Készült: 2019.10.20.09:38:44 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 314 2010.05.26. 4:53  305-325

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt még jelen lévő Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Rövid a határozattervezet, és már 11 órája ülünk itt a parlamentben, ezért, ha megengedik, én igyekszem nagyon rövid lenni. Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő határozattervezet céljával mindenki egyetért, és mindenki számára egyértelmű. A cél a közlekedésbiztonság megerősítése, a közlekedésben járművezetőként részt vevő személyek közlekedés során tanúsított magatartásának a javítása. Ez a cél azért is fontos, mert azt gondolom, sokan tudják, de nem árt megerősíteni, hogy a Ptk. 345. §-a alapján a járművezetés önmagában egy veszélyes üzem, és mint veszélyes üzem fokozott felelősséggel jár. Ha összevetjük, hogy mi tartozik még ebbe a felelősségi kategóriába: idetartozik a repülőgép-vezetés, a mozdonyvezetés vagy egy reaktor üzemeltetése. Tehát úgy gondolom, hogy mindenképp a megfelelő súlyán kell értékelni azt a tevékenységet, amit valaki az utakon eltölt.

Így a közúti közlekedésben részt vevők hatással, fokozott felelősséggel bírnak a társadalom többi tagjának életére, azok testi és vagyoni épségére is. Ezért is fontos, hogy akik a fokozott felelősség mellett gépjárművet kívánnak vezetni, rendelkezzenek a társadalommal, a normákkal, a felelősségi viszonyokkal kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekkel, és így elsajátítsák azt a fokozott figyelmet, összeszedettséget és felelősséget igénylő morált, amely nélkül elképzelhetetlen a körültekintő és felelősségteljes közlekedésben való részvétel. Ezek miatt mindenképp elvárt és indokolt igény, hogy a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele a jelenleg hatályos írni-olvasni tudás képessége helyett legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése legyen.

Az alapfokú iskolai végzettség megszerzése értelemszerűen komplexebb tudást jelent, mint a betűk ismerete, hiszen az, hogy valaki ismeri az ábécét, még nem jelenti feltétlenül azt is, hogy tudja és érti, miért kell megállni a stoptáblánál vagy a zebránál, miért ne parkoljunk a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyre, vagy éppen miért kezdje el a fékezést, amikor az útra kigurul egy labda, hiszen várhatóan, az esetek nagy többségében fut utána a gyerek is.

(21.50)

Ezen apró hétköznapi példáknál is sokkal húsbavágóbban világítanak rá a törvényjavaslat hasznosságára a rendkívüli helyzetek és a hirtelen jött szükséghelyzetek. Ilyen például egy súlyos balesetnél a biológiai ismeretek valamilyen szintű ismerete, és, csatlakoznék az előttem szólóhoz, ez nem tanulható meg önmagában, csak egy egészségügyi alkalmassági vizsgán. A határozati javaslat alapján végzett módosítás után elérhető egyrészt, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők rendelkezzenek alapfokú iskolai végzettséggel, és az is, hogy ha más nem, ezen kötöttség ösztönözzön egyes embereket használható alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. A felnövekvő nemzedék aluliskolázottságának csökkentését segíthetik az ilyen pozitív jellegű ösztönzők, amelyek egyszerre jelentik a társadalom biztonságérzetének kielégítését és az ember személyes sorsának javítása, az egyenlőtlenségek felszámolásának irányába tett lépést is.

Úgy gondolom, nem mehetünk el a határozati javaslat tárgyalásánál a tárgyi ismeretek mellett, az erkölcsi konvenciók elsajátításának fontossága mellett sem. Az iskola nemcsak egy tömegképzést végző intézmény, hanem ennél többre hivatott. Részt vállal a felnövekvő nemzedék nevelésében, optimális esetben az általános erkölcsi normák társadalmi elsajátítására is ösztönzi a fiatalokat. Azzal, hogy valaki beül a volán mögé, nemcsak saját életére, hanem a vele egy időben közlekedők életére is hatással van. Elengedhetetlen, hogy a közlekedés során betartsa az általános erkölcsi normákat, hiszen ebben az esetben mondható el, hogy felelősen közlekedik. Jelen helyzetünkben a rend és a biztonság minden területen csorbát szenved, így a közlekedésbiztonság területén is. A rend és a biztonság megteremtése így elengedhetetlen a közlekedés területén is, és ehhez szükség van alapvető ismeretekre, ami minimum az alapfokú oktatás.

Mindazonáltal ez a határozati javaslat illeszkedik a Fidesz-KDNP választási szövetségnek az iskola nevelő funkciójának visszaadását célzó törekvéseibe, így nem egyszeri fellángolás, hanem a társadalmi felelősségérzet irányába tett integrált elképzelés egy eleme.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Öt percet terveztem. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 138 2010.06.21. 1:40  137-144

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan nem telik úgy hét, hogy ne legyen egy Malév-ügy, egy olyan Malév-ügy, ahol egy picit mások az érintettek. Itt is van egy Pénzügyminisztérium, illetve Pénzügyminisztérium alá tartozó adóhatóság. Hiszen a múlt héten sokan hallottuk, megjelent egy sajtóhír, miszerint 2008 októberében a Malév köztartozásának behajtása miatt indult végrehajtási eljárást dr. Szikora János, az APEH elnöke egy elnöki levélben hozott utasítással leállította.

Az adózás rendjéről szóló törvény 1. § (2), (3) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz: az adózó és az adóhatóság az Art.-nak és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül és a törvényeknek megfelelően jár el, intézkedik. Általános alapelv az is, hogy az adóhatóságnak eljárása és intézkedése során egységes mércét kell alkalmazni.

Ezt az eljárást sokféle sajtóorgánum, legyen baloldalon álló vagy jobboldalon álló, másképp értékelte. Ezért kérdezem én az államtitkár úrtól, megfelel-e a valóságnak az, hogy az APEH elnöke írásbeli utasítására került sor a végrehajtás felfüggesztésére, és ha igen, akkor ez az intézkedés a megkülönböztetés nélküli és a törvényeknek megfelelő eljárási alapelvével összeegyeztethető volt-e.

Várom válaszát, államtitkár úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 142 2010.06.21. 0:43  137-144

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, egy percben gyorsan. Köszönöm, államtitkár úr. Én is úgy gondolom, hogy a vizsgálat majd tiszta vizet önt a pohárba. A vizsgálat térjen ki arra is, hogy itt nemcsak egy egyszerű végrehajtás felfüggesztése történt, hanem már egy halasztott fizetés utáni végrehajtási eljárás felfüggesztése. Tehát úgy gondolom, hogy itt a láncsorozatokat vizsgálni kell, hiszen ahogy az államtitkár úr is mondja, az nem megengedhető, hogy a kisvállalkozóra vagy esetleg kisebb lobbiérdekkel bíró vállalkozásokra lecsap az adóhatóság, és könyörtelenül, semmit nem ismerve tönkreteszi a vállalkozásokat, míg esetleg nagyobb lobbierővel rendelkező vállalatokat ily módon is életben tud hagyni.

Köszönöm a válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 227 2010.06.21. 3:28  220-294

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttem szólók kifejtették, és azt gondolom, a Házban itt mindannyian egyetértünk azzal, hogy dolgozni akaró, tudó és megfelelő vállalkozói környezetben lévő kkv-k nélkül a gazdasági fejlődés elképzelhetetlen. A nemzeti együttműködés programja egyértelműen célul tűzte ki azt, hogy a kkv-k fejlődését elősegítsük, mert úgy gondolom, ebből egyenesen levezethető az, hogy akkor a gazdasági fejlődés is megindul. A most tárgyalt törvénymódosítás az első olyan lépések egyike, amelyhez nem kell külön anyagi forrást biztosítani, csak a szemléletet kell megváltoztatni. Az irány jó.

Azt hiszem, ha ma Magyarországon megkérdeznénk a kkv-k közül több százat, biztos vagyok benne, hogy a legnagyobb indokként, hogy mi a legrosszabb ebben a vállalkozói környezetben, az adóterhek után azt mondanák, hát, hozzám megint jönnek az ellenőrök, és biztos meg fognak bírságolni. Tehát biztos vagyok, hogy ebben az összefüggésben a bírságolási gyakorlatot említenék legnagyobb gátló okként. Az országban működő szakhatósági ellenőrzési szervekkel kapcsolatban lévő vállalkozók már-már havonta úgynevezett bírságalapot képeznek, amikor az adott hóban esetleg költségvetésről beszélnek, hiszen úgyis tudják, hogy biztos jön valaki vagy valamelyik hatóságtól egy ellenőr, és akkor meg fogják bírságolni. Sokan mondják, hogy jobb, ha előre megbeszélik a bírság nagyságát, így legalább hamarabb szabadul az ellenőrzés alól. Erre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy kkv-barát vállalkozói környezet.

Ismerek olyan vállalkozót, nemrég panaszolta, pont e módosítás benyújtása előtt, hogy az adott hónapban már négyszer volt nála munkaügyi ellenőr, négyszer kérte be a papírokat, négyszer munkaidőben az összes dolgozójával elbeszélgetett. A végén már azt kérdezte tőle, hogy mit akar - esetleg zárja be a vállalkozását? Eljutottunk oda, ahogy az előterjesztő is mondta, hogy a mai társadalmi helyzetben a kkv-k az ilyen bírságokat egy kvázi adónak tartják. Egy olyan adónak, amit azért kell hogy beszedjen az ellenőr, mert az ellenőr munkáját nem a vállalkozás minősége, hanem a beszedett bírság nagysága határozza meg. Sokan mondták erre, hogy amit beszednek adót vagy bírságot, abból nem premizálnak. Úgy gondolom, egyértelműen ki kell mondani, amit a törvényjavaslat is tesz, hogy nem lehet felhasználni működési költségre az így beszedett bírságokat. Így mindenképp indokolt annak korlátozása és egyértelmű tiltása, hogy a hatóságok bírság kiszabásában való érdekeltsége megszűnjön.

A római jog óta tudjuk, hogy a büntetés célja nem lehet sem elrettentés, sem bosszú, főleg nem lehet bevételi forrás. Igenis ki kell mondani egyértelműen azt is, hogy az első esetben elégséges a figyelmeztetés alkalmazása, és vélelmezni kell azt, hogy a figyelmeztetés elégséges arra, hogy az állampolgárokat jogkövető magatartásra késztesse. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló törvényjavaslat, illetve módosítási javaslat az irányvonalat megadja. Az előttem szólók már kifejtették, hogy ez annak csak egy része, ezt megfelelő módon ki kell dolgozni. Kérem képviselőtársaimat, a törvénymódosítást támogassuk.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 282 2010.06.28. 2:49  277-297

DR. SESZTÁK MIKLÓS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság a mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést, és a határozattervezetet többségi szavazattal elfogadásra javasolja.

A felszólalások során egyértelmű volt az a megfogalmazás, hogy a PSZÁF működése az elmúlt hat-nyolc évben - így 2009-ben is -, ha finoman akarunk fogalmazni, vegyes volt. Ez a folyamat talán 2004-ben kezdődhetett, amikor 2004. május 14-én nyilvánvalóan politikai okokból leváltották Szász Károly elnököt és Sárai Éva elnökhelyettest. Azt is sokan tudják, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntetése tárgyában indított perben a Legfelsőbb Bíróság 2007. december 7-én kézbesített ítéletében jogerősen megállapította - és így kimondta -, hogy az akkori pénzügyminiszter, Draskovics Tibor az érintett vezetők közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Ezután egy olyan korszak következett a PSZÁF életében, amely nem sikertörténet.

A bizottsági ülésen a felszólalók jelentős része azt hangsúlyozta - amint az előttem szólók is kifejtették -, hogy el kell választani a jelenlegi vezetés és a korábbi vezetés munkáját és munkastílusát. A bizottsági tagok nagy része a vélemények megfogalmazása során abban is egyetértett, hogy a PSZÁF akkori vezetése a pénzügyi válság bekövetkezésének jeleit nem megfelelően észlelte, nem értékelte, és a hibás, nem elégséges helyzetfelmérés miatt nem megfelelően tette a dolgát, s csak az új vezetés kezdett el dinamikus problémakezelést.

Szinte egyhangú volt a bizottsági tagok véleménye abban is, hogy forráshiányos a magyar gazdaság, és így a felhasznált banki források száma folyamatosan zsugorodott, és csökken az utóbbi időben is. A pénzügyi szektor a magyar gazdasági növekedés újraindításához szükséges lépések megtételével késlekedett és jelenleg is késlekedik. Az erre vonatkozó összehangolt politika kialakítása a kormány, a jegybank és a PSZÁF közös feladata. Ezt az összehangolt együttműködést több bizottsági tag is hiányolta és kiemelte hiányát.

Jól látszott, hogy a magyar gazdaságpolitikának 2009-ben nem volt ilyen törekvése, a válságot akarta kezelni fiskális értelemben, de nem gondolkodott azon, hogy hogyan indítsa újra a gazdasági növekedést. Az összehangoltságnak ezt a hiányát sok magyar család és a magyar gazdaság nagyon sok szereplője negatívan érezte meg 2009-ben.

A bizottság ugyanakkor értékelte az új PSZÁF-vezetés által megtett innovatív lépéseket, kiemelve a belső megszorítások során tett lépéseket, így általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot, és az országgyűlési határozattervezet elfogadását támogatja.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 106 2010.07.06. 7:05  19-152

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Facultas potestas agendi. Ha a latinom nem tökéletes, azt nézzék el nekem. Már a római jog is kiemeli és elsődlegesnek tekinti az egyén nyilvánvaló cselekvési szabadságát, amelyet ebből levezetve hatalomnak is tartott. Egyéni jogosultság nem más, mint maga a szabadság, és az élet javaiból és a jogaiból az egyént megillető részre is kiterjed. Az alanyi jogot lehet szerezni, gyakorolni, átruházni, védeni, elidegeníteni és elveszteni. Szentesített igénye van az alanynak arra, hogy a személyekhez és a jogtárgyhoz való jogi viszonyát ne sértsék; ha sértik ezt a jogot, megilleti őt a védelem. Vim vi repellere. Fő parancs: élj tisztességesen, senkit ne sérts, kinek-kinek add meg a magáét.

A rómaiak kiemelkedő érdeme a minden korábbinál összetettebb magánjog megalkotása volt. A jogintézmény megalkotásának világtörténeti jelentőségét az adja, hogy a kontinentális jogoknak napjainkban is ez az alapja. Ezt az embert megillető szabadságot egyrészt próbálja törvényi szinten kezelni és biztosítani a most tárgyalt törvényjavaslat. Szabadságot, döntés- és így adószabadságot ad az embernek az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése, ugyanúgy, mint az egyenes ágon belüli vagyonmozgások illetékmentessé tétele is. A javaslat szerint nem kell öröklési, illetve ajándékozási illetéket fizetni az egyenes ági rokonok - és itt soroljuk fel -, szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók közötti öröklés, illetve ajándékozás esetén, függetlenül attól, hogy vér szerinti kapcsolaton vagy örökbefogadáson alapul a rokonság.

Ezen szabályozástervezet jelentőségét érzi az a kisnyugdíjas nagyszülő, aki a szokásos mértékű ajándékot meghaladóan talán 1 millió forintot akart adni unokájának készpénzben, és azon kellett eddig gondolkodnia, hogy vajon mennyi illetéket fizessen majd be ezután az unoka, azt miből fizesse be, és mikor és hol kell bevallási kötelezettségének eleget tenni.

Sokan kifogásolták és sokat hallottuk már a médiában, hogy az új mentesség nem terjed ki a házastársra, a mostoha- és nevelt gyermekre, a mostoha- és nevelőszülőre, illetve a testvérre. De hangsúlyozni kell, mert erről nem szólt a fáma, hogy a rokonok illetékjogi helyzete azonban nem változik.

(13.00)

Nyugtassuk meg őket, hogy a rájuk vonatkozó, más vagyonszerzőknél kedvezőbb illetékmérték megmarad, emellett továbbra is igénybe vehetik a személyenként 20 millió forint örökrészig terjedő illetékalap mentességét, valamint az is fontos elem, ami megmarad, hogy a lakástulajdonra vonatkozó özvegyi jog illetékmentessége sem változik. Fontos kiemelni, hogy az egyenes ági rokonokra vonatkozó ajándékozási és öröklési illetékmentességet minden olyan ügyben alkalmazni kell, amelyet 2010. július 1-jéig az állami adóhatóság jogerős határozattal még nem bírált el. Azt gondolom, a mostani felszólalásom egyik lényege - és legyünk egyértelműek, mindenki számára világosak -, a mentesség hatálya alá esnek az e napon folyamatban lévő ügyek, ideértve az ügyfél által kézhez vett, de még nem jogerős határozatokat is.

Nézzük, hogy ez a szabályozás milyen szabadságot ad az embernek! Szabadon dönthet már életében és rendezve van halála esetén is az az igény, hogy a családi vagyon egyben maradhasson, s ne kelljen ezek után egyéb költségekre számítaniuk, esetleg ezért eladniuk ezt a vagyont. Sokan itt milliárdos vagyonról beszélnek, holott nem erről van szó. Egyszerű emberek egész élet munkájának eredményeként keletkezett normálmértékű vagyontömeg egyben tartása a cél. A változtatás hatásaként 2010-ben várhatóan másfél milliárd, 2011-ben 2,8 milliárd forinttal javulhat a háztartások pénzügyi helyzete és így az egyén szabadságérzete. Csak 2009-ben 150 ezer darab öröklés és 10 ezer darab ajándékozás volt.

Szabadságot jelent az is, hogy a közeli hozzátartozók között a termőföldről szóló törvény szerinti gazdálkodási támogatás keretében történő valamennyi, a mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges ingyenes és visszterhes vagyon illetékmentessé válik. Az illetékmentesen megszerezhető vagyon körébe tartozik különösen a termőföld, tanya, magtár, istálló, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány és készlet. Ezek a fontos dolgok, jó, ha ezt tudják az érintettek. A rokoni kapcsolatban nem állók pedig továbbra is illetékmentesen szerezhetik meg a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott termőföldet, mert az erre vonatkozó mentességi szabály változatlan formában fennmarad. Az azonos cégcsoporton belüli társaságok, azaz a kapcsolt vállalkozások között illetékmentesen cserélhet gazdát a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok vagyoni betétje is, amennyiben a javaslatot elfogadja a tisztelt Ház.

A kormány akciótervében meghirdetett intézkedés végrehajtása, amely szerint az ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak nem kell vállalkozóvá válnia, az adóadminisztráció egyszerűsítése irányában tesz konkrét és határozott lépést, és ezzel növeli az egyén szabadságát. Egyértelművé teszi a javaslat, hogy a jövőben nem kell egyéni vállalkozóvá válnia az ingatlan-bérbeadással, az úgynevezett egyéb szálláshely-szolgáltatással, például falusi turizmussal, fizetővendéglátással foglalkozó magánszemélyeknek, de természetesen nem zárja ki számukra a vállalkozói forma választásának lehetőségét sem.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az adózás rendjéről szóló törvény megfelelő módosításával a jövőben a magánszemély mentesül az adószám kiváltásának kötelezettsége alól, ha a tevékenysége ingatlan-bérbeadásra irányul, abban az esetben - és ezt fontos hangsúlyozni -, ha nem él az áfatörvény szerinti adókötelessé tétel lehetőségével.

Van egy nagyon fontos változás, engedjék meg, hogy itt is felhívjam rá a figyelmet, mert kevés szó esett erről: a magánszemélyként bérbeadók, egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtók számára kedvező változást jelent a jövőben az is, hogy elszámolhatják az ingatlanhoz kapcsolódó értékcsökkenési leírást; korábban ez csak az egyéni vállalkozók számára volt lehetséges.

Összegezve: a most tárgyalt törvényjavaslat elfogadása esetén a személy a szabadság jogának biztosítása miatt levegőhöz jut, és tudjuk, mi történik a növénnyel, amikor egy nyirkos, sötét pincéből kikerül és levegőhöz, fényhez jut. Úgy gondolom, az emberek levegőhöz, fényhez jutásának közvetlen eredménye lesz az, hogy újra úgy érzik majd, jó itthon élni és jó magyarnak lenni. Ez a pozitív életérzés megmutatkozik a mindennapokban, és így megindulhat a várva várt gazdasági fellendülés.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 184-186 2010.07.06. 4:40  153-210

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): (Hangosítás nélkül:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

ELNÖK: A kártyája be van-e helyezve, képviselő úr? (Dr. Seszták Miklós behelyezi a kártyáját az olvasóba.)

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Elnézést, a kezdő képviselők hibája. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A felszólalásom során kizárólag a körbetartozás visszaszorítását szolgáló módosításokkal kívánok foglalkozni a T/589. számú törvényjavaslat vonatkozásában.

A körbetartozás, ha ezt a fogalmat meghalljuk, sajnos nagyon sokak számára ismert fogalom, amelynek megjelenése cégek ezreit teszi tönkre, s már eddig is sok ezer vállalkozó, kisvállalkozó, magánszemély vált fizetésképtelenné. Magyarországon becslések szerint körülbelül 500-600 milliárd forintot várnak egymástól a vállalkozók a körbetartozás miatt, és ez a szám még magasabb, ha figyelembe vesszük azt a le nem számlázott és vitatott tételt, amely szintén ezen körbe tartozik. Ez olyan nagyságrendű probléma az országban, amelyet mindenképpen kezelni és rendezni kell, ezért is fontos eleme a nemzeti együttműködés programjának e kérdés rendezése.

Ennek a kezelésnek az egyik eleme lehet, ha a közbeszerzésről szóló törvény módosítása során ezt a problémát törvényi szinten próbáljuk meg kezelni. Nézzük, melyek ezek a problémát kezelő javaslatok a törvényjavaslatban! Kizáró ok lesz a közbeszerzési eljárásban való részvétel során, ha egy ajánlattevő nem, nem teljesen vagy késedelmesen fizette ki az alvállalkozóját. Ez egyértelmű szabályozás, innentől kezdve ki lesz zárva a további közbeszerzési eljárásokból.

A javaslat a Kbt. 71. § (1) bekezdésének módosításával kiszélesíti az alvállalkozókkal kapcsolatban az ajánlatban közlendő adatok körét. 10 százalék feletti alvállalkozó tekintetében közölni kell azt az arányt is, amelyet teljesíteni fog a szerződésből, és a beszerzés 10 százalék alatti alvállalkozók által teljesített részének közlésén kívül a jövőben, ha az ajánlattevő az alkalmasságát a 10 százalék alatti alvállalkozóval igazolta, ez akkor szokott felmerülni, ha nem nála dolgozó szakembereket, például felelős műszaki vezetőt von be a szerződés teljesítésébe, akkor a 10 százalék alatti alvállalkozók nevét, címét is közölni kell. Így az ajánlatkérő számára ellenőrizhető lesz, hogy milyen arányú az alvállalkozók általi teljesítés, és a releváns alvállalkozók személye is.

A javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy a teljesítésben való részvétel arányát az ellenszolgáltatásból való részesülés alapján kell kiszámolni. A Kbt. ugyanis mindeddig nem rendezte ezt a kérdést, ezután ez egyértelmű szabályozássá válik.

A módosítás következtében az ajánlattevőnek lehetősége lesz arra, ha az alvállalkozó nem vagy hibásan teljesít, akkor helyette mást vonjon be a szerződés teljesedésébe. Úgy gondoljuk, hogy ez olyan garanciális jellegű szabály, ami eddig nem volt rendezve, tűrni kellett a hibásan teljesítő alvállalkozót, és nem volt mód a cserére. Viszont ha az ajánlattevő nem él ezzel a lehetőséggel, akkor nem teheti meg, hogy ne fizesse ki az alvállalkozókat és az ajánlattevőket.

A fenti módosítások lehetővé teszik, hogy a Kbt. az ellenérték kifizetésének új szabályát is írja elő, azaz az ajánlatkérő az ellenértéknek először azt a részét fizeti ki az ajánlattevőnek, ami az alvállalkozónak jár. Az ajánlattevő teljesítésének értékét fedező részt pedig csak akkor, ha az ajánlattevő igazolta, hogy az alvállalkozókat kifizette. Természetesen mindez nem járhat a végső fizetési határidő meghosszabbodásával.

A javaslat előírja, hogy ha egy szervezet 25 százalékban vagy azt meghaladó mértékben vesz részt a szerződés teljesítésében, akkor az ajánlatban nem szerepelhet alvállalkozóként, hanem ajánlattevőnek kell minősíteni, és ez szintén jelentősebb garanciális szabály, mivel más jogviszonyt hoz létre a felek között.

Az utóbbi szabály azzal a már eddig is hatályos előírással együtt, hogy az alvállalkozók legfeljebb 10 százalék alatti mértékben vonhatnak be szub-alvállalkozót, biztosítja, hogy többszintű, a kifizetések kockázatát növelő alvállalkozói lánc ne alakuljon ki. Ez a javaslat egy lépés ahhoz, hogy a magyar gazdasági élet fejlődését gátló folyamatot, a körbetartozás kérdését száműzni lehessen a gazdasági életből, és ezáltal elváljon az ocsú a búzától, és a körbetartozás nyertesei, a lánc végén állók ne tudjanak többé piaci szereplővé válni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 70 2011.03.24. 4:50  1-147

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ne féljetek! - szólt Jézus a kétkedőkhöz. De ugyanígy fejezte ki magát II. János Pál pápa 1978. október 16-án, amikor az egész világ figyelmét felkeltette, hiszen azt mondta végtelen egyszerűséggel, hogy "ne féljetek!", és e szavakkal erőt adott a sokak által meggyötört lengyel népnek, a vasfüggöny mögött élőknek és a világ összes igazságot szerető és kereső emberének.

Ne féljetek! Erre a felhatalmazásra szavaztak 2010 áprilisában kétszer is a magyar választópolgárok. Ezzel nekünk, a megválasztott képviselőknek erőt és természetesen kötelező felhatalmazást adtak ahhoz, hogy ne féljünk, és végre az ezeréves államiságunk alapjaira, a modern, az emberi méltóságra épülő, vállalható, nagybetűs Alkotmány megszületésében, megalkotásában játsszunk szerepet.

Az alkotásban, a megszületésben való szerepvállalás mindegyik képviselőnek erkölcsi kötelezettsége lenne. De már Babits óta tudjuk, aki kimondta oly egyszerűen az alapvető megállapítást: "vétkesek közt cinkos, aki néma". De mit is várhatunk azoktól az 58 fős frakcióban ülő képviselőktől, akik közül legalább 18-an már az 1994-98-as ciklusban, igaz, nem választópolgári, hanem pártpaktum miatt már rendelkeztek alkotmányozói többséggel, de ezzel nem mertek élni, mert féltek. A távollévő 18 fős frakció vonatkozásában pedig beigazolódni látszik az a mondás, hogy összenő, ami összetartozik.

Itt most nem az a kérdés, hogy kell-e új alkotmány vagy nem, hiszen ahogy a most tárgyalt törvénytervezet általános indoklása is tartalmazza: "A rendszerváltó alkotmányozók maguk is átmenetinek tekintették a megjelölésben még mindig a Rákosi-korszakot idéző alkotmányt."

Mi is az alkotmány? Az elnevezés nem mai keletű kifejezés. Már Arisztotelész is használja ezt, és Montesquieu is fontosságot tulajdonított egy alkotmány megalkotásának. Egy nemzet annál erősebb, meghatározóbb és határozottabb, minél inkább alapozni tud a múltjára és építeni a múltból táplálkozni tudó jövőjére. Ezért a számunkra az irány adott: egy keresztény, nemzeti értékeket követő és a nemzeti együttműködés keretében megalkotandó alaptörvény elfogadása.

Ahogy készültem a felszólalásomra, egy nagyon érdekes összevetést találtam Mátyás királlyal kapcsolatban. Engedjék meg nekem, hogy megosszam ezt önökkel. Az 1486. évi országgyűlésen olyan törvényeket fogadtak el a király javaslatára, amelyeket az akkori kor úgynevezett furcsának, érthetetlennek tartott. Miért voltak ezek furcsák? Azért, mert ezen javaslatok mindegyike a királyi hatalom gyöngítésére, csökkentésére irányult, mégpedig a király javaslatára. Mik voltak ezek? Egypárat említenék.

Elvették a királytól a nádor kinevezési jogát, ezután a tisztet választással lehetett betölteni. Ebben az időben vált a Szent Korona eszméje kötelező erejű közjogi tanná; de az egyik legnagyobb jelentősége azonban mégis az 1486. évi dekrétum 6. törvénycikkelyének az volt, hogy segítséget nyújtott a vármegyei önkormányzatok megszületésének. Mindenki joggal kérdezheti, mi vezérelte ezekre a lépésekre Mátyást. Mátyás kezdeményezésére az országgyűlés olyan törvényeket fogadott el, amelyek a tragikus helyzetben lévő magyar nemzet fennmaradásának közjogi garanciájává válhattak. És most, mintha ismét 1486-ban járnánk, a 2010-es választást megelőző nyolc év miatt.

Mit kell megtanulnunk Mátyás királytól? Azt, hogy nem kell félni, merni kell alkotmányozónak lenni, és az alkotmányozás során a jövőn kell tartani tekintetünket.

Mi tehát a legfőbb célja a 261 fideszes, KDNP-s képviselő által beterjesztett alkotmánytervezetnek? Az, hogy olyan szabályt alkossunk mi, magyarok, mi, a magyar nemzet, hogy soha többé ne kerülhessünk olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint amilyenben az elmúlt nyolc esztendő alatt voltunk. Ezen célok elérésére az előttünk fekvő alkotmánytervezet alkalmas, amely a nemzeti konzultáció, illetve a képviselői módosítások keretében befogadott javaslatokkal még határozottabban tudják majd képviselni az előttünk lévő célt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 34 2011.10.04. 7:28  19-73

DR. SESZTÁK MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A PSZÁF 2010. évi jelentését tárgyalja most a tisztelt Ház - ezt érdemes a szocialista padsorokban ülőknek is figyelembe venni. Annyi megjegyzést hadd mondjak, hogy mindent hallottunk az elmúlt 5-10 percben, adó- és járulékpolitikát, hitelezési gyakorlatot, mindenről volt szó, csak és kizárólag a jelentésről nem, és azért az fontos ténykérdés, hogy most erről tárgyalunk.

Mit is lehet és mit is kell elmondani erről a jelentésről, és ezzel együtt mit is lehet és mit kell elmondani a PSZÁF 2010. évi működéséről? A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének törvényi kötelezettsége, hogy évente beszámoljon az Országgyűlésnek - ezen kötelezettségének tesz eleget a felügyelet a jelentés benyújtásával. A 2010. évi jelentés a felügyelet múlt évi tevékenységét, a szervezeti, működési feltételeiben bekövetkezett változásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejleményeit mutatja be, továbbá összegzi az év során szerzett felügyeleti tapasztalatokat, közel száz oldalon. Miért is kell különösen kiemelten kezelni ezen jelentési, beszámolási kötelezettséget? Azért, mert a felügyelet nagyfokú függetlenséggel rendelkező, alkotmányos intézmény lett. Egy bizonyítványt állítanak ki ezen beszámoló alapján az erre hivatottak, így az Országgyűlés is arról, hogy a szervezet hogyan látta el a törvényekben meghatározott feladatait, hogyan végezte el a munkáját, és hogyan gazdálkodott a részére biztosított forrásokkal.

(11.10)

Ha egy mondatban akarnám megfogalmazni a 2010. évet, akkor azt mondanám - mint ahogy az elnöki bevezető is tartalmazza -, hogy a beszámolóval érintett év történelmi jelentőségű volt a hivatal életében. Hiszen az intézmény státusára vonatkozó jogszabály-módosítás jelentősen átformálta a felügyelet munkáját, s ezzel együtt - tudjuk - a hatáskörét és így a felelősségét is. Ezek a lépések az intézmény újjászületését jelentették az elnöki beszámoló szerint, s így gondolom, így gondoljuk magunk is. Úgy fogalmaznék, ez az újjászületés lehetőségét biztosítja a felügyelet számára. Kívánom, hogy tudjanak élni ezzel a lehetőséggel. Az irányt a magunk részéről jónak tartjuk.

A mostani beszámoló sajátossága, hogy a jelentést készítő felügyeletvezetés csak 2010 júliusában lépett hivatalba, de ki kell emelni pont ezért, hogy a beszámolóból maga a jelentés is, a jelenlegi vezetés is hangsúlyozta, hogy a munkájukat nagymértékben megalapozta az a tény, hogy a korábbi elnök, dr. Farkas Ádám már az év elején számos célirányos változást hajtott végre a szervezeti struktúrában.

Látjuk a médiában, érezzük a véleményeket, sokat hallunk manapság a PSZÁF-ről. Definiáljuk egy kicsit őket! Ebben segít ez a jelentés. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző és szabályozó, független alkotmányos szerv. A felügyelet alapvető küldetését is jól és egyértelműen fogalmazza meg a beszámoló. Az Országgyűlés önálló alkotmányos szervként határozta meg, s ezáltal tovább erősítette a felügyelet függetlenségét. A hatóság ezenkívül közvetlen szabályozó jogkört kapott, ennek azért van jelentősége, mert az tud beavatkozni a folyamatokba, aki legközelebb van a szektorhoz, elsőként érzékeli azt, és ezeket a változásokat rögtön kezelni tudja. A jelentés kiemeli azt is, hogy az elvárások megfelelőségéhez szükséges még a felügyelet szabályozási, beavatkozási lehetőségeinek bővülése.

Az átalakult piaci helyzet, az átalakult felügyeleti státus szükségessé tette a szervezeti és vezetői változásokat. Látjuk a jelentésből, tudjuk a hírekből: ezt a hivatal elvégezte. A teljesség igénye nélkül hogyan is fogalmaz e kérdéskörben a beszámoló? Az új kihívásokra adott egyik lényeges válasza volt a prudenciális felügyelés helyszíni és nem helyszíni ágait ellátó elkülönült szervezeti egység kialakítása, elsősorban a helyszíni szakaszt is magában foglaló rendszeres, átfogó ellenőrzések érdemi erősítése érdekében.

Külön szervezeti egység jött létre a kibocsátó tevékenység felügyeletére is, amelynek fontosságát a már eddig kiadott határozataik is bizonyítják. Ezenkívül a 2010. évben kialakult a hivatalnál az egységes eljárási rend: szabályozási, jogalkotási kezdeményezést is végzett a felügyelet a 2010. évben. A felügyelet javaslatait fogadta el az Országgyűlés, amikor a hitelintézeti törvény módosításával a deviza alapú lakáshitel- és pénzügyi lízingszerződések esetében a deviza-középárfolyam vagy az MNB hivatalos devizaárfolyam alapján történt átváltást írta elő a hitelező intézmények számára. Ennek a fontosságát mindannyian érezzük.

De említhetném azt is, hogy csökkentette az előtörlesztés költségbevezetését a parlament; az egyoldalú és a fogyasztó számára hátrányos szerződésmódosítás tilalmát is bevezettük; a kamatváltozásból eredő szerződésmódosítási lehetőségek biztosításával is éltünk, és a szerződésfelmondást követő 90 nap utáni további költségek felszámítási tilalmával is élünk ma már, s ennek előkészítésében a PSZÁF közreműködött.

Többen hangsúlyozták az előttem felszólalók közül - így a fogyasztóvédelmi bizottság is -, hogy talán az egyik legjelentősebb feladat mégis a 2010. évben, és ezt fontos elemként kell kiemelni, a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepének erősítése.

Egypár mondatot mondanék a jelentésből arról, hogy mire gondolok itt. Bevezették az új pénzügyi fogyasztóvédelmi koncepciót. A felügyelet történetében először jelent meg a fogyasztóvédelmi funkció, közvetve szerepet vállalt a pénzügyi békéltetés előmozdításában, a pénzügyi békéltető testület létrehozásában. Ilyen a felügyelet közérdekűigény-érvényesítési joga, amely révén a jövőben akár egyetlen fogyasztó követelése alapján is elrendelhető az érintett teljes fogyasztói kör számára a jogosnak ítélt követelés megtérítése. Ez az egy mondat önmagában talán alapjaiban változtathatja meg az eddigi hitelezési gyakorlatot.

Ezenkívül az elektronikus ügyintézés mind szélesebb körű alkalmazását is bevezette a hatóság, erről a Fidesz vezérszónoka részletesen kifejtette az álláspontját. Ezt mind csak támogatni és üdvözölni tudjuk.

Tehát látjuk és érezzük, hogy a felügyelet teszi a dolgát. Elmondhatjuk azt is, hogy az elmúlt 5-6 vagy akár 8 év helyzetértékelésének, elemzésének kizárólagosságán túl a munka érdemben elkezdődött. Mindezek alapján a magunk részéről ajánljuk a beszámoló elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 248 2011.10.10. 2:10  231-289

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Soha nem voltam még ennyit megszólítva itt a parlamentben. Az már önmagában megdöbbent, ezt a vitát nem itt kellett volna lefolytatni képviselőtársammal, hanem bizottsági ülésen, de mivel sem most, sem az elmúlt pár hónapban nem járt bizottsági ülésre, ott nehéz ezt a vitát lefolytatnunk. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Mondjuk, a magam részéről ennek örülök, mert az ilyen szintű vitákat nem is biztos, hogy fontos lenne lefolytatni. Legalább jól elférek, mert mellettem ülne a bizottsági ülésen.

De ami engem megdöbbentett a felszólalásában és az sokkal jobban, hogy sajnos azt biztosan elmondhatjuk képviselőtársamról, hogy vagyonosodási vizsgálatban nem vett részt, hiszen az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatot nemcsak a saját adatai alapján, hanem bizonyos bejelentések és elemzések alapján végzi. Sajnos, mint ahogy Rogán elnök úr is említette, ez számomra a praxisomból látva gyakorlat is, maguk a bankok tesznek bizonyos esetekben bejelentést az adóhatóság részére. Ebben az esetben, ha ezt a módosítást nem fogadja el a tisztelt Ház, akkor ez a legnagyobb adu lenne az adóhatóság kezében, hiszen semmi mást nem kellene csinálni, megy a polgár, a polgár bejelenti, hogy szeretne végtörleszteni, ő meg tesz egy bejelentést az adóhatóságnak, hogy ugyan már, vizsgálják ki, hogy honnan van 8 millió, 10 millió vagy 3 millió forintja. Innentől kezdve értelemszerűen egy olyan procedúrának tenné ki az LMP-s képviselő, és úgy látom, maga az egész LMP, az állampolgárokat, amely mindenképp tiltott folyamat lenne. Tehát mindenképp fontos, hogy igenis, az Országgyűlés ezt megakadályozza.

A másik, ami nagyon fontos, és a szocialista képviselőtársam első felszólalására mondanám, hogy sokan félreértik ezt a módosító javaslatot, a módosító javaslat egyértelműen és konkrétan fogalmaz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nem a vagyonosodási vizsgálatról, csak a lehetőségét szünteti meg.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 266 2011.10.10. 1:34  231-289

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Már teljes bírósági tárgyaláson vagyunk, vagy adóeljárásban. Az MSZP-s képviselőnek mondanám: az a különbség a vagyonosodási vizsgálat és a pénzmosás eljárása között, hogy míg a vagyonosodási vizsgálatban a bizonyítási teher megfordul, és az adózónak kell bizonyítani dolgokat, addig egy esetleges pénzmosás elleni eljárásban a hatóságnak kell bizonyítani. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Téved!) Tehát önmagában ez egy jelentős különbség.

Ertsey Katalin képviselő asszony válasza önmagában is inkább hisztériakeltő (Derültség az MSZP soraiban.), hiszen december 31-éig van mód erre a törlesztésre, értelemszerűen nem lehet vagyonokat szerezni három hónap alatt.

Illetve még egy nagyon fontos dologra szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni (Közbeszólások, derültség az MSZP soraiban.), hogy értelemszerűen, akinek (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Kivétel van.) van 40-50-60 vagy 10 millió forint elcsalt jövedelme, az biztos nem vett fel devizaalapú hitelt, tehát az biztos, hogy hirtelen nem fognak előkerülni ezek a pénzek.

Értelemszerűen ez a javaslat semmi másra nem volt, és nem is szándékozik, csak a kisembert védeni, éppen azért, hogy ha az a nagymama, aki előveszi az egymillió forintját, amit lehet, hogy éppen a temetésére tett el, azt az adóhatóság igenis ne vizsgálhassa, mert az a szegény nagymama nem fogja tudni bizonyítani, hogy honnan vette elő azt az egymillió forintját. (Taps a kormánypárti oldalon. - Egy hang: Éljen!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 44 2011.10.25. 4:48  19-215

DR. SESZTÁK MIKLÓS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Egyetlenegy mondat az előzményekhez, hogy az már az ellenzék szegénységi bizonyítványa, amikor technikai problémából akar előnyt kovácsolni, de ezt majd mindenki mérlegeli úgy, ahogy tudja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslat általános vitája kezdődik a mai nap. A módosítás jelentős lépést kíván tenni az adórendszer korszerűsítése, átalakítása irányában. A törvénymódosítás egyik kiemelt célja az, hogy a kormánynak az államadósság csökkentésére, a 2,5 százalékos államháztartási hiány tartására irányuló törekvései tarthatók legyenek; ehhez a kiadási oldal csökkentése mellett nyilvánvalóan a szükséges mértékben a költségvetés bevételi oldalának növelésére is szükség van.

Egyik kiemelt cél az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek biztosítása, növelése. Lépéseket kíván tenni a törvénymódosítás abba az irányba, hogy az Egészségbiztosítási Alap zárt kasszaként tudjon működni. Mit is jelent ez? Az előbbiekben már említettem, hogy a cél az egészségügyi kasszának pluszforrás teremtése. Ezt úgy kell és úgy lehet megteremteni, hogy ezek a bevételek egyébként egyértelműen kötődjenek valamilyen formában az egészségügyhöz. Tehát itt nem arról van szó, mint ami az elmúlt év gyakorlata volt, hogy személyi jövedelemadó-bevételt, áfát és egyéb bevételeket csoportosítunk át az egészségügyi kasszához, hanem olyan bevételeket kell odatenni, amelyek egyébként nem minden szempontból egészséges termékek fogyasztásából származnak. Ezáltal gyakorlatilag azzal, hogy adóztatják ezeket a termékeket, kettős célt valósítanak meg. Egyik oldalról talán ösztönzésre kerülhet az, hogy ezeknek a termékeknek a fogyasztása csökkenjen - legalábbis a fogyasztási kosáron belül -, másik oldalról az innen származó bevételek ahhoz az egészségügyi kasszához csoportosulhatnak, ahol pont az ezen termékek fogyasztásából is származó káros egészségügyi következményeket összességében kezelik.

Nagyon fontos cél tehát az arányos és egységes adórendszer kialakítása. A kormány elkötelezte magát 2010-ben egy olyan arányos adórendszer kialakítása mellett, amely arányos adórendszer egyik oldalról ösztönzi a többletmunka vállalását, ösztönzi azt, hogy Magyarországon a fogyasztásra nagyobb pénzösszeg álljon a háztartások rendelkezésére, és kiveszi azokat az egyébként igazságtalan és sok szempontból pont a többletfoglalkoztatást korlátozó elemeket a rendszerből, amelyek áttekinthetetlenné tették az adórendszer működését. Ennek jegyében 2013. január 1-je a cél a teljes arányos adórendszer kialakítása szempontjából. Itt legfontosabb célkitűzés, hogy Magyarországon azok az átlagcsaládok, azok az átlagemberek, azt is mondhatnám, hogy akik munkából és munkával szerzett jövedelemből szeretnék eltartani családjukat, azok a lehető legvilágosabb, legegyszerűbb adórendszer mellett tudjanak adózni, és náluk a többletmunka vállalása valójában többletjövedelemmel is járjon együtt.

Ennek érdekében a kormány jelentős lépéseket kíván tenni már a 2012. évben is. Az első fontos lépés, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum jelentős megemelésre kerülne, 92 ezer, illetve 108 ezer forintra. Fontos lépés az is, hogy elkezdődne az úgynevezett szuperbruttórendszer kivezetése. Ez a most alkalmazott gyakorlat 27 százalékkal megemelte eddig minden bérjövedelem adóalapját. Ennek a kivezetése először 202 ezer forint alatti jövedelemnél történne meg, majd a következő esztendőben a 202 ezer forint feletti jövedelműeknél is megszüntetésre kerül.

A kormány célja, amíg benn tartja a 202 ezer forint feletti jövedelműeknél meglévő szuperbruttót, addig - anélkül, hogy az ott bármilyen többlet-adóterhelést jelentene - forrást biztosítson a kompenzáció számára a 202 ezer forint alatt keresőknél.

Fontos, kiemelt célja még a javaslatnak az adómorál erősítése, az adóhatóság ellenőrzési hatékonyságának a növelése. Ezekkel a javaslatokkal az adóhatóság ellenőrzési eszköztára, a feketegazdaság elleni küzdelem hatékonysága erősödne, és ezáltal is jobban, hatékonyabban lehetne biztosítani a költségvetés bevételi oldalát.

Mindezek alapján a bizottság 18 igen és 8 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést, mivel az adóintézkedések gazdaságpolitikai és társadalompolitikai céljai támogathatók.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 239 2012.03.12. 5:15  238-274

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedtessék meg nekem, egy görög katolikus pap gyermekének, hogy a most tárgyalt határozattervezet kapcsán - úgy is mint ezen határozattervezet egyik előterjesztője - néhány gondolatomat megosszam önökkel.

Amikor az ember a számára oly természetesről, azaz eddigi életének alapjairól, családjáról, hitéről, hagyományáról, amely mindig nagyon személyes, ezekről az igazi belső, de természetes értékekről, megtartó erőkről kezd el beszélni, mindig kicsit furcsán érzi magát. Természetes, azaz szinte magától értetődő, annyira bennünk és velünk együtt van, hogy szavak nélkül is tudjuk azt kommunikálni. Igen őszintén úgy érzem, ezekhez nincsenek, és nem is kellenek szavak, mégis ezen a - nevezhetném - ünnepnapon, talán jó érzés és különösen is fontos ezekről az emberi életet megtartó és megerősítő pillérekről szólni. Számomra ilyen az az alap, az a forrás, amit az egyház, a görög katolikusság jelent. Ha az ember éli azt, akkor szavak nélkül is továbbadható, komolyabb beszédek nélkül is érti a velem együtt élő, a mellettem haladó. Ugyanakkor vannak olyan pillanatok, amikor illik és kell is beszélni egy-egy pillanat érzéseiről. A hajdúdorogi egyházmegye százéves születésnapja ilyen pillanat, mondhatnánk, ilyen év. És különösen itt és most, az Országházban igaz ez.

Nem tisztem és nem is szeretném a múltat elemezni, arra megvannak a szakavatott emberek, akik jól ismerik az egyházmegye alapításának körülményeit és az elmúlt száz esztendő olykor fáradságos, de előremutató útját. Annyit azonban szeretnék hozzátenni, hogy az elmúlt száz esztendő - vagy még több - vizsgálatát sem tehetjük meg a gondviselésbe vetett hitet figyelmen kívül hagyva. Bizony az egyházmegye - mint ahogy mindannyiunk - életében is számos sorsfordító helyzetet bizony csak a gondviselés és az abba vetett hit képes megmagyarázni.

Ha az egyházra, egyházmegyére visszatekintek, akkor a gyökereimről kell megemlékeznem, a szilárd alapokról, mely egy keresztény ember számára csak és kizárólag a nagybetűs Igazság, azaz Jézus Krisztus lehet. De mit jelent számomra ez a háttér, ez a belegyökerezés? Emlékek, amelyek nem pusztán nosztalgiázást jelentenek, hanem emlékek, amelyeket megélve szeretnénk azokat továbbadni. Emlékek, mindenekelőtt három: a család, a hit, a hagyomány, ami mégis egyfelé mutat, ez pedig a jövő. Görög katolikusnak lenni talán azt is jelenti, hogy ezeket a valóságokat egy kicsit másképp éljük meg, a családot, a hitet és a hagyományunkat, amelyek a maguk dinizmusával jövőt építenek.

Sokan mondják, hogy a görög katolikusok a legfiatalabb egyház, legalábbis tagjainak életkora miatt. Pedig a mi templomainkat is sajnos elsősorban az idősek látogatják, de szemléletükben, gondolkodásukban fiatalnak érzik magukat, köszönhető ez talán elsődlegesen családközpontúságuknak is. Nemcsak hirdetjük, hanem próbáljuk meg is élni azt, hogy egy egészséges társadalom legbiztosabb és erőt adó alapja a család. Az az ország, nemzet, amely folyamatosan épülni szeretne, annak erőre van szüksége; hiszem, hogy Magyarország megújulása a családok, a fiatalság útján és a szépkorúak megbecsülésén keresztül lehetséges. Magam is sokszor abból élek, táplálkozom, hogy emlékeimben felsejlenek a gyermekkor családi eseményei, jó hangulatú pillanatai, imádságai. Emlékek, amelyek jövőt építenek.

A görög katolikus hitről és hagyományról az a hír járja, milyen nehéz. Én inkább tartalmasnak, gazdagnak és sokszínűnek nevezem. Éppen ez jelenti összességében azt a keretet, amely megtart és biztonságot ad. Igen, olykor nehéznek tűnnek a hosszabb szertartások, a szabályok, nehéz olykor az egyház tanítása, mégis pontosan ezek az oszlopok jelölik ki annak az emberi életútnak a világos mérföldköveit, amelyen járunk, és hiszem, hogy járnunk kell.

A görög katolikusok hagyománya, gondolok itt a templomi közösségekre, a hajdúdorogi hívő - bocsánat ezért a fogalmazásért - kemény és küzdelmes alakjára mint típusra, különösen pedig a máriapócsi kegyhely lelkületére, jövőbe mutat. Talán éppen erre van szüksége Magyarországnak, a magyar társadalomnak és az embereknek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 53 2012.06.27. 0:58  1-174

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szerintem Pálffy képviselőtársammal egy időben nyomtuk a kétperces gombot, mert engem is az előttem felszólaló ellenzéki képviselők szavai késztettek felszólalásra, és természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára, de ezekről a felszólalásokról nekem igazából egyetlenegy szó jutott eszembe: a demagógia.

Ha megengedik, akkor picit értelmezném nekik, mit is jelent ez a demagógia, hogy mindenki tudja, és tudják ezt a tévénézők is. (Közbeszólások az MSZP, a Jobbik és az LMP padsoraiból. - Dr. Lamperth Mónika: Ilyet ti sosem csináltatok.) A demagógia görög eredetű, a démosz - nép - és agogos - vezetés - szavakból. A retorika azon fajtája, amely az érzelmekre hajt. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) Általában tetszetős, részigazságokon alapuló felszólalás, tehát hamis.

Örülök, hogy ilyen nagy örömet okoztam ezzel az ellenzéki képviselőknek. Azt kívánom akkor továbbra is, hogy amikor felszólalnak, mindig ez a szó legyen előttük, hogy demagógia. (Közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból.)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 80 2012.09.11. 9:18  41-237

DR. SESZTÁK MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. A munkamegosztást látva, ugye, két képviselőtársam picit általánosságokban beszélt az előttünk álló törvényjavaslatról, engedjék meg nekem, mint ennek a szakmának a művelője, aki az adójogban egy picit jártas, hadd részletezzem önöknek, hogy mit jelent ez konkrétabban. Már csak azért is, mert közel egy éve, amikor az eva megszüntetéséről, továbbéléséről folyt a vita, akkor én komoly küzdelmet és szakmai tudást beleadva azért érveltem, hogy az evát mindenképp meg kell hagyni. Akkor azt ígérte a kormányzat, hogy majd egy évre rá meglátjuk, hogyan tovább, mi lesz az evával. De mindenképp az a cél, hogy egy olyan adónemet, egy olyan új adózási formát és egy új adózási stílust vezessen be a kormányzat, amely minél szélesebb körben teszi lehetővé azt, hogy minél többen fizessenek adót.

Engedjék meg, hadd szaladjunk végig ezen a pár elemen, mit is szeretnénk mi, most mit szeretne a kormányzat. Azt gondolom, mint ahogy Rogán Antal frakcióvezető úr is elmondta, ez a javaslat csak jobb lehet a módosítások által benyújtott esetleges finomítások után. Nézzük a konkrét tényeket; először a kisvállalkozások tételes adójáról pár mondatot. Eddig volt evánk, most már van "katánk" is, mint ahogy a zsargon ezt az adózást kataként emlegeti. Elmondták, de engedjék meg, hogy én is megerősítsem, hogy kik is vehetik ezt igénybe, mert nagyon fontos: egyéni vállalkozók, egyéni cégek, közkereseti társaságok és betéti társaságok. Itt a kitétel nagyon fontos, hogy csak magánszeméllyel rendelkező gazdasági társaságok vehetik igénybe, de a statisztikát ismerve a közkereseti társaságok és a betéti társaságok 90 százaléka magánszemély tagokból áll. Úgy gondolom, hogy így igen széles körben nyitjuk meg ennek a lehetőségét.

Seszták Oszkár elmondta itt előttem, és ezt szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy sokszor megkaptuk már az ellenzéktől, hogyan akarunk mi munkahelyet teremteni, hogyan akarunk továbblépni, hogyan akarunk 1-1,5 millió munkahelyet megtartani. Azt gondolom, ennek a törvénynek egyik fontos eleme az, amit Oszkár is elmondott itt előttem, ami azt jelenti, hogy legalább egy főt be kell jelenteni ebbe a társaságba. Amikor az előkészítésbe engem is bevontak, iszonyatos számokat hallottunk, hogy több százezer olyan vállalkozás van, amelyek igaz, hogy működnek, valahogy bevételt is teremtenek, de vagy nem adóznak, és ami ettől még furcsább, hogy nem jelentik be őket a társadalombiztosítás hatálya alá. Tehát ezzel a törvényjavaslattal azt szeretnénk elérni, hogy igenis minél több valósan és ténylegesen dolgozó embert vonjunk be a foglalkoztatásba, és a foglalkoztatás alatt értem itt a fővállalkozói munkaviszonyt is, és ezzel együtt legális jövedelemhez tudjuk juttatni.

Az adóról szó esett már, igyekszem rövid lenni. A főállású kisadózó 50 ezer forint/hó, a nem főállású pedig 25 ezer forint/hóval ki tudja váltani. Csak egy számot mondjunk erre, hogy ez mit jelent. Azt tudjuk, hogy az értékhatár, 6 millió forint alatt éri ez meg. Nagyon fontos változás például az evával szemben, hogy itt nincs felső korlát. Tehát az adózót nem terheli az a stressz, hogy mi van akkor, ha a 6 millió forintot meghaladó jövedelemmel rendelkeznék egy évben, mert ebben az esetben is a foglalkoztatást, illetve az adózást tovább tudja folytatni ily módon. 6 millió forintig van ez az 50, illetve 25 ezer forint/hó adó, azt meghaladóan 40 százalék adó terheli. Természetesen ez csak egy lehetőség, értelemszerűen 6 millió forintig van reális értelme ennek az adózásnak. De ami nagyon fontos, hogy ez a korlát nincs megadva, tehát nem kell hogy megszűnjön a vállalkozás, ami nagyon sok evás vállalkozást nyomorított meg. Ez egy nagyon jó lehetőség.

Ami ennek az adónak a lényege lenne, ha bevezetésre kerül majd, hogy egy kis összeg fizetése mellett szinte az összes adót kiváltja, az szja-t, a tb-t és az egyéb adókat. Ami nagyon fontos, és itt az előttem szólók még nem emelték ki, engedjék meg, hogy kiemeljem, hogy a kisadózó vállalkozó biztosítottnak fog számítani a jövőben 81 300 forint érték vonatkozásában. Tehát ezzel valamilyen szinten reményeink szerint a nyugdíj-, illetve a tb-vonatkozást is picit rendezni tudjuk, hiszen szintén egy megdöbbentő szám, hogy a most aktív korú dolgozók nagy része nem rendelkezik tb-ellátással, ennek megfelelően se nyugdíjat, se egyéb járulékot betegsége vagy nyugdíjazása esetén nem kaphat.

Azt hisszük, és arra teszünk kísérletet, hogy ennek a kisadónak a bevezetésével ezeket is a társadalombiztosítás keretein belül nyilvántartott és járulék-, járadékfizetési kötelezettséggel, nyugdíj és esetleg egyéb jövedelem lehetőségével tudjuk visszahozni ebbe a nagy családba. Tehát nagyon fontos kiemelni, hogy a főállású kiadózó biztosítottnak minősül, amennyiben havonta 50 ezer forint adót megfizet, és 81 300 forintos ellátási alapon tudja ezt megtenni.

Ami még fontos, és ki kell emelni, hogy természetesen ez nem azt jelenti, hogy semmilyen nyilvántartási kötelezettség nem terheli a kisadózót, hiszen a bevételi nyilvántartásokat vezetni kell.

(13.00)

Ez az ipa. Megnyugtatjuk a polgármestereket is, hogy ez nem azt jelenti, hogy akkor eltűnik nagyon sok iparűzésiadó-alap, értelemszerűen az ipa 80 százalékát fogja képezni a nyilvántartott bevétel.

Rogán elnök úr már említette itt többször is, hogy várható módosítás. Igen, az egyik lényeges módosítási elem kell legyen, hogy a kata által kiállított számlát milyen vonatkozásban lehet elfogadni számlaként. Azt gondolom, az nagyon fontos érv volt, hogy igen, ezt még valamilyen szinten finomítani kell, de ez a szándék megvan, várhatóan módosító indítványokkal ezt fogjuk tudni rendezni.

Egyetlenegy számot még hadd mondjak el a katát lezárva, hogy amennyiben valaki 4 millió forintos árbevételre tesz szert - márpedig tudjuk hogy ez egy nagyon jó bevételnek számító összeg lehet, mondjuk, egy fodrásznak, egy cipésznek vagy bármely más, idetartozó szolgáltatásnál -, és ha 1 millió 200 ezer forint költsége van, ez azt jelenti, hogy megveszi a festéket, az ollót vagy a seprűt, amivel a hajat felsepri, akkor nagyon fontos, hogy 2 millió 200 ezer forint tiszta jövedelemre tud szert tenni. Nem akarom a többi számot mondani, hogy van olyan adózási forma, hogy 1 millió 400 ezer forintot kaphatott volna csak, ha mindent leadóz. Értelemszerűen ezzel mind azt akarjuk elérni, hogy vonjuk be ezeket a vállalkozásokat az adózók közé.

A másik fontos és lényeges elem a kisvállalati adó. Sok lényeges dolgot elmondtak, egypár dolgot hadd emeljek ki. Azt gondolom, hogy ez egy mérföldkő lehet a jövőben, hiszen a 25 főt meg nem haladó és 500 millió forint árbevételt el nem érő vállalkozásokat segíti meg. Sok minden elhangzott erről az adóról, egyetlenegy dolgot hadd emeljek ki, ami nagyon-nagyon fontos - és üzenjük mindenkinek, aki ebben gondolkozik -, hogy a fő újdonság ezen adónál az, hogy ez az adó pénzforgalmi szemlélettel együtt kerül bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy az alap az adózó pénzügyi vagyonának a realizált változása. Tehát nem a majd vagy nem a várható nyereséget kell adózni meg adóztatni, hanem a realizált változtatása, értelemszerűen a személyi jellegű kifizetésekkel együtt, tehát ez egy nagyon fontos elem, amit mindenképpen hangsúlyozni kell. A mértéke 16 százalék, és kell adófizetési előleg - tehát ez fontos -, de értelemszerűen 16 százalékkal ki van váltva a tb és az ehhez tartozó adók és minden egyéb járulék.

Aradszki kolléga úr elmondta a 25 év alatti, illetve 55 év feletti munkavállalókat, az időm fogytán csak egy példát hadd mondjak mindkét esetre: egy 100 ezer forintos keresetnél évente egy munkáltató 174 ezer forinttal fog kevesebbet fizetni, amennyiben ez az adó bevezetésre kerül. Ugyanez van a tartósan állás nélküli személyeknél, sőt ez az első két évben sokkal több, ugyanúgy, mint a gyesről visszatérőknél.

Még egy dolgot hadd emeljek ki a 20 másodpercben, ami nagyon fontos, és keveset beszéltünk róla, ez az áfa, az áfafizetési kötelezettség. Itt is bizonyos feltételek esetén pénzforgalmi szemlélet kerül bevezetésre, amellyel nagyon sok kisvállalkozást levegőhöz tudunk juttatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 416 2012.10.30. 16:33  395-489

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor készültem erre a felszólalásra, felépítettem a tematikámat, hogy megpróbáljam az általános vita keretein belül az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításával kapcsolatos véleményemet, illetve a KDNP véleményét kifejteni, de még mielőtt belevágnék, egy döbbenetemet hadd osszam meg a tisztelt Házzal. Az elmúlt tízperces-kétperces felszólaláspárbajban hallottunk kutyaadót, állami bérlakásprogramot, Matolcsy I. és Matolcsy II. csomagot.

Az előbb elmondtam ennek a mostani előterjesztésnek a címét, ezt megint megismételném a párbajozóknak: egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása, ami ebben szerepel.

(22.30)

Azt gondolom, hogy ilyen késői órán kutyaadót, állami bérlakásprogramot nem hiszem, hogy most kéne egymással megvitatni. Természetesen, erre van mód és lehetőség, de akkor, hogy én se szaporítsam tovább a szót, beszéljünk erről az előttünk álló javaslatról.

A célokat az előttem szólók, illetve a délelőtt szólók már ismertették, de engedjék meg, hogy hadd fussak én is át ezeken. Mi is a cél ezekkel a módosításokkal? Az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer megszilárdítása, a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslása, egységes adórendszer kialakítása, illetékkulcsrendszer átalakítása, vállalkozói környezet, versenyképesség javítása, adómorál erősítése, adónorma hatékonyságának, egyértelműségének javítása. Nézzük, hogy ezeket az általános célokat hogyan próbálja ez a javaslat az egyes adónemekre lebontva biztosítani!

Kezdjük a személyi jövedelemadóval: egyszerű, átlátható személyi jövedelemadó-rendszer, ezt vállaltuk és vállaljuk most is. Nézzük, az előttünk álló javaslat hogy próbálja ezt teljesíteni. 2013. január 1-jétől valódi arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer kerül bevezetésre. Többen említették már az úgynevezett szuperbruttó kérdését. Igen, a javaslat szerint 2 millió 424 ezer forint fölött ez a szuperbruttó már kikerülne a javaslat szerint. Hogy ez jó, vagy nem, ezen lehet polemizálni, de egy biztos, hogy 2010 után ez a kormányzat törölte el az ez alatti szuperbruttó intézményét, amit a szocialista kormányzat vezetett be. Tehát arra hivatkozni most, hogy lám, mi most eltöröljük a gazdagok jövedelme után ezt a szuperbruttót, hiányzik a mese fele, azaz az a tény, hogy az őáltaluk bevezetett szuperbruttót ez a kormány, már ahogy tudta, eltörölte a kisebb jövedelműek vonatkozásában, tehát ezt nem árt, ha mindenki számára nyomatékosítjuk.

A következő ilyen, ami a személyi jövedelemadó vonatkozásában az egyszerű és átlátható rendszert akarja biztosítani, illetve segíteni, a Gúr Nándor által mondott évtizedi megszorítások mellett, a munkaétkeztetés kiemelt támogatása. Ez egy fontos javaslat lesz, amennyiben a tisztelt Ház elfogadja, azaz, hogy az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja a munkavállalói étkeztetését a munkavállalónak, mert ha már odament a munkahelyre, akkor nem árt, ha néha eszik is. (Vágó Gábor felnevet.)

Nézzük akkor, a társasági adó vonatkozásában mit vállaltunk: a vállalkozások életvitelének, adózásának könnyebbé tétele. Itt várható néhány módosítás, a bejelentett immateriális javak fogalmának bővítése, ez azt jelenti, hogy amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a javaslatot, akkor nemcsak a megszerzett szabadalom, üzleti titok vagy védjegy fogalmi körébe eső javak adózása válik kedvezőbbé, hanem a kreatív elme által előállított immateriális javakra is kiterjed majd ez a kedvezményes adózás. Természetesen 2010-ben vállaltuk, hogy megpróbálunk minden olyan lehetőséget visszaszorítani, ami csökkenti annak lehetőségét, hogy a joggal ne éljenek, hanem visszaéljenek bizonyos személyek vagy adózók, éppen ezért próbál a kormányzat a tagi kölcsönökkel való visszaélések korlátozására rendelkezést behozni ebbe a törvényjavaslatba. Azt gondolom, ez is ésszerű és támogatható javaslat.

Ugyanígy szintén a konkrétum, az egyszerűsítés és a tisztánlátás végett szeretné a kormányzat bevezetni a fejlesztési adókedvezmény már-már átláthatatlan kuszaságának a pontosítását, azaz előírná, hogy bizonyos kedvezmények igénybevételéhez szükséges lesz egy úgynevezett bejelentés, amely pontosítást és nyilvántartást takar, viszont nem nehezítik az adózók terheit.

Nagyon lényeges változás még, hogy 2011-ben a civil szervezetekre vonatkozó úgynevezett tartós adományozási szerződés vonatkozásában szükség van egy korrekcióra, hiszen így a korábban tartós adományozási szerződést kötött cégek adókedvezményben nem részesülhettek. Ennek a pontosítása is megtörténne a mostani módosításban.

A következő téma, amelyről beszélnünk kell, az áfa, az általános forgalmi adó helyzete; itt jogharmonizációt és további jogalkalmazást segítő javaslatokat tűztünk ki célul. Nézzük, mik lennének ezek ebben a javaslatban: az egyik, ha nem is a legnagyobb, de nagyon érdekes téma a javaslatban, az a teljesítés helyére vonatkozó módosítási elképzelések. Mire is kell itt gondolnunk? Egy egyszerű példa: ha ma valaki Szlovákiából bérel egy gépjárművet, és ezzel a gépjárművel Magyarországon 30 napot meghaladóan végez autóvezetést, azaz bérletként itt használja, ebben az esetben a szlovák állam adófizetési hatálya alá tartozó áfát kell fizetni. Ennek a mértéke értelemszerűen változik, egy biztos, hogy ebben az esetben hiába a szolgáltatást itt veszi igénybe, a forgalmi jellegű adót nem itt fizeti be az igénybe vevő. A kormány jól látja, hogy ezen mindenképp változtatni kell, erre is tesz egy javaslatot, azaz, ahol a szolgáltatást igénybe veszik, az ottani adózás szerint fizessen áfát a szolgáltatást igénybe vevő. Ez is a jogharmonizációt, illetve a jogalkalmazást segítő javaslatok egyike.

Többször említették itt a jövedelemadó kérdését. Én azt mondom, hogy itt a kormányzati cél igenis ebből az adótörvény-módosításból levezethető, a kedvező változások a jövedéki adózásban. Mire is gondoltam itt? Csak felsorolás szintjén: egyszerűbbé válna a javaslat szerint az adó-visszaigénylés, a saját gazdaságban előállított tiszta növényi olaj felhasználhatóságának a kérdését is próbálja rendezni a kormányzat. A fuvarozók havonta érvényesíthetik a gázolajkedvezményt, és csökkennének a szeszfőzdék jövedéki biztosítékának a mértékei is. Itt újra bejönne egy lehetőség a borászat fejlesztésére vagy fejlődésének elősegítésére, a kistermelői pezsgő-előállítás szabályait is tartalmazza ez az előterjesztés. Azt gondolom, hogy ez is mind-mind a jövedéki adó vonatkozásában a kedvező változások körébe tartozik ugyanúgy, mint apró, de nagy bosszúságot jelentett az az eddigi rendelkezés, hogy amennyiben egy szeszes italról a zárjegy megsérült vagy levált, abban a pillanatban meg kellett semmisíteni ezeket az italokat. Ez a szabályzat a jövőben ezt megváltoztatná, és lehetővé tenné ennek a megsérült zárjegynek a pótlását.

Ugyanígy a jövedéki bírság mellőzésére és mérséklésére irányuló kérelmek vonatkozásában is változást szeretne a kormányzat. A leglényegesebb változás az, hogy amennyiben az adózó ilyenre hivatkozik, például mellőzésre, abban az esetben a jogsértő személy kellő körültekintését, ami egy objektív tényállás, csak a mellőzésnél kell hogy vizsgálja az adóhatóság, a NAV. A mérséklésre irányuló kérelmek vonatkozásában ez, az objektív körülmény vizsgálhatósága megszűnne. Ugyanígy szigorúbb adóbírság kiszabására lenne lehetőség, amennyiben a hatóságok bűncselekményt is megállapítanának, az adóbírság mértéke elérheti a 200 százalékot is.

Szintén az előttem szólók emlegették és említették az illetékeket. Értelemszerűen egy konkrét megszorítás jellegű tétel tényleg van a mostani szabályban, ez az előttem szóló által említett 4 millió forint alatti 2 százalékos illeték. Értelemszerűen ennek a mértéke, habár minden egyes forint, amely megszorításhoz vezet, annak, aki ezt a megszorítást elszenvedi, negatív, de ugyanakkor az a tény, hogy ezzel ténylegesen, mindenki számára biztosan és egyértelműen kiszámíthatóvá válik az illeték mértéke, az azért sok esetben ezt az úgynevezett negatív körülményt pozitívabbá tudja tenni.

(22.40)

Ez egyszerűnek tűnik most itt, habár látom a mosolyt a képviselő úr száján, hogy mire gondolok, de én tudok olyan jogesetet mondani, ami, azt gondolom, az itt ülők közül nagyon sokunknak problémát okozna, az illeték kiszámítása, amennyiben egy osztatlan közös tulajdonszerzésnél a 4 millió forint alatti rész kiszámolása komoly problémát jelenthetne. De ez ténykérdés, hogy az illetékek vonatkozásában ez az egyetlen negatívum szerepel, de azért nézzük meg, hogy mik akkor a pozitívumok, amelyek az illetékkérdésben pozitív hatásokat válthatnak ki az érintettekkel.

Ugye, két kulcs marad az öröklési és ajándékozási illeték vonatkozásában a kormányzat tervei szerint. Ez azt jelenti, hogy az általános illetékmérték 18 százalék lenne mind a két szerzési formánál, az öröklésnél és az ajándékozásnál is. A lakásszerzési illeték 9 százalék lenne, és megszűnne a rokoni fok vizsgálata, de ezt nagyon fontos kiemelni, és szeretném, ha hangsúlyoznánk is, hogy az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzés továbbra is fennmarad.

Ami nagyon fontos, hogy már a Ptk.-módosításban is valamilyen szinten bekódolt házastársi jogi szerep is változik az illetéktörvény vonatkozásában. A jelenlegi szabály szerint 20 milliós értékhatárig illette csak meg az özvegy vagyonszerzőt az illetékmentesség. A kormányzat javaslata szerint ennek a mértéke megváltozna, és a teljes örökölt vagyon után illetékmentességet élvezne az özvegy, ezért a Ptk.-ból levezethető az új koncepció, mely szerint az öröklési szabályok is megváltoznának, az özvegy nemcsak haszonélvező, hanem állagörökös is lenne. Ami nagyon fontos, és talán itt rögtön, ha meg kell találnunk a 4 millió forintig élő 2 százalékos mínusz megtérülését, az nagyon fontos, hogy megszűnik a negatív illetékalap utáni kötelezettség. Ezt gyakorló jogászként, ügyvédként sokszor nehéz volt megmagyarázni egy vagyonszerzőnek, hogy eladtam egy lakást, szereztem egy 8 millióst, és miért kell a 12 millió forint után illetéket fizetni. Azt gondolom, ez nagyon helyes és támogatható kormányzati javaslat, főleg olyankor, amikor a piaci helyzet a lakás árának a csökkenését indokolja. Említettük már, de azért térjünk ki egy fél mondatban a fiatalok lakáshoz jutásának az illetékkedvezményére. Azt gondolom, itt volt az ideje, hogy a régen hozott szabályokat valamilyen szinten a piaci viszonyokhoz alakítsuk.

Zárásként néhány mondatot az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozásában a törvényből kiolvasható általános célokról. Új lehetőségek nyújtása, a már létező jogintézmények módosítása a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján. Lássuk, mire is gondol itt a kormány, megint csak tőszavakban: adóhatóság-igazolásokkal kapcsolatos eljárások egyszerűbbé válása. Azt gondolom, aki egyszer is kért már ki ilyen adóigazolást, az tudja, hogy ezek a mostani szabályok, amelyek benne vannak a módosításban, mindenki számára pozitív változást fognak hozni. Ugyanígy pozitív a változás a fizetési könnyítés az adómérséklés tekintetében. Egy magánszemélynél a 150 ezer forintot elérő tartozás esetén is lehet kérni részletfizetést, és nem 4, hanem 6 havi részletfizetés adható. Ugyanígy a gyorsabb eljárás vonatkozásában bevezetésre kerülne a kötelező szakmai vagy jogi képviselet bevezetése bizonyos eljárásokban. Szintén az adózót könnyítő változás lenne, hogy egy utalással való fizetés esetén több adófizetési kötelezettségének is eleget kell tenni, tehát megszűnne az az áldatlan állapot, hogy minden hónap 10-én vagy átutalással a bankokba, vagy az internetbank előtt több tucat utalást kelljen elindítanunk. Ugyanígy fontos szabályozás lenne a méltányossági joggyakorlás az adózókkal szemben. Ezt értelemszerűen a részletes vitánál, amennyiben lesz rá módom, akkor kifejtem.

A kicsit hosszúra nyúlt felszólalásomat befejezve úgy gondolom, minden egyes évben az adótörvények módosítása egy szükséges dolog, hogy ez szükséges jó vagy szükséges rossz, ezt majd mindenki megítéli, amikor ezeket a jövőben alkalmazni fogjuk.

Köszönöm a tisztelt Háznak, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 420 2012.10.30. 0:47  395-489

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Ígérem, nem megyek bele a csörtébe, csak talán pont a képviselő úrnak, szintén egy adójoggal összefüggő egyik felszólalásomra adott válasza után szintén kértem kétpercest, amelyben a demagógiáról próbáltam kicsit értekezni.

Most azt gondolom, újra elmondhatnám ezt az értekezést, illetve felhívnám a figyelmét az értelmező kéziszótárban a demagógia kifejezés megismerésére, mert ha valaki képes azt mondani, hogy jelen esetben a szuperbruttó kivezetése miatt bárkinek is a jövedelme csökken, az nem lehet más, csak demagógia.

Köszönöm. (Ékes Jósef: Így van! - Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 8 2013.10.25. 12:27  1-222

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nekünk nem kell megmagyarázni a költségvetést, elég, ha csak elmeséljük és elmondjuk a hallgatóságnak, a magyar választóknak és a magyar állampolgároknak, hogy mit is akarunk ezzel a 2014-es költségvetéssel.

Csak egy megjegyzés, ha már megszólaltattunk mint most majd felszólaló képviselőtársak. Azt gondolom, a demagógia mindig egy veszélyes üzem. Amit az előbb hallottunk, az a demagógia tipikus példája. Egyetlenegy dolgot hadd emeljek ki, illetve kettőt. Az egyik ez az ominózus, hogy több adót fizetünk, mint 2010-ben. Mi ennek örülünk, mert nem azért fizetünk több adót, mert nagyobbak lettek az adóterhek, hanem azért fizetünk több adót, mert kifehérítettük a gazdaságot, és a fehérebb gazdaságban sokkal több adó folyik be az államkasszába. Azt gondolom, hogy ez dicséretes, és ezt kell követnünk a következetes adópolitika mellett.

A másik a nyugdíj kérdése. Azt gondolom, hogy ha 2010-ben nem történt volna változás, ma már arról kellene beszélnünk, hogy mennyi adót fizetünk a nyugdíjunkból a csökkentett nyugdíj mellett. Azt gondolom, az ellenzék dolga az, hogy demagogizáljon, a mienk meg az, hogy csak következetesen mondjuk az elért eredményeinket, hiszen tudjuk és érezzük, remélem, mindannyian, hogy Magyarország jobban teljesít. Azt is éreznünk kell, hogy a 2014. éves költségvetés egy kiszámítható költségvetés, amely mind a magyarországi, mind a külföldi befektetők számára egy jelentős stabilitást jelent.

Azt is érezni kell a költségvetés benyújtásakor és elolvasásakor, hogy ez nem egy választási költségvetés, ellentétben a korábbi szocialista és liberális kormányok választási éveket megelőző költségvetéseivel. A kormány már 2010-ben célul tűzte ki az államadósság csökkentését. Ezek a célkitűzések továbbra is fennmaradnak, és a 2014-es költségvetés továbbra is ezt próbálja segíteni. De természetesen, ha egy szóval - és több képviselőtársam is jelezte már - szeretnénk jellemezni ezt a költségvetést, akkor azt kell mondani, hogy ez nem más, mint egy családbarát költségvetés, hiszen ez a költségkövetés a mindennapi életünk megélhetését teszi könnyebbé.

Majd részletesebben az adóvonatkozásokat is kiemelném, és egypár számmal is érzékeltetni fogom azt, hogy miért gondoljuk mi azt, és miért hisszük azt, hogy ez a költségvetés egy igazi családbarát költségvetés. Ha egy mondatot akarok itt most elmondani, talán a legfontosabb a családi adókedvezmény kiterjesztése. Csak megjegyzem, ha már a demagógiáról beszéltünk, hogy korábban azt mondta az ellenzék, hogy milyen rossz dolog ez a családi adókedvezmény, milyen rossz dolog az egykulcsos adó, és ezzel szemben a tények teljesen mást mutatnak. Természetesen a családi adókedvezménynek többek között, hogy minél több maradjon az adózó polgárnál, a másik igen jelentős előnye lenne a gyermekvállalás ösztönzése, hiszen a demográfiai adatok alapján mindenképpen szükséges, hogy erre is komoly figyelmet fordítson a kormányzat. Természetesen 2014-ben a rezsicsökkentést is tovább kell folytatni, hiszen ezt is érezni és tudni kell, hogy közel százezer forintot tudnak megspórolni a magyar családok, még ha sokan megpróbálják elhazudni, a tény akkor is tény, és mint tudjuk, a tények makacs dolgok.

Engedjék meg nekem, hogy pár dolgot az adó- és pénzügyi vonatkozásáról is beszéljek a költségvetés kapcsán. Nagyon fontos, hogy jelentős adóváltozás nem történik a 2014-es évben. Ez fontos, hiszen ez adja meg a gazdasági élet stabilitását. Ami kisebb változások vannak, azok a nagy adószerkezeti átalakításokat már nem érintik, tehát megmarad az eva, a kata, a kiva és minden olyan adószerkezeti átalakítás, amelyet korábban már bevezettünk. Tehát elmondhatjuk, hogy a gazdaságpolitikai alapelveink változatlanok, az új családi adórendszer bevezetése és a vállalkozások adórendszere változatlan marad. Nem kell új adóra vagy járulékemelésre készülni a gazdasági szereplőknek. Ezt szeretnénk egyértelműen és hangsúlyosan kifejezni. Mint ahogy korábban már jeleztem, szeretném most hangsúlyozni és még egyszer kiemelni, hogy a törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme a gyermekvállalást támogató családi adókedvezmény bevezetése.

(8.30)

Az ellenzéktől megkaptuk, amikor a családi kedvezményt bevezettük, hogy jó, jó, de ha nincs annyi jövedelem, nem tudnak annyi adókedvezményt igénybe venni, és akkor valójában ez nem ér semmit. Én azt gondolom, hogy most jött el az idő, hiszen Magyarország jobban teljesít... (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Igen, valakinek ez nem tetszik (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Ez hülyeség! - Mert nem így van! - Dr. Budai Gyula: Felállsz, és elmondod a véleményedet! Kérjél időt! Intelligensek vagytok! - Az elnök csenget.), de a tény, az tény. Azt, hogy ki hogyan minősíti, természetesen majd, azt gondolom, 2014. április 6-án meglátjuk, hogy ki mit mond és ki mit gondol, és reméljük, hogy a választópolgárok is ezt megfelelő módon fogják tudni figyelembe venni és értékelni.

Visszatérve: nagyon fontos, hogy a gyermekvállalást támogató családi járulékkedvezmény bevezetése is még hangsúlyosabb elemeket kap a költségvetésben és az adórendszerünkben, azaz a legalacsonyabb jövedelmű családok a meglévő adókedvezményt az egészségügyi és nyugdíj-biztosítási járulék után is igénybe vehetik. Ez azt jelenti - példával mondva -, hogy az egy minimálbért kereső, de két gyermeket nevelő szülő havonta több mint 4 ezer forinttal kereshet többet. Havonta 4 ezer forinttal kereshet többet, mint az idén! És ami még hangsúlyosabb és még látványosabb, az az, hogy ez három gyerek után már 16 ezer forintos keresetnövekedést jelent - szeretném még egyszer kihangsúlyozni -, egy minimálbért kereső, két vagy három gyermeket nevelő családnál. Azt gondolom, hogy ezt mindenki érezni fogja, mindenki kell hogy érezze.

Az nagyon fontos, ami szintén stabilitást jelent, hogy a 2014. június 30-ával lejáró, mezőgazdasági termékekre alkalmazott, úgynevezett fordított adózás vonatkozásában ezek a rendelkezések 2018. december 31-éig meghosszabbításra kerülnek, tehát értelemszerűen a bevezetett, hitünk szerint jól működő fordított adózás vonatkozásában egészen 2018-ig kiszámítható adózás vár a gazdasági szereplőkre. Természetesen nem elég egy jó adópolitikát bevezetni, hanem nagyon fontos az, hogy ezt az adót befizessék. Értelemszerűen a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a többletbevételek az áfából és a jövedéki adóból befolyjanak.

Engedjenek meg nekem itt egyetlenegy konkrétumot, ez az online pénztárgépek bekötésének a kötelezettsége. Azt gondolom, hogy igenis ezek a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések, amelyekkel el tudjuk érni, hogy a versenyhelyzetet stabilizáljuk, azaz ne legyen olyan, hogy akik feketén dolgoznak, azok versenyelőnyhöz jutnak azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek az alkalmazottakat legálisan foglalkoztatják, és emellett mindenhol az áfát befizetik. Hiszen látjuk és tudjuk, hogy a szürkegazdaságnak vagy a feketegazdaságnak nemcsak az a problémája, hogy nem folyik be az az adó, amit be kellene fizetnie egy normális gazdasági tevékenység során, hanem ezzel egyenlő veszély az, hogy azokat a gazdaságokat és azokat a gazdálkodókat is tönkreteszi, akik viszont legálisan és a jogszabályi keretek között próbálnak úgymond a gazdasági életben részt venni. Természetesen ezt nem lehet hagyni, és azt gondolom, hogy ha egy kicsi lépés is, de mégis nagy lépés az, hogy az online pénztárgépek bekötésével, ha mást nem, a statisztikai adatok figyelembevételével igenis ki lehet számolni, hogy ki az, aki nem tisztán és nem normál módon dolgozik.

Természetesen mindenképp hangsúlyoznunk kell a 2014-től új elemként az édesanyákra vonatkozó diákhitel-tartozások részleges elengedésével kapcsolatos lehetőséget. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan lépés, amely mind arra ösztönzi az érintetteket, hogy amennyiben úgy érzik, hogy elég érettek az anyaságra, akkor anyagi okok miatt ettől ne tartózkodjanak, hiszen sokan azt kiáltják, hogy emiatt nem kívánják az anyaságot előnyben részesíteni.

A következő nagyon fontos dolog, ami további kedvezmények figyelembevételével mindenképp jelentős lépés, az első lakáshoz jutás elősegítése érdekében a hiteltartozások adómentességének a biztosítása a 2014. évben. Természetesen itt kell kiemelnünk az illetékmentesség vonatkozásában, ha már erről szóltunk, a házastársak közötti vagyonátadás és -átruházás, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés illetékmentességét. Nem is tudom, hogy hány és hány száz családot érinthetnek ezek a jelentős illetékkedvezmények, hiszen gyakorló jogászként nagyon sokszor találkozunk azzal, hogy a vagyonközösséget azért nem osztják meg a volt házastársak, mert nem volt pénzük arra, hogy az illetéket kifizessék, és ezért inkább fenntartanak egy teljesen bizonytalan, nem rendezett állapotot, és évekig tartó további, a közös tulajdonból eredő negatív hatások érik ezeket a volt házastársakat és a gyermekeiket. Tehát azt gondolom, hogy az, hogy a kormány gondolt nemcsak az egyenes ági leszármazottakra, hanem a házastársakra is, és az illetékkedvezményt biztosítja mind a házassági vagyonközösség megszüntetése, mind az egyéb visszterhes átadás esetén, egy nagyon jelentős lépés lehet arra, hogy stabilabb helyzet álljon elő.

Még egy nagyon fontos dolgot szeretnék kiemelni, ha már az illeték kérdéséhez értem a felszólalásomban, ez az első lakást vásárlóknak az illetékkedvezménye. Ez is nagyon fontos, hiszen amikor egy fiatal házas, egy fiatalember vagy egy fiatal hölgy az első lakás vásárlásában gondolkodik, akkor megnézi, hogy mennyiért tud lakást venni, és hogy ezt miből fedezi. Tudjuk, hogy a legrosszabbul eső tételek mindig a jogügylet végén felmerülő tételek, és ilyenkor legtöbbször már nem marad más, csak az illeték, és mivel erre pénzük nem maradt, ezért legtöbbször vagy nem fizették be, vagy amennyiben részletfizetést kértek, akkor az adóhatóság jelentős kamattal növelten tudta csak megadni ezt az illetékkedvezményt. Ezt most egyértelműen szabályozzuk, hogy innentől kezdve 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetési kedvezményt vehetnek majd igénybe életkortól függetlenül az első lakást vásárlók.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és természetesen a költségvetés további előnyeit a szakpolitikusaink majd ki fogják fejteni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 20 2013.10.25. 0:51  1-222

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Ha már megszólíttattunk itt mint a két KDNP-s képviselő, akkor egyetlenegy tényt hadd mondjak, hogy milyen volt a szocialista kormányzat adó-végrehajtási magatartása 2008. október 16-án. Az akkor tudjuk, hogy milyen tulajdonban lévő Malév ellen inkasszót adtak be törvényesen, és az akkori tulajdonosi háttér ismeretében nem meglepő módon az akkori APEH elnöke utasította ennek a végrehajtásnak a leállítását. Azt gondolom, ha valamiről beszélni kellene, akkor erről kellene beszélni. Na, ez volt a szocialista hatékonyság. Mi ezt soha nem engedtük, és nem is fogjuk engedni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 26 2013.10.25. 1:27  1-222

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, de nem hagyhatom reakció nélkül, amit itt a képviselő asszony mondott. Én azt gondolom, hogy mi hiszünk abban, hogy egy családhoz kell egy férfi és egy nő. Most ez lehet, hogy fájdalmas a képviselő asszonynak, de akkor is mi, férfiak legalább annyit tudunk a családról, mint a nők. Természetesen a nőkkel kapcsolatos okfejtéseket és vitákat itt már lefolytatták az előzőekben, nem szeretnék belemenni.

És az, hogy a családhoz némi közöm nekem is van: az, hogy már vannak gyermekeink, az teljesen természetes, de engedje meg, képviselő asszony, hogy három adatot elmondjak. (Soltész Miklós: Szégyen, tényleg szégyen!) A nagymamám, aki 98 éves - egy szűk családról beszélünk most -, jelenleg 89 unokával és dédunokával rendelkezik. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(8.50)

Lehet, hogy ez mosolygós önnek. (Ertsey Katalin: Ez hogy jön ide?) Hát, úgy, hogy ön azt mondja, hogy mi, férfiak ne beszéljünk a családról. Ezenkívül engedjen meg egy másik adatot csak két percben a szűk családomról. Édesanyám jelenleg 18 unokával bír, a nővéremnek van 9 gyereke. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban.) Lehet, hogy önnek ez fájdalmas, hogy ehhez van egy férfi és egy nő is, mi azért, ha megengedi, így fogunk maradni jövőre is.

És amennyiben úgy gondoljuk, hogy mi, férfiak a családhoz hozzá szeretnénk szólni, azt a jövőben is meg fogjuk tenni, még ha önnek ez nem is tetszik. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Soltész Miklós: Így van! SZDSZ! )

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 36 2013.10.25. 1:20  1-222

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Amikor megnyomtam a kétperces gombot, akkor azt gondoltam, hogy a mondandóm nagyon rövid lesz, és igazából a képviselő asszony első felszólalására reagálnék, hogy közvetítés meg tiltakozik ez ellen, meg milyen dolog ez.

Képviselő asszony, akkor biztosan elfelejtette, hogy a tegnapi nap volt tévéközvetítés, nagyon sok LMP-s idejük is volt, és egyetlenegy LMP-s képviselő nem volt itt, aki azt mondta volna (Kovács Tibor: Ma is benne van a programban, hogy tévéközvetítés van!), hogy a tévéközvetítés alatt már most ő elmondja a véleményét. Tehát ne hivatkozzanak olyanokra, ami biztosítva van, és nem élnek vele. Azt gondolom, ilyenek miatt születnek a svéd filmek, amit 23-án is lejátszottak.

A másik dolog, ami viszont engem - csak azt kell mondjam - felháborít: igazából azzal kezdtem és azt is jegyzeteltem itt fel magamnak, hogy egyetértünk abban a képviselő asszonnyal, és ahhoz talán lehet pozitívan is hozzáállni, hogy a család iránti aggodalmat azért lehet érezni, még ha nem is ugyanazt az utat képviseljük (Ertsey Katalin: Az előbb azt mondtad, hogy...), de maga az a demagógia, amit beszédének végén elmondott, azt kell mondjam, megdöbbentett. De az ember maga a beszéd, és a beszéd az ember.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 74 2013.12.16. 2:01  73-78

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! A 2000-es években az iparosított technológiával létesített lakóépületek energiahatékonysági felújításának támogatására jöttek létre a panelprogramok. Ezek keretében pályázatot nyújthattak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületek, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházak szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést és energiamegtakarítást eredményező felújítására. Számítások szerint energiahatékonysági felújítással lakásonként évi 1-1,2 tonna kibocsátáscsökkentés érhető el, a felújításokkal egy-egy panelház energiaköltségének akár 40 százalékát is megtakaríthatja, lakásonként, a felújítások fajtájától függően akár havi 10-15 ezer forinttal csökkenhetnek a közüzemi számlák.

Az előző kormány idején kiírt panelprogram II. fedezethiánya miatt több száz pályázat kényszerült várakozni, közel 14 milliárd forint összegű támogatásra. Többek között a szén-dioxid-kvóta értékesítési bevételéből biztosított forrás megítélése és más kormányzati lépések következtében az Orbán-kormány az elmúlt három évben ezt a forráshiányt fokozatosan felszámolta, és így sok lakóközösség számára lehetővé tette a beruházások megkezdését.

Tisztelt Államtitkár Úr! A 2001-ben elindított panelprogramok keretében nyújtott állami támogatásoknak és a lakóközösségek erőfeszítésének köszönhetően mára 320 ezer panellakás energetikai felújítása valósult meg vagy biztosított. Kérdezném, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium milyen lépéseket kíván tenni a bejelentett panel III. program keretében a még fejlesztésre váró közel 380 ezer panellakás energetikai felújítására vonatkozóan, és ehhez tud-e megfelelő forrásokat biztosítani.

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Március 31-ig.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 78 2013.12.16. 0:18  73-78

DR. SESZTÁK MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr, a választ. Azt gondolom, így karácsony közeledtével a 380 ezer panellakásban élő család számára ez egy megnyugtató válasz volt. Azt gondolom, hogy ezek után én sem tudok mást tenni, csak a válaszát elfogadni, és köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Ó! Jaj, de jó! - Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 213 2014.02.13. 2:03  212-217

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Több kutatás szerint is a magyar gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségi jegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre. Egyszersmind az egészségesen felnövekvő generációk gazdaságilag is pozitív hatást érnek el, hiszen a jobb életminőség, az aktív és rendszeres mozgás csökkenti az elégtelen mozgás miatt kialakuló megbetegedések gyógyítására szánt költségeket, mind rövid, mind hosszú távon.

A gyermekek egészséges életmódra nevelése, valamint az egészségük megőrzése érdekében a kormány kiemelt feladatának tekintette a mindennapos testnevelés bevezetését az iskolákba. A nemzeti köznevelési törvény szerint az általános és középiskolákban 2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben került bevezetésre a mindennapos testnevelés.

A fokozatos bevezetés lehetőséget adott és ad arra, hogy a feltételek, a szakmai továbbképzések, tantárgyi programok, infrastrukturális elemek legalapvetőbb feltételeinek előteremtése megtörténhessen.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kezdeményezés eredményességéhez véleményem szerint három tényező elengedhetetlen: az iskolák infrastruktúrájának megfelelő állapota, a testnevelést tartó pedagógusok felkészültsége és a társadalmat a mozgásra, egészséges életmódra ösztönző programok indítása.

Kérdésem arra irányul, milyen eredményeket értünk el, milyen fejlesztések valósultak meg a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtésében. Mi várható a következő évben? Milyen lehetőségek nyílnak meg annak érdekében, hogy a mozgás valóban a mindennapok részévé váljon a gyermekek körében?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 217 2014.02.13. 0:24  212-217

DR. SESZTÁK MIKLÓS (Fidesz): Államtitkár úr, köszönöm a válaszát. Azt gondolom, hogy az elmondott eredmények önmagukért beszélnek. Amit 2012-ben a mindennapos testnevelés bevezetése érdekében a kormány megtett, azt gondolom, mindenképpen üdvözlendő - csak így tovább!

Természetesen a választ elfogadom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)