Felszólalás adatai

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, azért a parlamenti bizottságok megtárgyalták a javaslatot, és feltehetően véleményt is alkottak róla. (Dr. Veres János: Így történt! Vannak is előadók!)

ELNÖK: Igen, én viszont egy forgatókönyvből dolgozom, és abban nem szerepel. (Derültség. - Dr. Veres János: A költségvetési bizottság biztos, hogy megtárgyalta a mai ülésén!) Lehetőséget fogok adni a bizottságoknak. Képviselő úr, öné a szó.

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor abban a bizonytalanságban, hogy nem tudom, vajon a bizottságok megtámadták-e a javaslatot, szólok hozzá a kérdéshez.

A számviteli törvény vitáit van szerencsém most már tizenhárom éve figyelemmel kísérni, és meg tudom erősíteni mindazt, amit az államtitkár úr mondott: valóban szűk szakmai vita szokott folyni a törvényről és annak különböző módosításairól, pedig egyébként érdemes tudni, hogy maga a számviteli törvény alapdokumentum, hiszen egész egyszerűen a vállalatok, vállalkozások gazdasági-pénzügyi viszonyait szabályozza és tereli persze nagyon szigorú keretek közé.

Korábban több alkalommal kellett hozzányúlni egész egyszerűen azért, mert a korábbi gyakorlat - noha egyébként az is jelentős mértékben tért el a különböző szocialista országok szabályozásától - valójában nem minden tekintetben felelt meg a piacgazdaság követelményeinek, ez volt az az ok, ami miatt lényegében új törvényt kellett annak idején készíteni, és más szempontok alapján, de ez az az ok is, ami miatt újra és újra hozzá kell nyúlnunk.

A legutóbbi, 2001-es módosítás, ami egyébként hasonló körülmények között, de nagy támogatottsággal ment át a parlamenten, már az európai uniós csatlakozásra figyelemmel készült. Általában tartalmazta azokat a sztenderdeket, amelyeket az európai uniós csatlakozás követel meg Magyarországtól, és hadd tegyem hozzá, hogy a mostani módosításnak hasonló oka van, egész egyszerűen az, hogy az Európai Unió új szabályokat alakított ki és vezet be fokozatosan a jövőben. Ezekhez a szabályokhoz kell igazítani saját számviteli törvényünket is, bár hozzáteszem - mint ahogy ezt a törvényjavaslat indoklása is tartalmazza egyébként -, hogy nemcsak emiatt, hanem azért is, hogy minél inkább megfeleljen a magyar számviteli szabályozás a nemzetközi gyakorlatnak, és ezen keresztül minél inkább illeszkedjen a magyar gazdaság, illetve a magyar gazdaság különböző szereplői minél jobban illeszkedjenek a nemzetközileg alkalmazott különböző előírásokhoz.

Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyen törvénynek - ha az valóban megfelel a nemzetközi előírásoknak - milyen hatása van a gazdaságra, egész egyszerűen azért, mert ha a gazdaság különböző szereplői - azok is, akiket szeretnénk minél nagyobb számban Magyarországon látni, nevezetesen a befektetők - ugyanazokat a szabályokat, ugyanazt a megszokott környezetet találják egy adott országban, akkor eleve szívesebben, könnyebben mehetnek oda. Önmagában az, hogy ebbe az irányba lépünk, egyúttal azzal a következménnyel is jár, hogy ilyen módon is vonzóbbá tehetjük az országot a különböző befektetők előtt.

Az államtitkár úr részletesen beszélt mindazokról a változtatásokról, amelyek különböző okokból szükségessé váltak. Ezeket nem kívánom különösebben felsorolni, de én is kiemelendőnek tartom az úgynevezett valós értéken történő értékelés lehetőségének bevezetését választható módon az első időszakban, a későbbiek során pedig kötelező jelleggel, mert ez is abba a körbe tartozik, ami valós képest ad egy-egy gazdálkodó szervezet működéséről, aminek aztán a későbbiek során szintén lehetnek gazdaságot stabilizáló következményei.

Érdemes külön megemlíteni - bár az államtitkár úr is foglalkozott vele - az elektronikus dokumentumokkal, iratokkal kapcsolatos szabályozás megváltoztatását, egész egyszerűen azért, mert e téren is reagálni kell mindazokra a változásokra, amelyek minket körülvesznek, mindazokra a változásokra, amelyek egyre inkább elterjednek majd mindennapi életünkben.

(18.20)

Csak zárójelben hadd utaljak az európai uniós parlamenti választással kapcsolatban kirobbant vitára, ami arról szólt, hogy lehet-e elektronikus úton szavazni. Úgy tűnik, mi úgy döntünk majd, hogy egyelőre nálunk nem lehet, noha a világon különböző helyeken alkalmazzák ezt a megoldást.

A jövőben ez ugyanígy lesz egyre inkább a gazdaságban is, mert elektronikus úton mennek majd a különböző szerződések, számlák, egyéb számviteli bizonylatok, mérlegbeszámolók, bevallások és így tovább, és így tovább. Ezeknek az egyik oldalon persze van egy technikai követelményrendszere: egész egyszerűen el kell érni a fejlődésnek arra a szintjére, ahol ezek már bevezethetőek. A másik oldalon kell egy nagyon kemény szabályozási környezet, ami ezen dokumentumok hitelességével kapcsolatos. És persze kell egy keretszabály, ami mindezek alkalmazását a számviteli rendben lehetővé teszi. Ez a törvénymódosítás, amelyik előttünk fekszik, lényegében ezeket a keretszabályokat alkalmazza, annak érdekében, hogy a számvitel egész rendje befogadó, elfogadó legyen ezen új eszközök alkalmazásával kapcsolatban. S való igaz, hogy további egyéb módosításokat, pontosításokat is tartalmaz a javaslat, amelyek vagy jogharmonizációs célúak, vagy korábbi problémákat javítanak.

Összességében frakciónk nevében azt tudom mondani, hogy európai uniós jogharmonizációs törvényről van szó, ami egyébként elősegíti a vállalkozó szervezetek gazdálkodásának jobb illeszkedését a nemzetközi előírásokhoz. Összességében a jövőre nézve a gazdaság szempontjából mindenképpen előremutatónak tekinthető, ezért frakciónk a maga részéről támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)