Készült: 2020.09.19.21:10:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (2011.05.03.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:11


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődlegesen a kormány-tisztviselői, illetve a köztisztviselői törvény felmentésre vonatkozó új szabályait tartalmazza. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság mindkét törvény tekintetében megsemmisítette az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó szabályokat, a kormány-tisztviselői törvény esetében 2011. május 31-ei hatállyal, ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy a jogalkotó széles körű szabadsággal rendelkezik a felmentési jogok szabályozásában. Nem vitatható ugyanis, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését.

A javaslat az említett szabályozási szabadsággal alapvetően a tisztviselő személyével összefüggésbe hozható felmentési okok meghatározásában él nagyobb értékben a korábbiakhoz képest, míg a strukturális felmentési okokat lényegében változatlan formában megtartja, például a létszámcsökkentés vagy az átszervezés esetében. Ennek megfelelően a javaslat alapján felmentéssel meg kell szüntetni a jogviszonyt többek között akkor, ha a tisztviselő a hivatalára méltatlan, munkavégzése nem megfelelő, vezetőjének bizalmát elveszti.

Engedjék meg, hogy mindhárom új felmentési jogcímhez bővebb magyarázatot is fűzzek.

A tisztviselői hivatás ellátásához az igazgatási hozzáértésen felül a tisztviselőknek a viselkedés, magatartás általános normáit meghaladó követelményeknek is eleget kell tenniük. Mindezek alapján a tisztviselő felróható magatartásával nemcsak a rábízott igazgatási munkával együtt járó hivatali kötelezettségeit sértheti meg - például határidő-mulasztás, belső utasítások nem megfelelő végrehajtása, jogszabályok és egyéb előírások be nem tartása -, hanem a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat is megingathatja. Míg az első felelősségi forma érvényesítésére a fegyelmi eljárás szolgálhat, addig az utóbbi szankcionálása nem megoldott; erre tekintettel javasolható a méltatlanság mint rendkívüli felmentési jogcím bevezetése.

A tisztviselő kötelezettsége, hogy szakszerűen lássa el a feladatát. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy szakmai képességei nem érik el azt a szintet, amely szükséges az adott feladatkör ellátásához. Ekkor a korábbi szabályozás szerint a tisztviselőt szakmai alkalmatlanság miatt csak abban az esetben lehetett felmenteni, ha a tisztviselő általában alkalmatlannak minősült a közigazgatási munkavégzésre, a szakmai alkalmatlanság azonban csak valamilyen konkrét feladattal, illetve munkakörrel összefüggésben értelmezhető. Erre tekintettel indokolt önálló felmentési jogcímként meghatározni a nem megfelelő munkavégzést, amely kizárólag az adott munkakör vonatkozásában állapítható meg.

A tisztviselő érdekeit védő garancia, hogy az e jogcímen elrendelt felmentést munkaértékeléssel kell alátámasztani. A felmentés feltétele az is, hogy a munkáltató nem rendelkezik olyan másik felajánlható munkakörrel, amely a tisztviselő számára a szakmai képessége alapján megfelel, vagy az ilyen felajánlott munkakört a tisztségviselő nem fogadja el.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat külön rendelkezik arról, hogy a tisztviselő a vezető iránt szakmai lojalitással köteles ellátni a feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. A javaslat értelmében a szakmai lojalitás hiánya szintén megalapozhatja a tisztségviselők felmentését, ugyanakkor ebben az esetben is lényeges garancia, hogy kizárólag a tisztségviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény támaszthatja alá az e jogcímen történő felmentést.

A javaslat a felmentési okok újraszabályozása mellett garanciális okokból a jogorvoslati eljárás hatékonyabbá tételét is szolgálja. Az új felmentési jogcímekre alapított munkáltatói intézkedések megalapozottságának felülvizsgálata sajátos szakértelmet, tapasztalatot, a közigazgatás belső viszonyainak, eljárásainak, munkamódszereinek elmélyült ismeretét igényli. A közigazgatás belső szervezete és működése gyorsan változhat, ezért megnehezíti a bizonyítást, ha évekre elhúzódik a jogorvoslati eljárás, ráadásul a jogviták sok esetben jelentős perköltséggel is járnak.

Mindezek alapján a sajátos szakértelem, a gyorsaság és a költséghatékonyság iránti igény indokolttá teszi, hogy más országok gyakorlatát is figyelembe véve a közigazgatásban is legyen lehetőség a bírósági eljárást megelőző, belső jogorvoslat igénybevételére. Ennek érdekében a módosítás javaslatot tesz a bírói felülvizsgálat lehetőségének megtartása mellett egy új, országos hatáskörrel rendelkező, belső jogorvoslati fórum, az úgynevezett kormány-tisztviselői döntőbizottság 2012. január 1-jétől történő kialakítására. E belső jogorvoslati fórumhoz a kormánytisztviselő a jogviszonyából származó igény érvényesítése érdekében fordulhat, így különösen a jogviszony megszüntetésével, az összeférhetetlenséggel, a minősítéssel, a teljesítményértékeléssel összefüggésben vagy a fegyelmi és kártérítési ügyekben.

A javaslat a kormánytisztviselők vonatkozásában kiegészíti a célfeladat megállapítására vonatkozó szabályokat. Ezzel megteremti annak a lehetőségét, hogy célmegállapodást kössenek a tárcák közötti együttműködés keretében is, valamint külön megállapodás legyen köthető a kormányzati tevékenységet szolgáló kutatás végzésére. A javaslat értelmében a jövőben az államtitkárok illetményét 20 százalékkal csökkentett mértékben is meg lehet állapítani.

A köztisztviselői törvény kiválasztásra vonatkozó szabályait a törvényjavaslat módosítja, és ezzel megteszi az első lépést a közszolgálati életpályamodell kialakítása felé. A karrierrendszer bevezetése során kétségkívül ezen a területen jelentős lemaradások mutatkoznak, és talán ennek is betudható, hogy 2008-ban egy olyan rendszer kialakítása vette kezdetét, amelyre nemzetközi összehasonlításban szokatlanul sokfajta elem rendszertelen összekapcsolódása - versenyvizsga, pályázat, kompetenciavizsgálat, próbaidő - is jellemző volt. A kiválasztás túlbiztosítása nem növelte, inkább lerontotta a szelekció hatékonyságát, akadályozta a minőségi utánpótlást.

A jövőben a toborzás és a kiválasztás folyamatát egyszerre kell megfeleltetni a minőségi szelekció, a versenyelvűség és a nyitottság szempontjainak, valamint a gyors és rugalmas munkaerő-utánpótlás igényeinek.

(11.00)

Ennek megfelelően az üres munkakör betöltésének módjáról a munkáltatónak kell döntenie. Így a kiválasztási eljárást lefolytathatja önálló hatáskörben, meghívásos eljárás formájában, illetve megbízhatja a személyügyi központot az eljárás lefolytatásával; ez a pályázati eljárás. A javaslatot a kormány a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanáccsal, valamint az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanáccsal több fordulóban egyeztette, illetve további egyeztetéseket is tervez még.

Tisztelt Ház! Ahogy említettem, a törvényjavaslat tartalmazza a felmentésre vonatkozó új szabályokat. Az új szabályozás hiányában a kormány-tisztviselői jogviszony akár munkáltató, akár kormánytisztviselő általi megszüntetése szabályozatlan maradna 2011. június 1-jétől. A felmentési indokok újraszabályozásával, valamint a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások kibővítésével a kormánytisztviselők az alkotmánynak megfelelően hatékony jogvédelmet kapnak. A kormánytisztviselők jogviszonyának megszüntetésére előre kiszámítható módon, kizárólag törvényben meghatározott indokok alapján kerülhet sor.

Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai