Készült: 2020.02.27.19:54:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

84. ülésnap (2011.04.18.), 160. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:42


Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük a záróvitában is a hozzászólásokat, különösen azokat, amelyek a Házszabállyal összefüggően az utolsó körben benyújtott módosító indítványokra vonatkoztak.

Mindenekelőtt az elfogadás eljárása teljesen egyértelmű és világos. Az új alaptörvény jogrendünk alapja, ugyanúgy, ahogy az eddigi alkotmány is az volt, ezért a felhatalmazás szempontjából semmilyen kétség senkiben nem kell hogy felmerüljön; az eljárás legitim, nem vitatható. Számtalan olyan kérdés merült föl, amiről - mint már az alkotmányügyi bizottság előtti vitában is jeleztük - az a véleményünk, hogy nem alkotmányban kell szabályozni.

Ezeket a kérdéseket a sarkalatos törvényekben szükséges szabályozni, és sokszor ráadásul bonyolultabb szabályozást igényel a kérdés, akár még annál bonyolultabbat is, mint amit a Jobbik képes felvázolni; például a földkérdésben a mi álláspontunk szerint nem csak igen-nem kérdés létezik. Világos, egyértelmű politikai nyilatkozatok hangzottak el amellett, hogy a magyar földet magyar tulajdonban szeretnénk és fogjuk tartani. Azt, hogy ezt milyen eljárással fogjuk megvalósítani, a földtörvény vitája során kell majd megtárgyalni.

Szeretnék utalni arra a felvetésre, hogy polgármester miért nem csak magyar állampolgár lehet. Gondoljunk bele abba, túl azon, hogy az Európai Unió számtalan államában semmi akadálya nincs annak, hogy ha Gaudi képviselő úr vagy akár Balczó képviselő úr polgármester akar lenni, és az ott élők bizalmát kiérdemli, akkor elnyerje a polgármesteri megbízatást; ez még nem lenne elegendő érv, ezt akár zárójelbe is tehetjük. De ha belegondolunk abba, hogy mi a magyar nemzetpolitikai érdek, és ha belegondolunk abba, hogy Magyarország a kettős állampolgárságot kiterjesztette a határon kívül élő magyarokra is, és hogy ott a magyar közösségek a saját településeiken milyen létszámban élnek, akkor a Jobbik alapállásával egyértelműen az állna összhangban, hogyha ezt a javaslatot támogatnák. A magyar nemzetpolitika célja az, hogy ha valaki magyar állampolgár, attól még más országban is polgármester lehessen. Ha ezt a magyar alkotmány kizárja, akkor ez nekünk nagyon nehezen fog hivatkozási alapot adni.

Az államadóssággal kapcsolatos kérdések. Az államadósságnál teljesen egyértelmű a javaslat. Egyrészt egy pontosítást tartalmaz, ez pedig az arányszámot, tehát a GDP-arányos államadósság mértékét határozza meg. Ez alól kivétel jól körülhatárolt esetekben van csak; ilyen a rendkívüli jogrend - teljesen egyértelmű, hogy milyen esetekben van rendkívüli jogrend, nem lehet ezzel visszaélni -, és ilyen a recesszió. A recesszió pedig egy éves gazdasági csökkenést jelent; '92 óta, azt hiszem, összesen két évben fordult elő ilyen - ez is objektív számadat. Egyértelmű, hogy ezek a követelmények teljesíthetők, és a jövendő kormányainak pontos iránymutatást adnak.

Úgy gondoljuk, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos vitát is elég lenne akár a képviselői jogállásról szóló törvénynél lefolytatni. De ha mégiscsak valahol van koherenciazavar, akkor én ezt a koherenciazavart ott érzékelem, hogy valaki egy tízperces felszólalásában becsületsértések sorozatát követi el, majd utána a mentelmi jog ellen érvel. Ezt akár bátorságnak is tekinthetnénk; csakhogy akkor, amikor a Jobbik képviselői a saját mentelmi joguk kiadásáról kell hogy megszólaljanak, akkor általában csöndben eltűrik, hogy a Ház az ő szavazatukkal szemben nem adja ki a mentelmi jogot. (Novák Előd: Nem igaz! Többen a Jobbik padsoraiból: Nem igaz, hazudik! - Taps a kormánypártok soraiban. - Bekiabálások a Jobbik padsoraiból: Hazudsz! Hazudsz!) És senki ezekben az esetekben nem szólal fel.

Végül az állam ügyintézésével kapcsolatosan: mikor intézi az állam igazságosan a közügyeket? Úgy gondoljuk, akkor képes az állam igazságosan a közügyeket intézni, hogyha a jogszabályok ilyenek. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Pinocchio!) Ezért aztán a tisztességes, részrehajlás nélküli és méltányos eljárás követelménye maximálisan megfelelő, kijelöli azokat a kereteket, amelyeken belül az államnak működnie szükséges.

Végül szeretném a távolmaradók miatt is egyértelművé tenni, hogy természetesen egy jogállamban számtalan megoldás képzelhető el a demokratikus működés keretében. Ez az alkotmány is egy választást tartalmaz, jogállami intézmények között, jogállami megoldások között. Az csupán a kérésem, hogy a jogállami kérdések közötti döntést ne tegyük demokráciavitává. Magyarországon a jogállamot és a demokráciát semmi nem fenyegeti, mindenkinek biztosított a véleménynyilvánítás szabadsága, a szólásszabadsága. Ez az alaptörvény mindazokat a demokratikus jogokat, amelyeket az elmúlt két évtizedben élveztünk, továbbra is biztosítja, az alapjogokat kiterjeszti, és mindenkinek lehetővé teszi azt, hogy a magyar nemzet múltjából kiindulva azonosuljon azzal, hogy a nemzet milyen keretek között működik, és hogy a jogállami intézményrendszer keretein belül a demokratikus szabadságjogokat gyakorolhassa.

Köszönöm szépen a vitában való részvételt, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai