Készült: 2024.04.26.01:06:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2010.09.13.),  138-145. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:59


Felszólalások:   128-137   138-145   146-153      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Timea, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Az EBESZ jelentése fényében hogyan kívánja módosítani a kormány a médiacsomagot?" címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadja-e a válaszadó személyét. (Szabó Timea: Elfogadom.) Igen, a képviselő asszony elfogadta. Megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány nappal ezelőtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadságért felelős képviselője ismét a magyar médiacsomag módosítását szorgalmazta. Dunja Mijatovics szerint a csomag komoly aggodalomra ad okot, mivel közvetlen politikai irányítás alá rendeli az állami médiát.

A közel 60 oldalas jelentés kimondja, hogy a törvény egy olyan rendszert kíván létrehozni a médiatartalom szabályozására, amely hatáskörében túlmegy mindenen, amit demokratikus országokban megkíséreltek, és amit nemzetközileg elfogadhatónak és indokoltnak ítélnek meg.

Az EBESZ-szakértő hangot adott azon aggodalmának, hogy a törvénycsomag ellentmond a hatalmi ágak szétválasztása elvének, mivel a médiaszabályozás és -felügyelet olyan új jogintézményi és szabályozási keretet teremt, amellyel könnyedén vissza lehet élni.

A jelentés szerint az új intézkedések között kevés olyan van, ami a véleménynyilvánítást és a médiaszabadságot szolgálja. Ehelyett egy központosított irányító és szabályozó rendszert teremt számos szükségtelen felügyelő és ellenőrző testülettel, ennek pedig súlyosan bénító hatása lehet a média függetlenségére. (A mikrofonja zúg, álló mikrofonnal folytatja.)

Összességében a törvénycsomag súlyosan sérti az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkelyét, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beleavatkozhatna. Ezen cikkely (2) bekezdése szerint bármiféle beavatkozás e szabadságba csak olyan kivételes esetekben történhet meg, mint például a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség fenntartása vagy a bűnözés megelőzése.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mint a Magyar Országgyűlés EBESZ-delegációjának emberi jogokért felelős képviselője kérdezem önt, olvasta-e ezt az EBESZ-jelentést, és ha igen, akkor egyetért-e az abban foglaltakkal, kívánja-e a kormány módosítani a médiacsomagot, hogy az végre megfeleljen az európai normáknak, vagy más szóval: fontosnak tartja-e a kormány, hogy az általa javasolt törvények megfeleljenek a nemzetközi egyezményekben foglaltak betűjének. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Végül, ha igen, akkor melyek azok a pontok, amelyeket megfogadna a kormány az EBESZ-jelentés fényében?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

(17.20)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kérem, az időkeretet tartsuk. Megadom a szót válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Én csak arra kérném önt, azt mondta, hogy természetesen itt az EBESZ-delegáció tagjaként szólal fel, és parlamenti képviselőként foglal helyet ezekben a padsorokban, én ilyen minőségben válaszolok önnek is; azt kérem, hogy a hozzáállása is ezt tükrözze, hiszen az ön delegációs társa, Nagy Andor képviselőtársunk sem delegációtagként, hanem képviselőként szólal fel. Szerintem ez nagyon fontos, hogy kinek-kinek az érdekeltségi viszonyát lássuk, tulajdonképpen melyik oldalon áll ebben a vitában.

Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy Európában példa nélkül álló dolog történik itt Magyarországon. Hadd emlékeztessem önt például arra, hogy mi van Franciaországban, ahol az audiovizuális legfelső tanács - rövidítve CSA - szintén sokkal kevesebb joggal rendelkezik, mint korábban, és Sarkozy elnök úr egyértelműen a saját döntéséhez kötötte az ottani különböző médiavezetők kinevezését. Tehát ha csak az egyik legnagyobb népességű európai országot nézzük, a demokrácia egyik szülőhazáját, ott is azt láthatjuk, hogy lényegében a köztársasági elnök egyszemélyes döntése az, amelyik meghatározza, ki lesz a közszolgálati média vezetője. Sarkozy elnök úr ezt egyébként azzal indokolta a saját maga közönségének Franciaországban, hogy a közszolgálati médiumok legfőbb részvényese az állam, így gyakorolnia kell a tulajdonosi jogát a vezetők kiválasztásakor, és ő ezt nem fél gyakorolni, hiszen 2009 májusában ő maga döntött az ottani francia közszolgálati rádió vezetőinek a kinevezéséről.

Tehát azért sokkal inkább centralizált gyakorlatok is léteznek az Európai Unión belül vagy az EBESZ-tagállamokon belül. Nem tudom, az EBESZ-nek volt-e olyan véleménye, amelyben Franciaországot elítélte volna, vagy antidemokratikus államnak tartotta volna a médiaszabályozásával kapcsolatban, de, mint ahogyan például az Európai Bizottság uniós végrehajtó testületének médiaügyi biztosa is azt mondta, hogy ebben a javaslatban teljesen megvalósul a médiapluralizmus, úgyhogy semmiféle olyan aggodalmának nem adott hangot, amelynek ön hangot adott.

Én úgy látom, hogy ebben van egy vita, amelyben bizonyos politikai csoporthoz tartozó pártok ellene szólnak, mások pedig mellette szólnak, de itt nem a demokrácia féltéséről van szó, hanem egészen egyszerűen hétköznapi pártpolitikai csatározásról.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Viszontválaszra megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak.

Öné a szó.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Hadd kezdjem a végével: igenis, a demokráciaféltésről van szó, hiszen semmilyen pártpolitikai érdek nem diktálja nekünk azt, hogy fellépjünk a sajtószabadság védelmében. Azt hiszem, ennek párttól függetlenül mindannyiunk érdeke kell hogy legyen.

Azt, hogy ön Sarkozy elnökkel példálózik, egy kicsit sajnálatosnak tartom több szempontból is. Nem ismerem az Európai Bizottság, illetve az EBESZ állásfoglalását a francia ügyben, úgyhogy erről nem is tudok nyilatkozni, illetve nem is kívánok egyébként Sarkozy elnök úr más ügyben megnyilvánuló magatartása miatt sem nyilatkozni róla. Azt tudom viszont, hogy Karol Jakubowitz, aki egyébként ezt a jelentést készítette, az 1999-es kazah tömegmédiáról szóló törvényhez hasonlította a magyar szabályozást, aki egyébként szintén az EBESZ sajtószabadságért felelős egyik képviselője. Egyébként a törvény igenis szembemegy uniós irányelvekkel (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), és várjuk azt, hogy az Európai Bizottság milyen hivatalos álláspontot fog kialakítani azon túl, amit ön mondott.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Lehet, hogy azért nem volt Franciaországgal kapcsolatban az EBESZ-nek ilyen véleménye, mert senki nem diktálta Franciaországban az EBESZ-nek azt a véleményt, hogy mit kell viszontmondania az otthoni közönségnek. Lehet, hogy ez van emögött, hiszen ezt sok részből láthatjuk.

Ön azt mondta, nem szereti, ha Sarkozy elnökkel példálóznak. Akkor a szívéhez közelebb álló példát szeretnék hozni, mondjuk, Sólyom László köztársasági elnök urat, aki a médiacsomag alkotmányhoz tartozó első részét nem küldte vissza a parlamentnek, nem küldte el az Alkotmánybíróságnak, hanem ő maga aláírta azt a részt az alkotmánymódosításból, még a tavaszi ülésszak folyamán, úgyhogy azt gondolom, ez a példa viszont olyan, ami az ön számára is mindenképpen elfogadható. Úgy látom továbbra is, hogy itt inkább egy politikai csata dúl, hiszen semmiképpen nem kívánjuk korlátozni a szabad véleménynyilvánítást, ezt pláne nem tennénk meg az interneten, amelyek ezekben a jelentésekben szerepelnek; nem kívánjuk csökkenteni a műsorszolgáltatók számát. Sajnos, ez a vita sohasem a tartalomról szól, hogy mondjuk, védeni kell a fiatalokat vagy a fogyasztókat bizonyos megtévesztő reklámoktól vagy káros, erkölcsileg vállalhatatlan műsoroktól, hanem olyan pályára terelődött a vita, ami szerintem kevésbé előrevivő.

Szeretném önt is megnyugtatni, hogy természetesen továbbra is a törvények uralkodnak Magyarországon, és továbbra is a jogszabályokat kell betartani a médiumokban is, ezért nem kell itt a kazah helyzettől vagy bármi mástól (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) tartani. Köszönöm szépen.




Felszólalások:   128-137   138-145   146-153      Ülésnap adatai