Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/3480. számon, az együttes bizottsági ajánlást pedig T/3480/14. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 19 pontot tartalmaz. Indítványozom, hogy a módosító javaslatokat a törvényjavaslat által érintett törvényekre figyelemmel két szakaszban vitassa meg az Országgyűlés. Felkérem Stágel Bence jegyző urat, ismertesse a javasolt vitaszerkezetet.

DR. STÁGEL BENCE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő:

Az első vitaszakaszban egyes büntetőjogi rendelkezések módosítását kezdeményező javaslatok szerepelnek, az ajánlás 1. és 2. pontjai szerint.

A második vitaszakasz a 3-19. pontokra nyílik meg. Ezek a sporttörvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi törvény módosítását kezdeményezik.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik, hatperces időkeretben.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. természetesen az 1. és 2. ponthoz szeretnék hozzászólni, vagyis a 2. ponthoz, de előtte ki szeretném fejezni abbéli csodálkozásomat, hogy egy ilyen fontos törvényt tárgyalunk itt a Házban - amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom teljes mértékben nem fog támogatni, mert ez a törvény véleményünk szerint nem azt a célt szolgálja, mint amire kiírták -, és meglepetéssel tapasztalom, hogy a kormánypárti képviselők közül, akik a sport- és turizmusbizottság tagjai, tehát akik a legérintettebbek ebben a törvényben, közülük egyetlenegy embert nem látok itt. Tehát nem tisztelték meg a jelenlétükkel azt a vitát, amely állítólag a sportról szól. Mi régóta azt mondjuk, hogy nem a sportról szól ez a törvény, de akkor úgy látszik, ez bizonyítja, hogy valóban nem a sportról szól, hiszen őket ez a törvény nem érdekli.

Tehát a 2. ajánlási pontban Schiffer András képviselő úr nyújtott be egy módosító javaslatot, azt a módosító javaslatot, amely alátámasztja az általános vitában általunk elmondottakat is. Hiszen azt mondtuk, hogy teljesen felesleges ezt a törvényt ilyen formában benyújtani, hiszen arra, amire önök hivatkoznak, hogy a rendbontókat meg lehessen büntetni Magyarországon, teljesen felesleges egy ilyen külön törvényt hozni, hiszen önök írják le ebben a törvénytervezetben, hogy erre meglennének jelen pillanatban is a jogi eszközök. Tehát értelmetlen most még egy külön törvényt hozni, csak a kitiltás intézményét kellene bevezetni és megerősíteni, de azt is - véleményünk szerint - körültekintően, jól átgondoltan, és valóban azt a célt szolgálva, hogy a rendbontók kitilthatók legyenek a sportlétesítményekből.

(17.30)

Tehát a rendbontók ellen kellene irányulnia ennek a törvénynek, és nem a szurkolókat kellene előre megbélyegezni, és eleve bűnözőként kezelni minden olyan állampolgárt, aki még ilyen színvonal mellett meccsre szeretne járni. És akkor itt beszélhetnénk az ártatlanság vélelméről, személyiségi jogokról, adatok kezeléséről s a többi. De azt sem értjük, Schiffer András is azt javasolta ebben a módosításban, hogy vegyük ki ezt az 1. §-t úgy, ahogy van. És önök azt mondják, idézem: "különösen visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények", és fel is sorolják, hogy mik azok a Btk.-ban ma is megtalálható tényállások, amelyek alapján el lehetne járni a rendbontókkal szemben. Ez a testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy támogatói elleni erőszak, garázdaság, rongálás. Ha ezek megvannak, akkor nem értjük, hogy egyáltalán miért kellene más törvényeket hozni. Ezek a törvények pontosan elegendőek lennének arra, hogyha valóban az lenne a cél, hogy a rendbontókat kizárjuk a stadionból.

Nem értettük azt sem, hogy miért nem fogadták el, vagy miért nem vették figyelembe a módosító javaslatokat, az ellenzék módosító javaslatait, hiszen ez is, úgy érzem, maximálisan alátámasztott érveléssel rendelkező törvényjavaslat, amit nyugodtan elfogadhattak volna. Ez az önök, vagyis a kormánypárti képviselők dolga, de mondom még egyszer, azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik jelen pillanatban nem tisztelték meg a sportbizottság részéről ezt a részletes vitát.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre soron kívül szót kért Kontrát Károly államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György képviselő úr első mondatára reagálnék csak azért az elején, hogy tegyük rendbe és helyére a dolgokat. A kormánypárti képviselők nem a sporthuliganizmusban, hanem a sporthuliganizmus elleni fellépésben érdekeltek, először is ezt szeretném rögzíteni. Másrészt pedig azt szeretném rögzíteni, hogy a kormánypárti képviselők támogatják ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot, hiszen, még egyszer mondom, a sporthuliganizmus felszámolásában érdekeltek. Úgy, ahogy az általános vitában, ami egyébként alapos, kimerítő és részletes volt, el is mondták, biztosították a kormányt a törvényjavaslat támogatásáról.

Ami pedig a Btk. eddigi szabályainak fölemlítését illeti a képviselő úr részéről, szeretném elmondani, hogy valóban vannak szabályok a Btk.-ban, amelyek lehetővé teszik a fellépést, de világosan bebizonyosodott, hogy ezek a szabályok nem elégségesek. Azért kell új szabályokat alkotni, és azért kell a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe venni. És ez a javaslat ennek a követelménynek megfelel, hogy igenis hatékonyan fel tudjunk lépni a sporthuliganizmus ellen, hogy a pályákon, a stadionokban, a pályák környékén rend legyen, békesség legyen, hogy a szurkolók, fiatalok, gyerekek, idősek, középkorúak, mindenki, aki kijár a mérkőzésekre, a kedvenc csapatuknak tudjanak szurkolni. A játékosok, a versenyzők pedig azzal tudjanak foglalkozni, ami a dolguk, hogy a tudásuk legjavát nyújtva küzdjenek meg a bajnoki pontokért, a győzelemért, azért, hogy a kedvenc csapatuk győzzön, és a szurkolók örömüket leljék ebben a küzdelemben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Szilágyi György jobbikos képviselő úrnak.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Ön nem nagyon adott arra választ, hogy miért nincsenek itt ezek a képviselők, de valószínűleg ez önnek megfelel. Engedje már meg, hogy idézzek az önök által benyújtott törvényjavaslat általános indoklásából. Az általános indoklásban a következő szerepel: a büntető törvénykönyv 2001 óta bünteti a sportrendezvényeken elkövetett garázda magatartásokat, a rendbontás bűncselekménye azonban nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai reményeket. Hát, 2001-ben, amikor büntethetővé vált ez a dolog, akkor, gondolom, maguk is és azok is, akik e mellett az akkori törvény mellett érveltek, ugyanezeket a mondatokat mondták el. (Dr. Répássy Róbert és Tállai András szót váltanak dr. Kontrát Károllyal, majd távoznak az ülésteremből.) Az a legnagyobb probléma... - bár gondolom, államtitkár urat ez annyira nem érdekli, mert az, hogy megvitassák esetleg Répássy államtitkár úrral az ügyes-bajos dolgaikat, az sokkal fontosabb annál, hogy vitatkozzunk.

Gondolom, nem hallotta, de akkor megismétlem még egyszer, tehát az a legnagyobb probléma jelen pillanatban, hogy az, amit ön is mondott, erős csúsztatás. Ez semmi más, mint azoknak az embereknek az érzelmeire próbál meg ön hatni, akik csak a médiából ismerhetik egy-egy labdarúgó-mérkőzés hangulatát, abból a médiából, amelyik folyamatosan csak azt mutatja be, hogy egy-egy mérkőzésen botrányok vannak. Ön is nagyon jól tudja, hogy nem ez a valóság, ön is nagyon jól tudja, hogy jelen pillanatban ez a törvény nem erről szól. Ismét nemzetközi példákat említett. Egyetlenegy példát szeretnék az ön szájából hallani, egyetlenegy olyan országot, ha mondana nekem, ahol az egyszerű szurkolókat lakcím, név alapján, fényképekkel be fogják azonosítani, és ezekről az emberekről listákat tudnak készíteni. Ha egy ilyen országot nekem tud mondani, ahol nem a rendbontókról, garázdákról, nem a kitiltott egyénekről készítenek listákat, hanem mindenkiről, aki kilátogat egy labdarúgó-mérkőzésre, megemelem a kalapomat.

Ön ilyen országot nem fog tudni mutatni, mert szerintem még a harmadik világbeli Afrikában sem talál ilyen országot. Ez az orwelli diktatúra megalapozása. Sőt, azon már túlmegy, amit önök jelen pillanatban a szurkolókkal akarnak csinálni. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Varga László képviselő úr, MSZP, 6 perces időkeretben.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát valóban, abban egyetértek mindenképpen Szilágyi Györggyel, hogy azért mégiscsak kívánatos lett volna, ha a sportbizottság fideszes tagjai itt lettek volna a vitán. Már csak azért is, mert eléggé kapkodtunk már a módosító indítványok tárgyalása közben is a bizottsági ülésen. Egyik indítvánnyal már a vitát is le kívánták volna ott zárni. Azt hiszem, hogy a vitaszakasz első részében is, de a második részben különösen nagyon sok praktikus, de nagyon sok tartalmi módosító javaslat is érkezett az indítványhoz, amelyek az elérendő célt mindenképpen szolgálják.

De hát az első két pontról szeretnék beszélni a vitaszakasznak megfelelően. Ezt a két indítványt Schiffer képviselőtársam nyújtotta be. Tulajdonképpen ez egy indítvány, hiszen az első a cím törléséről szól, és választ ad arra az ő felfogásában, ami bennem is bennem van, és kikívánkozik. Mégpedig az, hogy önök úgy kívánnak megoldani egy problémát, hogy annak a 90 százaléka meg van oldva. Tehát abban mindenképpen igaza van Szilágyi György képviselőtársamnak, de azt hiszem, Apáti képviselőtársam is gyakori meccsre járó, és nyilván sorolhatnék még neveket, hogy ez a futballhuliganizmus, sporthuliganizmus, amely azért valóban része volt a magyar társadalomnak, vagy ismert, köznapi dolog volt a magyar táradalomban, a '90-es évek vége, a 2000-es évek eleje óta folyamatosan visszaszorulóban van.

Meg kell nézni ezeket az adatokat, vagy egyszerűen csak meccsre kell járni persze, hogy lássa az ember, gyakorlatilag ezek a jelenségek szinte eltűntek, megszűntek a 2009-es módosító csomagunk, a szocialista kormány által beterjesztett 2009-es módosító csomag után. Az, hogy ezek a jelenségek nemkívánatosak, ebben egyetértünk, államtitkár úr. Mindenki tudja rólam nagyjából ebben a körben, hogy Diósgyőr-szurkoló vagyok. Volt, hogy a feleségemmel mentem, egyébként meg ki szeretném majd vinni a gyereket is egy mérkőzésre, és azt hiszem, mindenkinek az a kívánsága, hogy ezt nyugodtan megtehesse a családjával. El is mondtam egyébként az előző ciklusban is azokat a dolgokat, amiket akkor problémásnak láttam.

Volt problémám adott mérkőzésen például a rendőrség fellépésével is. Volt, aki saját környezetemben meg is akart ezért kövezni, hogy miért mondok én ilyeneket. Azt hiszem, a valósággal foglalkozni kell. Volt, hogy nem megfelelő fellépés volt, de azt hiszem, sokat fejlődött a rendőrség fellépése, sokkal határozottabb, szakmaibb lett a mérkőzések kapcsán. Tehát már nem látunk olyan típusú jeleneteket, hogy rendőrlovas megy a pálya közepén, azt hiszem, a '90-es évekből emlékezhetünk ilyen jelenetekre. Ez az egyik része a dolognak.

A másik része pedig az, hogy főként szerintem az ominózus Ferencváros-Diósgyőr-mérkőzés után, ha jól emlékszem, ez 2009 ősze nagyjából, azután végképp egyértelművé vált az egész keret, és annak az évnek a tavaszán jöhetett be, ha emlékeim nem csalnak, a mi csomagunk. Azután végképp elmondható, nagyon gyors döntések vannak a bíróságokon, egy-két nap alatt végigfutott gyorsított eljárások, 30-60 napos elzárások. Azt kell hogy mondjam, amennyire én látom, ez a része a történetnek célt ért. De van egy olyan aspektusa, amit ma nem fogunk tudni megfejteni, nyilván benne van az egészben az is, hogy egyébként a focink olyan, amilyen, és kevesebben is járnak mérkőzésre. Valószínűleg, ha többen lennének, akkor ez egy mélyebb probléma is lehetne akár.

De azt kell mondjam, hogy általában ezek a kérdések a szocialista kormányok által elfogadott módosítások alapján, és részben még 2001-ben az önök kormányzása által elfogadott Btk.-módosítás kapcsán nagyjából és egészében szerintem kezelődtek. Nyilván van egy olyan szándékuk, mondjuk ki, hogy most kitalálnak egy problémát, ami valamennyire probléma, de nem annyira, amennyire önök mondják, és majd akkor azt fogják bemutatni a választópolgárok számára, hogy ez által a csomag által oldódott meg ez a kérdés.

(17.40)

Azt, hogy ez a dolog, a futballhuliganizmus, sporthuliganizmus bármennyire is csökkenő arányban van jelen a sportesemények kapcsán, ez teljesen eltűnjön, ezt a törekvést támogatjuk. Személyesen nekem pedig - most hangsúlyozom, hogy ez a személyes véleményem - fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy az ilyen fokú kriminalizálása a kérdésnek célt fog-e érni. Meglátjuk, nyilván ebben önök eltökéltek. Tehát ezt a módosító indítványt nem támogatták, módosulni fog ez a kérdés. A Btk. vonatkozásában ennyi módosul, és az összes többi része a módosító indítványoknak is és az eredeti előterjesztésnek is egyéb törvények módosítására irányul. A magam részéről inkább abban a tekintetben nyújtottam be módosítókat, hogy az önök által egyébként, sajnos, nem sajnos, de megvalósítandó célok adatkezelésileg, a gyakorlati életben és a minél több meccsre járó ember érdekében olyanná alakuljanak, hogy a lehető legéletszagúbbak legyenek.

Tehát a második körben én majd inkább ezekről beszélnék mélyebben. E helyütt, a két módosító indítvány kapcsán pedig csak annyit mondanék, hogy úgy érzem, hogy azok a döntések, amelyek 2009-re beértek a mi kormányzásunk alatt, és ez részint az önök idején kezdődött, azok szerintem elérték a céljukat, a társadalomra való veszélyessége már nem olyan fokú ennek a dolognak, hál' istennek egyébként, amilyen a '90-es évek végén, a 2000-es évek elején volt, úgyhogy ezt a problémát én egy nagyon picit álproblémának tartom. Ezzel együtt a céljukat, hogy a sporthuliganizmust teljesen számoljuk fel, azt magát támogatjuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Tapolczai Gergely képviselő úrnak, Fidesz.

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács segítségével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon rövid leszek, egy dolgot nem értek. A Fidesz részéről a sportbizottság tagjaként itt ülök, megtisztelem a vitát a jelenlétemmel, és kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Szilágyi György jobbikos képviselő úrnak.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Kedves Képviselőtársam! Elnézését kérem akkor, én körbenéztem az ülésteremben, és nem vettem észre önt sem, pedig kétszer körbenéztem, mielőtt felszólaltam volna. Természetesen megkövetem képviselőtársamat a sportbizottság részéről (Dr. Kontrát Károly: Akkor nézzen még körbe!), de felszólalásom óta megérkezett egyébként Bánki Erik elnök úr is, tehát most már kezd összegyűlni a sportbizottság, úgyhogy megkövetem képviselőtársamat.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, Fidesz.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat fontosabb annál, mint hogy azt firtassuk, hogy éppen ki ül a teremben és hogyan, arról nem beszélve, hogy a parlament vitája, az előző napirendi pont vitája elég váratlanul ért véget, ezért én magam is a Képviselői Irodaházból rohantam át. De miután tudtam, hogy az ülésteremben Tapolczai Gergely képviselőtársam jelen van, és ezáltal a Fidesz sport munkacsoportjának a véleményét meg tudja osztani tisztelt ellenzéki képviselőtársaimmal, ezért nyugodt voltam, hogy bármi, ami elhangzik, arra ő tud reagálni.

Egyébként az a véleményem, ami már a törvényjavaslat általános vitáján is elhangzott, hogy szerintem egy olyan célról és egy olyan feladatról van szó, amely mindannyiunk közös érdeke. Nem hinném, hogy egy ilyen nagyszabású törvényjavaslatot, amely valóban az elmúlt húsz év problémáit próbálja megoldani, amelyre többször tett, mondjuk, az előző kormány is kísérletet, hogy ezt valamilyen módon rendezze, mégsem sikerült sem a stadionokban, sem a sportcsarnokokban rendet rakni. Nem sikerült azokat a komoly lépéseket, a büntető törvénykönyv módosítását, a sporttörvény módosításait meglépniük, ami kellő elrettentő és visszatartó erőt jelentene a huligánok számára. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat most ezt tartalmazza.

Nyilván majd az érdemi hozzászólásomban az egyes módosító indítványok kapcsán részletesebb véleményemet is elmondom. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Apáti István jobbikos képviselő úr.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön egy súlyos tévedés áldozata, illetőleg összekeveri a különböző fogalmakat.

Amikor itt a büntető törvénykönyv módosításáról beszélünk, illetőleg a különböző magatartások büntetőjogi értékeléséről gondolkodunk, akkor ne keverjük össze a jogalkotást és a jogalkalmazást. A jogalkotás ebben az esetben nincs semmilyen mulasztásban. Az ebben a javaslatban szereplő tényállások tökéletesen alkalmasak arra, hogy azt vagy azokat, akik akár sportrendezvényen, akár azon kívül különböző bűncselekményeket valósítanak meg, megfelelőképpen felelősségre vonják.

Ha megnézzük a testi sértés különböző alakzatait, ha a könnyű testi sértéstől indulunk el, az alap büntetési tétel egy évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés vagy közérdekű munka, ez a halált okozó testi sértés esetén akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ezen tényálláson belül szigorítsunk-e, nyilván a Jobbik leginkább minden esetben a szigorítás híve, de az, hogy nem lehet kellőképpen megbüntetni, felelősségre vonni az elkövetőket, az egész egyszerűen nem igaz.

Vagy a garázdaság szabálysértés. Az alapeset 2 évig terjedő szabadságvesztés, de a csoportosan vagy a köznyugalmat súlyosan megzavaró módon történő elkövetés akár 3 évig terjedő szabadságvesztést is eredményezhet. Tehát nem kell feltalálni a meleg vizet, azt már feltalálták korábban is. Ezek a tényállások erre tökéletesen elegendőek.

Az már más kérdés, hogy a jogalkalmazás során adott magatartással kapcsolatban milyen tényállást állapít meg az eljáró bíróság, és milyen büntetőjogi szankciót szab ki az elkövetővel szemben. Ráadásul pontosan a garázdaság esetén mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van, ezt is csak alkalmazni kellene.

Tehát minden eszköz megvan a jogalkalmazás kezében ahhoz, hogy ezeket a magatartásokat kellőképpen értékelje, és nincs vita köztünk, és nem is szeretnénk, ha akár államtitkár úr, akár a Fidesz kommunikációja, akár a Fidesz-túlsúlyos média majd félremagyarázná a szavainkat. Aki bűnt követ el, az bűnhődjön, azt vonják felelősségre. E tárgyban tehát nincs vita köztünk, csak az eszközök, a megoldás az, ami nagyon nem megfelelő.

És itt még csak az 1. és a 2. ajánlási pontokról beszélünk, aztán majd főleg a második vitaszakaszban fogjuk látni azokat az elképesztő húzásokat, amelyeket önök beletesznek akár azért ebbe a törvénybe, mert különböző biztonsági cégeknek, őrző-védő cégeknek akarnak zsíros és biztos megrendeléseket biztosítani, akár pedig kiegészítve a Kubatov-listákat, különböző nyilvántartásokat szeretnének olyan személyekről, akik az önök feltételezése szerint nemkívánatosak a nemzeti együttműködés számára.

És ha már ott tartunk, és annyira sokszor el tudják ismételgetni, egyébként jobb lenne, ha felvennék hangrögzítőre, és akkor diktafonon bejátszanák, mert már egy kicsit unalmas számunkra, megmondom őszintén, hogy a családok meccsre járása, meg a gyermekek biztonsága. Ez számunkra is fontos, tehát ez a Jobbik számára is elérendő cél és követendő példa, de akkor hadd mondjak már önöknek, államtitkár úr, egy másik esetet is.

2002 áprilisában Simon Tibor is békésen szeretett volna menni szórakozni. Simon Tibor szeretett volna hazatérni a gyermekeihez, szeretett volna hazatérni az édesapjához. Ahhoz az édesapjához, aki egypár év múlva belehalt bánatában abba a bűncselekménybe, amit egyébként a Készenléti Rendőrség akkor egyik hivatásos állományú tagja és olyan tagjai követtek el, akik nemrég szereltek le azelőtt a testülettől. Simon Tibor szerette volna túlélni azt az éjszakát, Simon Tibor most is itt lehetne köztünk. Könnyen lehet, hogy azóta már a Ferencváros vezető edzői posztját is betölthetné, akár évek óta. Pontosan azok vették el az ő életét, azok tették mindezt lehetetlenné, tettek tönkre családokat és embereket, akiknek elvileg a rendre és a biztonságra kellene figyelni, és azok a készenléti rendőrök, akik egyébként gyakran jártak ki meccset biztosítani is.

Tehát ha már ott tartunk, hogy legyen arra lehetőség, hogy családok, gyermekek, szülők nyugodtan járjanak meccsre, akkor itt megint mondom, és nem kollektív bűnösséget hirdetek a rendőrséggel szemben - szeretném hangsúlyozni. A Készenléti Rendőrségről, azon belül is a Készenléti Rendőrség egy adott részéről beszélek, tehát nehogy összekeverjük ezeket a kijelentéseket. Vizsgálják felül a Készenléti Rendőrség vezetőinek alkalmasságát, és indítsanak el haladéktalanul egy alapos pszichikai felülvizsgálatot az állomány legtöbb tagjával szemben, mert amit a készenléti rendőrök sok esetben egy mérkőzés kapcsán előadnak, az, mondjuk, több büntető tényállást is kimerít.

Azt is jó lenne megvizsgálni egyébként, hogy a Készenléti Rendőrségnek hány tagja vagy a készenléti rendőrök milyen arányban teljesítenek illegális vagy legalábbis csak félig legális őrző-védő szolgálatokat, mondjuk, budapesti vagy nagyobb vidéki városok szórakozóhelyein, mert ez is bevett szokás, hogy a rohamosztagosok kiváló fizikai állapotukkal, kiváló testi erejükkel visszaélve, különböző helyeken teljesítenek szolgálatot, ahol egyébként nem feltétlenül azokkal az elemekkel keverednek vagy kerülnek kapcsolatban, akikkel nekik feltétlenül kapcsolatot kellene létesíteniük.

Tehát amikor itt a büntető törvénykönyv módosításáról és az 1. és 2. ajánlási pontokról beszélünk, akkor jó lenne, ha ezt is figyelembe vennék. És akkor, ha már ennyire érzékenyek erre a témára, akkor mondjuk, a hivatalos személyek által elkövetett különböző bűncselekmények büntetési tételeit is meg lehetne emelni, akkor lehetne külön tényállást létrehozni annak érdekében is, hogy olyan hivatalos személyek - nyilván elsősorban a rendőrség köreiből kerülhetnek ki ilyen hivatalos személyek -, akik visszaélve hivatali helyzetükkel, különböző bűncselekményeket valósítanak meg sportrendezvények alkalmával, akik könnygázzal fújkálnak olyan embereket, akik a kisgyermeküket tartják a kezükben vagy a karjaik között, akkor emeljük meg ezeket a büntetési tételeket, vagy külön speciális tényállásokat hozzunk erre létre, mert ha be tudjuk mutatni az egyik oldalt olyan nagy lendülettel, akkor ne feledkezzünk el a tények másik oldaláról sem.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

(17.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az államtitkár urat, hogy soron kívülire jelentkezik vagy ügyrendben.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, ügyrendben kértem szót tisztelettel.

ELNÖK: Ügyrendben öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Azért kértem ügyrendben szót, hogy, tisztelt elnök úr, kérdezze meg a képviselő urat, hogy melyik ajánlási ponthoz kapcsolódik a hozzászólása, hiszen a hozzászólása jelentős része nem kapcsolódott megítélésem szerint egyetlen ajánlási ponthoz sem. Ahogy elnézem, a vita várható kimenetelére tekintettel én tisztelettel kérem a jövőt illetően az elnök urat, hogy figyelmeztesse a képviselő urakat vagy hívja fel a képviselő urak figyelmét erre, mert úgy gondolom, hogy az érdemi vitát ezzel nagyban elősegítik a tisztelt képviselőtársaim.

Ha még ebben... - habár én betartom a Házszabályt, és most ügyrendben nem szeretnék többet reagálni, majd a későbbiekben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tekintem ügyrendi felszólalásnak, de tudomásul vettem a kérését.

Kettő percben megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nyilván az első két ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni, magyarán ahhoz, hogy Schiffer képviselőtársam azt javasolja, hogy a büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot vegyük ki, ne legyen ilyen javaslat. Nyilván ez a javaslat nem kapott többséget egyetlen bizottságban sem, és azt gondolom, később sem fog többséget kapni.

Egy dolgot azonban még egyszer szeretnék határozottan az asztalra tenni ebben a kérdésben: két évvel ezelőtt átfogóan foglalkozott - még a szocialista kormányzás idején - az Országgyűlés hasonló kérdésekkel, két éve döntött bizonyos kérdésekben, illetve folyamatosan módosult a Btk., egyéb jogszabályok, amelyek azt eredményezték, hogy a '90-es évek végén, a 2000-es évek elején tapasztalható komoly futballhuliganizmus Magyarországon folyamatosan leépült, megszűnt.

Ha önök egy évvel a kormányzásuk után behoznak egy ilyen javaslatot, akkor valószínűleg ezt azért teszik logikailag, mert az elmúlt két évben valami olyan típusú folyamatok voltak, indultak el, amelyek ezt indokolttá teszik. Én összesen annyit mondok, hogy nem látok ilyen folyamatokat. Talán az őszi Újpest-Ferencváros mérkőzés közben is tapasztalható rendbontáson kívül, amiről egyébként mondjuk el itt, hogy a rendőrség nagyon szakszerűen kezelte ott, amennyire én ezt nem szakértőként meg tudom állapítani; de azon kívül nem nagyon lehet mondani olyan nagy rendbontást az elmúlt két évben a Ferencváros-Diósgyőr-mérkőzés óta, amely egyébként nagyon komoly méretű lenne. Tehát ezért mondom én azt, hogy szerintem a mi csomagunk elérte a célját, és talán egy kicsit túllövése ennek a dolognak ez a fajta szigorítás.

Ezzel együtt még egyszer azzal zárnám le, ahogy az előző felszólalásomat is lezártam: a sporthuliganizmus teljes eltüntetését természetesen támogatja a szocialista frakció, de nem vagyunk benne biztosak, hogy ez az eszköz megfelelő ehhez.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Apáti István jobbikos képviselő úrnak.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az államtitkár úrnak szeretnék reagálni: természetesen, államtitkár úr, az 1. és a 2. ajánlási pontokhoz szóltam hozzá. Egyébként túl sok variáció nincsen: miután ehhez a vitaszakaszhoz két pont tartozik, vagy csak az elsőhöz, vagy csak a másodikhoz, vagy mindkettőhöz szólhatok hozzá. Tehát a variációs lehetőségek viszonylag végesek.

De ha már a büntető törvénykönyvnél tartunk, akkor ismétlem, és akkor legyen szíves erre is válaszolni, hogy miért nem lehet a hivatalos személyek által elkövetett bűncselekmények büntetési tételeit drasztikusan szigorítani, miért nem lehet erre külön tényállásokat létrehozni. És egyébként ha a büntető törvénykönyvi résznél tartunk, feltétlenül el kell mondanom, hogy valóban a '90-es évek második feléhez, a 2000-es évek elejéhez képest nem szűnt meg, ez igaz, de számottevően csökkent a rendbontások száma.

Egyébként szeretnék még egy érdekességet megosztani önökkel, ezt az általános vitából valahogy kifelejtettem. Történt itt, ha jól emlékszem, kettő évvel ezelőtt egy olyan eset egy Nyíregyháza-Debrecen-mérkőzés kapcsán, amikor pontosan a Fidesz egyik alelnöke, meghatározó politikusa, Kósa Lajos állt ki a debreceni futballszurkolók mellett, akár olyan szurkolók mellett, akik valamely szervezett szurkolói csoporthoz tartoztak, akár azon szurkolók mellett is, akik csoporton kívüliek voltak. Ugyanis a nyíregyházi rendőrség vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrség meccsen szolgálatot teljesítő alakulatai olyan indokolatlan brutalitással léptek fel a Debrecen-szurkolókkal szemben, hogy az Kósa Lajost megszólalásra késztette. Jól emlékszünk azokra a televíziós felvételekre, amelyeken jól látható volt, hogy hogyan hajkurásznak Debrecen-szurkolókat lovas rendőrök is, és bizony abban az ügyben igencsak ludas volt a rendőrség, a rendőri vezetők, adott esetben megyei rendőri vezetők felelőssége is felmerült.

Tehát igenis abszolút realitása van, a közelmúltból vett példákkal is megalapozott módon a rendőri túlkapásoknak. Úgy gondolom, az sokkal korrektebb lenne, ha erre vonatkozó szigorításokat is bevezetnénk, illetőleg tényállásokat hoznánk létre, mert ez az utóbbi időben sokkal inkább elharapózott és sokkal inkább jellemzővé vált.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Kettő percre Volner János képviselő úrnak adom meg a szót, és kérem képviselőtársaimat, hogy a részletes vita első szakaszához szóljanak hozzá.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Meglesz, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Én Schiffer képviselő úr büntető törvénykönyvi javaslatával kapcsolatban szeretnék állást foglalni.

Először is azt látjuk célravezetőnek, és én azt gondolom, ha most a belügyminiszter úr itt lenne, megerősítené a szavaimat, hiszen ő maga is rendőr volt, és tudja, hogy mi a célravezető megoldási javaslat egyes törvénysértések esetén: azt látnánk célravezetőnek, hogyha a rendőrségnél szakpolitikai szinten, illetve szakmai szinten valósulnának meg azok a lépések, amelyek a garázda elemekkel szembeni eljárást megalapozzák.

Arra gondolunk itt elsősorban, képviselőtársaim, hogy a rendőrségnél jellemzően, ellentétben a képviselő úr által javasolt jogszabályváltozásokkal, az hoz eredményt, hogyha a garázda elemeket nem szétzavarja egy-egy tömeges rendbontás után, hanem minél nagyobb számban igyekszik begyűjteni őket. Amikor a rendőrség tömegoszlató alakzatot vesz föl, a rendőrökön belül működnek egyes olyan csoportok, amelyek kiemelő csoportként funkcionálnak, ők azok, akik mondjuk, egy rendőrökre rátámadó, őket dobáló személyt a tömegből kiemelnek, aztán a későbbiek folyamán az igazságszolgáltatás gépezete ezekkel az emberekkel szemben eljár.

Én azt gondolom, hogy nem feltétlenül a jogszabályok változása jelent nagy eredményt, ennek az indokoltságát lehet vitatni vagy lehet jóváhagyni, hanem elsősorban az, hogyha azok az emberek, akik rendbontó cselekményekre készülnek, azok tisztában vannak azzal, hogy a rendőrség, felhasználva adott esetben, mondjuk, a fejlett arcfelismerő rendszerrel rendelkező kamerákat, felhasználva a rendőröknek a szaktudását a tömegből történő kiemelésre, arra alkalmazza a saját tömegoszlató alakzatát, hogy ezeket a rendbontó elemeket minél nagyobb számban begyűjtse és a bíróság elé állítsa őket, természetesen az igazságszolgáltatás normális menetrendje szerint.

Én tehát inkább ebbe az irányba tennék javaslatot a képviselő úr által megfogalmazott jogszabályváltozással szemben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szilágyi György jobbikos képviselő.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön az érdemi vitáról beszélt, véleményem szerint Apáti István is teljes mértékben a 2. ponthoz szólt hozzá. (Dr. Kontrát Károly ingatja a fejét.) Hiszen azt mondta, hogy jelen pillanatban... - és megint ingatja a fejét. Mondjon meg nekem, államtitkár úr, egy dolgot, erre válaszoljon: mondjuk, az elmúlt öt évben hány olyan rendbontót nem tudtak elítélni azért, mert nem volt rá megfelelő törvényi keret? Van törvényi keret. Mindenre lenne törvényi keret.

A probléma pontosan az lenne, amit Volner képviselő úr is mondott, hogy nem változtatni kellene a szabályokon, nem erre kellene fogni, hanem úgy kellene végezni a rendőrségnek a munkáját, ha ön már nemzetközi példákat említett, és az első felszólalásában mennyire kapcsolódott az ön felszólalása ehhez a ponthoz, ahol családokról és nemzetközi példákról beszélt, ezért merem venni magamnak a bátorságot, hogy akkor mondjon nekem nemzetközi példát.

Én mondok önnek, mert önök mindig Angliára hivatkoznak: Angliában nem a szurkolókat azonosítják be, nem a szurkolókról készítenek listákat, nem ez a céljuk. Egyszerű: Angliában a rendbontókat azonosítják be. Ha valaki egy mérkőzésen rendbontást követ el, az tudhatja azt, hogy abból a stadionból nem megy ki úgy, hogy a rendőrség ne kapná el, és utána a gyorsított eljárásban ne ítélkeznének fölötte. Ez szolgálja azt, hogy Angliában nőtt, ott sem oldották meg teljesen, de nőtt, nagymértékben nőtt a stadionokban a rend, nagymértékben nőtt a biztonság. Azért, mert valakit gyorsított eljárásban elítélnek, ebben az eljárásban, mondjuk, a legelső esetnél kap egy komolyabb pénzbüntetést, kap... (Dr. Kontrát Károly Rogán Antallal beszélget.) Egyébként, államtitkár úr, higgye el, hogy ez így van, és hogyha nem tudta eddig, megkérem, hogy ha figyel rám, akkor esetleg tudhatja, hogy mi az angliai példa, ha ezt sokszor emlegeti, mert akkor máskor, egy másik vitában esetleg tudni fogja.

(18.00)

Tehát gyorsított eljárásban elítélik, kap egy nagyobb pénzbüntetést, kap egy felfüggesztett börtönbüntetést, és kitiltják a stadionból, azzal a kitétellel, hogy ha a kitiltás ideje alatt ő csak bemegy egy stadionba, nem követ el rendbontást, csak belép a stadion területére, abban a pillanatban letöltendő börtönbüntetésre beviszik a börtönbe.

Ezért azok az elemek, akik rendbontást csinálnak, nem mennek be a kitiltás alatt a stadionba, mert miért mennének be? Hiszen félnek attól, hogy letöltendő börtönbüntetést csinálnak. Angliában ez a rendszer. Ha egy ilyen rendszert akarnának önök bevezetni, ha arra irányulna ez a törvényjavaslat, hogy rend legyen a stadionokban, és azt a kevés rendbontót, aki még van... Mert igaza van Varga képviselő úrnak, hogy a '90-es évek elejéhez képest nagyon-nagyon sokat javult a stadionokban a rend és a biztonság, nem hiszem, hogy az egyszerű állampolgárok tehetnének arról, hogy a média, a TV2 és az RTL Klub vezetése még most is 8-10-12 évvel ezelőtti felvételeket mutat, elrettentő példaként egy-egy mérkőzéssel kapcsolatosan, például egy Újpest-Ferencváros-mérkőzés beharangozójaként. Ezek sokkal régebbi események voltak. Ha erre irányulna az önök törekvése, akkor ezzel maximálisan egyet tudnánk érteni. A Jobbik a rend pártja, maximálisan támogatjuk azt, hogy rend legyen a stadionokban is, de akkor ezt próbáljuk megoldani. Jelen pillanatban ez a törvényjavaslat nem erről szól, hiszen ismételten mondom, benne vannak a Btk.-ban azok az elemek, amik alapján el lehetne ítélni a rendbontókat.

Vannak ugyan új elemek, de ezek az új elemek majd a vita második szakaszában lesznek, amik új elemek ebben a törvényben ahhoz képest, ami nem ehhez kapcsolódna. Ott majd akkor kifejtem a véleményemet.

Az utolsó dolog: láttam, hogy amikor Varga képviselő úr azt mondta, hogy sokkal nagyobb rend van a stadionokban, mint a '90-es évek elején, akkor ön csóválta a fejét, hogy ez nem igaz. Lehet, hogy ön is arra az utolsó rendbontásra gondolt, amit már egyszer említettem. Bánki Erik elnök úr ennek tanúja volt, hiszen ott volt ezen a rendbontáson.

A Ferencváros utolsó mérkőzésén történt ez, amikor az utolsó percben a búcsúzó Dragóner Attila belőtte a gólt. A képviselő úr már ott volt, hogy átadja az érmeket. És a Fidesz egyik szakértője, aki szintén ott állt a képviselő úr mellett, berohant a pályára megölelni Dragóner Attilát, tehát rendbontást követett el abban a pillanatban. Lehet, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, és ez volt az a nagy rendbontás, ami miatt most ezt a törvényt itt most tárgyalni kell.

Még egyszer mondom: maximálisan támogatnánk azt, hogyha a rendbontók kiszűrésére és a rendbontók kitiltására irányulna ez a törvényjavaslat. Nem erre irányul, hiszen az új elemek kapcsán, amik benne vannak, a második vitaszakaszban el fogom mondani, hogy ez a törvényjavaslat valójában miről is szól. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát, az ajánlás 3-19. pontjaira. Most megadom a szót 6 perces időkeretben Bánki Erik képviselő úrnak, Fidesz.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 12. ajánlási számon Varga László képviselőtársam módosító indítványával kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni.

Az előttünk fekvő módosító javaslat módosítja a sporttörvényt is, a sporttörvény módosításáról beszél. A sporttörvény 72. § (2) bekezdésének a módosítását javasolja, eltérő módon, mint amit az előttünk fekvő törvényjavaslat igyekszik szabályozni. Itt tulajdonképpen nincs másról szó, mint a szurkolói kártyákról - illetve személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártyaként fogalmaz a törvényjavaslat - vagy a klubkártyáról. Mi azt gondoljuk, hogy az egész törvényjavaslatnak éppen az a lényege, hogy megpróbáljuk nyomon követni azt, hogy kik lépnek be a stadionba. Nyilván a stadionokban lévő belső biztonsági rendszerek, azok a kamerarendszerek, térfigyelő kamerarendszerek, amelyek telepítésre kerülnek, éppen azt a célt szolgálják, hogy ne lehessen megúszni a rendbontást.

Én azt gondolom, a cél egyébként az lenne hosszú távon, hogy amennyiben a létesítményfejlesztési program kapcsán - annak az éppen a tegnapi nap folyamán, a zárószavazáson elfogadott, a társasági adókedvezményt biztosító törvényjavaslatnak köszönhetően - a következő évek létesítményfejlesztésével eljutunk egy olyan pontra, amikor valóban európai színvonalú stadionokban lehet mérkőzéseket nézni, és az a folyamatos fejlődés, amely az utánpótlás-nevelés színvonalának az emelkedésével, az elitakadémiák működési rendszerének köszönhetően, egyre több tehetséges játékost hoz ki ebből a rendszerből, amelynek következtében a magyar labdarúgás színvonala a következő években véleményem szerint jelentősen emelkedni fog, azt gondolom, akkor végre elterjed Magyarországon is az a bérletrendszer, amellyel néhány nagy klub, közöttük az imént említett Ferencváros már ma is rendelkezik. Hiszen a bérletrendszer kapcsán, ha európai példákat nézünk, Európában a stadionok közönségének 70-80 százaléka jól látható módon - Angliában ez a szám a 90 százalékot is eléri - bérletes.

Tehát egy átmeneti időszakot kell figyelembe vennünk, egy átmeneti időszak során kell a szurkolókat, az ő gondolkodásmódjukat átállítani arra, hogy az adott napon ne egyéni belépőjegyekkel, hanem bérletekkel látogassák a mérkőzést. A bérletek már értelemszerűen névhez, személyazonossághoz köthetőek, és ezáltal jobban nyomon követhető a szurkolók mozgása is.

Az a szurkolói kártya, amelynek a bevezetéséről vita van közöttünk, ahol képviselőtársam a kiváltásának a kötelezővé tétele helyett, amiről a törvényjavaslat beszél, szeretné a képviselő úr a kiváltásának a lehetőségét biztosítani, azt gondolom, hogy ez egy túlzott felpuhítása a rendszernek. Szerintem a klubok egyrészt, már azok, amelyeknél ez a rendbontás sajnos nemcsak időszakos, hanem rendszeres jelenség, már megpróbáltak ez ügyben ma is előrelépni, és azt gondolom, hogy ezt az irányt tovább kell erőltetni. Tehát én semmiképpen sem javaslom azt, hogy a törvényjavaslatnak ez a pontja felpuhításra kerüljön.

A másik szintén Varga László képviselő úr indítványa, amelyet a 13. ajánlási pontban tesz meg, ahol a szervező kötelezettségeiről van szó. Ebből a mostani törvényjavaslatból kivenné azt képviselőtársam, hogy a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, valamint a bérlet eladásakor, valamint a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát ellenőrizni, arra alkalmas igazolvánnyal. Ez se tűnik jelentős módosításnak, azonban azt gondolom, hogy a szervezők, illetve azon klubok számára, amelyek a saját mérkőzéseik biztonságát próbálják garantálni, egy könnyebb lehetőség irányából egy nehezebb lehetőség irányába tolná el a javaslat a törvény irányát. Én azt gondolom, nem feltétlenül érdemes ezzel kísérletezni.

Tehát összességében én azt gondolom, hogy egyébként azok a módosítások, amelyek a vita második szakaszában kerültek benyújtásra, néhány kivételtől eltekintve általában a rendszer puhítását szolgálják, amit, én azt gondolom, nem érdemes támogatni. De én annak vagyok a híve, és a törvényjavaslat is nagyjából annak a szellemében készült el, hogy minél szigorúbb szabályozás legyen, minél komolyabb szankciók legyenek, és természetesen minden rendbontó beazonosítása megtörténjen.

Csak ezzel érhetjük el azt, hogy a stadionokban, illetve a sportcsarnokokban, a sportrendezvényeken újra rend legyen, és megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az a sportgazdaság, amelynek a kialakulását az általam imént említett adókedvezmény-rendszer biztosítja, a magyar nemzetgazdaság számára valóban komoly bevételeket jelenthessen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, bizottsági elnök úr. A következő hozzászóló Varga László képviselő úr, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Azokat az ajánlási pontokat említeném, amelyek az én módosító indítványaimat tartalmazzák, és akkor tulajdonképpen sorba is mennék rajtuk. Ezek azok, amelyek szerintem kifejezetten életszagúak és gyakorlati módosításokat javasolnak. Én egy picit másképp értelmezem, mint Bánki Erik az előzőekben. Azonban azt a célt tiszteletben tartom, amit mondott, hogy beazonosítható legyen a szurkoló. Szerintem ezek a célok megvalósulnak az én módosító indítványaim esetén is, részletezném ezeket.

Az első egy picit mással kapcsolatos, a 9. ajánlási pont esetén. Tulajdonképpen arról szól, hogy kötelező a kluboknak a vendégjátékra érkező szurkolók, tehát a vendégszurkolók utazását megszervezni. Pontosítottam volna ebben a módosítóban ezt a javaslatot: a szurkolók igénye esetén.

Ezt csak azért mondom, mert szerintem ez az eredeti megfogalmazásban lehetőséget teremt arra, hogy adott esetben egyetlen utazási formát tegyenek kötelezővé egy vendég-szurkolótábor számára, tehát egy idegenbe utazó szurkolótábor számára. Egyébként az előterjesztő képviselője a bizottságban azt mondta, hogy ez nyilván nem így van, majd ha egyébként szerveznek, akkor szerveznek, de természetesen lehet akár külön autóval is érkezni egy-egy mérkőzésre. Megjegyzem: én mindig így járok idegenbe, külön, barátokkal, nem buszokkal.

(18.10)

Ha ez így van, és egyébként ő azt gondolja, hogy ezután is lesz erre lehetőség, akkor azt gondolom, elfogadható a javaslat, hiszen ez azt mondja, hogy azok igénye esetén, tehát ha a szurkolóknak erre igényük van, akkor nyilván biztonsági szempontból meg minden egyéb aspektusában, például a mérkőzés lefújása után egyáltalán legyen vonat vagy busz, mert nem mindig van, és ebből a szempontból szervezze meg az utazást.

A 12. módosító javaslatom: én is azt mondom persze, hogy a szurkolói kártya kötelezővé tételének lehetőségét már tartalmazta a 2009. évi módosító csomagunk is, ami még a szocialista kormányok idején jött be. Azt kell mondanom, gyakorlati példák mutatják, hogy bizonyos esetekben a szurkolói kártya nem éri el a célját, sőt nagyon kellemetlen helyzeteket is okozhat a kötelezővé tétele. Ma ez egyetlen NB I-es labdarugó klubnál kötelező, ez a Ferencváros, máshol nincs ilyen. Szilágyi képviselőtársam mondott még az általános vitában egy olyan példát, hogy egy emblematikus szereplő a klub környékén nem váltotta ki ezt a kártyát, eltelt egypár év, amíg nem ment mérkőzésre, majd a személyi igazolványával sem tudott a mérkőzésre jegyet váltani. Azt mondom, ez szerintem nem életszagú, viszont az, hogy lehetőség legyen ilyen kártyát kibocsátani, azért lenne szerintem fontos, merthogy egyéb típusú kedvezményekre jogosíthat.

Nyugaton erre jó példák vannak: közös mobilflottához tartoznak a szurkolók, itt például kedvezményeket érhetnek el, de adott esetben, mondjuk, sportruházati boltokban, kocsmákban és még sorolhatnám, olyan kedvezményeket biztosíthat, ami viszont ezzel az infrastruktúrával, ami nyilván egy csipkártya vagy nem tudom, milyen típusú, ez nyilván más jogszabályokban szabályozandó kérdés, tehát egy ilyen kártya lehetőségével ez már működhet is.

A 13. módosítóm is erről szól. Itt egy elképesztően életszagú dologra hívnám fel még egyszer a figyelmet. Itt összesen annyit javasolok, hogy a jegyértékesítés során az eladó ne kérhesse az igazolást, tehát azt, hogy igazolja a személyazonosságát valaki. Azt elfogadom és tudomásul veszem, önöknek az a céljuk, hogy a jegyhez egy személy személyazonossága egyértelműen kötődjön, de ez elérhető akkor is, ha a belépés megtörténik.

Mondok önöknek egy példát, mondtam már a múltkor is. Volt olyan, hogy hétfőn a parlamentben voltam, amikor a Nyíregyháza-Diósgyőr-mérkőzésre elindult a jegyértékesítés a vendégszektorba. Én nem tudtam volna megvenni a saját személyi igazolványommal azt a jegyet, nyilván felhívtam az ismerőseimet, hogy vegyék meg nekem a jegyet. Miért nem próbálunk egy kicsit életszagúbbak lenni, és miért nem mondjuk azt, hogy nyilván valakinek a nevére, illetve személyazonosító okmányára kell kiállítani azt a jegyet, illetve megvenni, és utána amikor a beléptetéskor most elfogadva azt, hogy ez meg fog történni, hogy őt a szervező felszólíthatja, hogy igazolja a személyazonosságát, akkor ott egyértelmű a dolog. A szurkolói kártyát, az eladáskori igazolást azért mondom, mert szerintem enélkül is el lehet érni az önök célját, ami a törvényjavaslattal a céljuk volt, ugyanakkor pedig így könnyebb a helyzet.

A 14. és a 16. javaslatok pedig arról szólnak - most együtt egy picit a kettőről a maradék időmben -, Szilágyi képviselőtársam is boncolgatta, nagyon sok olyan embernek kell ilyenkor az adatait tárolni, akiknek egyébként a 99,9 százalékuk nem rendbontó. A rendbontók adatait a sportrendészeti adatbázisban meg lehet majd lelni, ott lesznek a kitiltás hatálya alatt állók és a többi. Tehát nyilvánvalóan azok, akik nem rendbontók, és ez a 99,9 százalék adatainak a kezelése, a lehető legszűkebb körben, a lehető legrövidebb idő alatt kellene hogy megtörténjen szerintem. Kíváncsi lennék, mit mond erről az adatvédelmi ombudsman egyébként.

Én az általános vitában javasoltam, hogy valahogyan tegyük már a részletes vitára az asztalra az ombudsman véleményét, nem tudom, mit gondol róla, és konzultáltak-e vele. Itt, ebben a két módosító indítványban arra teszek javaslatot, hogy az adatkezelés ezekben a törvényi helyekben a 3 napról, illetve 72 óráról 24 órára, illetve 1 napra változzon, tehát a lehető legrövidebb időre. Szerintem ennyi idő alatt az ország bármelyik pontjáról egy idegenbeli mérkőzésről is haza lehet érni. Vannak olyan kollégák, akiknek ez nem mindig sikerül egy nap alatt, de ők azért tényleg nagyon-nagyon kisebbségben vannak.

Azt hiszem, ezek a módosító javaslataim tényleg (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) építő szándékkal születtek, és gyakorlati példákat is mutatnak, azok vannak mögöttük. Kérem, támogassák ezeket.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Horváth András Tibor képviselő úrnak, MSZP.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is az ajánlás 13. pontjának a jegyvásárláskor személyazonosítás című részéhez és Varga képviselőtársam módosítójához szeretnék egy nagyon életszerű, nagyon közeli gyakorlati példát mondani.

Székesfehérvári vagyok, Videoton, kupaszereplés, kiemelten kockázatos rendezvény, és mondjuk, az én külföldi barátom, aki egy külföldi nagyváros alpolgármestere, már jelezte nekem, hogy szeretne eljönni a kupameccsekre, szeretne velem kijönni a meccsre. Ezeknek a szurkoló barátaimnak, akik a Videotonért szorítanának és szurkolnának, nem fogok tudni jegyet vásárolni. Tehát azt gondolom, hogy ebben a módosítóban, amit Varga képviselőtársam beadott, azért van olyan nagyon közeli, nagyon kézzelfogható, nagyon gyakorlati példa, amit ajánlanék megfontolásra a kormánypárti képviselőknek és nem egyből elutasításra.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Balczó Zoltán jobbikos alelnök úrnak.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Én is a Varga László által benyújtott módosítóhoz szólnék hozzá, de még a televízión hallgattam Bánki Erik felszólalását, igazából az ihletett engem, amikor azt mondja, hogy ezt a rendszert nem kellene felpuhítani.

Úgy tűnik, az egész törvény a szurkolótáborokra vonatkozik, azokra az emberekre, akik gyakorlatilag minden meccsen ott akarnak lenni, adott esetben lekísérik a csapatot. Most én ezek szerint az utóbbi években, ahogyan kijártam meccsre, nem fogok kimenni, mert a nagy rangadókra kimentem, egy Ferencváros-Debrecen-, egy Ferencváros-UTE-mérkőzésre, ami úgy zajlott, hogy a barátaim felhívtak, figyelj ide, kijössz velünk? Itt vagyunk. Igen, vegyetek egy jegyet. Fél órával a meccs előtt találkoztunk és bementem. Erre nem lesz lehetőségem ebben a rendszerben. Akkor lesz, ha azt mondom, igen, és akkor kétszer kimegyek, sorban állok, majd újra kimegyek. Tehát, hogy úgy mondjam, adott esetben igazán nagy nézősereg akkor van, amikor egy rendkívül fontos meccs van, vagy egy kupameccs van, és ez a rendszer azokat az embereket, akik nem törzsszurkolók, gyakorlatilag távol fogja tartani, és meg fogom gondolni, hogy kimenjek egy hétköznap délelőtt egyszer sorban állni, majd utána újra, hogy megnézzem a mérkőzést. Ezt is jó lenne figyelembe venni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szilágyi György jobbikos képviselő úr.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az első körben a 9., 12. és a 13. pontokhoz szeretnék hozzászólni, de reagálnék egy-két felszólalásra is.

Én Bánki képviselő úr hozzászólásánál értettem meg, és ő határozta meg a legjobban, hogy mi a lényeges különbség a kormánypárt és a mi álláspontunk között. Tehát azt mondta a képviselő úr, hogy akarják ellenőrizni, akarják tudni, hogy kik lépnek be a stadionba. A mi álláspontunk pedig az, mi azt szeretnénk tudni, hogy kik léphetnek ki a stadionból. Tehát ez azt jelenti, hogy lemegy egy mérkőzés, és azok, akik rendet bontottak, ne léphessenek ki a stadionból, aki viszont kiment egy mérkőzésre, és normálisan végignézte ezt a mérkőzést, semmit nem csinált, azt ne tartsák nyilván, ne listázzák, nyugodtan mehessen haza, mert ő nem követett el semmit. Tehát a lényege pont az lenne, hogy olyan törvényeket hozzunk, hogy a rendbontók ne mehessenek ki a stadionból, majd utána a törvény adta lehetőségekkel kapcsolatban tiltsuk ki őket a stadionból, hogy legközelebb ne menjenek be. Tehát ez a leglényegesebb különbség.

A jelenlegi helyzetben, ugye, ezt is Bánki Erik említette, hogy mennyi bérletes van Angliában és más országokban, ez valóban örvendetes, de nálunk sajnos a jelenlegi helyzetben még örüljünk annak, ha valaki kimegy a mérkőzésre, és annak kellene örülni, hogyha minél nagyobb létszámban mennének ki az emberek, inkább azt kellene tehát vonzóvá tenni, hogy minél több ember járjon mérkőzésre.

A Ferencváros példája és a nemzetközi példák is egyébként azt mutatják, főleg Olaszországot említhetném, Olaszországban bevezették a szurkolói kártyát, lényegesen csökkent a bérleteladások száma. Volt olyan egyesület, ahol több mint a felére csökkent az előző évhez képest a bérleteladások száma, és a Ferencváros példáját is említhetném: amikor a Ferencvárosnál bevezették a klubkártyát, onnantól kezdve drasztikusan csökkent a nézőszám, de nemcsak csökkent a nézőszám, hanem megmutatta azt a negatív tendenciát is, amire ez a regisztráció, ez a klubkártya lehetőséget ad, hiszen a Ferencváros vezetősége nem a rendbontókat tiltotta ki a stadionból, hanem azokat az embereket, akik felemelték a szavukat a vezetőség ellen.

(18.20)

Mondvacsinált ürügyekkel elhallgattatták úgymond az ellenzéket, akik ki merték nyitni a szájukat. Ez a törvény erre ad lehetőséget, hogy azok ellen a szurkolók ellen, akik esetleg kinyitják a szájukat, akik esetleg egy mérkőzés folyamán bírálni merik, mondjuk, a kormányt, bírálni merik a miniszterelnököt, akkor ellenük nyugodtan föl lehessen lépni, azt lehessen mondani, hogy ők rendbontást követtek el, csoportosan követték el ezt a rendbontást, és onnantól kezdve ki lehessen tiltani őket a stadionokból.

Megint mondom, a névre szóló jegy. Az előbb államtitkár úr bólogatott, amikor azt mondta, hogy igen, nem jöhet ki képviselőtársam külföldi barátja, nem tud neki jegyet venni. Hát ez jó? Ez a megfelelő állapot? Ráadásul egy rendbontó - és ezt is elmondtam -, akit mondjuk, Kovács Ferencnek hívnak, ez a Kovács Ferenc nyugodtan be fog tudni menni ezzel az önök rendszerével a stadionba. Miért is tud bemenni? Azért tud bemenni Kovács Ferenc, mert Kovács Ferenc, akit kitiltottak a stadionból egy rendbontás miatt, a jegyén annyi szerepel, hogy Kovács Ferenc, mert az adatai a jegyvásárlásnál lesznek rögzítve. Tehát amikor odamegy a kapuhoz egy másik Kovács Ferenc - mert van egy jó pár Kovács Ferenc ebben az országban -, vesz egy jegyet, odaadja neki a jegyet, akkor nyugodtan odaadja a személyi igazolványát, nyugodtan odaadja a jegyét, azon az fog szerepelni, hogy Kovács Ferenc. Ő megveheti a jegyet, mert kiadták neki a jegyet, hiszen nem volt kitiltva. De hát így van, államtitkár úr (Dr. Kontrát Károly: Nem.), ebben a rendszerben ez történik!

A másik: elárulok önnek még egy titkot. Képzelje el, a szurkolótáborok egy olyan furcsa szokással rendelkeznek, hogy nem ülnek, hanem állnak a mérkőzések során, és szurkolnak. Na már most, ha névre szóló és számozott székre szóló jeggyel megy be valaki a szurkolótáborba, akkor az önök elképzelése szerint azt be fogják tudni azonosítani. Megsúgom önnek, hogy nem. Azért nem, mert a szurkolótáborok nem leülnek egy székre, és ott ülnek, hanem egyben vannak, szurkolnak, és ott nincsenek is számozott székek. Tehát már magában itt is megdől a rendszer, mert nem megfelelő.

A másik, és akkor menjünk sorban ezeken a pontokon, amikre mondtam, hogy szeretnék hozzászólni konkrétan. Tehát például a 9. pont, utazás. Életszerűtlen. Vegyünk megint egy példát. Az Újpest vagy a Ferencváros, mondjuk, Debrecenben játszik. E szerint a törvény szerint a szervezőnek kötelessége lenne megszervezni a vendégjátékra utazó szurkolók szervezett utaztatását, kvázi azt is meghatároztatják, hogy vendégszurkolók csak szervezetten érkezhetnek a stadionhoz. Elmondom, hogy ez miért életszerűtlen. Képzelje el, a Ferencvárosnak is, meg az Újpestnek is nagyon sok olyan szurkolója van, aki Debrecentől, mondjuk, 30 kilométerre lakik. Ez az ember érkezzen föl először Budapestre hajnalban, itt szálljon föl az autóbuszra, és utazzon le Debrecenbe azért, hogy bemehessen a mérkőzésre? Hát egy-egy vidéki mérkőzés kapcsán a környékbeli falvakból, a környékbeli településekről nagyon sok embernek szinte ünnepnap, ha lent játszik egy fővárosi csapat, és alig várják, hogy kimehessenek a mérkőzésre. Ezeket az embereket próbálják önök most jelen pillanatban kizárni abból a lehetőségből, hogy kimenjenek egy-egy mérkőzésre.

A másik. Hogyan fogják például adott esetben megoldani, hogy ha az utaztatás során is - mert hogy ez is büntetve van -, ha valaki elkövet egy bűncselekményt, akkor az is kizárható? Mennyi ideig tart? Milyen útvonalon? Meg nem tudom, államtitkár úrtól már kérdeztem a múltkor is, de nem kaptam rá választ, hogy az ustawka bele fog tartozni ebbe vagy nem fog beletartozni. Tehát az ustawka az utazás során elkövetett valami lesz, vagy pedig nem? Gondolom, tudja, hogy mi az ustawka. (Dr. Kontrát Károly: Igen.) Ennél az esetnél tehát nem tudom, hogy ez mit fog jelenteni.

Aztán a 12. pont (Az elnök csenget.), a szurkolói kártya, erről beszéltem. Nagyon nagy... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Képviselő úr, újra tessék jelezni egy újabb hatpercest. (Szilágyi György: Akkor bocsánat.) Kérem szépen.

Megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, Jobbik.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Attól, hogy önök a nemzeti együttműködés felcsúti legendáját építgetik vagy éppen toldozzák-foldozzák, azért mi még szeretnénk meccsre menni, ha megengedik, és esetleg kegyeskednek a feltételeket és a lehetőséget számunkra biztosítani.

A 3. és a 8. ajánlási pontokhoz szeretnék elsősorban hozzászólni, ez a biztonsági felelős vagy biztonsági referens személye. Ennek szakirányú képesítéssel rendelkező személynek kell lennie. Kíváncsian várom majd a vonatkozó kormányrendeletet, hogy milyen szintű, milyen osztálybajnokságokra terjesztik ezt ki a labdarúgás esetében. Tehát adott esetben a megyei szintű bajnokságra is ki fog terjedni? Vagy akkor első, másod-, harmadosztályra, vagy mégis milyen szintig? Hiszen ez óriási anyagi terheket ró a klubokra. Ezt nyilvánvalóan az első osztályú csapatokon kívül, az első osztályú egyesületeken kívül senki más nem fogja tudni kifizetni, de természetesen ez is egy zsíros megrendelés lehet különböző Fidesz közeli biztonsági cégeknek.

Látom, hogy államtitkár úr kitartóan csóválja a fejét, de hát azért, amikor itt a biztonsági cégekről meg őrző-védő vállalkozásokról beszélünk, pontosan az ön főnökének is vannak ám ilyen cégei vagy voltak ilyen cégei, Pintér úrnak! Jól tudjuk, különböző securitykban volt különböző típusú részesedése, névleg ő ezekből kiszállt, de hát nagyon valószínű, hogy esetleg azért valami köze még csak lehet ezekhez a cégekhez. Természetesen az ilyen és ehhez hasonló cégek jól járnak, csak hát önöknek kínos arról beszélni, hogy egyébként önök is a milliárdosok kormányát jelentik, nemcsak az MSZP-SZDSZ, hanem önökre is jellemző ez, hiszen azért Pintér Sándor éppen nem a szegény emberek közé tartozik, de mondhatnánk más kormánytagokat is.

Tehát eddig a biztonsági felelős személye, jó lenne ezt kicsit körülírni, vagy legalábbis valóban csak a legszükségesebb esetekben kötelezővé tenni.

Szurkolói kártya. Hát most mondok önnek egy meglepő dolgot, államtitkár úr. Személy szerint én folyamodtam szurkolói kártyáért. Hozzáteszem, hogy legjobb akaratom és legjobb szándékom ellenére tettem mindezt, hiszen egész egyszerűen rákényszerültem, ugyanis onnantól kezdve hagytam ki néhány Fradi-meccset, mikortól kezdve a Ferencváros kötelezővé tette a szurkolói kártya igénylését. Kénytelen voltam ugyanakkor ezt az igényemet benyújtani, hiszen az április 1-jei Fradi-Újpestre csak így tudtam kilátogatni.

Március végén fényképpel, személyes adatok felvételével megtörtént a kérelem benyújtása. Eltelt lassan három hónap, és még mindig nincs kész a szurkolói kártya. Egy olyan igazolást kaptam, amelyet bárki bármikor nyugodtan hamisíthat, mondhatni, egy olyan pici kis biléta - egyébként itt van most a táskámban, nagyon szívesen majd esetleg a vita végén bemutatom államtitkár úrnak -, amelyet egyébként teljesen egyszerűen, primitíven egyszerűen lehet hamisítani, és bárki bármikor szabadon elkészítheti, tulajdonképpen csak egy zöld színű bélyegzővel, sorszámmal és egy névvel van ellátva. Innentől kezdve tehát igazán kétséges, hogy ha három hónap nem volt elég ennek a kártyának az elkészítéséhez, és ráadásul a Ferencvárosról beszélünk, akkor ráadásul kisebb vidéki egyesületek vajon hogyan tudnak megbirkózni ezekkel a feladatokkal. Meggyőződésem szerint sehogy. Vagy lehet, hogy a szeptembertől vagy augusztustól induló bajnokságra a szurkolói kártyák majd csak valamikor 2-3 év múlva készülnek el. Tehát egész egyszerűen betarthatatlan, mint az utaztatás szervezése is.

Aki nemcsak tévéből néz meccseket, hanem hazai, illetőleg idegenbeli meccsekre is kilátogat, az jól tudja, hogy ez egy megoldhatatlan, betarthatatlan, életszerűtlen jogszabályi rendelkezés. A világon soha sehol nem tudják betartani, Magyarországon sem fog sikerülni, bárhogy is szeretnék önök egyfajta ilyen akolba kényszeríteni a szurkolókat, nemcsak még a stadionokban, hanem már az utaztatás során is. Az államtitkár úr nagyon csóválja a fejét, de akkor várnám a reakciókat, a vita elvileg erről szólna, bár úgy láttam, hogy a korábbi felszólalásában a részletes vita intézményét is megkérdőjelezte, hiszen az általános vita olyan kimerítő és alapos volt, hogy ön szerint esetleg erre már lehet, hogy nem is lenne szükség.

Mindenesetre, ha nem is tudjuk önöket meggyőzni, mert az az érzésünk egyébként, hogy akár a sporthuliganizmussal szembeni fellépés érdekében szükséges törvények vitája kapcsán, akár egyébként akkor, amikor bármiről megpróbáljuk önöket meggyőzni, az az érzésünk, mintha lóval imádkoznánk, a világon semmi eredményt nem érünk el. Önök is jól tudják, hogy sokszor nekünk van igazunk, de hát egész egyszerűen más a központi utasítás, más az irányvonal, és nem hajlandók ebben a vitában sem részt venni.

Hogy még egy érdekességet kiemeljek itt a 15. ajánlási pont környékén, ez egy gyöngyszem - ezúton is gratulálok az előterjesztőnek, a javaslattevőnek -, amely szerint normális, fokozott biztonsági kockázatú események, a sportrendezvények esetében jogosult, kiemelt kockázatú meccsek esetében pedig kötelező a szervező képviselőjének - idézem szó szerint - "a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségi felvételt biztosító kamerával megfigyelni és a felvételt rögzíteni".

Tehát megint nem arról van szó, hogy azokat rögzítik, akik már erre korábban okot adtak, mert jogellenes cselekményeket valósítottak meg, hanem a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is, mindenkit egy kalap alá vesznek, mindenkit nyilvántartanak, most már nemcsak szurkolói kártya alapján, személyes adatok alapján és fényképek alapján, hanem ráadásul most már egy helyre terelik őket, mint a birkákat, és kamerával megfigyelik, a felvételt rögzítik. Ez egész egyszerűen elfogadhatatlan!

Az egyébként, hogy egy másik ajánlási pont kapcsán még itt aztán a parkoló meg a külterületek őrzését is bizonyos meccsek esetén rá kell bízni biztonsági szolgálatokra, semmi mást nem szolgál, tisztelt államtitkár úr, mint hogy iksz plusz tíz rendezői létszámra legyen szükség, még több rendezőre legyen szükség, még több biztonsági őrre legyen szükség, és még több kiadást jelentsen ez a kluboknak, és még nagyobb bevételt a kormány közeli őrző-védő cégek számára. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(18.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi György képviselő urat illeti a szó 6 perces időkeretben.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Folytatnám. A 12. ajánlási pontnál a szurkolói kártyáról már beszéltünk, hogy a Ferencvárosnál mit okozott.

Engedje meg, hogy itt is elmondjak egy történetet egy labdarúgó-dinasztiáról, amely Száger Mihállyal kezdődött, Száger György volt az édesapja, és van egy fiuk, akit Száger Csabának hívnak. Tudni kell, hogy Száger Mihályról a Ferencváros népligeti bázisán még pálya is el van nevezve. Egy nagyon nagy hírű utánpótlásedző volt.(Dr. Kontrát Károly: Ezt a múltkor már elmondta, képviselő úr!)

Száger Csaba egyébként Vasas-szurkoló, úgy gondolta, hogy az utolsó Ferencváros-mérkőzésre kisétál a fiával, és bemegy, megnézi, hogy vajon a Fradi megnyeri-e a bronzérmet. Odament a pénztárhoz, jegyet szeretett volna venni, mondták neki, hogy azt nem lehet, csak szurkolói kártyával lehet jegyet venni (Dr. Kontrát Károly: Ezt múltkor hallottuk!), majd amikor elmondta, hogy ő kicsoda, mondták, hogy akkor sem lehet jegyet venni. Éppen ezért elment onnan. Lehet, hogy ha a fia egyébként nem Vasas-szurkoló lett volna, hanem Ferencváros-szurkoló, megtetszett volna neki a hangulat, de ő nem léphetett be, mert nem volt szurkolói kártyája. Ezt eredményezi az, hogy ha ilyen dolgokat teszünk kötelezővé.

Nem kötelezővé kellene tenni, és itt volt a 12. ajánlási pontban Varga képviselő úrnak a javaslata, hogy ne legyen kötelező a szurkolói kártya, hanem kiváltható legyen, tehát önkéntesen váltsa ki a szurkoló, adjunk neki olyan kedvezményeket, hogy például hozzunk létre, mondjuk, egy családi szektort. Ebben a családi szektorban legyenek letakarítva a székek, legyen a családi szektorhoz női WC, mozgóárusok járjanak ebben a szektorban; lehessen esetleg sört kapni, de ide, ebbe a szektorba csak úgy léphessen be egy ember, ha kiváltja a szurkolói kártyát vagy a támogatói kártyát.

Ha kiváltja és azt látja egy másik szektorban ülő, hogy ebben a szektorban miért van ilyen kiszolgálás, ő is azt mondja, hogy én is szeretnék ilyen kiszolgálást. Azt lehet mondani neki, hogy semmi akadálya ennek, el kell menned, kiváltasz egy szurkolói kártyát és te is beülhetsz. És amikor már tele lesz egy ilyen családi szektor, akkor meg kell nyitni egy következő családi szektort, mert már annyian váltották ki a szurkolói kártyát, és lehet, hogy eljutunk oda, hogy egy egész stadion, mondjuk, szurkolói kártyával vagy bérlettel fog rendelkezni, de önkéntesen. Teljesen más ennek az aspektusa, mint amikor kötelezővé tesszük azt, hogy valaki kiváltsa a szurkolói kártyát.

A 13. ajánlási pont - amiről nagyon-nagyon sok minden van már eleve a törvényben - arról szól, hogy fölírhatják-e az emberek nevét, ki írhatja fel, kinél kell regisztrálni.

Megint megkérdezem - életszerűtlen -, hogy mi van akkor, ha valamelyik nagyobb egyesület úgy dönt, hogy például vegyük azt, hogy a Videoton, reméljük - mert jót tenne a magyar sportnak - óriási sikereket fog elérni, és bejut, mondjuk, ő is a BL-csoportkörbe. És úgy dönt a fehérvári egyesület, hogy mondjuk, a stadionnak egy bizonyos részét Fehérváron értékesíti, és köt egy megállapodást a Ticket Expresszel, aki országos lefedettségű, és azt mondja, hogy mostantól kezdve áruljátok már az én belépőimet. Akkor a Ticket Expressz minden egyes kihelyezett irodájában adatokat fog kezelni az éppen ott ülő értékesítő? Ez megint életszerűtlen! Hova fogja ezeket az adatokat fölvinni? Hova fogja ezeket az adatokat továbbítani? Hogy fogja ő kezelni ezeket az adatokat? Elvileg bármelyik egyesület úgy gondolhatja, hogy miért ne tehetné ezt meg, hiszen az a célja, hogy minél több ember kapjon ülőhelyet.

Aztán itt van ebben a pontban az, hogy a rendező a belépésnél igazoltathatja a szurkolót. Ezt aztán végképp nem értem, főleg öntől. Az a kormány, amelyik folyamatosan azt mondta az elmúlt két hónapban, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet - ami semmilyen törvénysértést nem követett el - fel kell oszlatni, meg kell szüntetni, törvényeket kell ellene hozni, mert a rendőrség erőszak-monopóliumára tör, ami nem volt igaz, ez a rendőrség most azt a monopolhelyzetet, ami eddig megvolt a mérkőzéseken, nevezetesen az igazoltatás monopóliumát, önként és dalolva átadja egy rendezőnek. Egy olyan rendezőnek, aki a következő bajnokság indulásánál, mert van a rendezőkről is szó, hogy majd el kell végezniük, de ez egy másik felszólalásom része lesz, hogy el kell végezni különféle tanfolyamokat.. - jelen pillanatban a stadionokban olyan rendezők vannak, vannak olyan rendezők, államtitkár úr, akik büntetett előéletűek. Egy büntetett előéletű ember igazoltatni fogja az egyébként soha semmilyen bűnt el nem követő magyar állampolgárt, csak csupán azért, mert ez a magyar állampolgár úgy döntött, hogy kimegy egy labdarúgó-mérkőzésre, tehát ez véleményem szerint nem helyes.

A másik, hogy életszerű-e ez a dolog vagy nem életszerű. Jelen pillanatban sajnos a nézőszám elég alacsony. Gondolom, még szeptemberben meg fogják tudni oldani. Mi van akkor, ha tényleg jó focink lesz? Mi van akkor, ha egy jó Ferencváros, jó Fehérvár lesz meg egy jó Debrecen, és mondjuk, lesz egy Fehérvár-Ferencváros-rangadó és meg akarja nézni, mondjuk, 12 ezer ember? Ön szerint, ha minden egyes embert leigazoltatnak a kapunál, ellenőrzik, hogy a jegyén ugyanaz a név szerepel-e, mint ami a személyi igazolványában van, akkor 10 ezer ember hány óra alatt fog bejutni a stadionba? Ki kell menni reggel 10 órakor, el kell kezdeni valakinek a beléptetést, sorba állni ahhoz, hogy a délután 6 órakor kezdődő mérkőzésre bejusson? Életszerűtlen!

Életszerűtlen dolgok tömkelegével van tele, és önök nem hajlandók elismerni azt, hogy ez kivitelezhetetlen. Olyan törvényt hozunk, ami már most látható, hogy nem lesz kivitelezhető, ha itt például tömegek mennek ki. Lejárt az időm, nyomni fogom újra a gombot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre Varga László MSZP-s képviselő urat illeti a szó.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, hogy igazán nem kezdenék bele újból, hiszen eléggé jól megindokoltam szerintem első körben, hogy miért terjesztettem be ezeket a módosító indítványokat, szám szerint ezt az öt darabot és az öt ajánlási pont alatt szereplőt. Szerintem mindegyik életszerű volt. Tudomásul veszem, hogy nem támogatták ezeket a bizottsági ülésen, és azt hiszem, hogy ma sem várhatjuk azt, hogy igazából interaktív legyen ez a vita, tehát nem igen hiszem, hogy államtitkár úr komolyan be fog ebbe a vitába szállni.

Annyit mondanék, hogy a héfői napon szerintem egy bizottsági ülés keretében vagy ezeket tartalmilag bizottsági módosítókká részint át lehet alakítani vagy átfogalmazni, végiggondolni még van időnk. Abban kérném a belátásukat - elhiszem, hogy egy ellenzéki képviselő módosítóit nagyon nehéz befogadni kormányoldalról, ha így működik a rendszerük -, hogy gondolják végig a vitában elhangzottakat, és próbáljunk közösen valami olyan megoldást találni, amit akár bizottsági módosító keretében hétfőn össze tudunk rakni és életszerűbbé teszi ezt a javaslatot.

Az alapirányokon, látom, nem lehet változtatni. Ezekben is voltak vitatott pontok, de legalább amennyire lehet, ebben a tekintetben életszerűek legyünk! Mire gondolok? Ne három helyen kelljen valakinek magát igazolni, ha ki akar menni egy meccsre, hanem legyen elég legalább egyetlenegy helyen, minél kevesebb ideig kezeljük ezeket az adatokat, minél kevesebb adminisztrációval járjon ez a dolog, és egyáltalán olyan környezetet teremtsünk, hogy minél több ember menjen ki a labdarúgó-mérkőzésekre.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettőperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Apáti István jobbikos képviselő úrnak.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A 13. ponthoz mondanék ismételten egy életszerű példát. Ez a legnagyobb hazai derbihez, a Fradi-Újpest-derbihez kapcsolódik.

Jelen pillanatban egy Ferencváros-Újpest-mérkőzés egy Újpest-, egy Újpest-Fradi pedig egy Fradi-szurkolónak annyi idejét emészti fel, hogy szerény számításaim szerint ennyi idő alatt egy észak-afrikai országot oda-vissza kétszer repülővel meg lehetne tenni, ugyanis olyan rugalmatlan a rendszer és annyira nehezen követhető és annyira időrabló, hogy ezt gyakorlatilag már fokozni nem lehet.

Ha Újpestre megyünk ki, azt jelenti, hogy az egész napunkat rá kell szánni, de most nem is az utazás körülményeire és viszontagságaira szeretnék kitérni, hanem a beléptetési rendszerre. Újpestre rendszerint legalább 3, de időnként 4 ezer Fradi-szurkoló látogat el, színültig megtöltjük a vendégszektort, egy gombostűt leejteni ott nem lehet, és ezt a 3-4 ezer embert egyesével engedik be az újpesti stadionba, ami életveszélyes állapotokat idéz elő. (Dr. Kontrát Károly ingatja a fejét.)

Nemegyszer volt már olyan, hogy tizenéves fiatal lányokat vagy éppen 10 év alatti gyerekeket majdnem összenyomott a tömeg, úgy kellett kimenekíteni, egymás feje fölött adták ki a szurkolók annak érdekében, hogy ne történjen tragédia, hogy meg ne fulladjanak, vagy egyéb súlyosabb sérüléseket ne szenvedjenek el egész egyszerűen azért, mert annyira szűk ketrecbe - mint kérem, az állatokat - engedik be a szurkolókat, hogy ott ha akarnánk sem tudnánk egynél többen elférni.

Ha még ezt megfejelik azzal, hogy egyszer még igazolniuk is kell magukat a szurkolóknak, akkor egyrészt ez emberéletekbe kerülhet, nem tudom, hogy államtitkár úr akkor is ilyen határozottsággal és kitartással fogja-e csóválni a fejét, vagy adott esetben éreznek-e bármilyen felelősséget, ha akármilyen tragédia megtörténik. Senki a meccsre be nem fog jutni, és azok, akik esetleg egy ilyen rangos derbi kapcsán szeretnének kedvet kapni ahhoz, hogy hazai meccsekre látogassanak ki, egy életre el fogják veszíteni a kedvüket és a lelkesedésüket, ha egyrészt rámegy az egész napjuk, másrészt adott esetben büntetett előéletű személyek számára kell igazolniuk magukat, harmadrészt még az életüket is kockáztatni kell ahhoz, hogy egyáltalán a stadionba bejussanak. Jó lenne, ha ezen elgondolkodnának.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(18.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth András Tibor MSZP-s képviselő úr következik.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 13. ajánlási ponthoz egyetlenegy javaslatot még hadd tegyek, hiszen ezt bizottsági módosító indítvánnyal akár még meg is lehetne oldani. Több külföldi bajnokságban úgy működik a beléptetés, hogy a jegyet azonosítják. Azt mondják, hogy az 5. sor 6. széknek ez a vonalkódja. Amikor a szurkoló bemegy a stadion beléptető rendszerén, leolvassák a vonalkódot, és ha közben a kamera rögzítette, hogy ez egy zsivány, a stadionból való kilépéskor is le kell olvastatni a jegyet, mert a forgókapu akkor nyílik meg, és ezeknél a forgókapuknál természetesen ott állnak a rendezők, és ha a mérkőzés lebonyolítása közben rendbontás volt, akkor a rendbontókat a kilépéskor ki lehet emelni. Azt gondolom, ez olyan megoldás lenne, amely egy csomó olyan vitatott kérdést, amit a 13. ajánlási pont és más ajánlási pontok kapcsán képviselőtársaim elmondtak, meg lehetne oldani azzal, hogy nem a személyt, hanem a székét vagy az ülőhelyét azonosítják. Ezzel a módszerrel kiemelhető lenne a rendbontó akkor, amikor kimegy a stadionból.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi György képviselő úrnak adom meg a szót, Jobbik.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Horváth képviselő úr javaslata nagyon jónak tűnik, de van vele egy probléma. Az a probléma, hogy ha ezt a javaslatot fogadnánk el, akkor az egész törvénynek kivennénk az egyik lényeges célját, mert már eljutottunk a lényeges pontokhoz. Mi is a törvény célja? Hiszen nem az - mint már említettem -, hogy a rendbontókat kiszűrjék. E törvény célját illetően erős párhuzam van a Gárda elleni törvénnyel. A Gárda elleni törvényt azért hozták, hogy a hazájukért tenni akaró, erősen jobboldali beállítottságú, nem meghunyászkodó, összefogásra képes, és ezzel az összefogással komoly erőt képviselő csoportokat...

ELNÖK: Képviselő úr, legyen olyan kedves, és térjen a tárgyra!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök úr, a 15. ajánlási ponthoz szólok hozzá, a képrögzítéshez. (Dr. Kontrát Károly: Hol van ebben a törvényben a Gárda?) Lehet, hogy önnek ez kellemetlen, államtitkár úr, de ugyanerről szól ez a törvény is. A 15. ajánlási ponthoz, a képrögzítéshez szeretnék hozzászólni, és ahhoz is szólok hozzá, s ehhez hozzátartozik a Gárda elleni törvény is, amit önök azért hoztak, hogy ellehetetlenítsék ezeket az embereket, hiszen ezek veszélyt jelentenek az önök számára, a mindenkori hatalom számára, mert nagy létszámmal és kellő elszántsággal képesek kinyilvánítani a véleményüket, és az alapját képezhetik egy erős nemzeti ellenállásnak, ez pedig önöknek nem megfelelő. A szurkolókra ugyanez igaz, hiszen a mérkőzésekre járók 80 százaléka jobboldali radikális beállítottságú, erős lokálpatriotizmussal és összetartozás-tudattal rendelkező zömében fiatal ember, akik ráadásul hétről hétre találkoznak, összetartó erős közösségeket alkotnak, és ezáltal sokkal nehezebb a médián keresztül befolyásolni őket. Ők a következő célpont, akiket elsősorban politikai okokból meg kell regulázni. A törvénytervezet alapján hivatalosan listákat lehet róluk készíteni, és képekkel, személyes adatokkal rendelkező adatbázist lehet összeállítani azokról is, akik soha semmilyen rendbontást nem követtek el a mérkőzéseken.

Pontosan erről szól a 15. pont. Hiszen mi történik? Megint nem a szurkolótáborokról beszélünk, mert ahogy az előbb elmondtam, s gondolom, ön megértette: ők nem ülnek. Az oldallelátón ülő embereknek névre szólóan megvannak az adataik, és ha önök azt akarják, akkor az 5. szektor 8. sor 2. székén ülő emberről fényképet készítenek. Pontosan tudni fogják a nevét, a fényképét és minden egyebet úgy, hogy nem követett el rendbontást. Majd ezeket az adatokat kezelik. Ha önök ezt huzamosabb ideig csinálják, fél év alatt azt is meg fogják tudni állapítani, hogy Varga képviselő úr kivel szokott kijárni a mérkőzésre, hiszen tudni fogják, hogy a mellette ülő két-három ember folyamatosan ott van mellette, ez tehát egy baráti társaság. Akkor ezeket az embereket már nyilvántartjuk, listáztuk, és mindent tudunk róluk, ők lehetnek a nemzeti ellenállás, és ők lehetnek azok az emberek, akiket bármikor el tudunk intézni. Ez az egyik fő célja ennek a törvénynek.

A másik fő célja pedig - és itt rátérhetünk az 5. és 6. ajánlási pontokra; Schiffer képviselő úr azt javasolta, hogy ezeket is vegyük ki a törvényből - az a nagyon régóta áhított dolog, ami miatt az elmúlt tizenöt évben nagyon sok minden történt a stadionokban, hiszen - ki merem jelenteni, nyugodtan elmondhatom - a fő cél a rendőrségi bevételek növelése a sportrendezvények biztosítása révén. Évek óta ez a cél. Azt is nyugodtan kijelenthetjük, államtitkár úr, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a sporteseményekhez köthető botrányok nagy részét a rendőrség generálta, pont azért, hogy bizonyítsa, mekkora szükség van a jelenlétére. Ugyanúgy, mint egyes tüntetéseknél mondvacsinált ürügyekkel kiprovokálják a botrányt, amit utána a média természetesen elferdítve úgy tálal a társadalom felé, hogy na, ismételten a futballszurkolók hőzöngtek és lázadoztak. Jó pár ilyen esetnek voltam tanúja, jó pár ilyen dolgot tudok. Az ominózus lovasrendőrrohamot megelőzően - amely a Ferencváros Üllői úti stadionja előtt volt egy Újpest elleni mérkőzésen, amit a mai napig mutogatnak - csütörtökön ott voltam az egyeztetésen. Azt mondta a biztosításparancsnok, hibát követtünk el azzal, hogy lezártuk az egész Üllői utat, és nem engedtük be azokat a nézőket, mert nem engedték be őket, akik be akartak menni a stadionba, hanem felduzzasztották a tömeget. Amikor felduzzasztanak 2-3 ezer embert, utána elég volt kivezényelni egyetlen rendőrcsapatot, és onnantól kezdve máris állt a balhé. Tehát a fő cél az, hogy a rendőrség minél nagyobb bevételekre tegyen szert, amely bevételekkel természetesen a sportegyesületeket terhelik meg, azokat a sportegyesületeket, amelyek így is nehéz helyzetben vannak. Lehet, hogy a tegnap elfogadott sporttörvény után könnyebb helyzetbe kerülnek, mégis ezek az egyesületek lesznek azok, amelyek ennek a kárát isszák.

S akkor itt jön az a két pont - ami alátámasztja az eddig elmondottakat -, amelyekben kimondják, hogy milyen biztonsági kockázatú mérkőzések lesznek. Három biztonsági fokozat van, a normál, a fokozott és a kiemelt. Ezek közül a kiemeltet közfeladatként ellátják, a fokozottnál pedig kötelező lesz a rendőrséget alkalmazni és fizetni érte. S ki határozza meg azt, hogy egy mérkőzés milyen biztonsági kockázatú lesz? "A sportrendezvények biztonsági kockázata szerinti minősítését a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetés alapján az Országos Rendőr-főkapitányság, az ORFK az általa működtetett minősítő bizottság javaslata alapján határozza meg." Tehát a rendőrség fogja meghatározni, hogy milyen kiemelt kockázatú egy mérkőzés, és bármiben lefogadom, hogy a mérkőzések 80 százaléka fokozott kockázatú lesz, hogy a rendőrség minél nagyobb bevételekre tegyen szert.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hatperces időkeretben Apáti István jobbikos képviselő úré a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 13. ponthoz szeretnék visszakanyarodni, mert eszembe jutott néhány megtörtént eset. Az egyik, amely személyesebb jellegű, még 1995. szeptember 29-éhez kötődik, amikor a Ferencváros-Ajax BL-mérkőzésre csak és kizárólag úgy tudtam jegyet vásárolni, hogy budapesti barátaim azt megvették. Ha nekem Csengerből ezért oda-vissza hétszáz kilométert utazni kellett volna, akkor - személygépkocsim még nem lévén - a mérkőzésről bizonyára lemaradtam volna, ha ugyanez a pőtyöngős rendszer működött volna, mint amit most önök be akarnak vezetni. S megjegyzem, pontosan egy olyan mérkőzésről beszélünk, amikor a Fradi-pálya színültig megtelt, már két-három nappal előtte a nap 24 órájában kint ültek, szinte sátrat vertek az emberek annak érdekében, hogy jegyhez jussanak. Kérdezem, hogy egy ilyen érdeklődést kiváltó focimeccset hogyan fognak tudni megrendezni akkor, ha ezeket a szabályokat bevezetik, és komolyan be is akarják tartatni.

A másik egy sokkal frissebb példa, amely 2001. június 23-ához kapcsolódik, amikor a Fradi Debrecenben bajnok lett. Egyébként akkor a Debrecen ki is esett az első osztályból. A rendőrség, illetve a rendező gárda 1000-1500 Fradi-szurkolóra számított, és megkísérelték, ennek a töredékét, amit önök ide leírtak, elkezdték a jegyeket tüzetesen ellenőrizni. Nem kértek személyi igazolványt, útlevelet, meg nem tudom, még miket, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányt. Ez körülbelül egy-másfél óráig ment. Aztán tudja, mi történt, államtitkár úr? Mintegy 4-5 ezer fradista hatolt be a debreceni stadionba, úgy, hogy a kétharmaduknak érvényes belépőjegye sem volt, illetve nagyon sokan voltak olyanok, akik a hazai szektorokba vettek jegyeket, csak oda a rendezők és a rendőrség nem engedte be őket. Így alakult ki az a helyzet, hogy a debreceni futballklub egy óriási bevételtől elesett, a mintegy 5 ezer szurkolóból 3-3,5 ezer egyetlen forintot sem fizetett, egész egyszerűen csak úgy gondolták, hogy be akarnak menni, és ha ezt egyszer kitalálták, akkor be is mentek, mégpedig azért, mert gyalázatos módon két ellenőrzési pontnál is ellenőrizték a jegyeket, minek következtében a feszültség oly mértékűre duzzadt, hogy az emberek nem győzték kivárni a sorukat.

(18.50)

Közben a rendőrség a szokásos könnygázt természetesen benyomta, nem kevés számú szurkolónak ezzel komoly sérüléseket okozva, és miután a szurkolók egy idő után megunták ezeket az állapotokat, elkezdték egymást nyomni. A rendőrök felismerték, hogy itt életveszélyes helyzet állt elő, arrébb álltak, majd ugyanezt tették a rendezők is, és ily módon a szurkolók megtették azt, amit egyébként nem tettek volna meg, ha normálisan működött volna ez a beléptetés. Ott is egyesével gondoltak ennyi embert egyébként beléptetni.

Másrészt gondolják végig ismételten az utazás, utaztatás kérdését, mert ebből semmilyen érdemi előrelépés, semmilyen előny nem fog egyébként származni, és azt is, hogy ezt a normál, fokozott meg kiemelt kockázati besorolást átalakítják vagy módosítják, mert egyrészt nem tisztességes dolog olyan dologért fizetni a rendőrségnek, amely egyébként alkotmányos kötelezettsége, ami törvényekben rögzített feladata. Jelzem, hogy ezért fizetjük mindannyian Magyarországon az adót, hogy többek között a rendőrség a közfeladatait ellássa, és nem tisztességes oly módon növelni a rendőrség bevételét, hogy az közben a klubokra, az amúgy is rendkívül nehéz anyagi helyzetben lévő magyar sportegyesületekre, futballklubokra irreális kiadásokat, hatalmas terheket ró.

Végképp tisztességtelen kft.-k, bt.-k, zrt.-k, különböző biztonsági cégek részére kvázi hatósági jogköröket biztosítani, gyanús előéletű személyekkel a soraikban, ez nagyon sok jogot sért egyébként. Aki rendszeresen jár mérkőzésre, jól tudja, hogy milyen biztonsági emberek működnek, hogyan néznek ki ezek az emberek, hát enyhén szólva sem bizalomgerjesztők, sőt sok olyan személy is van, főleg a topkategóriás meccseket biztosítók között, amilyeneket bizony még a Kék fény című műsorban sem nagyon lehet látni. Tehát olyanok, akik napközben nem is nagyon merészkednek ki az utcára, kifejezetten éjszakai életmódra rendezkedtek be. Ha ezek a biztonsági őrök fogják majd a szurkolók beléptetését intézni, akkor meg lehet majd nézni, hogy egy kisgyermekes vagy két-három gyerekes középpolgári vagy felsőbb osztálybéli család mikor fogja másodszor venni ahhoz a bátorságot, hogy kilátogasson egy ilyen mérkőzésre.

Tehát nem a rendőrség zsebét kellene tömködni, azt megteszik már a különböző sebességmérések kapcsán, úgy gondolom, van épp elég extrabevételük, überelhetetlenül gusztustalan módon vadásznak a gépjárművezetőkre, és most ugyanezeket a bevételeket akarják egy kicsit más köntösben, más hangszerelésben, más módszerrel realizálni a futballklubok és a szurkolók kárára is. Az pedig végképp minden határon túlmegy, hogy ezt még megspékelik azzal, hogy különböző magáncégeknek is éves szinten több száz milliós biztos megrendeléseket adnak, és lassan már eljutunk odáig, hogy ha kicsit még csavarni akarunk ezen, hogy ennyi erővel azt is benyújthatták volna, hogy csak az látogathat ki, mondjuk, első osztályú magyar labdarúgómeccsre, aki előzetesen aláír önként egy nyilatkozatot, amely szerint a saját titkosszolgálati megfigyeléséhez is hozzájárul. Nyilvánvalóan most sarkítottam és túloztam, de akár idáig is eljuthatunk. Mert úgy tűnik nekem itt az önök egyéves ténykedése kapcsán, hogy most körülbelül az '50-es évek végén járunk, de ha egy picikét várunk, akkor eljöhet még akár az '50-es évek eleje is.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Horváth András Tibor képviselő úrnak, MSZP.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szóval, abban nem értek egyet Szilágyi képviselőtársammal, hogy kiveszi a törvény lényegét az a javaslat, amit én tettem. Úgy gondolom, hogy a törvény céljával mindenképpen egyetértek.

Egyetértek azzal, hogy teremtsünk rendet a pályákon, tegyük barátságosabbá, tegyük tényleg olyanná a stadionokat, a labdarúgó-stadionokat és az összes sportrendezvényt, ahova végre tényleg úgy, mint régebben, családok, gyerekek a hétvégén kilátogathatnak. Azt szeretném javasolni, ami javaslatot másodszor tettem. Bánki Erik elnök úr, ha figyelt, akkor egy olyan javaslatot tettem, ami egyszerűbbé tenné az adatkezelést, ami eloszlatná azokat a kételyeket, amelyek a gyanakvókban felmerülnek, hogy itt a megfigyelés és mindenféle egyéb, hiszen a törvényben benne van, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal is delegálhat egy megfigyelő személyt... (Dr. Apáti István: AVH.) Alkotmányvédelmi Hivatal, bocsánat, most már az új nevén, delegálhat ebbe a megfigyelő szervezetbe egy embert.

Tehát azt gondolom, hogy a törvény céljával mi egyetértünk, azonban azt a módszert, ahogyan ezt meg kívánják valósítani a kormánypárti képviselőtársaim, azzal viszont egyelőre nem tudunk egyetérteni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hatperces időkeretben Szilágyi György képviselő urat illeti a szó.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tehát akkor folytatnám, ami az előbb megszakadt. Az 5. és a 11. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Itt arról van szó, hogy lesz ez a minősítő bizottság. Kérdés egyébként, hogy tényleg mekkora terhet fog róni a rendőrség költsége elvileg az egyesületekre.

Azt nem tudom, hogy ebben a minősítő bizottságban majd a mentőszolgálat, a katasztrófavédelem vagy az igazságügyi tanács hivatala, tehát ki lesz az, aki meg fogja önöknek mondani, hogy ha a Ferencváros Zalaegerszegre megy, akkor nem igazán kell rendőr. Mert a Ferencváros- és a Zalaegerszeg-szurkolók nagyon-nagyon jóban vannak egymással, soha semmilyen összetűzés, még csak verbális összetűzés sem történt közöttük az elmúlt húsz évben. Vagy ugyanez igaz például az Újpest és Szombathely viszonylatában. Tehát ki lesz az, aki majd segít önöknek abban, hogy mondjuk, egy Zalaegerszeg-Ferencváros mérkőzésen ne kelljen a zalaegerszegi klubnak több millió forintot kifizetni önök felé azért, mert a Ferencváros látogat hozzájuk, hiszen nem várható semmilyen kimondott és különös rendbontás. Szóval, azért ezeket én aggályosnak tartom, hogy ez hogyan és miképpen lesz.

A 11. ajánlási pontban az olvasható, és ezt szeretné kivenni Schiffer András képviselő úr, hogy a normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény térítés ellenében végzett biztosításához szükséges rendőri erő- és eszközigényt, valamint annak ellenértékét a rendőrség és a szervező a tervezett rendezői létszám, a sportlétesítmény biztonságtechnikai állapota, a sportrendezvény időtartama, valamint a szükséges rendőri létszám figyelembevételével határozzák meg. Ebben a pontban le van írva az a másik két nagyon lényeges célja ennek a törvénynek, ami meg fogja határozni - és ez is bizonyos körökhöz köthető lesz majd, nem tudom, lehet, hogy erre államtitkár úr választ is tud nekem adni -, hogy kik fognak jelentős bevételekre szert tenni ennek a törvénynek a hatására.

Ez a két dolog; az egyik a rendezői létszám, tehát leírja a törvény azt, hogy a rendezőknek, akik már mérkőzéseken lesznek, most majd nem lesz elég az, hogy legyen egy igazolványuk arról, hogy ők elvégeztek bármilyen tanfolyamot, hanem kell még egy úgynevezett speciális igazolvány, ami most még nincs meghatározva, nincs megnevezve, hogy csak ilyen speciális igazolvány és speciális képzés után végezhetnek majd teendőket a stadionokban. Ki fogja ezeket a képzéseket végezni? Mennyiért fogják végezni ezeket a képzéseket? Ki fogja kiállítani ezekről a tanúsítványokat? Tehát gondolom, már megvan azért az elképzelés, hogy melyik lesz az a kör, amelyik ezeket a képzéseket csinálhatja. Mert hogyha nem lesz meg, akkor nem tudnak rendezőket állítani, ha nem tudnak rendezőket állítani, akkor meg a rendőrségnek fognak fizetni, tehát akkor itt ez az ördögi kör be fog zárulni.

A másik, ugye, a sportrendezvényeknél a biztonságtechnikai állapot. Akkor lehet, úgy kellene ezt csinálni, hogy elkezdjük felújítani infrastrukturálisan a sportcsarnokokat és sportlétesítményeket - mindjárt komfortosabbak, mindjárt biztonságosabbak lennének ezek a sportlétesítmények -, majd amikor elkezdtük felújítani vagy fölépítettünk egy új stadiont, akkor természetesen ezzel párhuzamosan beépítünk egy megfelelő biztonsági rendszert is. Mi nem ezt csináljuk, hanem előre meg nem határozott, minőségileg körül nem írt, árban meg nem határozott biztonsági rendszereket fogunk beépíteni - kell beépíteni - a mostani lezüllött infrastruktúrájú stadionokba. Majd hogyha esetleg fölújítjuk, akkor meg megint lebontjuk őket. Gondolom, ez valakinek egy biznisz. Ezt már elmondtam, hogy úgy néz ki, a Fidesz-kormánynál állandóan ez van, ez kicsit ilyen fóbia lehet, hiszen Deutsch Tamás is megvásárolta a beléptető kapukat, és valahol ott porosodnak még mindig több milliárd forintért valamelyik raktárban.

Tehát lezárva és összefoglalva: mi is maximálisan támogatnánk azt, hogy minél nagyobb rend legyen a stadionokban, minél nagyobb biztonság legyen a stadionokban, az ilyen javaslatokat a Jobbik Magyarországért Mozgalom maximálisan támogatja. Meggyőződésünk, hogy ez az előttünk fekvő törvényjavaslat nem a sport érdekeit szolgálja, ezért mi azt szeretnénk, hogy ha önöknek tényleg az a fontos, hogy a sport érdekeit szolgálja a kormány, és fontos a sport nekik, akkor vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, és nyújtsanak be egy olyat, amelyik valóban a sport érdekeit fogja szolgálni, és nem a rendőrség érdekeit és nem a rendőrséghez köthető körök pénzügyi érdekeit fogja szolgálni, és nem azt fogja szolgálni, hogy fényképes adatbázisokat, fényképes listákat készítsenek, és elvileg az 1984-es orwelli álom bő túlszárnyalása legyen. Hiszen ez már azon túlmegy, amilyen megfigyeléseket önök ebben az országban létesítenek, amilyen megfigyeléseket akarnak, és amilyen diktatúrát akarnak kiépíteni. Teljes mértékben egy diktatúrát, egy ellenőrző, az állampolgár minden egyes lépését, minden egyes lélegzetvételét ellenőrző diktatúrát építenek ki.

Köszönöm szépen. Arra kérem önöket, vonják vissza ezt a törvényt, ha a sport tényleg fontos önöknek. (Taps a Jobbik soraiban.)

(19.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Kontrát Károly államtitkár úr jelzi, hogy most kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök annak, hogy erről a törvényjavaslatról ilyen élénk, jó hangulatú vita bontakozott ki a részletes vita során. És azt is mondhatom, hogy az általános vitában is több órás vita zajlott. Mindjárt a legelején szeretném megköszönni azoknak a képviselőtársaimnak és frakcióknak, akik támogatták és támogatják ennek a javaslatnak az elfogadását.

Szeretném elöljáróban elmondani és leszögezni, hogy ennek a törvényjavaslatnak egyetlen célja van. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a stadionok, sportpályák biztonságát, az odalátogató állampolgárok, nézők, szurkolók, sportolók biztonságát elősegítse. Ennek nincs más célja, mint amit a törvényjavaslat megfogalmazott, leírt. Itt nincsenek hátsó szándékok. Szeretném jóindulatúan föltételezni, jóhiszeműen föltételezni, hogy jobbikos képviselőtársaim hozzászólásait csak az motiválta, hogy nem értették meg ennek a törvényjavaslatnak a lényegét, hogy félreértették ezt a törvényjavaslatot (Szilágyi György: Hülyék vagyunk.), és azért tették meg ezeket a rettenetes víziókat felvázoló, orwelli és egyéb jelzőkkel értékelhető hozzászólásokat, és fogalmazták meg kételyeiket vagy félelmeiket. (Dr. Apáti István közbeszól.)

Szeretném önöket, tisztelt képviselőtársaim, megnyugtatni. Nyugodjanak meg, ez a törvényjavaslat csak a rendbontókra, csak a jogsértőkre vonatkozik. Aki a törvényt, a jogot tiszteletben tartja és követi, annak semmilyen félnivalója nincs. Azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását követően, a törvény hatálybalépését követően nagyobb biztonságban lehetnek azok, akik kilátogatnak a magyar pályákra vagy a stadionokba, hiszen csak a csapatoknak kell szurkolni, hiszen csak a mérkőzéseket, a sportversenyeket kell nézni. Nem kell attól félni, hogy esetleg valamiféle bántódásuk lesz.

És még egy gondolatot engedjenek meg, ami a rendőrséget illeti, úgy gondolom, teljesen megalapozatlan volt az a két jobbikos képviselő által megfogalmazott vélemény, hogy ezeket a balhékat zömében a rendőrség provokálta ki. Ezt ők sem gondolták komolyan. (Szilágyi György: Hülyeségeket beszélünk. - Dr. Apáti István: Ismerjük az állományt.) Úgy gondolom, teljesen megalapozatlan ez a kijelentés.

Ami pedig itt a részletes vitában elhangzott néhány érdemi hozzászólást érinti, többek kifogásolták, hogy a Btk.-ban már jelenleg is van olyan szankciórendszer, ami bizonyos bűncselekményeket szankcionál. Én korábban az általános vitában is elmondtam, a részletes vita legelső hozzászólásában is, amikor két percben reagáltam, hogy ez egy új törvényi tényállás, amit ez a törvényjavaslat megfogalmaz. Valóban vannak olyan törvényi tényállások a büntető törvénykönyvben, amelyek lehetővé teszik ezeknek a jogsértő cselekményeknek a szankcionálását, de beláttuk, és mindenki látja, aki törvénytisztelő, hogy ezek nem voltak elegendőek. Hiszen azért kellett ezt a törvényjavaslatot benyújtani, mert ezek a szabályok nem biztosították a sportrendezvények rendjét, mert olyan személyek voltak, akik gyakorlatilag jelentős következmény nélkül megsérthették a rendet, megsérthették ezeknek a rendezvényeknek a biztonságát.

Ennek a jogsértő állapotnak a megszüntetését segíti ez a törvényjavaslat, és vezet be egy olyan büntető törvénykönyvbeli tényállást, ami korábban, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint csak szabálysértés volt: ez a sportrendezvény rendjének megbontása. Ez most alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható büntető törvénykönyvbeli tényállásként lesz meghatározva, ha a parlament elfogadja ezt a törvényjavaslatot, amit ezúton is kérek a tisztelt Háztól.

Engedjenek meg nekem további észrevételeket (Szilágyi György közbeszól.), amelyek elhangzottak egyrészt ma a részletes vitában, illetőleg kapcsolódnak a benyújtott 11 módosító indítványhoz. A kormány nem támogatta azokat a javaslatokat, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a törvényjavaslat célkitűzéseivel, így, ahogy elmondtam, nem volt támogatható, hogy a rendbontások ne váljanak bűncselekménnyé, vagy az egyes adatkezelésre vonatkozó időtartamokat rövidítették volna meg.

A kiemelt kockázatú mérkőzésekkel kapcsolatos álláspontot már korábban ismertettük. Úgy gondolom, hogy a benyújtott javaslat megfelelő megoldást talál ennek a problémakörnek a megoldására.

Támogattuk viszont azokat a javaslatokat, amelyek a törvényjavaslat koncepciójába illeszkedő pontosítást, kiegészítést hajtanak végre. Ilyenek voltak a biztonsági referensek alkalmazási kötelezettségének labdarúgás sportágra szűkítése vagy a közigazgatási bírságok alkalmazási körének az öt látványsportágra való szűkítése.

Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, azt mondhatom, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén döntő lépést teszünk a sportpályákon megjelenő huliganizmus jelenségének visszaszorítása érdekében, és ez a sportbiztonság növelését szolgálja. A sportbiztonság növelése pedig része a közbiztonság javításának. Arra kérem ezért a tisztelt Házat, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot, hiszen ezzel nagy lépést teszünk a sportbiztonság megvalósítása érdekében.

Még egy tényre hadd hívjam föl a tisztelt Ház és a nyilvánosság figyelmét. A Jobbik képviselői számos kritikát fogalmaztak meg mind az általános vitában, mind a mai részletes vitában a törvényjavaslattal kapcsolatban. De egyetlenegy módosító indítványt sem tettek. (Szilágyi György: Nem figyelt, az általános vitában elmondtuk, hogy nem nyújtunk be módosító javaslatot.) Egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be, pedig megtehették volna, hiszen ez része a parlamenti politizálásnak. (Dr. Apáti István közbeszól.) Elnök úr, kérem, tegye lehetővé, hogy elmondjam a...

ELNÖK: Tessék, államtitkár úr! Hallgatjuk, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Persze, azt szokták mondani, hogy az igazság fáj (Szilágyi György és dr. Apáti István hangosan felnevet.), és ezért reagálnak ilyen fájdalmasan a jobbikos képviselőtársaim. (Szilágyi György: Idáig 1800 rendőrt avattatok. - Dr. Apáti István: Még háromezret! - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Hallgatjuk, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: De egyébként valóban, ha fontos lett volna nekik a sportbiztonság, ha fontos lett volna az, hogy a magyar sportpályákon rend legyen, biztonság legyen, akkor megtehették volna, hogy a törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtottak volna be - de nem tették.

Egyébként itt is elmondom, már korábban elmondtam a Házban, hogy a Jobbik a közbiztonság érdekében több alkalommal megerősítő nyilatkozatot próbált tenni. De a jelentős törvényjavaslatokat, mint a szabálysértési törvényt, amikor is a tulajdon elleni szabálysértés elzárással lett büntethető, a Btk.-módosítást, a három csapás törvény bevezetését nem támogatták. (Szilágyi György: Rossz törvényekhez nem nyújtunk be módosító javaslatot.)

A Jobbiknak ez az igazi arca. (Szilágyi György: Pintér úr előélete!) Csak beszélnek, beszélnek a rendről, a közbiztonságról, de amikor lehetőségük nyílna arra, hogy ezért mint törvényalkotók tehetnének, hiszen önöket a szavazók azért szavazták be a parlamentbe, önök szokták elmondani, ide a tisztelt Ház falai közé, hogy képviseljék ezeket a programpontokat, amelyeket önök megfogalmaztak, nos, önök ennek nem tesznek eleget. Becsapják a választóikat, önök nem akarnak rendet, önök nem akarnak közbiztonságot, önök nem akarnak sportbiztonságot. (Szilágyi György és dr. Apáti István folyamatosan közbeszól.) Nagyon sajnálom. De abban bízom, hogy a parlament többsége támogatni fogja, és ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával jelentős lépést teszünk a sportbiztonság megvalósítása felé.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Apáti István: Éljen a párt!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! A következő napirendi pont tárgyalása előtt átadom az ülés vezetését Balczó Zoltán alelnök úrnak.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)