Készült: 2024.03.28.09:28:08 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 262 2006.07.04. 5:10  251-267

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy nem fogom kihasználni a 15 perces részemre szolgáló időkeretet, ezt több okból teszem: egyrészt - mint ahogy az államtitkár úr említette - jogharmonizációs jogszabályalkotásról van szó, és igen szűk az a mezsgye, ahol a jogszabályalkotó e vonatkozásban mozogni tud; másodsorban azért, mert a bizottsági előadók arról tájékoztattak, hogy minden bizottságban egyhangúlag támogatták az általános vitára való alkalmasságát a törvényjavaslatnak; harmadsorban meg azért, mert az MSZP-s vezérszónok képviselőtársam a szövetkezeti törvény történeti áttekintését és azon túlmenően a jogszabály tartalmát is részletesen ismertette. Ezért úgy gondolom, hogy ismétlésekbe felesleges bocsátkozni ebben a késői órában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat célja - mint az már többször elhangzott -, hogy uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek eleget téve beemeljük a magyar jogba az európai szövetkezetekről szóló tanácsi rendelet és irányelv rendelkezéseit. A közös uniós piac életre hívta a nemzetek feletti szupranacionális társasági formákat. Az előző parlamenti ciklusban - mint az már elhangzott - tárgyaltuk az európai részvénytársaságokról szóló törvényt, amely jellemzően a különböző tagországok részvénytársaságainak tőkeegyesítését segíti. A most tárgyalt társasági forma, amely az "európai szövetkezet" nevet viseli, a tagok közötti kevésbé szoros együttműködésre ad a jövőben lehetőséget.

Az európai szövetkezet egy olyan gazdasági társaság lesz, amelynek tagjai önállóságukat megőrizve belső megállapodások révén törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áru szállítására vagy szolgáltatás elvégzésére irányulnak. Azt, hogy az alapításban hány tag vehet részt, már szintén elmondta a képviselőtársam, illetőleg hogy a jegyzett tőke minimálisan 30 ezer euróban került megállapításra.

Kedves Képviselőtársaim! Nekünk mint országgyűlési képviselőknek nem lehet más a célunk, mint hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a magyar polgárok és gazdasági társaságok számára világos, egyértelmű, követhető rendelkezéseket tartalmaznak. Próbáltam ilyen szemmel végigolvasni a kormány törvénytervezetét, és bevallom, első olvasatra nem értettem meg pontosan, hogy mi is az európai szövetkezet lényege. Ezt követően hozzáolvastam az Európai Unió Tanácsának rendeletét, megnéztem az irányelvét, és akkor kezdtek világossá válni a részletszabályok.

Elnézést, hogy ilyen szélsőségesen fogalmazom meg a kritikámat, de valóban úgy látom, hogy az előttünk levő előterjesztés önmagában, tehát egyedül, magát a jogszabályt nézve használhatatlan. Ebből a jogszabályból magyar állampolgár nem fogja tudni kibogozni az európai szövetkezet részletszabályait, ugyanis egészen egyszerűen ezek ebben a törvénytervezetben nincsenek benne. Nem is olyan régen fogadtuk el a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot, amely azóta már hatályba is lépett. Kérdés és az MSZP-s képviselőtársam is említette, hogy miért nem lehetett beépíteni a szövetkezetekről szóló jogszabályba az európai szövetkezetekre vonatkozó új rendelkezéseket is.

Petrétei miniszter úr miniszterjelölti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a jogrendszer egyszerűsítésére fog törekedni, különös tekintettel a gazdasági jog területére. Majd alig telik el egy hónap, és itt fekszik előttünk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előterjesztése az európai szövetkezetekről, amely hét-nyolc másik jogszabály beható ismerete nélkül gyakorlatilag alkalmazhatatlan a jogalkalmazók számára. Gyakorlati problémát fog jelenteni, hogy a javaslat visszautal az uniós rendeletre, amely bizonyos szabályozási tárgykörökben visszautal a tagállam szövetkezeti törvényeire, illetőleg a gazdasági társaságokról szóló törvényre, továbbá a javaslat és a rendelet alapján alkalmazni kell még a cégtörvényt és a munka törvénykönyvét is.

Az egységes szabályozás hiánya jogalkalmazási bizonytalanságokhoz vezethet a jövőben, sajnos azonban a jogtechnikai hibákat és hiányosságokat módosító javaslatokkal nem tudjuk kiküszöbölni. Ezért arra kérjük az előterjesztőt, hogy az alkalmazhatóság szempontjait szem előtt tartva próbálja meg egyszerűsíteni, egységesíteni az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakból logikusan az következne, hogy a frakciónk ne támogassa az előterjesztést, tekintettel azonban arra, hogy a javaslat tartalmát tekintve jogharmonizációs jellegű, támogatni fogjuk a törvényjavaslatot még akkor is, ha a tervezet kidolgozásának színvonala álláspontunk szerint nem üti meg az elfogadható szintet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 284 2006.07.04. 6:48  267-317

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány előttünk lévő javaslatának lényegét röviden valahogy úgy tudnám összefoglalni, mint ahogy a kisebbségi véleményekben is megvolt, hogy az új Gyurcsány-kormány arra tesz javaslatot, hogyan lehet rövid idő alatt minél több közszférában dolgozó alkalmazottat a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással kirúgni az állásából. Bár a bonyolult munkajogi szabályok nem fogalmaznak ennyire egyértelműen, aki kicsit is jártas a munkajog világában, tud olvasni a sorok között. Gyurcsány Ferenc célja az, hogy az államreform címszava mögé bújva köztisztviselőket, közalkalmazottakat tegyen ki az utcára, tekintet nélkül arra, hogy jól vagy rosszul végzik-e munkájukat. A Gyurcsány-féle fűnyíró gépezet nem válogat. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közszférában dolgozók közül ma senki nincs biztonságban, sem a köztisztviselők, sem a tanárok, sem az egészségügyben dolgozók, sem a fegyveres testületek tagjai.

Visszafogott becslések szerint is minimum 600 ezer közszolgálati munkavállalót érint az előttünk lévő törvénymódosító csomag. Gyurcsány Ferencnek nem számít, hogy valaki 3 vagy 30 éve végzi el a munkáját nap mint nap a legjobb tudása szerint, a kormányprogram szerint a központi igazgatásból minden ötödik embert el kell bocsátani. Ha valakinek eddig kétségei voltak afelől, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak beszélni tud, hanem cselekedni is, tessék, itt az élő példa. A kormány javaslata szerint a beterjesztett törvényjavaslat kihirdetését követő 8. naptól kezdődően elkezdődhet a leépítés. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy aki augusztusban kapja meg a felmondólevelét, arra már az új jogszabályok vonatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentétben az MSZP vezérszónokával, aki igen rövid ideig beszélt, nem használta ki a tíz percet, mert hát nem is lett volna tíz percen keresztül mit mondania, és megvédeni azt, ami megvédhetetlen, én egy másik MSZP-s képviselőt, mivel itt van a teremben, Szabó Zoltánt idézném, aki az oktatási bizottság ülésén a következőket mondotta. Csak szeretném felhívni az MSZP-s vezérszónok figyelmét, hogy a közszférában dolgozók fokozott munkajogi védelme 1992-től datálódott, sajnos akkor még nem az Orbán-kormány volt Magyarországon, hanem az Antall-kormány, de jó intézkedést hozott.

Ezt mondja szó szerint Szabó Zoltán: "Ez egy szerzett jog, valaha, 1992-ben így döntöttünk - mármint a fokozott munkajogi védelem mellett -, hogy a közszférában dolgozókat különböző okokból, de mégiscsak fokozott védelem illeti meg. Nem vitás, ez a törvényjavaslat nem utolsósorban arról szól, hogy ettől a fokozott védelemtől, ennek a fokozott védelemnek egy részétől meg kívánjuk őket fosztani. Világos, hogy a fokozott védelem egyik oldalon jogbiztonság a közszférában dolgozóknak, a másik oldalon teher az államháztartásnak." Ez egyenes beszéd, itt nincs mese, ajándék a köztisztviselőknek most a köztisztviselői napra, csak az a kérdés, hogy hol vannak a szakszervezetek jelen pillanatban, amikor ilyen húsbavágó kérdésekről van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dolgot szeretnék kiemelni ebből a javaslatból. Amennyiben a kormány önkényesen csökkenti az állami szervek, az önkormányzatok költségvetési támogatását, akkor erre való hivatkozással a munkavállaló jogszerűen felmenthető állásából. Csak szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy aki délután itt végigülte az oktatási törvény vitáját, ott megteremtették a munkanélküli-pedagógusok hadát, itt meg megteremtették annak lehetőségét, hogy hogyan tudunk a legolcsóbban megszabadulni tőlük.

Végkielégítés csak a felmentési idő letelte után fizethető ki, előbb egy nappal sem. Felmentés esetén a munkáltatónak nem lesz kötelessége más munkakört felajánlani a munkavállaló számára, ez csak lehetőség marad. Előre borítékolható, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kötelező létszámcsökkentés esetén egyetlen munkáltató sem fog élni ezzel a lehetőséggel.

Ha a munkáltató úgy gondolja, hogy a köztisztviselő a teljesítménykövetelményeket nem vagy csekély mértékben, illetőleg alacsony színvonalon teljesítette, soron kívüli minősítést kell végezni. Erről beszélt képviselőtársam, de ez rengeteg szubjektív elemet hordoz magában, és visszaélésre adhat okot. Amennyiben ugyanis a munkáltató nem jóhiszeműen gyakorolja ezt a szabályt, gyakorlatilag egy hét alatt el lehet távolítani egy alkalmazottat úgy, hogy a munkáltató egy soron kívüli minősítéssel a feladat elvégzésére alkalmatlannak minősíti a munkavállalót, és felmenti állásából.

További, a munkavállalók érdekeit súlyosan sértő módosításokat is tartalmaz a kormány javaslata, amelyek közül kiemelném azt, hogy ha a felmentett közalkalmazott a felmentési idő alatt más költségvetési szervvel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, akkor ezt a korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, a felmondási időből hátralevő időre átlagkeresetre nem jogosult, és természetesen végkielégítésre sem jogosult.

Kedves kormánypárti Képviselőtársaim! Miért van szükség erre a szabályra? Miért nem elég önöknek, hogy minden ötödik közszférában dolgozó alkalmazott munkáját, létbiztonságát felszámolják? Miért kell még egyet belerúgni a munkájuktól megfosztott, de munkát kereső és dolgozni akaró emberekbe?

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom végére hagytam a törvényjavaslat azon részének ismertetését, amely véleményem szerint a legfelháborítóbb eleme a kormányjavaslatnak. Ezt a törvénymódosító elemet a kormány az előterjesztés záró rendelkezései közé rejtette el. A módosítás lényege az, hogy a kormánytanácsadók, a miniszterek mellett dolgozó politikai főtanácsadók, valamint a miniszteri kabinet tanácsadóinak létszámát a jövőben nem 5, hanem 8 százalékban maximálja a kormány az adott közigazgatási szervnél dolgozó köztisztviselők létszámához képest. Ez azt jelenti, hogy a közszférában dolgozók közül mindenki rosszul jár, kivéve azok, akik közel vannak a tűzhöz. (Babák Mihály: A haverok.) Mindenhol leépítések lesznek és takarékosság, kivéve a kormány háza táján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Reméljük, hogy a kormány visszavonja ezt az előterjesztést, vagy ha nem, a kormánypárti képviselők nem fogják megszavazni ezt a munkavállalók jogait és érdekeit súlyosan sértő jogszabálytervezetet. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja a kormány javaslatát, és képviselőink nem fogják szavazatukat adni a javaslat elfogadásához.

Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 328 2006.11.17. 1:07  1-431

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nyomatékos enyhítő körülményként veszem figyelembe Teleki képviselőtársamnál, hogy 1998 és 2002 között nem volt képviselő, és nem ismerheti teljes részletességgel... (Közbeszólásra:) - 1998 és 2002 között, a polgári kormány idején nem volt államtitkár -, nem ismerheti a költségvetését. Csak egy dologra szeretném felhívni a figyelmét, egy adatra: a Horn-kormány idején 800 roma fiatal részesült támogatásban, ösztöndíjban, a polgári kormány idején pedig 8 ezer.

(19.20)

Tízszeresére növekedett a támogatás összege. Ha ön ezt nem tartja megfelelőnek... - úgy gondolom, hogy a mostani kormány sem juttat többet a roma fiataloknak tanulásra, mint akkor. Nem beszélve arról, hogy - '98-2002-ről beszélünk - 2000 óta bizonyos értékviszonyok már megváltoztak, tehát a mostani juttatás összegszerűségben nem éri el azt, amit '98 és 2002 között nyújtottunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 354 2006.11.17. 8:28  1-431

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásomat azzal szerettem volna kezdeni, hogy Lakos Imre képviselőtársunk hiányolta, hogy az ellenzék nem tesz javaslatokat. Én arra kértem volna képviselőtársamat, hogy figyelje a hozzászólásomat, mert abban van javaslat is, amit majdan figyelembe vehet és megszavazhat. De hát álságos volt Lakos Imre képviselőtársam, mert egyáltalán nem kíváncsi az ellenzék véleményére, ugyanis időközben elhagyta a parlament termét. (Kuncze Gábor: Elmondom neki.) Biztos, hogy meg tudod jegyezni? (Kuncze Gábor: Majd a jegyzőkönyv alapján.) Jó, akkor majd a jegyzőkönyvből. (Derültség.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja, a költségvetés általános vitájában az ügyészség és a bíróság költségvetési fejezetéről szeretnék néhány szót szólni.

2007-ben a Magyar Köztársaság ügyészségének kiadási előirányzata a költségvetési törvényjavaslat szerint 28 milliárd 980 millió forint. Összehasonlítva a 2006. évi költségvetési előirányzattal, több mint 1 milliárd forinttal jut kevesebb az ügyészségnek 2007-ben. A kormány megszigorító intézkedései itt is éreztetik hatásukat, tíz zárolt álláshellyel, 150 millió forint támogatási csökkentéssel számol a fejezet.

2007. január 1-jével a katonai ügyészségek integrálódnak a nem katonai ügyészi szervezetbe. Ez összesen mintegy 180 főt érint. Az ÁSZ-jelentés szerint gazdasági és költségvetési szempontból tisztázatlan az átkerülő katonaállomány státusa, az őket megillető személyi juttatások, a működési feltételek és tárgyi eszközök ellátottsága, valamint az informatikai rendszerek integrációja.

Annak ellenére, hogy 2007-ben is bővülnek az ügyészség feladatai, mint láttuk, kevesebb költségvetési támogatásban részesülnek. Emiatt szükséges a halasztható feladatok átütemezése, valamint a rendkívül takarékos gazdálkodás folytatása, s mindezeket úgy kell elvégezni, hogy a feladatellátás minősége lehetőleg ne sérüljön.

Az ügyészség működési költségeit lényegesen befolyásolja - azaz növeli -, hogy egyre több ügyben mutatható ki a szervezett bűnözés, jövő évtől bevezetésre kerül a közvetítő eljárás, és ez év július 1-jétől bevezetésre került a harmadfokú rendes perolvasati eljárás, amelyek várhatóan a fellebbviteli főügyészségek és a Legfőbb Ügyészség munkaterhét növelik.

2007-re vonatkozóan az intézményi beruházásokra és felújításokra összesen 200 millió forintot tartalmaz a költségvetési fejezet. Ez igen minimális összeg, ha figyelembe vesszük azt, hogy halaszthatatlan az ügyészség informatikai rendszerének fejlesztése, a hatéves eszközállomány felfrissítése mindenképpen indokolt, és természetesen növelni kell az informatikai hálózat biztonsági védelmét is.

Az ÁSZ-jelentés szerint a Magyar Köztársaság ügyészségének 2007. évi költségvetési terve több tervezési kockázati elemet tartalmaz. Én csak egyre szeretném felhívni a figyelmet, nevezetesen arra, hogy az ügyészséggel szembeni kereseti követelések értéke 2000 végén meghaladta - és most tessenek figyelni! - az 5 milliárd forintot, és a marasztaló ítéletekben megállapított kártérítés 2006-ban elérheti a milliárdos nagyságrendet - csak zárójelben jegyzem meg, hogy ebben az évben 500 millióval nőtt -, ezzel szemben, tehát az 5,5 milliárddal szemben a tervezett jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata mindössze 30 millió forint. 30 millió forint az esetleges milliárdossal szemben. Ez szinte nevetséges!

Tisztelt Országgyűlés! Az 1997. évi LXVI. törvény 39. § b) pontja kimondja, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek. Az OIT által tervezett 2007. évi kiadási-bevételi főösszeg előirányzata 114 milliárd 355 millió forint, a támogatási előirányzat 109 milliárd 70 millió forint, a bevételi előirányzat 5 milliárd 284 millió forint. Ezzel szemben a rideg valóság a következő képet mutatja a bírósági fejezet költségvetése tekintetében: 61,641 milliárd forint támogatás és a bevételi előirányzat 5 milliárd 145 millió forint. Ha ránézünk a számokra, akkor azt látjuk, hogy a kormány és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslata között számottevő, több tíz milliárd forint a különbség. Ha a korábbi évek költségvetési összefüggéseit figyelembe vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy ez nemcsak a 2007. évi költségvetésre, hanem az elmúlt évek költségvetésére is jellemző volt.

Sajnálatos módon a bíróságok számára a törvényben meghatározott többletfeladatok finanszírozásához a kormány már évek óta nem biztosít többletforrást. Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy a bírósági szervezet európai színvonalú működéséhez, az igazságszolgáltatás szakszerűségéhez és hatékonyságához a kormány az anyagi fedezetet nem biztosítja. A dologi kiadások 2007. évi előirányzata 25 százalékkal alacsonyabb a 2006. évi várható kiadásoknál.

(20.20)

Csökkentették a 2006. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva a szellemi tevékenység végzésére történő kifizetés előirányzatát. Mindezek miatt a többletfeladatok ellátásának fedezetét a bíróságoknak maguknak kell kigazdálkodniuk, költségvetésük egyéb elemeinek terhére. 2007. évre beruházásra mindösszesen 1 milliárd 50 millió forint jut, amelyből a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének emeleti rekonstrukciójára 300 millió forint, a Kazincbarcikai Városi Bíróság felépítésére 500 millió forint, valamint a Fonyódi Városi Bíróság épületének beruházására 250 millió forint jut.

Az igazságszolgáltatás optimális tárgyi feltételeinek biztosításához a fenti összegnél többet kellene fordítani beruházásokra. Hajdú-Bihar megyei képviselőként nem mulaszthatom el elmondani, hogy a napokban volt a Debreceni Ítélőtábla ünnepélyes átadása. A beruházáshoz Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata jelentős készpénzzel, valamint telek juttatásával járult hozzá. A beruházást tovább kellene folytatni, ugyanis a Debreceni Városi Bíróság épülete már szinte életveszélyes állapotban van, így a városi bíróság elhelyezését mindenképpen meg kell oldani. A városi bíróság újonnan felépítendő épületéhez Debrecen városa már építési telket adományozott, és a beruházás megvalósításával igazságügyi centrum jönne létre. Mindezekre tekintettel kérem a kormányt, hogy minél előbb biztosítson költségvetési fedezetet a Debreceni Városi Bíróság beruházásának megindításához. Erre a jelenlegi költségvetésben is van fedezet. A Miniszterelnöki Hivatal 3 milliárd, azaz hárommilliárd forintot tervezett be lakossági tájékoztatásra. Ha ebből a 3 milliárd forintból 1 milliárd forintot átadunk a bírósági fejezethez, akkor máris megvalósulhat Debrecenben a városi bíróság új épületének felépítése.

A bíróságok és az ügyészségek 2007. évi költségvetési fedezeteinek fentiekben részletezett adataiból kitűnően álláspontunk szerint látható, hogy a rendeltetésszerű működéshez szükséges költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre, s ezen intézmények dolgozóitól úgy kér egyre növekvő színvonalú munkát, hogy ehhez nem biztosítja a megfelelő javadalmazási rendszert.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 176 2006.12.04. 2:03  175-178

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A berettyóújfalui területi kórház az utóbbi 10-12 évben 2,2 milliárd forint fejlesztési támogatást kapott. Az idén fejeződött be egy közel 700 milliós beruházás, így joggal feltételeztük azt, hogy a kórház a bihari térség meghatározó gyógyító intézménye lesz. Sajnos, úgy tűnik, hogy a több mint 75 éve jól működő intézményünk a kormány fűnyíróelvének és átgondolatlan egészségügyi reformjának esik áldozatul.

Ön szerint a bihari térségben lakó állampolgárok másodrangú polgárai a nemzetnek? Kérdezem: gyáraink bezárása után kórházunk is erre a sorsa van ítélve? Szeretnék pénzügyminiszter lenni, na nem a Medgyessy-kormány idején duplájára emelt fizetés miatt, hanem azért, mert a pénzügyminiszter úr az utolsó pillanatban belobbizta Fehérgyarmatot a biztosan megmaradt, kiemelt kórházak közé. Remélem, a pénzügyminiszter úr elmondja az erre vonatkozó receptet, hogy azt önnél be tudjam váltani.

Tisztelt Miniszter Úr! A választókörzetben több település kívül esik a körzővel, vonalzóval meghatározott 55 kilométeres határon, így félő, hogy az ott lakó állampolgárok nem fognak időben megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutni. Egyébként az úgynevezett kórházfejlesztési törvényjavaslat megállapítja, hogy a jelenlegi ellátórendszer torz és igazságtalan. Hajdú-Bihar pozitív példaként van említve, mert mindössze három kórháza van, míg a kisebb Veszprémben tíz, Budapesten pedig 43.

Kérdezem ezek után: miért kell a berettyóújfalui kórházat elsorvasztani? Miért akarják eltüntetni a Szolnok-Debrecen-Gyula Bermuda-háromszögben? Jövőre Románia uniós tagország lesz. Talán csatlakozzunk Nagyváradhoz, mert így jobban fejlődhetünk? Várom megtisztelő válaszát.

S mielőtt válaszolna a miniszter úr, egy friss adatot közlök: a hét végén három nap alatt csak Berettyóújfaluban ötezer aláírás gyűlt össze azért, hogy a berettyóújfalui kórház súlyponti kórház legyen.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 335 2006.12.04. 5:04  277-356

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Figyelembe véve az elhangzott intelmeit, az ajánlás 71. pontjához szeretnék hozzászólni. De azért a délutáni kérdésemhez még két megjegyzést a miniszter úrnak szeretnék tenni. Én úgy értelmezem, hogy félreértette kérdésemet; amikor azt mondtam, hogy Nagyváradhoz csatlakozzunk, nem Románia uniós tagságát elleneztem, hanem a régi időkre hivatkoztam, amikor Berettyóújfalu Bihar központjához tartozott, és Románia, ha belép az Unióba, akkor úgy gondolom, hogy megfelelően fog fejlődni, és talán akkor Berettyóújfalu is ebbe a húzóerőbe be fog kerülni.

A másik dolog még a délutáni kérdéshez, hogy miniszter úr elismerte, hogy korrekten ismertettem a beruházás adatait. Általában szokás, hogy én mindig a valós adatokat mondom. Ugyanezt a miniszter úr válaszáról nem mondhatom el, mert ugyan azt elmondta a miniszter úr, hogy 109 millió forint pályázati pénzt kapott a kórház, csak nem tette hozzá a második részét, hogy azért kapta ezt a 109 millió forintot, mert 119 aktív ágyat szüntetett meg. Úgy gondolom, hogy ez lett volna közönség számára a korrekt tájékoztatás, ha a kérdés mindkét oldalát felemlítjük.

Egyébként hivatkozva Keleti képviselőtársamra, aki azt mondta, hogy sajnálja, hogy nincs itt az ellenzéki képviselőtársa, akivel közösen vállvetve küzdhetnének a térség kórházaiért, én ugyanezt mondhatom el a szocialista képviselőtársamról, aki egyben maga az egészségügyi bizottság tagja is. Nem látom, hogy itt tüsténkedne a kórházunkért.

A benyújtott módosító indítványom, amely a 71. számú ajánlásban található, már azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az aktívágy-csökkentés következtében kialakultak a berettyóújfalui kórházban, tehát 427 aktív és 263 krónikus ágyszámot tartalmaz a módosító indítványom. Tulajdonképpen a bihari térség utolsó zászlóshajója a berettyóújfalui kórház, amely egyrészt magas színvonalú gyógyító tevékenységet folytat, másrészt a legnagyobb foglalkoztató, hiszen a térségből 1000 ember dolgozik a kórházban. Ilyen nagy számú foglalkoztató nincs.

Amit a miniszter úr is elismert délután, hogy ismeri a kórházat, megfelelő szakembergárdával rendelkezik, mindezt magam is alá tudom támasztani. Szakember ugyan nem lévén, de közel 40 éve ismerem a kórházat, a rokonságom nagy része, sőt feleségem is ott tevékenykedik, tehát kellő rátekintésem van a kórházra, amely - mint azt délután is mondtam - igen szépen kapott az elmúlt 12 évben fejlesztést.

Jelen pillanatban a sürgősségi ellátásra 90 milliót, ha jól emlékszem, azt megelőzően egy nagyobb, 1,5 milliárdos ÁFI-beruházás volt, csak az a probléma, hogy ismereteim szerint még a sürgősséginek és a CT-nek az OEP-befogadása nincs meg, tehát ezt mindenképpen minél hamarabb el kell érni.

Azt tudni kell a miniszter úrnak, hogy Berettyóújfalu és térsége Magyarország kilenc leghátrányosabb térsége közé tartozik. Itt az emberek nagyon szegények, hogy úgy mondjam, mélyszegénységben élnek, és még a szomszéd településre történő beutazásuk is nagy nehézséget okoz, nemhogy több tíz kilométerre is igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást. Van olyan település, ahonnan a súlyponti kórház több mint 70 kilométerre található, és még akkor nem említettem az utak jelenlegi állapotát, ami siralmas, és a 70 kilométer még hosszabbra is nyúlik, ha figyelembe vesszük azt, hogy igen lassan tudnak rajta közlekedni.

Én úgy fogalmaznám, mint ahogy Berettyóújfalu és térsége embereiben is megfogalmazódott, hogy utolsó esélyünk a kórház. A kórház visszaminősítésével tulajdonképpen az ott lakókat és esélyeinket minősítik vissza.

Arra kérem miniszter urat, hogy szíveskedjék áttanulmányozni, és a kormány is tanulmányozza át a benyújtott módosító javaslatot, és azt szíveskedjék támogatni, ezzel az utolsó esélyt megadni ennek az elmaradott térségnek a továbbélésre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 255 2006.12.11. 2:33  248-259

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Magam módosítót nem, de kapcsolódó módosító indítványt terjesztettem elő. Minden évben a költségvetés előterjesztésekor, korábban a költségvetéshez kapcsolódó pénzügyi tárgyú törvények módosítása kapcsán mindig ott volt az illetéktörvény módosítása is. 2002 óta a kormány igen nagy mértékben emelte az illetékeket. Az idei költségvetési törvény mellékletei, illetőleg az ahhoz kapcsolódó pénzügyi tárgyú törvények módosításának tanulmányozása során örömmel tapasztaltam, hogy az étvágya, úgy tűnt, mintha az illetékemelés vonatkozásában megszűnt volna a kormánynak. Éppen ezért megdöbbenve tapasztaltam azt, hogy ismételten előállt illetékemelési javaslatával.

Nyomatékos enyhítő körülményként annyit lehet figyelembe venni a javára, hogy egyértelműen megmondta a törvény indokolásában, hogy mindez azért történik, hogy a földhivatalok fönn tudják tartani magukat, mert a jelenlegi illetékekből nem tudják fönntartani magukat.

A magam részéről a Rubovszky képviselőtársam által beterjesztett módosító javaslatokat támogatom, annál is inkább, mert vannak olyan jelzálogjog-bejegyzések, amelyek vidéken, mondjuk, a mi térségünkben pár tízezer, pár húszezer forintról szólnak, és a régi szabály szerint 5 százalékot, de legalább 12 ezer forintot kell fizetni. Most előfordulhat olyan eset, hogy többet kell fizetni a jelzálogjog törléséért, mint a bejegyzett jelzálogjog.

Nem is beszélve arról a dologról, hogy eddig a társasház-alapításkor 5 ezer forintot kellett fizetni, most ezt felemelik 6 ezerre, illetőleg különlaponként 6 ezer forint, azaz egy 16 lakásos társasház után eddig kellett fizetni 5 ezer forintot, most ez közel 100 ezer forint. Igen megnőtt a kormány étvágya e vonatkozásban. Úgyhogy én a magam részéről mind a Czerván képviselőtársam, mind a Rubovszky képviselőtársam által benyújtott javaslatokat támogatom, és én magam is néhány kapcsolódó módosítót nyújtottam be.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 218 2006.12.12. 1:00  21-323

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Iván képviselőtársam és Puskás képviselőtársam is az elesettekről beszélt; az egyik az időskori, a másik pedig a betegség okozta elesettség. De ezenkívül vannak olyanok is, akik a gazdasági életben önhibájukon kívül kerültek nagyon hátrányos helyzetbe. Ilyenek a választókörzetemben lakó és az egész megyére kiterjedő úgynevezett hajdú-bétesek. Az ő megsegítésük céljából adtam be módosító javaslatot a költségvetéshez, hiszen mindnyájan ismerjük azt, hogy önhibájukon kívül kerültek szinte lehetetlen helyzetbe, többen végső kétségbeesésükben öngyilkosok lettek. Sajnos a kormány nem sok érzékenységet mutatott a megsegítésükre. Ezért kérem kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy ezt a módosító javaslatot szíveskedjenek megszavazni, hogy legalább csak részben tudjuk a káraikat enyhíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 236 2006.12.12. 2:04  21-323

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elöljáróban annyit, hogy én nem értek egyet Orosz Sándor képviselőtársammal, aki lózungnak nevezi azt, ha valamelyik képviselő a saját választókörzetéhez vagy szűkebb környezetéhez tartozó módosító indítványokat ad be, és azokat próbálja támogatni. Ez nem politikai lózung, hanem érdekérvényesítési folyamat, bár - csatlakozva Hadházy Sándor képviselőtársamhoz - ez az érdekérvényesítési folyamat itt a parlamentben sajnos csorbát szenved, mert sorozatban söprik le az ellenzéki képviselők bármilyen jó és hasznos módosító indítványait.

Örömmel hallottam azokat a számokat, amelyeket a régió felhasznál, hogy 4-es metró és 5-ös metró, de ha a szűkebb pátriámra tekintek, akkor én annak is örülnék már, ha, mondjuk, Püspökladány és a határ között a vasút villamosítása elkezdődne. Az Orbán-kormány idején, amikor '98-ban elkezdtük a kormányzást, ez a vasútvonal olyan állapotban volt, hogy 60 kilométeres sebességgel közlekedhettek a vonatok. Jelen pillanatban már 80 kilométerrel lehet közlekedni, és van interpici-járat. De sajnos többek között azért állnak meg Püspökladányban a villamos vonatok, hogy Berettyóújfalu felé kicseréljék a mozdonyokat, mert oda csak motorvonatokkal lehet közlekedni. Minden évben, ötödik éve adom már be ez irányú módosító indítványomat a vonat villamosítására - sajnos minden alkalommal elutasítják ezt.

Ugyanígy kérem támogatni bent lévő módosító indítványaim közül a debreceni városi bíróság felépítését is. Megjelöltem a forrást is: a lakossági kommunikációra fordított 3 milliárdból kellene elvenni 1 milliárdot, és kész lenne az a bíróság, amely úgy működik, hogy jelenleg alá van dúcolva, szinte életveszélyes.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 22 2006.12.13. 12:49  1-4,11-92

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Érdeklődők! Nem akarom ezt a karácsonyi hangulatot, amit az előbbi hozzászóló megpendített, rossz szájízűvé tenni, de azért engedtessék meg, hogy egy megjegyzést tegyek képviselőtársam vezérszónoklatához. Amikor a székházügyön és a létszámkérdésen kesereg, akkor nem veszi észre azt, hogy 2002 óta MSZP-SZDSZ-kormányzás van sajnos, és aki ebben a kérdésben tenni tud, az a kormányzó párt, hogy a költségvetésbe tegye bele a székház költségeit, tegye bele a munkatársak költségeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének beszámolójához szólunk hozzá, sok esetben előfordul az, hogy hasonló dolgokról beszélünk. Ennek két oka van: ugyanolyan anyagból dolgozunk, hasonló anyagból, és jó néhány esetben a véleményünk is megegyezik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének véleményével.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének 2005. évi beszámolója egy szempontból mindenképpen eltér az eddigiektől, nevezetesen abban, hogy a magyar ombudsmani intézmény 2005-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból külön kiadvány jelent meg Az ombudsmanok tíz éve címmel. Ha már ők szerénységből nem propagálták kellőképpen ezt a kiadványt, én felmutatom ezt a művet, amely a tízéves munkáról készült. (Felmutatja az említett kiadványt.) Igen olvasmányos, mindenkinek ajánlom a figyelmébe. A színvonalas kiadvány megállapítja, hogy feltehetően a történelmi gyökerek hiánya és az abból fakadó bizonytalanság következménye az, hogy az alkotmánymódosítást követően közel hat, a törvényi szabályozást követően pedig két év telt el az országgyűlési biztosok megválasztásáig.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az intézmény stabilizálódott, a rendszerváltás fontos tényezőjeként vitathatatlan szerepet töltött és tölt be a demokrácia és a törvényesség megszilárdításában. A biztosok tízéves tevékenységének többek között pozitív hozadéka az is, hogy az állampolgárok jogtudata nőtt, helyreállította és néhány esetben visszaadta az államba vetett bizalmat. Szintén a biztosok munkájának eredménye, hogy új társadalmi igények merülnek fel az alapvető jogok védelme iránt, mint ahogy azt Lenkovics Barnabás is megemlítette, a magánszféra gazdasági hatalmasságaival, különösen a bankokkal, a biztosítókkal, a pénzügyi tevékenységet folytató magáncégekkel szemben és nem utolsósorban a médiával szemben is. A biztosok elmúlt tízéves tevékenysége néhány területen jelentősen javította így különösen a katonák, a fogvatartottak, a szociális ellátásra szorulók élethelyzetét, jogaik tényleges érvényesülését, érvényesítését.

Az utóbbi években előterjesztett biztosi beszámolókban visszatérően felmerül a további biztosok létesítésének a kérdése, azaz hogy szükség van-e a biztosi intézmény további bővítésére. Mind a négy ombudsman következetes álláspontja évek óta, hogy nem több biztosra van szükség, hanem a jelenlegi hivatali apparátus megerősítésére és szélesebb hatáskör biztosítására. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a biztosok álláspontját vallja a magáénak, véleményünk szerint sincs szükség több ombudsmanra. Megfontolandónak tartjuk azt az álláspontot, hogy szükségessé válhat az országgyűlési biztosok testületkénti eljárása, a többségi szavazással kialakított állásfoglalás meghozatala, párhuzamos vagy külön vélemény kifejtésének a lehetősége.

(11.30)

Magam is szomorúan állapítom meg, hogy a székházkérdés és a létszámkérdés mind a mai napig nem oldódott meg. Lenkovics Barnabás azon felvetésére, hogy jó lenne, ha azon szervek közé tartoznának, hogy önmaguk tegyenek javaslatot költségvetésük éves megállapítására, nem akarom elszomorítani, de jó néhány szerv van ilyen. Például a bíróságokat említhetném, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ebben az évben 114 milliárd forintra taksálta a jövő évi költségvetését, ezzel szemben a kormány 67 milliárdot állított be a költségvetésbe. Tehát ez a két számadat, azt hiszem, kellő támpontot nyújt ahhoz, hogy levonjuk az önálló intézményekre vonatkozó következtetésünket.

A 2007. év ismét különleges éve lesz az ombudsmani intézménynek, ugyanis mind a négy biztos mandátuma 2007-ben jár le. Így 2007 a választások éve lesz, már ami az ombudsmanokat illeti.

Tisztelt Ház! Elöljáróban már most rögzíthetjük, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese 2005-ben is kiváló munkát végeztek, hasonlóan az elmúlt évekhez, és színvonalas beszámolóban adnak tájékoztatást a 2005. évi tapasztalataikról.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsági meghallgatáson a 2005-ös tevékenységek kiemelkedő területének nevezte a tanyákon és a kistelepülésen élők esélyegyenlőségének vagy annak hiányának, az állampolgári jogegyenlőséget biztosító intézkedések vagy annak hiányának a vizsgálatát.

Sajnos az elmúlt évek kormányzati intézkedései, úgymint postabezárások, iskolabezárások, Volán-járat és vasúti közlekedés megszüntetése, helybeni orvosi ügyelet megszüntetése, mind-mind a tanyákon és a kistelepülésen élők kiszolgáltatottságát növelte és alapvető alkotmányos jogait érintette. A saját választókörzetemből is tudok példákat mondani, ahol összeomlott az orvosi ügyelet, ugyanis a négy település társult, az egyik gazdaságossági okok miatt kilépett, egyszerűen finanszírozhatatlanná vált, az ott élő több ezer ember orvosi ügyeletének ellátása került veszélybe.

Kérjük a biztosokat, hogy a jövőben még fokozottabban figyeljenek ezekre a területekre, és adjanak hangot annak, ha olyanokat tapasztalnak, hogy az egyébként is nehéz sorban élők alapvető jogai sérülnek.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2006. november 21-én történt meghallgatásán több ügycsoportban végzett tevékenységéről adott szóbeli tájékoztatást. Ezek között kiemelném, ami egyébként az emberi jogokat áttételesen érinti, a műsorszolgáltatói jogosultság meghosszabbítását, amely két műsorszolgáltató esetében az általános helyettes szerint és szerintem is egyértelműen jogszabálysértő módon történt.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi beszámolójából néhány adatot és konkrét esetet idézzek, bár ezek az adatok már elhangzottak, de tényleg csak nagyon röviden. 2005-ben, mint hallottuk, 4679 ügyben fordultak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és helyetteséhez. Mint hallottuk az előttünk szóló képviselőtársamtól, ez csekély visszaesést jelent az elmúlt évekhez képest; ahogy említette és a beszámoló is megjegyezte, választási évben ez általában így szokott lenni.

Tovább folytatták a megyei munkalátogatásokat az elmúlt években, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jártak. Ennek hatására is, mint ahogy az általában szokott, ahol helyi munkalátogatásokat tesznek, ott általában megnövekszenek a panaszok, így Fejér megyében emelkedett a panaszos ügyek száma a korábbi évekhez képest. Ha jól láttam a kimutatásban és a térképgrafikonon, akkor talán csak Vas megyében nem tartottak még eddig megyei munkalátogatást az ombudsmanok.

Az ügyek megyénkénti megoszlása tekintetében, külön véve Budapestet, Budapest vezet Pest és Fejér megye előtt. Ami a panaszok érintett szervenkénti megoszlását illeti, továbbra is a helyi polgármesteri hivatalok vezetnek, megelőzve a bíróságokat és a rendőrséget. Igen sok panasz érkezett a monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatók ellen is. A legtöbben sérelmes eljárás ellen panaszkodtak, szám szerint 3157-en, de a sérelmes döntést is igen sokan, 1344-en panaszolták.

Ami a konkrét ügyeket illeti, két üggyel szeretnék foglalkozni, eggyel rövidebben, eggyel kicsit hosszabban, ez a fogyasztóvédelem kérdése. 2005-ben ez még nem volt eléggé hangsúlyos, hiszen ügy sem volt, úgyhogy 2005-ben bizonyos mértékben emelkedtek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos panaszok, elsősorban az áruházakban és üzletekben működő biztonsági szolgálatok eljárását sérelmezték. A fogyasztóvédelem az utóbbi napokban történt események miatt érdemel külön említést, hiszen a napokban derült ki, hogy igen nagy mennyiségű lejárt szavatosságú és átcímkézett árukat találtak bizonyos raktárakban. A fogyasztóvédelem a jogvédelem egyik fontos területe, hiszen kiszolgáltatottságunk a multicégek terjedésével egyre inkább fokozódik, és az Európai Unióba való belépésünkkel az áruk szabad mozgásának következtében védtelenségünk tovább nőtt.

Tisztelt Ház! Egy másik terület, amelyről szeretnék szólni, és ez a beszámolóban a földkiadási ügyek között szerepel, az úgynevezett "földért életjáradék" program. A beszámoló megállapítja, hogy a földjüket felajánló idősebb korú emberek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eljárását és döntését többször sérelmezték. Az országgyűlési biztos vizsgálata megállapította, hogy a panaszosok jogosan sérelmezték a Nemzeti Földalap "termőföldért életjáradékot" program keretében benyújtott pályázatokat elutasító döntését. A biztos megállapította, hogy olyan feltételek hiányára hivatkozással utasította el az NFA az egyébként mindenben megfelelő pályázatokat, amely a pályázati kiírásban kizáró okként nem szerepelt.

Ezzel kapcsolatosan egy új jelenségre hívnám fel a biztosok figyelmét, amely jogbizonytalanságot okoz, és a jogbiztonsághoz való joggal összefüggő visszásságot idéz elő. Mint tudjuk, a "földért életjáradékot" programba idősebb emberek kapcsolódnak be, akik koruk és egészségi állapotuk miatt földjüket megművelni nem tudják. Éppen ezért a gyors ügyintézés nagyon fontos számukra, hogy minél előbb hozzájuthassanak az életjáradékhoz.

A választókörzetemben lakó egyik panaszos arról tájékoztatott, hogy 2006. március 2-án vette át a földhivatal a pályázatot. A nemzeti földalapkezelő 2006 júniusában tájékoztatta a panaszost arról, hogy a pályázatát nyilvántartásba vették. Közölték vele azt is ebben a tájékoztató levélben, hogy a szerződés megkötésére akkor kerül sor, ha a korábban felajánlott termőföldek eladásából befolyt vételárból az életjáradék fedezete rendelkezésre áll. Mint látjuk, a pályázat benyújtásától kilenc hónap telt el, és még nincs szerződés kötve, és az NFA válaszából az tűnik ki, hogy teljesen bizonytalan, mikor köt szerződést a panaszossal. Ez az eljárás teljes jogbizonytalanságot okoz a pályázók részére. Kérem a biztosokat, szíveskedjenek ismételten az NFA-nál vizsgálódni ebben a körben, mert álláspontom szerint nem egyedi esetről van szó, hanem ez tömegesen fordulhat elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogalkotással összefüggő ombudsmani tevékenység vonatkozásában a beszámoló megállapítja, hogy a beszámolási időszakban jó néhány ajánlásuk teljesült, így a külföldiek beutazásáról, a rendőrségről, a választási eljárásról tett ajánlásaik teljesültek, az ajánlásukat elfogadták. Jó néhány korábbi évben tett ajánlásuk nem teljesült, azokat továbbra is fenntartották, így a médiatörvény kapcsán, a temetőkről, a temetkezésről szóló, a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozásában tett ajánlások nem teljesültek.

Tisztelt Ház! Megköszönve a biztosok és a hivatal munkatársainak munkáját, további munkájukhoz hitet és kitartást kívánunk, és a beszámolót a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről elfogadásra ajánljuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 75 2007.03.13. 5:49  68-80

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is úgy vagyok, hogy én sem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló tíz percet, hiszen az előterjesztő is alig öt percet beszélt a törvényjavaslatról. Előrebocsátva, hogy mi magunk is támogatni fogjuk a törvényjavaslatot, azért engedjenek meg néhány kritikai megjegyzést ezzel kapcsolatosan.

Ismét egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk itt, a parlamentben, amelyre nehéz egy tartalmilag kerek véleményt vagy beszédet mondani. Ennek oka az a most már évek óta rendszeres kormányzati gyakorlat, hogy tartalmilag össze nem függő törvényeket, témaköröket terjeszt elő a kormány törvényjavaslat formájában. Teszi ezt a kormány annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság 4/2006. számú határozatában elvi éllel kimondta, a jogalkotónak a jogbiztonság érdekében kerülni kell az úgynevezett salátatörvények megalkotását.

Jelen esetben a polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosítását tárgyaljuk. A tervezet címe azonban ne tévesszen meg senkit, egymással semmi összefüggést nem mutató témákra bukkanunk a kormány előterjesztésében.

Tisztelt Ház! Miközben már évek óta várunk egy egységes, átdolgozott polgári perrendtartási kódexre, nem telik el úgy parlamenti ülésszak, hogy ne módosítanák ötletszerűen a Pp. néhány fejezetét. Most éppen a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosítások, valamint a kormány által 2006 decemberében elfogadott kormányrendeletek indokolják a változást.

2007. január 1-jén megkezdődött a közigazgatás regionalizációja, azaz jellemzően az eddigi megyei illetékességi területtel működő közigazgatási szervek összevonásával regionális illetékességű közigazgatási szervek jöttek létre. E változások kihatnak a polgári perrendtartás 326. § (1) bekezdése alapján az első fokon eljáró bíróság illetékességére és a Pp. 327. § (2) és (3) bekezdése szerint az alperes személyére is. Bár az egyes törvények összehangolása indokoltnak tűnik, azért ne legyenek illúzióink: a regionális átszervezésekkel a polgárok csaknem minden esetben rosszabbul járnak. Nem mindegy ugyanis, hogy ügyeiket helyben vagy esetenként 50-100 kilométereket utazva tudják elintézni.

Az új regionális közigazgatási szervek az esetek döntő többségében továbbra is fenntartanak megyeszékhelyen működő kirendeltségeket, hogy az ügyfeleknek ne jelentsen túl nagy megterhelést a változás. Ugyanakkor e kirendeltségek pusztán telephelynek minősülnek, határozatot a regionális szerv nevében hoznak, így bírósági eljárás esetén az illetékességet a regionális szerv székhelye állapítja meg. Míg tehát közigazgatási eljárási szakban az ügy az ügyfélhez közel eső megyeszékhelyen marad a kirendeltségek révén, addig bírósági szakban az esetek többségében már egy másik megyeszékhelyen, a regionális szerv székhelyén működő bíróság jár el. Ezzel felesleges utazásra kényszerül az ügyfél, de sok esetben a szerv ügyintézője is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartásnak eddig is az volt az alapelve, hogy az ügyfélnek a legközelebb lévő bírósághoz kelljen fordulnia közigazgatási perben. Most ezt az elvet változatlan formában, de eltérő szövegezéssel kívánja a tervezet fenntartani. Ezt a módosítást a frakciónk a szavazás során támogatni fogja. Indokoltnak látjuk, hogy a regionális szervek határozatait minden ügyfél a maga megyei bírósága előtt támadhassa meg. Bár a regionális átszervezésekkel komoly fenntartásaink vannak, fontosnak tartjuk, hogy az igazságkereső polgárok lehetőségeit ne csorbítsák a szervezetátalakítás hátrányos kormányzati lépései.

(11.50)

A törvényjavaslat további elemeit is támogatni tudjuk, bár sejtelmünk sincs, hogy a polgári perrendtartás illetékességi szabályai hogyan kerülhetnek egy javaslatba a bírák és ügyészek étkezési utalványaival. Támogatásunk egyetlen indoka e vonatkozásban, hogy a tervezetet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megtárgyalta, és a módosításával egyetértett.

Tisztelt Ház! Lényeges eleme az előterjesztésnek a bírósági fogalmazók kinevezése. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács célul tűzte ki a bírósági fogalmazók felvételi és képzési rendjének átalakítását. Ezért a javaslat azt fogalmazza meg, hogy az eddigi megyei elnöki hatáskörben lévő fogalmazói kinevezés helyett egy központi versenyvizsgát írnak ki a leendő fogalmazók számára, ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala bonyolítaná le, és azok kerülhetnének kinevezésre bírósági fogalmazónak, akik ezen versenyvizsgán megfelelnek. Lenne egy limit, és aki afölött teljesít, azok közül nevezne ki pályázót a kiíró, nevezetesen a bíróság elnöke.

Frakciónk úgy látja, hogy a tervezett módosítás hatékonyan szolgálja a kinevezések átláthatóságát, az egységes minimumkövetelmények pedig elősegítik azt, hogy országos szinten ne lehessenek nagy színvonalbeli különbségek a bírói utánpótlás tekintetében.

Tisztelt Ház! Összességében tehát a Fidesz frakciója tartalmilag támogatja a törvényjavaslatot, mindezek mellett azonban kérjük a kormányt és kiemelten az igazságügyi tárcát, hogy tisztelje meg annyival az Országgyűlést, hogy szakmailag színvonalas, a jogalkotás szabályait tiszteletben tartó előterjesztéseket tegyen le az asztalra, ne pedig ilyen salátatörvényeket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 214 2007.03.27. 1:48  209-225

DR. VITÁNYI ISTVÁN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tegnap tárgyalta a T/2481. számú törvényjavaslatot, amely a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szól, legalábbis a címében.

A törvényjavaslat tárgyalása során a bizottsági ülésen frakciónk tartózkodott az általános vitára való alkalmasságának megszavazása során. Tartózkodásunk azt fejezte ki, hogy a szabályozni kívánt területtel és szükségességével egyetértünk, csak a szabályozás módjával, irányával nem; azt elégtelennek tartjuk.

A törvényjavaslat annak kapcsán született, hogy az Országgyűlés 2005-ben a már képviselőtársam által is említett országgyűlési határozatot hozta, amelyben kötelezte a kormányt, hogy hozzon intézkedéseket az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához.

Véleményünk szerint - mint azt már korábban is említettem - a törvényjavaslat csak részben alkalmas a probléma visszaszorítására, mert csak tüneti kezelést jelent, mivel például az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések jelentős része nem hamis vagy hamisított okmányok felhasználásával keletkezett. Egyébként a kormánypárti hozzászóló is kifejezte a bizottsági ülésen, hogy a benyújtott javaslatban bizonyos következetlenségeket lát, és benyújtandó módosító javaslatokkal próbálják majd korrigálni.

Mindezek miatt a végszavazásnál frakciónk tartózkodni fog, és a további indokainkat majd a későbbi hozzászólásomban fogom előterjeszteni.

Köszönöm szépen. (Babák Mihály tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 218 2007.03.27. 8:45  209-225

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja, mint azt már a kisebbségi vélemény elmondásánál is mondtam, tartózkodó álláspontot alakított ki az előttünk fekvő előterjesztéssel kapcsolatban.

Ez az álláspont nem jelent passzivitást vagy közömbösséget a részünkről a lakásmaffia-jelenséggel kapcsolatban. Amennyiben a javaslat végszavazásánál tartózkodni fogunk, annak magyarázata nem abban rejlik, hogy nem értünk egyet az előterjesztés célkitűzéseivel. Éppen ellenkezőleg! Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés a maga eszközeivel mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az állampolgárok minél hatékonyabban védekezhessenek a lakásmaffia ellen. Fontosnak tartjuk, hogy a jogi szabályozás fokozottabban garantálja a jogügyletek biztonságát, megelőzve azt, hogy a polgárok áldozatul essenek okiratokkal és ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseknek.

(16.30)

A törvényjavaslat általános indoklása azzal kezdődik, hogy a javasolt törvénymódosítások a lakásmaffia-tevékenység érdekében szükséges kormányzati intézkedések végrehajtását szolgálják. Frakciónk - szakmai szempontokat mérlegelve - úgy véli, hogy az előterjesztett törvénymódosításokkal a kormány nem alapjaiban akarja a lakásmaffia-tevékenység okait felszámolni, csupán tüneti kezelést végez.

Álláspontunk szerint a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítására és megszüntetésére a törvényjavaslat rendelkezései nem elégségesek. A kormány előterjesztése egyrészt hiányos, másrészt a javasolt törvénymódosítások jelenleg végrehajthatatlanok.

A lakásmaffia-tevékenység társadalmilag megrázó hatása az, hogy ezen bűncselekmények áldozatai elveszítik lakásaikat, és a jelenlegi jogi szabályozás keretei között nincs szabályozva az elveszett lakások akár tulajdonjoga, akár bérleti joga visszaszerzésének a lehetősége. Alapvető polgári jogi elv, hogy a dolog tulajdonjogát, a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve, csak a dolog tulajdonosától lehet megszerezni. Ezen alapvető rendelkezés következetesebb érvényesítésével lehetne gátat szabni a lakásmaffia-tevékenységnek.

A jogalkotó a lakásmaffia-tevékenység áldozatai részére kivételezett többletjogosultságot biztosíthatna, amelynek keretein belül a károsult, időbeli és személyi korlátozás nélkül, lehetőséget kapna arra, hogy elveszett lakástulajdonjogát vagy bérleti jogát visszaszerezhesse.

Meggyőződésünk, hogy a lakásmaffia-tevékenység áldozatai jogvédelmét igazán az szolgálná, ha ilyen bűncselekmény megállapíthatósága esetén az ingatlan tulajdonjogát vagy bérleti jogát ellenérték fejében megszerző jóhiszemű személyek is kötelesek lennének tűrni az eredeti állapot visszaállítását. Ehhez a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok változtatására lenne szükség, nevezetesen a polgári törvénykönyv, az ingatlan-nyilvántartási törvény, a lakások bérletéről szóló törvény, a büntető- és büntetőeljárási törvény módosítására. Mindezeket a tárgyalt törvényjavaslatban nem találjuk meg.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat olyan okirat-szerkesztői kötelezettséget fogalmaz meg, úgy az ügyvédeket, mint a közjegyzőket érintően, amelyek nem teljesíthetők maradéktalanul, főleg az ügyvédek vonatkozásában. Másrészről ilyen törvényi elvárás esetén bármely ügyvéd, illetve közjegyző ellen korlátlanul indítható majd fegyelmi, vagy akár büntetőeljárás abban az esetben, ha nem tesz eleget azon kívánalomnak, miszerint a szerződés megkötését megelőzően köteles feltárni a szerződő felek valódi szerződéskötési szándékát.

Mint ismeretes, a polgári jogviszony keretében élők közötti jogügylet esetében a nyilatkozati elv érvényesül. A nyilatkozati elvből következően nem kötelezhető sem maga a szerződő fél, de ebből adódóan nem kötelezhető az okiratszerkesztő sem arra, hogy a szerződő felek valós szerződési akaratát felderítse. Erre sem az ügyvédnek, sem a közjegyzőnek nincsenek meg az eljárási jogosultságai, hiszen mindkét eljárás nem peres eljárás, és nem peres eljárás keretében bizonyítás felvétele nélkül fizikálisan és jogilag lehetetlen a szerződő felek valódi szándékának kiderítése. A szerződő felek nyilatkozatán túlmenően az okiratszerkesztőnek nincs lehetősége a szerződéskötők valódi szándékának felderítésére sem.

Tisztelt Ház! Az előbbiek mellett azt sem tartjuk mellékesnek, hogy az ügyvédi titoknak a jövőben is szentnek és sérthetetlennek kell lennie, ezt pedig a törvényjavaslatnak is jobban kifejezésre kellene juttatnia. Nemcsak az ügyvédeknek, hanem minden felelősen, demokratikusan gondolkodó polgárnak a lehetőségek keretei között küzdenie kell azért, hogy az ügyvédi titok sérthetetlensége fennmaradjon.

Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a törvényjavaslat feljelentési kötelezettséget ír elő az ügyvédek számára olyan esetekre nézve, amikor a személyi okirattal való visszaélés gyanúja merül fel. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának lejáratása felé tett kormányzati intézkedésnek kell minősíteni azt, hogy az ügyvéd köteles az ügyfelét előzetesen írásban kioktatni arról, hogy az ügy intézése kapcsán bizonyos esetekben bejelentési kötelezettség terheli a rendőrség felé.

További abszurditás az, hogy az ügyvéd bejelentési kötelezettsége elmulasztásának megállapíthatóságát a kormányzat a hivatal adatszolgáltatási naplóvezetésével kívánja dokumentálni, és megteremteni ezáltal annak a lehetőségét, hogy az ügyvédi titok szentségét megtartani kívánó kollégákkal szemben a felelősségre vonásuk bizonyítékai rendelkezésre álljanak.

Önmagában az a kormányzati ötlet, hogy az ügyvéd az okiratszerkesztés során a szerződő felek személyes adatairól az okirati bizonyítékon túl az elektronikusan nyilvántartott adatokhoz való hozzáférés keretében is meggyőződhessen, támogatható jogalkotási szándék. Az más kérdés, hogy ennek a technikai feltételei országosan mindenütt rendelkezésre állnak-e.

Egy tegnap megjelent napilapban olvashattunk arról, hogy miközben már dolgoznak hazánkban ezen bírósági intézményrendszer kiépítésén, több fővárosi bíróságon még a bírák számítógépes ellátottsága sem megoldott. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökének tájékoztatása szerint a fővárosban jelenleg 60-70 százalékos a számítógépes ellátottság; a Pesti Központi Kerületi Bíróságon vagy a Pest Megyei Bíróságon komoly elmaradás tapasztalható.

Gondot jelent továbbá az is, hogy a géppark néhol már 5-6 éves, ami elavultnak számít a modern adatátvitelhez, így a már létező gépparknak nagyjából 70 százalékát cserélni kell. Máshol, így például Kazincbarcikán vagy Kunszentmiklóson, szintén a tegnapi újságcikkből olvasva, az okozott nehézséget, hogy olyan régi volt a bíróság épülete és az elektromos hálózat, hogy az már nem bírta el a számítógépeket. Ezeken a helyeken azt kellett, illetve kell megvárni, amíg a bíróságok modern, új épületbe költözhetnek. A 2007-es költségvetési vita során azonban láttuk, hogy a bíróságok fejlesztéseire nincs, vagy elhanyagolható pénzeszköz volt betervezve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan gondolhatja a kormány, hogy ilyen technikai feltételek mellett ez a törvény 2008. január 1-jén, egyes rendelkezései pedig már a kihirdetést követő második hónapban hatályba léphetnek? Mi a garancia arra, hogy az elektronikus adatforgalom elégtelensége miatt ezen rendszer nem omlik össze a hatálybalépés napján? Egyébként a hatálybalépésre vonatkozóan képviselőtársam is tett utalást.

Álláspontunk szerint először a technikai feltételeket kellene a kormánynak megteremtenie, és csak ezután kerülhetne sor az erre épülő jogi szabályozás végrehajtására. Frakciónk tartózkodása azt fejezi ki, hogy nem tudunk olyan kormányzati intézkedést támogatni, amelynek nincsenek meg a technikai feltételei. Azzal sem értünk egyet, hogy olyan elvárásokat fogalmazzon meg a kormány az ügyvédek és a közjegyzők felé, amelyeknek nem lesznek képesek eleget tenni, ráadásul amelyek szakmai-etikai szabályokkal ellentétben állnak.

Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint módosító javaslatokkal csak részben korrigálhatóak a felvázolt problémák, ezért kérjük a kormányt a tervezet újragondolására.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 197 2007.04.02. 4:42  196-206

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Répássy Róbert képviselőtársammal a büntetőeljárásról szóló törvény egy szakaszának egyetlen bekezdésére tettünk módosító javaslatot, és úgy gondolom, azáltal, hogy az alkotmányügyi bizottság március 26-án tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta, valamint a mai napon a tisztelt Országgyűlés a napirendet ezzel a javaslattal kiegészítette, egy olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amely a kormány részéről is támogatásra talál, és bízunk benne, hogy ezt a későbbiek során a parlament meg fogja szavazni.

(18.20)

Tulajdonképpen a módosító indítványunk a büntetőeljárási törvény szakértők kizárására vonatkozó rendelkezésére irányul. 2007. január 1-jéig a korábbi hatályos büntetőeljárási törvény úgy rendelkezett a szakértők kizárásáról, hogy szakértőként nem járhat el, aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója.

Időközben 2007. január 1-jén lépett hatályba a 2005. évi XLVII. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 103. § (1) bekezdésének b) pontja, amely újraszabályozta a szakértők kizárását. A módosítás a szakértők kizárása kapcsán szigorúbb rendelkezést állapított meg. A jogalkotó a korábbi kizárási okok mellett egy újabb elemmel egészítette ki a szakértők kizárásának szabályait. Eszerint szakértőként nem járhat el, aki az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban levő személy és ezek hozzátartozója.

A törvény hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy az új szabályozás indokolatlanul zár ki szakértőket a büntetőeljárásból. Javaslatunkban a korábbi szabályozás visszaállítását indítványoztuk. Eszerint a szakértő csak olyan ügyekben köteles az összeférhetetlenségét bejelenteni, ahol a szakértő vagy hozzátartozója az adott ügy elbírálásában bíróként, ügyészként vagy nyomozó hatóság tagjaként jár el. Ez a rendelkezés álláspontom szerint elégséges garanciát biztosít a szakértő esetleges elfogultságának kiszűrésére. Egyébként az alkotmányügyi bizottságban a benyújtott törvénymódosítási javaslatunk tárgyalása során a kormánypárti képviselő is úgy nyilatkozott, hogy támogatható az előterjesztésünk.

Jelen volt a bizottsági ülésen dr. Melegh Gábor, az Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, aki hozzászólásában szintén támogatásáról biztosította a javaslatunkat, sőt ő is úgy látja, hogy túlzottan szigorú a január 1-jén bevezetett szabály. Néhány gyakorlati példát is felhozott annak igazolására, hogy szükségeltetik a törvény módosítása, ebből néhány mondatot, ha szabad, az időkeretem terhére még idéznék. Tehát Melegh Gábor szerint több megyében a szakértői intézet vezetője érintett, így az egész megyében az összes ott foglalkoztatott szakértő gyakorlatilag ki van zárva, mert ott az intézet más megyében nem folytathat szakértői tevékenységet. Talán nem foglalkoztak kellően azzal, hogy a folyamatban lévő ügyeknek ez egy további elhúzódását jelenti, hiszen a kizárt szakértők véleménye helyett valaki mást kell igénybe venni, és ennek jelentős költségigénye van. Előadása szerint ő tíz éve vezetője a szakértői kamarának, és tíz év alatt egyetlen bejelentés sem érkezett, amely a szakértői tevékenységet kifogásolta volna.

Álláspontunk szerint a büntetőeljárási jogszabálynak ez irányú módosítása mindenképpen szükségeltetik. Kérjük a kormánypárti képviselőket, hogy szíveskedjenek támogatni, és ha esetlegesen módosító indítványuk van, azt nyilvánvalóan megtárgyaljuk, és amennyiben úgy találjuk, akkor azokat mi is támogatni fogjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 205 2007.04.02. 2:07  196-206

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány gondolatot; én SMS várása nélkül is tudom, hogy kik szavazták meg annak idején. A Fidesz is megszavazta azt a törvénymódosítási javaslatot, amely annak idején a parlament előtt feküdt.

Az valóban igaz, hogy 2007. január 1-jétől márciusig az idő rövid ahhoz, hogy itt tapasztalatokat vonjunk le, de ez az idő viszont elég volt arra, hogy nagyon sok szakértő keresett meg a felmerült gyakorlati problémával, hogy teszem azt, felesége ügyészségen dolgozik, ő szakértő, most abban a megyében szakértőként nem járhat el, van egy csomó olyan ügy, amiben már korábban szakértőként járt el, a jelenleg hatályos szabály szerint akkor ezeket az ügyeket újra kell kezdeni, új szakértőket kell kirendelni. Úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom nemcsak a szakértőkbe, hanem ugyanúgy az ügyészbe, bíróba vetett bizalom is. Tehát magyarul, a szakértőkkel szemben álláspontom szerint nem állapíthatunk meg szigorúbb feltételeket, mint az ügyészekkel vagy a bírákkal, vagy netán az ügyvédekkel szemben.

Amikor benyújtottuk a módosító javaslatunkat, mi nem gondoltuk azt, hogy egy tökéletes módosító javaslat. Bárándy kollégával már erről beszéltünk, hogy kormánypárti képviselőként módosító javaslatot nyújt be a javaslatunkhoz, ezt mi megbeszéljük, megtárgyaljuk, és úgy azt mi nyilvánvalóan be fogjuk fogadni, mert a módosító javaslat a jelenlegi helyzetet meg fogja oldani, és nem okoz olyan anomáliákat, amelyeket most jelenleg akár a szakértői kamara elnöke, akár egyes szakértők irányunkban eddig benyújtottak, illetőleg felmerült.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 106 2007.05.08. 2:02  35-111

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttem szóló hozzászólása késztetett arra, hogy felszólaljak térségem, a bihari-sárréti térség ügyében, ugyanis több alkalommal átlapoztam az előttünk fekvő törvénytervezetet, és egyetlen számot kerestem volna benne, de sajnos ebben nem találtam, nevezetesen: a régi rendszerben 4/A-nak, jelenleg 42-esnek nevezett út gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését.

Ha kicsit humorosan akarom kifejezni magam, akkor azt mondom, hogy most készül Magyarország legnagyobb elkerülő autópályája, illetőleg gyorsforgalmi útja, amely elkerüli a bihari-sárréti térséget. Itt körülbelül 130 ezer ember további sorsáról, lehetőségeiről van szó, hiszen ha megnézzük Magyarország úthálózatát, akkor ebben a jogszabálytervezetben, ami most előttünk fekszik, szerepel Szolnok és Püspökladány között, továbbá Debrecenig a 4-es számú fő közlekedési útvonal gyorsforgalmivá történő fejlesztése, majd tovább a 35-ösnek a határ felé.

(12.50)

De ezzel tulajdonképpen az általam említett 130 ezer embert érintő, a bihari-sárréti térséget érintő elkerülő út elkészítése is folyamatban van.

Éppen ezért módosító indítványt nyújtottam be, amely arra vonatkozik, hogy ebben a térségben a 42-es számú főút gyorsforgalmivá történő fejlesztését is vegye be a kormányzat, hiszen a közút mellett a vasúti hálózatunk is olyan, hogy Püspökladányban kell mozdonyt cserélni, hiszen a határ felé nincsen villamosítva.

Kérem a kormány tisztelt jelen lévő képviselőjét, hogy fontolják meg, és majd támogassák ezen javaslatomat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 112 2007.05.09. 8:01  3,6,107-131

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről támogatjuk az adatvédelmi biztos 2006-os beszámolójának elfogadását, amely szokás szerint alapos tárházát adja az adatvédelmi problémáknak, illetve az azokban az ügyekben meghatározott állásfoglalásoknak.

Az adatvédelmi biztos tapasztalatai szerint már nem az állami adatkezelők adták a bepanaszolt szervek többségét. A tendencia megváltozott, és egyre inkább a magánszektor, a magánszféra adatkezelését sérelmezték az állampolgárok. Sok esetben a panaszosok nem is az egyes adatkezeléseket, hanem azokat a módszereket kifogásolták, amelyek részben az új technikai fejlődés kapcsán kialakultak, és amelyek az állampolgárok ellenérzését váltották ki. Ilyenek például a biometrikus azonosítók, a rádiófrekvenciás azonosítók, a kamerarendszerek vagy akár az adatelemző, egyszerű hazugságvizsgálati szoftverek.

A beszámoló ebben az évben is tartalmazza az elmúlt év legfontosabb statisztikai adatait. Az ügyiratok száma némileg csökkent, ez azonban a biztos tájékoztatása szerint a jogszabály-véleményezések miatt következett be. A panaszügyek száma nem csökkent, a jogszabály-véleményezéseknél viszont figyelembe kell venni azt, hogy az elmúlt év választási év volt, ezért némileg csökkent a jogszabálytervezetek száma.

Sérelmezi az adatvédelmi biztos, hogy bár a schengeni csatlakozásunk kapcsán új feladatokat kapott hivatala, ez mindeddig nem párosult semmiféle költségvetési többlettámogatással. Sőt a megszorító intézkedések miatt még abból a létszámból is vissza kellett vennie, amely az egyéb megnövekedett feladatokkal, a közös európai ellenőrző munkacsoportban való részvételünkkel járna.

Az adatvédelmi ombudsman jelezte az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy az általános biztos és közte ellentétes álláspont alakult ki a pozitívadós-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatosan. Az adatvédelmi biztos felhívta a figyelmünket arra, hogy a maga részéről nem támogatja a tervezett törvényi szabályozást, mert álláspontja szerint az alkotmányos alapjogok szempontjából aggályokat vet fel a tervezet.

Tisztelt Ház! A 2006-os beszámoló közel tízoldalnyi terjedelemben foglalkozik az őszi zavargások kapcsán felmerült adatvédelmi kérdésekkel. Aki végignézte a ma délelőtti vitát, amely délutánra is áthózódott, az láthatja, hogy az eltelt néhány órából legalább egyharmada az őszi zavargásokkal foglalkozott. A szeptemberi-októberi események ugyanis nemcsak az állampolgári jogok biztosának adtak feladatot, hanem az adatvédelmi biztosnak ugyanúgy.

Az adatvédelmi biztos úr beszámolójában részletezi, hogy milyen problémákkal fordultak hozzá a panaszosok. Megtudhattuk, hogy a rendőrség több ízben is adatvédelmi szempontból teljesen jogellenes megkereséssel fordult a kórházakhoz a sérült tüntetők adatai után. A rendőrség a 2006. október 23-24-ei időpontban orvosi ellátásra jelentkezett betegek mindegyikének adatait meg akarta szerezni, válogatás nélkül és tekintet nélkül arra, hogy esetleg kapcsolatba hozhatók-e a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekményekkel. Vagyis az adatszolgáltatás teljesítésével a rendőrség megkapta volna az otthoni sérüléssel, egyéb megbetegedéssel kezelt betegek adatait is. A rendőrség megkeresése alapján az érintett kör kiterjedt volna a pár hónapos csecsemőkre és a nyolcvanéves mozgáskorlátozott állampolgárokra is.

Szintén a rendőrségi eljárást érintette egy másik vizsgálat, amely azokon a bejelentéseken, tájékoztatókon alapul, amelyek szerint a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás egyes intézményeiben működtetett kamerák felvételeiről az érintettek kérésükre nem kaptak semmiféle tájékoztatást. Számukra a betekintést megtagadták azzal az indokkal, hogy a kamerák a kérdéses intézményekben nem működtek. A kérdéses ügyekben az érintettek azért kérték a felvételeket, mert azokat bizonyítékként akarták felhasználni a rendőrség ellen indítandó eljárásokban, erre ugyanis az információs önrendelkezési jog alapján lehetőségük van.

(14.30)

Tisztelt Ház! A felsorolt ügyek mellett én egy másik problémát is fel szeretnék vetni. Az őszi zavargások kapcsán két gyanúsítotti, ha úgy tetszik, bűnelkövetői körrel állunk szemben: az egyik a tüntetők bűncselekményei, a másik pedig a rendőrök bűncselekményei. Ennek a körnek az adatvédelme - finoman szólva - egyáltalán nem egyformán valósult meg.

Gondolok arra, hogy miközben a tüntetők és esetleg bűncselekményt elkövető tüntetők személyes adatai a teljes nyilvánosság előtt zajlottak, a becenevüktől kezdve a lehallgatott telefonbeszélgetésükig, az arcképük és minden egyes személyes adatuk megjelent, eközben a mai napig egyetlen eljáró rendőr nevét nem lehetett megismerni, nem tudjuk, hogy kik azok, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban.

Nem is beszélve arról, ami a médiában megfigyelhető, hogy míg a bírósági tárgyalásokon a tüntetők esetében a fiatalkorúakat leszámítva minden esetben megmutatják azt, hogy kiről van szó, eközben a rendőrök, akik mégiscsak hivatalos személyként jártak el ezekben az eseményekben, mindenféle kitakarással, eltorzított hangon és egyéb módon jelennek meg. Mindez annak ellenére így történik, hogy a közfeladatot ellátó személy feladatával összefüggő adata nyilvános. Engem a leginkább az érdekel, hogy nincs-e itt valamiféle visszásság. Hiszen az egyik egy magánszemély, aki még ha bűncselekményt is követett is el vagy pontosan ennek gyanúja fennáll, neki a személyiségi adatait nem tartják tiszteletben, amivel ellentétben a hatósági személyek teljes anonimitása látható ezekben az ügyekben. Ha egy kicsit sarkítani akarnék, akkor azt mondanám, hogy nemcsak azonosító jelvény nélkül léptek fel, hanem gyakorlatilag arctalanul egy csomó Anonymus követte el a gyanú szerinti bűncselekményeket.

Azért hangsúlyozom ezt, mert 170 feljelentés érkezett a rendőri brutalitások kapcsán, és több mint 37 esetben már meggyanúsított rendőrökről van szó. Még egyszer mondom, mintha a mai napig is óriási titokban tartanák ezeket, amit én nem értek, hogy miért van. Hiszen ha például az MSZP kongresszusán üdítőt elcsent rendőröket azonnal felfüggesztették a szolgálatból, akkor vajon a másik esetben, akik ennél jóval súlyosabb bűncselekményt követtek el, ez miért nem merült fel? Amennyiben ezeknek a személyeknek a kiléte ismert lenne, akkor felmerülhetne, hogy velük szemben is felfüggesztést alkalmazzanak.

Tisztelt Ház! Összefoglalva úgy látom, hogy ez egy nagyon bonyolult ügy, egyenlőtlennek látom itt a felek harcát, pedig a jog szempontjából ugyanolyan gyanúsítottakról van szó. Adott esetben ha elítélik őket, akkor azt kell mondanunk, hogy bűncselekményt elkövető személyekről van szó, függetlenül attól, hogy rendőrként voltak érintettek ezekben az akciókban, vagy tüntetőként voltak érintettek. A magunk részéről úgy látjuk, hogy a jogegyenlőség elve nem érvényesül ebben a tekintetben, de legalábbis nem maradéktalanul. Ezért szeretnénk, ha ezeket az ügyeket az adatvédelmi biztos úr a jövőben is figyelemmel kísérné, és a 2007. évi beszámoló összeállítása kapcsán kitérne a már megindult eljárások utóéletére, tapasztalataira.

Mindezek után szeretném megköszönni adatvédelmi biztos úr és a hivatal dolgozóinak lelkiismeretes munkáját, beszámolóját támogatni fogjuk a szavazás során, és a 2007. esztendőre is további jó munkát kívánok.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 262 2007.05.14. 3:37  235-274

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mielőtt az ajánlás 47. számú pontjában beadott módosító javaslatomról beszélnék, én is csatlakozom a Márton Attila képviselőtársam által előadottakhoz; nevezetesen ahhoz, hogy üdvözöljük a 32. ajánlásban beadott, Vadai Ágnes és társai által jegyzett módosító javaslatot, miszerint az M4-es Üllő-Kelet és Püspökladány-Kelet közötti 148 kilométert vegyék be autóútnak a mostani jogszabálytervezetbe. Ugyanazokra tudnék hivatkozni én is, mint amit a képviselőtársaim is elmondtak. Vadai Ágnes szó szerint azt mondta, kikerül az ország vérkeringéséből, illetőleg valódi lehetőséget nyújtana a térségnek.

Én ezt azért szeretném továbbfejleszteni, hiszen Püspökladányig jön ez az út, és Magyarország határa nem Püspökladánynál, hanem Ártándnál végződik, és valódi lehetőséget nyújtana, ha Ártándig megépülne a 47-es ajánlásban megjelölt 60 kilométer útszakasz a Bihar-Sárréten lakó embereknek. Hiszen ha megnézzük Magyarország térképét, és ismerjük azt, hogy melyek azok a területek, települések, amelyek az ország leghátrányosabb területei közé tartoznak, akkor a Berettyóújfalu központú bihari térség az ország kilenc leghátrányosabb térsége közé tartozik.

Az köztudomású tény, mindenütt olvassuk, hogy azok a térségek fejlődnek, ahol autópályák vagy autóutak vannak, illetőleg ennek a 30-40 kilométeres körzetében indul virágzásnak a gazdaság. Sajnos, a jelenlegi jogszabály szerint Bihar és Sárrét térségét, mintegy 130-140 ezer embert ez elkerüli, és nemhogy csökkenne az itt élők elmaradottsága, hanem ez még a későbbiek során növekszik, ha és amennyiben ez a jogszabály így kerül elfogadásra. Jelen pillanatban, ha én vagy a térségünkben lakó Budapestre akar jönni, akkor tulajdonképpen három utat választhatunk. Ha bemegyünk Debrecenbe, és úgy jövünk végig az autópályán, az 270 kilométer, ha Püspökladány, Karcag, Tiszafüred felé megyünk, 240 kilométer. A legrövidebb lenne a módosító javaslatban is beadott 4-es útnak, valamikori 4-es párjának, tehát a 42-esnek és a 4-es útnak az autóúttá fejlesztése.

Indokolja továbbá az is, ha megnézzük a határátkelőink forgalmát, a 32 közúti határátkelőből az ártándi a harmadik legforgalmasabb, közel 300 ezer kamion fordul meg az ártándi határátkelőhelyen. Megpróbáltam vasárnap este, amikor még nincs kamionforgalom, a személyforgalom is gyér, Budapestre jönni, épp tegnap jöttem, több mint 3 óra hosszát vesz igénybe az alig több mint 200 kilométer megtétele.

Arra kérem a kormányzatot, hogy a 47-es számú ajánlásban foglalt módosító javaslatomat szíveskedjék támogatni. A kormánypárti képviselőket is arra kérném, hogy ezzel a módosító javaslattal adjunk esélyt és lehetőséget a Bihar és Sárrét térségében élő embereknek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 84 2007.09.11. 7:12  73-91

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat többéves mulasztást pótol, ezt már többen is elmondták előttem, az Alkotmánybíróság 35/2005. számú Ab-határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. A döntés lényege szerint a tulajdonjogot sértő alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. szabályait nem hozta összhangba a kisajátítással szemben, az alkotmány 13. § (2) bekezdésében megállapított követelményekkel, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2007. június 30-ig tegyen eleget. Mindezek miatt indokolt a kisajátítás szabályainak törvényi szintű rendezése.

A T/3328. számú törvényjavaslat indokolásában megfogalmazott törekvésekkel messzemenően egyetértünk. Olyan törvényre van szükség, amely a közérdekű cél érdekében történő teljes, azonnali és feltétlen kártalanítást tűzi ki céljául, megfelelő eljárási garanciák, határidők megteremtése mellett. Sajnos úgy látjuk, hogy a kormány által előterjesztett törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, ami alkotmányossági aggályokat vet fel. Mivel úgy látjuk, hogy a tervezet aggályosnak tartott részei nemcsak részletszabályokat érintenek, hanem a jogszabály koncepcionális elemeit is, ezért jelen formájában a Fidesz frakciója nem tudja támogatni a törvényjavaslatot.

Tisztelt Ház! Nem támogatjuk azt az elképzelést, hogy a közérdekű célból az ingatlan tulajdonjogát bárki megszerezhesse, mert az túllépné azt a több évtizedes alapkövetelményt, hogy közérdekű célra a nem állami tulajdonban levő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése csak az állam vagy a helyi önkormányzat részére lehetséges. A közérdekű célból, de magánforrásból finanszírozott beruházás esetén a kisajátításnak szintén a magyar állam, illetőleg az önkormányzat javára történő tulajdonszerzést kellene eredményeznie. A kisajátítást kérő részére átadandó ingyenes használati vagy vagyonkezelői jogosultság a magyar állam, illetve az önkormányzat tulajdonjogának fenntartása mellett továbbra is szükséges és elegendő volna.

(14.10)

Álláspontunk szerint a kisajátítás útján történő tulajdonszerzés magánszemélyek, illetve gazdálkodó szervezetek részére történő biztosítása, a közérdekre való hivatkozás törvényi kiskapujának megteremtése súlyos visszaélések veszélyét hordozza magában. Az üzleti célok által motivált, közérdek mögé bújtatott tulajdonszerzési szándékok kezelhetetlen helyzetet, alkotmányos visszásságot okozhatnak. Úgy látjuk, hogy a kisajátítást kérők lehetséges körének indokolatlan kiterjesztése állampolgári és önkormányzati jogokat sérthet, méghozzá törvényi felhatalmazással. Ezt olyan lényeges pontnak tartjuk, ami lehetetlenné teszi, hogy támogassuk a kormány előterjesztését.

Tisztelt Ház! A tervezet 2. §-a célul tűzi ki, hogy a)-tól o) pontig történő taxatív felsorolással valamiképpen definiálja a közérdekű cél fogalmát. Ez a felsorolás helyenként leszűkíti, helyenként azonban nagyon is tágan vonja meg a közérdekű cél fogalmi körét. Összességében tehát álláspontunk szerint úgy rossz ez az egész, ahogy meg van határozva.

A honvédelmi céllal történő kisajátítást például egészen megfoghatatlan módon kísérli meg definiálni a javaslat szövege. A tervezet szerint honvédelmi céllal akkor lehetséges a kisajátítás, ha "az a honvédelmi feladatok ellátása érdekében szükséges". Nem értjük azt sem, hogy a bányavállalkozók érdekeinek kiemelt védelme hogyan kaphat helyet a közérdekű cél fogalmának pontosítása során. Ugyanakkor a tervezet indokolatlanul szűkíti le a közérdekű cél fogalmát a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelői létesítmény elhelyezése esetén. Megítélésünk szerint indokolt esetben az önként vállalt önkormányzati feladatoknál is lehetőséget kellene teremteni a kisajátítás kezdeményezésére.

A tervezett szövegben sok olyan fogalmat találunk, amelyek úgynevezett gumifogalmak, más néven a gyakorlatban nehezen értelmezhető fogalomnak tekinthetők. Ilyen például az, amikor a javaslat szövege arról rendelkezik, hogy az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges. Nem világos, hogy a jogalkotó mit ért gazdaságos értékesítés alatt, ki és mi alapján fogja eldönteni, hogy adott esetben van-e lehetőség a gazdaságos értékesítésre.

Tisztelt Ház! Nem szeretnénk a kisajátítási eljárás részleteiben elmélyedni az általános vita során, annyit azonban jeleznénk, hogy helyenként hiányosak az eljárás részletszabályai, helyenként fölösleges rendelkezések nehezítik az eljárás érthetőségét, áttekinthetőségét. Az eljárási szabályok nem igazítanak el abban, hogy hogyan kell eljárni, ha például a felajánlott cserelakást, helyiséget a használó nem fogadja el, nincs megegyezés, de a cserelakásra vonatkozó igényéről nem mond le, a kisajátítást kérő nem tud cserelakást biztosítani, vagy a kisajátítandó lakás, helyiség értéke és a cserelakás, illetve helyiség értéke eltér. Lehet-e például a kártalanításra jogosultat fizetésre kötelezni? Ez csak egy példa, de hasonlókat sorolhatnánk fel a jogszabálytervezetből.

Végezetül még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy miért vannak komoly fenntartásaink a kisajátítási törvénytervezettel kapcsolatban. Álláspontunk szerint a kisajátítás kérdése kényes terület, ahol tekintettel kell lenni az állampolgári jogokra, az önkormányzati, állami jogokra és érdekekre. Amennyiben úgy látnánk, hogy az igazságügyi tárca mindezeket szem előtt tartva készítette volna el a jogszabálytervezetet, szíves örömest támogatnánk a törvény megszületését. Nem vagyunk hívei az alkotmányos mulasztás fenntartásának sem, sajnos azonban úgy látjuk, hogy a kormány egyelőre ismeretlen külsős személyeket és társaságokat kíván helyzetbe hozni a kisajátítást kérők lehetséges alanyaiként. Ez nagyon veszélyes dolog, mert a közérdekű cél címszava mögé bújva üzleti társaságok, építőcégek, bányavállalkozók saját üzleti céljaik érdekében juthatnak törvényesen állami, önkormányzati ingatlanhoz vagy magánszemélyek tulajdonához.

Az államnak ehhez nem lenne szabad jogszabályi felhatalmazást adnia és kiszolgáltatottá tennie állampolgárait, önkormányzatait, sőt akár saját magát is. S akkor arról még nem is szóltam, hogy abban a pillanatban, hogyha valakik ezt a törvényt nem a jogalkotó céljának megfelelően kívánják alkalmazni, akkor ez a törvény a jövőbeni korrupció melegágya. Kérem, gondolják újra ezt a törvényt, jelen formájában nem tudjuk támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 304 2007.10.01. 2:09  299-308

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 6., 7. pontjában foglalt módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, de mielőtt ehhez kapcsolódóan hozzászólásomat megejteném, két-három gondolatot engedjenek meg.

A kisajátítási törvényjavaslat 42 paragrafusból áll, ehhez képest 65 módosító javaslat érkezett, tehát nincs olyan pontja, paragrafusa a kisajátítási törvénynek, amelyhez módosító javaslatot ne nyújtottak volna be, és ehhez képest a benyújtott módosító javaslatokból 32 darabbal az előterjesztő is egyetért, tehát nagy valószínűséggel elfogadásra kerül. Ismereteim szerint több tíz a kapcsolódó módosító indítványok száma. Úgy gondolom, mindez azt mutatja, hogy az előterjesztő, azaz a kormányzat részéről a kisajátítási törvény átgondolásra szorul.

Tekintettel arra, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek koncepcionális kifogása van a kisajátítási törvénnyel kapcsolatosan, így azt nem támogatjuk. Annak ellenére nem támogatjuk, hogy például Faragó Péter 6., 7. módosító indítványa támogatható lenne, hiszen olyan evidenciákat visz be a módosításba, amelyek a kisajátítási hatóságot a közigazgatási hivatallal cserélnék fel, hiszen a közigazgatási hivatal végzi a kisajátítási tevékenységet, vagy például a kisajátítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése nem bejegyzés, hanem az elfogadott terminus technicus szerint feljegyzés.

Tehát ilyen módosító javaslatokat támogathatnánk, de tekintettel arra, hogy úgy véljük, hogy a kisajátítási törvény jelen formájában való elfogadása burkolt privatizációt foglal magában, arra való tekintettel, hogy állami és önkormányzati tulajdont is ki lehetne sajátítani akár magánszemély kérelmére is, ezért a magunk részéről a támogatható módosító indítványokat sem tudjuk támogatni ezen okok miatt.

Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 186 2007.10.02. 1:34  109-277

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tóth Károly képviselőtársam, a békéscsabai kórház példájára szeretnék reagálni. Berettyóújfaluban 2002-ben, 2003-ban, azt megelőzően és most is az önkormányzat a kórház tulajdonosa, tehát nem volt tulajdonosváltás. 2003-ban az akkor aktuális egészségügyi miniszter, Kökény Mihály Berettyóújfaluban járt, és a következőt mondta a berettyóújfalui kórházról.

(17.40)

"Ennek a kórháznak nincsenek bénító adósságai, rendelkezik minőségbiztosítással, van hosszú távú koncepciója a fejlesztésre, és van 320, azaz háromszázhúsz millió forint tartaléka." 2003-ban jött az új szabályozási rendszer, ennek a kórháznak egy év alatt elfogyott a 320 millió forint tartaléka. Nem tulajdonosváltás volt, ugyanúgy dolgoztak, nem felejtettek el dolgozni az ott dolgozó orvosok és egészségügyi dolgozók, tönkretették önök a kórházat - nem a tulajdonos -, kivonták belőle a pénzt, és 2003 óta a 983 dolgozóból mind a mai napig több mint 200-at kellett elbocsátani. A kormány kiveszi a pénzt, és az önkormányzatra hagyja a kellemetlen feladatot, hogy a dolgozóit küldje el. Úgyhogy nem a tulajdonossal van baj, hanem a kormánnyal, aki nem engedi dolgozni a kórházakat. (Babák Mihály: A fejétől büdösödik a hal!)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 274 2007.10.02. 6:13  109-277

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az utolsó szó jogán - mint utolsó felszólaló - először is megköszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik kitartottak, és hősiesen végighallgatták a hozzászólásokat.

A zárszámadási törvény vitájakor mit is csinálunk? Az ígéreteket, a terveket összehasonlítjuk a tényszámokkal, ehhez pedig én segítségül hívom Veres János pénzügyminiszter úr expozéját, a 2006-os költségvetési törvény tárgyalásakor, amit elmondott. Mit is mondott a miniszter úr? A 2006. évi költségvetést a felzárkózás, a foglalkoztatás és a fejlesztés költségvetéseként aposztrofálta, hozzátéve még azt is, hogy további jellemzője a fegyelem. Most, amikor látjuk, hogy mi valósult meg a 2006. évi költségvetésből, akkor biztosan állíthatjuk, hogy a kormány, illetve a miniszter úr az alliteráció kedvéért nevezte a 2006. évi költségvetést a felzárkózás, a foglalkoztatás, a fejlesztés, a fegyelem költségvetésének, mert abból semmi sem valósult meg.

Visszatekintve az akkori expozéra, ha sarkosan akarok fogalmazni, akkor abban egyetlen igaz mondatot találtam - a törvény címén túlmenően természetesen -, amely így hangzik: "Ez a tervezet, amit most tárgyalunk, Magyarország második teljes uniós évének költségvetése." Ez igaz.

Tisztelt Ház! Leszögezhetjük a tények ismeretében, hogy a 2006. évi költségvetés egy választási ígéretekkel felturbósított költségvetés volt. Mit is ígértek 2006-ra vonatkozóan? "Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a régebbi uniós tagországokhoz - szólt az expozé -, tartósan az Európai Unió átlagánál gyorsabb ütemű növekedésre van szükség." Ehhez ígértek 4 százalék körüli GDP-növekedést, és a valóság 1,2 százalék. 2006-ra az infláció az expozéban elhangzottak szerint 2 százalék közelében alakult. A valóság ezzel szemben, hogy az infláció 8,3 százalékos.

Olyan ígéret hangzott el, hogy az alacsony infláció miatt másként kell számolni a béremelésekkel, azaz hozzá kell szokni a jóval kisebb számokhoz, már ami a béremeléseket illeti. Sajnos, a dolgozók a béremelések vonatkozásában hozzászoktak a jóval kisebb számokhoz, csak az infláció vonatkozásában a nagyobb számokhoz kellett hozzászokni, aminek az lett a következménye, hogy 2006-ban jelentős reálbércsökkenést szenvedett a lakosság, szemben az ígért jelentős reálbér-növekedéssel. Célként elhangzott, szintén az expozéban, hogy az euró 2010 körül kerül bevezetésre. Ez az időpont mára ködbe veszett, hála a kormány áldásos tevékenységének, és már céldátumot sem mernek megjelölni.

Tisztelt Ház! A költségvetés ígérethalmazt tartalmazott a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására, pontosabban: az expozéban úgy hangzott el, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására koncentrálnak. Jómagam ilyen leghátrányosabb helyzetű kistérség, nevezetesen, Bihar képviselője vagyok, és azt kell megállapítanom, hogy a kormány formai időzítése vagy koncentrációja nem sikerült, hiszen ebből a megkülönböztetett figyelemből az itt élők semmit sem észleltek. Ezzel szemben folytatták a kisposták bezárását, a falusi iskolák összevonását, az 1500 lélekszám alatti települések iskoláinak tagintézménybe való bekényszerítését, a kistelepülések gyógyszertárainak, orvosi ügyeleteinek ellehetetlenítését, egyszóval szisztematikus falurombolást, a Nyugaton preferált vidéki életforma, illetve életmód feltételeinek a megszüntetését.

Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy emelkednek a helyi önkormányzatok támogatásai is, ezzel szemben csak a helyi önkormányzatok feladatai bővültek, a támogatásai pedig szűkültek. Ezekről egyébként az önkormányzati vezetők tudnának bővebbet nyilatkozni. Hogy ez mennyire így van, mármint az önkormányzatok ellehetetlenítése, arra bizonyíték egy mai hír is, amely szerint arra készül a kormány, hogy megtiltja, illetve megnehezíti az önkormányzatok hitelfelvételét. Úgy gondolom, ez az első lépés az önkormányzati rendszer részbeni felszámolására, vagy legalábbis félreérthetetlen támadás ellene.

Tisztelt Ház! Aki végigélte 2006-ot, az tudja tanúsítani, hogy nincsen rétege a társadalomnak, amelyet a jelenlegi kormány ne hozott volna hátrányos helyzetbe. A kistelepülések, kórházak, iskolák, önkormányzatokon keresztül az autóstársadalomig bezárólag, mind-mind szenvedik a hazugság árát, amelyet nekünk, állampolgároknak kell megfizetni, mert a 2006. évi költségvetés a hazugság költségvetése volt, amelynek fájdalmas ára van. Az autóstársadalmat éppen most riogatják az elektromos úthasználati díj bevezetésével, amely természetesen megint zsíros megrendeléseket biztosít kormányközeli cégeknek. Az ország több pontján bevezette a kormány ebben az évben, így a választókörzetemben is mintegy 8 kilométeres szakaszon a tehergépjárművek után fizetendő úthasználati díjat, amely jelentősen növeli az üzemben tartók költségeit, és az érintettekben jogos felháborodást okoz.

Tisztelt Ház! Mi a tanulsága a 2006. évi költségvetésnek? A legnagyobb tanulság az, ahogy azt Varga Mihály képviselőtársam megfogalmazta: igazat kell mondani. Magyarország hitelét vesztett ország lett, hiszen a lakosságon kívül a nemzetközi porondon is elvesztette hitelét. A hatalom megtartása érdekében ez a kormányzat kockára tette a magyar gazdaság és a magyar lakosság jövőjét.

Mindezek miatt erre a törvényjavaslatra csak nemmel lehet szavazni, és erre kérem a kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy ezzel megtegyék az első lépést hitelességük visszaszerzése iránt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 360 2007.10.16. 7:35  353-371

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Ha jól figyeltem államtitkár úr előadását, akkor az indoklásban, a jogszabály indokolásában megütötte a fülemet a következő mondat: "Nem egyeztethető össze a bíróságok függetlenségével, hogy a bíró döntse el pártfogó ügyvéd kirendelését." Eddig összeegyeztethető volt? Eddig ezzel kapcsolatosan semmifajta aggály és probléma nem merült fel.

A másik dolog, Bárándy képviselő úrhoz csatlakozom, valóban, a szocialista-szabad demokrata kormány nagyon sokat tett a jogi segítségnyújtás intézményének létrehozására, főleg azzal, hogy elszegényítette az országot, hiszen a jogi segítségnyújtás intézménye azt mutatja, hogy egyre szegényebbek az emberek, egyre inkább igénybe veszik az állami finanszírozást a jogi segítségnyújtás esetén, tehát ebben valóban igaza van a képviselőtársamnak.

Ami magát a jogszabályt illeti, valóban teljessé teszi a jogi segítségnyújtás intézményét azzal, hogy lehetővé teszi polgári és büntetőeljárásokban - tehát nemcsak az okiratszerkesztés, iratbetekintés vonatkozásában, hanem az eljárásokban is - jogi segítők igénybevételét, hiszen a korábbi szabály értelmében csak peren kívül adhattak tanácsot, illetőleg szerkeszthettek beadványokat. Az ügyfelek hatékony jogi, illetőleg érdekérvényesítéséhez bizonyos esetekben az is elengedhetetlen, hogy jogban jártas szakember a bírósági eljárásban részt vegyen, a fél képviseletét ellássa.

Az új szolgáltatások lényegében a jogi segítők polgári ügyben pártfogó ügyvédkénti fellépését jelentik, továbbá a büntetőperes jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat is. A jogi szolgáltatások körének bővítését mindezekre tekintettel mi is támogatjuk, hiszen sajnos ennek a feltételei adottak abban a vonatkozásban, hogy egyre több ember igényli az állami segítséget eljárásai során.

Aggályosnak tartjuk azonban a támogatás igénybevételének a javaslatban rögzített feltételeit, pontosabban a 12. § a) pontjában megfogalmazott, mondhatni, gumi jogszabályt, ugyanis szubjektív elemeket tartalmaz, ami nehezíti az egységes joggyakorlat kialakítását a rászorultak körének meghatározása vonatkozásában. Például mást jelenthet a jogban járatlanság, mondjuk, a fővárosban, mint egy eldugott vidéki faluban. Szerencsés lenne az a) pontot kigyomlálni a szubjektív elemektől, és konkrétabb meghatározást kellene adni e vonatkozásban.

Tisztelt Ház! Ma az állam a pártfogó ügyvédek és a kirendelt védők közreműködésével gondoskodik az arra rászorultak jogi képviseletéről. Az ügyvédeket az érintett eljárást lefolytató bíróságok, hatóságok rendelik ki, az ennek keretében nyújtott jogi szolgáltatás színvonala azonban nem sokszor meg sem közelíti a meghatalmazottak által ellátott jogi képviselet színvonalát. Ebben maximálisan egyetértek Bárándy képviselőtársammal, magam is gyakorló ügyvéd vagyok, és látom a különbségeket, ha valakit megbíznak egy üggyel, vagy ha kirendelt védőként vagy pártfogó ügyvédként jár el.

A jogi segítségnyújtás reformjának ezért fontos célkitűzése volt, hogy a jelenlegi, kirendelésen alapuló pártfogó ügyvédi képviseletet a külföldi jogrendszerekben bevált modellekhez hasonlóan felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés; a javaslat ennek részletes szabályait is tartalmazza. Kivételes esetekre, ha a jogi segítő időben történő meghatalmazásával nem biztosítható a jogi képviselet, továbbra is fenntartja a kirendelés intézményét, alapvetően azonban a jogi segítői névjegyzékben szereplő mintegy 400 ügyvéd feladata lesz a pártfogó ügyvédi képviselet ellátása. Mindezek ellenére kétségeink vannak afelől, hogy a jogi segítségnyújtás eme reformjának kitűzött célja, nevezetesen a jogi képviselet megfelelő színvonalának a biztosítása elérhető-e a törvényjavaslatban megfogalmazott eszközökkel.

Tisztelt Ház! A javaslat rendelkezései átalakítják a polgári perrendtartás költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezéseit. Az állam a kedvezmények rendszerébe a költségek átvállalása helyett be kívánja iktatni a költségek állam általi megelőlegezését. A költségek viselését csak kivételes esetben, a legrászorultabbak esetében vállalná magára az állam, emellett a törvény rendelkezései között megjelenne a részleges költségkedvezmény intézménye is. A javaslat az alapjogszabályt 11/A. és B. §-okkal egészíti ki. Ezen rendelkezések vonatkozásában aggályosnak tartjuk azt, hogy az eljáró ügyvéd legyen köteles érvényesíteni az ellenféllel szemben a részére megítélt díjat. Szerencsésebb lenne a szabályozást oly módon egységesíteni, hogy az ügyvéd díját minden esetben a jogi segítségnyújtó szolgálat fizetné meg, és a szolgálat érvényesítené perköltség iránti igényét a pervesztes féllel szemben. Amennyiben a javaslat szerinti normaszöveg kerül elfogadásra, az esetben a pervesztes féllel szemben mind a jogi segítségnyújtó szolgálat a díjelőleg vonatkozásában, mind pedig az eljáró ügyvéd fellép költségigényével.

Felmerül az a kérdés is, hogy ha és amennyiben a pervesztes fél fizetésképtelen, ez esetben ki fizeti meg az eljáró ügyvéd díját és költségeit. Az is előfordulhat, hogy az eljáró ügyvéd hosszú hónapokig nem jut hozzá az őt megillető díjhoz, s ha ez sok esetben fordul elő, abban az esetben hogyan követelhető meg tőle a színvonalas munkavégzés? Nem beszélve arról, hogy a javaslat szerint a bíróság csak megállapítja azt, hogy melyik fél viseli a költségeket, és annak mértékéről a jogi segítségnyújtó szolgálat dönt, és döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, ami szintén ahhoz vezet, hogy jelentős mértékben elhúzódik az ügyvéd részére történő díjazás.

(22.00)

Tisztelt Ház! A büntetőperes jogi segítségnyújtás szabályainak hatálybalépésével a bíróság helyett a jogi segítségnyújtó szolgálat fog dönteni a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogói, ügyvédi képviseletéről, és a pótmagánvádló személyes költségmentességéről.

Úgy látjuk, hogy a kormány a teljes és részleges költségmentesség helyett, az állami kiadások csökkentése érdekében a jövőben igyekszik a költségek megelőlegezése felé terelni az állami segítségnyújtást. A polgári perrendtartás rendelkezésének módosításával a kormány a teljes költségmentesség körét szűkíteni kívánja.

A törvény eredeti céljával ellentétesnek tartjuk azt, hogy a rászorulók körét úgy bővítené a kormány, hogy a jövőben az érdek-képviseleti szervek és a kiemelten közhasznú szervezetek, vagyoni helyzetüktől függetlenül, rászorulóknak minősülnének. Tekintettel arra, hogy az egész intézmény a szegények támogatására jött létre, nem látjuk indokoltnak az állami segítségnyújtást igénybe vevők körének ilyen jellegű bővítését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kritikáink megfogalmazása mellett a benyújtott törvényjavaslatot támogatjuk, és reméljük, hogy a most elmondottakat az előterjesztő figyelembe veszi, és támogatni fogja az esetlegesen benyújtandó módosító javaslatainkat is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 194 2007.12.04. 6:03  15-261

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008. évi költségvetési törvényjavaslathoz beadott módosítási indítványaim két részre oszthatók, egyrészt amelyek szorosan a választókörzetemhez tartoznak, másrészt amelyek a költségvetés bírósági fejezetéhez kapcsolódnak. A kormányzat már a 2007. évi költségvetés elfogadásakor is igen szűkmarkúan bánt a bíróságokkal, hiszen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács több mint 100 milliárd forintban jelölte meg igényét, ezzel szemben 70 milliárd forint volt ténylegesen az elfogadott bírósági költségvetés. Csupáncsak megjegyezni kívánom, hogy ez majdnem 3,5 milliárd forinttal volt kevesebb a 2006. évi bírósági költségvetésnél.

A 2007. évi költségvetési törvény tárgyalásakor is megállapítható volt, hogy a bíróságok dologi kiadásokra, valamint fejlesztésekre jóval kevesebbet kaptak a jogosan felmerült igényüknél. Például a több mint hatéves számítógéppark már rég megérett a cserére, amelyre 2007-ben sem került sor, s erre a mostani költségvetés sem biztosít lehetőséget.

Tisztelt Ház! Az elmúlt évben 1 milliárd forint állt rendelkezésre a költségvetésben az igazságszolgáltatás beruházásainak finanszírozására. Ugyanerre a célra 2008-ban 1 milliárd 350 millió forint van. 2008-ban tulajdonképpen két beruházás befejezésére és három bíróság rekonstrukciójának folytatására nyílik lehetőség. Befejeződik a Fonyódi Városi Bíróság, valamint a Kiskunhalasi Városi Bíróság rekonstrukciója, a kettő összesen 400 millió forint, az előbbire 100, az utóbbira 300 millió forint van a költségvetésben, míg folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének felújítása 400 millió forint összegben, valamint ugyanilyen összegben a Budapesti IV-XV. Kerületi Bíróság épületének felújítása. A Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének rekonstrukciója 2000-ben, még egyszer hangsúlyozom, 2000-ben kezdődött el, azaz hét évvel ezelőtt, és ha ilyen ütemben halad, akkor mire befejeződik az utolsó emelet rekonstrukciója is, kezdhetik előről a felújítást.

Tisztelt Ház! Több vidéki bírósági épület állapota is indokolttá tenné, hogy minél előbb sor kerüljön a szükséges felújításra, de erre a jelenlegi költségvetési javaslat nem biztosít forrást. Álláspontom szerint legfontosabb feladat a Debreceni Városi Bíróság új épületben történő elhelyezése. Már az elmúlt évi költségvetéshez is nyújtottam be módosító javaslatot, hogy a kormányzati kommunikációra szánt 3 milliárd forintból legalább 1 milliárd forintot fordítsunk az új Debreceni Városi Bíróság felépítésének a megkezdésére.

(15.00)

A bíróságon dolgozók, az ügyfelek, a jogszolgáltatást igénybe vevők, amikor a Debreceni Városi Bíróság épületébe belépnek, valóságos életveszélynek vannak kitéve. Ezen túlmenően az ítélkezés tekintélyét is rontja az épület tűrhetetlen állapota. Debrecen megyei jogú város már az ítélőtábla felépülésekor jelentős mértékben hozzájárult a beruházás megvalósításához, és már akkor olyan nagyságú telket adományozott ingyenesen, amely lehetővé tenné a városi bíróság felépítését.

Az alkotmányügyi bizottság kihelyezett ülést tartott néhány héttel ezelőtt Debrecenben, ahol a résztvevők személyesen meggyőződhettek arról, hogy elodázhatatlan az új városi bíróság felépítése. Sajnos, módosító indítványom, amely ebben az évben is arra irányult, hogy a költségvetés legalább 1 milliárd forintot biztosítson a beruházás elindulásához, tekintettel arra, hogy most már 3 milliárd forint kellene a teljes megvalósításához, a kormányoldalról süket fülekre talált, és elutasításra került. Bízom abban, hogy az alkotmányügyi bizottság kihelyezett ülésén jelen lévő Kósa Lajos, Debrecen megyei jogú város polgármestere által javasolt beruházási konstrukció, amely a bíróság épületének felépítésére vonatkozik, a közeli jövőben megvalósítható.

Tisztelt Ház! A módosító indítványaim másik része Hajdú-Bihar megye 5. számú választókörzetéhez kapcsolódik; ezen belül a berettyóújfalui hidroterápiás gyógyközpont létrehozása, a Pocsaj-Létavértes közötti útszakasz felújítása, Berettyóújfalu, Mezősas, Körösszakál, Magyarhomorog és Komádi települések közötti útszakasz felújítása, valamint Püspökladány és Ártánd közötti vasúti szakasz villamosításának a megkezdése. Az általam indítványozott beruházások megvalósulásuk esetén jelentős mértékben csökkentették volna a bihari-sárréti térség hátrányos helyzetét, és akkor nem is beszéltem arról, hogy a 4-es és a 42-es főút gyorsforgalmivá tétele mennyire szükséges, hiszen a mostani elképzelések szerint Püspökladányig 2013-ig fog eljutni a gyorsforgalmi út. Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy az indítványaim a kormánypárti képviselők nem szavazatain elbuktak.

Ismét bebizonyosodott, hogy a kormány csak szóban harsogja a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását - mert sajnos a bihari térség a leghátrányosabb helyzetű térségek közé tartozik -, a meglevő hátrányok mérséklését és végső soron annak megszüntetését. Már ötödik éve vagyunk tanúi a virtuális kormányzásnak és a tényleges cselekvés hiányának. A hátrányos helyzetű térségekben lakók - így a bihariak is - eddig semmit sem éreztek abból a pozitív diszkriminációból, amit a kormány úton-útfélen hangoztat. A bihari-sárréti térség még távolabb került Európától, s ha így folytatódik, akkor a Románia területén lévő Bihar - ahogy ők mondják: Bihor - rövid időn belül leköröz bennünket. Igazán sajnálom, hogy nem jutott el a bihari-sárréti emberek hangja a kormányig és a kormánypárti képviselőkig.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 198 2007.12.04. 1:00  15-261

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tatai-Tóth képviselőtársam, ha jobban figyelt volna a hozzászólásomra, akkor nem mondott volna olyanokat a hozzászólása elején, amit mondott. Kénytelen vagyok kicsit a földrajzi ismereteit felfrissíteni: Debrecen az nem Bihar, Debrecen az Hajdú. Én a bihari térségről beszéltem, a bihari-sárréti térségről, ahol több mint százezer ember él, ahol Püspökladányban megáll a vonat, azt hiszik, hogy már itt a határ, mert le kell cserélni a mozdonyt, mivel tovább nincs villamosítva, ahol Nagykerekinél fel van szedve a vasúti sín, és nem lehet átmenni Nagyváradra vonattal, mert nincs sín.

Én ezekről a területekről beszéltem, azokról a területekről, amelyek a 4-es úttól délre fekszenek, és valóban elkerül bennünket minden. Ezeknek az embereknek is joguk van ahhoz, hogy ugyanolyan jogú állampolgárai legyenek ennek az országnak, és valóban megtegyenek mindent azért, hogy a hátrányos helyzetben lévő térségekben élő embereket felzárkóztassák.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 224 2007.12.04. 1:05  15-261

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A Gegesy képviselő úr által elmondottakhoz szeretnék hozzászólni, maximálisan egyetértve Kovács Zoltán képviselőtársammal. Pont erről beszéltem korábbi felszólalásomban, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekért a kormány tulajdonképpen semmit nem tesz.

Úgy gondolom, Gegesy képviselő úr elismeri azt, hogy az 1500 fő alatti településeken is emberek élnek. Itt növelni az önkormányzati bevételeket lehetetlen: 40 százalékos a munkanélküliség, a mezőgazdaság padlón van. Én a bihari térségből jövök, mind a 30 település önhikis. Bolyd, Bedő településeken 40 százalékos a munkanélküliség, egyetlen vagy legnagyobb foglalkoztató mindenütt az önkormányzat. Ezeken a településeken hol lehet növelni az önkormányzati bevételeket? Sehol sem.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 246 2007.12.04. 2:06  15-261

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Figyelemmel hallgattam Gegesy képviselőtársam összefoglalóját, ahogy ő mondta, megszokta, hogy utoljára szól hozzá, és megpróbálja összefoglalni a vitában elhangzottakat. Én valamiben egyetértek képviselőtársammal, én azt mondtam, hogy ezekben a hátrányos helyzetű térségekben lévő embereket kell helyzetbe hozni. Nem azt mondtam, hogy az önkormányzatokat kell telenyomni pénzzel, mert ha az önkormányzatnak sok pénzt adunk, nem termeli újra. Azt kiosztja, kötelező feladatokra fordítja, ebből nem termelődik új érték.

Én azt mondom, hogy ezeket a hátrányos helyzetű térségeket olyan pozitív diszkriminációban kell részesíteni, amely elindítja őket a felzárkózás útján. Például az önkormányzatoknál, ha pályáznak, akkor az önrészt valamilyen forrásból biztosítani kell. Az idetelepülő vállalkozóknak kell olyan jogi és gazdasági környezetet teremteni, amellyel arra ösztönözzük, hogy ezekbe a hátrányos helyzetű kistérségekbe jöjjenek. Még egyszer hangsúlyozom: nem azt mondtam, hogy az önkormányzatokat kell támogatni, mert az nem fog újabb értéket előállítani, hanem nyilvánvalóan az idetelepülő ipari vállalkozókat, mezőgazdasági vállalkozókat, tehát pluszjuttatásban kell részesíteni azokat a befektetőket, akik ezekre a területekre próbálnak tőkét hozni. Hiszen nem azonos környezet, mondjuk, egy Tiszaújváros, egy Százhalombatta önkormányzata vagy például a bihari térség egyes önkormányzatai.

(16.10)

Tehát én ezeket az elemeket hiányolom az ez évi költségvetésből. Ha és amennyiben lehetőség lenne, akkor így lehetne a hátrányos helyzetű kistérségeket helyzetbe hozni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 65 2008.05.14. 7:27  60-70

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyébként is elég bőséges felszólalási időmből nem sokat venne el az, ha személy szerint, illetőleg név szerint köszönteném a jelen levő képviselőtársaimat, hogy a rádióhallgatók is lássák (Dr. Avarkeszi Dezső: Hallják...), illetőleg hallják, hogy néhány elszánt képviselő részt vesz egy ilyen lényeges vitában.

Egyetértve a miniszter úr expozéjában, illetőleg az expozéja előtt tett megjegyzéssel, miszerint igen jelentős és sokakat érintő életviszonyokat szabályoz a most előttünk álló három törvényjavaslat, nevezetesen a polgári perrendtartásról, a bírósági végrehajtásról, valamint az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló törvényjavaslat, elöljáróban szeretném leszögezni azt, hogy már egyáltalán annak is örülünk, hogy érdemi, tényleges társadalmi viszonyokat szabályozó törvényjavaslatokkal találkozunk, mert a 2008. évi tavaszi ülésszak alatt alig tárgyalt ilyet a tisztelt Ház. Ez azt jelenti, hogy a kormány eddig úgy tett, mintha dolgozott volna, most már talán ténylegesen is végzi a dolgát. Bár ismét csak kapkodás lesz belőle, hiszen ismereteink szerint a tavaszi ülésszakból már egy hónap sincs hátra. Ilyen rövid idő alatt nagy horderejű törvényeket már meg sem lehet tárgyalni.

Ami a beterjesztett törvényjavaslat alapgondolatát, illetve koncepcióját illeti - nevezetesen az eljárások gyorsítása, a jogérvényesítés hatékonyabbá tétele, az igazságszolgáltatás időszerűsége, a jogviták elintézésének időtartama, és hogy mindezek a jogkeresők számára érzékelhető módon javuljanak -, egyetértünk.

(14.30)

Fontos az, hogy a jogbiztonság érvényesüljön, amelynek egy időszerűen, hatékonyan, szakszerűen és nem utolsósorban ügyfélbarát módon működő igazságszolgáltatás lehet az alapja.

Azt csupán csak megjegyezni kívánjuk, hogy a kormányprogram átfogó kodifikációról szólt, ezzel szemben annak vagyunk tanúi, hogy jelentősebb törvényeink - az előttünk fekvő polgári perrendtartás is - toldozgatással-foltozgatással próbál lépést tartani a kialakult életviszonyokkal. Megállapítjuk tehát, hogy a kormány - ellentétben az előttem szóló MSZP-s képviselőtársammal - ezen a téren sem tartotta be ígéretét, már ami a jogszabályalkotást illeti. Valóban elemi igénye a jogkereső állampolgároknak a gyors és szakszerű ügyintézés, és ennek a feltételnek a beterjesztett jogszabályok többé-kevésbé próbálnak eleget tenni.

Mindhárom beterjesztett törvényben nyomon követhető a kor követelményeihez való alkalmazkodás, így az elektronikus úton történő ügyintézés mind a bírósági, mind a végrehajtói, mind a közjegyzői eljárásban.

Tisztelt Ház! Sajnos, a törvény alkalmazásának sem személyi, sem tárgyi, sem technikai feltételei nem adottak jelenleg. Itt szeretném idézni Gatter Lászlónak, a Fővárosi Bíróság elnökének az elmúlt hónapban megtartott összbírói értekezleten elhangzott idevonatkozó megállapításait. A Fővárosi Bíróság elnöke szerint több bíróra, titkárra, fogalmazóra és tisztviselőre volna szükség ahhoz, hogy az eljárások felgyorsuljanak. Ám miközben létszámnövelés lenne indokolt, tavaly például 21 fővel csökkent a Fővárosi Bíróság dolgozóinak száma.

A cégbíróságokon július 1-jével bevezetendő egyórás bejegyzési határidő alkalmazásának sem a törvényi, sem a technikai feltételei nem állnak fenn, és hogy ez valóban működőképes legyen, ahhoz további jogszabályalkotás kéretik. Ugyanis nem született meg például az elektronikus tértivevényről szóló törvény. Ha nincs elektronikus tértivevény, akkor a határidők igazolása lehetetlen.

A technikai feltételek hiánya vonatkozásában példaként hozható fel - szintén elnök úrtól idézem - a cégbejegyzés körében, hogy a cég azonnali bejegyezhetőségéhez rögtön adószámot és statisztikai számot kell kapnia a cégbíróságnak egy elektronikus rendszeren keresztül. Ez a rendszer jelenleg sem működik megnyugtató módon, s ebből következik, ha egy napra leáll az adószámnak a cégbírósághoz való érkezése, akkor semmilyen módon nem tudják tartani az egyórás határidőt. Ezen túlmenően a bíróságok számítógéppel való felszereltsége is kívánnivalót hagy maga után, hiszen 6-7 éves elavult számítógéppel rendelkezik bíróságaink nagy része. Egyes bíróságoknak nemcsak a számítógépparkja, hanem maga az épülete is elavult, s néhány helyen - például választókörzetemben, Debrecenben - olyan az épület állapota, ami már nemcsak az ítélkezés tekintélyét rombolja, hanem a jogkeresők és a jogalkalmazók életét is veszélyezteti.

Ez a példa csak arra utal, hogy az elhatározott szándék és a tényleges valóság között micsoda űr tátong. Ahhoz, hogy a most előttünk lévő törvényekben foglaltak a gyakorlatban alkalmazhatók legyenek, jelentős költségvetési támogatásra lenne szükségük a bíróságoknak.

Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavaslatokban foglaltak némely vonatkozásban érthetetlenek számunkra, így például az is, hogy miért kell a bíróságoktól a közjegyzőkhöz telepíteni a meghatalmazások országos elektronikus nyilvántartását. Úgy véljük, emögött is az áll, hogy nincs költségvetési fedezet a számítógépes hálózat kiépítésére.

Véleményünk szerint az előzetes bizonyítás, valamint a szakértő kirendelésének közjegyzői nem peres eljárásba történő utalása szintén költségvetési megfontolásokon alapszik. Erre utal az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló törvényjavaslat általános indoklása, amely szerint a közjegyzői eljárásban ma sem biztosított költségkedvezmény, és a javaslat sem ad lehetőséget költségmentességre, valamint költségfeljegyzésre, azaz így a javaslatnak ezért költségvetési kihatása nincs. Tehát a jogkereső állampolgároknak kell a zsebükbe nyúlniuk.

Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy valóban érvényesülhessenek e három törvényjavaslatban megfogalmazott célok, azaz az igazságszolgáltatás időszerűsége, mindenképpen szükség van arra, hogy a kormány a bíróságokat nagyobb költségvetési támogatásban részesítse, teremtse meg a jogalkalmazás korszerű feltételeit.

A törvényjavaslatok egyes elemeivel kapcsolatos konkrét további észrevételeinket egyrészt a részletes vitában fejtjük ki, másrészt néhány módosító javaslatot is be fogunk nyújtani. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatok alapvető céljával egyetértünk, azokat támogatni fogjuk, figyelemmel majd az általunk benyújtandó módosító javaslatokra is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 110 2008.05.27. 4:18  107-119

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás módosításáról benyújtott törvényjavaslat alapelvével, miszerint a jogalkotó szeretné az eljárásokat gyorsítani és időszerűvé tenni, egyetértünk. Sajnos, úgy látjuk, hogy az idevezető út rosszul lett megválasztva, és a benyújtott módosító indítványaink nem nyertek támogatást a bizottsági meghallgatásokon. Mi sem bizonyítja jobban, hogy kicsit elkapkodott törvényről van szó, mint hogy körülbelül ugyanannyi módosító indítvány került benyújtásra, mint ahány szakaszból a törvényjavaslat áll. Azért nem minden módosító indítvány került elutasításra. Örömmel látom azt, hogy az én módosító indítványommal majdnem szó szerint megegyező MSZP-SZDSZ-es javaslatok támogatásra kerültek.

Most, a vita e szakaszában az általam benyújtott, de nem támogatott módosító indítványról nem, de az MSZP-SZDSZ-képviselők által benyújtott módosító indítványok közül a támogatottról szeretnék néhány szót szólni, amellyel magam is egyetértek. Ezek közül az ajánlás 1. pontjában az általános meghatalmazás nyilvántartására és az általános meghatalmazás telepítésére vonatkozó módosító javaslattal, amit képviselőtársaim benyújtottak, egyetértek. Hiszen véleményem szerint ennek továbbra is a bíróságoknál kell maradni, hiszen a közhitelesség a bíróságok vonatkozásában álláspontom szerint jóval erősebb. A közjegyzői tevékenységben már megjelent a vállalkozói tevékenység is, éppen ezért a közhiteles és a vállalkozói tevékenység keveredése folytán elképzelhető, hogy a közbizalom nem olyan nagy, mint a bíróságok tekintetében.

Az ajánlás 16. pontjában benyújtott módosító javaslatom mellett szeretnék néhány szót szólni, amelyet egyébként nem támogatott sem a bizottság, sem az előterjesztő. Nevezetesen, itt arról van szó, hogy a polgári perrendtartásban szabályozza az anonim ítélet másolásának költségeit. Úgy gondolom, a benyújtott módosító javaslatom is tartalmazza, hogy a költségek szabályozására vonatkozóan jelenleg is áll rendelkezésre alacsonyabb rendű jogszabály. Azt gondolom, felesleges a polgári perrendtartásba beletenni, hiszen annak esetleges módosítása törvényi módosítást követelne, míg ha alacsonyabb rendű jogszabályba tesszük, egyszerűbb kormányrendelettel; jelenleg is kormányrendeletben szabályozott jó néhány költségviselési szabály.

Úgyhogy amellett szólnék, hogy a későbbiek során esetleg meggondolva a tárca az elképzeléseit, támogassák ezen módosító javaslatomat arra tekintettel, hogy ezzel is a felesleges és rövid ideig hatályban lévő jogszabály módosítását elkerüljük. Találkozunk már ebben a rendelkezésben, egy későbbi szakaszban hasonló rendelkezéssel, hiszen februárban szabályozták a gondnokság alá helyezési perekben a költségviselés mikéntjét, és most május végét írunk, és máris módosították.

(13.10)

Úgy gondolom, hogy elegánsabb ezeket a szabályokat alacsonyabb rendű jogszabályba tenni, mint a törvénybe.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 114 2008.05.27. 3:38  107-119

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás két pontjához, a 25. és a 37. pontokhoz szeretnék hozzászólni. A 25. ponthoz való hozzászólásom igen rövid lesz. Örömmel konstatálom, hogy az előterjesztő és a bizottságok is támogatták az ehhez a ponthoz benyújtott módosító javaslatom. Úgy gondolom, egyetértettek azzal, hogy ez a módosítás egyszerűsítését szolgálja, és felesleges ismétlését kerüli el a törvénynek.

Ami az ajánlás 37. pontjához való hozzászólásom illeti: a Legfelsőbb Bíróság részére megszabott közigazgatási perekben megállapított ügyintézési határidőre vonatkozik. Már eleve furcsának találom, hogy az előterjesztő a gazdasági bizottság ülésén egyetértett a javaslattal, míg az alkotmányügyi bizottság ülésén nem értett vele egyet. Az álláspont a két ülésterem között menet közben megváltozhatott, legalábbis az ajánlás tájékoztatása ezt tartalmazza.

Azt a határidőt, amit 90 napban állapít meg a jogszabálytervezet, az indítványom 120 napra kívánja módosítani. Véleményem szerint az ügyintézési határidő egy hónappal történő növelése már nem olyan mértékű, amely a per, illetve az ítélkezés elhúzásához vezetne. Viszont a rövid határidő esetleg odavezet, hogy az eljáró bírói tanács vagy a bíró a határidőt nem tudja betartani, s emiatt előfordulhatnak kártérítési perek a bíróságok ellen, s ugyanezen perek megemelkedhetnek majd az ebben a jogszabályban megjelölt kis perértékű ügyekben is, ahol határidők vannak a bíróság részére megállapítva. Kíváncsi vagyok, hogy a gyakorlatban ez mennyire fog teljesülni, nem beszélve arról, hogy az esetleges pernyertesség esetén rendelkezésre áll-e a bíróságoknak forrás arra, hogy kifizessék a kártérítési költségeket. Most csak utalnék a tavalyi költségvetési vitában elhangzottakra és az Állami Számvevőszék jelentésére a költségvetés bírósági fejezete vonatkozásában, ahol azt állapította meg, hogy a perekre elkülönített összeg túl kockázatosnak tűnik, mert igen alacsony összegben lett meghatározva.

De azon túlmenően, hogy a határidő emelésére vonatkozik a módosító javaslatom, pontosítást is tartalmaz. A törvényjavaslat úgy szól, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül dönt. Hova érkezik a kérelem? Mitől számít a 90 nap? Ezt véleményem szerint az a pontosítás megfelelően szolgálja, hogy a kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz történő érkezésétől számított - az általam benyújtott indítvány szerint - 120 nap. Kérem képviselőtársaimat és a kormány jelen lévő képviselőit, hogy gondolják meg ennek a határidőnek a megváltoztatását, illetőleg a benyújtott jogszabályszöveg pontosítását.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 122 2008.05.27. 0:38  119-123

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden, nem a saját módosító javaslatomhoz, mivel ide nem adtam be módosító javaslatot, szeretnék hozzászólni. Az ezt megelőző vitában a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, és hogy szinkronba hozzuk a közjegyzői nem peres eljárással, támogatnám azt a módosító javaslatot, amely az általános meghatalmazást továbbra is a bíróságok hatáskörében tartaná.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 24 2008.09.23. 15:15  21-33

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal, és azt hiszem, az egyetértés ezen a ponton be is fejeződött köztünk, hogy nagy horderejű törvényjavaslatot tárgyal a tisztelt Ház. Hiszen az alkotmány, a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv az, amely egy állam formáját, berendezkedését, jogrendszerét meghatározza.

Magyarországon már volt kísérlet a magánjogi törvény megalkotására, az első világháború előtt kezdődött, majd különböző kodifikációs munkák végeztével 1928-ban került az Országgyűlés elé, amely azt nem szavazta meg. Tehát nem példa nélküli az, hogy egy beterjesztett nagy horderejű törvényjavaslatot az Országgyűlés nem szavaz meg. 1952-ben készült el a családjogi törvény, majd ezt követően került sor az 1953-tól 1959-ig tartó kodifikációs munkára, amelynek eredményeképpen megszületett a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvény, a polgári törvénykönyv, vagy ahogy szakberkekben hívják, a Ptk. Ez a törvény ugyan természetesen magán viseli a diktatúra politikai megrendelésének nyomait, de a kódex védelmében hozzá kell tenni, hogy nagyon sok mindent meg tudott őrizni a régi római jogi alapokból.

Tisztelt Ház! 1997-ben, mint ahogy a képviselőtársam is említette, a Horn-kormány utolsó napjaiban elindult egy folyamat, amelynek az volt a célja, hogy a helyenként már elavult Ptk. javítgatása helyett újat alkossanak. A 19 tagú, Vékás Lajos professzor által vezetett kodifikációs bizottságot a hazai jogászértelmiség kiemelkedő alakjai alkották, amely tehát egy megkérdőjelezhetetlen kompetenciájú tudományos grémium volt. 2007 szeptemberében az IRM civilisztikai szakállamtitkára a kormánykabinet döntésére hivatkozva közölte Vékás professzorral, hogy a bizottság vitatervezete alapján a kormánynak benyújtani kívánt tervezetet az IRM készíti el.

A minisztérium szakértőinek munkája nyomán az eredeti előterjesztéstől sok tekintetben eltérő, egészen más irányultságú, koncepciójú javaslat kerül most a parlament elé. További érdekessége, hogy a kodifikációs szerkesztőbizottság szakértői javaslatát a Complex Kiadó - idézőjelbe téve - egy "ellen-Ptk."-ban tette le az asztalra. E könyv létrejöttét dr. Welmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője szerint ugyanis valójában a kodifikáció menetében bekövetkezett különös fordulat váltotta ki, nevezetesen az, hogy a kodifikációs szerkesztőbizottság által készített és szakmai vitára bocsátott vitatervezetnek a beérkezett észrevételek alapján történő átdolgozását a kormánykabinet döntése alapján 2007. szeptember elejétől már nem a szerkesztőbizottság végezhette el, hanem a kódex előkészítésének a folytatását az igazságügyi tárca vette át.

A Vékás-féle kodifikációs bizottság javaslata körül számos szakmai vita bontakozott ki, több cikk, tanulmány jelent meg. E viták során azonban azt senki sem vitatta, hogy egy színvonalas, koherens, tudományos értékű javaslatot tett le a bizottság az asztalra, amelyet a tiszta szakmaiság jellemzett. Miután az IRM magához vonta a kódex továbbdolgozását, a tervezet véleményünk szerint csak veszített szakmai értékéből. A javaslat egyes elemeit meghagyták, más elemeit elhagyták, átdolgozták, végeredményben egy egységes logikán alapuló tervezet helyett a kormány egy változó, finoman fogalmazva: hullámzó színvonalú tervezetet terjesztett az Országgyűlés elé.

A szakmai kérdéseken túlmenően olyan kritikák kísérték a kormányt, hogy megfelelő előkészítettség nélkül terjeszti be a tervezetet, anélkül, hogy egyes szakmai viták lezárultak volna. Az sem megnyugtató, hogy fontos koncepcionális kérdések alkotmányosságának a megítélése az Alkotmánybíróság döntésére vár, például a bejegyzett élettársi kapcsolaté.

Szakmai szervezetek attól is tartanak, hogy amennyiben a kormány előterjesztése nyomán az Országgyűlés csak egyéves felkészülési időt hagy az új Ptk. hatálybalépésére, ez kevés lesz az új kódex szabályainak széles körű megismerésére, megismertetésére. Gyakorló bírákkal beszélgetve, két évben jelölik meg a hatálybalépés határidejét, amely idő alatt fel lehet készülni az új kódex alkalmazására, nem beszélve arról is, hogy nagyon sok kapcsolódó jogszabály is módosításra kerül, amelynek a megismerése szintén több időt igényel.

Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat általános vitájáról van szó, néhány dolgot emelnék csak ki a tervezetből példálózó jelleggel, amelyek alátámasztják nemleges álláspontunkat. Az IRM álláspontja az, hogy az úgynevezett gyűlöletbeszéd szabályozása kerüljön be az új kódexbe, függetlenül attól, hogy a Ptk. ezzel kapcsolatos korábbi módosítását, amelyet az Országgyűlés 2007. október 29-én fogadott el, az Alkotmánybíróság 2008. július 3-án megsemmisítette. A tervezet szerint a bíróságnak a jövőben nemcsak a tényállás megvalósulását, faji, nemzeti vagy etnikai hovatartozással összefüggő, az emberi méltóságot súlyosan sértő magatartást kell vizsgálnia akkor is, ha az nem irányul közvetlenül és felismerhetően meghatározott személy ellen, hanem a jogalkalmazó mérlegelési kötelezettsége lenne a jogsértés megállapításának a véleménynyilvánítási szabadság alapjogával való összevetése is.

A kormány nem tartja magát az Alkotmánybíróság többször kifejtett álláspontjához, amely szerint - és itt idézem -: "A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alapjogok között, ami meglehetősen szűkíti a törvényi korlátozás lehetőségeit. A véleménynyilvánítás szabadságának valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni."

Tisztelt Ház! A benyújtott tervezet szerint megszűnne a különálló családjogi kódex, és rendelkezései beolvadnának a Ptk.-ba, amely egyébként helyes megoldásnak tűnik. Ugyanakkor a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás kimaradna az új kódexből. Ez utóbbi kérdés során ugyanannyi érv szól ellene és mellette is.

(10.30)

A Vékás-féle szakértői javaslat újdonsága, hogy 228 szakasz terjedelemben beépíti a személyek könyvébe a gazdasági társaságok szabályozását. A szakértői javaslatban új önálló részben kapott helyet a szerzői jog- és az iparjogvédelem. E résznek a törvényjavaslatba való átvétele mellett szintén több érv szólna. Az előterjesztésben ugyancsak nem kerül sor a telekkönyvi jog megfelelő kodifikálására. A Vékás-féle szakértői javaslat is azon az állásponton van, hogy az ingatlan-nyilvántartás alapvető anyagi jogi szabályai, mint amelyek a polgári jog szerves és elválaszthatatlan részei, felvételre kerüljenek a hivatalos tervezetbe. Sajnos azonban a téma nincs napirenden, és a törvényjavaslatban nyoma sincs annak, hogy ezt a megoldást a törvényjavaslat meg akarná valósítani. Márpedig mi lehetne alkalmasabb ennek az évek óta felmerülő égető kérdésnek a rendezésére, mint az, amikor a magánjogunkat kodifikáljuk.

Tisztelt Ház! A bejegyzett élettársi kapcsolat fennállását elismerné a szabályozás az azonos és a különböző nemű emberek esetében egyaránt. Ezzel kapcsolatban ismert, hogy 2008 áprilisában a KDNP-frakció képviselői utólagos normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól. Kívánatos lenne az Ab-döntést bevárni a szabályozással. Aggályosnak tartjuk, hogy a családjogi törvény módosítása, amely tartalmazza a bejegyzett élettársi kapcsolatot, még nem lépett hatályba, az Alkotmánybíróság nem döntött a jogintézmény alkotmányosságáról, ugyanakkor a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő szabályok polgári jogba való beépítését végre kívánja hajtani, és nemcsak a polgári jogban, hanem például a büntető törvénykönyvben, és keresztül akarja vezetni az egész jogrendszeren.

A javaslat szerint a törvény alapelvei közül kikerülne a házasság és a család védelmének elve. Az alkotmány 15. §-a védi a házasság és a család intézményét, a házasságra alapozott családot, amit egy férfi és egy nő közös elhatározásából köt meg. Ennek ellenére a törvénytervezet nem nevesítené ezt az alapelvet. Emellett az előterjesztés nem tartalmazza a házassági hűség fogalmát, amit pedig még a Rákosi-korszak legvadabb éveiben készült, az 1952. évi családjogi törvény is ismert, és amelyhez egy bontóperben igen sok következmény fűződik, gondoljunk csak például a gyermekelhelyezésre. A házasságkötés előtti időszakról, a jegyességről a törvénytervezet nem beszél, holott ez például a német polgári törvénykönyv fontos jogkövetkeztető eleme.

Kimaradna a törvényből a házasságkötést megelőző úgynevezett 30 napos várakozási idő, amely a hatályos családjogi törvényben szerepel. Ennélfogva a tervezet értelmében így azonnal házasságot lehetne kötni. Az intézmény, mármint a 30 napos várakozási idő bevezetésének célja a felelős döntés kialakításának, a házasság komolyságának megalapozása volt. Nem tudjuk, milyen érvek szólnak a várakozási idő eltörlése mellett.

Újdonság, hogy a házasságot bizonyos feltételek fennállása esetén a közjegyző is felbonthatja, amely álláspontunk szerint szintén a házasság intézményének bomlasztása, társadalmi tekintélyének rombolása irányába hat. Ez egy olyan újítás egyébként, amelyre Európában alig vagy nincs is példa. A házasság felbontásának közjegyző elé utalása azon polgári jogi alapelvet is sérti, miszerint egy szerződés, a házassági szerződés felbontása ugyanolyan formában történhet, illetőleg ugyanolyan szabályokat kell alkalmazni, mint amelyeket a létrehozásakor alkalmaztak. Márpedig abban az esetben, ha a házasság létrehozása állami aktus volt az anyakönyvvezető előtt, korábban szintén állami aktusként a bíróság előtt került felbontásra, amit a tervezet a közjegyzők hatáskörébe utal bizonyos esetekben.

Amikor aggályunkat e vonatkozásban kifejtettük, erre az volt a válasz, hogy az úgynevezett közös megegyezéses válások esetén annak közjegyzői hatáskörbe való utalásával a bíróságok munkaterhei csökkennek. Tisztelt Ház! Ez az érv hamis, ugyanis a közös megegyezéses válások a bíróság előtt is hamar befejeződnek, és halkan mondom, nem mellékesen javították egyes bírók ügybefejezési statisztikáját is. Nem beszélve továbbá arról, hogy néhány esetben ilyenkor sem úszható meg a bírósági út, ugyanis a közjegyzői határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. Említhetném továbbá azt is álláspontom igazolása mellett, hogy a közjegyzői hatáskörbe utalt házasságfelbontás többe fog kerülni a jogkereső állampolgároknak, mivel a közjegyzői eljárásban ismeretlen a költségmentesség engedélyezése, annak lehetősége, míg a bírósági eljárásban erre lehetőség van. Erre is figyelemmel kellene lennie a tisztelt előterjesztőnek.

Tisztelt Ház! Komoly változást hoz a tervezet a cselekvőképesség vonatkozásában is. A javaslat eddig ismeretlen intézményt vezetne be a magyar jogba, "a nagykorú személy döntéshozatalának segítése" címmel, amely három különböző jogintézményt tartalmaz: az előzetes jognyilatkozatot, a támogatott döntéshozatalt és a cselekvőképességet korlátozó gondnokságot. Ezzel kapcsolatban is több aggály merül fel, például az újonnan bevezetni tervezett támogatott döntéshozatal táptalajt nyújthat az ingatlanmaffia és más bűncselekmények számára.

A javaslat kapcsán sok mindenről lehetne beszélni, és talán még egyet szeretnék megemlíteni, ez pedig a nem vagyoni kártérítés helyett bevezetni kívánt sérelemdíj, a személyhez fűződő jogok megsértésének szubjektív, azaz a felróhatóságra tekintettel lévő szankciója. Ezzel egyet is érthetünk, de a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti a fogyatékos személyek törvényben biztosított jogainak megsértése, így az akadálymentesítés elmaradása sérelemdíj fizetésével szankcionálhatóvá válik. Ha és amennyiben a tervezet 2010-ben hatályba lépne, vajon addig megoldódik majd az akadálymentesítés országos problémája? Úgy gondolom, aligha. Ez esetben az amúgy is elszegényedett, kivéreztetett önkormányzatok miből fogják a büntetést kifizetni?

Tisztelt Ház! A Vékás-féle szerkesztőbizottság és az IRM tervezete között a személyek részben 6, a családjogi részben 2, a dologi jogi részben 10, a kötelmi jogi részben 28, az öröklési részben 2 témakörben van érdemi különbség. Jelenleg tehát két polgári törvénykönyv létezik, a könyv formájában publikált és a magántervezetnek számító szakértői javaslat, amely egy lezárt, befejezett mű, míg a másik a hivatalos tárcajavaslat. Ez a két tervezet nem független egymástól. A szakértői javaslat egy koherens alkotás, amelyet a tiszta szakmaiság jellemez. A hivatalos tervezetben azonban különböző lobbi- és tárcaérdekek is érvényre jutottak. Mindezekből az is következik, hogy a két szöveg változatának, mint azt a már hivatkozott dr. Wellmann György is írja, össze kell nőnie, és egységes egészet kell alkotnia.

Ezért mondjuk azt, hogy további egyeztetésre, szakmai vitákra, érvek ütköztetésére van szükség, hogy az Országgyűlés nagy többsége által is elfogadható új polgári törvénykönyvünk legyen. Ehhez azonban időre, több időre van szükség, mint amennyit a kormány előreláthatólag erre szán. A korábban ismertetett aggályainkra, valamint a most felsorolt érdemi különbségre is tekintettel a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot a Fidesz frakciója nem tudja támogatni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 148 2008.10.20. 1:52  147-150

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A bihar-sárréti vidékről igen körülményesen jutottunk el vasúton a fővárosba, illetőleg az ország egyéb területeire. Ezen a helyzeten hozott gyökeres változást 2000. május 28., amikor az intercity-járatokat sikerült megállítanunk Püspökladányban, így napi 12 pár IC, ha a körbemenőt is ideveszem, akkor 14 pár IC közlekedett ezen a vonalon, és Püspökladányból Budapestre 2 óra hossza alatt, Berettyóújfaluból két és fél óra hossza alatt értünk el. A gyorsaságon kívül nyilvánvalóan az intercity-járat kényelmesebb, komfortosabb utazást biztosított az itt élők számára. Ekkor úgy érezték az itt élő emberek, hogy figyelnek rájuk, és nem csak másodrendű állampolgároknak tekintik őket.

A nyár folyamán megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy az új menetrend elkészítése során nincs tervben az, hogy a továbbiakban az IC-járatok Püspökladányban megálljanak. A tervezetet a környék polgármesterei, lakói megismerve igen mélységesen felháborodtak, hiszen egy nagyon jó pozícióból kerülnek ezáltal egy rossz pozícióba.

Kérdésem az államtitkár úrhoz, hogy valóban így van-e ez, és az új menetrend összeállításánál már nincs benne az, hogy Püspökladányban megáll az intercity. Ezen túlmenően, hogy mennyire rossz a helyzet, ez év szeptemberében az ön minisztere egy kérdésre a közúti közlekedéssel kapcsolatban azt válaszolta, hogy nincs tervben a Püspökladány-határ közötti útszakasz négysávosítása. Tehát akkor nekünk se közút, se vasút? Hogy közlekedjünk ezután?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 217 2008.10.27. 7:24  216-244

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A 15 perces időkeretet nem fogom kihasználni - hiszen immár negyedik alkalommal foglalkozik a tisztelt Ház a benyújtott törvényjavaslattal, a polgári törvénykönyvvel -, figyelembe véve a bizottságokban elhangzottakat, valamint hogy a parlamentben közel 200 oldal az a jegyzőkönyvmennyiség, amely a hozzászólásokat tartalmazza.

Ebből az következik, ebben a patkó mindkét oldala egyetért, hogy egy nagyon fontos törvényről van szó, és abban is egyetértünk, hogy új polgári törvénykönyvre szükség van, hiszen az 1959. évi IV. törvény, úgy gondolom, betöltötte feladatát, és olyan új társadalmi igények léptek fel, amelyek mindenképpen indokolják az új polgári törvénykönyv megalkotását.

Mi a helyzet a jelen pillanatban? Jelen pillanatban a parlament előtt áll a polgári törvénykönyv javaslata, és van egy úgynevezett szakértői javaslat. Nyilván a parlament csak a kormány által benyújtott javaslatot tárgyalhatta, mint azt Szép képviselő úr az elmúlt kedden elmondta; a Házszabály szerint meg van határozva, hogy kik nyújthatnak be törvényjavaslatot, ebben a szakértői bizottság nem szerepel. Úgyhogy így a benyújtott törvényjavaslatot tárgyaljuk.

Úgy gondolom, hogy nyilván két polgári törvénykönyv nem lehet, csak egy polgári törvénykönyv, éspedig egy olyan polgári törvénykönyv kellene hogy megszülessen, amely a két változat előnyeit integrálja. Én arra buzdítanám a kormány jelen lévő képviselőit, hogy ebben az irányban kellene a megoldást keresni. Ha és amennyiben ez nem lehetséges, akkor támogatandónak tartjuk a frakciónk részéről Hankó Faragó Miklós képviselőtársam vezérszónoklatában elhangzott javaslatát, miszerint a kormány, az alkotmányügyi bizottság és a szakértői bizottság folytatná, hogy úgy mondjam, a két polgári törvénykönyv összegyúrását, természetesen figyelembe véve azokat a javaslatokat is, amelyek időközben elhangzottak.

Mi úgy látjuk - és ezt Salamon képviselőtársam is elmondta az elmúlt alkalommal -, hogy a benyújtott javaslat módosító indítványokkal nem javítható, hiszen egy tízéves, komoly jogászprofesszorok részvételével folyó munkát itt néhány módosító javaslattal nem tudunk jobbítani, hiszen mint jogászok tudjuk azt, hogy egy vesszőnek, egy pontnak milyen jelentősége van. Tehát egy finom, összehangolt munkára lenne szükség, amit véleményünk szerint csak ez a bizottság tudna elvégezni.

A benyújtott javaslattal kapcsolatosan aggályainkat már korábban részletesen kifejtettük, én most három pontban foglalnám össze azokat a kérdéseket, amelyek aggályosak a benyújtott javaslattal kapcsolatosan. Külön nem térnék ki a benyújtott javaslat értelmező rendelkezéseinek a silányságára, amelyre egyébként szintén Hankó Faragó Miklós hivatkozott a vezérszónoki beszédében.

(18.30)

Az első ilyen aggályunk az alkotmányossági aggály. Az alkotmányossági aggályunkat is két részre bontanám, egyrészt ami benne van a törvényben, másrészt ami kimaradt a törvényből. Alkotmányossági aggályunk a gyűlöletbeszéddel és a bejegyzett élettársi kapcsolattal van. Ezzel kapcsolatosan én már nem fejtem ki részletesebben álláspontunkat, hiszen nagyon sokan szóltak ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ami kimaradt, és alkotmányossági aggályunk, az az egyesületi rész, hiszen az egyesület a polgári jogállam egyik pillére. Az elmúlt vitában az egyik MSZP-s képviselő arra hivatkozott, hogy az egyesületi rész kétharmados törvény, és emiatt rizikós lenne a polgári törvénykönyvbe ezt betenni, hiszen veszélyeztetné a törvény elfogadását. Úgy gondolom, hogy ilyen érvet, indokot felhozni - hogy mondjam... - nem elegáns a törvénnyel kapcsolatban, hiszen az egyesületi jog mindenképpen a polgári törvénykönyvbe kívánkozik.

A másik aggályunk, ami a polgári törvénykönyv javaslatával kapcsolatos, az, ami kimaradt a szabályozásból. Ebben a vonatkozásban lehetnek viták. Úgy gondoljuk, a telekkönyvi rész mindenképpen beletartozna a polgári törvénykönyvbe. Ami a gazdasági társaságokról szóló törvény polgári törvénykönyvben való szabályozását illeti, ott magam annyira már nem vagyok biztos abban, hogy a polgári törvénykönyvben kellene jelen pillanatban szabályozni és tudnánk is szabályozni. Én elfogadom azokat az érveket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény gyorsan változik, és éppen emiatt nem kellene állandóan a polgári törvénykönyvhöz hozzányúlni, ha a jogszabályt változtatnánk.

A harmadik aggályunk a benyújtott javaslattal kapcsolatosan az úgynevezett kívánságlista, ami a későbbiekben bekerült, és az elvtelen kompromisszumok, amelyeket kötöttek. Például, ha a bankszövetség úgy gondolta, hogy legyen önálló zálogjog, akkor alkotunk önálló zálogjogot, ha a lízingesek úgy gondolták, hogy legyen önálló lízingszerződés, akkor lett lízingszerződés. Úgy gondolom, olyan horderejű törvényről van szó, hiszen az alkotmány után, az alkotmány mellett nagyon fontos jogszabályról van szó, hogy törekedni kellene mindenképpen a minél nagyobb kompromisszumra, akár a parlamenten belül, akár a parlamenten kívül.

Mutatja a jogszabály körüli anomáliákat, hogy egyik héten egy szavazattal napirendre kerül a polgári törvénykönyv, a másik héten egy szavazattal nem kerül napirendre a polgári törvénykönyv. Ezek mintha azt mutatnák, mintha nem lenne teljes egyetértés a javaslattal kapcsolatban.

Még egyszer javasolnám azt a megoldást, hogy a szakértői polgári törvénykönyvet és a kormány által benyújtott polgári törvénykönyvet kellene összedolgozni, és ha és amennyiben ez nem menne, akkor én támogatnám a Hankó Faragó Miklós által tett javaslatot.

Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László és dr. Hankó Faragó Miklós tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 227 2008.10.27. 1:38  216-244

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Magam is úgy kezdeném, hogy nem kívántam hozzászólni, hiszen a képviselőtársnőm többször hivatkozott rám. Én a családjogi részt nem is érintettem a hozzászólásomban, de egy dolgot azért szeretnék elmondani, úgy gondolom, ezt gyakorló ügyvédtársaim alátámasztják.

Az egy kezemen meg tudom számolni, hogy pár száz bontóperben hányszor hozott részítéletet a bíróság a bontás tekintetében, és azt mondta, hogy majd a vagyont elintézzük. Pontosan ez volt a lényeg ezekben a perekben, hogy az egyik félnek érdeke volt a minél hamarabbi bontás, legyen már túl rajta, és akkor a vagyonmegosztás meg nem lett érdeke a másik félnek, évekig elhúzta a pert. És az, akinek pedig esetleg érdeke lett volna a vagyonmegosztás, az öt évig ott él bizonytalanságban, birtokon kívül, jövedelemmel nem rendelkezik, a vagyonához nem nyúlhat. Pontosan éppen ezért nem hoztak a bírók részítéletet a házassági kötelék kérdésében, hanem együtt tárgyalták, hiszen így az egyik félnek érdeke volt a bontás, a másik félnek érdeke volt a vagyonmegosztás, így a kettőnél valahol kompromisszum született a perben. A perben úgy létrehozni kompromisszumot, hogy az egyik fél - idézőjelbe téve - kívánsága, a bontás teljesül és mehet, ez így nem fog megvalósulni, és ez a szabályozás, ami most bekerült a javaslatba, a gyakorlattal teljesen ellentétes.

Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 243 2008.10.27. 1:04  216-244

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Szíves elnézést kérek mindenkitől, akinek a drága idejét rabolom, de Dér Zsuzsanna képviselőtársam felolvasott egy passzust, ami a házasság felbontásával kapcsolatosan új szabályozás. Úgy gondolom, hogy én nem voltam világos, azért nem értettük meg egymást, és elbeszélünk egymás mellett.

Az a passzus, amit a képviselő asszony felolvasott, a gyakorlatban kivitelezhetetlen lesz. Ugyanis a bontóperben az egyik fél, aki indítja, mindenáron meg akar szabadulni a társától. A másik fél pedig azt szeretné, ha teljeskörűen rendeznék a viszonyaikat. Azzal, hogy kivesszük azt a vagyonmegosztási fegyvert, tulajdonképpen hatástalanítjuk.

Így tehát, hogy közös megegyezéssel úgy fognak elválni, hogy a vagyoni kérdésben nem fognak megegyezni, ilyen a gyakorlatban nem fog előfordulni, vagy csak nagyon kevés fog előfordulni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 190 2008.11.05. 1:07  1-229

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha itt lenne a szigetvári polgármester úr, képviselőtársam, akkor neki mondanám azt, hogy azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyeket ő felvázolt, mi támogatnánk. Lett volna is rá pénz, csak nem kellett volna viaduktra 41 milliárdot, tízméteres löszfalba pedig alagutat építeni.

(17.40)

A másik, szintén az ő megnyilatkozására, miszerint Farkas Flórián beszédére mondta, hogy van iskolabusz-lehetőség; sajnos iskolabusz-beszerzési lehetőség jelenleg nincs. Választókörzetemben most zárt be augusztus 15-én a mezősasi általános iskola, a szomszéd településre járnak át a gyerekek, a felső tagozatosok menetrend szerinti járattal, az alsó tagozatosok pedig hajnalban az iskolagondnoki járattal.

Szerettek volna iskolabuszt vásárolni, nem lehetséges, sőt nyertek az iskola felújítására 18 millió forintot, ebből szerették volna az iskolabuszt megvásárolni, ehhez sem járultak hozzá. Tehát én tisztelettel várnám azt az ötletét a polgármester úrnak, hogy hogyan lehet iskolabuszt szerezni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 206 2008.11.05. 7:00  1-229

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az eddigiekhez képest kevésbé izgalmas, de szerintem legalább olyan fontos területhez, a bíróságok és az ügyészségek költségvetéséhez szeretnék néhány szót fűzni.

2008-ban 72 milliárd forint volt a bíróságok költségvetési előirányzata, míg ez 2009-re 71 milliárd forintra csökken. Az elmúlt években bekövetkezett jogszabályváltozások többletfeladatokat és soron kívüli ügyintézési határidőket határoztak meg a bíróságok számára, amelyek végrehajtásához azonban a fejezet létszámfejlesztésben nem részesült.

A telepített új feladatkörök ügyforgalom-növelő hatása az ügyérkezési és ügyhátralékra vonatkozó adatokban egyértelműen kimutatható. A 2007. év végére szinte valamennyi bíróságon megnövekedett az ügyforgalom az előző évhez képest. A legjelentősebb változás, már ami az ügyforgalmat illeti, a fővárosi és a Pest megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei, a Hajdú-Bihar megyei, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróságokat érintette.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az elmúlt években a fenti bíróságokon a bírák munkaterhe is az országos átlag feletti volt. A 2007. évben a fent kiemelt bíróságokon a gazdasági szempontból is nagy érdeklődésre számot tartó felszámolási ügyek 20-60 százalékos növekedése tapasztalható. A 2008. első félévi adatok egyértelműen prognosztizálják 2009. évre az amúgy is nehéz helyzetben lévő bíróságokon a fizetési meghagyások számának emelkedését, amely növekedés elsősorban a parkolási cégek által benyújtott követelésekből adódik. A bíróságok munkaterhét növeli, hogy 2008. július 1-jétől egyes szabálysértési büntetések átváltoztatását a bírósági titkárok helyett csak tárgyaló bírák végezhetik, peres eljárás keretében.

Az előirányzat a 2009. évre alapilletmény-emelést nem tartalmaz. A megszorító intézkedések minden valószínűség szerint érintik a bírák 13. havi juttatásának egyszeri összegét is. Ha megnézzük a bírósági fejezetre vonatkozó táblázatot, látjuk, hogy a most benyújtott aktuális költségvetés 3,6 milliárd forint elvonást tartalmaz.

Miután a törvényi kötelezettségen alapuló kifizetésekre előirányzatot kell képezni, ezért az alanyi jogon járó juttatások fedezetére csak más előirányzatok terhére biztosítható forrás. Ebből következően azonban továbbmérséklődik a normatív jutalom tervezésére rendelkezésre álló előirányzat, amely már így is évek óta elmarad a képezhető tervezési mértéktől. Ezáltal egyre kevesebb lehetőség marad a hatékonyabb munkavégzés feltételeinek ösztönzésére.

A külső személyi juttatások vonatkozásában változatlanul a 2008. évi eredeti előirányzat került tervezésre 948,5 millió forint összegben. Az eddigi tényadatokból már most valószínűsíthető, hogy a bíróságoknál az ítélkezésben közreműködőknél - szakértők, tanúk, kirendelt védők, tolmácsok - tapasztalható díjemelkedések miatt nem lesz elegendő a tervezett előirányzat.

Az igazságszolgáltatás beruházásai tekintetében szintén csökkenésről beszélhetünk, hiszen a rendelkezésre álló 943,6 millió forint előirányzat 406,4 millió forinttal, azaz több mint 30 százalékkal alacsonyabb, mint a 2008. évi előirányzat. Az egyre csökkenő beruházási keret sok esetben a beruházások átütemezését teszi szükségessé. 2009-ben új beruházások indítására nem lesz lehetőség.

Mint azt tavaly is tettem, idén is szeretném felhívni a kormány figyelmét arra, hogy nagyon sok életveszélyessé vált bírósági épület rekonstrukciója szinte már elodázhatatlan. Ezek közül a Debreceni Városi Bíróság épületét említeném, amelyért évek óta szót emelek, de mindezidáig nem sok eredménnyel. Ismételten elmondom, hogy a bírák és az ott dolgozó ügyviteli alkalmazottak méltatlan körülmények között dolgoznak, az épület állaga olyan, hogy a benne megfordulók testi épségét is veszélyezteti, amellett az ítélkezés tekintélyét is csorbítja. Tavaly is elmondtam, most is elmondom, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az ítélőtábla melletti telket az új városi bíróság felépítéséhez rendelkezésre bocsátotta, de sajnos a kormányzat a felépítendő új bírósági épületre megint nem tervezett egyetlen fillért sem.

Tisztelt Ház! Nem rózsásabb a helyzet az ügyészség 2009. évre tervezett költségvetése tekintetében sem, s csak néhány körülményre szeretném e vonatkozásban itt felhívni a figyelmet. Az ügyészi szervezet vonatkozásában a most aktuális költségvetés 1,6 milliárd elvonást tartalmaz. 2008 első félévében 20,8 százalékkal nőtt a gazdasági bűncselekmények száma a tavalyi év első félévéhez viszonyítva, amely tendenciaként prognosztizálható a 2009. évben is. Természetesen a prognosztizált gazdasági bűncselekmény-növekedésnek növekvő költségvonzata is van.

Az ügyészi szervezet büntetőbíróságok előtti tevékenységével kapcsolatos munkateher változatlanul jelentős. A harmadfokú ügyek száma közel háromszorosára nőtt. Az ügyészi részvétel a bírósági eljárásban továbbra is kiemelkedő. A fiatalkorúak ügyészeinek munkaterhe, arra is figyelemmel, hogy a fiatalkorúak ügyében tartott tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező, a kiemelkedő ügyintézésű megyékben súrolja az elviselhetőség határát, e megyékben további álláshelyek létesítése lenne indokolt.

A létszámmal nem kompenzált jogintézmények, így a távoltartás, a büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárásra figyelemmel növekedett a munkateher, amely országos szinten minimálisan 27 ügyészi álláshely engedélyezését indokolná. Összességében elmondható, hogy az ügyészség büntetőjogi szakágban elvégzendő feladataihoz képest az engedélyezett létszám alultervezett.

Tisztelt Ház! Az ügyészség-bíróság költségvetési fejezetén túlmenően még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig a büntetés-végrehajtás áldatlan állapota. Ezzel kapcsolatosan az Állami Számvevőszék álláspontja az alábbi - idézem. "A dologi kiadások tervezett előirányzata valószínűleg nem biztosítja minden intézmény, különösen a rendőrség és a büntetés-végrehajtás területén a folyamatos, zavartalan működést." A büntetés-végrehajtás területén tapasztalható nyomasztó létszámgondokról nap mint nap hallunk, de ennek megoldásához a 2009. évi költségvetési tervezet nem nyújt fedezetet, hiszen a büntetés-végrehajtási intézettől az aktuális költségvetés 1 milliárd 398 millió elvonást tartalmaz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 162 2008.11.17. 1:59  161-164

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! 2008. október 20-án ebben a témában már tettem fel kérdést, nevezetesen: igaz-e az, hogy a decemberben hatályba lépő új vasúti menetrend szerint a Budapest-Nyíregyháza között közlekedő intercity-vonatok Püspökladányban nem fognak megállni? Ön akkor ezt megválaszolta, hogy valóban igaz, nem fognak megállni, és tulajdonképpen három indokot hozott fel erre.

Egyrészt azt, hogy csak így biztosítható a ceglédi csatlakozás, másrészt azt, hogy nagyon kevesen, mintegy hatan veszik igénybe, harmadrészt pedig azt, hogy az eddigi 14 pár helyett 4 pár nemzetközi vonat fog közlekedni, és ez nemhogy rosszabb, hanem jobb lesz az ott közlekedőknek. Ami az utóbbira vonatkozó választ illeti: azt hiszem, nem is kell indokolnom, hogy a 14 mintha jobb lenne a 4-nél, legalábbis úgy tűnik. A ceglédi csatlakozás vonatkozásában pedig azt tudom mondani, hogy nyolc éve, hogy megállnak az intercity-vonatok Püspökladányban, meg lehetett oldani a ceglédi csatlakozást. Ezután miért nem lehet megoldani? A harmadik indok a hat fő fel- és leszálló személy, amelyet felhozott indokként. Én október hónapban megnéztem, hogy Biharkeresztesen, Püspökladányban és Berettyóújfaluban hány intercity-jegyet adtak el. Ez 3455. Ebben nincs benne, amit más településeken adtak el. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4,5 ezer. Tehát évente több mint 50 ezer ember veszi igénybe az intercity-járatokat. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez az intercity Budapesten négy helyen áll meg: Ferihegyen, Kőbánya-Kispesten, Zuglóban és a Nyugati pályaudvaron.

Ezeknek a számoknak az ismeretében valóban úgy gondolja, államtitkár úr, hogy jogos az, hogy a következő évben nem fog megállni az intercity Püspökladányban?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 100 2009.03.10. 0:41  97-199

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert magam is előterjesztője vagyok ennek a javaslatnak, amelyet Rubovszky képviselőtársam az előbb ismertetett.

(14.20)

Én csak megerősíteni tudom és kérni a képviselőtársaimat, hogy támogassák e módosító indítványunkat, hiszen gyakorló ügyvédként tapasztalatból mondom, hogy az általános szomszédjogi klauzula nagyon szükséges, mint azt egyébként bizonyította a jelenleg hatályban lévő Ptk. idevonatkozó rendelkezése is.

Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák e módosító indítványunkat. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 140 2009.03.10. 1:11  97-199

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Magam is az ajánlás 504. pontjához szeretnék hozzászólni, hiszen Rubovszky képviselőtársam említette, hogy ezt többen terjesztettük be; és itt az elmúlt percekben Szép képviselőtársam hozzászólására szeretnék reagálni, aki azt mondta, időt takarítottunk volna meg, ha a törvény indokolását elolvastuk volna.

Rubovszky képviselőtársam már említette, hogy a törvényjavaslat indokolása annyiban merül ki - azt írja -, semmi sem indokolja, hogy az általános elévülési idő egyötöde lehessen a megtámadási idő. Akkor kérdezem én, mi indokolja, hogy kétötöde legyen a megtámadási idő. Erre vonatkozóan a törvény indokolása nem nyújt magyarázatot. Úgy gondolom, több évtizede kialakult bírósági és joggyakorlat az egyéves megtámadási határidő, és a vagyoni forgalom biztonságának alig használ, ha a megtámadási határidőt ennyire, azaz két évre kitoljuk.

Én magam is kérem képviselőtársaimat, támogassák ezen módosító javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 18 2009.05.05. 3:57  13-35

DR. VITÁNYI ISTVÁN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, azon túlmenően, hogy tegnap volt az alkotmányügyi bizottság ülése, és tegnap tárgyalta a fizetési meghagyásos eljárást, ezen túlmenően nincs egyetértés az ellenzék és a kormánypárt között. Ebben az egy kérdésben megegyezünk, hogy tegnap tartotta az alkotmányügyi bizottság ebben a kérdésben az ülését.

Mi úgy gondoljuk, hogy szükségtelen a fizetési meghagyásos eljárás külön törvényben való szabályozása. Annál is inkább, hiszen most folyik a polgári törvénykönyv általános és részletes vitája, és annak kapcsán is felmerült azon igény, hogy egy jogterülethez tartozó életviszonyokat egy jogszabályban rögzítsük. Éppen ezért a fizetési meghagyásos eljárás kivétele a polgári perrendtartásból ezzel ellentétes tendenciát mutat. Annál is inkább kifogásoljuk ezt, mivel 2008-ban fogadtuk el a polgári perrendtartás módosítását, ami a fizetési meghagyásos eljárást szabályozta, és a még hatályba nem lépett jogszabályból már ezt a rendelkezést ki is veszik.

Valóban, az alkotmányügyi bizottság ülésén alkotmányos aggályok is felmerültek a kiszervezéssel kapcsolatban, hiszen az egyik hatalmi ág, a bíróság tevékenységéhez nyúltak hozzá, ami véleményem szerint is alkotmányos aggályokat vet fel. Emellett nem elhanyagolható, hogy olyan törvényt nyújtottak be, nyújtott be a kormány, amellyel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem értett egyet.

Az, hogy jelentős illetékbevétel-kiesés következik be azáltal, hogy átkerül a közjegyzőkhöz a fizetési meghagyásos ügyek intézése, vitathatatlan, itt csak abban vitatkoznék az előttem felszólaló Szép Béla képviselőtársammal, hogy ő 1,6 milliárd forintban jelölte meg a kieső bevételt. Ha elfogadjuk a kormány által előterjesztett számadatokat - fenntartással fogadjuk, mert volt már rá példa, hogy nem megfelelő volt a számadat -, akkor, ha 500 ezer üggyel számolunk, és minimum 5 ezer forint illetéklerovással, ez 2,5 milliárd forint. Ha ebből kiveszem, mondjuk, az illetékkedvezményben részesülőket, akkor is véleményem szerint több mint 2 milliárd forint bevételkiesés jelentkezik az államnál.

Ugyanakkor azt elfelejtette képviselőtársam elmondani, hogy ezen túlmenően viszont jelentős illetékemelkedésről van szó, hiszen az előbb említett 3 ezer forintos minimum eljárási díj akár a fizetési meghagyásos eljárásban, akár az ennek folytán bekövetkező végrehajtási eljárásban 3 ezerről 5 ezer forintra emelkedik.

Egyébként a kormánypárti oldalról is merültek fel aggályok a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában, pontosan a költségvetést érintő adó-, illetőleg illetékbevétel elmaradása miatt.

(10.00)

Valóban, a tegnapi vitát követően 15:14 arányban találta a bizottság általános vitára alkalmasnak a nem is tudom, minek nevezzem, hol ellenzéki, hol kormánypárti SZDSZ igenlő szavazatával.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 24 2009.05.05. 9:54  13-35

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy nem fogom kibeszélni a 20 percet, mert akár 20 órát is beszélhetnék róla, akkor sem tartjuk elfogadhatónak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslatot.

Már a kisebbségi vélemény ismertetése kapcsán is felhoztam azokat az indokokat, amelyek alapján nem tartjuk támogathatónak a törvényjavaslatot, de mielőtt ezt részleteiben kibontanám, három megjegyzést tennék a képviselőtársnőm előadásához, illetőleg a törvény melletti érveléséhez.

Ami az illetékemelésre vonatkozó indokolását illeti, azt mondja, hogy ezek az illetékmértékek 2003-ban kerültek megállapításra, ezért időszerű azok emelése. Szeretném képviselőtársnőm figyelmét felhívni arra, hogy például az az illetékszabály, amely a lakások vásárlása esetén 4 millió forintig határozza meg a 2 százalékos illetékhatárt, és 4 millió forint fölött 6 százalékra emeli, 1994-es szabály; egy kicsit régebbi, mint a 2003-as szabály. Úgy gondolom, hogy ehhez is hozzá lehetne nyúlni, hiszen ezek nem terhet rónának az állampolgárokra, hanem terheiket csökkentenék.

Azon állítását egyenesen kicsit arcátlanságnak tartom, miszerint azt állítja, hogy a közjegyzőségnek ezt saját - hogy úgy mondjam - anyagi eszközei igénybevételével kell megvalósítani - mármint az elektronikus rendszer kiépítését -, hiszen az előbb is szó volt róla, hogy igen jelentős összegű bevételnövekedés fog előállni a közjegyzőségnél, ami álláspontom szerint fedezni fogja a számítógépes rendszer kiépítését, és ha nem is egy, de két-három év alatt ez megtérül. Tessék megkérdezni a vállalkozókat, hogy mennyire örülnének neki, ha a befektetésük két-három év alatt megtérülne; már az is jó, ha hat-nyolc év alatt megtérül.

A harmadik dolog pedig az, hogy képviselőtársnőm azt mondja, hogy mind a közjegyzők - ez érthető -, mind a bíróságok is támogatják a törvényjavaslatot. Én már a kisebbségi vélemény előadása kapcsán is mondtam, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a bírói szervezet legfőbb igazgatási szerve, ezt a törvényjavaslatot nem támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat egy újabb salátatörvény, amely az alaprendelkezésen túlmenően több mint tíz másik törvény módosítását tartalmazza, közöttük olyan törvények módosítását is, amelyek semmilyen összefüggésben nincsenek a törvény eredeti céljával. Ami az eljárások gyorsítását, a vállalkozások közötti késedelmes fizetést és a körbetartozás problémái megoldásának szándékát illeti, ezekkel a célokkal magunk is egyetértünk.

Amennyiben ez a törvényjavaslat valóban ezen problémák megoldását szolgálná, jogászként azt javasolnám a frakcióknak, hogy a vitában majd a szavazás során is támogassuk a kormány előterjesztését, azonban mégsem ezt teszem. Még egy év sem telt el azóta, hogy egyhangúlag megszavaztuk a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását, amelynek célja a fizetési meghagyásos eljárás reformja volt. Abban a törvényjavaslatban szerepelt, hogy a bíróságok és a bírák adminisztratív terheit csökkentendő 2009. július 1-jétől a fizetési meghagyásokat országosan egy közös számítógépes rendszer útján lehet majd intézni. Ebből nem lesz semmi, ugyanis ezt a valamennyiünk által támogatott rendelkezést a kormány most törölni kívánja, mielőtt a rendelkezés hatályba léphetett volna. A hatálybalépést 2011-re tolják el, amikor reményeink szerint merőben új összetételű kormány lesz kénytelen megoldani a feladatot.

Tisztelt Ház! Miután a szocialista kormány nem biztosított a bíróságoknak költségvetési fedezetet a rendszer kiépítésére és működtetésére, nyilvánvalóvá vált, hogy ez a rendszer július 1-jétől nem fog üzemelni.

(10.20)

Hogyan kívánja a kormány orvosolni a problémát, hogy a reform egyetlen forintjába se kerüljön? A bíróságoktól a közjegyzőkhöz kívánja telepíteni a feladatot, és ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Mi nem gondolunk mást erről a kérdésről, mint egy évvel ezelőtt: a bíróságok alulfinanszírozását és a feladatok közjegyzőkhöz telepítését nem tudjuk támogatni, ezért a kormány jelenlegi javaslatát nem fogjuk megszavazni.

Mi sem minősíti jobban egyébként a kormányt és ezen belül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkáját annál, mint hogy saját egy évvel korábbi elképzelésükkel teljesen ellentétben álló megoldási javaslattal rukkoltak elő. Úgy vélem, hogy ez már önmagában is elégséges indoka volna az elutasításnak, ennél sajnálatos módon azonban súlyosabb rendelkezéseket is tartalmaz a törvény. Számításaim szerint 18 jelentős mértékű illetékemelést is tartalmaz a kormány előterjesztése.

A teljesség igénye nélkül néhányat már említettem korábban is. Elsőfokú polgári eljárási illeték általános mértéke peres eljárásban 7 ezer forint helyett minimálisan 10 ezer forint, ez 45 százalékos emelést jelent. A fizetéses meghagyásos és végrehajtási eljárásban az eddigi 3 ezer forint helyett legalább 5 ezer forint, ez 67 százalékos emelést jelet. Amennyiben a polgári eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, az illeték számításának alapja a helyi bíróságok előtt a peres eljárásban 350 ezer forint az eddigi 250 ezer forint helyett - ez 40 százalékos emelés -, a nem peres eljárásban 200 ezer forint, ami a korábbi 125 ezer forinthoz képest 60 százalékos emelést jelent. A fővárosi és megyei bíróság előtt indult elsőfokú peres eljárásban 350 ezer forint helyett 450 ezer forint, nem peres eljárásban pedig 250 ezer forint az eddigi 175 ezer forint helyett. Sorolhatnám még az illetékemelés részleteit, de ezt majd nyilvánvalóan megteszik helyettem, mint ahogy említette is a kormánypárti képviselőtársam.

Amennyiben önök valóban a világos beszéd hívei, bizonyára részletesen ismertetik majd a törvényjavaslat zárórendelkezései közé rejtett illetékemeléseket is. Az ilyen kellemetlen meglepetések korábban az ősszel tárgyalt adótörvényeken belül kaptak helyet. Úgy látszik, most olyannyira sürgőssé vált az illetékemelés, hogy egyszerűbbnek tűnt egy merőben más természetű szakpolitikai törvényjavaslatba rejteni az erre vonatkozó rendelkezéseket. Nem egy elegáns gesztus, lássuk be!

Sajnálom, hogy olyan helyzetbe hozzák az ellenzéket, hogy már látszólag szakmainak tűnő törvényjavaslatot sem tudunk nyugodt lelkiismerettel megszavazni. Kérjük a kormányt, hogy a jövőben válassza szét a szakmai természetű előterjesztést, valamint a megszorításokkal összefüggésben előterjesztett javaslatokat.

Tisztelt Ház! Az igazságszolgáltatás lopakodó privatizációja ezzel a törvényjavaslattal tovább folytatódik. Gondoljunk csak arra, hogy már magánberuházás segítségével büntetés-végrehajtási intézetek létesültek, vagy az előzetes bizonyítás további bővítése és közjegyzői hatáskörbe utalása. Hol a határa az igazságszolgáltatás kiszervezésének a klasszikusan állami feladat alól?

Tisztelt Ház! Az állam azzal, hogy a törvényjavaslat közjegyzői hatáskörbe utalja a fizetési meghagyások kibocsátását, évente jelentős adó-, illetve illetékbevételtől esik el. Úgy vélem, hogy ebből a pénzből a bírósági számítógépes rendszer kiépítését és korszerűsítését el lehetne végezni, s ezen összegből meg lehetne oldani a szükséges többletlétszám-problémát is. Az amúgy is teljesen elavult bírósági informatikai rendszert ezzel teljesen meg lehetne újítani, ami már-már egyébként sem tűr halasztást. Csak reméljük, hogy az így kieső illeték-, illetve adóbevétel a bíróságoknak jövőre megállapítandó költségvetését nem fogja csökkenteni. Erre majd fokozottan oda fogunk figyelni.

Egyébként a fizetéses meghagyásos eljárások gyorsítása nem biztos, hogy elérhető a törvényjavaslattal, ugyanis ellentmondás esetén az ügyet az illetékes bírósághoz kell áttenni, s ez növeli az eljárás idejét, hiszen a jelenleg hatályos törvény szerint az alapügy iratai eredendően az eljáró bíróságoknál vannak.

A történeti hűség kedvéért meg kell említenem a törvényjavaslat egyetlen általunk felfedezett pozitívumát, amely biztosítja az alperes számára azt a jogot, hogy az általános szerződési feltételek között kikötött illetékesség alapján eljáró bíróságtól, legkésőbb az első tárgyaláson, a per áttételét kérje az általános, illetve vagylagos illetékességgel rendelkező bírósághoz. Ezért az egy pozitív rendelkezés miatt azonban nem kell egy új jogszabályt alkotni, s ez a hatályos jogszabály rövid módosításával is megvalósítható.

Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel kérjük a kormányt, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza, és az így megmaradt illetékbevételből végezze el a bíróságok számítógépes rendszerének korszerűsítését, és biztosítsa a létszámemeléshez szükséges többletforrásokat.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 40 2009.05.05. 7:30  35-45

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már az Európai Közösséget alapító római szerződés tartalmazta a szolgáltatások szabad áramlásának elvét. Ez olyan kötelezettséget rótt a tagállamokra, hogy a Közösségen belül fokozatosan le kell bontaniuk a belső korlátozásokat, amelyek sértik ennek az elvnek az érvényesülését. A XXI. századra nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió gazdaságának dinamizmusa döntően a szolgáltatási ágazat függvénye. Miközben a tagállamok többségében a szolgáltatások már a GDP és a foglalkoztatás 70 százalékát adják, az irányelv elfogadása előtt egy 2002-ben készült európai bizottsági jelentés szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát több száz adminisztratív akadály gátolja, amelyekkel a tagállamok korlátozzák a szolgáltatások határokon átnyúló versenyét.

A szolgáltatási irányelv elfogadása már az Európai Unióban is egy lassú, hosszadalmas és esetenként fájdalmas folyamat végére tett pontot 2006 végén. Az uniós jogszabály célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unió tagországai között. A Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József felszólalásában kitért arra, hogy az irányelv első olvasata figyelmen kívül hagyta az új tagországok érdekeit, ezért akkor sok más új tagországi képviselővel együtt nem szavazta meg az irányelvet. Az elfogadott szöveg arra kötelezi a tagországokat, hogy vegyék számba a szolgáltatások szabadságát ma akadályozó jogszabályaikat. Bízunk abban, hogy a szolgáltatási irányelv hatálybalépése elősegíti majd, hogy az Unióban a belső piac új lendületet kapjon, a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válságban a kis- és középvállalkozások esélyt kapnak arra, hogy több munkahelyet teremtsenek, és hozzájárulnak az Unió gazdaságának növekedéséhez.

Az irányelv értelmében a jelenlegihez képest számos szektorban könnyebb lesz a szolgáltatásokat nyújtani egy másik tagállamban. A tagországok, amelyek területén a szolgáltatásokat nyújtják, nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a más EU-országokból érkező cégekkel szemben, így nem követelhetnek további engedélyeket, nem kell ott is bejegyeztetni a céget, vagy nem kell telephelyet létrehoznia az adott országban.

A mostani, meglehetősen diszkriminatív gyakorlathoz képest előrelépést hozhat az irányelv, de csak akkor, ha valamennyi tagállamban kiállja a gyakorlat próbáját. Reméljük, hogy a magyar kis- és középvállalkozói szektor valóban profitálni fog az egész Európában hatályba lépő rendelkezésekből, és nemcsak a verseny szakad rá a hazai piacra, amelyből a mi vállalkozóink eleve hátrányból indulnak. Ezúttal is kérjük a kormányt, hogy segítse a magyar kis- és középvállalati szektor szolgáltatásokat nyújtó részét abban, hogy az irányelvvel megnyíló lehetőségeiket minél szélesebben ki tudják aknázni. Sajnos, a szocialista-szabad demokrata kormány által eddig végrehajtott gazdaságpolitika következtében ez a szektor - amely a gazdaság motorja, a munkahelyek javát biztosító cégek körét adja - elég kivérzett állapotban van, hogy megfeleljen az irányelv előírásainak.

(11.10)

Az előttünk lévő törvényjavaslatot a kormány hosszú előkészítés után nyújtotta be a tisztelt Ház elé. Bár az indoklás több helyen hivatkozik hatástanulmányokra, szakmai egyeztetésekre, ezek részleteiről most nem kapunk tájékoztatást. Hasznos volna, ha a képviselők részletesebben megismerhetnék az érintett szakmai szervezetek álláspontját és a végrehajtás szempontjait.

Tisztelt Ház! Az igazságügyi szolgáltatások, ügyvédek, igazságügyi szakértők, polgári jogi közvetítők, jogi segítők, szabadalmi ügyvivők esetében is fel kívánja számolni a benyújtott javaslat a szolgáltatások szabad áramlását gátló szabályozási és adminisztratív korlátozásokat. Az igazságügyi szolgáltatások kapcsán is követelmény, hogy megszűnjenek egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásai, ezzel párhuzamosan erősödjön az átláthatóság, és bővüljön a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás, a szolgáltatás igénybevételének biztonsága.

Az irányelv szempontrendszerének megfelelően a tagállami engedélyezési rendszerek csak kivételes esetekben tarthatók fenn, akkor, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indokok támasztják alá. Fontos emellett az arányosság követelménye, azaz, hogy a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg.

A törvényjavaslat tárgykörébe tartozó igazságügyi szolgáltatások mindegyike az igazságszolgáltatás hatékony működését, illetve az ügyfelek jogainak érvényesítését hivatott elősegíteni. Az igazságszolgáltatás biztonságos, kiszámítható működése, a hatékony jogérvényesítés állam általi biztosítása, illetőleg a törvényes vitarendezés lehetősége közérdeken alapuló kényszerítő indokoknak minősülnek. Az ügyvédek, igazságügyi szakértők, valamint jogi segítők esetében az igazságszolgáltatással való közvetlen kapcsolat áll fenn. A polgári jogi közvetítés esetén a hatékony vitarendezés lehetőségének biztosítása a közérdek szempontjából is jelentős, amely miatt a közvetítők ellenőrzésétől nem lehet eltekinteni. A közvetítésre irányadó speciális szakmai, képzésbeli követelmények érvényre juttatása is csak így kényszeríthető ki.

Reményeink szerint az igazságügyi szolgáltatások engedélyezési feltételei a gyakorlatban megfelelnek majd a diszkriminációmentesség és az arányosság követelményeinek. Ezek hiánya az igazságszolgáltatás és az ügyfelek érdekeire is súlyos sérelemmel járna. Álláspontunk szerint az igazságügyi szakma esetében az irányelvben foglalt szempontok alapján a jelenlegi engedélyezési rendszerek fenntarthatók, e szakmák gyakorlásának megkezdését továbbra is hatósági névjegyzékbe vételhez kell kötni.

Ami az ügyvédekről szóló törvénymódosítást illeti, a végrehajtandó módosítások jelentős része valóban indokolt. Néhány részletszabály azonban - feltételezhetően az előkészítés során megkötött kompromisszumok hatására - eléggé felemásra sikerült. Az ügyvédi kamara évek óta próbálja a szakma presztízsének megtartását, a minőség javításának álláspontját képviselni. Azonban az ügyvédjelöltek foglalkoztatására irányuló módosításból is látszik, hogy a kamara nem mer vagy nem tud radikálisabb követelményekkel előállni a kitűzött cél elérése érdekében.

Tisztelt Ház! Álláspontunkat összegezve a szolgáltatásokkal kapcsolatos előterjesztést támogatjuk, tekintve, hogy jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget. A szakmai részletszabályokkal kapcsolatban azonban helyenként vannak fenntartásaink, amelyek korrekciójára módosító javaslatokat fogunk benyújtani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból. - Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 211 2009.09.14. 4:50  208-218

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, Salamon László képviselőtársam kifejtette azon álláspontunkat, amelyhez mi is csatlakozunk, illetőleg álláspontunkat az általános vitában már elmondtuk.

Azt hiszem, az igazságügyi kormányzat sietségének az oka az egyik mai napilapban megjelent cikk címe is lehet, amely így szól: "Minden idők legnagyobb magyar kódexéről szavaznak a képviselők". Az már más kérdés, hogy a cikkben töméntelen hiba van, ami arra vonatkozik, hogy még a régi benyújtott javaslatból idéz, de hát sajnos már mi, képviselők sem tudjuk követni a kormány hetente változó álláspontját.

(19.40)

Néhány szót szeretnék azon túlmenően elmondani, amit képviselőtársam elmondott. A polgári törvénykönyv az alkotmány után egy polgári jogállam legfontosabb jogszabálya, a legfontosabb törvénykönyve, a legfontosabb törvénye. Ezt lehet látni önmagában abból, hogy az életviszonyok milyen széles körét szabályozza egy polgári törvénykönyv. A polgári törvénykönyv határozza meg, hogy az ember és az ember által alkotott szervezetek, az úgynevezett jogi személyek milyen feltételek mellett szerezhetnek jogokat és kötelességeket. A Ptk. rendezi a legfontosabb polgári jogállambeli alapelvek érvényesülését. Úgy is szokták mondani, hogy a Ptk. normái elkísérik az embert a bölcsőtől a sírig, a jogképességtől a végrendeletig.

Mindezekből kitűnően látszik, hogy a Ptk. kodifikálása során nem egy közönséges törvényről van szó. Az 1999-ben létrehozott kodifikációs bizottság a jogi szakma kiváló szaktekintélyeiből állt össze, és végezte mindaddig feladatát, amíg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium úgy döntött, hogy a tervezet végleges kialakítását a minisztérium veszi kézbe.

Tisztelt Ház! A polgári törvénykönyv általános vitája során a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében már kifejtettem aggályaimat, amelyeket most röviden, néhány pontban megismétlek. Egyrészt a benyújtott és azóta több indítvánnyal módosított kormányjavaslattal kapcsolatosan továbbra is fennállnak az alkotmányossági problémák, erre egyébként Salamon képviselő úr is utalt már, de ilyen például, hogy kihagyták belőle az egyesületek szabályozását, amelyről joggal mondhatjuk azt, hogy a polgári jogállamnak ugyanolyan pillére, mint a tulajdonjog szabadsága vagy a szerződés szabadsága.

A javaslat komoly koncepcionális deficitet is tartalmaz. A kormány javaslata minden konfliktust úgy oldott meg, hogy vagy elvtelen kompromisszumok kerültek a javaslatba, vagy egyszerűen kimaradtak a javaslatból. Például a kodifikációs bizottság sarkalatos dolognak tartotta, hogy visszaállítsa a telekkönyvjogot, hogy visszaállítása a telekkönyv fölötti közvetlen bírói felügyeletet. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egy darabig támogatta ezt az elképzelést, majd amikor látta az FVM ellenállását, akkor feladta ezt a koncepciót.

A harmadik kifogás a törvényjavaslattal szemben az - mint már említettem -, hogy elvtelen kompromisszumokat tartalmaz, és úgynevezett kívánságműsor helyettesítette a komoly szakmai egyetértést. Például ha a Bankszövetség azt kívánta, hogy legyen önálló zálogjog, akkor lett önálló zálogjog a javaslatban, vagy ha a Lízingszövetség kérte, hogy legyen szó a Ptk.-ban a lízingről, akkor bekerült ez a fejezet.

Tisztelt Ház! A fentiekben elmondott aggályainkon túlmenően példátlannak tartjuk azt az eljárást - amelyet már szintén képviselőtársam említett -, amit a kormány úgynevezett koherenciazavar kiküszöbölése végett tett az elmúlt héten szerdán megtartott alkotmányügyi bizottsági ülésen. Nevezetesen, több mint 300 módosító indítványt nyújtott be a kormány koherenciazavar címén, amelynek következtében már majdnem új Ptk.-t alkotott a korábbihoz képest, elzárva az általános és részletes vita lehetőségét. Ez a fajta magatartás példátlan a parlament jogalkotásának történetében.

Tisztelt Ház! Nem szeretnénk szégyenkezni amiatt, hogy Magyarország közel két évtizeddel a rendszerváltás után csak egy ilyen polgári törvénykönyvre volt képes, ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről azt nem támogatjuk. Kérjük a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatát.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 265 2009.09.21. 4:31  264-267

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a közbiztonság romokban hever, illetve szétesett. Mire alapozom ezen sommás megállapításomat? Ahol sortűzzel várják a kiérkező rendőröket, ahol halálra lehet rugdosni a nyílt utcán embertársunkat, ahol sorozatos romagyilkosságot követnek el, ahol a kiérkező rendőr nem mer kiszállni a kocsiból, és nem mer intézkedni, ahol nagy esély van a sikeres bűncselekmény elkövetésére, ott nyugodtan mondhatjuk, hogy a közbiztonság romokban hever.

Van azonban olyan hely az országban, remélem, több is, ahol a fenti drámai helyzettel ellentétben pozitív változásokról lehet tájékoztatást adni. Berettyóújfalu ilyen hely, ahol a város képviselő-testülete a 2009. évi elfogadott költségvetésében, nehéz anyagi helyzete ellenére, 5 millió forint támogatást biztosított a berettyóújfalui rendőrkapitányságnak a közrend és közbiztonság erősítésére, a feladatellátás színvonalának emelésére.

Berettyóújfalu város kapitányságának vezetése szeptember 10-én az önkormányzat testületi ülésén számolt be a támogatás időarányos felhasználásáról és az elért eredményről. A támogatást Berettyóújfalu város közigazgatási területén belül a rendőrségi jelenlét fokozására és annak járulékos költségeire fordították. A rendőrkapitányság közterületi szolgálata a rendszeres munkaidőn felül heti két napon, egyszer hétköznap, egyszer hétvégén éjszaka 8-8 órában járőrözik a településen, míg a bűnügyi szolgálati ág heti egy alkalommal 8 órában úgynevezett bűnügyi portyaszolgálatot lát el. A túlmunka keretében teljesített szolgálat során a rendőrök visszatérően ellenőrizték a bűnügyileg fertőzésveszélyes területeket, így például péntek-szombat este a városközpontban lévő szórakozóhelyeket és közvetlen környékét, illetve a bűnügyi portyaszolgálat a bűnelkövetők által használt külterületi kerülőutakat, a vagyon elleni bűncselekményekkel leginkább érintett területeket.

Az előbb említett munkának meg is lett az eredménye. A kapitányságvezető tájékoztatása szerint 2007 hasonló időszakához képest 32,25 százalékkal, 2008 első 8 hónapjához képest 52,13 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma városunkban. 2009-ben eddig 347 bűncselekmény történt, ami 378-cal kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Az elért eredmény nem csupán a rendőrség érdeme, hanem a város polgármesteri hivatalának szakhatóságai, a polgárőrség és a közbiztonság megteremtésében szerepet vállaló szervek egyre összehangoltabb munkájának eredménye. Köszönet jár érte minden közreműködőnek.

Tisztelt Ház! Milyen tanulságokat vonhatunk le az elmondottakból? Mindenekelőtt azt, hogy a rendőrséget, mint tette például a szlovák állam, ahol 3 ezer új rendőr állt szolgálatba az utóbbi időben, mindenképpen meg kell erősíteni anyagi és létszám vonatkozásában egyaránt. Az összefogás szakértelemmel és anyagi támogatással párosulva eredményre vezet a bűncselekmények elleni harcban. A rendőrség megerősítése és anyagi támogatása nem elsősorban az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő és teljesen kivéreztetett, egyre több feladatot ellátó önkormányzat feladata, hanem a mindenkori kormányé. Sajnos azonban nem arról hallunk a rádióban, olvasunk a sajtóban, hogy a jelenlegi kormányzat mindent megtenne azért, hogy erős és hatékonyan működő rendőrségünk legyen, hanem ehelyett nap mint nap arról értesülünk, hogy több tízmilliós végkielégítéseket fizetnek ki a BKV-nál, állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői mesébe illő milliós fizetéseket vesznek fel, és vagyonukat off-shore cégekbe menekítő vezetőkről szólnak a híradások.

A feladat elvégzése, mármint a közbiztonság megerősítése, mint annyi más területen, itt is az új, reményeink szerint polgári kormányra fog várni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 211 2009.10.06. 9:38  19-280

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában a költségvetés Miniszterelnöki Hivatal, IRM, bíróság és ügyészség című fejezetéhez kívánok röviden hozzászólni, felhívni a figyelmet a költségvetésben rejlő veszélyekre és ellentmondásokra.

A Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Miniszterelnökség fejezetében szereplő adatok közül szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy az általában előirányzott takarékos működés és létszámcsökkentés ellenére a MeH 2010. évre javasolt létszámkerete 104 fő, ami tízfős létszámnövelést jelent az előző évhez képest. A 2009. évi költségvetésben szereplő létszámkeret 94 fő volt. Ez a változás a kiadásokat 47,9 millió forinttal növeli. Úgy gondolom, hogy ismét tetten érhető a kormány kommunikációja és tényleges cselekedete közötti ellentmondás.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vonatkozásában kiemelném azt, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy az IRM fejezetén belül bizonyos előirányzatokat évről évre alulterveztek. Ráadásul a költségvetésben 2010-től 2013-ig ugyanazt az alacsony összeget tervezik, ami már 2009-ben is kevésnek bizonyult.

Néhány példa a fentiekre. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás a 2009. évre 120 millió forint volt, ezzel szemben a teljesítés 197 millió forint. A jogi segítségnyújtás 2009. évi terve 89 millió forint, a teljesítés ezzel szemben 129 millió forint. A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése 2009. évi terve 132 millió forint, teljesítés 180 millió forint. Közel 400 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat majd az Igazságügyi Hivatal, mint 2009-ben, s ezt a kiadáscsökkentést indokoltnak tartjuk.

Az azonban elfogadhatatlan, hogy a büntetés-végrehajtási feladatokra közel 500 millió forinttal kevesebb pénz jut, mint 2006-ban. Az Állami Számvevőszék azt is kifejti, hogy a büntetés-végrehajtás költségvetési támogatása nem elégséges. Itt idéznék az Állami Számvevőszék jelentéséből: "A dologi kiadások tervezett előirányzata valószínűleg nem biztosítja minden intézmény, különösen a rendőrség és a büntetés-végrehajtás területén a folyamatos, zavartalan működést."

És itt a rendőrség működésével kapcsolatosan szeretnék reagálni Keleti képviselőtársam közbiztonságra vonatkozó előadására. Egy héttel ezelőtt napirend utáni felszólalásomban beszéltem a közbiztonság helyzetéről, példákkal illusztrálva azt, hogy Magyarországon a közbiztonság szétesett, tulajdonképpen romokban hever, és ember- és pénzszükséglet biztosítása esetén mennyire javítható. Ezt a helyi berettyóújfalui példánkkal is igazoltam, ahol az önkormányzat 5 millió forintot szavazott meg a helyi rendőrségnek, amelyet személyi és dologi kiadásokra fordított, hétvégeken megduplázott járőrszolgálat, portyaszolgálat, a frekventált helyeken ellenőrzés, s ennek következtében a kapitányságvezető a félévi teljesítésről beszámolva közölte, hogy hangsúlyozom: 52 százalékkal csökkent a bűnelkövetések száma arra az időszakra, amikor igénybe tudták venni ezt az összeget.

Úgy kell csinálni, mint ahogy Szlovákia is csinálta: háromezer fővel növelte a rendőri állomány létszámát. A mostani költségvetésben én ezt nem látom, hogy jelentős létszámemelkedés lenne a rendőrség területén, sőt az újságban néhol azt olvassa az ember, hogy csoportos létszámleépítésre kerül sor.

Tisztelt Ház! A bírósági fejezet csökkenő költségvetési támogatást mutat. Míg 2008-ban 77 milliárd forint volt a bírósági fejezet költségvetési előirányzata, addig 2010-re ez 68 milliárd forintra csökken, ami 9 milliárd forinttal kevesebb támogatást jelent. A törvényi rendelkezések alapján várható többletfeladatokhoz szükséges fejezeti forrásigényük nem került elfogadásra. A személyi juttatások 2010. évi előirányzata az előző évhez képest nem változott, 46,4 milliárd forint.

Csak részben biztosítja a fejezet a nem rendszeres személyi juttatások között a munkavállalókat, hangsúlyozom: alanyi jogon is megillető kötelezettségek fedezetét, és csak más előirányzatok terhére biztosítható forrás az alanyi jogon járó juttatások fedezésére.

Már most látható, hogy a külső személyi juttatások, úgymint szakértői díjak, tanúdíjak, tolmácsdíjak és a kirendelt védők díja, meg fogják haladni a tervezett mértéket. Ami a dologi kiadásokra vonatkozó előirányzatot illeti, a belső átcsoportosítások ellenére is messze elmarad a 2008. évi tényleges és a 2009. évre prognosztizált teljesítés összegétől.

(18.50)

A 2010-re tervezett előirányzat 22,4 százalékkal, 2 milliárd 953 millió forinttal elmarad a 2009. évre várható teljesítéstől. Az intézményi beruházások előirányzata évek óta köszönő viszonyban sincs - így most sem - a bíróságok részéről évek óta jelentkező igényekkel. Halaszthatatlan lenne a gépi és az irodatechnikai felszerelések mielőbbi cseréje, hiszen 7-8 éves számítógépek állnak rendelkezésre a munkavégzéshez. A felújítási előirányzat összege szintén elmarad a kívánatostól. Az igazságszolgáltatás beruházásaira rendelkezésre álló előirányzat nem éri el az 1 milliárd forintot.

Az egyre csökkenő beruházási keret sok esetben a beruházások átütemezését teszi szükségessé. A 2010. évi keret csak a folyamatban lévő központi beruházások megvalósításához nyújt fedezetet. A többi ilyen megvalósításra váró, életveszélyessé vált bírósági épület rekonstrukciójának megkezdésére nem ad lehetőséget a 2010. évi költségvetés. Évek óta szorgalmazom a Debreceni Városi Bíróság életveszélyessé váló épületének kiváltását, de erre vonatkozó előirányzatot a 2010. évi költségvetésben sem látok, és ismételten csak azt tudom hangsúlyozni, hogy Debrecen megyei jogú város az új városi bíróság felépítéséhez szükséges telket rendelkezésre bocsátotta. Egyébként erre vonatkozóan Kósa Lajossal, Debrecen város polgármesterével módosító javaslatot nyújtottunk be, hogy végre felépüljön Debrecenben az új városi bíróság.

Tisztelt Ház! Ami a költségvetés ügyészségi fejezetét illeti, itt is azt látjuk, hogy csökken a költségvetési támogatás; míg 2008-ban több mint 31 milliárd forint, addig 2010-ben 28 milliárd forint, tehát 3 milliárd forinttal kevesebb. A tervezet szerint a költségvetési juttatás 2010-ben fogja elérni a 2008. évi szintet. A 2010. december 31. napján bekövetkező büntetőjogi szabálymódosítás az elsőfokú ügyeket érintő ügyészségeknél többletfeladatokat, ezáltal többletlétszámot igényel. A 72/2009. számú Ab-határozat a tárgyaláson történő kötelező ügyészi részvételről évente 37-38 százalékkal több elsőfokú bírósági tárgyaláson való ügyészi részvételt jelent majd. Mindezek, valamint az egyéb megnövekedett feladatok alkalmazotti létszámfejlesztést igényelnek a büntetőjogi szakágban.

A közigazgatási és magánjogi szakágban szintén létszámtöbblet szükségeltetik, ha az Országgyűlés változatlan formában fogadja el az új társasházi törvényt, ugyanis e törvény 10. §-a úgy rendelkezik, hogy a társasház szerveinek, illetve működésének törvényességi felügyeletét - mint egy új feladatot - az ügyészség a rá irányuló szabályok szerint látja el.

Tisztelt Ház! Az általam csak nagy vonalakban érintett területek - a MeH, az IRM, a bíróság, az ügyészség - 2010. évi költségvetési előirányzatai is azt bizonyítják, hogy ezen intézmények rendeltetésszerű működése, eltérő mértékben ugyan, veszélyben van, ezért ezt a költségvetést, a Bajnai-csomagot vissza kell vonni.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 226 2009.10.26. 6:52  225-239

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A tárgyalt törvényhez, törvényekhez jómagam - társaimmal együtt - három módosító indítványt nyújtottam be. Ezzel kapcsolatosan szeretnék néhány szót szólni azon túlmenően, ami a módosító indítványok indokolásában szerepel. Egy generális, mindegyikre vonatkozó megállapításom azért előtte lenne. Az előttünk fekvő törvényjavaslat arról tesz tanúbizonyságot, hogy a kormány étvágya kifogyhatatlan, amikor adó, járulék vagy illeték emeléséről van szó.

Ami a ténylegesen benyújtott módosító javaslatomat illeti, a jelenleg hatályos jogszabály szerint a hiteles tulajdonilap-másolatért 4 ezer forint összegű díjat kell fizetni, és ezt a javaslat 6250 forintra emeli. Ez több mint egyharmados emelést jelent, aminek az indokát véleményem szerint a törvény indokolása nem okolja meg kellőképpen, és nincs is rá magyarázat. Hacsak az nem lehet magyarázat, hogy jelentős mértékű elvonás történt a jövő évi költségvetésben a FVM-től, és ezért a földhivatalok fenntartása lassan már az FVM részéről tarthatatlan, és itt is, mint mindenütt, a rossz kormányzás árát a lakosságnak kell megfizetni, és ez magyarázza ezt az ilyen nagy mértékű illetékemelést. Álláspontom szerint ez aránytalan terhet ró a lakosságra, a jogkereső közönségre, úgyhogy ezt javasoljuk oly módon módosítani, miszerint az eredeti javaslat maradjon, illetőleg ne módosuljon a törvény, maradjon 4 ezer forint a tulajdoni lap illetéke.

Ugyanígy a 3. ponthoz benyújtott módosító indítványom: a mi véleményünk szerint indokolatlan, hogy a kormány szűkítse azon szervezetek, intézmények körét, amelyek jogosultak teljes személyes költségmentességben részesülni a tulajdonilap-másolat kiváltásánál.

Egyébként a tulajdonilap-másolat díjánál még egy megjegyzést szeretnék tenni. Korábban volt - illetőleg most még hatályban van -, hogy nem hiteles tulajdonilap-másolatot 2 ezer forintért lehet kérni. Gyakorló ügyvédként mondom, a tulajdonilap-másolat kikérése a szerződéskészítéseknél kötelező. Ez azt jelenti, hogy a 2 ezer forintos nem hiteles tulajdonilap-másolat alkalmas arra, hogy a földhivatali hiteles állapotokat megismerjük. Indokolatlannak tartom ennek a nem hiteles tulajdonilap-másolatnak a megszüntetését, bár azért ide zárójelben szeretnék egy megjegyzést tenni.

A jogkereső hiába keresné ezt a mostani módosuló jogszabályban vagy az alaptörvényben, ez nem található benne. Ezt egy kormányrendelet szabta meg valamikor 2002-ben, ami kicsit aggályos, hiszen a lakosság széles körére ró kötelezettséget, ezt törvényben kellett volna szabályozni. Egy kormányrendeletben van szabályozva, illetőleg nem is kormányrendelet, hanem egy FVM-rendeletben, és most egy FVM-rendelet majdan ezt hatályon kívül fogja helyezni.

(19.50)

Kérem a kormány képviselőit, hogy fontolják meg ennek a tulajdonilap-formának a megszüntetését. Az álságos indok, amit az indokolásban írnak, hogy megnő az ezzel való visszaélés veszélye. Tessenek példákat hozni, hogy hány alkalommal történt visszaélés a nem hiteles tulajdonilap-másolattal. Úgy gondolom, hogy egyetlenegyet sem tudnak hozni, mert ilyen nem történt. Tehát ez nem indok arra, hogy a tulajdonilap-kérésnek ezt a formáját megszüntessük.

Ami a tulajdonjog-bejegyzés 10 százalékos emelését illeti, megint úgy gondolom, hogy ez indokolatlan, és a gyakorlatban ez oda fog majd vezetni, hogy a tulajdoni lapok, illetőleg az ingatlan-nyilvántartás nem a tényleges helyzetet fogja mutatni.

Mire gondolok, amikor ezt mondom? Arra gondolok, hogy nagyon sok esetben egy illető, egy örökös több ingatlanban örököl tulajdoni illetőséget nagyon kis értékben. Minden ingatlanért, ha örököl nyolcat vagy tízet, 6250 forintot, vagy bocsánat, az új szerint 6600 forintot kell majd kifizetni. Ez az ingatlan, a tíz ingatlan illetősége nem ér ötezer forintot, vagy tízezer forintot se, és amit fizetni kell érte, az tízszer 6600 forint, az 66 ezer forint.

Már most az a gyakorlat alakult ki, hogy az örökhagyók, illetőleg az örökösök ezeknek az ingatlanoknak a megöröklésétől eltekintenek, egyszerűen nem hagyatékoltatják le. Ez majd a későbbiek során problémát fog okozni, hiszen ők is el fognak halni, nem fogják találni az örökösöket, jelentős lesz azon ingatlanok száma, ahol a tulajdonjog nincs rendezve.

Még egy módosító indítványunk volt, ami a magánútlevél azonnali kiadására irányuló eljárás díja, amire az, hogy drasztikusan emeli, ez a drasztikus szó itt igen enyhe kifejezés, hiszen a jelenlegi 14 ezer forintról 50 ezer, azaz ötvenezer forintra emeli fel a díját. (Babák Mihály: Skandalum!) Ez háromszorosnál is nagyobb díjemelést jelent, amit véleményem szerint semmi nem indokol.

Kérem a kormány képviselőit, fontolják meg a benyújtott módosító javaslatainkat, és fogadják azt el, mert álláspontunk szerint az eredeti javaslatban benyújtott díj, illetőleg szolgáltatás emelésének az indoka jelen pillanatban nem áll fenn.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 6 2009.10.28. 5:54  1-69

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is visszautasítom a Szép Béla képviselőtársam beszédének elejében foglaltakat, miszerint azért elleneznénk a polgári törvénykönyv hatálybalépését, hogy az ne a szocialista kormány ideje alatt jöjjön létre. Ennek még a gondolatát is visszautasítom, hiszen nem mi ellenezzük a polgári törvénykönyv létrejöttét, ez formálisan igaz, de a szakma van ellene. Én úgy gondolom, legalábbis a mi oldalunkon lévő képviselőtársaim nevében mondom, hogy nekünk az az egy év, fél év munka, amit a polgári törvénykönyvvel foglalkoztunk, összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit azok a jogtudósok, a nálunk sokkal jobban hozzáértők foglalkoztak a témával. Csak példaként említeném, hogy a német polgári törvénykönyv 80 évig készült, és négy év kellett a hatályba léptetéséhez. Azt sem gondolnám, hogy a munkához való hozzájárulás minőségét az határozza meg, ki, hány percet beszél. Lehet 40 percig is beszélni és semmit mondani, lehet 3 percig beszélni és elmondani a lényeget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslatot Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mivel magával a törvénnyel és annak elfogadási módjával nem értett egyet, és élt az alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörével.

Tisztelt Ház! A polgári törvénykönyv tárgyalása során mind az általános, mind a részletes vitában elmondtuk a törvénnyel kapcsolatos kifogásainkat, és kértük a kormányt, hogy a törvényt vonja vissza, tekintettel arra, hogy további szakmai egyeztetések szükségesek, és módosító javaslatokkal a törvény nem javítható. A jogalkotási eljárás során kifogásoltuk azt is, hogy a zárószavazás előtt benyújtott T/5949/416. számú javaslat, amely 235 pontból állt, több lényegi módosítást is végrehajtott az egységes javaslaton, és a módosító javaslat lényegesen és jelentős terjedelemben megváltoztatott néhány rendelkezést. Ezért ismételten le kellett volna folytatni az általános és részletes vitát, mert véleményünk szerint - és ezt támasztja alá a köztársasági elnök úr átirata is - az egységes javaslat távolról sem volt kész jogszabályszövegnek mondható. Mindezek ellenére a parlament, pontosabban: a kormánytöbbség 2009. szeptember 14-én úgy döntött, hogy a záróvitát 4 óra 40 perces időkeretben folytatja le. Már ekkor hangsúlyoztuk, hogy a törvénynek ilyen módon való elfogadása nem összeegyeztethető a Házszabály 107. §-ával.

(9.40)

A törvényben számos szerkesztési hiba található, és ugyanígy számos koncepcionálisan átgondolatlan, a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható rendelkezés is. A normaszöveg jelenlegi formájában nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári jogi kódexévé váljon, hangsúlyozza a köztársasági elnök úr levele.

Az ellentmondásos szabályok közül fontosnak tartotta kiemelni a köztársasági elnök egyrészt azokat, amelyek rendszerelméleti, a jogalkotás hiányaira utalnak, másrészt rendszertani következetlenséget mutatnak. Ezen túlmenően a törvényben egyes szakaszokon belül is jelentkeztek kodifikációs hibák.

A formai jellegű kifogásain túl több tartalmi jellegű rendelkezéssel sem értett egyet a köztársasági elnök. Az előbb említett problémák a családjogi területen, a jogi személyekről szóló részben, a személyhez fűződő jogról szóló részben, az élettársi kapcsolatot szabályozó részben és egyéb rendelkezésekben találhatók. Csak itt szeretném megemlíteni, hogy például a polgári törvénykönyvbe bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos rendelkezés ellen jelen pillanatban az Alkotmánybíróság előtt van beadvány, annak a sorsát még nem tudjuk, hogy mi lesz.

Tisztelt Ház! A köztársasági elnök úr csak példálózó jelleggel sorolta fel a törvénnyel kapcsolatos aggályait és kifogásait, és ez is 14 oldalt tett ki. Megemlítette, hogy a jogász szakmán belül a jogtudomány művelői és a bírák között is számos további tartalmi aggály és kétely merült fel, amelynek kimerítő felsorolása és kifejtése meghaladná a köztársasági elnöki vétó kereteit. A felhozott indokok alapján kérte a köztársasági elnök, hogy a parlament vesse ismételten alapos revízió alá a normaszöveget.

A törvényjavaslat vitája során - észlelve a javaslat hiányosságait - kértük, hogy a kormány vonja vissza további átdolgozásra a normaszöveget. Ugyanis a polgári törvénykönyv megalkotására irányuló eljárásnak különösen gondosnak kell lennie, és a lehetőségekhez képest garantálni kell a létrejövő jogszabály kifogástalan minőségét.

Mint már említettem, osztjuk a köztársasági elnök úr azon véleményét, hogy a normaszöveg jelenlegi formájában nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári kódexévé váljon, és a jelenlegi eljárásban álláspontunk szerint a hiba nem orvosolható.

Ezért kérjük a kormányt, hogy a javaslatot vonja vissza. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 16 2009.10.28. 1:43  1-69

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csatlakoznék Eörsi Mátyás képviselőtársamhoz, aki a vezérszónoki hozzászólásában a polgári törvénykönyv fontosságára és az elkészítés módjára utal. Én magam is akkor örültem volna a legjobban, mint ahogy azt Eörsi Mátyás is mondta, hogy ha idekerül ez a polgári törvénykönyv, akkor itt már módosító javaslatok ne legyenek, hanem egy konszenzusos jogszabályt tárgyaljon a parlament.

Azt gondolom, az hiú ábránd, hogy egységes álláspont alakuljon ki, de az előkészítő bizottság elnöke, Vékás professzor úr arról tájékoztatott annak idején bennünket, hogy minden döntést konszenzussal hoztak, tehát magyarul, törekedtek arra, hogy minél nagyobb egyetértés legyen.

A polgári törvénykönyv, úgy gondolom, hogy az alkotmány mellett vagy az alkotmány után az egyik legfontosabb jogszabályunk. Bocsánat, de azt mondanám, hogy jelen pillanatban itt jogi barkácsolás folyik, hiszen talán több mint 400 módosító indítvány lett benyújtva a polgári törvénykönyvhöz, ami azt támasztja alá, amit a köztársasági elnök úr is mondott, hogy nem kiérlelt, az egységes javaslat nem érett meg arra, hogy ez a kódex a magyar polgári törvénykönyv legyen.

Úgyhogy én, egyetértve Eörsi Mátyással, ismételten csak azt hangsúlyozom, hogy vonja vissza a kormány, és dolgozza át.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 241 2010.02.22. 4:11  241-244

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hajdú-Bihar 5. számú, Berettyóújfalu központú választókerületéhez tartozó Konyár település általános iskolás tanulóinak testnevelési órát nem lehet tartani, mert a meglévő, bontásra érett tornaterem használhatatlan. Mindezt, mármint a tornaterem használhatatlanságát a szakértői vélemény állapította meg, és az elsőfokú építési hatóság megtiltotta a tornaterem használatát.

A konyári képviselő-testület nagy reményekkel fogott hozzá pályázat készítéséhez, hogy 252 tanuló tornatermi gondját megoldja. Először az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-hoz nyújtottak be támogatási kérelmet.

Kérelmüket 2009 júniusában elutasították. Ezt követően Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez fordultak támogatást és segítséget kérve.

A miniszter úr helyett dr. Szüdi János közoktatási szakállamtitkár úr válaszolt a kérelemre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2009. június 5-én megjelent pályázati kiírás lehetőséget ad az önkormányzatnak, hogy pályázhassanak tornaterem építésére, és a pályázatot 2009. június 22. és november 20. között lehet benyújtani. Továbbá tájékoztatta az önkormányzatot arról is, hogy 13 pályázat részesülhet 2,5 milliárd forintos támogatási összegben.

Az önkormányzat abban reménykedett - tegyük hozzá, jogosan -, hogy 30 millió forint nekik is jut tornateremre a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos pályázati pénzből. Reményük azonban hamar szertefoszlott, ugyanis a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy Konyár település nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű kistérségbe, ezért nem pályázhat.

Természetesen azonnal felvetődik a kérdés: szakállamtitkár úr nem tudta, hogy Konyár település nem vehet részt az általa említett pályázaton? A polgármesteri hivatal a már említett szakállamtitkár úrhoz fordult, aki sajnálkozását fejezte ki, hogy a település nem pályázhat, és közölte azt is, nem látja reális esélyét annak, hogy további fejlesztési források a közeljövőben meghirdetésre kerülnének.

Ezt követően Bajnai Gordon miniszterelnök úrhoz fordultak segítségért, és a miniszterelnöki kabinet főosztályvezetője arról tájékoztatta a települést, hogy a kérés kivizsgálására felkérte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot. A miniszter úr 2009. december 16-án levelében közölte dr. Fülep Lászlóval, Konyár polgármesterével, hogy újabb pályázati kiírás a közeljövőben nem várható, azaz a 252 konyári általános iskolai tanuló tornatermi gondja megoldatlan marad.

Tisztelt Ház! A kör bezárult, csak a remény maradt. Mit szónokol, papol az a kormány az esélyegyenlőségről, a roma felzárkóztatásról, amelyik nem tud 30 millió forintot tornaterem építésére adni olyan településnek, ahol a 252 fő általános iskolai tanulóból 218 hátrányos helyzetű, ebből 152 fő halmozottan hátrányos helyzetű, és a tanulók közül 162 fő, az összlétszám 64,3 százaléka roma származású, és a roma integráció egyik fontos lépése a roma gyerekek megfelelő szintű oktatása.

Milyen kormány az, amely kutyapedikűrre 250 millió forintos pályázati pénzt ad, és tornateremre nem szán 30 millió forintot? Úgy gondolom, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány elégtelenre vizsgázott ezen a téren is.

Köszönöm figyelmüket. (Pettkó András tapsol.)