szeretném kiemelni, hogy városunk esetében ez kilenc ingatlant jelent; így például a megyei könyvtár, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár épületét vagy a Xantus János Múzeum épületét, vagy éppen a kazamatában működő kőtárat és természetesen más épületeket, köztük raktárhelyiségeket is.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a törvény garanciákat is tartalmaz. Az átadott vagyon kulturális közfeladatok ellátásához kötött, tehát más funkcióra nem lehet használni, a célhoz kötés így megvan, illetve az átadott vagyont az önkormányzatok nem idegeníthetik el. Az elidegenítési tilalmat az ingatlan-nyilván­tartásba be kell jegyezni. Itt jegyezném meg még azt is, hogy maga a vagyonátadás egyébként áfamentes.

Néhány gondolat még a technikai lebonyolítással kapcsolatban. Az állami vagyonról szóló törvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében a tulajdonosváltást eredményező szerződést kell megkötni, amelynek egyébként három feltétele van. Az első feltétele az, hogy a helyi önkormányzat sem köztartozással, sem az MNV Zrt. felé fennálló lejárt tartozással nem rendelkezhet. A második feltétel, hogy az ingatlanigénylésről a képviselő-testületnek vagy a közgyűlésnek az adott településen határozatot kell hoznia. A harmadik feltétel pedig a szerződés megkötésével kapcsolatban, hogy annak teljesülése érdekében az ingatlanról adott határidőn belül adó- és értékbizonyítványt kell küldeni az MNV Zrt. részére.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva, a szóban forgó ingó és ingatlan vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adását követően alapvetően növekedik az önkormányzatok vagyona, sokkal gördülékenyebben tudnak a különböző pályázatokon fejlesztési, felújítási forrásokhoz jutni az ingatlanokat érintően az önkormányzatok. Ilyen értelemben önkormányzati szempontból egy egységes tulajdonrendszer alakul ki, illetve reményeink szerint emelkedni fog a kulturális alapellátás színvonala is.

A pályázattal kapcsolatban egy gondolatot még, szintén győri példa. Győrben működik a Xantus János Múzeum, az úgynevezett Apátúr-ház épületében. A legutóbbi felújítás ezen intézmény esetében több mint harminc évvel ezelőtt volt, 1983-ban, tehát mindenképpen időszerűvé vált a kiállítás megújítása, illetve az épület felújítása is. Több milliárd forintos tételről lévén szó, csak és kizárólag pályázati úton reméli a város, hogy ez megvalósul. Ebben is segíteni fog maga ez a törvény, hiszen az önkormányzat a saját tulajdonában lévő épületre tud ezt követően pályázatot benyújtani, ami azt is fogja jelenteni, hogy reményeink szerint ez a belvárosban lévő épület, a Xantus János Múzeum és annak kiállítása teljes mértékben megújításra kerül.

Végezetül szeretném megköszönni a Megyei Jogú Városok Szövetsége főtitkárának ‑ aki egyébként itt van körünkben ‑, Papp Erikának és munkatársainak azt a kitűnő előkészítő munkát, amit a törvény előkészítése folyamán hónapokon keresztül végeztek, egyeztetve a polgármesterekkel, illetve a jegyzőkkel is.

Végezetül még kiemelném azt is, hogy az Országgyűlés Kulturális bizottsága néhány hónappal ezelőtt tárgyalta már ezt az anyagot, és egyhangúlag támogatta. Abban bízom, hogy ha a parlamentben, az Országgyűlésben tárgyalásra kerül ez a törvény, akkor itt is egyhangú támogatást kap. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 171 2015.04.14. 2:58  148-171

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem rövid lenni. Először is szeretném megköszönni én is mindenkinek a hozzászólását. Azt gondolom, hogy több olyan kérdést is sikerült a vita, a megbeszélés folyamán tisztáznunk, ami esetleg fölmerült a képviselő urak részéről.

Egy gondolatot a Megyei Jogú Városok Szövetségéről. Mivel én magam is megyei jogú városban alpolgármesterkedtem, tényleg a legnagyobb szervezet, ami a megyei jogú városokat összefogja, és szakmai alapokon működik, az a Megyei Jogú Városok Szövetsége, és valóban egy több hónapos előkészítő munka előzte meg ezen törvénytervezet esetében azt, hogy ide az asztalra kerüljön.

A források is fölmerültek. Alapvetően egyébként több forrást nem igényel, hiszen hogy ha én önkormányzat vagyok pillanatnyilag, és ennek az épületnek az állagmegóvása, a felújítása, a munkabérek kifizetése és minden az én költségem, akkor ilyen értelemben annyi a hátrányom, hogy a tulajdoni bejegyzésben nem az önkormányzat szerepel, hanem ebben az esetben az állam. Viszont ez azért hátrány egy önkormányzat esetében, mert hogyha nekem van, mondjuk, tíz kulturális intézményem a könyvtárhálózatban, és abból öt vagy hat az önkormányzat tulajdona, négy pedig állami tulajdon, akkor ha én önkormányzatként elbírálom azt, hogy melyikre nyújtsak be pályázatot, melyiket fejlesszem, az enyémet, ilyen értelemben a saját tulajdonomban lévőt vagy az államét, akkor az ember azt mondja mindig önkormányzati szereplőként, hogy természetesen sokkal szívesebben beruházok a saját ingatlanomba vagy nyújtok be pályázatot. Ez egy egységes tulajdonrendszert teremt. Ebből a szempontból mindenképpen kiemelkedően fontosnak tartom.

Hiller alelnök úrnak pici önellentmondást éreztem a hozzászólásában, hiszen gyakorlatilag az elején azt vettem észre, hogy támogatja, aztán a végére már, hogy esetleg picit elbizonytalanodott. Én arra szeretném kérni, hogy támogassa. Az ilyen értelemben indifferens, hogy ezt most a tárca nyújtotta be vagy öt kormánypárti képviselő, akik egyébként megyei jogú városokat képviselnek.

(20.00)

Higgye el, hogy a megyei jogú városok ezt várják, hogy végre tudjanak egységes szerkezetben fellépni, és a tulajdonukba kerüljön, ezáltal könnyebbé tesz sok mindent, például a pályázati rendszert is.

Szóval, összefoglalva: köszönöm szépen az észrevételeket, és arra szeretném biztatni a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, amikor ennek a vitájára sor kerül. Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy még gyorsabban megvalósuljon az, amit az önkormányzatok szeretnének, és ilyen értelemben, amit célként kitűztünk, amikor beadtuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 62 2015.04.28. 12:06  23-82

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy több mint három órája folyó vitában már kicsit nehéz új információkat vagy új érveket felsorakoztatni, de igyekszem majd természetesen új információval is szolgálni, elsősorban egyébként a duális képzés területéről. Egy tavaly készült nemzetközi felmérésben olvashatjuk a következőt: „Újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány. Világszerte a munkaadók 36 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. Magyarországon a globális átlagot meghaladóan a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt”. A jól képzett szakemberek biztosítása tehát ezért is kiemelten fontos, mert a szakemberhiány a termelékenység csökkenéséhez vezet, a gazdaság versenyképességét veszélyezteti.

Minden vállalkozói fórumon, ahol magam is gyakran megfordulok, elhangzik, hogy a megoldást többek között az oktatásban kell keresni. Az oktatási rendszerek nemzetközi mutatói megerősítik azt, hogy a fenntartható fejlődés egyik és talán a legfontosabb kulcsa a humán erőforrás fejlesztése. A hazai köznevelés, ezen belül a szakképzési intézményrendszer előtt álló legnagyobb kihívás napjainkban, mint ez több hozzászólásban is elhangzott, a nevelés és az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyteremtő erejének növelése, méghozzá egy olyan környezetben, amelyben előfordulhatnak recessziós jellegű, a gazdaságot hátrányosan érintő, a munkaerőpiac gyors átrendeződését is igénylő folyamatok.

Már az előző kormányzati ciklusban megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása, amelynek révén átláthatóbbá vált a képzési szerkezet. A változásoknak számos eleme megvalósult a közelmúltban, ugyanakkor már a kezdetektől látható volt, hogy hosszú távú, tartós eredmények eléréséhez szükség lesz a változások, a reformok kiszélesítésére annak érdekében, hogy az új alapokra helyezett szakképzési rendszer megfelelő válaszokat adhasson a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan változó, illetve megújuló kihívásaira.

(14.00)

A fellendülő gazdaság folyamatosan szakképzett munkaerőigényt is generál, így a jelenleginél több és jobban felkészült szakmunkás és technikus képzésére van lehetőség annak érdekében, hogy a gazdaság igényeinek megfelelően biztosítani lehessen a megfelelő számú és minőségű szaktudással rendelkező szakemberek utánpótlását.

A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok alapvetően három témakör köré csoportosíthatók. Az első a gazdaság igényeinek kiszolgálása, a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, illetve kibocsátása. A második a duális képzés erősítése, a képzőhelyek számának és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési folyamatban, formában részt vevők számának emelése, a harmadik pedig a szakképzési rendszer jobbítása, a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének a javítása.

Az Országgyűlés által most tárgyalt törvénymódosítások után a szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kerülnek kialakításra; mint elhangzott és a törvénytervezetben szerepel, megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. A szakképzési centrumokban szakközépiskolai, illetve kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés folyhat. Itt egy pillanatra azért állnék meg, mert felmerül, hogy a vegyes profilú iskolákban, ahol szakképzési és gimnáziumi oktatás is folyik pillanatnyilag, mi történik. Itt utal rá a törvény, hogy kifutó jelleggel történik meg a gimnáziumi osztályoknak tulajdonképpen az átalakítása.

A következő, 2016-17-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakképző iskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint az érettségit követő szakképzési évfolyamokból áll. Itt utalnék, válaszolnék én is Dúró Dóra hozzászólására olyan értelemben, hogy az elnevezésnél sokkal fontosabb a lényegi változtatás. A lényegi változás ebben az esetben az, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés és természetesen ezen belül a gyakorlati képzés aránya, amely azt biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig az érettségire épülő emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 éves képzés folyik.

Itt is egy pillanatra megállnék, és a választókerületemből egy győri példát mondanék, mondjuk, a technikusképzésre. Egy győri informatikai szakközépiskolában jártam éppen az elmúlt héten, ahol az igazgatóval beszéltem. Gyakorlatilag akik ott végeznek, a diákok jelentős része a felsőoktatási intézménybe azonnal felvételt nyer, illetve aki technikusként végez, egyből el tud helyezkedni azon gazdasági társaságoknál, amelyek Győrben működnek. Tehát mindenképpen pozitív ez a dolog. A jelenlegi szakiskola pedig szakközépiskolává alakul, amelynek a lényeges újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzés a komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez egy 2 éves, érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatantárgyból tesz érettségit. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik, a jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik a továbbiakban, mint az olvasható a törvénytervezetben.

A törvénymódosítás 25 éves korig meghosszabbítja a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel lehetőségét. Felmerül persze a kérdés, hogy ez miért is jó. A korhatár megemelése lehetővé teszi a szakmai tanulmányok későbbi megkezdését, valamint magasabb szintű szakképzettség megszerzését is. Így a szakképzésben addig részt nem vevő fiataloknak az érettségi letételét követően szélesebb időintervallum áll rendelkezésére egy szakképzés megszerzésére például egy sikertelen felvételi vagy a felsőoktatásból való kilépés esetén. Ezáltal szintén emelkedik a szakképzettséggel rendelkező munkavállalók száma.

A szakképzési törvény jelenleg hatályos szabályozása értelmében az állam az első szakképesítés megszerzését finanszírozza, a második, illetve további szakképesítéseket már csak önköltséges formában lehet megszerezni. Az első szakképesítést megszerzők számára viszont, ha rendelkeznek érettségivel, biztosított a továbbhaladás lehetősége az államilag támogatott felsőoktatásban. A törvényjavaslat ezért két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tételét tartalmazza azért, hogy elősegítse a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését. Sokan vannak ugyanis olyanok, akik nem képesek vagy nem is szeretnének magasabb szinten tovább tanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése, amelyre esetleg önerőből nem mindig biztosítottak a források.

A duális szakképzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igénye az állam által fenntartott szakképző iskolákban indokolja a gyakorlatioktatás-vezető munkakör visszaállítását. A gyakorlatioktatás-vezetők feladata a szakképző iskolai munkájuk mellett, illetve annak keretében a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás, amely egyértelműen elő fogja segíteni a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között, mindezt értelemszerűen a tanulók eredményesebb felkészülése érdekében. A duális képzés lényeges elemeit képező, a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés megvalósítását biztosító tanulószerződés és együttműködési megállapodás rendszerének, szabályainak pontosítására is sor kerül az elmúlt időszak tapasztalatai alapján.

Végezetül kérem, engedjenek meg egy példát! Ezt a választókörzetemből, Győrből fogom mondani, amivel a jól működő duális szakképzés fontosságára szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Az Audi Hungaria Motor Kft. egy új forgácsolástechnológiai tanműhelyt adott át ez év februárjában. Az addigi forgácsoló tanműhely területét 450 négyzetméterre duplázták, és felszereltségét 7 CNC-géppel és egy szimulációs teremmel bővítették. A fejlesztésnek köszönhetően olyan modern szakképzési infrastruktúra várja a szakmunkástanulókat, ahol a legmodernebb technológiával ismerkedhetnek meg.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A tanulók az üzemi körülményekhez hasonlóan megbízásalapú feladatokat végeznek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a feladat végrehajtásának módját önállóan tervezik meg. Mindezt természetesen oktatóik folyamatos ellenőrzése mellett végzik. A szakmunkástanulók ezzel párhuzamosan a győri szakképző iskolákban tanulnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak az Audi Hungariával. A nagyvállalat évek óta sikeres és eredményes együttműködést folytat a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolával, a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolával és a Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskolával. A duális szakképzés keretében a tanulók váltva töltenek egy-egy hetet az iskolában és a vállalatnál. Az elmúlt 14 évben több mint 1700 szakmunkástanuló szerezte meg szakmáját ilyen értelemben az Audi Hungariánál, évente pedig 250 tanuló vesz részt a duális szakképzésben.

De igazságtalan lenne, ha csak ezt az egy nagyvállalatot emeltem volna ki, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a nagy cégek mellett a kisebb vállalkozások is egyre aktívabbak a duális képzés területén. Kiemelkedő a jelentősége annak is, hogy a középfokú szakképzés mellett Győrben az Audi és a Széchenyi István Egyetem közreműködésével a gépészmérnökképzés területén többszörös túljelentkezés mellett felsőfokon is elindult a duális szakképzés. Győr-Moson-Sopron megye a szakképzés területén mindig is a zászlóshajó szerepét töltötte be. Számos szakképző iskolánk évek és évtizedek óta az országos élvonalban teljesít. Innovativitás, azaz megújulásra való képesség, az iskolai szakmapaletták bővítése, korszerűsítése, továbbá a valós munkaerő-piaci elvárások minél erőteljesebb figyelembevétele jellemzi Győr-Moson-Sopron megye iskoláit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam részéről a törvénytervezetet mindenképpen előremutatónak tartom mindannyiunk érdekében, és éppen ezért az elfogadását fogom javasolni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 105 2015.05.27. 9:19  54-122

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés Kulturális bizottságának vagyok tagja, amely bizottság feladatkörébe tartozik az oktatás és a kultúra mellett a sport területe is. A jövő évi költségvetés tervezett, sportot érintő előirányzataihoz fogok most a következő percekben hozzászólni.

Minden jól működő társadalomban fontos szerepet tölt be a sport. Egészségvédő szerepéről sokszor hallunk és olvasunk, de hajlamosak vagyunk a sport ember- és társadalomformáló erejéről elfeledkezni. Korunk sajnálatos jellemzője a kemény, sokszor könyörtelen harc az érvényesülésért, az anyagi biztonságért való küzdelem. Ebben a küzdelemben a fizikailag és szellemileg jól felkészültek nagy előnyt szerezhetnek. A sport számos olyan dologra is felkészít, ami az élet más területén is hasznossá válhat. Aki a sportpályán megtanulta a küzdést, a szabályok betartását, az ellenfél tiszteletét, az megtanult veszíteni és nyerni. Az igazi sportember képes a vesztés után újra felállni és tovább küzdeni, ezáltal a civil életben is értékesebb tagja lesz a társadalomnak, mint az, aki könnyen feladja a küzdést, vagy szabálytalanul akar eredményt elérni. A sportnak ezt a hatását már a XIX. században felismerték a modern hazai sport megteremtői, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós. Ez a két felvilágosult fiatal hozta Angliából a modern sport eszméit, alapította első klubjainkat, amelyek később komoly sikereket értek el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy szóval kell jellemeznem a kormány által a parlamentnek benyújtott 2016. évi költségvetés tervezetét, akkor azt kell mondjam, hogy sportbarát. A javaslatból egyértelműen kitűnik, hogy a kormány továbbra is stratégiai ágazatként tekint a sportra. A jövő év a riói olimpia éve lesz, mint mindannyian tudjuk, amit kiemelten vettek figyelembe a költségvetés összeállításakor. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatására közvetlenül 2,61 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Itt jegyzem meg, hogy a XXXI. nyári olimpiai játékokra Rióba kiutazó magyar sportolók létszáma várhatóan eléri a kétszáz főt.

A sporteredmények anyagi megbecsülése és elismerése céljára az idei évnél 33,4 millió forinttal magasabb, összegszerűen 2,67 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé 2016-ban. Ez az előirányzat forrásul szolgál többek között az olimpiai járadéknak, a nemzet sportolója címmel járó életjáradéknak, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjnak, amely az eredményes olimpiai szereplés mellett az elért eredmények megbecsülését is biztosítja. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,66 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez az előirányzat biztosítja többek között a 16 kiemelt sportág és a felzárkóztatási keretből támogatott 18 sportág, valamint a 170 kiemelt edző támogatását.

Az országos sportági szakszövetségek akadémiarendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó-szövetség feladatainak támogatására 7 milliárd forint áll 2016-ban rendelkezésre, a versenysportok támogatására pedig 1,3 milliárd forintot terveznek. A versenysport mellett kiemelt figyelmet kap az utánpótlás 1,99 milliárd forinttal, valamint a fogyatékkal élők sportjának támogatása. Itt jegyzem meg, hogy az itt szereplő 447 millió forintos összeg 120 millió forinttal nőtt a tavalyi évhez képest. Ezenkívül a szabadidősport támogatására is kerül egy komoly összeg, 447 millió forint.

A létesítményfejlesztések továbbra is jelentős forrást kapnak, a jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 35,88 milliárd forinttal támogatja 2016-ban a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását, és folytatódik a nemzeti stadionfejlesztési program is. A program keretében a székesfehérvári Sóstói Stadion felújítására, a Bozsik Stadionra, valamint a diósgyőri stadion felújítására biztosít forrást a tervezet. A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fej­lesztésének támogatása 4,02 milliárd forintot jelent. A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesz­tésének támogatására 3,68 milliárd, üzemeltetésére pedig 1,88 milliárd forint jut.

A nagy világversenyek rendezésével kapcsolatos munkálatok is kiemelt összeget kapnak. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztésekhez önálló soron 27,27 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi tervezett költségvetés. A versenysport támogatása jogcímcsoport biztosítja a kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatását. Az előirányzaton tervezésre került a 2016. évi vízilabda bajnokok ligája döntő megrendezésével kapcsolatban 149,2 millió forint, valamint a 2017. évi felnőtt dzsúdó-világbajnokság és világkongresszus rendezési költségeire 625,8 millió forint. Nagyon fontosnak tartom, hogy egyformán, közel 3 milliárd forintot, egészen pontosan 2,97 milliárd forintot biztosít a költségvetési tervezet a tornaterem-építési, illetve a tanuszoda-építési programokra.

(18.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kiváló Nobel-díjas tudósunk, a rendszeresen sportoló Szent-Györgyi Albert mondta egy 1930-ban elhangzott előadásában a következőket.

A sport az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. A sport fogalma nem tévesztendő össze a puszta testi ügyességgel, a rekordhajhászással, a nyereségvadászással és a primadonnáskodással. Az utóbbiaknak nemcsak hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei.

A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert a legfontosabb polgári erényekre, az összetartozásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira.

Aki ezeket tudja, és akiből a lélek férfiasságát, az érdeklődést, az önállóságot és alkotni vágyást nem verjük ki 12 vagy 17 év örökös magolással, ijesztgetéssel és fenyegetéssel, az meg fogja állni a helyét az életben. Ezért zárja be Cambridge déli 1 órakor tantermeit, és nyitja meg sportpályáit.”

Ezek a mondatok pontosan mutatják világhírű tudósunk véleményét a szellemi és fizikális egyensúly kialakításának fontosságáról.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha egészséges nemzetet akarunk, akkor erre áldozni is kell. Ez egy hosszú távú, de biztos befektetés, mert olcsóbb és hasznosabb egészséges embereket nevelni, mint drága orvosságokkal gyógyítani. Ezért egyesületeinkben nem csupán sportolókat kell nevelni, hanem egészségesen élő, a társadalom elvárásainak megfelelően gondolkodó és viselkedő fiatalokat, akik képesek Magyarországot felemelni és erősíteni. Ez pedig komoly feladata kell hogy legyen minden döntéshozónak itt az Országgyűlésben és minden honfitársunknak, aki felelősséget érez nemzetünk jelenéért és jövőjéért.

Azt szokták mondani, hogy egy költségvetésre nem lehet azt a két jelzőt használni, hogy rossz vagy jó, csak azt, hogy végrehajtható vagy nem végrehajtható. Ez a költségvetés-tervezet véleményem szerint végrehajtható. Mindezek alapján a kormány által benyújtott 2016. évi költségvetés-tervezetet a magam részéről támogatom és elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 369 2015.06.08. 2:59  366-383

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az idő előrehaladtára való tekintettel igyekszem viszonylag rövid lenni, már csak azért is, hiszen a vitát már itt az Országgyűlésben is, illetve a Kulturális bizottságban is lefolytattuk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata, mint a képviselőtársaim is olvashatták, döntően szövegpontosító, technikai, illetve nyelvi jellegű.

(23.30)

Ezek a módosítások érdemben nem változtatták meg a törvényjavaslatot. A törvény mellékletében felsorolt megyei könyvtárak, múzeumok ingyenesen a fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Fontos megemlíteni, hogy a törvényjavaslat mellékletéből kikerült két intézmény. Az egyik a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, amely Békés városában a 3905/2 helyrajzi számú ingatlant jelenti, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, amely a Nyíregyházán található 6176/3/G/1 helyrajzi számú ingatlant jelenti. A könyvtárral, illetve a helyi múzeummal közösen használja ezt az ingatlant a levéltár, ezért nem indokolt ezen két ingatlan önkormányzati tulajdonba adása.

A sajtóban az elmúlt időszakban több alkalommal is napvilágot látott, hogy a Fidesz kigyomlálja a kétharmados szabályokat a törvényjavaslatokból. Ezt ebben az esetben szeretném mindenképpen cáfolni, már csak azért is meg kell hogy jegyezzem, hogy a korrekciók során áttekintettük a kétharmados szavazással érintett paragrafusok, bekezdések körét, az összegző módosító javaslat pedig tükrözi, hogy mely tekintetben találtuk megalapozottnak a korrekciót. Összességében további két paragrafus esetében láttuk indokoltnak a kétharmadosság kimondását azért, mert ez összhangban van az állami vagyon sorsáért viselt felelősséggel.

Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az önkormányzatok jó gazdái lesznek ezeknek az intézményeknek, a döntéssel, immár az épület, a benne lévő vagyontárgyak és a működtetés egy kézbe kerülésével megnyílik a lehetősége annak, hogy az intézmények szakmai igényei szerint történjen az épületek fejlesztése, korszerűsítése, és az önkormányzatok hozzáférhessenek az ehhez szükséges forrásokhoz is.

Abban kérem valamennyi parlamenti frakció, illetve képviselőtársam támogatását, hogy ez a cél megvalósulhasson. Elfogadásra javaslom a törvénymódosítást, a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 373 2015.06.08. 0:13  366-383

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak azt szerettem volna jelezni, de udvariasan, hogy igazából mindent elmondtam. Ha lesz vagy kialakul vita, akkor nagyon szívesen részt veszek. Egyelőre ennyit szeretnék most. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 383 2015.06.08. 2:03  366-383

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem röviden válaszolni. Ikotity István képviselő úrnak köszönöm a gondolatait, és tulajdonképpen úgy értékelem, hogy támogatni fogják a törvényjavaslatot. Ezt külön köszönöm.

A Szocialista Párt képviselőinek szintén köszönöm a gondolatait. Itt felmerült az Józsa István részéről, hogy a szakmát összehívni. Ez megtörtént ebben az esetben. Egész pontosan úgy indult, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége felé indították el az önkormányzatok ezt az igényt, és ezt követően részletes egyeztetés volt, és még az utolsó hónapokban is, hiszen azok a korrekciók, amik bekerültek a törvénybe, amit felolvastam, hogy a két ingatlan esetében nem kerül átadásra sor, hiszen többféle funkciót látnak el, ennek az egyeztetésnek a következménye.

Szilágyi képviselő úrnak pedig, hogy tehermentesen: őszintén szólva, még nekem is tetszett ez a gondolat, amikor képviselő úr ezt az első alkalommal felvetette, de a gyakorlatban nem lehet lebonyolítani, hiszen ha például magasságkorlátozás van egy ingatlanon vagy egy telki szolgalmi jog, akkor az is törlésre kerül. Tehát képtelenség a gyakorlatban ezeket ilyen értelemben lebonyolítani, ezért nem került sor ennek a befogadására. Semmi más oka nem volt, tehát nem politikai, hanem alapvetően szakmai.

Köszönöm a pozitív hozzászólásokat, és bízom abban, hogy a törvény a holnapi nap folyamán elfogadásra kerül. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt alapvetően az önkormányzatok kezdeményezték, amit az állam, illetve az államtitkárság maximálisan támogatott, és ilyen értelemben egy egységes tulajdonszerkezet alakul ki ezen a területen. Köszönöm államtitkár úrnak és munkatársainak is a tevékenységét, a szakmai munkát, amit a törvény előkészítésében végeztek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 26 2015.06.17. 5:22  25-28

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2014-ben, az új kormány megalakulását követően a kulturális ágazat megfogalmazta a fő társadalompolitikai céljait, a kulturális alapellátás bevezetését és a kulturális közösségfejlesztést. Ezeket a célokat az ágazat 2010 óta elért eredményeire alapozva tudjuk elérni.

2013-ban elindult a kulturális közfoglalkoztatási program, amely ötvözi a munkaerő-piaci célokat és a közösségépítést. A program első ütemében 4 ezer főt, utána 4500, a jelenlegi harmadik ütemében pedig már 6100 főt sikerült bevonni csaknem 2 ezer településen, több ezer partnerszervezettel. A résztvevők 22 százaléka tért vissza a közfoglalkoztatásból a normál foglalkoztatásba. Elsősorban a pályakezdők, a kistelepülési és hátrányos helyzetű térségekben élők, valamint a munkaképes korú nők helyzetét javítja a program.

A vidék kultúrájának megerősítése érdekében az 5 ezer fő alatti településeken 27 milliárd forintból közel ötszáz művelődési ház, közösségi színtér, könyvtár újult meg. Az ott megvalósuló kulturális programokat 1 milliárd forint keretösszegű TÁMOP-os pályázati forrás is támogatta. Európában egyedülálló országos szintű kistelepülési könyvtár-ellátási rendszer kiépítésére került sor, amely helyi szinten képes biztosítani a teljes könyvtári rendszer szolgáltatási kínálatát és országos dokumentumállományát. Eddig 2450 település csatlakozott a programhoz, amit a központi költségvetés 2015-ben 1,9 milliárd forinttal támogat.

(8.50)

Az idei évtől a települések közművelődési és könyvtári feladataihoz nyújtott támogatás minimális összegét 1,2 millió forintban rögzítette a költségvetési törvény, lakosságszámtól függetlenül, ez a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező településeknek előnyös. Így a 2014. évi támogatáshoz képest 2015-ben csaknem 1,2 milliárd forinttal nőtt a ráfordítás 1790 településen.

A megyei múzeumi szervezetek tagintézményei, illetve 16 megyei könyvtár 2013. január 1-jével a területi elhelyezkedésük szerint illetékes megyei jogú városok és települési önkormányzatok fenntartásába kerültek, és a múlt heti döntésünkkel az ingó mellé az ingatlanok tulajdoni jogát is megkapták. Új, a múzeumok szakmai munkáját támogató pályázatok is megjelentek, ezek együttes összege meghaladja az 500 millió forintot.

Az elmúlt években az Agóra-programban több mint 20 milliárd forint támogatási összegből valósult meg, illetve valósul meg jelenleg is összesen 14 megyei jogú vagy 30 ezer főnél nagyobb lakosságszámú város közösségi művelődési intézményében a fejlesztés. A 14 nyertes projektből 2014 végéig 9 ‑ Győr, Szeged, Tatabánya, Szekszárd, Kaposvár, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Debrecen, Szolnok ‑ befejeződött. További öt beruházás ‑ Szombathely, Kecskemét, Veszprém, Miskolc, Nyíregyháza ‑ folyamatban van, és idén kettő ‑ Mosonmagyaróvár és Hatvan ‑ elkezdődött.

Az artmozihálózat digitális fejlesztését 2011-14 között évente 100 millió forinttal támogatta a tárca, így négy év alatt 32 mozi 39 termében újult meg a technika. 8,5 milliárdból újult meg a Mátyás-templom, 3 milliárdból pedig a hatvani Grassalkovich-kastély, amelyben a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kapott helyet. Lezajlott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fejlesztése is, 600 millió forinttal támogatta az állam a magánberuházásként létrejött Budapest Music Center befejezését. 2014-ben már folyamatosan játszott, eddig negyedmillió nézőt fogadott be a megújult Erkel Színház, amit a szocialista kormány még el akart bontani. A Magyar Állami Operaház 2013-ban indított Operakaland programsorozata eddig több mint százezer középiskolást ért el, 2014 tavaszán a program a közgyűjtemények csatlakozásával Kultúr­kalanddá bővült, ingyenes múzeum-, könyvtár-, illetve levéltár-pedagógiai foglalkozásokkal. Ez 12 500 diákot ért el, és megháromszorozódott a jelentkezők száma.

Kiemelném még, hogy a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia folyamatos támogatásából több ezer rendezvény valósult meg Magyarországon, jelenleg is zajlik éppen választókörzetemben, Győrben a XI. Magyar Táncfesztivál június 15-21. között, amely a magyar táncművészet legnagyobb ünnepe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakran mondják, hogy a kultúra sokba kerül, drága, nehezen elérhető. Azt gondolom, igazán sokba akkor kerülne mindannyiunk számára, ha nem lenne. A kultúra nem cél, nem haszon, hanem valami nagy egésznek a része, szépség és öröm, közösségteremtő erő. A „kultúra” szó eredeti jelentése szerint ápolást, megőrzést jelent, azt, hogy gondot viselünk valamire. A régi rómaiak az ember és a természet közötti kapcsolat leírására használták. Úgy gondolták, hogy a természetet művelni és ápolni kell, hogy az ember számára lakhatóvá váljon, és nincs ez ma sem másképp: a kultúra akkor él, ha ápoljuk és gondot viselünk rá. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 85 2015.09.22. 4:29  82-97

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Az előttünk fekvő, mindössze néhány paragrafusból álló törvénymódosítás szinte csak technikainak tűnik, a szaklevéltárak sorát egészíti ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben, és meghatározza a Veritas Történetkutató Intézet illetékességi körét a levéltári munkában.

Valójában azonban ennél sokkal többről van szó. Iratok adott körének levéltárba helyezése utat nyit a tudományos feldolgozás előtt, a levéltárak szakosodása, egyedi arculatjavítása, az iratok feldolgozásának a szakszerűsége elősegíti a keletkezett levéltári anyagok kutathatóságát, az adatok értékelését és társadalmi megismerhetőségét. Ennek a jelentőségét akkor érzékelhetjük igazán, amikor arról olvasunk, hogy évszázadok múltán került elő bizonyos levéltári vagy könyvtári anyagokból olyan ismeretlen vagy elveszettnek hitt levél, feljegyzés, szerződés, partitúra és sok más egyéb, ami magánéleti vagy történelmi eseményeket, szereplőket, alkotókat helyez új megvilágításba, szellemi értékeket hoz felszínre, és az addigi kutatásunk átértékelésre kerülhet.

Ez is mutatja, hogy a levéltárak nemegyszer versenyt futnak az idő múlásával. Egy részüknek történelmi léptékű hátrányokat kell behoznia a levéltári anyag teljes körű és megfelelő mélységű feldolgozásában, más részük a mindenkori jelennel áll versenyben, amely ontja a holnap már múlttá váló idő dokumentumait.

(13.20)

A XX-XXI. század megsokszorozta az egységnyi idő alatt létrehozható iratok mennyiségét, ezért azok szelektálása, rendezése, feldolgozása, kutathatóvá tétele egyszerre jelent új kihívást és a korszerű technika alkalmazásának az igényét. A múltunk megőrzését, feldolgozását, bemutatását ellátó intézmények körének, feladatkörének bővülése azért is fontos, mert még ma is számos olyan érték kallódik vagy megy veszendőbe, amit szakmai hozzáértés és kellő megbecsülés híján selejteznek ki intézmények vagy magánszemélyek. Ezért minden olyan intézkedés, ami ennek a lehetőségeit bővíti, intézményesíti, a társadalmi önismeret és az önbecsülés szempontjából üdvözlendő.

Jelen esetben a Veritas Történetkutató Intézet kapja meg a feladatot, hogy az igazságügyért felelős miniszter és az Igazságügyi Hivatal kárpótlási hatósági feladatköréhez kapcsolódó iratanyag maradandó értékeinek kezelését végezze. A kárpótlás történelmi közelmúltunk sorsfordító időszaka volt. Megpróbálta a lehetséges mértékig beforrasztani azt a mély sebet, amelyet a szocializmus ütött a tulajdonviszonyok erőszakos átalakításával. A kárpótlás időszaka sok fájdalmas, egyben fontos emléket, eseményt hozott felszínre arról, hogy miként is ment végbe, és ennek írásos dokumentumai is születtek, amik szakmai és közérdeklődésre egyaránt számot tartanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás egyben szövegpontosítás is, rögzíti, hogy az elektronikus formában tárolt iratok átvétele eljárásrendjének és műszaki követelményeinek meghatározását tartalmazó miniszteri rendelet hatálya nem terjed ki a magánlevéltárakra. A korrekció egyfelől logikus, hiszen a magánlevéltárak nem állami intézmények, ugyanakkor felvetem, a magánlevéltárakba olyan értékek kerülhetnek, amelyek kezelése kultúrtörténeti szempontból fontos és közérdekű, ezért az anyagi lehetőségek függvényében indokolt lehet közforrásból is elősegíteni, hogy az iratok átvételének eljárásrendje és műszaki követelményei a magánintézményekben is fokozatosan közelítsenek az állami intézményekéhez.

A Fidesz-frakció a törvénymódosítást maximálisan támogatja, és arra kérem önöket, hogy önök is támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 28 2015.10.06. 14:14  23-65

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bürokrácia: ez a Vincent de Gournay francia közgazdász által 1745-ben megalkotott fogalom a köznapi nyelvben a hivatalnokok viselkedésének, magatartásformáinak, életmódjának összegzését fejezi ki, vagy még inkább egyfajta leértékelő, már-már elutasító bírálatot az államapparátussal, a közigazgatási szervekkel szemben. A bürokrácia, illetve annak képviselői, a bürokraták, a hivatalnokok őrájuk emlékeztetnek, akik csak a mindenkori hatalom által előírt rendeletek, normák, szabályok szellemében cselekednek, ridegen és közönyösen járnak el az állampolgárokkal szemben, és elutasítanak, megtagadnak minden más, a normatíváktól eltérő magatartást.

Megalkotása óta a fogalom jelentéstartalma számos alkalommal és jelentős mértékben változott. Napjainkban a bürokrácia egy negatív jelenség, amely elsősorban az állami és önkormányzati hivatalok működésének negatív vonásaira utal, elsősorban az eljárás lassúságára és szükségtelennek tűnő bonyolultságára, az aktatologatásra, a felelősség elhárítására. A bürokrácia jellemzője még, hogy minden állítás bizonyítását várja el általában különféle okiratok formájában, ami miatt az ügyfelet többször is berendelhetik.

A témában ismert olvasmány a Parkinson törvénye vagy az Érvényesülés Iskolája, amely mű a bürokráciát a lehető legnagyobb iróniával és szarkazmussal mutatja be. Feladatunk tulajdonképpen ennek az irománynak a cáfolata. Sokan mégis igazat adnak a mű tételmondatának, amely így hangzik: „A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Éppen ezért nem véletlen, hogy a törvényjavaslat egyik központi eleme a határidők csökkentése a közigazgatási eljárásokban általános jelleggel.

Hozzáteszem, saját magam Győr alpolgármestereként 2006 és 2014 között csak ritkán tapasztaltam, hogy a bürokrácia túlburjánzása az apparátus hozzáállása miatt következne be. Sokkal inkább a hivatalnokokat gúzsba kötő felesleges szabályok, amelyek lassítják a hivatalok mindennapi működését, gyakran elérhetetlen messzeségbe helyezik a kívánt határozat vagy végzés megszületését. Ugyanakkor biztosan vannak olyan rossz beidegződések is, amelyek méltán vívják ki az aktatologatás jelzőt a bosszankodó kérelmező részéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnánk, hogy a kormány nehéz, de fontos feladatra vállalkozott, amikor célul tűzte ki a közigazgatásban a bürokráciacsökkentést. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem az első lépés, amit ez irányba kívánunk tenni - gondoljunk csak az egyablakos ügyintézés intézményének megteremtésére -, viszont egy jelentős mérföldkő lehet, különösen ha az apparátus összességére hat az a szemlélet, ami a törvény szellemiségéből következik.

Fontosnak tartom az államigazgatás legfelsőbb szintjének példamutatását, éppen ezért megjegyzem, hogy a július 20-án elfogadott 1475/2015-ös kormányhatározat is meglehetősen rövid határidőt tűzött ki az egyes hatósági ügyek egyszerűsítésére irányuló jogszabály-módosítások előkészítésére. A hivatkozott határozat a hatósági eljárások egyszerűsítési lehetőségeivel összefüggésben felhívta a minisztereket, hogy az általuk is támogatott fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett javaslatok alapján dolgozzák ki a közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokat.

Ugyanezen jogszabály egyben felhívta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmét, hogy figyelemmel a miniszterektől kapott közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokra - mint az imént elhangzott, 1107 ilyen egyszerűsítési javaslat érkezett -, készítsen egységes előterjesztést a közigazgatási bürokráciacsökkentés megvalósítására. Ma pedig már az általános vitáját tarthatjuk ennek a törvényjavaslatnak, amely az elhangzottakból is következően a gyakorlati tapasztalatok alapján kísérli meg csökkenteni a bürokráciát.

Ahogyan a törvényjavaslat általános indoklása is rögzíti, az általános eljárási szabályok egyszerűsítése tekintetében a törvényjavaslatnak nem képezi tárgyát a közigazgatási eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény teljes felülvizsgálata, figyelemmel a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) kormányhatározatban meghatározott ütemezésére.

A Ket. kisebb terjedelmű, egyes eljárási cselekményeket érintő módosítása azonban nélkülözhetetlen a bürokrácia csökkentéséhez. Az egyes közigazgatási ügyek szabályozásait egyrészt az általános, másrészt pedig a különös eljárási szabályok határozzák meg. Az egymással összefüggő eljárásjogi rendelkezésekre tekintettel a bürokrácia csökkentésére irányuló javaslatok nem valósíthatók meg csupán a különös eljárási szabályok módosításával, szükséges az általános szabályok módosítása is. Ezeknek az általános szabályoknak a módosítását a jogszabálytervezet 53. alcímében találjuk meg.

Tekintettel arra, hogy felszólalásomban többször is a határidők rövidülésére utalok, szeretném kiemelni a Ket. 33. §-ának módosítását. A jogszabály a jövőben kimondja, hogy az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott határidejénél hosszabb határidőt alacsonyabb rendű jogszabály, így kormányrendelet nem állapíthat meg. Megszüntetésre kerül tehát az a lehetőség, hogy a hatóság meghosszabbítsa a rá irányadó ügyintézési határidőt. A hatályos jogszabályi környezetünkben ugyanis tipikus példa a szakigazgatási szabályozásban, hogy a Ket.-ben biztosított lehetőségekkel élve az ágazati jogszabályok az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt határoznak meg, továbbá az általánostól eltérő szabályokat tartalmaznak az eljárás meghosszabbítása és felfüggesztése tekintetében is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hamarabb lehet döntés például az építési engedélyeknél, a piacfelügyeleti eljárásoknál vagy a munkaügyi ellenőrzések területén is.

Fontos és ügyfélbarát rendelkezésnek tartom a jogszerű hallgatás intézményének továbbfejlesztését. A jogszabály hatálybalépésétől kezdve valamely jogosultság iránt kérelmet benyújtó ügyfél ugyanis a módosítás alapján a hatóságtól nyolc munkanapon belül kap egy függő hatályú döntést arról, hogy amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 ezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni, a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, továbbá meghatározott kivételektől eltekintve a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet illeti meg. Nem ez az egyetlen eset a törvényjavaslatban, amely úgymond a hatóság mulasztását vagy hibáját az ügyfél számlájára írja, ez esetben jó értelemben.

(11.00)

A törvényjavaslat általános érvénnyel biztosít eljárási illetékmentességet azokra az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábban tett jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie. Sokan tapasztalták az elmúlt években, hogy a másodfokú hatóság arra hivatkozva, hogy az elsőfokú hatóság nem tisztázta kellően a körülményeket, ismételt új eljárás megindítására kötelezte az első fokon eljáró szervet. Az új eljárás természetesen a határidők és az idegeskedés újraindulását is jelentette az ügyfél szempontjából. Mostantól erre nem lesz lehetőség.

A felvázolt esetben a másodfokú hatóságnak kell lefolytatnia a jövőben a bizonyítási eljárást is, ha ennek szükségességét látja. A sommás eljárás bevezetése pedig nem jelent mást, mint hogy 21 nap helyett 8 napon belül döntést hoz a hatóság. Erre pedig akkor van lehetőség, ha az ügyfél a kérelem előterjesztésekor valamennyi, az ügy elintézéséhez szükséges feltételt teljesíti, és nincs ellenérdekű ügyfél az ügyben. Ilyen esetben tehát akár azonnali döntéshozatalra is sor kerülhet.

Szintén az ügyfelek, illetve az ügyek elhúzódásának egyik oka lehetett a közelmúltban a felfüggesztési okok tág értelmezése és a felfüggesztések túlságosan gyakori, részben indokolatlan alkalmazása. A Ket. előttünk fekvő módosítása keretek közé szorítja a hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségét. A módosítással a felfüggesztési esetek köre a törvényben meghatározott esetekre szűkül, biztosítva, hogy csak valóban indokolt esetben kerüljön sor a jogintézmény alkalmazására.

Az általános szabályok változásai közül végül szeretném kiemelni azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy a hatóságok adatok iránti jogsegély során kizárólag elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot egymással, a jogsegély egyéb eseteiben pedig a megkeresést kell elektronikus úton továbbítani.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezett változtatások fontos eleme, hogy a jelenleginél több dolgot intézhetnek majd elektronikus úton a hivatalok, és számos apróbb, a magánszemélyek és a cégek ügyintézését könnyítő, egyszerűsítő lépés jelenik meg 2016 januárjától. Például a járművizsgáztatási nyilvántartó rendszerből a földhivatali tulajdoni lap lekérdezéséhez hasonlóan elektronikus formában lekérhető egy adott jármű műszaki állapota, előélete.

Ezen analógia alkalmazható a bírósági végrehajtások során is. A végrehajtó az adós személyének azonosítására szolgáló, valamint az adós lakóhelyére, jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket.

Kétségtelen tény, hogy az e-kártya bevezetése a magyar közigazgatásban az egyik legelőremutatóbb kezdeményezés, amelyről az Országgyűlés már döntött. Az előttünk fekvő törvényjavaslat megteremti az állampolgárok számára az adóazonosító szám elektronikus igazolásának a lehetőségét. A bürokráciacsökkentés keretében kerül sor egyes engedélyezési eljárások megszüntetésére azzal, hogy a korábban engedélyhez kötött tevékenység bejelentési eljárássá alakul át.

Az érintett ügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatása helyett a hatósági kontroll pedig továbbra is megvalósítható ellenőrzés útján. Így az engedély helyett a bejelentéshez kötött ügyekben kiszámítható időpontban a bejelentést követően megkezdhető a tevékenység.

Formai okok miatt nem húzódik el az eljárás, alakszerű döntés hiányában az értesítéssel és a jogorvoslattal járó időveszteség megszűnik. Ezen tevékenységek közül kiemelném az ingatlanközvetítői, a kulturális szakértői és az egészségügyi szakértői tevékenységet. De mondhatnám ebben a körben az állatmenhely és állatpanzió létesítését vagy az utazásközvetítői tevékenységet, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet is. Fontos kiemelni, hogy az ezen tevékenységekhez kapcsolódó anyagi-jogi szabályok nem változnak, azaz ugyanazon feltételek mellett folytathatóak, mint korábban.

Az illetékes hatóság pedig továbbra is ellenőrzi, szankcionálja a jogosulatlanul tevékenykedőket. Nagy hangsúlyt kap a törvényjavaslatban, hogy az érintett szakértői tevékenységek megkezdéséhez az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön erkölcsi bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában, így a bűnügyi nyilvántartásban egyébként megtalálhatóak. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást törvény adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni. Ez a módszer érvényesül a jövőben a munkavédelem, a környezetvédelem, a légi közlekedés és a pénzügy területén is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felmerül a kérdés, hogy mit gondolhat minderről egy magyar állampolgár. Véleményem szerint azt, hogy bármilyen intézkedés, ami azzal jár, hogy kevesebb olyan papírt kell pénzért beszereznie, ami a hivatalnak alapból megvan és kevesebbet kell ügyintéznie, ráadásul könnyebben, az csak jó döntés lehet. Nemzetgazdasági szempontból is kulcskérdés a bürokrácia csökkentése, hiszen egyes számítások szerint a teljes GDP 7 százalékát teszi ki. Ahogy más területeken is, itt is a korábbi hozzáállás és a gyakorlat radikális megváltoztatására van szükség az ország versenyképességének további javítása érdekében.

A bürokráciacsökkentés és a versenyképesség növelése azért is kiemelten fontos, mert régiós versenytársaink sem tétlenkednek, fáradhatatlanul küzdenek ugyanezekért a célokért. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk a régióban és a nemzetközi mezőnyben is érvényesülni tudjunk, hatékony intézkedésekre van szükség. Ebbe beletartozik az állami bürokrácia csökkentése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a T/6410. számon benyújtott, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításról szóló törvényjavaslat elfogadásával alkotmányos kötelezettségünknek teszünk eleget. A Fidesz-frakció vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatja a törvénytervezetet, a többi parlamenti frakció tagjait is arra kérem, hogy tegyenek önök is így. Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 308 2015.10.19. 3:33  305-322

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már megszoktuk, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság zárszámadását az ország központi költségvetésétől függetlenül tárgyalja az Országgyűlés, amely önmagában is egy összetett terület, a zárszámadási törvényjavaslat négy külön költségvetés végrehajtásáról számol ugyanis be, ezek pedig a következők: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - rövidítve NMHH - beszámolója, amely a teljes felügyelt hírközlési piacról származó bevételeket, a hatósági működés kiadásait tárja az Országgyűlés elé, továbbá a hatóság Médiatanácsának beszámolója, amely a működési költségvetésének végrehajtását mutatja be, valamint a Médiatanács 2014. évi médiapiacról származó, költségvetésen kívüli bevételének és kiadásainak alakulását bemutató költségvetés és az állami közszolgálati hozzájárulás alapján működő Médiaszolgáltatás-támo­gató és Vagyonkezelő Alap - közismertebb nevén MTVA - mérlege.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztői expozéból átfogó képet kaptunk az előttünk fekvő tervezetről. Elmondható, hogy a benyújtott zárszámadás átgondolt, takarékos gazdálkodást mutat a médiahatóság és a Médiatanács tekintetében egyaránt. A médiahatóság esetén ez 1,7 milliárd forint megtakarítást jelent a személyi juttatások és a felhalmozási kiadások terén. A hatóság 7,1 milliárd forint többletbevétele 5,3 milliárd forint bevételelmaradás mellett teljesült. A keletkezett többletbevételt a 2014-es kötelezettségvállalásokra, az MTVA működési célú tá­mo­gatására, a médiaértés vidéki központjainak kialakítására, a Digi-2 technológiai váltásra tervezik for­dítani. A médiatudatosság fejlesztésére és a megváltozott munkaképességűek hírközlési hozzáférésének biztosítására 200-200 millió forintot különítettek el. Valamennyi célkitűzéssel egyetérthetünk, hiszen rend­kívül fontosak és bőven kínálnak tennivalót, ezért csak üdvözölni tudom magam is ezt a szándékot.

A Médiatanács bevételét az MTVA forrásai biztosítják. A takarékos gazdálkodás eredményeképp mutatkozó 54,1 millió forint megtakarítás tartalékképzésre szolgál. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közszolgálati hozzájárulás összege 69,9 milliárd forintban realizálódott, azonban a médiaszolgáltatási díj a tervezettnél nagyobb bevételt eredményezett, így az NMHH működési támogatása 4,7 milliárd forint költségvetési többletbevételt hozott.

(20.00)

Tisztelt Országgyűlés! Miután a médiahatóság minden évben beszámol az Országgyűlésnek, képviselőtársaim jól tudják, hogy a számok milyen komoly, szerteágazó tevékenységet takarnak. A beszámolók, a törvényjavaslat és az előterjesztői tájékoztatás alapján elmondhatom, hogy a zárszámadás összességében megfontolt, takarékos és előretekintő gazdálkodást mutat, amelynek elfogadását a Kulturális bizottság részéről jó szívvel javaslom képviselőtársaimnak. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 326 2015.10.19. 5:29  323-338

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meghallgathattuk az imént az előterjesztő expozéját, ami költségvetésről lévén szó, sok-sok számot tartalmazott.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységének elemzése a Kulturális bizottság illetékességébe tartozik, így jól ismerjük azt a szertágazó munkát, ami a számok mögött van. Az állampolgárok a hatóság és a Médiatanács munkáját csak közvetve érzékelik. Számukra a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága, sokoldalúsága, gyorsasága, a véleménynyilvánítás szabadsága a fontos, értékelik az élvezetes, nívós időtöltés, ismeretszerzés lehetőségét, a felelős szülő számára pedig különösen az számít, hogy gyermeke olyan médiatartalmakkal találkozzon a digitális közlés egyre gazdagabb kínálatában, ami érettségének megfelel, és találkozik a családi nevelés céljaival is. Nem pusztán a számok oldaláról nézve a költségvetést, olyan törekvéseket láthatunk a hatóság és a Médiatanács részéről - tevékenységük szabályozásából következően is -, ami összhangban áll a polgárok elvárásaival. A médiatörvény 134. § (9) bekezdésében rögzített célok megmutatkoznak a bírságolás gyakorlatában, amely számos tekintetben javulást hozott, például a kiskorúak védelmében. Ma már gyermekeinket sokkal jobban tudjuk védeni a káros tartalmaktól, káros hatásoktól a televíziózás, az internet világában, mert ebben a hatóság is eltökélt partner. Partner a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt. Felvilágosító filmjeikkel rendszeresen találkozhatunk, ami azoknak is tanulságos, akik bármilyen digitális eszközzel másokkal szemben visszaélnek vagy meggondolatlanok.

A célok kifejeződnek abban, ahogy a hatóság felhasználja a bírságokat, amit a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére kell fordítani. A hatóság támogatja például a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos, oktatási programokat, a hírközlési és médiajoggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzését, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatást.

A közszolgálati médiaszolgáltatás integrációja során létrejött modellnek megfelelően a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap feladata a Duna közszolgálati médiaszolgáltató működésének finanszírozása, fedezet biztosítása a hatra bővült televíziócsatorna, a három országos és további három rádió tartalommal való megtöltésére, valamint a hírügynökségi munkára. Ez összességében lehetővé teszi a minden eddiginél differenciáltabb, sokféle nézőpontot bemutató közszolgálati médiatartalmak szolgáltatását, amelyet a médiaszolgáltató megrendelése alapján az alap készít el vagy szerez be.

Az alap pályázati rendszerben nyújt céltámogatást közszolgálati célú műsorszámok gyártására is. A 2016. évre tervezett Média Mecenatúra a program céljának megfelelően a támogatásokból valósul meg: a közösségi, helyi médiaszolgáltatók működési és technikai fejlődésének támogatása, valamint olyan filmalkotások létrejöttének a megvalósítása, amelyek szakmailag jelentős értéket képviselnek, azonban bevételszerző képességük csekély.

A beruházások során fő szempont a technikai fejlődéssel való lépéstartás, valamint a hatékonyságot növelő fejlesztések. Az MTVA egyes tartalmai letölthetőek a legkorszerűbb telekommunikációs eszközökre, emellett a tartalmakkal és hírekkel jelen van az interneten is. Kiemelt beruházás az MTVA tel­jes tartalom-előállítási tevékenységét átfogó csator­namenedzsment-rendszer bevezetése, amely egységesen kezeli valamennyi televíziócsatornát és rádióadót, jelentősen egyszerűsítve és átláthatóbbá téve ezzel a folyamatokat.

Mindezekhez gazdasági társaságokat finanszíroz, ilyenek például a Közszolgálati Kulturális Nonprofit Kft., a Digitalizációs Műhely Kft., a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány, továbbá művészek foglalkoztatása történik, digitális tartalmak archiválása és szakemberképzés fedezete is.

(21.40)

Tisztelt Országgyűlés! Elmondható tehát, hogy a közszolgálati média nagymértékben megfelel az emberek differenciált igényeinek, alkalmas sokféle nézőpont, politikai megközelítés bemutatására, képes az igényes műsorszolgáltatás követelményeinek való megfelelésre. Mindezek itt állnak a 2016-os tervezet költségvetésének számai mögött, egyúttal teljesítve a hatékony gazdálkodás igényét.

Az elmondottak alapján javaslom képviselőtársaimnak az előterjesztés támogatását. Köszönöm szé­pen a figyelmet. (Novák Előd: Szép volt! - Hegedűs Lorántné és Novák Előd tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 348 2015.11.02. 1:44  345-355

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! E késői órán viszonylag röviden fogok szólni, hiszen két héttel ezelőtt már egy részletes vitát lefolytattunk ebben a kérdésben. Úgy is szólok, mint a Kulturális bizottság egyik tagja. A Kulturális bizottság módosítót nem fűzött ehhez a napirendhez. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság zárszámadását az ország központi költségvetésétől függetlenül tárgyalja az Országgyűlés, amely önmagában is egy összetett terület, hiszen négy külön költségvetés végrehajtásáról számol be ez az anyag. Ezek pedig a következők. Az egyik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, rövidítve NMHH beszámolója, a második a hatóság Médiatanácsának a beszámolója, a harmadik a Médiatanács 2014. évi médiapiacról származó költségvetésen kívüli bevételeinek és kiadásainak alakulását bemutató anyag, illetve a negyedik pedig az MTVA, vagyis a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonke­zelő Alap mérlegét bemutató anyag.

Összefoglalva, tényadatokat tartalmaz, és talán még egy gondolatot hozzáfűzve, a független könyvvizsgálói jelentés is mindent szabályosnak talált, így aztán a Kulturális bizottság többségi álláspontját képviselve én is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló anyagot elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 362 2015.11.02. 1:46  355-369

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Október 19-én az általános vitában már meghallgathattuk az előterjesztő expozéját, ami a költségvetésről lévén szó rengeteg számot tartalmazott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2016. évi egységes költségvetése kapcsán, egészen pontosan költségvetés-tervezete kapcsán, hiszen akkor beszélhetünk majd költségvetésről, amikor ez elfogadásra is kerül.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységének elemzése a Kulturális bizottság illetékességébe tartozik, én magam is a bizottság tagja vagyok, így jól ismerjük azt a szerteágazó munkát, ami a számok mögött van. Korábban két ciklusban, 2006-2014 között Győr megyei jogú város alpolgármestereként dolgoztam, és Győrnek mintegy 40 milliárd forintos költségvetése van.

Ezen költségvetés összeállításában saját magam is közreműködtem többször. Ezt azért említem, mert azt a szót vagy azon kifejezéseket, hogy jó vagy rossz, nem lehet használni egy költségvetésre. Azt lehet mondani, hogy végrehajtható vagy sem. Én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés-tervezet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság esetében végrehajtható, átgondolt és megfontolt, és ezek alapján, illetve az október 19-én részletesen ismertetett érveink alapján mi magunk, a Fidesz-frakció ezt a költségvetés-tervezetet elfogadásra javasolja és támogatni fogja. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 34 2015.11.09. 2:26  33-36

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hazai autóipar idén az első nyolc hónapban 16 százalékkal növelte a termelését. 5100 milliárd forint értéket állított így elő. A magyar export 22 százaléka az autóiparból származik. Az autóipar egyik legdinamikusabban fejlődő vállalata a választókörzetemben működő győri Audi gyár. Az 1993-as alapítása óta 7,4 milliárd eurót fektetett be Győrben, 2015 első félévében 235 millió euró beruházást hajtottak végre. Idén májusban átadták az új motorfejlesztő központot, júliusban bejelentették a felsőoktatási ipari és egyetemi központ létrehozását, szeptemberben pedig felavatták a második logisztikai csarnokot. Az Audi tavaly mintegy kétmillió motort állított elő, idén tovább növelték a termelést, így az év végén újabb motorgyártási rekordot érhetnek el. A cég részt vesz a motorok és járművek fejlesztésében is, a kutatások megalapozzák a magasan képzett szakember igényét is.

Az elmúlt hetekben, két héttel ezelőtt adta hírül a sajtó, hogy az Audi Hungária Motor Kft. a győri telephelyén 2015-2018 között több mint 32 milliárdos beruházást indít, és a fejlesztésnek köszönhetően 380 új munkahely létesül. A beruházás eredményeképp a benzin- és a dízelmotorokból is az eddigieknél takarékosabb, környezetkímélőbb motorok készülhetnek. A magyar kormány 6 milliárd forinttal támo­gatja a beruházást, a szerződést néhány héttel ezelőtt írták alá a külgazdasági és külügyminiszter úrral Budapesten. Az autóipar fejlődése, termelékenységének emelkedése jelentős lendületet ad az ország gazdasági növekedésének. Ahogy az Audi esete is mutatja, ebben a kormány magatartása rendkívül fontos szerepet játszik.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, milyen aktív eszközöket alkalmaz a kormány az autóipar fejlődésének előmozdítására, hozzávetőleg hány családot érint a magyar autóipar részesedése a hazai foglalkoztatásban, és végül, érvényesül‑e valamiféle transzferhatás annak kapcsán, hogy nagy léptékben tervező, jól szervezett, jó munkakörnyezetet biztosító, eredményes cégek kerülnek az országba. Köszönöm a figyelmet, várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 415 2015.11.16. 4:06  410-421

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rövidebb ügyintézési határidőket és jóval kevesebb díjtételt eredményez, ha mi az Országgyűlésben elfogadjuk a T/6410. számon benyújtott bürokráciacsökkentési törvényjavaslatot. A bevételkiesés pedig nem rendíti meg az államot, mert a költségvetés főösszegéhez képest nem jelentős az az összeg, ami itt a díjtételek eltörlése miatt az állami költségvetésből kiesik. Mintegy 10 milliárd forintról van. A cél tehát a gyorsabb és egyszerűbb, valamint az ügyfél szempontjából olcsóbb ügyintézés.

A törvénytervezet több helyen tartalmaz a jelenlegi 60 helyett 45, vagy 30 helyett 21 napos határidőt, és általános szabályként rögzíti, hogy az állami hatóságoknak 60 nap alatt el kell intézni az ügyeket. Megjegyzem, hogy tavaly 1,3 millió esetben született döntés 60 napon túl. Nem lesz tehát lehetőség az indokolatlan határidő-hosszabbításra, hamarabb születhet döntés például az építési engedélyeknél, a piacfelügyeleti eljárásoknál vagy a munkaügyi ellenőrzéseknél is. Rövidül egy sor további ügyintézés, így a környezetvédelmi engedélyezés, a rendőrségi panaszkezelés, a működési engedélyek kiadása vagy a külföldi bizonyítványok elismerése is. Ugyancsak az egyszerűsítés irányába hat, hogy a mostaninál jóval kevesebb helyre kell majd erkölcsi bizonyítvány. Ha például egy engedélyezési folyamatban a hatóság tudni szeretné, hogy az ügyfél büntetlen előéletű-e, egyszerűen lekéri az adatot a nyilvántartásból.

A törvénytervezetben szerepel több olyan könnyítés is, aminek az a lényege, hogy a tevékenység 2016-tól már nem lesz engedély- vagy bejelentés­köteles. Külön kiemelem, mert a gyorsítást szolgálja, hogy a jelenleginél lényegesen több ügyet lehet majd elektronikusan elintézni. A törvénytervezet elfogadása után 2016. január 1-jétől több közigazgatási eljárás esetében eltörlésre kerülnek a hatósági díjak és rövidesen az illetéktörvény módosítása után az illetékek is. Csak a legfontosabbakat említem ezek közül először a magánszemélyek esetében: erkölcsi bizonyítvány igénylése, személyi igazolvány és lakcímkártya kiállítása, ellopott okmányok pótlása, adókártya, ha lopás miatt kell pótolni, jogosítvány kiadása az első alkalommal, névváltoztatás családi állapot változása miatt, diákigazolvány és pedagógusigazolvány kiállítása, mozgáskorlátozott parkolási igazolványának pótlása. A vállalkozások számára pedig a következők lehetnek a legfontosabbak: cégkivonat és cégmásolat, ha a cég tagja vagy vezetője kéri, vállalkozói igazolvány ügyintézése, üzletek működési engedélyével kapcsolatos eljárás, elektronikus cégirat megküldése, 160 négyzetméternél kisebb ház bontási, építési és használatbavételi engedélye. Egy magyar állampolgár éves szinten így akár százezer forintot is megspórolhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bürokráciacsökkentés és a versenyképesség növelése azért is kiemelten fontos kérdés, mert régiós versenytársaink sem tétlenkednek, fáradhatatlanul küzdenek ugyanezekért a célokért. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk a régióban és a nemzetközi mezőnyben is érvényesülni tudjunk, hatékony intézkedésekre van szükség, és ebbe beletartozik az állami bürokrácia csökkentése is. Úgy vélem, hogy a T/6410. számon benyújtott, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításról szóló törvényjavaslat elfogadásával alkotmányos kötelezettségünknek is eleget teszünk. A Fidesz-frakció támogatja a törvénytervezetet. Arra kérem a parlament többi frakciójának tagjait, hogy tegyenek önök is így. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 306 2015.11.30. 4:50  301-310

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/7403. számú törvényjavaslat két törvényt érint, a Nemzeti Kulturális Alapról, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szólót.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló javaslat újdonsága, hogy a Magyar Művészeti Akadémiának hasonló szerepet szán a művészeti élet finanszírozásának alakításában, mint amilyet a Magyar Tudományos Akadémia hosszú ideje betölt a tudományos élet támogatási forrásainak felosztásában. Ahogy nincs értelme vitatni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az élet számos területén miért hallatja a hangját, úgy nincs értelme azt sem megkérdőjelezni, hogy miért jó a művészeti életnek, ha a Művészeti Akadémia teszi ugyanezt. Eddig a döntéshozók felét a miniszter nevezte meg az NKA-ban, ezután a harmadát, miközben a szakmai szervezetek mellett felsorakozó MMA-val együtt a művészetek képviselete az eddigi 50 százalékról kétharmadra nő.

Véleményem szerint a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény jelen módosítása meghatározó jelentőségű kultúrstratégiai lépés. Az NKA-törvény javasolt módosításai ugyanis megteremtik a lehetőséget arra, hogy a kulturális élet szereplői közös fe­lelős­séggel döntsenek a magyar kultúra fennmaradását és fejlesztését szolgáló források odaítéléséről.

A kulturális élet szabadsága és nyitottsága az Akadémia számára alapérték, így egyértelmű, hogy a kulturális alkotómunkában részt vevő más szervezetekkel együtt fog működni. A javaslat rendelkezéseinek legfontosabb célja, hogy szabályozott és kiegyensúlyozott feltételeket biztosítson a köztestület és a Nemzeti Kulturális Alap hatékony együttműködésének. Meggyőződésem, hogy a javasolt változtatások az NKA tevékenységét is megerősítik, munkáját felértékelik. Amennyiben a javaslatban foglaltak megvalósulnak, az MMA mint köztestület feladatkörében érdemben kapcsolódik a Nemzeti Kulturális Alapban végzett munkához, ezzel is értékes támogatást nyújtva az állami feladatok ellátásához.

A módosítási javaslatok sorában a másik fontos tartalmi elem a városi könyvtárak és az ötezer lakosnál nagyobb lakónépességű települési nyilvános könyvtárak szakmai állapotának és fejlesztési kilátásainak javítását szolgálja. A megyei könyvtárak által működtetett könyvtárellátási szolgáltató rendszer keretében hatékonyan és gazdaságosan valósul meg az ötezer lakosnál kisebb lakónépességű települések korszerű nyilvános könyvtári ellátása. Ezzel szemben, bár a megyei könyvtárak feladata a települési könyvtárak fejlesztésének koordinálása, e rendelkezés gyakorlati hatása nem érezhető az ötezer fő fölötti települések tekintetében, ezért vált szükségessé a feladat pontosítása.

A városi és a települési nyilvános könyvtárak nagyszámú lakosságot látnak el könyvtári szolgáltatással, ezek minősége azonban jelentősen eltérő. A fejlesztési javaslatok kidolgozása egy országos szintű közkönyvtári stratégia fontos elemét teremtené meg. Az ezzel kapcsolatos szakmai követelményeket a javaslat szerint a miniszter rendeletben határozza meg. A megyei könyvtárak helyismereti gyűjteménye egyedülálló, az adott megye tekintetében a legpontosabb és legrészletesebb információkkal rendelkeznek. Valamennyi megyei könyvtár helyismereti anyaga tartalmaz olyan muzeális könyvtári dokumentumokat, amelyek nemzeti információs értéket jelentenek, és ezek elektronikus hozzáférhetővé tételét biztosítani kell. Ennek jelentősége indokolttá teszi állami feladatként történő megjelenítését, egyúttal ez a fenntartóik figyelmét is ráirányítja erre a nemzeti jelentőségű funkcióra. Összefügg a javaslat egy másik feladattal, a könyvtár azon kötelezettségével, hogy ezeket rendelkezésre bocsássa, ennek megyei könyvtári végrehajtását segíti elő a javaslat. A további javaslatok a törvényjavaslat módosítására nyelvi, illetve kodifikációs természetűek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képvi­selőcsoportja a benyújtott törvényjavaslatot az előbb általam is elmondottak alapján támogatja, kérem, hogy tegyenek önök is így. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padso­rokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 58 2015.12.01. 5:43  53-80

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! 2014 júniusában frissen megválasztott győri országgyűlési képviselőként és sportbarátként az akkori sporttörvény-módosításhoz is kormánypárti vezérszónokként szóltam hozzá. Természetesen az elmúlt másfél évben sem változott a sport iránti elkötelezettségem.

Magyarországon a labdarúgást kultúránk szerves részének kell tekinteni. Úgy gondolom, hogy a foci egyfajta nemzeti ügyünk. A legendás Puskás Öcsi-féle Aranycsapattól kezdve a kettős rangadókig mind-mind nemzettudatunk része, közös emlékezetünk, amelyet egyrészt ápolnunk kell, másrészt gondoskodnunk kell a jövőjéről is. Szerencsére nemcsak a régmúlt, hanem a jelen is szolgáltat örömöt a hazai futballéletnek. A magyar-norvég párharc megnyerésével újra felkerültünk Európa futballtérképére.

Örömre okot azonban nemcsak a pályán látottak, hanem a lelátókon történtek is adnak. A Grou­pama Arénában a szurkolók sportszerűen, a XXI. századi fair play szellemében, a fair play követelményeinek megfelelve a mérkőzés elejétől a végéig szinte a csapat tizenkettedik tagjaként buzdították a válogatottat. Mindez azt is jól mutatja számunkra, hogy az egyre több korszerű és modern stadion elsősorban nem a futballistákért, hanem a nézőkért van. Éppen ezért nagyon előremutatónak találtam a Honvédelmi bizottságnak azt a kezdeményezését, amely szakmai konzultációt hirdetett „Egyes biztonsági kockázatokkal összefüggő szabályozások áttekintése az első osztályú labdarúgó-bajnokság mérkőzéseinek szervezése kapcsán” címmel.

(15.10)

Kiemelten fontos, hogy ezen a megbeszélésen nemcsak a Magyar Labdarúgó Szövetség és a kormányzat illetékesei, hanem a szurkolói csoportok is képviseltették magukat. Az NB I-es csapatok szurkolóinak képviselői részletesen elmondták, milyen kifogásaik vannak a jelenlegi biztonsági intézkedésekkel, milyen anomáliák tartják távol a szurkolókat a futballmérkőzésektől. Tudomásom szerint a bizottsági üléseken egyértelmű megállapodás született arról, hogy a jövőben megrendezendő sportesemények családbarát, szurkolóbarát események lesznek. Mint említettem, a szurkolók azok, akikért a futballmérkőzéseket játsszák, akik miatt a stadionok épülnek, és ők azok, akik ma már elsősorban szórakozni jönnek azért, hogy jól érezzék magukat. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a jövőben a sportrendezvények is szolgáltatásnak minősüljenek.

Fontosnak tartom továbbá, hogy részben a magyar válogatott sikerén felbuzdulva érjük el, hogy egyre többen járjanak ki a magyar bajnokság I. osztályú mérkőzéseire is. Természetesen a jogalkotó szerepe ebben a kérdésben, mint sok más egyébben is, mindenek felett álló. A felelősség és a reménybeli siker is az egyesületeké, a focicsapatoké. Nekünk azonban kötelességünk törvényhozóként, hogy a po­zitív folyamatot ne gátoljuk, hanem lehetőség szerint előremozdítsuk. Ennek érdekében minél tágabb teret kell adnunk a sportszervezőknek, hogy megtölthessék a stadionokat, és maguk dönthessék el, hogy ezt milyen módszerrel teszik meg. Példaként említem, hogy a jövőben, aki akarja, előírhassa a szurkolók kártyahasználatát, vagy csak ösztönözze szimpatizánsait különböző kedvezményekkel annak használatára, esetleg teljesen eltörölje azt.

Továbbra sem szabad elfeledkeznünk azonban a biztonságról. Az egyszerűsítések, az észszerűsítések meggyőződésem szerint helyénvalóak. Úgynevezett normál kategóriájú meccsen a szurkolók életének megkönnyítése lehet a fő cél, de kiemelt biztonsági kockázat esetén a rendőrségre is komoly feladat hárul. A velük való együttműködést a jövőben pedig a sportszervezők részéről csak szakképzett szakemberekre lehet bízni. Egy sportklub pontosan ismeri, hogy kik azok a bajkeverők, akik megzavarhatják mások szórakozását, ezért az ő kiszűrésük első­sorban a szervezők felelőssége és feladata kell hogy legyen.

Szurkolóbarát rendelkezésnek tartom, hogy a szurkolók kötelező utaztatása eltörlése kerül, figyelemmel arra is, hogy a rendelkezés gyakorlati alkalmazása betarthatatlannak bizonyult. Örvendetes lenne, ha a kluboknak viszont szervezni kellene a szimpatizánsaik utazását egy-egy vidéki meccsre a nagy érdeklődésre való tekintettel. Szintén ennek a kettős kategóriának köszönhetően a törvény akként rendelkezik, hogy csak a kiemelt kockázatú mérkőzéseken kell a névre szóló jegyértékesítést alkalmazni. Ezért a normál meccseken könnyebb lehet a bejutás.

Bízom benne, hogy az ilyen típusú jegyértékesítésből már a közeljövőben egyre több fog megvalósulni. Mint ahogy abban is bízom, hogy újra divat lesz magyar bajnoki labdarúgó-mérkőzésekre járni, ahol a családok, barátok közösen és kulturáltan szurkolhatnak, szoríthatnak kedvenc csapatuknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek figyelmükkel. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 217 2015.12.14. 11:36  210-225

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A választókörzetemben, Győrben élőket talán még érzékenyebben érintette az úgynevezett Quaestor-botrány, illetve annak negatív hatásai, hiszen a cégcsoport több mint egy évtizeden keresztül aktív tevékenységet fejtett ki a győri régióban. A cég bukása, túl a magánszemélyek megkárosításán, még a korábban első osztályú labdarúgócsapatot is magával rántotta, jelenleg a harmadosztályban játszanak, de természetesen a céljuk a visszajutás a bajnokság első osztályába.

Szeretnék itt egy apró pontosítást azért elmondani. Ugyanis Győr megyei jogú város, illetve az állami hivatalok nem pénzt helyeztek el a Quaestornál, hanem államkötvényt vásároltak, és éppen a múlt héten pénteken jelentette be a győri polgármester, hogy ennek az ellenértékét kamatokkal ‑ ez Győr esetében 1 milliárd 40 millió forint ‑ vissza is kapta a város önkormányzata.

Győri képviselőként tehát a károsultak jelzéseit is meghallgatva fontosnak érzem, hogy az általunk most tárgyalt T/8157. számon benyújtott törvényjavaslathoz hozzászóljak. Mielőtt a törvényjavaslat rendelkezéseire rátérnék, röviden, egy mondatban szeretnék szólni a törvényalkotási folyamatot kiváltó előzményekről. Mert tény az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által a közelmúltban feltárt durva szabálytalanságok mindegyike a korábbi kormányzás idején vette kezdetét, és ezek rendezése, sok más adóssághoz hasonlóan a jelenlegi kormányzatra hárul.

Az elmúlt időszak visszaélései tehát ráirányították a figyelmet a befektetési szolgáltatásokra, illetve azok jogi környezetére. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény, amelyet az Országgyűlésben 2015. június 23-án fogadtunk el, átfogóan kezelte a tőkepiaci szektoron belül tapasztalt hiányosságokat a jövőre nézve.

(20.30)

A jövőbeli intézkedések azonban nem tudják orvosolni a tőkepiaci szektorban tapasztalt visszaélések eredményeként korábban keletkezett károkat. Ezenfelül nehezen állítható vissza a tőkepiaci szektor vonatkozásában fennálló korábbi bizalom is. Ezt a bizalmat a jogalkotási feladatokon túl egyedi intézkedéssel lehet csak visszaállítani. André Kostolany óta tudjuk: minél valószínűbbek az ígéretek, annál nagyobb a követőik száma. Mégis a kormány a pénzügyi szektorba vetett bizalom visszaállítása érdekében és a méltányosság elvét a lehető legszélesebb körben értelmezve úgy döntött, hogy kártalanítja a brókerbotrányok áldozatait. Ezért már nyáron megalkottuk a Quaster-kártalanítási törvényt, amely általános kártérítést biztosított, és lehetővé tette, hogy a hatmillió forint alatti kisbefektetők kártalanítása megtörténjen. A bankok azonban ezt a törvényt az Alkotmánybíróságon megtámadták, és a céljukat részben el is érték, hiszen megakasztották a kártalanítás folyamatát.

A kormány az Alkotmánybíróság döntését tudomásul véve december 9-én benyújtotta az úgynevezett új Quaestor-törvényt, amely véleményem szerint még megnyugtatóbban rendezheti a károsultak helyzetét. Az Alkotmánybíróság rávilágított arra, hogy a pénzügyi intézményrendszer akár törvényes, akár jogszabálysértő működéséből adódó kockázatok mérséklése érdekében az állam sajátos intézményrendszert hozhat létre, amelynek során a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosulti kör meghatározásakor. Egyedüli korlát azonban, hogy a jogosulti kör nem határozható meg önkényes módon, mivel a kártalanításra az érintetteknek nincs alanyi joguk, a kártalanítás intézményrendszerének létrehozása és működésének szabályozása méltányossági alapú, azaz ex gratia jellegű megoldás.

Jelen törvényjavaslat az elhangzottakra tekintettel homogén csoportként azon károsultakra vonatkozóan biztosítja a kárrendezés lehetőségét, akik olyan befektetési vállalkozásokkal álltak kapcsolatban, akik a brókerjelleget, a szabályozott piaci szereplői státust kihasználva a cégcsoport tagja által kibocsátott, tehát mintegy saját kötvénnyel okoztak kárt a befektetőknek, csorbítva ezzel a pénzügyi szektorral szemben fennálló közbizalmat. Hozzáteszem, hogy a befektetési szolgáltatók által okozott kár ott a legjelentősebb, ahol a befektetési szolgáltató kapcsolt vállalkozása által kibocsátott kötvény értékesítésére került sor, mivel a befektetési szolgáltatók befektetési szolgáltatói minőségüket felhasználva értékesítették ezeket a kötvényeket, megtévesztve a befektetőket, akik a szabályozott piaci szereplői minőségben, a cégcsoport prosperáló működésében bízva fektették be a pénzüket.

Továbbá szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra is, hogy az idézett korrekcióval a cégek köre bővülni fog. Így a Hungária-értékpapírral rendelkező károsultak is a pénzükhöz juthatnak. Vannak azonban esetek, amikor a jogszabály szándékosan kizárja a kártalanítás lehetőségét. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a kárrendezésre irányuló igényt maga a jogosult érvényesítheti. Nem jogosultak tehát kárrendezésre azok, akik akár a Quaestor-károsultak Quaestor Alappal szemben fennálló követeléseit, akár Hungária-kötvényeket vásároltak fel annak reményében, hogy igényeiket az alappal vagy az állammal szemben jelentős haszon mellett érvényesíthetik. Vannak ugyanis olyan helyzetek, amikor a spekulációnak különösen nincsen helye, és ez egy olyan helyzet.

A törvényjavaslat továbbá kizárja annak a lehetőségét is, hogy a 30 millió forint feletti követeléssel rendelkező kárrendezésre jogosultak feldarabolva engedményezzék követelésüket annak reményében, hogy így ki tudjanak bújni a törvényjavaslatban szereplő 30 millió forintos maximum értékhatár alól. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet arra is tesz javaslatot, hogy azok a károsultak, akik értékpapírszámlával nem tudják igazolni jogosultságukat, ne legyenek kizárva a kárrendezésből, ezért bírósági ítélet megállapíthatja a kárrendezésre való jogosultságukat. Ezen rendelkezés alapján a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. ügyfelei is jogos követelésükhöz juthatnak. A törvényjavaslat tárgyalása során az Alkotmánybíróság döntésének azon részére is utalni kell, amely kimondja, aggályosnak tartja azt, hogy a károsultak kárrendezése a korábban realizált előnyök figyelmen kívül hagyásával történik. Ennek fényében a most benyújtott törvényjavaslat az ellenérték kiszámításakor a káronszerzés tilalmának érvényre juttatásával a realizált hozamot levonja. Ezenfelül a kárrendezésre jogosultnak egyfajta sávos önrészt is vállalnia kell, amely tulajdonképpen a befektetési kockázatot jeleníti meg az ellenérték számítása során. Ennek mértéke 3 millió forintig nulla százalék, az afölötti összegnél 11 százalék. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell önrészt fizetnie.

Hozzáteszem, hogy a jogosult követelésből le kell vonni a Beva-kártalanítást is, így lesz a kárrendezés felső határa a Beva-kártalanítással együtt 30 millió forint. A törvényjavaslat meghatározza a kérelem vizsgálatára rendelkezésre álló határidőt is, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 nap. Ha az alap azt állapítja meg, hogy a kérelmező megfelel a kárrendezés feltételeinek, a törvényjavaslat alapján kiszámolja a kárrendezésre jogosultnak fizetendő ellenérték összegét. Az alap a kárrendezésre jogosultat értesíti a kárrendezésre való jogosultság fennállásáról és a kár rendezése során fizetendő ellenérték összegéről. Az értesítés kézhezvételét követően pedig 30 napon belül a kárrendezésre jogosult visszavonhatja kérelmét, ha a kárrendezés során fizetendő ellenértéket nem tartja megfelelőnek, és inkább a felszámolási eljárásban és egyéb igényérvényesítési eljárásokban kívánja követelését érvényesíteni. Az alap a kérelem visszavonására nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül megfizeti az ellenértéket a jogosult által megadott számlára.

Végezetül szeretnék szólni az új alap gazdálkodásáról és szervezetéről. Az Alkotmánybíróság a már hivatkozott ítéletében a Beva-tagok előlegfizetési kötelezettségével kapcsolatban megállapította, hogy azok pontatlanul kerültek a törvényben meghatározásra, valamint a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt a Beva-tagok számára. Az Alkotmánybíróság döntésére is tekintettel az alapnak gazdálkodása során a kárrendezésből származó befektetői igények kielégítéséhez saját forrás az MNB-től, hitelintézettől felvett kölcsön, kötvénykibocsátás, valamint a Beva-tagok éves befizetése áll rendelkezésére. A befizetések a javaslatban az arányosság figyelembevételével kerültek kialakításra.

A törvényjavaslat a Beva tagjai részére előírt befizetési kötelezettséget, a jogbiztonság követelményének való megfelelés érdekében rögzíti: a befizetésre kötelezettek befizetési kötelezettségének esedékességét, a befizetés gyakoriságát, időtartamát és mértékét. A törvényjavaslat rendelkezik az alap szervezetéről és jogállásáról is. Az alap igazgatóságának feladatait a Beva igazgatósága látja el. Az alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat pedig az OBA munkaszervezete látja el. Az alapnál a Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapjával ellentétben ellenőrzési bizottság nem működik, a gazdálkodás ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el. A kártalanítások zökkenőmentes folyósítása mellett tehát az alap takarékos működése is szempont volt annak felállításánál.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan a berni jogászegylet anno megfogalmazta: „a jogot méltányosságnak kell uralnia”. Éppen ezért a javaslat egyszeri alkalommal kívánja méltányosságon alapuló juttatásban részesíteni a kárrendezésre jogosultakat, mindez pedig az előttünk fekvő jogszabály alapján gyorsan és kiszámítható módon megtörténhet. A Fidesz-frakció vezérszónokaként ehhez kérem a támogatásukat.

Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 228 2016.02.15. 4:05  225-244

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar Országgyűlés Kulturális bizottságának tagjaként fontosnak tartom, hogy hozzászóljak ehhez a napirendi ponthoz.

A Toldi szerzőjének, Arany Jánosnak jövőre lesz a 200 éves születési évfordulója, ami mindenképpen jelentős dátum. Irodalmi hagyatékával minden magyar ember azonosulni tud, hiszen magyarosan gondolkodó, a magyar kultúrát jól ismerő ember volt, mindemellett széles látókörű és más kultúrákban is otthonosan mozgó nyelvzseni.

Az egyesek által költő- és írófejedelemnek nevezett, a magyar kultúra fényes állócsillagának nem érdemtelenül tartott Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán és 1882. október 22-én hunyt el Budapesten. Költő, író, műfordító, szerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára volt, aki részben autodidaktaként emelkedett fel egyszerű és szegény sorból a 19. századi magyar értelmiség elitjébe. Magántanítóként, színészként, írnokként, aljegyzőként kezdte, ’48-as bujdosóként, majd tanárként és filológusként folytatta, de egyértelműen irodalmi munkássága emeli a legnagyobbak közé.

Életművével, amelyből kiemelkedik a Toldi-trilógia és számos balladája, jelentősen hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához. Nyelvezete közérthető, mégis választékos, szókincse neki volt a legnagyobb a 19. századi költők közül csaknem 60 ezer egyedi szóval. Költészetének gyökerei mélyen nyúlnak bele szülővárosa és az egész magyar nemzet hagyományaiba. Alakjaiban megelevenedik a magyar ember alaptermészete, komoly méltósága, tartózkodása, tréfás humora, sírva vigadása. „Minden szál hozzá vezetett és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja. Ha van értelme szellemi jelenségekkel kapcsolatban gyökerekről, szerves fejlődésről beszélni, Arany Jánosról ezt el lehet mondani.” ‑ mondja róla Szerb Antal.

A 2017-re tervezett bicentenárium fontos szimbolikus eseménye a teljes magyar nemzetközösségnek, mindemellett kedvező kulturális, turisztikai lehetőség is, amely a különböző régiókban, különböző élethelyzetekben élő hazai magyar közösségeket is összefoghatja. 2017 az irodalomtörténet számára is jelentős év, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia az Arany-életmű kritikai kiadására készül, és olyan kultúrtörténeti ritkaságokat is hozzátesz az eddig ismert alkotásokhoz, mint amilyenek a költő különböző kiadványokban megtalált széljegyzetei, amelyekből az alkotói folyamatokról és Arany János gondolkodásáról is többet tudhatunk meg. Hatalmas tehetsége hasonló az őáltala megformált Toldinak erejéhez, aki méltatlan helyzetéből mégis magasra emelkedik, s önmagának és a magyarságnak diadalát hirdeti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arany János emlékének felújítása, a róla való megemlékezés jobbakká, nemesebbekké tesz bennünket, hisz az ő nagysága által a magyarság nagyságával és erejével szembesülhetünk. A Kulturális bizottság legutóbbi ülésén egyhangúlag támogattuk azt, hogy a 2017. év Arany János-emlékévvé nyilváníttasson. Bízom abban, hogy a határozat elfogadásakor itt az Országgyűlésben is hasonló döntés születik. Köszönöm megtisz­telő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padso­rokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 202 2016.03.01. 5:57  75-235

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyha megengedik, akkor én is személyes tapasztalataimról számolnék be a mondandóm első felében, hiszen 2006-tól két cikluson keresztül magam is alpolgármesterként tevékenykedtem Győrben, és nyolc éven keresztül szerepet játszhattam abban, hogy a város költségvetését összeállítsuk. És valóban, ebben az időszakban, hogyha egy tortának tekintjük az éves költségvetést, akkor a legnagyobb tortaszeletet mindig is az oktatás finanszírozása, annak fenntartása adta. Így aztán több önkormányzat abba a helyzetbe került, köztük megyei és helyi önkormányzatok is, hogy hitelt kellett felvenniük vagy kötvényt kellett kibocsátaniuk annak érdekében, hogy a működésüket tudják finanszírozni, még akkor is, hogyha ezt nyíltan nem vallották be soha, hanem azt mondták, hogy fejlesztésre szeretnék fordítani a pénzt. Éppen ezért jelentős szerepe volt az államnak abban, hogy azt a bizonyos 1300 milliárd forintos össz önkormányzati tartozásállományt átvállalta és átvette ezt a feladatot is, mármint az oktatás irányítását és részbeni finanszírozását. Tehát megerősítem ugyanazt, amit több képviselőtársam is elmondott, hogy ez egy jelentős lépés volt.

A másik gondolatom pedig ahhoz kapcsolódik, hogy ugye abban egyetértünk szinte mindannyian, hogy a központban, a középpontban természetesen a gyermek áll, a gyermeknek pedig a mai divatos szóval versenyképes tudásra van szüksége. De én kiegészíteném még azzal, hogy a gyermeknek, a gyermekeinknek megfelelő fizikai állapotban is kell lennie, nemcsak a szellemi állapot a fontos, hanem a fizikai állapot is, és éppen ezért fontos a mindennapos testnevelés. Ha visszatekintünk a 2012 előtti időszakra, akkor 2,5-3 óra volt a megengedett óraszám, majd ezt követően pedig ‑ most már szinte minden évfolyamban ‑ heti 5 órára emelkedett a mindennapos testnevelés. Ezt azonban tartalommal is meg kell tölteni, és éppen ehhez kapcsolódóan szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Az első ilyen program a 2013-ban elindított úgynevezett Kölyökatlétika-program volt, amelynek kapcsán a kitűzött cél az volt, hogy minden általános iskolai feladatot ellátó nevelési és oktatási intézményből egy testnevelő vagy alsó tagozatos tanító vegyen részt ebben a programban. Így aztán, a mai napon kijelenthetjük, hogy mintegy 2500 pedagógus továbbképzése valósult meg, és ehhez kapcsolódóan még a pedagógust delegáló intézmény egy 250 ezer forint értékű eszközcsomagot is átvehetett. Így a programnak köszönhetően nemcsak a pedagógusok szakmai tudása bővült, hanem az iskolák eszközellátottsága is.

És ha megengedik, akkor még egy programot kiemelnék, ez az úgynevezett „A sport legyen a tied!” program. Ennek győri állomásán mint győri parlamenti képviselő magam is részt vettem.

(19.50)

A program keretében egyrészt a tanulóknak lehetősége nyílik bizonyos sportágakat megismerni, másrészt a program keretében mintegy 1200 köznevelési intézmény részesül ‑ hiszen folyamatban van még ez a program ‑ sportágspecifikus eszköztámogatásban. Én azt gondolom, hogy ez is fontos, hiszen mintegy 400 ezer diákot érint ez a program.

És talán még egyet, ami pedig az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozik, hiszen a kormány nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programot indí­tott el, amelynek célja az, hogy hozzájussanak a diákok a nevelés-oktatáshoz, a mindennapos testneveléshez szükséges infrastrukturális feltételekhez, és ehhez kapcsolódóan a 2016. évi költségvetésben közel 9 milliárd forint szerepel. Ebből valósulnak meg tornaterem-, illetve tanuszoda-építési fejlesztések, illetőleg óvodai szinten pedig az utánpótlássport infrastruktúrájának fejlesztései mintegy 500 millió forint értékben. És ha két pályázati lehetőséget még kiemelhetek, azok uniósak. Az egyik az egyházi fenntartókra vonatkozik, ez az EFOP 4.1.1. Ez egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztésekre, felújításokra, átalakításokra, tornatermek, illetve tornaszobák fejlesztésére is lehetőséget ad, itt közel 5 milliárd forint szerepel, és talán még egyet, ez pedig szintén egy EFOP-os pályázat, amely nemrégiben, 2016. január 25-én jelent meg, itt egy testmozgást javító infrastrukturális fejlesztések konstrukció keretében összesen 4,2 milliárd forint keretösszeg használható fel mindennapos testnevelés, sport, tehetséggondozás infrastrukturális feltételei megteremtésének támogatására.

Visszakanyarodva ahhoz a gondolathoz, amellyel elkezdtem, tehát valóban a kormány számára és azt gondolom, hogy mindannyiunk számára első a gyermek, és a cél természetesen az úgynevezett versenyképes tudásnak a biztosítása, de ezzel párhuzamosan legalább annyira fontos, hogy a gyermekeink megfelelő fizikai állapotban is legyenek.

A záró gondolatom pedig ahhoz kapcsolódik, hogy Palkovics államtitkár úr, én úgy gondolom, hogy kitűnően bizonyított már, hiszen egyfajta egyetemi integráció megvalósult Magyarországon különösebb konfliktusok nélkül, és én azt gondolom, hogy ezt az átalakítást, ami a KLIK-et fogja érinteni és ennek a szakmai hátterét is, azt államtitkár úr és a szakmai stábja kitűnően le fogja vezényelni, és ehhez kívánok neki jó munkát. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 346 2016.03.16. 4:19  339-352

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlési képviselőként meggyőződésem, egyben egyfajta alaptétel is, hogy egy politikusnak fontos feladata az, hogy az emberek mindennapi életét megkönnyítse. Ezt az alapvető célt szolgálja az általunk most tárgyalt törvényjavaslat. Magam pedig kötelességemnek éreztem, hogy szóljak, ahogy megtettem ezt korábban már a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos törvény esetében is. A behajtási költségátalányról szóló törvényjavaslat ugyanis nem szól másról, mint hogy a felesleges adminisztratív terhektől megszabadítsuk a vállalkozásokat. Tudom, hogy a XXI. században Magyarországon egy gazdasági társaságnak számos feltételnek kell megfelelnie és eleget tenni úgy, hogy közben az érdemi tevékenységére is koncentrálnia kell, ráadásul még a versenyképességének is kellene javulnia.

Biztos vagyok abban, hogy a közigazgatásban már végrehajtott és folyamatban lévő bürokráciacsökkentés nemcsak a magánszemélyek mindennapjaira bír kedvező hatással, hanem a jogi személyek is egy kellemesebb környezetben tevékenykedhetnek. Meglátásom szerint a most tárgyalt javaslat a bürokráciacsökkentés egy apró, ám lényeges elemeként is felfogható.

Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy túl a vállalkozások működőképességének biztosításán, az ország nemzetgazdaságának is alapvető érdeke, egyben versenyképességünk egyik záloga, hogy a kereskedelmi ügyleteknél a fizetési fegyelem javuljon, késedelmes fizetések láncolata ne alakuljon ki. A törvényjavaslat elfogadásánál ezt a szempontot is figyelembe kell vennünk. Egyetértve az előterjesztői beszédben elhangzottakkal, a javaslat legfontosabb elemének magam is azt tartom, hogy a jövőben a jogosultnak megmarad ugyan a jogosultsága a behajtási költségátalány követelésére, de szabadon dönthet arról, hogy ezzel élni kíván-e, vagyis igényli-e a kötelezettől, hogy az erre vonatkozó követelést teljesítse. Bízom benne, hogy ezzel a megoldással a jogalkotó kellő rugalmasságot enged a vállalkozások kereskedelmi ügyleteinek rendezése során, a könyvelők életét pedig jelentősen megkönnyíti ez a szabályozás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felhívom a figyelmüket arra, hogy a törvényjavaslat továbbra is rögzíti, hogy a behajtási költségátalányt kizáró vagy azt 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. Lényeges szabálynak tartom azt is, hogy a behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában pedig a teljesítésre való első felszólítás időpontja. Az átmeneti szabályok, ahogyan korábban elhangzott, a jelenleg fennálló helyzetet is megnyugtatóan kezelik.

A törvényjavaslat a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkelyének való megfelelést szolgálja, amellyel kapcsolatban meggyőződésem, hogy ennek maradéktalanul eleget is tesz. Hozzáteszem, amennyiben ezzel kapcsolatban esetleg vita lesz, ahogy az eddigi gyakorlat is mutatja, nem fogunk megfutamodni előle. A célunk ugyanis az, hogy a magyarországi vállalkozások életét megkönnyítsük, a vállalkozókat a felesleges bosszúságtól megszabadítsuk, és mindezt világos és egyértelmű szabályozással tegyük meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez kérem a támogatásukat. Mint az elhangzott már, a Fidesz-frakció maximálisan támogatja a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 93 2016.03.17. 4:41  88-101

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása alapján a legfrissebb adatok szerint már mintegy kétszázan kérelmezték a magáncsődöt, ám a Csődvédelmi Szolgálat területi szervezeteinél mintegy kétezren érdeklődnek komolyabban az eljárás iránt. Vagyis a lakosság még ismerkedik az új szabályozással és összehasonlításokat végez annak érdekében, hogy miként tudná kezelni fizetési nehézségeit.

A magáncsőd bevezetésénél az állam mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy sürgősen segíteni tudjon azokon a hiteladós családokon, amelyeket otthonuk elvesztése fenyegetett. A cél az is volt, hogy hatékonyan kiegészítse a korábbi hiteladósmentő állami intézkedéseket. Így a tisztességtelen banki feltételek miatti elszámoltatás és a jelzáloghitelek, valamint az egyéb fogyasztási hitelek forintosítása után azok a családok, amelyek lakhatását leginkább fenyegetik a felhalmozott tartozások miatti kényszerértékesítések, még idejében dönthetnek arról, hogy magáncsődvédelmet kérnek, vagy kezdeményezik a „Nemzeti Eszközkezelő” programba történő belépést.

Hangsúlyozom, hogy ha valaki belép a csődvédelembe, ellene nem kezdeményezhető végrehajtás, a folyamatban lévőket pedig fel kell függeszteni. Az adós pedig részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére, és ha az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határozatot betartja, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti. Ezenkívül az állam törlesztési támogatást ad azoknak, akik magáncsődeljárás segítségével szeretnék helyreállítani a fizetőképességüket.

A 2015 szeptemberében életbe lépett törvényt novemberben módosította az Országgyűlés úgy, hogy azóta a hiteladósok nemcsak a lakóingatlanukon első ranghelyű jelzáloggal rendelkező pénzügyi intézménynél, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalok családi csődvédelmi szolgálatainál is kezdeményezhetik az eljárást. Ennek köszönhetően a kezdeményezett eljárások száma minden megyében fokozatosan és folyamatosan emelkedik. Annak érdekében, hogy minél több családhoz eljusson a lehetőség, a területi csődvédelmi szolgálatok munkatársai támogatást és felvilágosítást adnak az ügyfeleknek a magáncsődeljárás főbb szabályairól, a csődvédelem jogszabályi feltételeiről, és segítséget nyújtanak a nyomtatványok kitöltésében is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint említettem, a családi csődvédelem csupán egy, ám meggyőződésem szerint fontos eszköze a bajba jutott családok megsegítésének. Éppen ezért tartom jónak az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit. A törvénymódosítás célja ugyanis az, hogy az első ütemben, azaz a 2016. szeptember 30-ig terjedő időszakban érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére a 2015 novemberében elfogadott törvénymódosítással biztosított március 1-jei póthatáridőt meghosszabbítsa 2016. szeptember 30-áig. Ahogy az általános indoklás is tartalmazza, a törvénymódosítás tehát azoknak a hiteladós személyeknek is ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre magáncsődeljárás keretében, akik idáig nem kísérték figyelemmel a kormányzati tájékoztatásokat és a jogszabályi előírásokat, ezért lekésték az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére irányadó határidőket, vagy akik mostanság döntenek úgy, hogy élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.

A törvénymódosítást a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell annak érdekében, hogy ne kerüljenek elutasításra azok az adósságrendezésre irányuló kérelmek, amelyeket a korábbi szabályok szerint késve nyújtottak be. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján arra kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, a Fidesz-frakció nevében ezt megígérhetem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 140 2016.04.12. 8:36  137-150

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára önök előtt is ismert Franz Kafka Kastély című regénye, amely mű kiváló szatírája a hivatali apparátusok működésének. Az idézett alkotásban Josef K. az előírt szabályos utakon és összeköttetések felhasználásával mindent elkövet, csak hogy bejuthasson a kastélyba, míg ki nem derül, hogy a kastély nem is létezik.

A gyakorlatban 2006-2014 között Győr alpolgármestereként is igyekeztem a magam szintjén mindent elkövetni, hogy az állampolgárok a hivatal működését még csak érzések szintjén se rokonítsák a kafkai bürokráciavilággal. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kiszámíthatatlanság és az átláthatatlan útvesztők helyett a transzparencia és a hatékonyság kell hogy a XXI. század magyar közigazgatását jellemezze.

Az elhangzott célok teljesülése érdekében a kormány 2015. január 1-jén elindította az államreform II. nevű programot, amelynek része az úgynevezett állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkentése, valamint a bürokrácia lehető legteljesebb körű lebontása is. A program törvényi szintű változásait tartalmazó T/6410. számon benyújtott javaslatot 2015 végén tárgyalta és novemberben el is fogadta az Országgyűlés. A közigaz­gatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvény­módosításokról szóló indítvány a díjtételek csökkenésén túl az ügyintézési határidők lerövidítéséről rendelkezett, valamint számos, addig engedélyhez kötött tevékenység helyett csupán bejelentési kötelezettséget írt elő a jövőre vonatkozóan.

Ahogyan akkor, mint a törvény céljaival egyetértő kormánypárti képviselő, most is kötelességemnek érzem, hogy a törvényjavaslathoz hozzászóljak, az előttünk fekvő iromány ugyanis szorosan kapcsolódik az államreform II. című programhoz, ha úgy tetszik, szerves része a bürokráciacsökkentésnek. A 2015-ben elfogadott törvényjavaslat következetes folytatása a 2010 óta felhalmozott államigazgatási tapasztalatok alapján. A T/10096. számon benyújtott, a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, ahogyan a címe is mutatja, egyes adminisztratív terhek megszüntetését célozza, továbbá a jogrendszer részét képező, de érdemi joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó törvényeket helyez hatályon kívül, azaz elvégzi a szükséges deregulációt.

A korábbi céljainkon túl immáron a bejelentési kötelezettségek csökkentésére irányul az, hogy az ügyfélnek a jelenleginél kevesebb alkalommal kelljen a hatósághoz fordulnia; ahogyan az általános indoklás fogalmaz, a cél az, hogy csökkenjen az ügyfél-hatóság találkozások, más néven interakciók száma.

(17.20)

Amennyiben az ügyfél valamely adatát több nyilvántartás vagy a tevékenysége gyakorlásához szükséges névjegyzék tartalmazza, akkor a jelenlegi szabályok szerint az adat megváltozását minden nyilvántartás tekintetében külön-külön egyenként kell jelentenie, továbbá egyes névjegyzékekben és egyéb nyilvántartásokban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok változását egyéb nyilvántartást, névjegyzéket vezető szervnek is a hatályos szabályok szerint be kell jelenteni. A módosító rendelkezések szerint ez a tarthatatlan és legkevésbé ügyfélbarát, többszörös bejelentési kötelezettség úgy változik meg, hogy a bejelentőnek csak egyetlen szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek. A javaslat így a hivatal proaktív magatartását előírva szakít a kafkai világgal, és a korábban bevezetett egyablakos ügyintézés analógiájára megszűnik a felesleges, hivatalok közötti rohangálás.

Konkrét gyakorlati esetet említve az általános megfogalmazáson túl: például elvesztett hatósági igazolványok esetén, amennyiben az elvesztés tényét a rendőrségen jelenti be az állampolgár, úgy a rendvédelmi szerv az adóhatóságnak az ügyfél kérésére jelez. Hasonlóan az előző példához: az ingatlan-nyilvántartási ügyeknél a változást elegendő egyetlen szervnél bejelentenie az ügyfélnek, ahogyan a cégnyilvántartásnál vagy a családi csődvédelem esetében is. Ugyanígy járhat el az állampolgár, vagyis a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől kérheti bejelentett adatai továbbítását a vezető szervek számára, legyen szó akár közvetítői névjegyzékről, védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartásáról, jogi segítői névjegyzékről, közérdekű, önkéntes tevékenységről, kisadózói nyilvántartásról, hegybírói nyilvántartásról vagy éppen földhasználati nyilvántartásról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkenésére is. A törvény hatálybalépése után a közfoglalkoztatónak nem kell az állami adóhatóságnak és a megyei foglalkoztatási szerveknek is bejelenteni a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését; hasonlóan az előzőekhez, az adatváltozásokat a közfoglalkoztatás esetében is elegendő lesz egy helyen bejelenteni.

Megjegyzem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a Ket. korrekcióját is kismértékben elvégzi olyan szabály megalkotásával, amely alapján az eljárás elhúzódása esetén minden érintett szerv a saját tevékenysége körében felmerült illeték, díj, illetve költség tekintetében viseli a jogkövetkezményeket.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy szorosan kapcsolódik a bürokráciacsökkentéshez a kisajátítási eljárások lefolytatásának egyszerűsítése és gyorsítása is. A kisajátítási eljárások hatékonyabbá tétele érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy ha ennek feltételei fennállnak, maga a kisajátítási hatóság végezzen el olyan cselekményeket, amelyeket eddig külső szerv közreműködését igényelték, ugyanis a Ket. általános szabálya alapján csak akkor szükséges szakértő kirendelése, ha a hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

Ebből következően a hatóságnál meglévő kellő szakértelem esetén nem indokolt a jövőben szakértő kirendelése, továbbá a módosítás kimondja, hogy a kisajátítási eljárásban az ügygondnokot a kisajátítási hatóság rendeli ki, így nem szükséges másik hatóság megkeresése, ami csupán jelentős időveszteséget eredményezne.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát elmondható, hogy a kormány a bürokráciacsökkentés jegyében nem láthatatlan kastélyokat, légvárakat épít, hanem a hétköznapokban is jól értékelhető, jól értelmezhető és látható változásokat valósít meg a közigazgatásban, ezzel is hozzájárulva a XXI. századi ügyfélbarát közigazgatás megteremtéséhez, amely ‑ mint Kovács Zoltán államtitkár úr az imént említette ‑ a régiós versenyképességünk egyik záloga is. Ezért azt kérem, hogy valamennyi képviselő, pártállástól függetlenül támogassa a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 143 2016.04.26. 7:06  46-218

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány 2010 óta folyamatosan pótolja az egészségügytől a korábbi szocialista-liberális kormányzás alatt elvett forrásokat. Erre, azt gondolom, a legjobb bizonyíték az, hogy mintegy 500 milliárd forintból valósult meg az elmúlt hat esztendőben Magyarországon talán minden idők legnagyobb kórházfejlesztési programja.

Ez a program elsősorban a vidéki kórházakat érintette, mintegy 322 milliárd forint jutott kórházfejlesztésre, több mint 100 milliárd forint eszközbeszerzésre került felhasználásra. Ha szűkebb lakókörnyezetemet nézzük, egészen pontosan Győrt, illetve Győr-Moson-Sopron megyét, akkor a következőket tudnám erről elmondani. Győr esetében a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház ebben az időszakban, tehát 2010 és ’16 között mintegy 13 milliárd forintos fejlesztéshez jutott. Ebből kettőt emelnék most ki. Az egyik az úgynevezett infrastruktúra-fejlesztés a kórházban mint egészségpólusban. Gyakorlatilag a kórház területének mintegy egyharmada újult meg, illetve egész pontosan: új épület került felépítésre a Petz Kórházban, mint említettem 11,2 milliárd forint értékben. Egy másik komoly beruházás: egy TÁMOP-os program keretében pedig az orvosok, egészségügyi szakdolgozók képzésének támogatása érdemel említést 124 millió forint értékben.

De ha továbbmegyünk a megyében és megnézzük, hogy mi történt a csornai Margit Kórházban, láthatjuk, hogy mintegy 1,6 milliárd forint értékben egy új központi járóbeteg-rendelőintézet építése történt meg egy TIOP-os beruházás keretében. Összességében egyébként Csornán hét pályázati lehetőséget kihasználva 2 milliárd 25 millió forint értékű fejlesztés történt.

Egy másik, 10 ezer lakossal rendelkező település, Kapuvár esetében pedig kiemelném a kistérségi járóbeteg-szolgáltatások fejlesztését TIOP-os pályázat keretében, közel 900 millió forint értékben. Kapuváron hét pályázat fejeződött be eredményesen, mintegy 1,3 milliárd forint értékben összességében.

A másik nagyváros Győr-Moson-Sopron megyében a megyei jogú város, Sopron. Sopronban 5 milliárd forint feletti összegben aktív ellátás centralizációja történt meg az Erzsébet Oktató Kórházban egy TIOP-os pályázat keretében. Ha még kiemelhetek innen egyet: mintegy 500 millió forint értékben MRI-berendezés cseréje a soproni gyógyközpontban KEOP-os pályázat keretében.

Végül, de nem utolsósorban Mosonmagyaróvár. Itt a Karolina Kórház működik. A Karolina Kórház központi egységeinek tömbösítése, a krónikus osztály bővítése, korszerű ellátást biztosító orvostech­nológiai, illetve IT‑eszközök fejlesztése egy TIOP-os pályázat keretében közel 1 milliárd forint értékben, egész pontosan 944 millió forint értékben, illetve a sürgősségi ellátás fejlesztése a Karolina Kórházban 406 millió forint értékben, szintén TIOP-os pályázat keretében.

(17.00)

A Karolina Kórházban 2 milliárd 69 millió forint értékben történt fejlesztés 2010-16 között. Összességében Győr-Moson-Sopron megyében 27 milliárd 222 millió forint értékben történt ezen az öt településen, ebben az öt kórházban fejlesztés. Azt gondolom, hiszen 2006 óta részese vagyok a megyében a közéletnek, és körülbelül a kilencvenes évek óta figyelem az eseményeket, hogy ilyen mértékű fejlesztés korábban soha nem történt Győr-Moson-Sopron megyében, úgyhogy tényleg köszönet ezekért a fejlesztésekért!

Talán kevesebb szó esett az Országos Mentőszolgálatról. Itt szeretnék még néhány adatot elmondani. A korábbi kormányzás, tehát a szocialisták kormányzása idején 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, és ez a kivonás a mentőszolgálatot sem kímélte. De mi történt 2010-16 között? Minden idők egyik legnagyobb fejlesztése történt itt is, hiszen 27 új mentőállomás épült, 85 mentőállomás pedig felújításra került központi forrásból. 467 darab új mentőautó került beszerzésre, így aztán minden állomáson két új mentőgépkocsi állt szolgálatba. 2010, tehát a kormányváltás óta eltelt időszakban ezen intézkedésnek köszönhetően a magyar mentőszolgálat végre korszerűbb, méltóbb körülmények között láthatja el a munkáját.

Zárásként még az egészségügyi alapellátásról mondanék néhány gondolatot. 2009-hez képest 2015-ben mintegy 40 százalékkal több pénzt biztosított a kormányzat az alapellátás támogatására, beleértve a háziorvosokra, a házi gyermekorvosokra, az iskolaorvosokra, a védőnőkre, illetve a területi ellátást végző fogorvosokra ezen összeg felhasználását. Az alapellátás megerősítése és a betegek érdekeinek figyelembevétele mellett az alapellátás finanszírozását az elmúlt négy évben is többször növelte a kormányzat. 2015 januárjától minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, illetve házi gyermekorvosi praxis havi 130 ezer forintos plusztámogatást kap, amit a rendelők fenntartási költségeire fordíthatnak. Mindent figyelembe véve 2010 óta így összességében havi szinten 35 százalékkal emelkedett a háziorvosi szolgáltatások finanszírozási díja, ami nem tartalmazza annak a havi 50 ezer forintos eszköztámogatásnak az összegét, amelynek keretében 2011 és 2014 között 6,2 milliárd forint került kifizetésre a háziorvosi szolgáltatóknak.

Úgy gondolom, hogy az egészségügy valóban mindannyiunk egyik legfontosabb kérdése, és a tényekhez, amelyeket elmondtam, ezek a fejlesztések jelentősen hozzátartoznak. Abban bízom, hiszen tudom, mert látom a költségvetési tervezetben, hogy ez a folyamat, mármint az eszközök beszerzésére, illetve az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó fejlesztések a következő időszakban is folytatódni fognak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 28 2016.05.18. 8:56  25-36

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője.

Abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse, az Országgyűlés 2001-ben megalkotta a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, amelynek átfogó módosítására 2015 decemberében került sor. A törvény módosítását követően, 2015. március 12-ével hatályba léptek a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, amelyek stratégiai szemléletváltást tükröznek a régészeti és a műemléki értékek védelme terén, mert erőteljesebben összehangolják a gazdaság, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeit.

Legfőbb változások a régészeti örökségvédelem területén a területiség elvének megerősítése, a feltárásra jogosult intézmények akkreditációja, a régészeti feladatellátásban differenciált, maximalizált hatósági árak bevezetése, valamint a fémkereső detektorok használatának a szigorítása, a műemlékvédelem területén pedig az egyszerűsítés érdekében a nyilvántartott műemléki értékek kategóriájának bevezetése, valamint a felesleges terhek és szigorítások megszüntetése. Véleményem szerint a most előttünk álló legfontosabb feladat olyan új ösztönzők és szolgáltatások bevezetése, amelyek a műemlékek tulajdonosai, vagyonkezelői, használói és a befektetők számára vonzóbbá teszik az épületek megőrzését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az általunk most tárgyalt T/10525. számú törvényjavaslatban foglalt módosítás tehát egyrészt az eltelt több mint egy év tapasztalatait áttekintve pontosítja, korrigálja a szabályozást, másrészt összhangot teremt a kormány által meghatározott stratégiai döntések kapcsán bekövetkezett változásokkal, mint például az építésügyi eljárás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés, a hatósági eljárások egyszerűsítése vagy a jogbiztonság növelése.

A törvénytervezet összesen hat törvény módosítását célozza, ezeket most nem sorolom fel, hiszen államtitkár úr az imént ezt megtette. A tervezet legtöbb elemében a kulturális örökség védelméről szóló törvény pontosítására irányul, kiterjed a régészeti örökség megóvására, a műemlékek védelmére, a kulturális javakra, és ami különösen fontos, két új helyszínnel bővül a nemzeti emlékhelyeink köre is.

Elsőként a régészeti örökségre vonatkozó szabályozás módosításának elemeiről fogok röviden beszélni. A kulturális örökség védelméről szóló törvény régészeti vonatkozású módosítása elsősorban a törvény pontosítására törekszik, a régészeti feladatellátás 2015 januárjától működő új modelljét érdemben mindössze egy ponton érinti. A kiemelt közlekedési­infrastruktúra-beruházásokat érintő egyszerűsítések legfőbb eleme, hogy a kiemelt közlekedési fejlesztések esetében a régészeti feladatellátásról tel­jes­körűen a Forster Központ gondoskodik, amely ebbe bevonhatja a feltárási jogú intézményeket és az akkreditált szervezeteket.

(11.50)

A régészeti örökség védelméhez kapcsolódó lényeges változtatás a fémkereső műszer használatát érinti, amelyet az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján szükséges tovább szigorítani.

A továbbiakban a műemlékvédelemre vonatkozó szabályozás módosításának elemeiről néhány gondolat. A törvénymódosítás egyrészt kapcsolódik az aktuális szabályozási, módosítási folyamatokhoz, megteremtve egy összetartozó és illeszkedő szabályozást az ágazat szempontjából olyan jelentős területekkel, mint az építésügy, a nemzeti állam vagyonkezelése vagy a közigazgatási eljárások reformja, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatból levezethető pontosítások, korrekciók az értékvédelem eszköztárának hatósági, közigazgatási elemeit erősítik a felügyelet, a végrehajtás és a végrehajtások foganatosítása területén. Ez a törvénymódosítás lehetővé teszi és jogi szempontból megalapozza a műemlékek klasszifikációjának a folytatását, vagyis a műemlékek kategóriába sorolása további rendszeres felülvizsgálatának az elvégezhetőségét. A műemlékek osztályozásának fe­lül­vizsgálata a hatályos törvény szerint egyszeri kötelezettség volt, amely már lezárult, szükséges azonban a folyamatos felülvizsgálat lehetőségének bevezetése.

Amint korábban említést tettem róla, az általunk most tárgyalt anyag a kulturális örökségvédelmi törvény mellett a műemlékvédelemhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, illetve pontosítását is tartalmazza. Így a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása azért szükséges, mert a levéltári törvény a kulturális javak hatóságaként a kulturális örökségvédelmi hatóságot nevezi meg, a módosítás pontosítja a hatóság megnevezését, így az örökségvédelem szempontjából jelentős területtel való koherens és illeszkedő szabályozást teremt.

A másik az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, az örökségvédelmi hatóság által a jogsértő magatartást tanúsító műemlék-tulajdonossal szembeni kötelezés biztosítékául a magyar állam javára bejegyzett jogok fenntartásáig további terhelési tilalom tényének egyértelmű feljegyezhetősége miatt szükséges módosítani ezt a törvényt, a két szabály párhuzamosságának megszüntetése az egyértelmű jogalkalmazást segíti. A kisajátításról szóló 2007-es CXXIII. törvény módosításának pedig az a célja, hogy új jogcímet vezessen be a műemlék kisajátításának indokai közé, a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma jelenik itt meg.

Végezetül a nemzeti emlékhelyeket érintő változásokról. A törvénymódosítás javaslatot tesz nemzeti emlékhelyeink körének bővítésére, két új helyszín, a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes és a szigetvári vár nemzeti emlékhellyé nyilvánítására. Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselőként örömmel emelem ki, hogy jelentőségéhez méltó elismerés gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar születése 225. évfordulójának tiszteletére a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes nemzeti emlékhellyé történő nyilvánítása. Ez az emlékhely nem kizárólag egy történelmi családhoz és annak legjelesebb képviselőjéhez kapcsolható, hanem a legnagyobb magyar életútjának, szellemi törekvéseinek, gyakorlatias alkotásainak bemutatásán keresztül a nemzet felemelkedésében kiemelkedő és máig meghatározó szerepet játszó korszakot, a reformkort is kiválóan reprezentálja.

Zrínyi Miklós és a vele harcoló katonák hőstette, a szigetvári vár pedig olyan kiemelkedő történelmi esemény helyszíne országunk és nemzetünk függetlenségének védelmében, ami a magyar összetartozás számára kiemelkedő fontossággal bír, ezért kell a nemzeti emlékhelyek sorába emelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a Fidesz-frakció vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatni fogja a törvényjavaslatot. Kérem, hogy önök is tegyenek így. Elnök úr, köszönöm a szót.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 347 2016.05.30. 11:19  198-356

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Sok-sok mindenről esett már szó a mai vitában. Így közeledve a vita hetedik órájához, talán az összeférhetetlenségről, illetve az arra vonatkozó törvényekről szólnék néhány gondolatot.

Összeférhetetlenség alatt Magyarországon elsősorban bizonyos tisztségek együttes viselésének tilalmát értjük. Ez hivatott biztosítani, hogy a közhivatalt viselő személy függetlenül, jogszerűtlen vagy egyébként megengedhetetlen politikai, gazdasági vagy más befolyástól mentesen járjon el.

(22.00)

A hivatali összeférhetetlenség a hatáskörök koncentrációjának kizárásával a hatalommegosztást is szolgálja, továbbá biztosítja a közhivatalt viselő személy jövedelmi és vagyoni helyzetének átláthatóságát. Összeférhetetlenség tehát akkor merül fel, amikor a közhivatalt betöltő személy magánérdekei szerint cselekszik, bár elsősorban a közérdeket kellene védenie. Mivel a köz- és magánszektor közötti kapcsolat rendszeres, ugyanígy összeférhetetlenség is rendszeresen felmerülhet és fel is merül. Ezért nélkülözhetetlen a közhivatalnokok és intézkedéseik pártatlanságát garantáló jogi szabályozás. A hatékonyan érvényesített szabályozás elejét veheti az elfogult intézkedéseknek és döntéseknek, valamint a visszaélésnek a hatalommal. Segíthet abban is, hogy megelőzzük a közpénzek és a bizalmas információk személyes előnyökre történő felhasználását.

Érdemes tehát felidézni az egyes jogállási törvények gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait. Elsőként a köztársasági elnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt, amit az Alaptörvény 12. cikk (2) bekezdése határoz meg. Ez így hangzik: „A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért ‑ a szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével ‑ díjazást nem fogadhat el.”

A következő: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján a képviselői megbízatással kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok közt található a gazdasági társaságban való tagságra vagy rész­vényesi pozícióra vonatkozó tilalom, ha a gazdasági társaság nem minősül átláthatónak. 30. cikk, ez az összeférhetetlenségről szól, 80. § (1) bekezdés, idé­zem: „A képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tu­dományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészi, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért ‑ a tudományos, oktatói, művészeti, lektori és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve ‑ díjazást nem fogadhat el.”

Aztán a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről a 84. § h) pontja: „A képviselő nem lehet a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója.” Illetve az i) pont így hangzik: „olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek.”

Aztán a 85. §: „A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.”

Továbblépve, a kormány tagjairól és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a politikai vezetők tekintetében határozza meg az összeférhetetlenségi szabályokat. A gazdasági összeférhetetlenség nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra, pusztán a vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tagság tiltott. A 10.§ (1) bekezdése: „A politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.”

Továbblépve, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a szakmai vezetőkre, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, illetve a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. A gazdasági összeférhetetlenség nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra. Ezen belül a 85. § (2) bekezdése azt mondja: „A kormánytisztviselő további jogviszonyt ‑ tu­do­má­nyos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelő jogviszony (a továbbiakban együtt gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével ‑ csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.”

A c) pont: „Nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban van.”

A bírákról szóló, illetve az ő jogállásukról és javadalmazásukról szóló 2011. évi CLXII. törvény a felügyelőbizottsági tagságot, a vezető tisztségviselőséget, illetve a személyes közreműködést és korlátlan felelősséget tilalmazza az összeférhetetlenségi szabályok között. Maga a részvényesi vagy tagi részesedés nem minősül összeférhetetlennek. A 40. § (2) bekezdése így hangzik: „A bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a felügyelőbizottsági tagságot, a vezető tisztségviselőséget, illetve a személyes közreműködést és korlátlan felelősséget tilalmazza az összeférhetetlenségi szabályok között. A rész­vényesi vagy tagi részesedése esetükben sem mi­nő­sül összeférhetetlennek.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint szintén csak a vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagság minősül összeférhetetlennek. A törvényen belül a 41. § (1) bekezdése: „A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szintén nem tiltja a gazdasági társaságban való részesedést vagy részvényesi pozíciót. A 36. § szerint: „Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (2) Az igaz­ságügyi alkalmazott c) keresőfoglalkozást ‑ a mun­­kaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport- és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével ‑ csak a munkáltatói jog­kör gyakorlójának előzetes engedélyével végezhet.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján a közhivatalt betöltő személyek több csoportra oszthatóak. Így megkülönböztethetők az alkotmányos tisztségviselők, a kormányzati szervek vezetői, a közszolgák, beleértve a bírókat, ügyészeket, a rendészeti dolgozók, parlamenti, illetve önkormányzati képviselők, és így tovább. A törvények különböző mértékben bontják ki az összeférhetetlenség szabályait. Az egyes magyar törvények tehát az összeférhetetlenség különböző típusait szabályozzák, különböző közhivatalok együttes viselésének tilalmát, a tisztséggel való visszaélést jogosulatlan előny szerzése érdekében, a gazdasági tisztségek viselésének kizárását, részvényekkel vagy más tulajdoni részesedéssel rendelkezés korlátozását, kötelezettséget ezek bevallására, méltatlansági és számos más összeférhetetlenségi formát.

Ha kitekintünk, láthatjuk, hogy az Európai Unió tagállamainak összeférhetetlenségi rendszerei nemzetközileg nem egységesek, és még ugyanazon az államon belül is eltérőek lehetnek. Általános szinten az összeférhetetlenség két módon közelíthető meg, korlátozásokként vagy közzétételként.

(22.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az összeférhetetlen helyzet a közhivatalt viselők személyes érdekei és a közérdek közötti, társadalmilag elfogadható egyensúlyt sérti, a nem megfelelően kezelt összeférhetetlen helyzetek korrupcióhoz vezethetnek, torzíthatják a versenyt és a közpénzek elosztását. Ez a nemzeti fejlődést fenyegető veszélyként jelenik meg.

Az összeférhetetlen helyzetek azonosítása és megoldása alapvető jelentőségű és fontosságú a jó kormányzás, a közintézményekbe vetett bizalom fenntartása és általában a demokrácia szempontjából. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 16 2016.11.10. 7:12  1-22

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy a táncos pálya a testet igénybe vevő komoly fizikai megterhelés miatt nagyon rövid. Más művészeti ágakkal ellentétben a táncművészetben, annak bármelyik műfaját tekintjük is, lehet az balett, néptánc vagy modern, kortárs tánc, a biológiai vagy esztétikai értelemben kevésbé színpadképes előadóknak már nincsen fellépési lehetőségük. Egy átlagos ember adottságait vizsgálva és a modern színpadi táncművészet követelményeit figyelembe véve a nagyfokú megterhelés 35 éves kor felett már komoly problémát jelent a test számára. 35-40 éves kortól a táncosok terhelhetősége csökken, így korlátozott mértékben foglalkoztathatók.

Különleges adottságokkal kell rendelkezni ahhoz, ezért nagyon ritka, hogy valaki a professzionális követelményeknek 40 éves kor felett is megfeleljen. Ebben az értelemben a táncművész pálya befejeződése tehát nem az egyén döntése, hanem a körülmények következménye, vagyis szükségszerű állapot.

2012-től Magyarországon a korhatár előtti nyugdíjakkal együtt a művésznyugdíjak is megszűntek, korhatár előtti ellátássá alakultak; a kedvezmények megszerzésére ettől az időponttól kezdve nincsen lehetőség. A művésznyugdíj megszűnését követően a hatályos jogszabályok alapján országosan négy kiemelt balettegyüttes tagjai 25 év táncművészeti tevékenység után jogosultak hivatásgyakorlatukkal összefüggő balettművészeti életjáradék igénybevételére, abban az esetben, ha megfelelnek a törvényben rögzített követelményeknek. A jelenlegi szabályozás szerint a balettművészeti életjáradék a Győri Balettnél, a Magyar Nemzeti Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél vagy ezek jogelődjeinél, összesen legalább 25 éven át, ide bele nem értve a képzés idejét, magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott táncművészekre vonatkozik.

A Magyar Táncművészek Szövetsége tavaly márciusban jelentette meg a nemzeti táncprogramot, azt a 80 oldalas dokumentumot, amely többek között a szakmai nyugdíj kérdésével is foglalkozik. A Magyar Táncművészek Szövetsége több egyeztetés után azt a kérést fogalmazta meg és terjesztette elő a kormány irányába, hogy a balettművészeti életjáradék kerüljön kiterjesztésre további négy társulatra. Az általunk most tárgyalt törvényjavaslat a miniszterek urak által nyilván ezért került előterjesztésre. A javasolt négy nemzeti minősítésű együttes: a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes ‑ korábban Honvéd Együttes ‑, a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház tánckara.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a nemzeti minősítésnél egy pillanatra megállok. 2012-ben jelent meg az előadó-művészeti szervezetek minősítését tartalmazó miniszteri rendelet. Az emberi erőforrások minisztere rendeletének 1. melléklete tartalmazza a nemzeti minősítésű előadó-művészeti szervezeteket, míg a 2. mellékletben a kiemeltnek minősített előadó-művészeti szervezeteket sorolja fel.

A jogszabály értelmében a nemzeti kategóriában szereplők fenntartója az állam vagy maga az együttes, ha az állammal szerződésben áll, és tagjainak legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú, vagy a közalkalmazotti törvényben előírt végzettséggel rendelkezik. A rendelet szerint, idézem: „Nemzeti előadó-művészeti szervezetté az a szervezet minősíthető, amely állami fenntartású vagy az állammal közszolgálati szerződést kötött és amely magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, művészeti tevékenysége, a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték és minta közvetítése szempontjából kiemelkedő jelentőségű.” Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti előadóművészi minősítéssel rendelkező szervezeteknek a jogszabályban meghatározott néző- és előadásszám mellett magas teljesítménycélokat és követelményeket kitűzve kell a legmagasabb szakmai minőségi követelményeket teljesíteni.

Győr város országgyűlési képviselőjeként a kezdetektől nemzeti minősítéssel rendelkező Győri Balett és az EMMI között megkötött közszolgálati szerződésből idézek. „A Győri Balett táncművészeti előadó-művészeti tevékenységet végez, amelynek célja Győrött, Magyarországon és a határon túli területeken, külföldi helyszíneken igényes, értékes táncprodukciók létrehozása, bemutatása, repertoáron tartása, továbbá a hazai táncművészet fejlődésének elősegítése és minél szélesebb közönségréteghez való eljuttatása. Tevékenységével gyarapítja a táncművészet értékeit, ápolja és fejleszti a társadalom kulturális szellemi állapotát, a hazai táncművészeti kultúrát, elősegíti a magyar kulturális emlékezet és az egyetemes tánckultúra fenntartását. Tudatos és koncepciózus tevékenységgel vállalja a határon túli magyar kultúra és táncművészet ápolását és népszerűsítését, illetve a hazai nemzetiségi táncművészeti élet kibontakoztatásának elősegítését.”

Mindezeket azért tartottam fontosnak elmondani, hogy érzékeltessem azt, hogy az érintett jogszabály-módosítások négy olyan együttest érintenek, amelyek nemzeti minősítéssel rendelkeznek. Az előadó-művészeti törvény személyi hatályának kiterjesztése a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház vonatkozásában véleményem szerint teljes mértékben indokolt. Az ország legnagyobb nemzeti minősítésű néptáncegyüttesei kiváló táncművészeti produkciókkal népszerűsítik a hazai kulturális értékeket országszerte és külföldön egyaránt, ezért kiemelkedő tehetségű és képességű táncművészeket foglalkoztatnak.

A szintén nemzeti minősítésű Budapesti Operettszínház professzionális táncművészei nélkülözhetetlenek a zenés színházi produkciókból. Ezen nagy hírű és jelentős múltú együttesek művészei számára komoly megbecsülést jelentene, továbbá biztonságot nyújtana, ha a táncművészeti életjáradékra jogosulttá válnának.

A magam nevében, úgy is, mint a Kulturális bizottság tagja, támogatom a törvénymódosítást, vagyis a balettművészeti életjáradék átalakítását táncművészeti életjáradékká, továbbá annak kiterjesztését a három nagy hivatásos néptáncegyüttesre, illetve a Budapesti Operettszínház tánckari foglalkoztatottjaira. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 170 2016.11.21. 1:59  169-176

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin még 2014 elején állapodott meg a magyarországi nukleáris bővítésről, amely magában foglalja az atomenergia békés felhasználását, illetve két új atomerőművi blokk építését Pakson.

Brüsszel több mint két éve folyamatosan próbált akadályt gördíteni a beruházás elé, és egy éve kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amelyet az Európai Bizottság tegnap hivatalosan is lezárt. Mindez azt jelenti, hogy a Bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitel felvételéről. Továbbá a döntés bizonyítja, hogy Magyarország a szerződés megkötésével nem sértette meg a közbeszerzési irányelvet.

Az elmúlt két évben a magyar ellenzék minden bizonyíték, párbeszéd ellenére támadta ezt a megállapodást. Annak ellenére tette ezt, hogy politikai konszenzus övezi a kapacitásfenntartási beruházást. A támadásokra észérvekkel sem lehetett reagálni. Független nemzetközi szakértők ‑ mint például a Rothschild ‑ elemzése szerint a Paks II. projekt megtérülő beruházás, jó üzlet Magyarországnak. A tanulmány részletesen alátámasztja, hogy nincs szükség állami támogatásra, a projekt a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő.

Természetesen az ellenzék, többek között Jávor Benedek, a tényeket figyelmen kívül hagyva mocskolódott. A Párbeszéd európai parlamenti képviselője hiába szenvedett látványos vereséget, képtelen önkritikát gyakorolni. Mindezekből kitűnik, hogy az ellenzéket nem érdekli honfitársaink jóléte, mindent megtesznek, hogy keresztbetehessenek a gazdasági fellendülést eredményező intézkedéseknek.

Tisztelt Miniszter Úr! Mit keres a politikában egy olyan személy, aki a magyar emberek érdekeivel szemben cselekszik? Várom válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 174 2016.11.21. 0:36  169-176

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Az imént már több válaszban elhangzott, hogy milyen nagy szerencse. Én azt gondolom, hogy valóban, milyen nagy szerencse az, hogy ezekben a fontos kérdésekben a Fidesz-KDNP, illetve a kormány döntést hozott, és lám-lám, beigazolódott az, hogy bizonyos ellenzéki felvetések nem állták meg a helyüket, így ebben az esetben az Európai Bizottság esetén ez sem.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy bölcsen döntöttünk, és a magam részéről természetesen a továbbiakban is maximálisan támogatom a Paks II. bővítést. Köszönöm az újabb információkat önnek. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 136 2016.11.22. 3:09  131-148

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A második világháború okozta sebek, majd az azt követő szocializmus igazságtalan intézkedéseinek helyrehozatala érdekében fontos, hogy megteremtsük annak a lehetőségét, hogy az egykori tulajdonosok vagy az ő örököseik visszakaphassák azon műkincseiket, amelyektől az 1940-es évek második felében, illetve az 1950-es években végbemenő államosító intézkedések megfosztották őket.

Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy a nem jogszabályokban kinyilvánított, hanem a gyakorlatban lévő kényszer is hatással volt ezekre az emléktárgyakra, sok családnak ugyanis nem volt más választása, mint ajándékozás révén felajánlani a családi ereklyéit az államnak, azért, hogy ne essék vagy legalábbis minél kisebb bántódásuk essék. Az én ismeretségi körömben is van olyan család, illetve vannak olyan idősebb emberek, akik hasonlóképpen a különböző megtorlások elől menekülve inkább önkéntesen felajánlották a saját tulajdonukban lévő műkincseket az államnak, illetve önkormányzatnak. Így aztán a közgyűjteményekben a mai napig nagy számban találhatóak olyan műtárgyak, amelyek a kommunista rendszerben meghozott törvények alapján kerültek állami vagy ‑ mint említettem ‑ ön­kor­mányzati tulajdonba. Az egykori tulajdonosok leszármazottai közül pedig sokan hosszú évek, illetve évtizedek óta küzdenek azért, hogy ezeket az egykori családi kincseket visszakaphassák.

Az Országgyűlés által most tárgyalt törvénymódosítás ezen műtárgyak állami tulajdonú kulturális javakat őrző közgyűjteményekből való kikerülésének új jogintézményét teremti meg. A javaslat egy új paragrafussal bővülne ki: a muzeális intézmények kölcsönzéséről, vagyonkezelésre történő kijelöléséről és az őrzési és bemutatási hely kijelölésének eljárásáról szóló rendelkezésekkel. Erre azért van szükség, mert tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozás alapján ezeket az egyedi ügyeket nem lehet megoldani, tehát ez a bizonyos új paragrafus, ez az új szabályozás kimondottan, speciálisan ezekre az esetekre vonatkozna. Az új szabályozás az állami tulajdonban lévő kulturális javakra vonatkozóan több érintett miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, az emberi erőforrások minisztere és a kulturális örökség védelméért felelős miniszter együttes felelősségét teremti meg. Ez aztán egyben a garancia is, az egyetemleges kormányzati felelősség, amely biztosítja, hogy ez a kivételes felhatalmazás visszaélésszerűen ne legyen gyakorolható.

Összefoglalva: a Fidesz-frakció vezérszónokaként támogathatónak tartom a benyújtott törvényjavaslatot, mert úgy látom, hogy az abban megfogalmazottak egy méltányolható igényre próbálják megtalálni a legjobb megoldást. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 138 2016.11.23. 6:37  135-154

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kocsis Zoltán, az elmúlt 40 év magyar zeneművészetének egyik legmeghatározóbb művészegyénisége, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar klasszikus és kortárs zene hazai és külföldi bemutatásában, 2012-ben vehette át a Corvin-láncot Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől. Ő akkor ezekkel a szavakkal köszönte meg az elismerést: „Ha ez a kitüntetés a Horthy-korszak restaurációjára irányuló kísérlet része lenne, természetesen nem fogadhatnám el.

Szeretném azonban azt hinni, hogy ma, 2012-ben az efféle próbálkozások időszerűtlenek, értelmetlenek és nevetségesek, éles ellentéteként a Hunyadi Mátyás nevével fémjelzett haladó szellemű gondolkodásnak, fejlett igazságérzetnek és a kultúra iránti elkötelezettségnek. Hiszem, hogy döntésemmel hozzájárulhatok a manapság égetően szükséges társadalmi összefogáshoz.” Szép és igaz szavak ezek, és 2016-ban még inkább időszerűek. Azért kezdtem ezzel az idézettel a felszólalásomat, mert elejét szeretném venni ellenzéki képviselőtársaim támadásainak, akik bizonyára megragadják az alkalmat, és arról fognak beszélni, hogy a kitüntetés Horthy Miklós nevéhez köthető. A kitüntetés egyébként Klebelsberg Kunó ötlete is volt, ő is az egyik alapötletadó volt, aki maga is nagy műveltségű miniszterként ismert. Továbbá egy olyan uralkodóról nevezték el, aki komoly mecénási tevékenységet fejtett ki, és értő módon pártfogolta a kultúrát és a művészetet.

Szeretném továbbá leszögezni, hogy számos olyan kiváló ember kapta meg ezt a kitüntetést, akikre miniszter úr az expozéjában már utalást tett, akikre mindannyian büszkék lehetünk. A teljesség igénye nélkül én is kiemelnék néhány nevet: Dohnányi Ernő, Herczeg Ferenc, Korányi Sándor, Teleki Pál, Reményik Sándor, Rudnay Gyula, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szent-Györgyi Albert, Molnár Ferenc, Bajor Gizi. És még hosszan sorolhatnám a sort, akikkel most is büszkén vállalhatunk közösséget, minden haladó magyar ember ezt megteheti.

A Corvin Mátyásról történő elnevezés tehát igenis alkalmas arra, hogy a magyar tudomány, kultúra és oktatás terén végzett kiemelkedő tevékenységet kellőképpen és méltóképpen elismerje.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Corvin-láncot tehát olyan személyek kapják, akik különleges módon járultak hozzá a kultúrához, a tudományhoz, a magyar közgondolkodás jobbításához. A díjazottak, más kitüntetések birtokosaitól eltérően egy testületet alkotnak. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyar Corvin-lánc Testület köztestületté alakításáról rendelkezik, és a testület működéséhez szükséges legalapvetőbb szabályokat állapítja meg. A köztestület megalapítására 2017. január 1-jével kerül sor. A testület feladataira vonatkozó szabályok érdemben nem változnak, azok kormányrendelet helyett a köztestületi jogállás miatt törvényben kerülnek megállapításra.

Nem változik a kitüntetés rendje sem, arra továbbra is a Magyar Corvin-lánc Iroda tesz javaslatot, a testület pedig véleményezi az iroda javaslatát. A testület tehát közhasznú szervezetként működik, azzal, hogy esetében a felügyelőbizottság létrehozása nem lesz kötelező. A közfeladatai ellátásához szükséges forrásokat költségvetési támogatás formájában kapja majd meg a központi költségvetésből, de nem válik az államháztartás részévé.

A jövőben ellátandó közfeladatok biztosíthatják a magyar és egyetemes kultúra értékeinek határozott megjelenítését, erősítik a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét. A köztestületi működés hozzájárulhat a speciális közfeladatok színvonalas ellátásához, szervezeti és működési sajátosságaiból adódóan rugalmasan és könnyen alkalmazkodhat az aktuális kihívásokhoz.

A javaslat alapján, mint elhangzott, a Róheim-villa a testület tulajdonába kerül, és a testület hajtja végre annak felújítását. A köztestület megalakulását, majd az alapvető szervezeti és működési keretek kialakítását követően a testület érdemben bekapcsolódik, így felelősséget vállal az állami feladatok ellátásában. Azt gondolom, hogy közös érdekünk, hogy az Alaptörvény szellemében biztosítsuk a köztestület hatékony működése érdekében szükséges további feltételeket.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az épületben méltó otthonra lelhet és saját arculattal jelenhet meg az értékteremtő munka és a szellemi integráló szerep. Várhatóan a patinás épület nemcsak műemlékként, hanem szimbolikus értelemben a művészetek szellemi otthonaként is új életre kel, és megjeleníti a kormány nemzeti értékteremtő és művészettámogató elkötelezettségét.

Megjegyzem, hogy a földszinti részén lakott Magyarország korábbi miniszterelnöke, gróf Tisza István, az első emeleten pedig Róheim Samu családjával és személyzetével, valamint egy időben a Corvin-lánc Testület székhelye is volt az épület.

Felszólalásomat Kocsis Zoltán szavaival kezdtem, és hasonlóan a Lázár János miniszter úr kitűnő expozéjában már idézett Klebelsberg Kunó gondolataival fejezem be, amely így hangzik: „Nekünk magyaroknak nagy nemzeti erényeink mellett talán legnagyobb hibánk abban van, hogy nincs meg nálunk a kellő kohézió. Nincs meg a kellő kohézió személyes tekintetben, és gyakoriak közöttünk a viszályok, de nincs meg nálunk a kellő kohézió különösen tárgyi tekintetben.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit mondhatnék zárásként ezen gondolatok után. Azt, hogy ez a kohézió, azaz összetartó erő végre mutatkozzon meg bennünk, magyarokban, például most, e törvényjavaslat tárgyalásánál, majd elfogadásánál. A Fidesz-frakció vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk maximálisan támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 152 2016.11.23. 1:27  135-154

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak tényleg két rövid gondolat jutott az eszembe. Ugye, a miniszter úr expozéjában már elhangzott, hogy a Kossuth-díjat 1948-ban alapították. Ha megnézzük a Kossuth-díj történetét, amit egyébként 1990-ig a Minisztertanács adományozott, akkor azt láthatjuk, hogy kezdetben a tudomány, a művészet területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek és csoportok kaphatták meg. A gondolatom csak ehhez kapcsolódik, hogy milyen jó is az, hogy ma már a szocialista termelőmunkáért nem adnak vagy nem adhatnak díjat.

A másik teljesen más jellegű: a Heti Világgazdaság néhány évvel ezelőtt Granasztói György professzor úrral készített egy interjút, amelyben ezt a kérdést vagy megjegyzést tette az újságíró: „Kétségtelen, hogy baloldalon nem igazán szeretik ezt a kitüntetést.” Erre a professzor a következő választ adta: „Most lehetőség kínálkozik a helyzet konszolidálására, és ehhez a Corvin-lánc újjáélesztése is hozzájárulhat.” Egyébként, ha megnézi a kitüntetetteket, a testü­let tagjait, azt láthatja, hogy a kiválasztásukkor szó sem volt politikai szempontokról, mondjuk, Oláh György Nobel-díjas tudóst, Zsigmond Vilmos operatőrt vagy Lovász László matematikust egyik táborba sem lehet besorolni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 230 2016.11.23. 6:54  155-296

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már szerintem olyan másfél-két órával ezelőtt, talán éppen a Jobbik soraiból Volner János utalást tett arra, hogy vajon miért nem támogatják a multinacionális cégek béremelését a kormány részéről. Én azt gondolom, hogy ez nem a kormány feladata. De néhány adatot akkor, hogyha már így szóba került az Audi Hungária Motor Kft., hiszen Győr megyei jogú város parlamenti képviselője vagyok.

Jelen pillanatban az Audi Győrben 11 500 főt foglalkoztat, és egy friss adat alapján, ami 2016. VI. havi, ők nem úgy nézik a bérstatisztikát, hogy fizikai, illetve szellemi, hanem a termelésben direkt, illetve indirekt módon résztvevőknek a bére. Tehát a termelésben direkt módon résztvevőknek a bruttó átlagbére az Audi Hungária Motor Kft.-nél 408 ezer forint, az indirekt módon résztvevőknek a bére pedig bruttó 721 ezer forint, tehát a fehérgallérosoké.

Én azt gondolom, hogy nemcsak az Audi, hanem egyébként más autógyárak is az átlaghoz képest azért jelentősen jobban megfizetik az alkalmazottaikat. Erre jön még egyébként egy cafetéria, ami szintén nyilvános, ez 570 ezer forint/év, és bizonyos értelemben kedvezményes használtgépkocsi-vásárlás, utazási hozzájárulás, illetve iskolai, óvodai lehetőségek, hiszen az Audinak egy saját iskolája is működik Győrben.

Egy kicsit más téma. Czomba Sándor képviselő úr említette, hogy van 8 olyan megye ma Magyarországon, ahol a munkanélküliségi ráta 3 százalék alatt van, ezek között vezető helyen szerepel Győr-Moson-Sopron megye 2,2 százalékkal. Azonban hogy ha visszapörgetjük az idő kerekét egészen 2010-ig, akkor természetesen ez a ráta Győr-Moson-Sopron megyében sem 2,2 százalék volt, hanem valahol 7-8 százalék között, az országos adat pedig akkor a munkanélküliségi ráta tekintetében 12 százalék volt, ami aztán mostanra a legfrissebb adatok szerint 4,9 százalékra csökkent.

Hogy ha a foglalkoztatási arányt nézzük, Győr-Moson-Sopron megye esetében ez pillanatnyilag 69,4 százalék, ami 3 százalékponttal jobb az országos átlagnál, és hogyha a legfrissebb havi adatot nézzük, az pedig azt mutatja, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a harmadik negyedévben a nyilvántartott álláskeresők száma 2,2 százalék, mint azt az imént is említettem, ami már gyakorlatilag a teljes foglalkoztatásnak felel meg.

Ebből kifolyólag aztán pillanatnyilag a legnagyobb kihívás a megyében, illetve a városban is a szakképzett munkaerő folyamatos biztosítása. Éppen ezért Varga Mihály miniszter úr nemrégiben a következőt nyilatkozta: „A magyar gazdaság ígéretes pályán áll, de új kihívásokkal kell megküzdenie.” A két új kihívás egyértelműen a bérfelzárkóztatás, amiről itt szó esett már, hiszen ez szükséges a versenyképesség javításához, és én azt gondolom, hogy a közterhek mérséklése, tehát az, hogy 25 százalékkal nő a garantált bérminimum, 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, illetve 5 százalékponttal csökkennek a munkáltatói járulékok 2017-től, ez a bérfelzárkóztatás területén egy jelentős előrelépés.

A másik pedig, mint említettem, az oktatás, képzés átalakítása, ez pedig a szakemberek biztosítása miatt. És vajon milyen döntések, milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban ezen a területen? Ebből négyet emelnék most ki. Az egyik az, hogy átalakult a vizsgáztatás rendszere, átfogó, komplex vizsga került bevezetésre. A másik, hogy kiterjesztésre került a duális képzés, erről majd egy kicsit később egy kicsit hosszabban beszélek, illetve megvalósult a szakmunkásképzés reformja, illetve a negyedik pedig az, hogy 2015 szeptemberétől az első államilag támogatott szakképesítés megszerzése mellett a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Ezzel a lehetőséggel egyébként már több mint tízezren éltek.

(20.10)

Ha valaki a legutóbbi tanévben fejezte be az általános iskolát, akkor a következő lehetőségek közül választhat a továbbtanulás esetében: a gimnázium, amit most itt nem részleteznék, esetleg egy másik al­ternatíva, a szakgimnázium, illetve a szakközépiskola.

A szakgimnázium szeptembertől 4+1 éves, ahol a szakmai érettségi végzettség egyben szakképesítést is nyújt, így a tanuló a középiskola befejezésével szakképzett munkaerővé válhat, a szakközépiskola pedig 3+2 éves, ahol a 3 éves szakmai képzést kétéves továbbtanulási lehetőség követi az érettségi megszerzéséhez. Ebben az iskolatípusban a tanuló dönt arról, hogy a 11. évfolyam befejezését követően bekapcsolódik a munka világába, vagy a 13. évfolyamot követően már érettségi végzettség és szakképesítés birtokában teszi ezt.

Ami még nagyon fontos és kiemelném, a felsőoktatásban egy koncepció alapján, ami 2014 decemberében került meghatározásra, célként került kitűzésre, hogy a felsőoktatási képzések és a gazdasági igények közötti összhang tovább erősödjön, a képzési tartalmak a hazai munkaerőpiac igényeinek megfelelően kerüljenek fejlesztésre.

Pillanatnyilag 24 felsőoktatási intézmény 46 duális képzése közül lehet választani, és több mint 500 gazdálkodó szervezet kötött az intézményekkel megállapodást. Egyébként a vállalati partnerek 58 százaléka kis- és középvállalkozás kategóriába tartozik. Tehát Európában már több országban sikeresen bizonyított az úgynevezett duális képzés a felsőoktatási és a gazdasági szektor hatékony együttműködésének megteremtésében. Ezeknél a képzéseknél az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés egy gazdálkodó szervezetnél folyik.

2010-ben került bevezetésre Magyarországon a duális képzés. Mint említettem, ebben a helyzetben, amiben Győr-Moson-Sopron megye és ezen belül Győr is van, nagyon fontos a duális képzés bevezetése, hiszen a szakképzett munkaerő folyamatos biztosításához nemcsak a középfokú végzettségűek, hanem a felsőfokú végzettségűek körében is fontos az, hogy azonnal a munkaerőpiacra tudjanak lépni. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 46 2016.11.29. 6:46  1-115

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint vezérszónoki felszólalásában képviselőtársam, Kucsák László már említette, az egyes szakterületekhez különböző képviselők szólnak hozzá; én a magam részéről a szakképzéshez szeretnék hozzászólni, egészen pontosan a magyar gazdaság, a munkaerőpiac, illetve a közoktatás, ezen belül a szakképzés, kiemelten a duális képzés összefüggéseiről szeretnék néhány gondolatot elmondani.

Szűkebb lakókörnyezetem, Győr-Moson-Sopron megye foglalkoztatási adatait tartom a kezemben, a munkaerőpiaci helyzetképre vonatkozóan a 2016. októberi adatokat. Ha ezeket megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 2016 harmadik negyedévében a foglalkoztatási arány 69,4 százalék. Ez 212 ezer főt jelent. Ez a 69,4 százalék egyébként 3 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. És ha megnézzük a nyilvántartott álláskeresők arányát Győr-Moson-Sopron megyében, akkor azt láthatjuk, hogy ez októberben 1,6 százalékos volt, egyébként 0,4 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év adata; illetve ha Győr és térségét nézzük, tehát a Győri járást, akkor ez pedig októberben 2 százalék volt, egyébként egy évvel korábban 2,8 százalék. Azért mondtam el ezeket az adatokat, mert a szakemberek azt mondják, hogy ha 3 százalék alatt van a munkaerőpiacon a munkanélküliségi ráta, az gyakorlatilag, azt lehet mondani, hogy szinte a teljes foglalkoztatást jelenti.

Hogy a magyar gazdaság ígéretes pályán áll, ezt kijelenthetjük, de új kihívásokkal kell megküzdeni. Az egyik a bérfelzárkóztatás, erre vonatkozóan történt a köztehermérséklés bejelentése az elmúlt időszakban; a másik pedig egyértelműen az oktatás, illetve képzés átalakítása.

(12.20)

Erre pedig azért van szükség, hogy a szakembereket, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakembereket folyamatosan biztosítani lehessen.

Nézzük, hogy milyen intézkedések történtek a 2011-ben elfogadott szakképzési koncepció alapján az új szakképzési törvény elfogadása után! Ebből négyet szeretnék kiemelni: 1. átalakult a vizsgáztatás rendszere, átfogó komplex vizsga került bevezetésre; 2. kiterjesztésre került az úgynevezett duális képzés; 3. megvalósult a szakmunkásképzés reformja; 4. 2015 szeptemberéből az első, államilag támogatott szakképesítés megszerzése mellett a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Egyébként ezzel a lehetőséggel már Magyarország viszonylatában több mint 10 ezren éltek.

Ha megnézzük azt, hogy az általános iskola elvégzése után egy diák milyen lehetőségek közül választhat a továbbtanulását érintően, akkor a következőt láthatjuk. Az egyik lehetőség a gimnázium. Erre most, miután a szakképzésről beszélek, részletesen nem térek ki. A szakgimnáziumban 2016 szeptemberétől ‑ ahol 4+1 éves a képzés és a szakmai érettségi végzettség egyben szakképesítést is nyújt ‑ a tanuló a középiskola befejeztével szakképzett munkaerővé válhat. A másik lehetőség a szakközépiskola, amely 3+2 éves lett, ahol a hároméves szakképzést kétéves továbbtanulási lehetőség követi az érettségi megszerzéséhez. Ebben az iskolatípusban a tanuló dönt arról, hogy a 11. évfolyam befejezését követően bekapcsolódik‑e a munka világába, vagy a 13. évfolyamot követően már érettségi végzettség és szakképesítés birtokában teszi ezt. De ne feledkezzünk el a szakiskolákról sem. Ez az iskolatípus a sajátos nevelési igényű gyermekeket készíti fel a szakmai vizsgákra részszakképesítés vagy szakképesítés megszerzése által.

Néhány gondolatot mondanék még a középfokú szakképzés átalakításának a fontosságáról is. Korábban a középfokon végzett diákok mindössze ötöde szerzett szakmát, a többiek csupán érettségit. Ezen kellett változtatni, erről döntött a kormányzat, illetve az államtitkárság, ezért került átalakításra a szakképzési, oktatási rendszer, és a felállt új rendszerben a középfokon végzett tanulók több mint fele szakmával is rendelkezik majd, nem csak érettségivel. Visszatérve az eredeti gondolataimhoz, felmerül a kérdés, hogy miért van erre szükség. Azért, mert a gazdaságot más igények mellett a középfokú iskolai rendszer tudja kiszolgálni a korábbi időszakhoz képest.

Tehát úgy került átalakításra 2016 szeptemberétől a szakképzési rendszer, hogy sokkal többen hagyhassák el az iskolát szakmával a kezükben. Ha ez a rendszer elindul, lehetett egy korábbi nyilatkozatban olvasni, akkor elérhetjük, hogy a középfokon végzett diákok 60-65 százaléka szakmával a kezében jöjjön ki az iskolából, és erre néhány éven belül nyilván sor is fog kerülni. A korábbi, az átalakítás előtti időszakban 52 ezer diák tanult a duális képzésben országosan, és a cél természetesen az, hogy néhány éven belül jelentős mértékben növekedjen ez a szám, a tanulószerződéses diákok esetében 70-80 ezer főre.

Még néhány gondolatot arról szeretnék mondani, hogy a duális képzés kiindulópontja elsősorban Németország és Ausztria, de több mint tíz évvel ezelőtt Győr város önkormányzata már elindította ezt a folyamatot, ezért az, hogy mint jelent a tanulószerződés vagy a tanulmányi ösztöndíj, Győrben nem ismeretlen fogalom, hiszen a gazdasági erő miatt az ott működő cégek ‑ lehetnek azok multinacionálisak vagy éppen magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások ‑ ezt a helyzetet egyszerűen kérték, illetve kikényszerítették.

Összefoglalva: azt gondolom, hogy bölcs és bátor döntés volt a szakképzési rendszer átalakítása, amely nemcsak a magyar gazdaságot, hanem természetesen az egyén boldogulását is szolgálja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 56 2017.03.27. 1:50  55-58

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetném önöket arra, hogy a 2010-ben hivatalba lépett kormány úgy döntött, az ország újraiparosításába fog annak érdekében, hogy ismét Magyarország legyen Európa termelési központja. Külön kiemelném, hogy az autóipar a magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata, amely az utóbbi években mennyiségi és minőségi ugráson ment keresztül, mindazonáltal a kormány is kiemelten stratégiai jelentőséget tulajdonít az egész ágazatnak.

A győri nemzetközi ipari parkban működő Busch-Hungária Kft. Magyarország legnagyobb vasöntödéje, rövidesen egy új beruházást készül véghez vinni a kormány támogatását élvezve. Szeretném elmondani, hogy a beruházó és kapcsolt vállalkozásai által Magyarországon foglalkoztatottak létszáma jelenleg 1648 fő, és az újabb beruházásához kapcsolódóan 11 fő számára létesül kutató-fejlesztő munkahely. Továbbá a beruházás megvalósulásának következtében az exportértékesítés nő, és az eddig nem felhasznált vagy külföldön értékesített acélhulladék újrafeldolgozása válik most lehetővé.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd emeljem ki, hogy a mögöttünk hagyott időszakban számos területen fejlődött Győr városa, autóipari központtá váltunk, és a térség, egyben a magyar gazdaság húzóerejévé nőtte ki magát városunk. Szívet melengető számomra, hogy a befektetőkkel történő kiváló kormányzati együttműködésnek egy újabb eredményét tapasztaljuk Győrött.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat: Győr az öntvények gyártásában is az élre törhet? Várom tisztelt államtitkár úr válaszát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 156-158 2017.04.03. 2:03  155-164

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Simon Róbert Balázs képviselő urat illeti a szó.

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági együttműködése folyamatosan gyarapszik az elmúlt időszakot figyelembe véve. Az átalakulóban lévő amerikai gazdaságpolitika új helyzetet teremt a világgazdaságban is, így a jelenlegi körülményeket tekintve Magyarország elhivatott abban, hogy erősítse versenyképességét, ugyanis bizonyossá vált, hogy soha ennyi amerikai beruházás nem volt még az országban. Az amerikai befektetések értéke napjainkban mintegy 9 milliárd dollárra rúg. Közel 1650 amerikai érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik az országban, amelyek több mint százezer dolgozónak adnak munkát. Magyarország közös gazdasági történetet szándékozik építeni az Egyesült Államokkal, amelynek következő lépése egy új csúcstechnológiát képviselő gyár létrehozása Európában.

(16.30)

A Spicer fogaskerékgyártó üzemet választókerületemben, Győrben hozzák létre, ahonnan a tervek szerint a Dana cégcsoport globális vevőinek regionális megrendeléseit elégítik ki.

Az amerikai Dana autóipari vállalatcsoport 15 milliárd forintos új beruházást indít, amelynek eredményeképpen 200 új munkahely jön létre 2020-ig. A vállalat mintegy 46 millió eurót fektet be az új gyáregység megvalósításába, ehhez a magyar kormány 2,9 milliárd forint támogatást nyújt. Az építkezés rövidesen megkezdődik, hiszen a gyár immár negyedik telephelyének alapkövét, egészen pontosan az időkapszuláját Szijjártó Péter miniszter úr jelenlétében két nap múlva helyezik el.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy az amerikai befektetőknek is vonzó lehet-e Győr. Várom tisztelt államtitkár úr megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 162 2017.04.03. 0:50  155-164

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a választ. Magam is azon az állásponton vagyok, hogy jól döntött a Dana, amikor Győrt választotta a legújabb beruházásának székhelyéül, hiszen korábban, amikor a versenyeztetési időszak volt, fölmerült egyébként Szlovákia is, és ők egyértelműen Győr, azaz Magyarország mellett tették le a voksot.

Annak pedig külön örülök, hogy kétszáz új munkahely jön létre ismételten városunkban. Ehhez természetesen a megfelelő minőségi munkaerőt a város igyekszik folyamatosan biztosítani. Én csak azt kívánom mindannyiunknak, hogy jöjjön létre ez az új beruházás, és ne csak az alapkőletételen vagy az időkapszula elhelyezésén, hanem majd az átadáson is találkozhassunk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 275 2017.04.10. 6:44  185-360

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a több mint négy órája tartó vitában már sok-sok témát érintettünk. Próbálok most néhány olyat megemlíteni, amiről talán nem annyira részletesen esett szó. Ezek közül elsőként talán az adókedvezményeket, illetve egészen pontosan a munkahelyvédelmi akciótervet említeném.

2013. január 1-jétől a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett, igénybe vehető célzott kedvezmények a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévők, úgymint a fiatalok, a kisgyermekesek, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek munkavállalását hivatottak elősegíteni. A kedvezmények elsődleges célja a foglalkoztatás ösztönzése, amelyet a célcsoportokba tartozó munkavállalók után igénybe vehető munkáltatói adókedvezmények biztosítanak. Megjegyzem, egyetlenegy uniós tagország sem alkalmaz kedvezményeket olyan széles körben jelenleg, mint Magyarország.

A kedvezményezettek köre tovább bővült: a 2015-ös év elejétől a kismamák után járó kedvezmény esetében részmunkaidős foglalkoztatás során is a teljes kedvezményt lehet érvényesíteni 100 ezer forint vagy e feletti bér esetében. Továbbá annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban dolgozók foglalkoztatása tovább bővüljön, a munkahelyvédelmi akció évközi kiterjesztésére is sor került. A 2015. július 1-jétől igénybe vehető új munkahelyvédelmi kedvezmény értelmében a mezőgazdasági munkakörökben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe.

Ha megnézzük azt, hogy 2013-tól 2017 januárjáig a versenyszférában mennyi munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók, ez mutatja, hogy több mint 500 milliárd forintot, egészen pontosan 508 milliárd forintot vettek igénybe kedvezmény formájában. 2017 januárjában a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában 871 600 munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget, összességében 8,9 milliárd forint összegben. A kedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók száma 16 400 fővel, 1,9 százalékkal növekedett az előző év, azaz a 2016-os év azonos időszakához viszonyítva.

A második gondolat, amiről röviden szólnék, a társasági adóra, illetve a kis- és középvállalkozások adózására vonatkozik. Ne felejtsük el, hogy 2002 és 2010 között a társasági adó általános kulcsa 18 százalékról 19 százalékra növekedett. A Fidesz-kormány már hivatalba lépésekor az egykulcsos társasági adó bevezetését célozta meg, amelyet a stabilitási törvényben meghatározottaknak megfelelően 2020-ig kell elérni. Ennek megvalósítására a költségvetési mozgástérnek megfelelően több lépcsőben nyílt lehetőség. 2010-ben így először a kis- és középvállalkozások számára került bevezetésre egy kedvezményes 10 százalékos társaságiadó-kulcs, 50 millió forint helyett 500 millió forint adóalapig.

Aztán a társaságiadó-kulcs egységesen 9 százalékra csökkent 2017-től. Így az adóbevallási adatok kivetítésén alapuló számítások szerint mintegy 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Az egységes 9 százalékos társaságiadó-kulcs a legversenyképesebb jelenleg az Európai Unióban. Kiemelném azt is, hogy a felső adókulcs eltörlése korántsem csak a multinacionális vállalatoknak kedvező, mert azzal jól járt számos kisebb, pár száz foglalkoztatottal bíró vállalkozás is, amelyek a magyar gazdaság derékhadát alkotják.

És nem szabad elfeledkezni a 2013-ban a kkv-k számára bevezetett két kedvező adózási formáról, a katáról és a kiváról sem. A legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében a kata esetében a 6 millió forintos bevételi értékhatár 12 millió forintra emelkedett 2017-től.

(19.10)

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, részben a kata választására jogosító értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan, 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedett az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára. A kivások is jobban jártak 2017-től, mivel 2 százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökkent a kiva adóértéke. Az elfogadott egyszerűsítésekkel az adókötelezettség kiszámíthatóbb és kedvezőbb lett. A kivát, a létszámfejlesztésre, illetve a bevételi értékhatárra vonatkozó módosítással még több vállalkozásnak éri meg ezt a formát választani. Itt említem meg, hogy az adminisztráció csökkentése érdekében 2017-ben jelentősen egyszerűsödött az egészségügyi hozzájárulás fizetésének rendszere is, az eddigi öt kulcs helyett csak két kulcs maradt.

Végül a hazai bérkülönbségekről: a hazai bérkülönbségek egyáltalán nem nevezhetők nagyoknak. Arra számítunk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-18. évi jelentős emelésének hatására a bérkülönbségek tovább fognak mérséklődni hazánkban. A kormányváltás évében, 2010-ben a bér­egyenlőtlenségi mutató lényegesen nagyobb, 4,25-ös értéket mutatott, és a 4 feletti mérték az egész korábbi kormányzás időszakára jellemző volt. A szocialista kormányok idején tehát nagyobbak voltak a bérkülönbségek, amit a polgári kormány működése alatt folyamatosan igyekezett csökkenteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság 2010 óta erősödik, a Fidesz és a kormány célja pedig nem lehet más, mint hogy ez az erősödés a következő időszakban, a következő években is tovább folytatódjon. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 110 2017.05.17. 14:28  1-168

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Két olyan fontos ágazatról szeretnék viszonylag röviden szólni, amelyről még talán kevesebb információ hangzott el a költségvetés vonatkozásában, az egyik a kulturális ágazat, a másik pedig a sport. Miért is teszem ezt? Két dolog miatt: egyrészt azért, mert a Kulturális bizottság tagja vagyok, a másik pedig, azért, mert egy olyan városnak, Győrnek vagyok az országgyűlési képviselője, egészen pontosan az egyik országgyűlési képviselője, hiszen Kara Ákos úr személyében a másik képviselő is itt van köztünk, amely város mind a két területen erős, hiszen a kulturális élet rendkívül sokszínű, a sport pedig rendkívül eredményes és hagyományos Győrben.

A beterjesztett költségvetés-tervezet kiemelt ágazatként tekint a sport támogatására, amelynek keretében a versenysport eredményességének javítását célzó kormányzati intézkedések mellett hangsúlyossá válik a sport társadalmi bázisának szélesítése is. A 2018-as költségvetés egyik többletforrással támogatott tétele az úgynevezett kiemelt sportágak sportágfejlesztési feladatai, amelyek a 2013-ban kialakított sportági fejlesztési koncepcióba illeszkednek, amikor a 2020-ig ütemezett költségvetési források biztosításáról döntött a kormány.

A kiemelt sportágak fejlesztésénél is érvényesül azon törekvés, hogy egységes, átfogó stratégia mentén lássák el a szakszövetségek a feladataikat. Ezen sportágak a fejlesztésükhöz 2018-ban 500 millió forint többlettámogatást kapnak. A kiemelt sportágak, csak emlékeztetőül: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás. Tehát összességében 16 sportágról beszélünk. Komoly eredménynek tartjuk azt, hogy 2013-hoz képest az elmúlt négy évben a kiemelt sportágak tekintetében az igazolt sportolók száma 65 százalékkal, az edzői létszám 17 százalékkal, a tagszervezeti szám pe­dig közel 7 százalékkal lett magasabb.

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is prioritást élvez a kiemelt hazai és nemzetközi rendezésű sportesemények támogatása, amely megjelenik a 2018-as költségvetési tervezetben is. Érthető módon fontos feladatként jelenik meg a 2018. évi téli olimpiára és a paralimpiára való felkészülés állami hátterének biztosítása. Mindannyian azt szeretnénk, hogy hazánk minél több nagy nemzetközi sporteseménynek adhasson otthont, hiszen ezen versenyek jótékony hatása kimutatható, mert sportrendezvényeink jó hírnevünket viszik a világba, idevonzzák a sportolókat és a sportkedvelő turistákat, munkahelyeket teremtenek és felpörgetik a sportgazdaságot is. 2018-ban eddig 51 nemzetközi verseny rendezési jogát nyertük el, és a regisztrációs határidő még nem járt le. A 2016-17-es évekhez hasonlóan körülbelül nagyságrendileg 80 eseménnyel számolhatunk országos szinten.

A kormány döntésével összhangban a sportolók által használt táplálékkiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozás szempontjából történő vizsgálatára alkalmas Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézet kialakítására 2017. évi költségvetésből a sport szakterület működési feladatainak ellátására 100 mil­lió forint forrást biztosított. Az intézmény további fejlesztésére, illetve fenntartására a 2018-as költségvetés tervezete pluszforrást biztosít. Az intézet a magyar sport versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú lehet, hiszen a sport-táplálko­zás­tu­do­mány és az étrend-kiegészítők napjainkban a legális teljesítményfokozás eszközeivé váltak.

Az állam fontos területként tekint az utánpótlás-nevelés sportjára is, ahol a szakmai munka feltételeit új szervezeti keretek között és feladatellátási rendben biztosítja. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer lényege az, hogy a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig, a versenysportból kieső fiatalokat pedig az állandó sportolási lehetőségek, úgymint a diák- és hallgatói sport felé irányítja. Célja: a sportági alapok szélesítése érdekében 6-tól 14-15 éves korig minél több gyermek bevonása a rendszeres testedzésbe, valamint az, hogy kiválasztási bázist nyújtson a versenysport számára.

A sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése keretében magasabb költségvetési forrást biztosít a 2018-as költségvetés a „nemzet sportolója” címmel járó járadék, az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az Ezüstgerely művészeti pályázat, valamint az idős sportolók szociális támogatására. Ennek oka az, hogy az országunknak dicsőséget hozó sportolók olimpiai, paralimpiai életjáradékát mindig az előző évi havi bruttó átlagkeresetből számolják, és már most látható, hogy jövőre ismét nőni fog ennek a költségigénye, amelyre a betervezett pluszösszeg szolgál fedezetként.

A kormányzat célja, hogy a felnőtt lakosság minél szélesebb rétegeit is bevonja a mozgás világába, hiszen a sportban gazdag életmódnak rendkívül sok pozitív hozadéka van, a javuló egészségügyi mutatóktól a gazdasági versenyképesség fokozásáig, ennek legjobb módja a szabadidősport-programok és azok színtereinek kialakítása. A szabadidősportnak minden magyar ember számára elérhető sportolási lehetőséget kell kínálnia az ország bármely pontján kortól, nemtől, anyagi háttértől függetlenül. A szabadidősport-programok, illetve az egészségjavítást célzó rendszeres sporttevékenységek, így a természetben végezhető sporttevékenységek, a természetjárás támogatása, az egészséges, mozgásban gazdag életmód népszerűsítése miatt fontos és támogatandó terület.

Végül, de nem utolsósorban a jövő évben is hangsúlyos lesz a fogyatékos személyek, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek sportjának segítése. Az érintett 6500 versenyengedéllyel rendelkező sportoló számára a fogyatékosok sportjának nemzetközi eseményeire történő felkészüléshez és részvételi költségeihez is többletforrást biztosít a 2018. évi költségvetés.

(18.30)

Néhány gondolatot még a kulturális ágazat kapcsán. A szimfonikus zenekarok támogatásával kezdeném. A magyarországi zenei együttesek magas művészi színvonalú munkájuknak köszönhetően nemzetközi szinten is népszerűsítik a hazai zenei képzést és a magyar zeneszerzőket. Hangversenyeikkel minden korosztályt igyekeznek megszólítani, jelentős eredményeket érnek el a fiatal korosztályok zeneszeretetének kialakításában.

A kormányzat az előadó-művészeti törvény által biztosított, évenként meghatározott támogatással elsősorban a „nemzeti” kategóriába sorolt szimfonikus zenekarok esetében az elvárt feladatellátás mértékéhez kívánja igazítani a támogatásokat.

A zenei élet területén is indokolt a bérfejlesztés, amelynek az a célja, hogy a zenekarokban dolgozó művészek bére azonos szintre emelkedjen a zenepedagógusok bérével.

A zenekarokat 2018-tól 1,2 milliárd forint többlettámogatás segíti a színvonalas működésükben.

És talán még egy gondolat a művészeti együttesekkel kapcsolatban. A 2016. év végén érvénybe lépett, az egyes civil és egyéb szervezetek forrásszükségletének biztosításáról szóló kormányhatározat 1,5 milliárd forint támogatási forrást biztosít a művészeti együttesek számára. Így lesz ez 2018-ban is.

Fontos megemlíteni a vidéki színházak támogatásának emelését is. A vidéki nemzeti színházak által végzett szakmai munka a magyar kulturális élet szempontjából meghatározó jelentőségű. A vidéki nemzeti színházak ‑ köztük egyébként a Győri Nemzeti Színház ‑ nemcsak a székhelyet adó város, hanem a régió szellemi központjai is, támogatásuk emelésével hozzájárulunk a magyar nemzeti kulturális identitás és a hagyományok őrzésének az erősítéséhez, erősödéséhez. A támogatások 110 millió forintos emelése hozzájárul a vidéki városok és vonzáskörzetük színházi, zenei szolgáltatásai színvonalának emeléséhez is, amely segíti a főváros és vidék között fennálló kulturális egyenlőtlenségek csökkentését.

A harmadik elem a kiemelt vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatása. Itt az előző, azaz a jelenlegi, tehát a 2017-es évhez képest 250 millió forintos költségve­té­si­forrás-emelésre kerül sor. A helyi kultúra, a hagyományok felébresztése és továbbvitele a társadalmi-gazdasági fejlődés fontos forrása, a kulturális területen keletkezett értékek hosszú távon az országban maradnak.

Az elmúlt évtizedekben a fesztiválturizmus nagyon erős önálló trendként jelent meg a világ turisztikai piacán. Ezért már a 2016. évi költségvetésben új előirányzatként jelent meg a kiemelt vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok, események támogatására fordítható forrás, amit a szakma nagy megelégedéssel fogadott. Fontos, hogy az állampolgárok a lakóhelyükön minél nagyobb számban részesüljenek kulturális élményekben. E cél elérésében nagy szerepe van a fesztiváloknak, amelyek azon kívül, hogy egy-egy település, város, régió ismertségét, vonzerejét erősítik, a helyieknek önbecsülést és büszkeséget szereznek. Mint említettem, a 2017-es évhez képest, amely 500 millió forint volt, a keretösszeg 2018-ban 750 millió forintra emelkedik.

Negyedik elemként említeném meg a kulturális alapellátás biztosítását, amely tulajdonképpen a vidék felzárkóztatásának jegyében zajlik. A helyi kulturális értékek különösen alkalmasak arra, hogy megerősítsék az adott közösségeket, elsősorban a közösségi élmények újrafelfedezése és a helyi tudás átörökítése útján. A kulturális alapellátás stratégiai céljainak megvalósítása érdekében a 2015. évtől kezdődően 8,7 milliárd forint állt rendelkezésre a települések könyvtári ellátásának és közösségi művelődésének támogatására. A stabil forrásnövekedés eredményeként sor került a támogatási rendszer átalakítására: az egy településre jutó támogatás minimális összegét 1,2 millió forintban határozták meg, amelynek révén Magyarország közel kettőezer településén javult a könyvtári és közművelődési szolgáltatások színvonala.

Stratégiai jelentőségű eredmény, hogy a 2018. évtől kezdődően a közgyűjteményi és közművelődési feladatellátás önkormányzati támogatásának keretösszege további 2,4 milliárd forinttal emelkedik.

Végül, de nem utolsósorban néhány gondolat a kulturális beruházásokról. A kulturális ágazat fejlesztési programja és tervei ‑ beleértve a már kormánydöntéssel rendelkező, folyamatban lévő beruházásokat és a döntés-előkészítés fázisában lévő terveket ‑ kiterjednek az országos feladatkörű, kiemelt nemzeti intézményekre és a vidéki kulturális intézményekre egyaránt.

Az országos jelentőségű projektek közül megemlítem a Magyar Állami Operaház rekonstrukcióját és a Városliget teljes megújítására irányuló Liget Budapest projektet.

Egyedülálló kezdeményezésként a kulturális ágazat kiemelt feladata a Városliget épített és természeti környezetének fejlesztésére kiterjedő Liget Budapest projekt megvalósítása, amely program keretében megújulnak a kulturális intézményhálózat emblematikus intézményei, így például az Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, vagy teljesen új intézmények jönnek létre, mint a Magyar Zene Háza vagy a Városligeti Színház. Itt a 2018. évi támogatás 39,9 milliárd forint, ami 7,3 milliárd forintos többletforrást jelent az említett projekt megvalósításához, valamint az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a komáromi Csillag erőd, az Olof Palme ház rekonstrukciójának befejezéséhez és a Néprajzi Múzeum új épülete kivitelezésének megkezdéséhez.

Végül a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújításáról. Az Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú, kimondottan operákra, balettekre tervezett színházi létesítménye, amelynek központja több mint 130 éve az Ybl Miklós által épített Andrássy úti palota. Az épület a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek körébe tartozik. A műemléki rekonstrukciója és teljes felújítása elkerülhetetlen, amelynek támogatásáról a kormány már 2015-ben döntött. A rekonstrukció eredményeként 2018 májusára az Operaház korszerű, méltó és biztonságos körülmények között működhet. A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására 2018-ban 15,7 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 8,7 milliárd forinttal több, mint a 2017. évi, azaz az ez évi támogatás.

Természetesen hosszan sorolhatnánk még a többletforrásokat a sport- és a kulturális ágazat területén, mindezek alapján a magam részéről elfogadásra javaslom a költségvetési tervezetet, hiszen addig nem nevezhetjük azt költségvetésnek, amíg elfogadásra nem kerül, csak tervezetnek. Bízom abban, hogy nemcsak a kormánypártok képviselői, hanem az ellenzék közül is minél többen támogatni fogják igen szavazatukkal az előterjesztést. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 254 2017.05.22. 13:06  205-308

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán néhány mondatban érdemes visszatekinteni a 2010 óta eltelt időszakra is, először talán országos szinten, aztán a megyémet érintően és a megyei jogú város tekintetében is, amelynek képviselője vagyok.

Ha azt nézzük, hogy 2010-ben hogy álltunk a munkaerőpiacon és hogy állunk most, 2017-ben, akkor azt kell mondjuk, hogy mintegy 700 ezerrel többen dolgoznak, tehát ez mindenképpen egy óriási előrelépés. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is több mint felére csökkent, hiszen amíg 2010-ben ez az adat 494 ezerről szólt, addig napjainkban 206 ezer főre csökkent. Érdemes megnézni Győr-Moson-Sopron megyét, mert az elhangzott már itt többször, hogy Győr-Moson-Sopron megye a főváros és Pest megye mellett talán a legerősebb az országban. Míg 2010-ben Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliség aránya 14 százalékos volt, addig 2016 elejére 4,5 százalékra csökkent, és napjainkban pedig 2 százalék környékén van.

(18.10)

Vannak olyan hónapok, amikor 2 százalék alá csökken, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Egyébként Győr megyei jogú városban, amelynek az országgyűlési képviselője vagyok, szintén hasonlóak az adatok, tehát itt is már teljes foglalkoztatásról beszélhetünk.

Aztán azt is érdemes megemlíteni, hogy 2082 önkormányzat mintegy 1400 milliárd forintnyi adósságát fizette ki a kormány 2011 és 2013 között, és nem értek egyet azzal az imént elhangzott LMP-s állítással, hogy ebben a kistelepülések nem lennének benne. Az én választókörzetemben három pici település is van, két település olyan, ami 900 és 1000 fő közötti lakosságszámmal bír, az egyiket új hívják, hogy Kisbajcs, a másik Nagybajcs, és van egy másik pici település, ahol egyébként 178-an élnek, Véneknek hívják ezt a települést, és mindhárom településen természetesen megtörtént ez az adósságkonszolidáció. Nyilván olyan mértékű nem történhetett meg, mint a megyei jogú városban, hiszen a megyei jogú város, Győr lakosságszáma mintegy 130 ezer fő, és ott az adósságkonszolidáció emlékeim szerint valahol 8-8,5 milliárd forint környékén volt.

Aztán érdemes azt is megemlíteni, hogy 2010 és 2017 között több mint 10,5 ezer milliárd forint értékben történtek különböző fejlesztések uniós forrásból, és éppen az elmúlt héten tartottunk egy sajtótájékoztatót, hogy a 2007-2013-as elmúlt uniós ciklus hogyan alakult Győr-Moson-Sopron megyében. Győr-Moson-Sopron megyébe ebben a ciklusban 640 milliárd forintnál nagyobb összeg érkezett európai uniós forrásból. A megyének egyébként 183 települése van, beleértve a két megyei jogú várost, Győrt és Sopront is, és nem volt olyan település, ahová valamelyik operatív programon keresztül vagy valamelyik programon keresztül ne érkezett volna uniós forrás, mind a 183 település részére.

Sokan mondják, hogy Győr egy gazdag város, itt a parlamentben több képviselőtársam azt mondja, hogy Győrben csak megszületni volt nehéz, ennek ellenére azért mindenképpen szeretném kiemelni a külső forrásokat. A város valóban több mint 50 milliárd forintból gazdálkodik, és ennek az 50 milliárd forintnak mintegy 50 százaléka úgynevezett saját bevétel ‑ ez alapvetően az iparűzési adót és az építményadót jelenti, kevésbé, mondjuk, az idegenforgalmi adót, de ez a kettő jelentős bevételt biztosít a város részére ‑, ennek ellenére vagy emellett jelentősek az úgynevezett külső források. Itt elsőként akkor a TOP-ot, a terület- és településfejlesztési operatív programot szeretném megemlíteni, hiszen Győrnek és Sopronnak önálló kerete van ebben az időszakban: Győr esetében ez 21,6 milliárd forint, Sopron esetében pedig 10,8 milliárd forint, de a másik 181 település is önálló kerettel rendelkezik, 23,4 milliárd forint, és éppen május elején történt egy bejelentés, amelynek értelmében több mint 62 település ‑ most itt az első körben közepes és kisebb települések is ‑ már megítélt támogatással rendelkezik mintegy 9,4 milliárd forint értékben. Tehát ezek a beruházások, fejlesztések nyilván a közbeszerzési eljárás lefolytatása után el fognak indulni itt a megye településein belül is.

Még a „Modern városok” programról szeretnék pár gondolatot mondani. 23 megyei jogú város van Magyarországon, és a legutóbb, április 28-án, Győrben volt a bejelentése a „Modern városok” programnak, különböző fejlesztések. Ez a program egyébként a következő 10-15 évre szól, és egyértelmű irányt szab annak a fejlődésnek, amiben a város most is van. A legnagyobb, legfontosabb kihívás most az európai ifjúsági olimpiai fesztivál nyári megrendezése lesz, azonban gondolkodni kell a következő időszakon is, amit elsősorban a gazdaságfejlesztés mellett a turisztika, a kulturális élet fejlesztése és az infrastruktúra-fejlesztések jelképeznek.

Ebből szeretnék néhány fejlesztést kiemelni a teljesség igénye nélkül. Rendkívül fontos, és bekerült ebbe a „Modern városok” programba, egy belső elkerülő gyűrű kiépítése egy új Mosoni-Duna-híd megépítésével, egyébként az Ipar utca és az Új Bácsai út között. Ez egy hiánypótló közlekedési beruházás lesz, ami jelentősen csökkenti a belváros jelen pillanatban még meglévő belső forgalmát, ami egyébként csúcsidőszakokban azért komoly problémákat okoz.

Aztán egy másik közlekedési fejlesztés a körgyűrű kialakítása. Az egyik irányból az M1-es autópálya a várost elkerüli, a másik irányból pedig éppen, pillanatnyilag épül, a jövő év közepére elkészül a keleti elkerülő út, azonban a körgyűrűt be is kell majd zárni, és erre vonatkozóan megkezdődtek a tervezések. Ezt szeretnénk majd a következő öt-tíz évben megvalósítani.

A kulturális fejlesztések közül kiemelném a Győri Nemzeti Színház komplex felújítását. A Győri Nemzeti Színház két társulatnak ad lehetőséget szereplésre: az egyik természetesen a színház, a másik pedig a Győri Balett, a nemzetközi szinten is ismert Győri Balett, de a színház mellett még a körülötte lévő II. János Pál tér rehabilitációja, illetve egy új parkolási infrastruktúra is kialakításra kerül.

Aztán a következő, amit megemlítenék, egy új hangversenyterem, illetve egy konferencia-központ építése. Ha azt nézzük, hogy Győrben azért jelentős nemzetközi cégek vannak, köztük például az Audi Hungaria Motor Kft., amely egyébként egymagában a magyar nemzetgazdaság teljesítményéhez mintegy 2 százalékkal járul hozzá, akkor szükségszerű az, hogy ott egy konferencia-központ is kialakításra kerüljön, hiszen pillanatnyilag, ha nagyobb konferenciákat rendez, mondjuk, ez a cég vagy másik, egyébként kisebb méretű cég, akkor azt általában kénytelen Budapesten vagy Bécsben megrendezni.

Aztán a strandfürdő, a vízi élménypark fejlesztése is napirendre kerül, itt pedig elsőként egy árvízvédelmi töltést vagy árvízvédelmi falat kell megépíteni.

És hogy versenyképesek legyünk a nagyobb állatkertekkel, illetve állatparkokkal ‑ a Xantus János Állatkert kisebb, mint mondjuk, a veszprémi vagy a nyíregyházi vagy a fővárosi, jelentősen kisebb állatkertről beszélünk, amely egyfajta kulturális, illetve közösségi programok színtere ‑, az állatkert felújítása, pontosabban fejlesztése, bővítése is napirendre kerül.

Aztán a nyugat-magyarországi régió központja a Széchenyi István Egyetem, ahol a cél egyértelműen az, hogy a következő öt-tíz éven belül a Széchenyi István Egyetem tudományegyetemmé váljon Magyarországon. Itt egy úgynevezett digitális kompetencia-központ felépítésére kerülhet sor a következő nyolc-tíz esztendőben.

Aztán kettőt említek még. Egy sporthotel építése az egyébként Olimpiai Sportpark területén, ami szintén egy hiánypótló beruházás, hiszen azért a szálláshelyek területén Győrben mindenképpen fejlesztésekre van szükség. Egy másik végezetül: ez pedig az úgynevezett Püspökerdőben tervezett új városi aktív rekreációs szabadidőközpont kialakítása.

Ha az egy 1. számú választókörzetet nézzük Győr-Moson-Sopron megyében, és visszatekintünk a 2007-2013-as időszakra, megnézzük azt, hogy az uniós forrásokból ebbe a választókörzetbe milyen összegben került támogatás a különböző operatív programok keretében, akkor azt láthatjuk, hogy 94,7 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések. Ebben benne van például a főtér rekonstrukciója, vagy benne van egy interaktív központ kiépítése a Széchenyi István Egyetem mellett, ez a Mobilis, vagy éppen az állatkertnek egy bővítése, a Füles Bástya kihasználása, vagy éppen a belváros utcáinak az úgynevezett „Lüktető belváros” projekt keretében történő felújítása, ezek egyébként a Széchenyi térre, tehát a főtérre tartó és vezető utcák. Tehát sok-sok fejlesztés valósult meg uniós forrásból.

Ha az elmúlt, vagyis a jelenleg zajló 2014-20-as ciklust nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy eddig a megítélt támogatások összege meghaladja a 35,2 milliárd forintot, és a kifizetések pedig 23,6 milliárd forintnál vannak, de a ciklus közepén vagyunk. Abban bízom, a felszólalásom elején említett 640 milliárd forintnak megfelelő európai uniós támogatás a 2007-13-as ciklusra vonatkoztatva 12 ezer projekt megvalósítása a megyében, hogy ennél magasabb számot kapunk majd, ha mondjuk, 2020-ban vagy 2021-ben visszatekinthetünk erre a jelenleg zajló uniós ciklusra.

Végezetül még néhány gondolatot, hiszen ha Győr, akkor mindenképpen érdemes a GINOP-ról is pár szót mondani. Ez nem más, mint a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, amelynek az országos keretösszege 2733 milliárd forint a nemzeti társfinanszírozással együtt.

(18.20)

A legfrissebb, május 2-ai adatok alapján Győr-Moson-Sopron megyében a megítélt támogatások darabszáma 291, az eddig megítélt támogatás 30,9 milliárd forint; 142 darab kifizetés történt, mintegy 21,1 milliárd forint értékben.

Arra próbáltam rávilágítani, hogy bár a megye erős és természetesen magyarországi viszonylatban a megyei jogú városok is stabil gazdálkodásúaknak és pénzügyi értelemben erősnek mondhatóak, de a külső, akár az uniós, akár a magyar költségvetésből származó források mégis meghatározóak, pillanatnyilag is, az elmúlt években is és természetesen a következő 10-15 esztendőben és a jövőben is a várost, illetve a megyét érintően.

Ha még a pici településekről ejthetek egy végső gondolatot: valóban, akár Győr mint 130 ezres nagyváros környékén több olyan település is található, amelynek a lakosságszáma 3 ezer vagy akár ezer fő alatt van, és ők teljesen jogosan azt mondják, hogy ott a nagyváros árnyékában vajon jutnak-e támogatáshoz. Mint említettem, a TOP-on, a településfejlesztési operatív programon belül erre van, illetve lesz is lehetőségük, és azt mutatják a már megítélt támogatások is, hogy ezek a támogatások, akár turisztika-, akár gazdaságfejlesztés, akár helyi piacok kialakítása, akár bölcsőde- vagy óvodafejlesztés tekintetében jó helyre kerültek ezen kistelepülések esetében is. Ráadásul magában a kiírásban is szerepelt, hogy a döntési mechanizmus egyik fontos eleme, hogy maga a döntés alapvetően nem a fővárosban, hanem alsóbb szinteken történt meg, és maguknak a programoknak az összeállítása is ott történt meg. Én ezt mindenképpen jónak tartom.

Tehát abban bízom, hogy az a fejlődési pálya, ami Győr-Moson-Sopron megyét és a várost is, Győr városát jellemzi, természetesen az országot is jellemezni fogja a következő időszakban. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 8 2017.06.14. 6:16  1-22

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az általunk most tárgyalt határozati javaslat a 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánításáról szól. Mint mindannyian tudjuk, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának pedig 825. évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben.

Engedjék meg, hogy egy rövid történelmi visszatekintést tegyek szent királyunk életére és tevékenységére vonatkozóan! László a krónikák szerint 1046. június 27-én született a Lengyel Királyságban. Apja I. Béla magyar király volt, édesanyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. Két fiú és több lány testvére volt. Bátyja, Géza 1074-1077 között uralkodott. A lányok közül Zsófia Weimar Ulrik őrgrófhoz ment feleségül, Ilona pedig Zvonimir horvát király felesége lett. László kétszer házasodott, első feleségének nevét nem ismerjük, ő a történészek szerint magyar főúri leány volt. Ebből a házasságából született lányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül, majd özvegységre jutva Rudolf német ellenkirály le­ánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Iréne nevű leánya született. Őt János görög császár vette feleségül.

Az említett házasságokból jól látható, hogy szinte az összes szomszédos uralkodóházzal rokonságba került, beleszámítva a két legnagyobbat, a görög és a német császári dinasztiát is.

Lászlót bátyja, I. Géza halálát követően négy évtizedes viszály után, 1077 tavaszán választották trónra az ország főurai. Uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében. Kiváló képességeivel, vitézségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, és megmentette a külső ellenségek pusztulást hozó támadásaitól. Uralkodásában kiemelkedő szerepet töltött be az igazságszolgáltatás újrarendezése. A több évtizedes testvérharcban és az egyéb belső küzdelmekben ugyanis erősen megrendült a törvények kötelező ereje. Uralkodása második évében, 1078-ban Pannonhalmán, a papság és előkelők jelenlétében szigorúbb törvényeket hoztak a megrendült vagyonbiztonság megerősítésére.

Híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor egyik legszebb lovageszményét, és kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert 1095. július 29-én az örökkévalóságba költözött.

Kultusza halála után hamarosan kialakult. Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az egyház hivatalosan is megtette volna ezt. Nemcsak a gyógyulást, a vigasztalást keresők, hanem a vitában álló peres felek is felkeresték sírját. 1192-ben III. Béla pápai jóváhagyással szentté avatta neves elődjét, ereklyéinek pedig hermát készíttetett, amelynek utódja ma Győrben látható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szent László halála után elsősorban törvényeivel, a pogányok elleni hőstetteivel, hatalmas testi erejével és erényeivel maradt meg a magyarság tudatában. Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét a Kárpát-medencében számos szobor és intézménynév őrzi.

Választókörzetemben, Győrben évszázadok óta őrizzük Szent László királyunk emlékét. Az idén rendhagyó módon ötnapossá bővített eseménysorozatban egyházi és világi programok egyaránt szerepelnek. Az eseményre ellátogató vendégeket június 23-25 között a lovagkort idéző hangulat, kézműves­forgatag, korhű jelmezes felvonulás, harci tornák, játszóházak és koncertek várják.

A Szent László-év központi rendezvényeit június 26-án és június 27-én tartjuk Győrben. Június 26-án tudományos konferenciát, valamint könyv- és filmbemutatót tartanak a Richter János Hangverseny- és Konferenciateremben. Este pedig ünnepi vesperás lesz Veres András győri megyéspüspök vezetésével a Dunakapu téri szabadtéri színpadnál, majd a Győri Filharmonikus Zenekar Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész közreműködésével ad koncertet. Június 27-én, László névnapon pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével ünnepi szentmise lesz a belvárosban, ami a hagyományos Szent László-herma körmenetével zárul. Délután az önkormányzat ünnepi díszközgyűlésére kerül sor, a kétnapos ünnepséget pedig a Ghymes együttes esti koncertje zárja.

Mindezek megvalósításában az államtitkárság, illetve a győri önkormányzat jelentős anyagi támogatása látható, és ebből tudjuk ezt Győrben megvalósítani. Itt elmondanám, hogy szeretettel várunk minden érdeklődő vendéget a sokrétű és színvonalas győri rendezvényekre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szent László királyunk 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. Életpéldájának és erényeinek felemlegetése azért is fontos, hogy a magunk számára is megtaláljuk a követendő igazságokat. Mert kérem, ne feledjék, hogy a nyugati keresztény, európai szuverén magyar államot István alapította, de Szent László szilárdította meg.

Végezetül a Fidesz vezérszónokaként arról biztosíthatom önöket, hogy frakciónk támogatja a 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánításáról címmel általunk most tárgyalt határozati javaslat elfogadását. A többi parlamenti frakció képviselőit is arra kérem, hogy önök is támogassák ezt a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 101 2017.10.31. 3:23  96-107

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általunk most tárgyalt, dr. Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt képviselő urak által benyújtott, a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló T/18005. számú törvényjavaslat az olimpiai járadék szabályait pontosítja. Először is szeretnék köszönetet mondani Tapolczai Gergelynek, képviselőtársunknak, aki felvállalta ezt a munkát, és aktívan részt vett ezen törvényjavaslat kidolgozásában.

Az olimpiai járadék, illetve korábbi nevén olimpiai bajnoki járadék intézményének mint állami juttatásnak a bevezetéséről 1997 áprilisában döntött az Országgyűlés. Az intézmény fő célja a kimagasló sporteredményt elérő sportolók elismerésének, megbecsülésének a kifejezése. Az olimpiai járadék bevezetése óta eltelt két évtizedben több alkalommal is módosításra kerültek annak szabályai. Bővült például a járadékban részesülők köre az ezüst- és bronzérmesekkel, majd az edzőkkel, kiegészítésre került az olimpiai járadékra jogosító sportesemények köre, többek között például a paralimpiával, illetőleg a siketlimpiával. Mindezen törvényi szabályok alapján ‑ mint ez már elhangzott ‑ ma mintegy 900 fő részesül olimpiai járadékban sportolói, özvegyi vagy edzői jogcímen.

Az Országgyűlés legutóbb hat évvel ezelőtt módosította a járadékra jogosulttá válás feltételeit; többek között megállapításra kerültek olyan sportszakmai követelmények, feltételek, amelyeknek valamennyi, járadékra jogosító sporteredmény tekintetében érvényesülniük kell. Valamennyi sportoló azonos módon részesül olimpiai járadékban, függetlenül attól, hogy járadékra jogosító helyezését milyen típusú sporteseményen, olimpián, paralimpián, siket­limpián vagy sakkolimpián érte el. Ilyen feltétel, hogy az érmes helyezés csak akkor keletkeztet járadékra való jogosultságot, ha a versenyszám kvalifikációs versenyrendszerben került megrendezésre, vagy a versenyszámban legalább nyolc nemzet vett részt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A sporttörvény 2011. évi módosításának alkalmazását pontosítja az általunk most tárgyalt képviselői indítvány, amely alapján a módosítás hatálybalépését követően megrendezett események tekintetében rendelkezik alkalmazni azt. Kiemelném, hogy ezen, korábban megállapított sportszakmai feltételek, követelmények továbbra is indokoltak, azokban nem történik változás. A képviselői indítvány kizárólag ezeknek a feltételeknek, követelményeknek a méltányos alkalmazására tesz javaslatot.

A Fidesz vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatni fogja a benyújtott törvényjavaslatot. Arra kérem a többi párt képviselőit is, hogy önök is támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 309 2017.11.27. 4:29  308-311

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési választókörzetemet érintő örvendetes eseményekről szeretnék röviden beszámolni. Győr belvárosában található az 1626-ban Pázmány Péter segítségével, a jezsuiták által alapított, ma bencés épületegyüttes: templom, rendház és iskola, Győr belvárosának és főterének ezek ma is meghatározó épületei. A bencések győri temploma a mai Magyarország első barokk temploma, felbecsülhetetlen értékekkel. 1641-ben került olyan állapotba, hogy már használni is tudták. Ebből a korból hazánkban 12 oltárt ismerünk, ebből ötöt ott őriznek eredeti, bár elég megviselt állapotban.

2016-ban a győri bencés atyák egész éves programsorozattal ünnepelték a 375 éves évfordulót, amihez a magyar állam is hozzájárult. Kiadványokkal, konferenciával, szabadtéri koncerttel, kö­zös szentmisékkel ünnepeltek. Iskolájuk öregdiákjai közt jelenleg öt püspök is van: Veres András, Ternyák Csaba, Bíró László, Ladocsi Gáspár és Varga László. Az ünnepségsorozattal olyan nyilvánosságot tudtak szerezni, hogy egy általam 2016 szeptemberében elindított kezdeményezéssel rekordidő, három hónap alatt végül 40 millió forintot gyűjtöttek össze, és a templom 1916-ban, háborús célokra felajánlott négy harangját ‑ száz év elmúltával ‑ újra tudták öntetni. Helyi vállalkozókat, Győr városát és sok-sok jó szándékú győri embert nyertünk meg ennek a fontos ügynek. Sőt, még két kisebb harangot is tudtak öntetni, annak reményében, hogy azok egy majdan megépülő huszártoronyban fognak helyet kapni.

Ez a reményük is teljesülni látszik, hiszen 2016-ban a magyar kormány 2 milliárd forintos támogatást ítélt meg a következő négy esztendőre a győri bencéseknek. Természetesen ebből nem csak egy kis huszártornyot építenek majd, szükségessé vált ugyanis a Loyolai Szent Ignác tiszteletére felszentelt bencés templom eredeti padozatának megújítása, a XVII. századi unikális mellékoltárok szakszerű restaurálása, a mellékoltárok falainak kiszárítása, tisztítása és helyreállítása. A templom különleges barokk orgonája is visszaépülhet, illetve a templom tornyai és tetőtere is látogathatóvá válik ebből a komoly támogatásból. Egyedülálló harangmúzeum jöhet létre, aminek alapjait még a XIX. század kiemelkedő tudós bencés régésze, Rómer Flóris rakta le. Rómer azonban nem csak harangokat gyűjtött, 1857-ben a győri bencéseknél alapította meg Magyarország első vidéki múzeumát, és gyűjtött gyakorlatilag mindent. A megítélt támogatásból a ma még töredékeiben a bencések által őrzött természettudományos gyűjtemény is bemutatásra fog kerülni, természetesen Jedlik Ányos kísérleti eszközeivel együtt, aki itt találta fel a szódavizet, és élete utolsó harminc évét is a bencés rendházban élte.

A támogatási szerződés megkötésre került, az első 500 millió forint már a támogatottnál van, és elkezdődtek a közbeszerzési eljárások is. Ezek sikeres lezárása után reményeink szerint jövő januárban megkezdődik a falak szigetelése, a padozat megújítása, az új világítás és hangrendszer kiépítése, majd fokozatosan haladnak a többi munkálattal is. Ugyanakkor egy határon átnyúló pályázat segítségével a szlovákiai Somorja településsel közösen pályázva a rendház épületének korabeli ebédlője is eredeti állapotba kerül, és így látogathatóvá is válik, valamint az egyedülálló barokk patika freskói is megújulnak a közeljövőben. A felújítás agilis szervezője és irányítója Sárai-Szabó Kelemen perjel úr, a győri bencés szerzetesközösség vezetője.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni Magyarország Kormányának, hogy ezek a munkálatok elindulhatnak, aminek eredményeként a gyári bencés templom és a rendház ismét a régi fényében fog ragyogni. Valamint szeretném köszönetemet kifejezni Szijjártó Péter miniszter úrnak, aki egykori győri bencés diákként az ügyet a kezdetektől maximálisan támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet.