Készült: 2019.11.12.11:52:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2018.06.28.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:28


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! A 2019. évi költségvetés tervezetének vitája során azért, hogy véleményt tudjunk mondani a költségvetés tartalmáról, irányairól, érdemes tisztázni, hogy milyen célok, elvárások mentén kell véleményt mondanunk. Ehhez a tisztázáshoz elengedhetetlen a közeli múlt, a 2010-2018 közötti gazdasági teljesítmény, az ország költségvetési helyzetének rövid elemzése. 2010 után hazánk visszaszerezte gazdasági és politikai önrendelkezését. A 2010 előtti időszak jellemzői, függetlenül a 2008-as válságtól, a következők voltak, ezért kellett 2010 után olyan politikát folytatnunk, amely biztosította nemzeti szuverenitásunk, gazdasági és politikai szuverenitásunk visszaszerzését.

Milyen volt a 2010 előtti világ? Jellemzője volt az eladósodottságra alapuló növekedés. Nem sok mindenki adósodott el  „csak” az önkormányzatok, a vállalkozások és a lakosság. Közel olyan összegű hitelt vett fel az akkori kormányzás, euróban számolva, amely a Paks II. kapacitásfenntartáshoz szükséges beruházással egyenértékű. Ez nyugdíjakra, az állam üzemeltetésére, működtetésére ment el. A hitelekkel karbantartott költségvetés növekvő hiánnyal számolt minden évben, év végén az elszámoláskor, a zárszámadáskor, amely út volt a csőd felé. Magas volt a munkanélküliség, torz adórendszer segítette elő ezt a munkanélküliséget, amely nem ösztönözte a munkát. Magas volt az infláció, ez volt a szegények igazi adója. S ennek egyenes következménye volt, hogy Magyarországgal szemben az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított.

Ha azt nézzük, hogy az úgynevezett bezzegországok, Svédország, Németország vagy Hollandia milyen költségvetési, gazdasági hátteret, milyen adatokat produkált, akkor azt látjuk, hogy azok az országok képesek a tartós növekedésre és fejlődésre, amelyeknél alacsony a munkanélküliség, alacsony az infláció, a GDP 3 százalékot el nem érően alacsony a költségvetési hiány, tartós, kiegyensúlyozott gazdasági teljesítménnyel igazolt növekedéssel rendelkeznek, és kezelhető, alacsony államadóssági szinttel rendelkeznek. 2010-18 között elértük azt, hogy a bezzegországok adatai és a magyar adatok, az öröklött államadóssági adatok kivételével, rendelkezésünkre állnak. Ez a bázisa annak, hogy a magyar gazdaság, a magyar állam visszaszerezte mind gazdasági, mind politikai szuverenitását.

(8.30)

Meg kell említenem, hogy ehhez még hozzájárult az is, hogy infláció nélküli, dinamikus bérnövekedés ment végbe, tehát az inflációnélküliség dinamikus bérnövekedést eredményezett, a munkanélküliségi ráta is alacsony. De azt is hozzá kell tenni, hogy a foglalkoztatási ráta a 2009-es 55,4 százalékról 68,8 százalékra növekedett, amely Európában szinte egyedülálló.

Mi kellett ehhez? Azok az úgynevezett unortodox megoldások, a munkát, teljesítményt használó adórendszer, a befektetések számára vonzó gazdasági, jogi, politikai környezet, valamint egy szigorú, de méltányos adórendszernek a kialakítása, amely a munkát támogatta, és kellett ehhez a politikai stabilitás is.

Ha 2019-re nézünk előre, akkor úgy gondolom, hogy ezek a jellemzők, amiket az előbb felsoroltam, megmaradtak. Mondhatnánk azt is, hogy nem olyan nagy gond ez a 2019-es költségvetésitörvény-javaslat, mert elég, hogyha az ezeket a peremfeltételeket elősegítő rendszerben állapítja meg az ország rendelkezésére álló javaknak a felhasználását. De mindannyian tudjuk, hogy többről van szó.

2019 újabb kihívásokat teremtett, teremt, illetve hoz majd nemcsak Magyarország, hanem a világ és Európa számára. Több kihívással kell szembenéznünk: garantálni kell Magyarország biztonságát, a határvédelmet, az illegális migráció elleni küzdelmet, biztosítani kell az immár Alaptörvényben definiált tartalmú nemzeti szuverenitást, a keresztény hit megőrzését. A munkaalapú társadalom kiteljesítését és a demográfiai helyzetünk javítását célzó folyamatokat is támogatni kell. Csökkenteni kell a népességcsökkenés ütemét, és reményeink szerint majd népességnövekedésre is sor fog kerülni hazánkban.

Emellett hatalmas kihívás előtt állunk, egy új ipari forradalom kezdetén, vagy tán már benne is vagyunk, ezért innovációs feladatainkat sem szabad elhanyagolni. A digitális világ kihívásait is érvényesíteni kell Magyarországon, illetve választ kell tudni adni arra, beletartozik ebbe a dekarbonizált gazdasági fejlődésre való átállás.

Úgy érzem és úgy látom, hogy a 2019-es költségvetési törvény tervezete ezeket a célokat kezelni tudja, és ha visszanézünk majd 2020-ban erre a költségvetési törvényre, akkor azt mondjuk, hogy  hasonlóan a 2010 és ’18 közötti időszakhoz  olyan költségvetési törvényt fogadtunk el, amely a korszak kihívásaira adandó válaszokat megadta, és ezek a válaszok jók és hatékonyak voltak a magyar társadalom számára.

Fontosnak tartom, hogy a költségvetésitörvény-tervezetünk a stabilitást, az ország biztonságát szolgálja, felkészülve egy esetlegesen bekövetkező gazdasági válság következményeire is. Ez azt jelenti, hogy mintegy 50 százalékkal növeli a költségvetés az általános tartalékot, valamint a hiánycél biztosításához szükséges tartalékot.

Én azt látom, hogy ennek fedezete is van, és ez a fedezet nem más, mint a magyar gazdaság dinamikus növekedése: 4,1 százalékos növekedéssel számol a beterjesztő kormány a következő évben is. Minden esélyünk megvan rá, hogy ez a 4,1 százalékos növekedés megvalósul. 1,8 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulál a költségvetés, erre is jó eséllyel számíthatunk.

Amit fontosnak tartok megemlíteni az innovációs és egyéb gazdasági kihívásoknak a teljesítése érdekében, hogy mintegy 4000 milliárd forint kormányzati támogatással történő beruházás valósul majd meg az országban. Ez egy hatalmas összeg, és ez is mutatja, hogy Magyarország nemcsak kizárólagosan az európai uniós forrásokra támaszkodva képes gazdasági ösztönző intézkedéseket végrehajtani, hanem saját erőből, a magyar emberek áldozatos munkájából, a magyar vállalkozások innovatív és proaktív tevékenységéből is származik olyan bevétele az államnak, amelyet képes visszaforgatni a gazdaságba, és annak a növekedését ezzel elősegíteni.

Folytatjuk a munkaalapú, munkát ösztönző arányos adórendszer kialakítását. Sokan mondják, hogy egy egykulcsos adórendszer nem lehet arányos. Kérem tisztelettel, a családi adókedvezménnyel számtalan kulcsa van ennek az adórendszernek. Az biztos, hogy a családtámogatási rendszerünket példaként tudjuk állítani Európa elé, mert ezek keretei között a gyermeket nevelő családok terheit jelentősen csökkentettük az elmúlt nyolc év alatt. Ez tovább folytatódik, mert például a kétgyermekes családok támogatása mintegy 240 ezer forinttal fog növekedni, ami azt jelenti, hogy megduplázódott ez a támogatás az elmúlt időszakban.

A munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó is csökkenni fog, ez is az adócsökkentés része. Amikor azt halljuk az ellenzéki padsorokból, hogy Magyarországon van a legmagasabb áfatartalom, akkor mindig elfeledkezünk róla, hogy ugyan az áfa százalékos mértéke valóban a legmagasabb Európában, de ha megnézzük az össz áfahatást, az alapvető élelmiszerek áfamértékét is figyelembe véve  az alapvető élelmiszerek áfájáról beszélek -, akkor Magyarország, a magyar lakosság áfakitettsége jóval alacsonyabb, mint több más európai, alacsonyabb áfakulcsot felmutató gazdaság áfakitettsége.

Tehát ebből a szempontból is azt lehet látni, hogy azoknak a termékeknek az áfaterhe  az új költségvetésitörvény-tervezetben az szerepel, hogy a tej, a tejtermékek áfáját is 5 százalékra csökkentjük -, amelyek leginkább a mindennapok életét szolgálják a vásárlások során, tehát a lakosság mindennapi megélhetéséhez szükséges, azon termékek áfája általában 5 százalékos.

Hozzá kell tennem, hogy a demográfiai helyzet javításához feltétlenül szükséges a családi otthonteremtési támogatás fenntartása. A költségvetés-tervezet értelmében 16 milliárd forinttal többet fogunk fordítani erre 2019-ben, erre összesen 242 milliárd forint lesz a költségvetésben, és ez eddig 75 ezer család otthonteremtését szolgálta. Remélhetőleg ez a dinamika fennmarad, ennek költségvetésifedezet-hiány nem lesz akadálya. Ez egy rendkívül jól támogatott, a családi adókedvezményeken és az otthonteremtési támogatásokon keresztül rendkívül bőkezű, Európában egyedülálló családtámogatási rendszer, amely összhangban van azzal, hogy természetesen egy munkaalapú világba helyezzük ezt a családtámogatási rendszert.

Az előbb említett kihívások tekintetében örömmel láttam a költségvetésben, hogy több pénz jut az ország védelmére, 350 milliárd a biztonságra, 512 milliárd a honvédségre, ez 85 milliárd forinttal több, mint ami eddig volt.

Az egészségügyre fordítandó összegek is magasabbak lesznek. Fontosnak tartom megemlíteni mint agglomerációs képviselő, hogy folytatódni fog a budapesti kórházfejlesztési program, amely több százezer ember számára biztosít majd minőségi, szakszerű, gyors és biztonságos egészségügyi ellátást, közeli elérhetőséggel.

Végignéztem a tárcák fejezetei közötti költségvetési tételeket. Örömmel tapasztaltam, szintén mint agglomerációs képviselő, hogy tovább folytatódik a „Modern városok” program, erre 135 milliárd forint van a költségvetésben, ez az utas programokon túli és az európai uniós forrásokon túli, közvetlen költségvetési támogatás. Ez a választókerületem legnagyobb települését, Érdet érinti a legpozitívabban. Köztudomású, hogy európai uniós forrásokat Érd nagyon-nagyon korlátozott módon tud igénybe venni, de a 2015-ben elindított „Modern városok” programot Érden dinamikusan, jól előkészítetten tudjuk teljesíteni.

(8.40)

Tehát örömmel látjuk, hogy ennek a további fedezete is megvan. Érden gazdaságiövezet-fejlesztés történik, iskolák épülnek, óvodák épülnek, felszíni vízelvezetés problémáját fogjuk megoldani, rendőrség, bíróság épülete épül, sportcentrum, és mindemellett egy korszerű szociális intézmény fog létrejönni. Érd számára a „Modern városok” programja több mint városfejlesztés, a történelmi előzmények miatt ez inkább egy városépítés.

Nagy örömmel látom a tárcák programjai között  amelyre szintén fedezet lesz a költségvetésben , hogy elindul Budapest és az agglomeráció fejlesztési elképzeléseinek a kidolgozása és a fejlesztési programjai. Ehhez nagyon nagy örömmel csatlakozunk, és reméljük, hogy azokat az akut problémákat, amelyekkel az agglomeráció rendelkezik, és az ott élő embereket úgymond nyomasztja, és jogos elvárásaik vannak, ez a program közép- és hosszú távon meg fogja tudni oldani. Kiemelném, hogy Érden például 300 kilométer földút van a városban, úgyhogy ennek az orvoslására alkalmas lesz ez a program.

Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy mind a fő számokat tekintve, mind pedig a tárcák szándékait és az elképzeléseit tükröző költségvetéssel állunk szemben, ami nemcsak országos szinten biztosítja a kiegyensúlyozott fejlődést, hanem a helyi dolgokban is rendet tesz, biztosítja azt a fedezetet, ami a magyar emberek életkörülményeinek javítását, az ország stabilitását és szuverenitását szolgálja, és emellett a családok támogatásán keresztül egy klasszikus kereszténydemokrata program megvalósítását is biztosítani fogja. Mindezek alapján támogatni tudjuk a költségvetésitörvény-javaslat benyújtott változatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai