Felszólalás adatai

A gyermekvédelmi intézményrendszer azokat a családokat segíti, amelyek az élet valamely területén erre rászorulnak. A gyermekjóléti alapellátások elsősorban a családban élő gyermekeket, a gyermekvédelmi szakellátások pedig a családjukból kiemelt gyermekeket támogatják. Az alapellátások közül a bölcsődei gondozás és az alternatív napközbeni ellátások a legismertebbek. Települési szinten elérhető a szakértelmével nevelési-gondozási tanácsokat adó gyermekjóléti szolgálat. Az alapellátás közé tartozik az átmeneti gondozás is, amely olyan kiskorúaknak biztosítja az ellátását, akiknek a családja egy adott pillanatban képtelen megoldani egy alapvetően a lakhatással összefüggő élethelyzetet.

A szakellátás a szülői felügyelet és esetleges rokoni segítség nélkül maradt kiskorúak és fiatal felnőttek teljes körű ellátását biztosítja. Minden olyan gyermeket, akinek valamilyen oknál fogva nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, gyámság alá helyezi a gyámhivatal. A gyámság alatt állók közül minden második kiskorúról az érintett gyermek rokonaként vagy ismerőseként családba fogadó személy vagy harmadik személy saját háztartásában gondoskodik. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor kerül a gyermek szakellátásba, nevelőszülőhöz, illetve gyermekotthonba. A szakellátásban részesülő gyermekeket elsősorban nevelőszülőnél, ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban, ha pedig egészségi állapota indokolja, ápolás-gondozást nyújtó intézményben helyezik el. Egyre több ellátott él nevelőszülőnél, családias körülmények között, de a gyermekotthonokban elhelyezettek közül is minden második gondozott családi házból kialakított úgynevezett lakásotthonokban nevelkedik.

E rövid bevezetőt tulajdonképpen azért is szántam, mert kicsit reménykedtem benne, hogy Soltész államtitkár úr visszaérkezik mint szakállamtitkár, ugyanis hozzászólásomban néhány kérdést azért fölteszek, és szerettem volna, hogyha ezt ő hallja, illetve válaszol rá.

87 paragrafuson keresztül terjeszkedik elő az a módosítás és ezek a változások, amik szerintem is egy kissé salátajellegűek, ha csak fölsorolom, hogy miről van itt szó: gyámrendelés, gyermekek tartós nevelésbe vétele, gyermekek átmeneti nevelésbe vétele, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása és folyósítása, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása, óvodáztatási támogatás megállapítása és folyósítása, az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás, magyar állampolgárságú gyermek örökbefogadása külföldi állampolgár által, külföldi állampolgárságú gyermek magyarországi örökbefogadása, gyermekjóléti alapellátások igénybevétele, utógondozói ellátás elrendelése, lakásfenntartási támogatás megállapítása és folyósítása, fogyatékossági támogatás megállapítása és folyósítása, köztemetés, adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás megállapítása és folyósítása, otthonteremtési támogatás megállapítása és folyósítása. Tulajdonképpen van ebben minden, az 1993-as és a 1997. évi XXXI. törvény módosításai, változtatásai.

Most rátérnék, egy kicsit részletesebben néhány paragrafust kiemelnék azzal kapcsolatban, hogy a Jobbiknak mi erről a szakmai véleménye, s kezdeném azzal, amit már Vágó Sebestyén képviselőtársam itt fölemlített, amikor a kisebbségi véleményt tolmácsolta. Igen, fenntartásaink, aggályaink vannak a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, tehát a 3h-s gyerekek meghatározásával kapcsolatban, annál is inkább, mivel el is hangzott, Horváth Zoltán képviselőtársam is említette, hogy ez a közoktatásból lett így beemelve. Az nem biztos, hogy a gyermekvédelmi meghatározásnak ez tökéletesen megfelel, ezzel kapcsolatosan nekünk természetesen lesz módosító javaslatunk, merthogy ezzel mi nem értünk egyet, és nagy valószínűséggel ez az első oka annak, hogy ezt a törvényjavaslatot mi ilyen formában nem fogjuk majd megszavazni.

A második, ez a várandós anya titoktartási lehetősége, ezt így tudnám most hirtelen, röviden összefoglalni, ezzel kapcsolatban is vannak aggályaink; illetve, ami szintén elhangzott már, a személyes adatok védelme egyeztetés hiányában, ezek olyan dolgok, hogy nem tudunk ezzel ilyen formában mi azonosulni.

Amikor az általam előbb említett 1997. évi XXXI. törvényt taglalom, a gyermekek fejlődésének életszakaszait lebontva, mondjuk úgy, hogy 0-3, 3-6, 6-10 éves - ez az általános iskola alsó tagozata -, 10-14-ig a felső tagozatra, majd 14-18-ig, a nagykorúvá válásig, és a 18 év fölötti életszakasz, amikor nagykorúvá vált, és gyermekvédelmi ellátásban már olyan értelemben nem részesíthető, csak utógondozói ellátásban, illetve egyfajta utánkövetésben, akkor meg kell állapítanom, hogy ezek a törvények tulajdonképpen próbálják az életszakaszokat figyelembe venni, de mindig vannak olyan hiányosságok, amikor ez száz százalékban nem sikerül, és azokat a rendszerabúzusokat talán ezek is vonják maguk után. Ajánlanám a törvényalkotók figyelmébe, az előterjesztőknek, hogy ezt a továbbiakban, amennyiben lesz még ezzel kapcsolatos módosítás, mindenképpen vegyék figyelembe.

Nézzük részletesen, hogy mi az, ami nekünk még egy kicsit csípi a szemünket.

(18.20)

A 2. §, ami arról szól, hogy a (6) bekezdés szerint a jegyző vagy a járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Itt egy kérdőjelet tettem én azzal kapcsolatban, hogy kiegészül azzal, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, ez véleményem szerint lehetőséget ad arra, hogy lesz olyan eset, amikor ugyan jogtalanul vett fel valaki juttatást, de nem kell visszafizetni. Kiegészül továbbá a (6) bekezdéssel, hogy a döntés ellen nem lehet fellebbezni.

A 3. § itt azzal egészül ki, az ellenőrzés céljából a közúti közlekedési nyilvántartást vezető részben az van az indokolásban, hogy tekintettel arra, hogy számos pénzbeli és természetbeni szociális ellátás vagyonvizsgálathoz kötött, vizsgálja azt, van-e valakinek gépkocsi a tulajdonában. De jó lenne, hogy ha minden a törvény szerint menne, akkor nem lehetne Mercedesszel segélyért sorba állni például. (Közbeszólás.) Pont ez. Majd kíváncsi vagyok rá, hogy ez a gyakorlatban hogy fog kiviteleződni.

Aztán az 5. §: itt az indokolás egyértelmű, a szociális hatósági ügyben eljáró szerv illetékességére vonatkozó szabály módosítása egyértelművé teszi, hogy az illetékességet elsősorban a kérelmező lakcím-nyilvántartásba bejelentett lakóhelye alapozza meg. A tartózkodási hely szerinti hatóság csak abban az esetben jár el, ha az ügyfél életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén él. Ezt tudjuk támogatni.

Támogatjuk továbbá a 6. §-nak az indokolásban megjelenített indokolását. Megteremti a hivatalból történő ügyindítás lehetőségét abban az esetben, ha az aktív korúak ellátásánál a jogosultságot azért kellett megszüntetni, mert a jogosult elérte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

Aztán támogatjuk a 10. §-t is, ami arról szól az indokolásban, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül csupán a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számára kötelező a közfoglalkoztatásban való részvétel, önkéntes vállalások alapján azonban a rendszeres szociális segélyben részesülők is részt vehetnek a közfoglalkoztatásban. Éppen ezért a módosítás rögzíti, hogy az utóbbiak közfoglalkoztatásban való részvétele esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása.

És akkor ugrok egy nagyot, habár azt is tudom, hogy Vágó Sebestyén képviselőtársam fog még részletesebben beszélni a 42. §-ról, ami tartalmazza a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítását. Itt van egy olyan mondatrész, hogy önkéntes nyilatkozata alapján a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ezzel az önkéntes nyilatkozat alapjával nekünk van egy kis aggályunk, és a b) és c) meghatározással kapcsolatban is. Városfejlesztési stratégia: itt megemlíthetnénk akár még vidékfejlesztési stratégiát, de lehet, hogy ez már szőrszálhasogatás.

Köszönöm szépen, egyelőre ennyit szerettem volna mondani. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)