Készült: 2024.03.28.11:04:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap (2010.06.22.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt nyolc évben azt kellett Magyarország polgárainak megtapasztalniuk, hogy a közbiztonság és a közbiztonsággal kapcsolatos társadalmi érzet hihetetlen mértékben romlott. Ennek a következménye volt az, hogy az állam polgárai elvesztették bizalmukat az állam iránt; ennek a következménye volt az, amit a statisztikák nem is képesek kimutatni, hogy számtalan esetben már súlyosabb bűncselekmények esetén sem születtek feljelentések. Magyarországon a kisebb vagyoni értékű lopások esetén vidéken már értelmetlenné vált a feljelentések megtétele, a rendőrség ezekben az esetekben nem folytatott érdemi eljárásokat. De az utolsó négy évben már azt is növekvő számban kellett megtapasztalni, hogy a személy elleni súlyosabb bűncselekmények esetén sincs mód, lehetőség és esély az elkövető megtalálására, a rendőrség nincs olyan állapotban, hogy megtegye az ehhez szükséges intézkedéseket, és a nyomozást szakszerűen lefolytassa.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség már a választási kampányt megelőzően világossá tetté, és több százezer választópolgár aláírásával is erősítette azt a véleményét, hogy nem az egyetlen, de az egyik lehetőség a szigorúbb büntetőpolitika ezen nemkívánatos társadalmi jelenségek elleni küzdelemben. Úgy gondoljuk, hogy a statisztikáknak - éppen az előbb említettek miatt - az elmúlt években semmilyen jelentősége a bűncselekmények számának növekedése tekintetében nincsen. Winston Churchill mondta, hogy csak azoknak a statisztikáknak hiszek, amiket magam hamisítottam, az előző kormány is így állt a büntetőstatisztikákkal kapcsolatosan.

Éppen ezért nyújtotta be a Fidesz a három csapásként elhíresült vagy három csapásként ismert büntetőtörvénykönyv-módosítást, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetében, a személy elleni bűncselekmények esetében vagy vagyon elleni erőszakos bűncselekmények esetében a harmadik elkövetés esetén kizárja a feltételes szabadságra bocsátást, és életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását teszi indokolttá. Úgy gondoljuk, hogy itt nem arról van szó, hogy kis, csekély súlyú bűncselekmények elkövetőinek kell ezzel számolnia, hanem aki harmadszor is olyan súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, amely alapján rá nézve a törvényi rendelkezés vonatkozik, ott nincs ok arra, hogy a speciális prevenció, a generális prevenció, az általános megelőzés a társadalom védelmével szemben előtérbe kerüljön. Úgy gondoljuk, hogy a társadalom védelme ezekben az esetekben megköveteli a legszigorúbb büntetés kiszabását.

Szintén fontos eleme ennek a módosításnak, hogy a büntetőbíráknak általánosságban a középmérték szerinti büntetéskiszabást teszi irányadóvá, enged ettől eltérést, de ebben az esetben indokolási kötelezettség jár ezzel együtt.

Úgy gondoljuk, hogy a szigorúbb büntetőpolitikára szükség van. Kétségkívül igazak azok az érvek, ha ezek önmagukban álló intézkedések, ha ezekkel nem jár együtt a közbiztonság lényeges javulása és a rendőrség megerősítése, a rendőrség tekintélyének a helyreállítása, akkor ezek az intézkedések önmagukban nem lesznek sikeresek, de egy ilyen akciócsomag részeként viszont eredményt érhetünk el velük.

Végül fontos szólni ebben a témakörben a börtönellátásról és a börtönök helyzetéről. Tudjuk azt, hogy Magyarországon nagyon kevés büntetés-végrehajtási intézet van, ezek is túlterheltek. Úgy gondoljuk, hogy itt részben megoldás lehet a kormány által tervezett új börtönök megnyitása, illetve a PPP-konstrukcióknak a leállításával új börtönök létesítése. Azonban nagyon fontos, hogy bízzunk abban, hogy visszatartó ereje van ezeknek az intézkedéseknek, és - főleg hosszú távon - nem a bűnelkövetők számát fogja növelni, hanem éppen a visszatartó ereje folytán alkalmas lesz arra, hogy a bűnelkövetéseket csökkentse.

Végül fontosnak tartjuk azt, hogy az államnak ez ne kerüljön nagyon sok pénzbe, ezért meg kell találni azokat a pozitív ösztönzőket, amelyek a büntetés-végrehajtási intézetben az elítéltek számára a munkát részesítik előnyben, és lehetővé teszik azt, hogy munkavégzés keretében hozzá tudjon járulni az elítélt azokhoz a költségekhez, amelyek az ő büntetés-végrehajtási intézetben való tartózkodásával együtt járnak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai