A felszólalás szövege:
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha ebben a zajban hallja, amit mondok, akkor jó lesz. A bírói függetlenség a jogállamiság egyik alappillére, amely alkotmányos alapelvet az Alaptörvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény is deklarál. Amennyiben tehát valamely személy vagy szervezet a bírói függetlenséget veszélyezteti, az magatartásával súlyosan szembemegy a jogállamisággal, azt is mondhatjuk, hogy teljesen érzéketlen a demokrácia alapértékei iránt. (Folyamatos zaj.)
Tisztelt Államtitkár Úr! Amint a közelmúltban kiderült, a Soros-hálózat egyik legaktívabb lobbiszervezete, a Helsinki Bizottság több száz bíró és igazságügyi alkalmazott számára tartott úgynevezett érzékenyítő tréningeket az elmúlt években. Mint ismert, a Soros Györgyhöz köthető Helsinki Bizottság a migráció egyik legnagyobb magyarországi támogatója, ennek megfelelően jogászai és szakértői előadásaik során a bírákat a bevándorlókkal szembeni pozitív diszkrimináció alkalmazására kívánták érzékenyíteni.
A tréningeket a szervezethez köthető jogászok és általuk szakértőnek nevezett személyek tartották, akiknek célja, hogy a büntetőügyekben a migráns személy pozitív elbírálásban részesüljön.
A bírói függetlenséget különösen sérti az a helyzet, amikor a tárgyalóteremben, a konkrét büntetőügyekben találkozik egymással az érzékenyítésen részt vett bíró és a tréninget tartó ügyvéd. Világossá vált, hogy a Soros-hálózat tehát nemcsak jogsegéllyel, hanem a bírók befolyásolásával is segíti a migránsok Európába történő bevándorlását, ez pedig szembemegy a magyar emberek és a magyar kormány akaratával, és fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot is.
Mindezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy mit tehet a magyar kormány annak érdekében, hogy elejét vegye a hasonló kezdeményezéseknek, és így megőrizze az igazságszolgáltatás függetlenségét. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, az államtitkár úr válaszát elfogadva kérem (Moraj az ellenzék soraiban.), hogy az igazságügyi kormányzat tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a bírói függetlenség ne szenvedjen csorbát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A biztonság egy nagyon fontos érték. Mi sem bizonyítja jobban, hogy néhány képviselőtársam már előttem is szólt néhány szót erről, legutóbb éppen Simon Miklós képviselőtársam. Úgyhogy én egy más aspektusból szeretném ezt megvilágítani.A biztonság minden társadalomnak olyan alappillére, amely elengedhetetlen a fejlődéshez. A jövő évi költségvetésben is megmutatkozik, hogy elsődleges célként tartjuk szem előtt az állampolgárok biztonságának a megóvását. 2019-ben is még többet fordítunk a magyar emberek biztonságára, legyen szó akár az illegális migrációval összefüggő, akár a közbiztonsággal összefüggő feladatokról.
A jövő évi költségvetés egyik fő célja, hogy megőrizze és erősítse Magyarország biztonságát, amelyet az ország évről évre erősödő gazdasága tesz lehetővé. Ebben a körben a rendvédelmi szervek költségvetésének növelése is kiemelkedő jelentőséggel bír. A rend- és közbiztonság megerősítése érdekében tervezett intézkedések következetes végrehajtása a költségvetésben biztosított.
Ezen a téren a kitűzött célok elérését, a rendőrség feladatellátását lehetővé teszi, hogy a 2019. évi költségvetés több mint 28 milliárd forint többletforrást biztosít a szervezet részére, amely a meglévő feladatok magas színvonalú ellátását szolgálja. Ezen feladatok közé sorolható többek között a rendőrség 3 ezer fős létszámfejlesztése, valamint az új büntetőeljárási törvény bevezetésével kapcsolatos többletkiadások is. Itt szeretném elmondani, hogy a közbiztonság javulása, a biztonságunk olyan érték, amely minden magyar állampolgár számára az elsők közé sorolandó, legyen szó az ország bármely településéről.
Az egyre jobb közbiztonság és az állampolgárok szubjektív biztonságérzete mind-mind olyan érték, amelyek gyarapodást hoznak polgárainknak. Településeinken érzékelhetően fokozott a rendőri jelenlét, csökkennek a közterületen elkövetett bűncselekmények, az állampolgárok védelmét és biztonságát szolgáló fejlesztések és szervezeti átalakulások pedig életminőségüket és biztonságérzetüket pozitívan befolyásolják. A mindennapok biztonságának fenntartásához szükség van a teljes hivatásos állomány erőfeszítésére, szakmai tudására is. Engedjék meg, hogy röviden szót ejtsek a választókerületemben érzékelhető pozitív változásokról is, amelyek mind azt mutatják, hogy biztonságunk megteremtése érdekében jó úton haladunk.
Hajdú-Bihar megye az ország negyedik legnagyobb megyéje, területén fontos országos és nemzetközi jelentőségű közutak futnak át. A megyében az idegenforgalom különös jelentőségű, a vendégforgalom országos szinten is kiemelkedő. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén 82 település található. Mindezen adottságok és körülmények jelentősen befolyásolják a közbiztonságot, a közterületek rendjének fenntartása terén végrehajtandó feladatokat.
Az utóbbi évekre jellemzően elmondható, hogy érezhetően tovább javult a települések közbiztonsága, a jogsértések elleni hatékony fellépés, amely magával hozza az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét is. Nemcsak megtartottuk, hanem tovább javítottuk az elért eredményeket. Sikerült tovább csökkenteni a regisztrált bűncselekmények számát is. Itt szeretném kiemelni, hogy választókerületemben, a berettyóújfalui rendőrkapitányság illetékességi területén ez a mutató közel 14 százalékos javulást hozott. Nagy eredmény ez, és a jelenlegi költségvetésitörvény-javaslatból is látszik, hogy ez a javuló tendencia várhatóan folytatódni fog.
A rendőrségnek nyújtott pluszforrások hozzájárulnak mind az infrastruktúra fejlesztéséhez, mind pedig ahhoz, hogy a hivatásos állomány minél hatékonyabban végezhesse munkáját közös biztonságunk érdekében. Kérem képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szinte már meg sem lepődünk, amikor a Jobbik háza táján ismét fény derül valamilyen kétes ügyre. Egyik botrány követi a másikat, most pedig a jobbikos tragikomédia újabb epizódja körvonalazódik, hiszen ha nem elég a több mint 660 milliós szankció, amit az Állami Számvevőszék által megállapított tiltott pártfinanszírozás miatt kell megfizetniük, most úgy tűnik, hogy egyéb elszámolási nehézségekkel is szembe kell nézni a pártnak. Kiderült ugyanis, hogy a tiltott párfinanszírozás következményeként megállapított, 660 milliós szankció miatt meghirdetett adománygyűjtő akció során a szimpatizánsoktól megszerzett pénzt, azaz közel százmillió forintot eszük ágában sem volt a törvényből következő szankciók kifizetésére költeni. Erről Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője szólta el magát, hiszen ő maga állította, hogy választási kampányra költötték. Júniusban a Magyar Közlönyben közzétett kampánybeszámolójukban azonban ez mégsem szerepel. (Mirkóczki Ádám: Papír nélkül?) A beszámoló szerint, amit Sneider Tamás írt alá, a választási célra kapott adományok összege mindössze 20 millió forint volt. Mindezek alapján kérdés, hogy hova tűnt 80 millió forint. Talán a kampánybeszámoló nem stimmel? Lehetséges azonban az is, hogy a jobbikos hazugságspirál újabb fordulatához érkeztünk, és a párt szimpatizánsaitól összekuncsorgott pénzt mégsem a választási kampányra költötte. Felmerül a kérdés, hogy akkor mire.
Egészen elképesztő magyarázkodással álltak elő a minap, e szerint a kampánybeszámolóban, a kampányidőszakban érkezett adományokat tüntették fel, és ezen időszakon kívüli adományok nem ebbe a kategóriába tartoznak. A vonatkozó jogszabályok szerint azonban más a helyzet.
(18.30)
Mindezek alapján tehát az szinte már biztos, hogy valamikor valaki hazudott, kérdés, hogy mikor. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Te és most!) Lehet, hogy másra költötték a pénzt, vagy hogy hamis kampánybeszámolót tettek közzé a Magyar Közlönyben? Egy biztos: 80 millió forintos a rejtély, és számos további megválaszolatlan kérdés is felmerült a Jobbik pénzügyeivel kapcsolatban, kampányköltéseivel (Az elnök csenget.) és nem utolsósorban szavahihetőségével kapcsolatban. (Mirkóczki Ádám: Nézd meg, hogy mettől meddig tart a kampányidőszak, és megkapod a választ! Az elnök csenget.) Mindezekre tekintettel kérdezem…
ELNÖK: Köszönöm…
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): …az elnök urat, hová tüntette a Jobbik a pénzt. (Mirkóczki Ádám közbeszól. Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a választ, alelnök úr. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Ahogyan az alelnök úr is elmondta, a pártok részére rendelkezésre álló közpénzzel való gazdálkodás átláthatósága (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) és a korrupciós kockázatok kiszűrése, ezek mind olyan tényezők, amelyek a politikai élet tisztaságát garantálják. A Jobbik, úgy tűnik, most ezeket az elveket sérti meg sorozatosan (Dr. Apáti István: Papír nélkül! Papír nélkül!), és képviselőik nyilatkozataikkal még önmagukkal is ellentmondásba keverednek. (Mirkóczki Ádám: És a holnapi Magyar Idők, igen!)A Jobbik egy olyan párt, amely folyamatosan korrupciót kiált, miközben saját gazdálkodásukkal sem tudnak elszámolni, és ki sem látnak a korrupciógyanús, kétes ügyekből. (Szávay István közbeszól.) Az, hogy a szimpatizánsaikat milyen módon verik át, mondjuk úgy, politikai ízlés kérdése, bár ennek is látható eredménye van, lássuk be, egyre mélyebbre süllyednek. Az a tény azonban, hogy a jobbikos hazugságrengetegben már ők maguk sem tudják, milyen pénzzel mit csináltak, azt mire költötték (Mirkóczki Ádám: Jó, hogy ti tudjátok!), vagy éppen nem költötték, mindenképpen súlyos szabálytalanságra utal, amely semmiképpen sem elfogadható.
Remélhetőleg a nyilvánosság, a választópolgárok és mi is mihamarabb tisztán látunk ezekben a kérdésekben. Köszönöm szépen. (Mirkóczki Ádám: Nagyon jó! Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Bravó! Harmatgyenge! Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház elé terjesztett, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását, illetőleg az elérni kívánt célt a javaslat elfogadása több szakmai szempontból sem teljesíti. Szilárd és nyomatékosan megfontolandó alkotmányjogi, illetve össztársadalmi érdekek erősítik azon álláspontunkat, amely szerint az Országgyűlés ne vegye tárgysorozatba a benyújtott javaslatot. Magyarország Alaptörvénye biztosítja minden, hazánk államhatárain belül törvényesen tartózkodó személy számára a szabad mozgáshoz, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alapvető jogot. A magyar jogrend ezen szabályozása teljes mértékben megfelel az ENSZ polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában foglaltaknak.
Az előbb említett jogunkat az állam korlátozhatja rendkívüli helyzet, vészhelyzet, valamint nem várt és veszélyt jelentő természeti vagy társadalmi esemény bekövetkezése esetén. A javaslat azon szabályozása, miszerint maximalizálni kellene az egyazon lakcímre bejelentettek számát, szembemegy az állam alapjogvédelmi kötelezettségével, miszerint az állam köteles megóvni es biztosítani ezen szabadságjogunkat. A javaslatban ismertetett korlátozás továbbá nem felel meg a szükségesség és arányosság alkotmányos követelményének sem, ugyanis kizárólag a korábban ismertetett okok kapcsán beszélhetünk indokolt korlátozásról.
A hatályos választási eljárásról szóló törvényünk hatékonyan biztosítja a más településen történő szavazást azok számára, akik a választás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön, és ezt időben jelzik az illetékes helyi választási iroda felé.
Elsődlegesen azt kell viszont megjegyezni, hogy a törvény nem köti magyarországi lakóhelyhez a szavazati jog gyakorolhatóságát, így a lakóhely kizárólag az adott szavazóköri névjegyzékbe történő felvétel kapcsán kerülhet szóba. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
A javaslat szövege homályosan és korántsem egyértelműen szabályozza, hogy mely ismérvek alapján minősíthető egy adott lakóhely lakhatásra alkalmasnak. Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz-frakció nem támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.
Köszönöm szépen.
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. június 20-án a Magyar Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény hetedik módosítását, amelyben több kiemelt fontosságú és elvi jelentőségű tétel került kimondásra. Nem kívánom felsorolni őket, összefoglalóan annyit szeretnék mondani, hogy a módosító rendelkezések célja a nemzeti identitás és örökség megőrzése, valamint közjogi hagyományaink tiszteletben tartása és megvédése. Az előttünk fekvő javaslat is szervesen kapcsolódik Alaptörvényünk hetedik alkalommal történő módosításához. Eddig is ismert alkotmányos kitétel volt, hogy a bíróságok jogalkalmazó tevékenységük során a jogszabályokat azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kötelesek értelmezni. Az Alaptörvény újraszabályozott 28. cikkének értelmében a jogszabályok céljának megállapítása során a preambulum mellett, mint ahogy az előterjesztő is mondta, az adott jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását is figyelembe kell vegyék a hazai bíróságok. Bővül tehát azon források köre, amelyekből megismerhetjük a jogalkotó akaratát és eredeti célját. Az Alaptörvény tehát kitüntetett hangsúlyt fektet a jogszabályok célelvű értelmezésére. Ehhez az elképzeléshez elengedhetetlennek bizonyult a jogalkotásról szóló törvényé módosítása abból a célból, hogy megteremtse a nélkülözhetetlen jogszabályi kereteket annak biztosítása végett, hogy a jogszabálytervezetekhez fűződő indokolások a nyilvánosság számára elérhetővé váljanak.
Tisztelt Ház! Mindezekből kifolyólag elengedhetetlennek bizonyul a határozati házszabály módosítása. A módosítási szándék elsődlegesen arra irányul, hogy az előterjesztő által készített és a törvényjavaslat tárgyalása során módosított, valamint újraszerkesztett indokolás közzététele mind az országgyűlési képviselők, mind pedig a nyilvánosság számára biztosított legyen.
A javaslat által megkívánt szabályozás szerint tehát feladat hárul az előterjesztőre. Egyrészt az országgyűlési tárgyalás során a módosító javaslatok indokolásának figyelembevételével köteles lesz aktualizálni saját törvényjavaslata indokolását, másrészt pedig a már újraszerkesztett és aktuális formába öntött indokolás iromány-nyilvántartásba történő felvételét is kötelesnek bizonyul kezdeményezni. Ez alól, sajátos jellegére tekintettel, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, továbbá a zárszámadási törvényjavaslat képeznek csupán kivételt. Kiemelkedőnek tartom, hogy a jogalkotó az Alaptörvény elfogadott módosítása szerint, valamint a jelen javaslatban szereplő módon kívánja az egyértelmű és világos jogértelmezést elősegíteni. Mindezzel ráerősít a jogbiztonság és a normavilágosság jogállami követelményének kielégítésére. Mindannyiunk nevében mondhatom, ez igen nagy segítség és egyben biztos támasz mind a jogalkalmazó szervek, mind pedig a jogkereső polgárok számára.
Az indokolás ugyan semmilyen esetben sem része a törvénynek, ahogy ezt a Ház asztalán levő javaslat is rögzíti, viszont hatalmas segítség a jogalkotói akarat felderítésében. Különösen ily módon, hogy az előterjesztő kizárólagos feladatává válik a jogszabálytervezetek indokolásának megszövegezése.
(12.20)
Tisztelt Ház! A javaslat mindenki számára nyilvánvaló célja a jogbizonytalanság megakadályozása által, hogy a jogszabálytervezetek indoklását mint a jogalkotói akarat megismerési forrását a nyilvánosság számára elérhetővé kívánja tenni. Mindezek fényében a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását. Kérem, támogassa a tisztelt Ház is! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt néhány esztendőben tanúi lehettünk a kormány azon elkötelezettségének, hogy korszerű, a modern viszonyokhoz alkalmazkodó és azokra hatékonyan reagáló, új eljárásjogi kódexeket alkot. A polgári, a büntető és a közigazgatási eljárást szabályozó normaanyagot tartalmazó kódexek a magyar jogtörténeti tradíciókat, az alkotmányossági garanciákat, a nemzeti közjogi hagyományainkat, valamint az általánosan elfogadott nemzetközi standardot szem előtt tartva, azok fényében születtek meg.Tisztelt Ház! A polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jével hatályba lépett és kötelezően alkalmazandóvá vált. A törvény nagy horderejű jelentőséggel bír a polgári eljárásokra vonatkozóan, és mint olyan, hangsúlyos változásokat vezetett be az eddig megszokott joggyakorlatban. Mindennek következtében általános elfogadott tény, hogy a jogalkalmazók és a jogkereső közönség oldalán igény merül fel arra vonatkozóan, hogy a gyakorlati alkalmazást elősegítse számukra a jogalkotó.
Nagymértékű reformok esetén sohasem megy egyről a kettőre az új szabályokhoz való alkalmazkodás. Éppen ezért az Országgyűlés oldalán keletkezik az a kötelezettség, hogy jogalkotó hatalmának közreműködésével korrigálja a már megalkotott jogszabályt a gyakorlati igények és a szakma állásfoglalásainak figyelembevételével. Nincs ez másként az előttünk fekvő javaslat esetében sem, amely a jogrendszer koherenciáját kívánja biztosítani azáltal, hogy a végbement jogszabályváltozásokra reagálva módosítja a jogterületet rendező normákat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás lehetőséget teremt az elővezetés mint kényszerítő eszköz alkalmazására a tanúkkal, a szakértőkkel és a felekkel szemben azok megjelenésének biztosítása végett. Az elővezetés költségének megállapítására, viselésére, valamint megtérítésére vonatkozó rendelkezést jelenleg miniszteri rendelet szabályozza. Ennek oka, hogy az új törvény a régi, 1952-es szabályait vette alapul, amelyek nem rendelkeztek az elővezetés költségeinek megtérítéséről. A hatályos rendelet szerint az elővezetettet terheli a felmerült költség viselése.
A többi elfogadott új eljárási kódexre figyelemmel az előttünk fekvő javaslat célja, hogy mostantól törvényi szinten kerüljön szabályozásra a polgári per során a rendőrség által végrehajtott elővezetési költségek viselésének szabályozása. A javaslat a jogszabályok közötti koherenciára figyelemmel rendezi a közigazgatási perben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban, illetve a polgári nemperes eljárásokban felmerülő elővezetési költség viselésének szabályait, amelyek háttérjogszabályaként a polgári perrendtartás lesz alkalmazandó.
A törvényjavaslat költségviselésre vonatkozó szabályai nagymértékben megegyeznek az együttes rendelet vonatkozó szabályaival. Ennek alapulvételével kiemelendő, hogy gondnoksági per során a gondnokság alá helyezendő vagy a gondnokság alá helyezett elővezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket az állam viseli. A törvényjavaslat tehát az egyértelmű és világos szabályozás érdekében kívánja kimondani azokat a szabályokat, amelyeket eddig több jogforrásból, valamint több tényező alapul vételével tudtunk megállapítani.
Tisztelt Országgyűlés! A jogrendszer koherenciája és átláthatósága biztosítható a javaslatban szereplő módosítások elfogadásával, amelyek azt a célt kívánják szolgálni, hogy a polgári peres és nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásokban előforduló elővezetések költségei törvényi szinten kerüljenek szabályozásra. Viszont az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek mértékének megállapítására és megtérítésére vonatkozó részletszabályok a továbbiakban is rendeleti szinten kerülnek meghatározásra.
A törvényjavaslatban szereplő indokok és az expozéban elhangzott érvek alapos mérlegelésével a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Kérem képviselőtársaimat, tegyék önök is ezt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Völner Pál tapsol.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az elmúlt évek során megszokhattuk, sorra buktak ki a szocialista városvezetés tevékenységéhez fűződő csontvázak Szeged városában. Elég, ha csak a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetőjének, az önkormányzat címzetes főjegyzőjének, valamint Botka László alpolgármesterének és kabinetfőnökének elítélésére gondolunk, amikor felidézzük magunkban a VIP parkolóbérletek helyi ismeretségi alapon történő mutyizását. De nem szabad megfeledkeznünk egy másik kirívó botrányról sem, mégpedig a Szeviép-ügyről. A szoclib városvezetés, élén Botka Lászlóval, szándékos vagy gondatlan hozzáállásának köszönhetően szervezett bűnözői körök vették át Szeged irányítását. A városvezetés szemet huny afelett, hogy a térség legjelentősebb építőipari vállalkozása nem fizette ki az alvállalkozóit. A járásbíróság első fokon csődbűncselekmény bűntettében bűnösnek találta a cég három vezetőjét. A vádiratból megismerhető, hogy a vezetők a céget egyfajta pénzügyi intézményként használva, a társasági jegyzett tőkét többszörösen meghaladó, milliárdos nagyságrendű kölcsönöket nyújtottak, majd a fizetési igényeknek eleget nem téve súlyos károkat okoztak a hitelezőiknek.
Az egyik Szeviép-kölcsönt kapott cég a Biztonsági Üzem Kft., amelynek az adott időszakban az a férfi volt az ügyvezetője, aki jelenleg a szegedi önkormányzat által működtetett repülőtér vezetője. A károsultak képviselője nemegyszer hívta már fel a figyelmet arra vonatkozóan, hogy a vádlottak cégei több ponton is összefüggésbe hozhatók a szocialista városvezetéssel.
A fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár urat: meddig vezethetik még a szervezett bűnözést tétován tűrő személyek Szeged városát? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr válaszából kitűnik, hogy Szeged szocialista városvezetői szerettek a zavarosban halászni. Remélem, hogy az általam feltett kérdésre jövőre a választópolgárok megfelelő választ adnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. Dr. Hiller István: Megválasztják…)
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az előbb államtitkár úr előadásából is hallottuk, az Európai Unió országai között sok helyen működik elkülönített közigazgatási bírósági szervezet jelenleg is. A magyar jogtörténeti hagyományoktól sem áll távol ez a bírósági rendszer, hiszen az állam megnövekedett szerepvállalásának következtében mind jogalkotói, mind jogalkalmazói területen megalapozott igény támadt a társadalomban, hogy az állam és az állampolgárok közötti jogviták egy független, szakosodott, önálló fórum előtt kerüljenek megvitatásra, amely fórum biztosítja a közérdek és az egyéni érdekek egyensúlyában a jog uralmának érvényre juttatását a hatékony közigazgatás szem előtt tartásával. Ennek az elvárásnak a következményeként jött létre Magyarországon is a királyi közigazgatási bíróság, amelyet az 1896. évi XXVI. törvénycikk hozott létre. Elmondhatjuk tehát, hogy az állami túlhatalommal szemben ez a fórum volt az, amely biztosította az ügyek egyenlő elbánásának követelményét, tehát a jogállamiság egyik alapintézményeként funkcionált.
Sajnos mindannyiunk előtt ismert, hogy a kommunista diktatúra a demokratikus jogintézményeket leépítette, illetve megszüntette. Az állami túlsúllyal szembeni kontroll jogintézményeként működő közigazgatási bírósági szervezet sem lehetett ezalól kivétel. Szeretném kiemelni az 1949. évi II. törvény indoklását, amely elismerte, hogy a jogállam fogalmához hozzátartozott a közjogi bíráskodásnak az a rendszere, amelyben a közhalom és a jogkeresők között felmerülő közjogi jellegű jogviták eldöntése egy, a végrehajtó hatalmon kívül álló bírói szervezet hatáskörébe tartozik. Teljes mértékben érthetetlennek találtam azokat az ellenzéki hangokat, amelyek a közigazgatósági bíróság ismételt létrehozásának hallatán a demokrácia végét vizionálták, miközben éppen ennek az intézménynek a megszüntetése jelentette korábban a jogállamiság lebontásának egyik alapvető elemét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Trócsányi miniszter úr már kormányzati szerepvállalását megelőzően is szakértője volt az önálló közigazgatási bírósági szervezeteknek, és szorgalmazta hazánkban történő ismételt létrehozását az ügyek szakszerűbb és hatékonyabb elbírálásának érdekében. A téma elismert szakértőinek konszenzusát maga mögött tudva, nemzetközi példákra és nemzetközi szervezetek által tett általános ajánlásokra alapozva, továbbá a magyar jogtörténeti hagyományokat figyelembe véve az igazságügyi tárca benyújtotta a közigazgatási bírósági szervezetrendszer és személyi állomány kiépítésére irányuló törvényjavaslatát. A kormány felkérte az elismert jogászprofesszorokból álló Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg a javaslatot, és tegye meg észrevételeit. A testület elemezte az új rendszerre vonatkozó szabályokat, és közzétette ajánlásait. Az észrevételek teljes körű beépítésével a magyar Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot. Annak ellenére, hogy a magyar kormány és a magyar parlament eleget tett minden, jogilag alátámasztott változtatási javaslatnak, az alaptalan brüsszeli nyomásgyakorlás továbbfolytatódik. Míg a brüsszeliták figyelmét elkerülve vannak olyan uniós országok, ahol a nemzetiségek jogai, valamint egyéb alapvető eljárási és anyagi jogi alapelvek két lábbal kerülnek tiprásra, addig a legszigorúbb jogállamisági szűrőn átesett jogrendszerek továbbra is támadások kereszttüzében állnak. A kettős mérce ellenére a párbeszéd nem szakadt meg, szükség van további egyeztetésre.
Erre való tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a Kbtv. hatálybalépésének elhalasztását a Magyarországot ért megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárásáig. Köszönöm a figyelmüket.(Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A kettős állampolgársági törvény meghozatalának köszönhetően mára több mint egymillió nemzettársunknak adatott meg, hogy honosítás révén magyar állampolgárságot szerezzen. Az elfogadott törvény szerint egyedi kérelemmel történik az állampolgárság megadása, mégpedig egyszerűsített, könnyített, gyorsított, kedvezményes eljárással azon személyek számára, akik vagy akiknek a felmenői magyar állampolgárok voltak, vagy vélelmezhetően a valamikori Magyarországról származtak el, és egy bizonyos szinten beszélik a magyar nyelvet. Az a tarthatatlan helyzet állt fenn korábban, hogy például egy Norvégiában élő, a rendszerváltás előtt menedékjogot szerzett honfitársunk a rendszerváltást követően betért a magyar nagykövetségre, és kérelemre rövid időn belül gyorsan megkapta a magyar útlevelet, míg azok a nemzettársaink, akik sosem hagyták el a szülőföldjüket, mégis más állam polgárai lettek, nem juthattak magyar állampolgársághoz. Trianon következtében a nemzet egyharmada idegen joghatóság alá került. A Trianon ütötte sebre gyógyírként szolgált a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat. Kötelességünk volt meghozni az egyszerűsített honosításhoz szükséges törvényi rendelkezéseket, hiszen igen sok magyar szenvedett és hozott jelentős áldozatot azért, hogy teljes ellenszélben is magyar maradhasson, ne feledje a magyar szót, megőrizze közös kultúránkat. Sajnos, vannak olyan politikai társulatok hazánkban is, az Országgyűlésben is, amelyek magyart magyar ellen uszítottak, és olcsó politikai haszonszerzésért elárulták nemzettársainkat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltásnak köszönhetően a nemzeti érdekek politikája vette át az egyes egyének politikájának helyét. Így születhetett meg a nemzeti összetartozás jegyében az egyszerűsített honosítást tartalmazó jogszabály, amely gyógyírként szolgál a 2004-ben lelki Trianont elszenvedő honfitársaink számára is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat is nagy részben a honosítás intézményéhez kapcsolódik. A tervezet alapján az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerző, külföldön élő polgárok esetében is megvalósul az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítása. Nagyon jó kezdeményezésnek találom, hiszen ezzel is egy olyan jogosítványt kapnak az egyszerűsített honosításban állampolgárságot szerzők, mint a honosításban részesülő személyek.
(14.00)
Fontos megemlíteni azt a változást is, hogy kiterjesztésre került az úgynevezett egyablakos ügyintézés, melynek köszönhetően egy helyen kerül elintézésre az állampolgársági kérelem elbírálása, az esetleges névmódosítás engedélyezése, az adatok személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vétele, a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása, továbbá a külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezésén túl az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos történtek visszaélések, ezért olyan személyek is megkapták az állampolgárságot, akik nem voltak rá jogosultak. A jövőben, hogy ennek kockázata minimálisra csökkenjen, a tervezet értelmében az új személyazonosító, illetve úti okmány kiadására irányuló eljárásban az okmányon tárolt ujjlenyomat a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése érdekében összevetésre fog kerülni az újabb okmány kiállítására irányuló kérelemben rögzített ujjlenyomattal.
(Szilágyi Györgyöt a jegyzői székben dr. Lukács László György váltja fel.)
Garanciális szempontból fontos kiemelni a vonatkozó bekezdés utolsó mondatát, miszerint, idézem: „az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti az ujjlenyomatot”, idézet befejezve, ezzel biztosítva azt, hogy valóban csak a cél szerint kerüljön felhasználásra az adat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat részleteiről az államtitkár úr részletesen beszélt, azokat nem szeretném megismételni. Az előttünk fekvő javaslat olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek szolgálják az állampolgárságot szerző személyek érdekeit, a visszaélésekkel szembeni aktívabb fellépést, valamint a gyakorlatban felmerült jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések rendezését.
Az elhangzottakra való tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. Bencsik János, Jobbik, tapsol.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében kívánja biztosítani a végrehajtási eljárásokra vonatkozó normaanyag egységes voltát. A 2018. január 1-jén hatályba lépett általános közigazgatási rendtartás 134. §-a rögzíti, hogy a különböző végrehajtási cselekményeket az állami adó- és vámhatóság foganatosítja, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. Az említett szabályozás értelmében tehát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2018. január 1-jétől általános közigazgatási végrehajtási szervként működik, azaz feladatkörébe tartozik az adótartozások, az adók módjára behajtandó köztartozások, egyéb köztartozások, valamint az eljárás során meghatározott cselekmények végrehajtásának a foganatosítása. Mindezek szabályozását pedig az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény mint önálló eljárási törvény biztosítja. Tisztelt Ház! A kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől szintén a NAV látja el. Ebből levonható az a konzekvencia, hogy kizárólag a NAV feladata lett az állami és igazságügyi követelések végrehajtása, valamint az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségét szolgáló vagy az eljárás során megállapított vagyoni jellegű joghátrányok végrehajtása is. A benyújtott javaslat rendezi a végrehajtási ügyeknek az adóhatósághoz több lépcsőben történő átkerülését is. Mivel 2020. január 1-jétől a folyamatban lévő végrehajtási feladatok foganatosítása is a NAV kötelezettségévé válik, így ennek következtében a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bírósági szervezet rendszeréből, ezzel együtt pedig a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik. Ebből adódóan a hazai jogrendszer koherenciája szempontjából nélkülözhetetlenné válik a Vht., az Ávt., valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló és egyéb kapcsolódó törvények módosítása. Hangsúlyozandónak tartom, hogy az Ávt.-be a törvényszéki végrehajtói hatáskör megszűnésével különösen fontos részletszabályok és fogalmi pontosítások bevezetése vált indokolttá, többek között a vagyonelkobzást, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt, továbbá egyes pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását illetően.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat igen előrelátóan tartalmaz az Ávt.-re nézve olyan irányú módosítást is, amely lehetővé teszi, hogy a NAV számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az átadott ügyek feldolgozására. Ily módon a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás, mégpedig a végrehajtásra irányuló megkeresés adóhatósághoz való beérkezésétől számított 30 napig.
Szeretnék kiemelni néhány, az Átv.-t érintő egyéb módosítást, melyek a végrehajtási eljárás eredményes lefolytatását kívánják biztosítani. A javaslat rendelkezik arról az esetről, amikor közfoglalkoztatottnak minősülő adós ellen vezetett végrehajtásra kerül sor. Ez esetben a közfoglalkoztatási programok sikeréhez fűződő jelentős közérdek végett az adóstól lefoglalt és a közfoglalkoztatási programban érintett vagyontárgy értékesítésére kizárólag a program lezárulta után kerülhet sor.
A benyújtott javaslat rögzíti azt is, hogy ha a végrehajtás kizárólag adótartozás behajtására irányul és az adós meghal, abban az esetben az eljárás az adós halálával ipso jure megszűnik. Az elektronikus árverések során pedig az adós által át nem vett, illetve az árverési vevő által megvásárolt ingóságok esetében a javaslat lehetővé teszi a megsemmisítés helyett azok karitatív célra történő felhasználását.
Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat a jogrend koherenciájának biztosítása mellett egyrészt bevezetni szándékozik új jogintézményként a végrehajtási eljárást megelőzően alkalmazható hatósági átvezetést, másrészt pedig a behajthatatlan követelések átláthatóbb adóhatósági nyilvántartását kívánja elősegíteni.
A fentiekre tekintettel a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy tegyék önök is így. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen a miniszter asszony igen részletesen taglalta az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegét, lényegi elemeit, úgyhogy csak néhány gondolattal szeretnék hozzájárulni a javaslat elfogadtatásához. Amint azt az előterjesztő is megfogalmazta, módosító javaslat folytatja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények koncepciójában megfogalmazott azon célkitűzések megvalósítását, amelyek fő célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és az abban hozott anyagi, jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb idő teljen el.
A törvény szem előtt tartja a közigazgatási ügyek végleges rendezésének elsődleges kívánalmát és az Alaptörvény által elé állított követelményeket. Az Ákr. hatálybalépése óta a rendelkezésre álló adatok alapján változatlanul a legtöbb területen elenyésző a fellebbezéssel támadott hatósági döntések aránya, ugyanakkor a másodfokú eljárásban született határozatok 20-25 százalékában is közigazgatási pert indítottak a felek.
Mindezek alapján indokolt a járási, valamint a kerületi hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszer felülvizsgálata eredményeként egyfokú hatósági eljárási modellt kialakítani. A jogorvoslati rendszer hatékonysága pedig csak úgy biztosítható, ha a közigazgatási perek fórumrendszere egyszerű és átlátható. Az egyszerűség és az átláthatóság mellett az egységes, valamint az Alaptörvénnyel összhangban álló joggyakorlat is első számú követelmény, amit a Kúria döntésének kötelező ereje hivatott biztosítani; ennek megfelelően a bíróságok pedig kötelesek a Kúria jogértelmezését követni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat egy új jogorvoslati eszközt kíván bevezetni, az úgynevezett jogegységi panasz intézményét arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre további jogorvoslat, mert azokat már a fél kimerítette, vagy ilyen eszköz igénybevétele alapvetően kizárt.
A benyújtott tervezetben lévő módosítások egyebek mellett megszüntették a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat is. A javaslat alapján a járásbíróság törvénykezési helye a járásbíróság szervezeti egységeként működhet a jövőben, amelyet igazságügyi alkalmazott, csoportvezető vezet.
Azt, hogy a járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztása milyen módon történik, az ügyelosztási rendszerben kell rögzíteni. Ha a bíró szolgálati helye olyan járásbíróság, melynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a bíró tevékenységét az ügyelosztási rendben foglaltaknak megfelelően mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen folytathatja egyes, a törvényben meghatározott esetek kivételével.
Tisztelt Ház! A módosítások jelentős része terminológiai-technikai jellegű, a céljuk az ágazati törvények és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény koherenciájának megteremtése; így például a „bírósági felülvizsgálat” terminológia helyett a „közigazgatási perben megtámadható” kifejezés használata és ezzel a felülvizsgálat kettős értelmezésének megszüntetése, miáltal a közigazgatási perjogban a felülvizsgálat fogalma a továbbiakban kizárólag a bírósági hatáskörbe tartozó rendkívüli perolvasatot jelenti majd.
Kiemelendő nóvum, hogy a módosítást követően az adatok zárt kezelésére kérelemre vagy pedig hivatalból is sor kerülhet abban az esetben, ha ugyanazon történeti tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, illetve párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője a természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zártan kezelését rendeli el.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát elmondható, hogy igen jelentős változásokat tartalmazó módosító javaslatról van szó, amely mindezek mellett számos jogtechnikai kérdést is rendez. Az elhangzottak alapján a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Kérem képviselőtársaimat, tegyék szintén ugyanezt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Molnár Gyula közbeszólására:) De jó volt hallani, hogy közben beszéltek, és semmit nem lehetett érteni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)