Készült: 2021.03.07.06:33:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

227. ülésnap (2017.05.22.), 254. felszólalás
Felszólaló Simon Róbert Balázs (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:06


Felszólalások:  Előző  254  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán néhány mondatban érdemes visszatekinteni a 2010 óta eltelt időszakra is, először talán országos szinten, aztán a megyémet érintően és a megyei jogú város tekintetében is, amelynek képviselője vagyok.

Ha azt nézzük, hogy 2010-ben hogy álltunk a munkaerőpiacon és hogy állunk most, 2017-ben, akkor azt kell mondjuk, hogy mintegy 700 ezerrel többen dolgoznak, tehát ez mindenképpen egy óriási előrelépés. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is több mint felére csökkent, hiszen amíg 2010-ben ez az adat 494 ezerről szólt, addig napjainkban 206 ezer főre csökkent. Érdemes megnézni Győr-Moson-Sopron megyét, mert az elhangzott már itt többször, hogy Győr-Moson-Sopron megye a főváros és Pest megye mellett talán a legerősebb az országban. Míg 2010-ben Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliség aránya 14 százalékos volt, addig 2016 elejére 4,5 százalékra csökkent, és napjainkban pedig 2 százalék környékén van.

(18.10)

Vannak olyan hónapok, amikor 2 százalék alá csökken, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Egyébként Győr megyei jogú városban, amelynek az országgyűlési képviselője vagyok, szintén hasonlóak az adatok, tehát itt is már teljes foglalkoztatásról beszélhetünk.

Aztán azt is érdemes megemlíteni, hogy 2082 önkormányzat mintegy 1400 milliárd forintnyi adósságát fizette ki a kormány 2011 és 2013 között, és nem értek egyet azzal az imént elhangzott LMP-s állítással, hogy ebben a kistelepülések nem lennének benne. Az én választókörzetemben három pici település is van, két település olyan, ami 900 és 1000 fő közötti lakosságszámmal bír, az egyiket új hívják, hogy Kisbajcs, a másik Nagybajcs, és van egy másik pici település, ahol egyébként 178-an élnek, Véneknek hívják ezt a települést, és mindhárom településen természetesen megtörtént ez az adósságkonszolidáció. Nyilván olyan mértékű nem történhetett meg, mint a megyei jogú városban, hiszen a megyei jogú város, Győr lakosságszáma mintegy 130 ezer fő, és ott az adósságkonszolidáció emlékeim szerint valahol 8-8,5 milliárd forint környékén volt.

Aztán érdemes azt is megemlíteni, hogy 2010 és 2017 között több mint 10,5 ezer milliárd forint értékben történtek különböző fejlesztések uniós forrásból, és éppen az elmúlt héten tartottunk egy sajtótájékoztatót, hogy a 2007-2013-as elmúlt uniós ciklus hogyan alakult Győr-Moson-Sopron megyében. Győr-Moson-Sopron megyébe ebben a ciklusban 640 milliárd forintnál nagyobb összeg érkezett európai uniós forrásból. A megyének egyébként 183 települése van, beleértve a két megyei jogú várost, Győrt és Sopront is, és nem volt olyan település, ahová valamelyik operatív programon keresztül vagy valamelyik programon keresztül ne érkezett volna uniós forrás, mind a 183 település részére.

Sokan mondják, hogy Győr egy gazdag város, itt a parlamentben több képviselőtársam azt mondja, hogy Győrben csak megszületni volt nehéz, ennek ellenére azért mindenképpen szeretném kiemelni a külső forrásokat. A város valóban több mint 50 milliárd forintból gazdálkodik, és ennek az 50 milliárd forintnak mintegy 50 százaléka úgynevezett saját bevétel ‑ ez alapvetően az iparűzési adót és az építményadót jelenti, kevésbé, mondjuk, az idegenforgalmi adót, de ez a kettő jelentős bevételt biztosít a város részére ‑, ennek ellenére vagy emellett jelentősek az úgynevezett külső források. Itt elsőként akkor a TOP-ot, a terület- és településfejlesztési operatív programot szeretném megemlíteni, hiszen Győrnek és Sopronnak önálló kerete van ebben az időszakban: Győr esetében ez 21,6 milliárd forint, Sopron esetében pedig 10,8 milliárd forint, de a másik 181 település is önálló kerettel rendelkezik, 23,4 milliárd forint, és éppen május elején történt egy bejelentés, amelynek értelmében több mint 62 település ‑ most itt az első körben közepes és kisebb települések is ‑ már megítélt támogatással rendelkezik mintegy 9,4 milliárd forint értékben. Tehát ezek a beruházások, fejlesztések nyilván a közbeszerzési eljárás lefolytatása után el fognak indulni itt a megye településein belül is.

Még a „Modern városok” programról szeretnék pár gondolatot mondani. 23 megyei jogú város van Magyarországon, és a legutóbb, április 28-án, Győrben volt a bejelentése a „Modern városok” programnak, különböző fejlesztések. Ez a program egyébként a következő 10-15 évre szól, és egyértelmű irányt szab annak a fejlődésnek, amiben a város most is van. A legnagyobb, legfontosabb kihívás most az európai ifjúsági olimpiai fesztivál nyári megrendezése lesz, azonban gondolkodni kell a következő időszakon is, amit elsősorban a gazdaságfejlesztés mellett a turisztika, a kulturális élet fejlesztése és az infrastruktúra-fejlesztések jelképeznek.

Ebből szeretnék néhány fejlesztést kiemelni a teljesség igénye nélkül. Rendkívül fontos, és bekerült ebbe a „Modern városok” programba, egy belső elkerülő gyűrű kiépítése egy új Mosoni-Duna-híd megépítésével, egyébként az Ipar utca és az Új Bácsai út között. Ez egy hiánypótló közlekedési beruházás lesz, ami jelentősen csökkenti a belváros jelen pillanatban még meglévő belső forgalmát, ami egyébként csúcsidőszakokban azért komoly problémákat okoz.

Aztán egy másik közlekedési fejlesztés a körgyűrű kialakítása. Az egyik irányból az M1-es autópálya a várost elkerüli, a másik irányból pedig éppen, pillanatnyilag épül, a jövő év közepére elkészül a keleti elkerülő út, azonban a körgyűrűt be is kell majd zárni, és erre vonatkozóan megkezdődtek a tervezések. Ezt szeretnénk majd a következő öt-tíz évben megvalósítani.

A kulturális fejlesztések közül kiemelném a Győri Nemzeti Színház komplex felújítását. A Győri Nemzeti Színház két társulatnak ad lehetőséget szereplésre: az egyik természetesen a színház, a másik pedig a Győri Balett, a nemzetközi szinten is ismert Győri Balett, de a színház mellett még a körülötte lévő II. János Pál tér rehabilitációja, illetve egy új parkolási infrastruktúra is kialakításra kerül.

Aztán a következő, amit megemlítenék, egy új hangversenyterem, illetve egy konferencia-központ építése. Ha azt nézzük, hogy Győrben azért jelentős nemzetközi cégek vannak, köztük például az Audi Hungaria Motor Kft., amely egyébként egymagában a magyar nemzetgazdaság teljesítményéhez mintegy 2 százalékkal járul hozzá, akkor szükségszerű az, hogy ott egy konferencia-központ is kialakításra kerüljön, hiszen pillanatnyilag, ha nagyobb konferenciákat rendez, mondjuk, ez a cég vagy másik, egyébként kisebb méretű cég, akkor azt általában kénytelen Budapesten vagy Bécsben megrendezni.

Aztán a strandfürdő, a vízi élménypark fejlesztése is napirendre kerül, itt pedig elsőként egy árvízvédelmi töltést vagy árvízvédelmi falat kell megépíteni.

És hogy versenyképesek legyünk a nagyobb állatkertekkel, illetve állatparkokkal ‑ a Xantus János Állatkert kisebb, mint mondjuk, a veszprémi vagy a nyíregyházi vagy a fővárosi, jelentősen kisebb állatkertről beszélünk, amely egyfajta kulturális, illetve közösségi programok színtere ‑, az állatkert felújítása, pontosabban fejlesztése, bővítése is napirendre kerül.

Aztán a nyugat-magyarországi régió központja a Széchenyi István Egyetem, ahol a cél egyértelműen az, hogy a következő öt-tíz éven belül a Széchenyi István Egyetem tudományegyetemmé váljon Magyarországon. Itt egy úgynevezett digitális kompetencia-központ felépítésére kerülhet sor a következő nyolc-tíz esztendőben.

Aztán kettőt említek még. Egy sporthotel építése az egyébként Olimpiai Sportpark területén, ami szintén egy hiánypótló beruházás, hiszen azért a szálláshelyek területén Győrben mindenképpen fejlesztésekre van szükség. Egy másik végezetül: ez pedig az úgynevezett Püspökerdőben tervezett új városi aktív rekreációs szabadidőközpont kialakítása.

Ha az egy 1. számú választókörzetet nézzük Győr-Moson-Sopron megyében, és visszatekintünk a 2007-2013-as időszakra, megnézzük azt, hogy az uniós forrásokból ebbe a választókörzetbe milyen összegben került támogatás a különböző operatív programok keretében, akkor azt láthatjuk, hogy 94,7 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések. Ebben benne van például a főtér rekonstrukciója, vagy benne van egy interaktív központ kiépítése a Széchenyi István Egyetem mellett, ez a Mobilis, vagy éppen az állatkertnek egy bővítése, a Füles Bástya kihasználása, vagy éppen a belváros utcáinak az úgynevezett „Lüktető belváros” projekt keretében történő felújítása, ezek egyébként a Széchenyi térre, tehát a főtérre tartó és vezető utcák. Tehát sok-sok fejlesztés valósult meg uniós forrásból.

Ha az elmúlt, vagyis a jelenleg zajló 2014-20-as ciklust nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy eddig a megítélt támogatások összege meghaladja a 35,2 milliárd forintot, és a kifizetések pedig 23,6 milliárd forintnál vannak, de a ciklus közepén vagyunk. Abban bízom, a felszólalásom elején említett 640 milliárd forintnak megfelelő európai uniós támogatás a 2007-13-as ciklusra vonatkoztatva 12 ezer projekt megvalósítása a megyében, hogy ennél magasabb számot kapunk majd, ha mondjuk, 2020-ban vagy 2021-ben visszatekinthetünk erre a jelenleg zajló uniós ciklusra.

Végezetül még néhány gondolatot, hiszen ha Győr, akkor mindenképpen érdemes a GINOP-ról is pár szót mondani. Ez nem más, mint a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, amelynek az országos keretösszege 2733 milliárd forint a nemzeti társfinanszírozással együtt.

(18.20)

A legfrissebb, május 2-ai adatok alapján Győr-Moson-Sopron megyében a megítélt támogatások darabszáma 291, az eddig megítélt támogatás 30,9 milliárd forint; 142 darab kifizetés történt, mintegy 21,1 milliárd forint értékben.

Arra próbáltam rávilágítani, hogy bár a megye erős és természetesen magyarországi viszonylatban a megyei jogú városok is stabil gazdálkodásúaknak és pénzügyi értelemben erősnek mondhatóak, de a külső, akár az uniós, akár a magyar költségvetésből származó források mégis meghatározóak, pillanatnyilag is, az elmúlt években is és természetesen a következő 10-15 esztendőben és a jövőben is a várost, illetve a megyét érintően.

Ha még a pici településekről ejthetek egy végső gondolatot: valóban, akár Győr mint 130 ezres nagyváros környékén több olyan település is található, amelynek a lakosságszáma 3 ezer vagy akár ezer fő alatt van, és ők teljesen jogosan azt mondják, hogy ott a nagyváros árnyékában vajon jutnak-e támogatáshoz. Mint említettem, a TOP-on, a településfejlesztési operatív programon belül erre van, illetve lesz is lehetőségük, és azt mutatják a már megítélt támogatások is, hogy ezek a támogatások, akár turisztika-, akár gazdaságfejlesztés, akár helyi piacok kialakítása, akár bölcsőde- vagy óvodafejlesztés tekintetében jó helyre kerültek ezen kistelepülések esetében is. Ráadásul magában a kiírásban is szerepelt, hogy a döntési mechanizmus egyik fontos eleme, hogy maga a döntés alapvetően nem a fővárosban, hanem alsóbb szinteken történt meg, és maguknak a programoknak az összeállítása is ott történt meg. Én ezt mindenképpen jónak tartom.

Tehát abban bízom, hogy az a fejlődési pálya, ami Győr-Moson-Sopron megyét és a várost is, Győr városát jellemzi, természetesen az országot is jellemezni fogja a következő időszakban. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  254  Következő    Ülésnap adatai