Készült: 2020.08.03.18:00:54 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 154 1998.11.30. 0:36  39-697

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Egy mondatot engedjenek meg, bár messze mentünk postabankilag. Ezelőtt körülbelül másfél évvel a Számvevőszék vizsgálta a bankkonszolidációk tapasztalatait, ahol jelen volt Varga államtitkár úr és a mostani pénzügyminiszter, Járai úr is. Akkor már sejteni lehetett, másfél évvel ezelőtt, hogy a bankkonszolidációs folyamatnak nincs vége, még további százmilliárdok várhatók.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 61 1999.05.05. 5:44  45-66

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a megszólalási lehetőséget. Azért nem jelentkeztem korábban, mert a tagolás során a 162. pontig említette az előző szakaszt, majd a mostanit a 164. ponttól, és a 163. pont kimaradt.

(14.20)

Mondandóm lényege a IV. fejezethez kapcsolódik, amelynek az a lényege, hogy a IV. fejezet az Európai Unióban 1997 februárjában kiadott Seveso-II direktíva speciálisan magyar módra honosított változata. Ez a direktíva '99 februárjától hatályos, és Európában eddig csak Finnország vezette be; az Unió többi országa csak tervezi ezt.

Nem tudjuk elképzelni, hogy mi indokolja ennek a szigorú törvénynek a bevezetését, amikor Európában még nem rendelkeznek tapasztalattal. Szakemberek becslése szerint ennek a bevezetése körülbelül 20 milliárd forintba fog kerülni az iparban. Természetesen ezt a 20 milliárdot a magyar vegyiparnak, gyógyszeriparnak, kőolaj-feldolgozó iparnak kell a törvény rendelkezéseinek a kielégítésére invesztálnia. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a Seveso-II néven ismert direktíva honosítása során miért szigorodott ez a direktíva az európai uniós előírásokhoz képest, mert amíg ott bejelentési kötelezettségeket írnak elő egyes helyeken, Magyarországon az előterjesztés szerint engedélyezési kötelezettséget írunk elő. Tehát egy igen szigorú törvényt még szigorúbbá teszünk ennek a változatával.

Ugyanakkor aggodalommal figyeljük, hogy vajon megvan-e az irányító hatóságoknak az a szakismerete, amely ennek a törvénynek az életbe léptetése, valamint működtetése során szükséges. Ugyanis nem tapasztaljuk, hogy megfelelő, kidolgozott szakmai alapok állnak rendelkezésre, hiszen nem ismert, hogy Magyarországon van-e kidolgozott veszélyelemzési rendszer, illetve veszélyelemzési módszer, amely az európai uniós elvárásokat kielégíti. Magyarországon jelenleg nem tevékenykedik olyan szervezet, magánvállalkozás, amely ezeket az elemzési rendszereket és módszereket alkalmazni tudja. Régen, hat évvel ezelőtt működött Magyarországon a Vegyipari és Robbanóipari Felügyelet, de azt hat évvel ezelőtt megvásárolta egy Tüff Freyland nevezetű cég, és nincs Magyarországon olyan vállalkozás, amelyik ezt szakmailag ki tudná elégíteni. Tehát gyakorlatilag újra behozunk egy külföldi vállalkozást a magyar stratégiai iparágakba. Ezt körülbelül ahhoz lehetne hasonlítani, mint ami valamikor volt: elrendeltük a könyvvizsgálók alkalmazását, és Magyarországon nincs szakképzett, alkalmazható könyvvizsgáló. Ezen egy kicsit el kellene gondolkodni. Tudom, hogy a hasonlat nem teljesen tökéletes, de megfontolásra való.

Ugyanakkor a IV. fejezet a természeti katasztrófával azonos alapon kezeli az ipari katasztrófákat. Nem akarom részletezni, hogy azért jelentős különbség van a két katasztrófatípus között; míg egy földrengést és egy tornádót gyakorlatilag lehetetlen megelőzni és annak a hatásait kiküszöbölni, addig egy ipari katasztrófa bekövetkeztét nagyon sok módon lehet - gondolom, ez a fejezet is erre hivatott - megakadályozni.

Ugyanakkor az is érdekes ebben az előterjesztésben, hogy folyamatosan a katasztrófa szót használja, míg a Seveso-II direktívában csak ipari balesetről esik szó; tehát mi még egy kicsit ráfejelünk. Ennek csak másodlagos vonzata, hogy ezzel a lakosságot is erősen irritáljuk, különösen azokat, akik ilyen nagy ipari létesítmények közelében vannak.

Ezért a 163. javaslatot, annak a szellemét elfogadnám, de akkor tartanám helyesnek a bevezetését, ha ennek az alkalmazásáról a nálunk fejlettebb iparral és közigazgatással rendelkező Európai Unióban már tapasztalattal bírnak. Úgy tudom, hogy semmi nem kötelez ebben a témában sietségre minket, bár az EU-hoz való csatlakozás és a törvények harmonizációja mint lecke, előttünk áll, és ez is egy ilyen. De úgy érzem, ebben a témakörben mi egy kicsit eminensek próbálunk lenni.

Köszönöm a megszólalási lehetőséget, elnök úr, és önöknek a figyelmet. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 65 1999.05.05. 0:37  45-66

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Sajnálom, hogy Tállai képviselőtársam félreértett. Egy hasonlatot mondtam, amely, ha jól idézem, úgy hangzott, hogy hasonlít ez a mostani törvénytervezet ahhoz az állapothoz, hogyha Magyarországon a kötelező könyvvizsgáló igénybevételét előírjuk, de Magyarországon nem lenne könyvvizsgáló. (Tállai András a fejét rázza.)

Ez hasonlat volt, ami persze rossz hasonlat, mert Magyarországon voltak könyvvizsgálók, csak talán közérthetőbb az összehasonlítás. Tehát félre tetszett érteni, képviselőtársam. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 80 1999.09.29. 2:03  75-99

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN, a számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság önálló indítványához szeretnék egy pár szó kiegészítést fűzni. Amikor a számvevőszéki bizottság egyes jelentéseket megtárgyal, gyakran felvetődik az a kérdés a bizottsági üléseken, hogy amikor a jelentések végén a Számvevőszék ajánlásokat fogad meg akár a vizsgált szervezet vezetője felé vagy felettes államigazgatási szerv, vagy a kormány felé, a későbbiekben nincs tudomásunk ezeknek az ajánlásoknak a sorsáról. Ezért indítványoztuk, hogy az éves beszámoló keretében az Állami Számvevőszék térjen ki a tárgyévet megelőző évben tett ajánlások megvalósulására; mert ezekről az esetek többségében nincs tudomásunk. Van, amikor az egyes vizsgált intézmények megkapják az előzetes jelentést az Állami Számvevőszéktől, ezt véleményezik, a korrektebbek ehhez a véleményhez csatolják azokat az intézkedési terveket, amelyek a feltárt hiányosságok vagy anomáliák megszüntetését szolgálják. Sok esetben ilyen nem történik, és se a bizottságnak, se az Állami Számvevőszéknek - azokat az eseteket kivéve, amikor utólagos vizsgálatok nem történnek - nincs tudomásuk arról, hogy ezek az ajánlások hogy hasznosulnak.

A bizottság véleményével egyetért az Állami Számvevőszék vezetése, és ezt kedvezően fogadja. Tehát a lényeg az, hogy az elkövetkező években, amikor az Állami Számvevőszék, például a jövő évben, amikor a '99. évi munkáról ad számot, akkor térjen ki a '98-as vizsgálatok során végzett fontosabb ajánlások megvalósítására is.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 90 1999.09.29. 4:08  75-99

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Nehéz helyzetben vagyok, mert a szocialista képviselőcsoport véleménye szinte egy az egyben megegyezik Lotz Károly képviselőtársunk véleményével, hadd ne ismételjem meg szinte szó szerint azt, amit ő elmondott. Csupán azt emelném ki, hogy mind az előterjesztés, mind pedig az a munka, ami mögötte van, az a szakszerűség, korrektség elismerésre méltó, és azt hiszem, hogy az Országgyűlés nevében kérhetjük Kovács Árpád elnök urat, hogy az ÁSZ valamennyi munkatársának tolmácsolja azt az elismerést, amit a többi képviselőcsoport hozzászólói is elmondtak.

Engedjék meg, hogy bár a két évről szóló beszámoló egészéhez egy kissé méltatlan, amit itt ismertetni szeretnék, de úgy érzem, hogy szükséges. Egy olyan kérdést szeretnék idézni a '98-as beszámolóból, a J/951. számon szereplő egyik mellékletéből, amely itt a Házban és a sajtóban is nagyon gyakran szerepelt, de gyakorlatilag tényszerűen eddig még nem került lezárásra. Ezért kérem, nézzék el nekem, hogy tizenhat sort a jelentés mellékletéből olvasok fel, amelynek a címe: Összefoglaló egyes pártok állami ingatlanjuttatásának törvényességi ellenőrzéséről. Ez a vizsgálati jelentés arról szól, hogy a kormány az MDF-nek és a Fidesznek pótlólagosan ingatlant juttatott.

"A vizsgálat megállapítja, hogy a két párt részére történt ingatlanjuttatás mértéke meghaladja a hatpárti megállapodás szerinti jogosultság mértékét. A juttatás mértéke nincs összhangban a törvénymódosítás azon követelményével sem, amely szerint olyan mértékben juttatható ingatlan, amely a választási eredményeik szerint azonos elbírálást eredményez a többi párttal. Az ellenőrzés megállapítása szerint az MDF 2237, a Fidesz 2672 korrigált nettó négyzetméter, választási eredményükkel arányban nem álló többlet-ingatlanjuttatásban részesült.

Az ingatlanjuttatási eljárás törvényességét is meg kellett vizsgálnunk. Itt az állapítható meg, hogy a párttörvény módosítása alapján juttatott három ingatlan közül a Budapest VI. kerület, Andrássy út 105. számú ingatlan esetében az eljárás törvényes volt, míg a Budapest V. kerület, Váci út 38. és a Budapest V. kerület, Széchenyi rakpart 3. számú ingatlanok esetében az eljárásban törvénysértő mozzanatok voltak.

Két utóbbi ingatlan juttatása kormányhatározaton alapul. A döntés megalapozottsága azonban nem volt megfelelő, mivel a kormányhatározat és a meghozatala érdekében készült előterjesztés nem tartalmazott adatot a két pártot törvényesen megillető ingatlanok mértékére, a tulajdonba adni szándékozott ingatlanok méretére és a párttörvény módosítása alapján már tulajdonba adott ingatlanok alapterületére sem.

 

(16.10)

 

Ennek következtében a választási eredményekkel arányban nem álló méretű ingatlanok tulajdonba adása történt meg a kormányhatározat alapján."

Elnézést, hogy ilyen hosszasan soroltam, de úgy érzem, hogy a jelen lévő képviselők nem mindegyike olvassa el valamennyi előterjesztést, és a közvéleménynek erről a jelentésről nincs tudomása.

Még egyszer szeretném elfogadásra javasolni a két év tevékenységéről szóló állami számvevőszéki beszámolót. Köszönöm az elnök úrnak a megszólalási lehetőséget és önöknek a figyelmet.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 68 2000.09.26. 3:17  23-83

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottságban az ellenzéki képviselők nem tartották alkalmasnak általános vitára az előterjesztést, éspedig azért, mert korlátozza a parlament jogkörét. Ugyanakkor észrevételeztük, hogy a kormány a mozgásterét nem a törvényekhez igazítja, hanem a törvényeket módosítja az igényeinek megfelelően. (Bauer Tamás: Úgy van!) Egy kívülálló megkérdezheti, hogy miről beszélünk, amikor egy zárszámadásról van szó, azért, mert a zárszámadáson belül az államháztartási törvényt húsz helyen módosítja, és ezen belül az idei költségvetést is jelentős mértékben.

 

 

(11.10)

 

 

Az államháztartási törvény módosítása kapcsán azért vonja el a parlament jogkörét, mert nem teszi kötelezővé a költségvetési koncepció benyújtását, azaz a főösszegek és a hiány mértékének a parlament által történő jóváhagyását. Megszünteti a gördülőtervezést, amely hároméves kitekintést tenne lehetővé. Kigyomlálja azt a törvényt, hogy az általános választások előtt - legyen ez önkormányzati vagy parlamenti - a kormány köteles elszámolni. Ezt a törvényt pedig a jelenlegi kormányzat a közelmúltban szavazta meg.

Nem tartjuk elfogadhatónak azért, mert a költségvetést módosította az elmúlt évben, parlamenti felhatalmazás nélkül. Az előbb Dancsó képviselőtársam említette, hogy a hiányt módosítások nélkül 4 százalék helyett 3,9-re lehetett csökkenteni. Annak idején javasoltuk a költségvetés módosítását, a kormánypártok ezt nem tartották szükségesnek. (Font Sándor: De nem ezt javasoltátok!) De ugyanakkor, mondhatnám, illegálisan, parlamenti felhatalmazás nélkül, 80 milliárd kiadásától tekintett el, visszafogta a lakásépítési programot, az infrastruktúrafejlesztést, valamint a nagy elosztórendszerek reformjához hozzá se kezdett, és valószínűleg ezek után már hozzá se fog, annak ellenére, hogy ez a kormányprogramban szerepel. Nem tartottuk elfogadhatónak azért, mert nincs mellékelve vagyonelszámolás, vagyonnyilvántartás, nem lehet nyomon követni az állami vagyon sorsát, annak alakulását.

Nem tartottuk elfogadhatónak azért sem - mint ahogy említettem -, mert módosítja a 2000. évi költségvetést, mégpedig 89 milliárd forinttal, ami igen jelentős tétel. Veszélyesnek tartjuk, hogy a rendkívüli és a rendes kiadásokat egybemossa - helyesebben elfedi -, így az egészségügyi pénztárnál nem nyílik lehetőség arra, hogy vagyonértékesítésből mérsékelje kiadásai mínuszát. Rossz tendenciának tartjuk a központi államigazgatási szervek létszámnövekedését és irreális bérnövekedését. Kritika érte az Állami Számvevőszéket, miszerint szemet hunyt mind az államháztartási törvények módosítása felett, nem véleményezte azokat, ugyanakkor nem véleményezte az ez évi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) költségvetés módosítását sem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 220 2000.10.19. 2:03  1-301

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A gyógyszerkasszával összefüggő kérdésre szeretnék egypár szót mondani, ami többször szóba került. De nem magáról az összegről, mert már többször elhangzott, hogy az kevés és alábecsült, és valószínű feszültségeket fog okozni.

Nem is az ártárgyalásról, annak időszerűségéről, mikéntjéről, hanem inkább arról, hogy ezeknek a gyógyszerártárgyalásoknak van egy rettentő nagy hibája: hogy nem észlelhető mögötte egy stratégia, ami hosszabb távra a gyógyszerkassza, az egészségügy és a gyógyszergyártók együttműködését bizonyos irányba meghatározná.

Ezen belül úgy érzem, hogy ezek a gyógyszerártárgyalások egy hibás hipotézisből indulnak, miszerint a gyógyszeripar az egyik legjövedelmezőbb iparág, tehát kvázi korlátlan mértékig lehet az áralkut folytatni annak érdekében, hogy a gyártók egyre olcsóbban kényszerüljenek az árujukat eladni, hisz állami támogatás nélkül a gyógyszergyárak tevékenysége gyakorlatilag nullának tekinthető; tehát a gyógyszergyárak ki vannak az államnak szolgáltatva.

Ezt a szituációt lovagolják meg önök, hogy nagyon sok pénz van a gyógyszeriparban. Szeretném mondani, hogy volt, van is, ennek megvan az oka, de ez folyamatosan csökken. Ha önök megnézik az elmúlt tíz évben az ártámogatások növekedését, helyesebben az elfogadott gyógyszerár-növekedést és az inflációt, körülbelül az jön ki, hogy az elmúlt tíz évben 25 százalékos reálcsökkenés következett be a gyógyszerárakban azoknál a féleségeknél, amelyek tíz éven keresztül forgalomban voltak.

Lejár az időm, de egy adódó alkalommal szeretném folytatni. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 230 2000.10.19. 2:11  1-301

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Bevallhatta volna Selmeczi képviselőtársnőm, hogy pontosan tudja, hogy én gyógyszergyárban dolgozom - egyik vezetője vagyok egy magyar gyógyszergyárnak -, nem kell feltételes módban beszélni, hogy úgy néz ki, mintha...

A mondandómban mindössze azt akartam mondani, hogy az igazi megállapodás akkor jó, ha mind a két fél érdekeit szolgálja. De hosszú távon nem tartható, hogy a gyógyszergyárakat presszionálják. Azért, mert állami támogatás nélkül, mint ahogy említettem, a hazai gyógyszergyárak - a külföldiek is, de a hazaiak különösen - belföldön nem tudnak érdemi tevékenységet folytatni. Ilyenkor két dolog van. Ha a belföldi gyógyszergyárak az áralkuban eljutnak odáig, hogy egyes termékeket már nem kifizetődő belföldi piacon értékesíteni, akkor ezen termékek gyártását abba fogják hagyni.

Ennek analógiáját külföldről kell beszerezni, és azt hiszem, nem kell mondanom, hogy ez mennyivel drágább. Ezt az árleszorító törekvést önök egy darabig tudják végezni, de ez nem határtalan.

A másik dolog, amit tudomásul kell venni, hogy a magyar gyógyszeripar Magyarországon körülbelül 10 ezer embert foglalkoztat, körítve még körülbelül 5 ezer emberrel, akiket közvetlenül érint. Bár külföldiek a tulajdonosok, itt fizetnek adót, ezek prosperitása, azt hiszem, nemzetgazdasági érdek. Nem kritizáltam elmarasztalólag, csak felhívom a figyelmet, hogy a gyógyszeripar jövedelemtermelő képessége fenn kell hogy maradjon, mert ebből fedezi, finanszírozza a kutatást.

Ha önök a gyógyszert mint terméket alaposan szemügyre veszik, ki fog derülni, hogy a mai nemzetközi normáknak megfelelően milyen körülmények között lehet előállítani gyógyszert. Nézzék át, hogy a külföldi tulajdonosok a gyógyszeripar nyereségének hány százalékát fizetik ki osztaléknak. 6-8 százalékát. Miért? Mert az összes többit bent hagyják fejlesztésre. A verseny ezt teszi szükségessé. Csak erre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hívnám fel a figyelmet.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 238 2000.10.19. 0:58  1-301

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök asszony, és ígérem, hogy ezt a témát utoljára említem, mert talán egy fél napot rá lehetne szánni a gyógyszergyártás körülményeire.

Selmeczi képviselőtársnőmnek mondanám, hogy az első mondatomra nem tetszett odafigyelni, ami úgy szólt, hogy a gyógyszerkassza kezelése és ennek kapcsán a gyógyszerártárgyalásokban nincs stratégia. Itt egy stratégiának vélt taktikai elem van: minél olcsóbban hozzájutni a gyógyszerhez, bármi áron. Ezt kifogásolom, és csak ennek alátámasztására mondtam el a példáimat.

Ha van egy világos stratégia 5-6-10 évre előre, ami köti az egészségügyet, kezelhető a gyógyszerkassza, irányadó a gyártóknak, ideális dolog, csak ezt még nem lehet érzékelni. A magam részéről több kétpercest erre az ügyre nem szeretnék fordítani.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 132 2001.09.24. 4:36  117-171

NAGYIVÁNYI ZOLTÁN, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az általam nagyra tisztelt Pancza képviselőtársam nagy bajban lehetett, hogy összeszedje a többségi véleményt, ehhez gondolatolvasónak kellett lennie, mert a kormány részéről egy szó sem hangzott el, csupán a szavazás bizonyította azt az eredményt, amelyet ő most ismertetett.

Mi a magunk részéről rögtön az elején leszögeztük, hogy elfogadhatatlan az előterjesztés, mert ilyenkor, amikor egy zárszámadásról beszélünk, nemcsak a számokat tekintjük át, amelyeket részint a beszámoló, részint az Állami Számvevőszék jelentése tartalmaz, hanem illik áttekinteni azt a tervezési folyamatot, amely alapján az elmúlt évben végezték a tevékenységet, és önmagában a tevékenységet is. Ha ezt a hármat egyszerre összevetjük, akkor nem kell hozzá nagy szakismeret, hogy kiderüljön, rosszul terveztek, nem megfelelően végezték a munkát, és az Állami Számvevőszék beszámolója jelentős részben elmarasztalja ezt a tevékenységet. Kirívó a tervezési és működési hiányosság eredményeként az, hogy a tervezett hiány a valóságban a kétszeresére nőtt, annak ellenére, hogy amikor a jelenlegi kormány 1998-ban átvette az irányítást, az első lépései között államosította a társadalombiztosítást, mondván, hogy rögtön el kell zárni a csapokat. Ezt a hiányt tekintve, úgy nézzük, hogy nem elzárta, hanem még többet nyitott ki az addig csordogálónál.

Nem tudjuk elfogadni, mert ugyanekkor hangsúlyozták, hogy milyen reformok szükségesek ahhoz, hogy megalapozottabban lehessen tervezni, hatékonyabban lehessen a rendelkezésre álló anyagiakat felhasználni, ami részint a költségvetésnek, részint az ellátásban részesülőknek kedvezőbb helyzetet biztosít. Ez sem történt meg, nem akarom sorolni, hogy milyen reformokat ígértek meg, és hogyan nem teljesültek, sőt véleményem szerint a nyugdíjrendszer terén nem előrelépés, hanem visszaigazodás történt.

Azért sem fogadhatjuk el az előterjesztést, mert egyszerűen érthetetlennek tartjuk, hogy a gyógyszerkasszát hogyan kezelik. Ennek az egész tevékenysége teljesen átláthatatlan, megbízhatatlan, és a jövőre tekintve egyszerűen nem mutat igazodási pontot. Lehetetlen helyzetbe kerülne a költségvetés is. Igazából nem lehet tudni a sokszoros jelzés ellenére sem, hogy a hiány év végére milyen összegű lesz. Rossz a betegeknek, mert mindig azzal szembesülnek a változó támogatási összegek alapján, hogy növekvő állami részvétel mellett mégis növekszik a betegekre jutó teher. Rossz az orvosoknak, mert ők sem tudják nyomon követni a támogatás változásaiból, hogy az egyes kezelteknek milyen anyagi teherviselő képességük van, milyen gyógyszereket írjanak fel, és a gyártókról nem is beszélve, mert nekik is úgy kell középtávra tervezni, hogy egyszerűen nem tudják, hogy a következő évben milyen forgalomra számíthatnak. És egy dologról itt még nem is beszéltünk, hogy ezek az elhúzódó alkudozások, pont amiatt, hogy a Közlöny később jelenik meg, sok új, hatékonyabb és kedvezőbb árú gyógyszer bevezetését is lehetetlenné teszik. Tehát ez nemcsak egy költséggazdálkodás, hanem egy szakmai munkának a visszafogása is.

Ezek alapján nem tartottuk elfogadhatónak a beszámolót - rossz tervezés, végrehajtás. És igaz, hogy azt mondtam a bizottsági ülésen, hogy attól a beszámolóban a kétszer kettő még négy, de azért ezt még nem tudjuk elfogadni amiatt, hogy nincs benne számszaki hiba.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)