Készült: 2019.10.23.00:41:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2012.10.30.), 416. felszólalás
Felszólaló Dr. Seszták Miklós (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:33


Felszólalások:  Előző  416  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor készültem erre a felszólalásra, felépítettem a tematikámat, hogy megpróbáljam az általános vita keretein belül az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításával kapcsolatos véleményemet, illetve a KDNP véleményét kifejteni, de még mielőtt belevágnék, egy döbbenetemet hadd osszam meg a tisztelt Házzal. Az elmúlt tízperces-kétperces felszólaláspárbajban hallottunk kutyaadót, állami bérlakásprogramot, Matolcsy I. és Matolcsy II. csomagot.

Az előbb elmondtam ennek a mostani előterjesztésnek a címét, ezt megint megismételném a párbajozóknak: egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása, ami ebben szerepel.

(22.30)

Azt gondolom, hogy ilyen késői órán kutyaadót, állami bérlakásprogramot nem hiszem, hogy most kéne egymással megvitatni. Természetesen, erre van mód és lehetőség, de akkor, hogy én se szaporítsam tovább a szót, beszéljünk erről az előttünk álló javaslatról.

A célokat az előttem szólók, illetve a délelőtt szólók már ismertették, de engedjék meg, hogy hadd fussak én is át ezeken. Mi is a cél ezekkel a módosításokkal? Az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer megszilárdítása, a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslása, egységes adórendszer kialakítása, illetékkulcsrendszer átalakítása, vállalkozói környezet, versenyképesség javítása, adómorál erősítése, adónorma hatékonyságának, egyértelműségének javítása. Nézzük, hogy ezeket az általános célokat hogyan próbálja ez a javaslat az egyes adónemekre lebontva biztosítani!

Kezdjük a személyi jövedelemadóval: egyszerű, átlátható személyi jövedelemadó-rendszer, ezt vállaltuk és vállaljuk most is. Nézzük, az előttünk álló javaslat hogy próbálja ezt teljesíteni. 2013. január 1-jétől valódi arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer kerül bevezetésre. Többen említették már az úgynevezett szuperbruttó kérdését. Igen, a javaslat szerint 2 millió 424 ezer forint fölött ez a szuperbruttó már kikerülne a javaslat szerint. Hogy ez jó, vagy nem, ezen lehet polemizálni, de egy biztos, hogy 2010 után ez a kormányzat törölte el az ez alatti szuperbruttó intézményét, amit a szocialista kormányzat vezetett be. Tehát arra hivatkozni most, hogy lám, mi most eltöröljük a gazdagok jövedelme után ezt a szuperbruttót, hiányzik a mese fele, azaz az a tény, hogy az őáltaluk bevezetett szuperbruttót ez a kormány, már ahogy tudta, eltörölte a kisebb jövedelműek vonatkozásában, tehát ezt nem árt, ha mindenki számára nyomatékosítjuk.

A következő ilyen, ami a személyi jövedelemadó vonatkozásában az egyszerű és átlátható rendszert akarja biztosítani, illetve segíteni, a Gúr Nándor által mondott évtizedi megszorítások mellett, a munkaétkeztetés kiemelt támogatása. Ez egy fontos javaslat lesz, amennyiben a tisztelt Ház elfogadja, azaz, hogy az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja a munkavállalói étkeztetését a munkavállalónak, mert ha már odament a munkahelyre, akkor nem árt, ha néha eszik is. (Vágó Gábor felnevet.)

Nézzük akkor, a társasági adó vonatkozásában mit vállaltunk: a vállalkozások életvitelének, adózásának könnyebbé tétele. Itt várható néhány módosítás, a bejelentett immateriális javak fogalmának bővítése, ez azt jelenti, hogy amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a javaslatot, akkor nemcsak a megszerzett szabadalom, üzleti titok vagy védjegy fogalmi körébe eső javak adózása válik kedvezőbbé, hanem a kreatív elme által előállított immateriális javakra is kiterjed majd ez a kedvezményes adózás. Természetesen 2010-ben vállaltuk, hogy megpróbálunk minden olyan lehetőséget visszaszorítani, ami csökkenti annak lehetőségét, hogy a joggal ne éljenek, hanem visszaéljenek bizonyos személyek vagy adózók, éppen ezért próbál a kormányzat a tagi kölcsönökkel való visszaélések korlátozására rendelkezést behozni ebbe a törvényjavaslatba. Azt gondolom, ez is ésszerű és támogatható javaslat.

Ugyanígy szintén a konkrétum, az egyszerűsítés és a tisztánlátás végett szeretné a kormányzat bevezetni a fejlesztési adókedvezmény már-már átláthatatlan kuszaságának a pontosítását, azaz előírná, hogy bizonyos kedvezmények igénybevételéhez szükséges lesz egy úgynevezett bejelentés, amely pontosítást és nyilvántartást takar, viszont nem nehezítik az adózók terheit.

Nagyon lényeges változás még, hogy 2011-ben a civil szervezetekre vonatkozó úgynevezett tartós adományozási szerződés vonatkozásában szükség van egy korrekcióra, hiszen így a korábban tartós adományozási szerződést kötött cégek adókedvezményben nem részesülhettek. Ennek a pontosítása is megtörténne a mostani módosításban.

A következő téma, amelyről beszélnünk kell, az áfa, az általános forgalmi adó helyzete; itt jogharmonizációt és további jogalkalmazást segítő javaslatokat tűztünk ki célul. Nézzük, mik lennének ezek ebben a javaslatban: az egyik, ha nem is a legnagyobb, de nagyon érdekes téma a javaslatban, az a teljesítés helyére vonatkozó módosítási elképzelések. Mire is kell itt gondolnunk? Egy egyszerű példa: ha ma valaki Szlovákiából bérel egy gépjárművet, és ezzel a gépjárművel Magyarországon 30 napot meghaladóan végez autóvezetést, azaz bérletként itt használja, ebben az esetben a szlovák állam adófizetési hatálya alá tartozó áfát kell fizetni. Ennek a mértéke értelemszerűen változik, egy biztos, hogy ebben az esetben hiába a szolgáltatást itt veszi igénybe, a forgalmi jellegű adót nem itt fizeti be az igénybe vevő. A kormány jól látja, hogy ezen mindenképp változtatni kell, erre is tesz egy javaslatot, azaz, ahol a szolgáltatást igénybe veszik, az ottani adózás szerint fizessen áfát a szolgáltatást igénybe vevő. Ez is a jogharmonizációt, illetve a jogalkalmazást segítő javaslatok egyike.

Többször említették itt a jövedelemadó kérdését. Én azt mondom, hogy itt a kormányzati cél igenis ebből az adótörvény-módosításból levezethető, a kedvező változások a jövedéki adózásban. Mire is gondoltam itt? Csak felsorolás szintjén: egyszerűbbé válna a javaslat szerint az adó-visszaigénylés, a saját gazdaságban előállított tiszta növényi olaj felhasználhatóságának a kérdését is próbálja rendezni a kormányzat. A fuvarozók havonta érvényesíthetik a gázolajkedvezményt, és csökkennének a szeszfőzdék jövedéki biztosítékának a mértékei is. Itt újra bejönne egy lehetőség a borászat fejlesztésére vagy fejlődésének elősegítésére, a kistermelői pezsgő-előállítás szabályait is tartalmazza ez az előterjesztés. Azt gondolom, hogy ez is mind-mind a jövedéki adó vonatkozásában a kedvező változások körébe tartozik ugyanúgy, mint apró, de nagy bosszúságot jelentett az az eddigi rendelkezés, hogy amennyiben egy szeszes italról a zárjegy megsérült vagy levált, abban a pillanatban meg kellett semmisíteni ezeket az italokat. Ez a szabályzat a jövőben ezt megváltoztatná, és lehetővé tenné ennek a megsérült zárjegynek a pótlását.

Ugyanígy a jövedéki bírság mellőzésére és mérséklésére irányuló kérelmek vonatkozásában is változást szeretne a kormányzat. A leglényegesebb változás az, hogy amennyiben az adózó ilyenre hivatkozik, például mellőzésre, abban az esetben a jogsértő személy kellő körültekintését, ami egy objektív tényállás, csak a mellőzésnél kell hogy vizsgálja az adóhatóság, a NAV. A mérséklésre irányuló kérelmek vonatkozásában ez, az objektív körülmény vizsgálhatósága megszűnne. Ugyanígy szigorúbb adóbírság kiszabására lenne lehetőség, amennyiben a hatóságok bűncselekményt is megállapítanának, az adóbírság mértéke elérheti a 200 százalékot is.

Szintén az előttem szólók emlegették és említették az illetékeket. Értelemszerűen egy konkrét megszorítás jellegű tétel tényleg van a mostani szabályban, ez az előttem szóló által említett 4 millió forint alatti 2 százalékos illeték. Értelemszerűen ennek a mértéke, habár minden egyes forint, amely megszorításhoz vezet, annak, aki ezt a megszorítást elszenvedi, negatív, de ugyanakkor az a tény, hogy ezzel ténylegesen, mindenki számára biztosan és egyértelműen kiszámíthatóvá válik az illeték mértéke, az azért sok esetben ezt az úgynevezett negatív körülményt pozitívabbá tudja tenni.

(22.40)

Ez egyszerűnek tűnik most itt, habár látom a mosolyt a képviselő úr száján, hogy mire gondolok, de én tudok olyan jogesetet mondani, ami, azt gondolom, az itt ülők közül nagyon sokunknak problémát okozna, az illeték kiszámítása, amennyiben egy osztatlan közös tulajdonszerzésnél a 4 millió forint alatti rész kiszámolása komoly problémát jelenthetne. De ez ténykérdés, hogy az illetékek vonatkozásában ez az egyetlen negatívum szerepel, de azért nézzük meg, hogy mik akkor a pozitívumok, amelyek az illetékkérdésben pozitív hatásokat válthatnak ki az érintettekkel.

Ugye, két kulcs marad az öröklési és ajándékozási illeték vonatkozásában a kormányzat tervei szerint. Ez azt jelenti, hogy az általános illetékmérték 18 százalék lenne mind a két szerzési formánál, az öröklésnél és az ajándékozásnál is. A lakásszerzési illeték 9 százalék lenne, és megszűnne a rokoni fok vizsgálata, de ezt nagyon fontos kiemelni, és szeretném, ha hangsúlyoznánk is, hogy az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzés továbbra is fennmarad.

Ami nagyon fontos, hogy már a Ptk.-módosításban is valamilyen szinten bekódolt házastársi jogi szerep is változik az illetéktörvény vonatkozásában. A jelenlegi szabály szerint 20 milliós értékhatárig illette csak meg az özvegy vagyonszerzőt az illetékmentesség. A kormányzat javaslata szerint ennek a mértéke megváltozna, és a teljes örökölt vagyon után illetékmentességet élvezne az özvegy, ezért a Ptk.-ból levezethető az új koncepció, mely szerint az öröklési szabályok is megváltoznának, az özvegy nemcsak haszonélvező, hanem állagörökös is lenne. Ami nagyon fontos, és talán itt rögtön, ha meg kell találnunk a 4 millió forintig élő 2 százalékos mínusz megtérülését, az nagyon fontos, hogy megszűnik a negatív illetékalap utáni kötelezettség. Ezt gyakorló jogászként, ügyvédként sokszor nehéz volt megmagyarázni egy vagyonszerzőnek, hogy eladtam egy lakást, szereztem egy 8 millióst, és miért kell a 12 millió forint után illetéket fizetni. Azt gondolom, ez nagyon helyes és támogatható kormányzati javaslat, főleg olyankor, amikor a piaci helyzet a lakás árának a csökkenését indokolja. Említettük már, de azért térjünk ki egy fél mondatban a fiatalok lakáshoz jutásának az illetékkedvezményére. Azt gondolom, itt volt az ideje, hogy a régen hozott szabályokat valamilyen szinten a piaci viszonyokhoz alakítsuk.

Zárásként néhány mondatot az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozásában a törvényből kiolvasható általános célokról. Új lehetőségek nyújtása, a már létező jogintézmények módosítása a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján. Lássuk, mire is gondol itt a kormány, megint csak tőszavakban: adóhatóság-igazolásokkal kapcsolatos eljárások egyszerűbbé válása. Azt gondolom, aki egyszer is kért már ki ilyen adóigazolást, az tudja, hogy ezek a mostani szabályok, amelyek benne vannak a módosításban, mindenki számára pozitív változást fognak hozni. Ugyanígy pozitív a változás a fizetési könnyítés az adómérséklés tekintetében. Egy magánszemélynél a 150 ezer forintot elérő tartozás esetén is lehet kérni részletfizetést, és nem 4, hanem 6 havi részletfizetés adható. Ugyanígy a gyorsabb eljárás vonatkozásában bevezetésre kerülne a kötelező szakmai vagy jogi képviselet bevezetése bizonyos eljárásokban. Szintén az adózót könnyítő változás lenne, hogy egy utalással való fizetés esetén több adófizetési kötelezettségének is eleget kell tenni, tehát megszűnne az az áldatlan állapot, hogy minden hónap 10-én vagy átutalással a bankokba, vagy az internetbank előtt több tucat utalást kelljen elindítanunk. Ugyanígy fontos szabályozás lenne a méltányossági joggyakorlás az adózókkal szemben. Ezt értelemszerűen a részletes vitánál, amennyiben lesz rá módom, akkor kifejtem.

A kicsit hosszúra nyúlt felszólalásomat befejezve úgy gondolom, minden egyes évben az adótörvények módosítása egy szükséges dolog, hogy ez szükséges jó vagy szükséges rossz, ezt majd mindenki megítéli, amikor ezeket a jövőben alkalmazni fogjuk.

Köszönöm a tisztelt Háznak, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  416  Következő    Ülésnap adatai