Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Többször vitáztunk már erről a témáról itt az Országgyűlésben, így joggal keletkezik az az elvárás, hogy először is tisztázzuk, hogy mi a célja a mostani törvénymódosításoknak.A törvénymódosításoknak több célja is van. Szeretnénk, hogyha az elmúlt évek eredményei után a magyar filmipar további szinteket lépne. Szeretnénk, ha még több minőségi alkotás születne, és ezek még több nézőhöz jutnának el idehaza és külföldön is. Ennek érdekében egy egységes, átlátható intézményi keretrendszerre teszünk javaslatot. Azt szeretnénk elérni, hogy a forrásokat még hatékonyabban használják fel, és hogy széles spektrumon készüljenek alkotások sokféle témában. Van még egy kiváltó ok, ez pedig az, hogy tisztában vagyunk vele, a digitális eszközöknek is köszönhetően jelentősen változnak a médiafogyasztási szokások, ezekkel lépést kell tartanunk, különös tekintettel a fiatal generációk igényeire is.

Az imént azt említettem, hogy a magyar filmipar az elmúlt időszakban szintet lépett. Ez egyrészt levezethető abból, hogy a magyar filmek számos rangos nemzetközi díjat zsebeltek be. Több száz díjról beszélünk, köztük van Oscar, Arany Glóbus, cannes-i Nagydíj, berlini Arany Medve. És hogy aktuális lehetőségeket vagy díjakat is említsek, idén először jelöltek magyar alkotókat a nemzetközi Emmy-díjra, ezt gyakorlatilag a tévéfilmes Oscarnak tartják, Gera Marina kapott jelölést az Örök tél főszerepéért. Ez a mű a Mecenatúra-program támogatásával készült. Bergendy Péter Trezor című filmje a tévéfilm kategóriában a legjobb öt jelölt közé került. A díjátadó november 25-én lesz New Yorkban. Innen is sok sikert kívánunk az alkotóknak.

A magyar filmipar, mozgóképipar szintlépését gazdasági oldalról is megtámaszthatjuk. A közvetlen filmgyártási költségek 2017 óta minden évben meghaladják a 100 milliárd forintot. Elmondhatjuk, hogy Magyarországon európai összehasonlításban is magas a filmipar hozzájárulása a nemzeti termékhez. És hogy ennek mi is a jelentősége: számítások szerint minden egyes filmes produkciónak nyújtott 1000 forintos adó-visszatérítés 1248 forint adóbevételt generál, és 3240 forinttal növeli a GDP-t, a nemzeti terméket, és ami épp ennyire fontos, nagyon sok munkahelyet teremt. Ez azt jelenti, hogy a filmipar jelentős többletet biztosít Magyarországnak és a magyar gazdaságnak.

Ami az intézményrendszert illeti, a mozgóképipar szerkezeti megújításának első lépésein túl vagyunk, ebben elévülhetetlen szerepe volt Andy Vajnának. Ezen az úton kell továbbmennünk. A Mafilm, a Filmlabor és a nemzetközi értékesítés már jó eredményeket tud felmutatni, bevételt termelő egységekként erősítik a filmipart. A kulturális értékek védelme épp ennyire fontos. A nemzeti filmdigitalizálási és -restaurálási program keretében évente 25-30 magyar játékfilm megújulása valósul meg.

(15.10)

Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar filmipar megújulása elkezdődött, de kiteljesedése még előttünk áll, ebben játszhat fontos szerepe Káel Csaba kinevezése, aki kormánybiztosként dolgozhat a magyar kultúra további erősítéséért.

Tisztelt Ház! A most tárgyalt javaslatok legfontosabb eleme, hogy január 1-jével létrejönne a nemzeti filmintézet a Nemzeti Filmalap alapjaira épülve. Ez az új intézet összevonná a meglévő támogatásokat, kiküszöbölné a párhuzamosságokat, ezzel egységessé tenné őket, így azonos költségvetési ráfordítással még hatékonyabb működést lehet majd elérni.

A filmintézet a Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium által ellátott támogatási feladatok jogutódja lesz. A cél az, hogy a támogatási rendszeren túl a terjesztési elvek is egységesek legyenek, így lehet biztosítani, hogy az alkotások a lehető legszélesebb közönséghez jussanak el, ami a bevételt is növelheti.

Nagyon fontos körülménynek tartom, így a vita előtt, hogy más uniós országokban is alkalmaznak ilyen gyakorlatot, ilyen egységes elveken működő intézetek igazgatják a mozgóképipar ügyeit például Franciaországban, Dániában vagy éppen Írországban.

Amint az expozé elején említettem, az is cél, hogy az új szabályozás igazodjon a fiatalabb generációk igényeihez és a változó fogyasztási szokásokhoz. A filmtámogatások már nem értelmezhetők csupán mozi- vagy televíziós forgalmazás szerinti felosztásban, a formátumok megváltoznak, újak is létrejönnek, mint ahogy új terjesztésű csatornák is megjelentek. Az alkotásoknak, azt gondoljuk, ezeken is meg kell jelenniük, a támogatási programoknak már csak ezért is biztosítaniuk kell a csatornák közötti átjárhatóságot.

Tisztelt Ház! A korábbi filmtörvényes vitákon és a magyar nyilvánosságban sok szó esik a történelmi témájú filmekről, azt gondolom, hogy okkal. Ez nem véletlen, hiszen abban talán mindannyian egyetértünk, hogy a magyar élet, a magyar kultúra számos olyan történetet őriz, amelyet érdemes feldolgozni akár először, akár sokadjára. A történelmi események mellett művészeink élete, munkássága és páratlanul gazdag irodalmunk is alapanyagként szolgál, motivációként szolgál. A támogatási programokkal olyan kereteket kell biztosítani, amelyek elősegítik ezen témák feldolgozását. Azt is mondhatnám, hogy még száz történelmi, kulturális filmet, ezeret!

Kicsit visszakanyarodva a gazdasági megközelítéshez, az sem utolsó szempont, hogy az új filmintézet kiszámítható, folyamatos munkalehetőséget biztosít majd a mozgóképipar szereplőinek. Ezt a szándékot erősítendő, fontos a képzési rendszer fejlesztése, amely a további szintugrások előfeltétele. A cél az, hogy minél több alkotás minél több terjesztésű csatornán, minél szélesebb közönséghez érjen el, magas minőségi elvárások mellett. Ami az előterjesztés költségvetési oldalát illeti, az új filmintézetnek a korábbiakkal azonos költségvetési forrása lesz, amit az átszervezéshez kapcsolódó átcsoportosítások fedeznek.

Tisztelt Ház! Még egy vonatkozást szeretnék végül kiemelni, ez pedig a nemzetközi. Miképp más területeken, így a filmgyártásban is nagy lehetőségeket látunk a közép-európai együttműködésben. Közös történelmünk, közös kulturális örökségünk erős talapzat ahhoz, hogy az eddiginél erőteljesebben szóljunk a régió 150 millió állampolgárához, különös tekintettel a visegrádi négyek országaira.

És ha már nemzetközi összefüggések: az új filmintézet az elvárások szerint a magyar film nemzetközi érdekképviseletét is erősíti majd. A fentiek alapján azt tudom önöknek elmondani, hogy egy olyan javaslatról van szó, amely jól szolgálja a magyar filmgyártás érdekeit, építve annak évtizedes hagyományaira. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)