Készült: 2024.03.29.14:38:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (2010.11.22.),  151-154. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:01


Felszólalások:   145-150   151-154   155-158      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Korondi Miklós, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti erőforrás miniszternek: "Mikor áll szándékában a kormánynak az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatási összegeket megemelni?" címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező közigazgatási és igazságügyi miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni.

Korondi Miklós képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

(16.10)

KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az első Orbán-kormány 2000. december 26-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 45. évfordulójára tekintettel rendeletet hozott az 1945-63 között törvénysértő módon elítéltek, valamint az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá az egyes személyes szabadságot tartósan korlátozó intézkedések hatálya alatt álló személyek részére járó juttatásokról. A juttatás összegét 20-50 ezer forint között állapították meg, az ítéletek súlyosságának arányában. Ez nagyon magasztos és tiszteletre méltó kezdeményezés volt, hiszen '56-os hőseink megérdemlik a támogatást, tetteikért örökre tisztelgünk előttük, és hálásak vagyunk.

A probléma csak az, hogy a kormányrendelet hatálybalépése óta lassan eltelt egy évtized. Ez idő alatt a juttatás értéke csökkent, mivel az árak óriási tempóban emelkedtek. A köztünk élő '56-os hősök száma pedig egyre fogy. Ezért arra kérem a tisztelt miniszter urat, az államtitkár urat és a kormányt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő 55. évfordulójára tekintettel hozzanak egy új rendeletet, amelyben az 1945-63 között a fent említett személyek részére a juttatásokat realizálják, és a mai napig hatályban lévő összegeket legalább a kétszeresére emelik.

A pozitív válasz reményében kérdezem az államtitkár urat, mikor áll szándékában a kormánynak az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatási összegeket megemelni.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön által felvetett kérdés és a 2000-es kormányrendelet kapcsán két irányba mehetünk el. Az egyik magának a jóvátételnek, az igazságtételnek, valamelyest az elégtételnek a kérdése, a másik pedig a nyugdíjemelési kérdés, amelyik a konkrét összegszerűségét jelenti.

Tíz évvel ezelőtt, amikor létrejött ez a kormányhatározat, akkor valóban egy óriási hiányt pótolt, hiszen bár 1990-ben, tehát a rendszerváltás legelején voltak olyan törvények, amelyek a nyugdíjba is beépülő nagyon kis összegű pótlékokat, kiegészítő támogatásokat rendezték, de ezek 1000-2000 forint összegűek voltak. De beépültek a nyugdíj összegébe, és húsz év alatt tovább halmozódtak. Ez a támogatás vagy ez a kiegészítő pótlék ennél jóval nagyobb nagyságrendű volt, hiszen ön is mondta, attól függően, hogy valakit különböző szabadságelvonó intézkedésekre - akár a Szovjetunióban kényszermunkára, akár Magyarországon kitelepítésre - ítéltettek, ez 20-30 vagy 40 ezer forint volt, 3-5 évig, 5-10 évig és 10 év fölötti összegben. Ez a rész az, amelyik valóban nem emelkedett.

A kettő között annyi a különbség, hogy míg a '90-ben hozott nyilván a társadalombiztosításból kiesett időszak pótlására szolgál, ez egy nagyobb összegű javadalmazás volt. Mi úgy gondoljuk természetesen, hogy amint a kormánynak erre lehetősége van, hogy nyugdíjakat általában emeljen, sosem szabad diszkriminálnia, sosem szabad azt mondania, hogy bizonyos nyugdíjelemek nőnek az általános nyugdíjemelés mértékében, más nyugdíjelemek viszont nem nőnek. Ez nem is volt gyakorlat, ezt csak az utolsó 3-4 évben vezette be a szocialista-liberális kormányzat. Addig ezek a különböző nyugdíjtételek igyekeztek együtt emelkedni.

Ugyanakkor szerintem kvázi filozófiai különbség is van az előző kormány hozzáállása és a mostani kormány hozzáállása között, hiszen mi azt szeretnénk, ha ez nem egyszerűen az illetők társadalombiztosításból kimaradt időszakának a jóvátétele lenne, hanem egész egyszerűen annak egyfajta ellentételezése, hogy utána őket évtizedekig megbélyegezte ez a rendszer. Nemcsak abban a 2-3-4 évben voltak elzárva a külvilágtól, akár a Szovjetunióban, akár máshol (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hanem utána egész egyszerűen nem tudtak munkát vállalni, nem tudtak boldogulni úgy, ahogy azt a képességeik megengedték volna. Úgyhogy igenis ígérhetem a képviselő úrnak a szemléletváltást ezen a téren is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:   145-150   151-154   155-158      Ülésnap adatai