Készült: 2024.03.28.10:56:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

259. ülésnap (2005.11.02.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás pénzügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 29:14


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Felzárkózás, foglalkoztatás és fejlesztés - ez jellemzi a jövő évi költségvetést, ennek jegyében készítette el a kormány a költségvetés tervezetét. És még valami: a fegyelem. Olyan költségvetés készült, amely szakítva számos korábbi kormány gyakorlatával, nem vette figyelembe a jövő évi választásokat, mert nem pártérdekeket, hanem az ország folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődését kívánja szolgálni.

Olyan költségvetés készült, amely nem hajlandó aránytalan, a gazdaságra és a lakosságra méltatlan áldozatokat hárító intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy többségében jó szándékú, de irreális célokat valósítsunk meg. Olyan költségvetés készült, amely hozzájárul a magyar gazdaság felzárkóztatásához, a lakosság életkörülményeinek és boldogulásának javításához, amely újabb lehetőségeket biztosít a foglalkoztatás további növeléséhez. Olyan költségvetés készült, amely keretet biztosít a vállalkozások sikeres működéséhez, és az állam lehetőségeit maximálisan kihasználja a fejlesztések érdekében. Olyan költségvetés készült, amely előrelépést jelent a lakosság, elsősorban a nyugdíjasok és a nehéz helyzetben élők szociális biztonságának megerősítésére. Olyan költségvetés készült, amely maximálisan kihasználja az Európai Unióhoz való csatlakozásunk lehetőségeit. Olyan költségvetés készült, amely biztosítja a kormány száz lépés programjának sikeres megvalósítását.

Fegyelmezett költségvetés készült. A fegyelmet azért hangsúlyozom, mert úgy gondoljuk, hogy mindenre lesz pénz, amire szükség van, de az adófizetők pénzével a korábbiaknál is szigorúbban kell bánni mindenkinek, legyen az minisztérium, költségvetési intézmény vagy bármilyen más, költségvetési forrást felhasználó szervezet az országban és határainkon kívül.

Tisztelt Képviselők! Mennyi pénzre is számíthatunk a jövő évben? Gondolom, önmagában nem mond túl sokat, ha azt közlöm, közel 11 ezer milliárd forintra. Ezért is tartom fontosnak, hogy elmondjam, ez a 11 ezer milliárd forint minden egyes állampolgárra 89 899 forintot jelent jövőre s havonta. (Font Sándor: Terhet.) Ennyit kíván költeni az állam a több mint tízmillió állampolgára mindegyikére azért, hogy biztonságban legyen, jólétben éljen, a gyermekek az iskolában okosodhassanak, mind több felnőttnek legyen munkája, aki rászorul, megkapja az egészségügyi szolgáltatásokat, legyen hol lakni, sportolni, élni, szórakozni.

 

(8.40)

89 899 forint állampolgáronként, havonta 2006-ban. Az idén erre a célra a törvény mindenkinek havonta 84 797 forintot biztosít. Tehát jövőre mindenkinek több jut, mégpedig 6 százalékkal több. Ha az elmúlt éveket is figyelembe vesszük, akkor 2002-höz képest ez a többlet meghaladja a 60 százalékot. A 2002-es költségvetés alig tudott 55 ezer forintnál többet adni valamennyiünknek havonta.

Tisztelt Képviselők! Nézzük, honnan teremtjük elő, és részleteiben mire kívánjuk költeni az említett 11 000 milliárd forintot, vagyis valamennyiünknek a havi 89 899 forintot. Ahogy már említettem, a költségvetés egyik legfontosabb célja a felzárkózás, a modernizáció, az, hogy egyre inkább megközelítsük azt a gazdasági teljesítményt, ami az Európai Unióban megszokott, és természetesen azt az életszínvonalat is, ami a Közösségben, annak régebbi tagországaiban általános.

Ahhoz, hogy mindehhez közelebb kerüljünk, tartósan az Európai Unió átlagánál gyorsabb ütemű növekedésre van szükség, de arra is, hogy a növekedés folyamatosan fenntartható legyen. E célokat tekintve eddigi eredményeink kedvezőek. Kedvezőek, mert a bruttó hazai termék növekedése folyamatosan 2-3 százalékponttal az Európai Unió átlaga fölött alakult az elmúlt években. Kedvezőek, mert újra export- és beruházásvezéreltté vált a gazdaság, a fejlesztések és az erőteljes kivitel az, ami fő motorja a bruttó hazai termék bővülésének. Az idén a GDP, azaz a bruttó hazai termék bővülése inkább a 4 százalékhoz lesz közelebb, mint a 3,5 százalékhoz. Az export volumene 10 százalékponttal lesz magasabb, mint egy évvel korábban, s ezt úgy sikerül elérni, hogy piacaink jelentősen bővülnek, diverzifikálódnak.

Hasonlóan gyors ütemű a beruházások felfutása. Ennek ez évi dinamikája mintegy 7-8 százalékos, köszönhetően az erőteljes feldolgozóipari fejlesztéseknek, s persze a jelentős autópálya-építéseknek is ebben az évben. Az autópályák tovább épülnek, részben állami forrásokból, részben pedig a privát befektetők részvételével. Ebből a szempontból a jövő évi fejlesztés igen jelentős, hiszen lényegesen több mint 200 kilométer hosszúságú autópályát, illetve gyorsforgalmi utat vehetnek birtokba az autósok 2006-ban.

Miközben a gazdaságban igen jelentős a növekedés, az infláció számottevően mérséklődött, hiszen az idén várhatóan már nem fogja elérni a 4 százalékot sem, s jövőre 2 százalék közelében alakul. Ezt támasztja alá, hogy a maginflációs mutató, ami az infláció szezonális hatásoktól megtisztított folyamatait még inkább kirajzolja, már az idén az év közepétől 2 százalékpont alá csökkent. Ebből a szempontból egy kicsit szokatlan lesz a jövő esztendő, hiszen egy inflációs periódusból átlépünk az árstabilitás korszakába.

Gyorsuló, majd tartósan magas infláció jellemezte a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveit, s az előző, fideszes kormány időszakában is 10 százalék közelében volt az éves áremelkedés üteme tartósan. Ezt az időszakot azonban lezárhatjuk, ami, úgy gondolom, mindenki számára kedvező. Viszont kicsit furcsa lesz abból a szempontból, hogy másként kell számolni a béremeléseket. Hozzá kell szokni a jóval kisebb számokhoz; ha gyakorlatilag nincs infláció, akkor így is elérhető a kívánt reálbér-, reáljövedelem-növekedés. Ráadásul a jövő esztendő tekintetében azt is figyelembe kell venni, hogy erőteljesen csökkennek az adók, igen kedvezően változik a személyi jövedelemadózás. Így gyakorlatilag a keresetkiáramlás lassúbb növekedése mellett jelentős reálbér-növekedés következhet be.

Tisztelt Országgyűlés! A kialakult kedvező folyamatok alapján a kormány azzal számol, hogy 2006-ban, illetve a következő két-három évben a magyar gazdaság továbbra is erőteljes ütemben fejlődhet, fenntartható növekedési pályán maradhat. Ebből a szempontból biztató, hogy a világgazdaságban várhatóan az átmeneti mérséklődés után 2006-tól ismét lendületet kaphat a növekedés, ami nagymértékben segíti a magyar export további felfutását, és megalapozza a későbbi évek kiegyensúlyozott növekedését is. A kedvező konjunktúrát persze csak egy versenyképes gazdaság tudja kiaknázni, ezért alapvető, hogy a kormány mindent megtegyen a versenyképesség javítása érdekében. Ennek szellemében készült a költségvetés is, és azok az adórendszerbeli módosítások, amelyek már a jövő évtől, illetve a következő évektől éreztetik hatásukat, és amelyekről hamarosan zárószavazást tart a parlament.

Nemcsak az export további gyors bővülésének kedvezőek a kilátásai, azzal is számolhatunk, hogy ez a jelentős beruházási növekedés is fennmarad a következő években. Ezt ugyanis igényli a gazdaság, igényli az ország gyors ütemű felzárkózása, az a követelmény, hogy jelentős lemaradásunkat az infrastruktúra területén sikerüljön minél előbb behozni. A vállalati beruházási tevékenységet segíti az a jelentős kamatmérséklés, ami az idén végbement, s úgy gondoljuk, mivel a kormány továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát folytat, ezzel további teret biztosít a kamatcsökkentésnek. A fejlesztések finanszírozásában már az idén is jelentős szerepet kaptak az uniós források, s még inkább így lesz a jövő esztendőben.

Egy növekedési pálya akkor fenntartható, ha a fogyasztás, a reálbér-emelkedés, a termelékenység alakulása között megfelelő az összhang. Ez az összhang javaslataink szerint 2006-ban biztosított lesz, hiszen a termelékenység alakulásával arányos reálbér-növekedéssel, s 2-3-3,5 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk.

Tisztelt Ház! Az előzőekben fölvázolt makrogazdasági folyamatok lehetővé tesznek a költségvetési szférában további bérfelzárkózást. Számításaink szerint ezen a területen a bruttó keresetek átlagosan 5 százalék körül növekedhetnek a jövő esztendőben. A kormány úgy gondolja, indokolt, hogy bizonyos területeken eltérően emelkedjenek a reálkeresetek. Lehetővé teszi, hogy a hivatásos szolgálati viszonyban lévők meghatározott körében a reálkeresetek kiemelten növekedjenek. Átlagon felül javítani kívánja a kormány a rendőrség és a határőrség végrehajtó állományának bérezési feltételeit. El kívánjuk ismerni a rendvédelmi szerveknél a szolgálatot teljesítők társadalmilag rendkívül fontos munkáját. Nem a kormány dönt arról, hogy milyen konkrét mértékek és összegek kerüljenek be a költségvetési tervezetbe a köztisztviselői illetményalappal, valamint a közalkalmazotti illetménytáblával kapcsolatban. Ezek a kérdések az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban, a Rendvédelmi Szervezetek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumán folyó tárgyalások eredményeiként fognak eldőlni.

A növekedés csak akkor lehet tartós, csak akkor eredményezheti a polgárok életszínvonalának folyamatos javulását, ha megfelelő egyensúlyi feltételeken nyugszik, érvényesítjük a költségvetési fegyelmet. A kormány fenn kívánja tartani a szigorú és takarékos költségvetési politikát, mert ez szükséges ahhoz, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön a deficit, megfelelő szinten maradjon az államadósság a hazai össztermékhez viszonyítva, és hogy tovább csökkenhessenek a kamatok, nem utolsósorban pedig azért, hogy 2010-ben bevezethessük Magyarországon az eurót fizetési eszközként. A fiskális politika arra törekszik, hogy 2008-ig elérje a konvergenciaprogramban kitűzött deficitcélt is. Ennek érdekében jövőre 1,4 százalékponttal lesz kisebb az eredményszemléletű, nyugdíjreform miatti kiadásokkal korrigált államháztartási hiány. Az idén azzal számolunk, hogy a deficit 6,1 százalékot tesz ki, jövőre ez a bruttó hazai termék 4,7 százalékára csökken. Ez a hiánycsökkentés úgy valósul meg, hogy az ötéves adóreform keretében az állam lemond az adóbevételek egy részéről, mert azt reméli, hogy ettől javul a gazdaság versenyképessége, nő a foglalkoztatás, gyorsabbá válik a növekedés, és hosszabb távon ez is segít az állami feladatok finanszírozásában. A kormány az államháztartás egyensúlyát az állam által vállalt feladatok áttekintésével, a közszféra hatékonyabb működtetésével, a bürokrácia mérséklésével kívánja megteremteni.

Tisztelt Országgyűlés! Most nézzük részleteiben, mit is terveztünk a jövő évi költségvetésben!

A jövő évi költségvetés egyértelmű nyertesei a családi támogatások átalakításával a gyermekes családok. A családi támogatások rendszere igazságosabbá válik, és az erre fordított pénz is több lesz. Igazságosabbá, mert eddig az alacsonyabb jövedelműek nem tudták igénybe venni az adókedvezmény nyújtotta segítséget. Most ez mindenki számára hozzáférhető lesz attól függően, hogy mekkora család, hány gyermeket nevelnek. A családi támogatásokra fordított összes költségvetési támogatás az idei előirányzatokhoz képest 142 milliárd forinttal nő, ezen belül a családi pótlék 126 milliárd forinttal emelkedik. A havi családi pótlék összege átlagosan 80 százalékkal lesz magasabb. Ez a költségvetés sokat költ a családi pótlékra, a gyermekek támogatására, és sokat költ az oktatásra is. Az oktatási kiadások egyaránt szolgálják felzárkózásunkat, a fejlesztéseket és a foglalkoztatást is, persze csak akkor, ha ezt a pénzt sikerül jól elkölteni. Ezért is tervezzük jövőre az oktatási rendszeren belül a szakképzés és a felsőoktatás átalakítását. A felsőoktatás 2006-ban jelentős költségvetési többletforráshoz jut. Azt is mondhatjuk, hogy a költségvetés nyertesei a többgyermekes családok a növekvő családi pótlék következtében, a továbbtanuló fiatalok, akik jelentős számban szerezhetnek magasabb színvonalú, értékesebb képesítést.

(8.50)

A felsőoktatási intézmények a jövő évben 14 milliárd forinttal több támogatással rendelkeznek, mint ebben az évben. Ez a mintegy 8 százalékos növekedés tükrözi a kormány elkötelezettségét a felsőoktatás szakmai fejlesztése iránt.

Jelentős összegek jutnak az infrastrukturális fejlesztésekre is, így diákotthonok építésére, egyéb oktatási célú beruházásokra. E pénzek egy része a központi költségvetésből, más része uniós támogatásokból, harmadik része pedig - úgynevezett PPP-programok keretében - az üzleti szférából származik.

A hallgatói ösztöndíjak mintegy 30 százalékkal, a kollégiumi, valamint a tankönyv-, jegyzet- és sport-, illetve kulturális támogatások mintegy 50 százalékkal növekednek a következő tanévtől.

Az oktatásban a szerkezeti átrendezésre azért van szükség, hogy jobban sikerüljön kielégíteni a munkaerőpiac igényét. Ezen a piacon ugyanis egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, főleg a szakképzett munkások hiányoznak nagyobb számban Magyarországon. Ezért hozott döntést a kormány a szakképzési rendszer átalakításáról. Növelni szükséges a képzés színvonalát, a munkaerőpiac igényeihez igazítani a képzés struktúráját. A fejlesztés célja olyan szakképzési rendszer működtetése, amely állandóan alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz. A szakiskolai fejlesztési program keretében az iskolákban egységes minőségbiztosítási rendszert alakítunk ki.

Tisztelt Országgyűlés! A felzárkózás, a fejlesztés és a foglalkoztatás követelményeit egyaránt érvényesíteni akarjuk a területi kiegyenlítésben, a decentralizációs folyamat továbbvitelében. Olyan Magyarországot szeretnénk, amelyben kiegyenlítődnek a mai jelentős fejlődésbeli különbségek; amely közel azonos lehetőséget tud kínálni minden állampolgárának, éljen az nagyvárosban vagy kistelepülésen, a Dunától nyugatra vagy keletre eső részein az országnak. A felzárkózást, kiegyenlítést szolgáló fejlesztésekben már eddig is jelentős az uniós programok szerepe, jövőre még inkább az lesz. 2006-ban lényegében befejeződnek az Unió előcsatlakozási alapjaiból támogatott regionális és határ menti programok, ugyanakkor felgyorsul a regionális operatív program végrehajtása. A hazai társfinanszírozással együtt ez összességében 58 milliárd forint támogatást jelent jövőre, ami közel duplája az ideinek.

A tisztán hazai finanszírozású, nagyrészt decentralizált támogatási rendszerben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására koncentrálunk. Fontosnak tartjuk a munkahelyteremtő, önkormányzati és turisztikai fejlesztési célok megvalósulását. Elsősorban ezek segítik a kormány kihelyezett ülésein felvetett problémák megoldását. Jövőre a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok több mint 66 milliárd forint támogatásról dönthetnek. Ez lehetőséget nyújt a hátrányos térségekben új munkahelyteremtő és önkormányzati fejlesztésekre egyaránt. Azzal számolunk, hogy a következő két évben az ilyen beruházásokat 15 milliárd forinttal fogják támogatni.

A keretből mintegy 10 milliárd forint használható fel az ország 48 leghátrányosabb kistérségében az önkormányzatok alapvető infrastrukturális fejlesztéseire. Mintegy 4 milliárd forint jut arra, hogy a régiók felkészülhessenek az Unió következő hétéves költségvetéséből igénybe vehető források fogadására. Azzal számolunk ugyanis, hogy ezek a források, bár nincs még közösségi döntés e tekintetben, jóval nagyobb lehetőséget biztosítanak, az eddigieknél lényegesen több pénzhez juthatunk, így érdemes már időben felkészülni. A decentralizált támogatási keretek mintegy 71 százalékával a régiók, míg 29 százalékával a megyék rendelkeznek.

Tisztelt Országgyűlés! Az a tervezet, amit most tárgyalunk, Magyarország második teljes uniós évének a költségvetése, hiszen a tavaly májusi csatlakozást követően csak törtévben tudtuk igénybe venni a számunkra megnyíló forrásokat, és igazából még az idei esztendő is a felkészülés éve volt. Ez a felkészülés azonban jól sikerült. Egyre több beruházás, fejlesztés jut el a megvalósulás, sőt a befejezés fázisába. Így nő a felhasznált uniós támogatások összege is Magyarországon.

A magyar költségvetésben megjelenő és azon kívüli közösségi forrásokat tekintve 2006-ban közel 500 milliárd forintnyi európai uniós pénz áll rendelkezésre Magyarországon. Ezzel szemben Magyarország befizetése az Európai Unió közös költségvetésébe 2006-ban 217 milliárd forint lesz. Mint ahogy az idén, jövőre is a költségvetés biztosítja azt a forrást, amely szükséges ahhoz, hogy az uniós pénzeket igénybe tudjuk venni. Erre a célra 140 milliárd forintot irányoz elő a tervezet, és ezen túl külön forrásokat biztosít a 2007-től megnyíló új uniós támogatások fogadására is. A következő években várhatóan jelentős nagyberuházások, komoly fejlesztések indulnak, ezek előkészítésére 20 milliárd forint áll rendelkezésre, és lehetőség nyílik további, ugyanilyen nagyságú kötelezettség vállalására is.

Tisztelt Ház! A mezőgazdaságban nemcsak fejlesztési, hanem jelentős összegű uniós jövedelemkiegészítő támogatásban is részesülhetnek a termelők 2006-ban. Ez az ágazat kétségtelenül nyertese az uniós csatlakozásnak. Minden forrást egybe véve az agrárágazat jövőre 400 milliárd forinttal gazdálkodhat. A központi költségvetés összesen 161 milliárd forintot biztosít. Az Unióból a költségvetésen keresztül érkező források nagysága mintegy 86,5 milliárd forint; a többi tétel költségvetésen kívüli, ezek között a legnagyobb a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása, ami 109 milliárd forintra emelkedik jövőre; a piaci támogatás összege, amely 44 milliárd forintot tesz ki 2006-ban.

Mindezek alapján az agrárágazat összesített támogatása az elmúlt években ugrásszerűen növekedett, hiszen 2001-ben, illetve 2002-ben még csupán 200 milliárd forint jutott évente erre a szférára, 2004-től emelkedett 300 milliárd forint fölé, és 2006-ban elérjük a 400 milliárd forintot.

Tisztelt Képviselők! Emelkedik a helyi önkormányzatok támogatása is - igaz, ezt sokan kétségbe vonják. Persze a megfelelő összehasonlítást csak úgy tudjuk megtenni, ha a változásokat is figyelembe vesszük, hiszen jövőre már nem az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításáról, mivel az részévé válik a megemelt családi pótléknak. Csökkenti a fizetési kötelezettségeiket, hogy mérséklődik, majd meg is szűnik jövőre a tételes egészségügyi hozzájárulás. Lényeges változást hoz az önkormányzatok számára, hogy 25 százalékról 20 százalékra csökken az általános forgalmi adó általános kulcsa. Mindezeket figyelembe véve az önkormányzatok támogatása 2 százalékot meghaladó mértékben nő a következő évi költségvetésben, vagyis várhatóan az inflációt meghaladóan bővülnek a forrásaik.

A bürokrácia csökkentése, az olcsóbb állam kiépítése persze nemcsak a központi közigazgatás számára jelent feladatot, fontos az is, hogy a helyi államigazgatás is ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon. Terjedőben vannak a többcélú kistérségi társulások. Ezek 2006-ban is jelentős támogatásra számíthatnak, mégpedig most már alanyi jogon. Az ilyen társulások csaknem teljeskörűen létrejöttek az ország több mint felében.

Több területen az önkormányzatok előbbre léphetnek, kiterjeszthetik szolgáltatásaikat. A bölcsődék, óvodák mellett az általános iskola rászoruló, alsó tagozatos tanulói is ingyenesen étkezhetnek az év egészében. Jövőre 30 százalékkal nő a 75 éven felüli, egyedülállóknak juttatott időskorúak járadéka, amelyet az önkormányzatok folyósítanak.

Azt már említettem, hogy megváltozik a családtámogatási rendszer, és azt is, hogy ez módosítja az önkormányzatok feladatait. A megváltozott családtámogatási rendszerhez igazodik a helyi szociális segélyezés kerete is. A rendszeres szociális segély jobban illeszkedik a családok összetételéhez, a korábbi 80 helyett a nyugdíjminimum 90 százalékáig egészíti ki a rászoruló családok átlagjövedelmét. A segély nem szűnik meg automatikusan, ahogy az egyik családtag munkába áll, hanem még egy ideig átmenetileg jár, éppen azért, hogy érdemes legyen munkát vállalni, ismét belépni a munkaerőpiacra.

Bővülnek a közfoglalkoztatás lehetőségei, és folytatódik a közcélú munka is, ami szintén lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy minél több rászorulót segítsenek munka biztosításával is.

Az uniós források igénybevétele az önkormányzatok lehetőségeit is nagyban bővíti. A sikeres pályázatok előkészítésében ugyanúgy segítséget nyújt a kormány, mint a szükséges saját erő megteremtésében. Ez utóbbi, jól bevált támogatásra 2006-ban is 7,5 milliárd forintot különítettünk el. Az év elején elindítjuk az önkormányzati garanciarendszert, amely további fejlesztési hitelek felvételét teszi lehetővé az önkormányzatok számára.

Az Európai Unió fejlesztési alapjaiból és a központi társfinanszírozásból származó bevételeket is figyelembe véve az önkormányzati támogatások több mint 7 százalékkal haladják meg, természetesen összehasonlító szerkezetben, a 2005. évit.

(9.00)

Tisztelt Országgyűlés! Jövőre tovább emelkednek a nyugdíjak. A társadalombiztosítás kifizeti a teljes tizenharmadik havi nyugellátást is, vagyis annak az 56. heti részét is megkapják a nyugdíjasok. Azzal számolunk, hogy a nyugdíjak több mint 4 százalékkal emelkednek, figyelembe véve a keresetek és a fogyasztói árak alakulását is. A tizenharmadik havi nyugellátást mintegy 2,7 millió nyugdíjas kapja meg. Mindezt együttvéve az egyéni nyugdíjak reálértéke 4 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy az elmúlt három év és a következő egy év alatt jelentős felzárkózást sikerült végrehajtani nemcsak a bérekben, hanem a nyugdíjakban is Magyarországon. Ennek ellenére szükség van a nyugdíjak korrekcióját szolgáló programra is. Ennek első lépését már a jövő évi költségvetésben terveztük, mégpedig a 2006. január 1-je előtt megállapított 50 százalékos özvegyi nyugdíjak 10 százalékos emelésével.

A Nyugdíj-biztosítási Alap a szolgáltatásait alapvetően a befizetett járulékokból fedezi, azonban összességében kevesebb a járulékbevétel, mint a kifizetendő nyugdíjszolgáltatás, a központi költségvetésnek is segítenie kell. Jövőre a központi költségvetés 473 milliárd forinttal, a teljes bevételi főösszeg közel egynegyedével finanszírozza a Nyugdíj-biztosítási Alapot. Az idei esztendőhöz képest a növekedés valamivel több, mint 12 százalék.

Jelentős a változás a másik tb-alap, az Egészségbiztosítási Alap finanszírozásában is. Létrejön a nemzeti kockázatközösség. Ez azt jelenti, hogy mindazok után, akik igazoltan nem fizetnek járulékot, mert például nyugdíjasok, gyesen, gyeden vannak vagy regisztrált munkanélküliek, és természetesen igénybe veszik a szolgáltatásokat, a központi költségvetés közvetlenül átutalja a pénzt. Jövőre a központi költségvetés így több mint 300 milliárd forintot utal át, és így az alap tervezett hiánya csupán a tizede lesz az ideinek, a tervek szerint 31,8 milliárd forint.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén belül a gyógyszertámogatások előirányzata figyelembe veszi azt a megállapodást, amelyet a kormány a gyógyszergyártókkal kötött ebben az évben. Az előirányzat, valamint a várható gyártói befizetések, továbbá a receptet felíró orvosok ösztönzése a lakosság gyógyszerellátását biztosítani fogja. Az érdekeltségi rendszerhez szükséges forrás a költségvetésben rendelkezésre áll.

Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során is nagyon hatékony kapcsolat alakult ki az Állami Számvevőszékkel. A Számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra, viszont az is tény, hogy több ponton kifogásokat is megemlített.

A Számvevőszék felvetésének egy részét, mint minden évben, az idén is már a tervezés során figyelembe vettük. Elkészült a hároméves gazdasági fejlődési pályát bemutató kitekintés, ez tartalmazza az államháztartási hiány uniós módszertan szerinti pályáját is 2008-ig. Ugyancsak a Számvevőszék javaslatára bemutatjuk azokat a kötelezettségeket, amelyek több évre meghatározzák a költségvetési kiadásokat, így például a PPP-beruházások helyzetét és a jövő évekre vonatkozó terheit is. E táblázatok a fejezeti füzetekben kaptak helyet, azaz valamennyi képviselő számára megismerhetővé váltak mára.

Fontos megállapítása a Számvevőszéknek, hogy a központi költségvetés 2006. évi vám- és adóbevétel-előirányzatainak megalapozottsága összességében az elmúlt évekhez képest javult. A bevételi előirányzatok kialakítása során a legreálisabbnak vélt változatot terjesztettük az Országgyűlés elé. Az ellenőrzések megállapították, hogy számos adó tekintetében az előirányzatok alacsony kockázatúak, nagyon magas kockázattal minősített adóbevételi összegeket a Számvevőszék ebben az évben nem talált.

Ami a kiadási oldalt illeti, elfogadjuk azt a számvevőszéki véleményt, hogy a költségvetés tervezésénél kiemelt hangsúlyt kapott a fejezetek intézményrendszerének felülvizsgálata, de a végrehajtásban nem haladtunk a kívánt mértékben előre. Egyetértünk azzal is, hogy a kiadási oldal alapvető reformja a következő évek fontos feladata.

Hadd hangsúlyozzam ismét: az Állami Számvevőszék által készített jelentést a korábbi évekhez hasonló szakmai alaposság jellemezte, amiért szeretném ezúton is köszönetemet kifejezni a Számvevőszék vezetőinek és munkatársainak. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül még egyszer annyit, hogy a jövő évi költségvetés tervezete egyaránt szolgálja az ország gyorsabb fejlődését, a felzárkózásunkat, és azt a pénzügyi fegyelmet, amely szükséges a fenntartható fejlődési pálya folytatásához. Jövőre továbblépünk. Ahogyan azt ígértük, a költségvetés, az államháztartás valamennyiünkre többet költ, havonta 89 899 forintot, amely közel 60 százalékkal több, mint amivel a négy évvel ezelőtti költségvetés tervezésekor számolhattunk.

Ez alapján kérem a képviselőket, hogy a 2006. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot vita után elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai