Készült: 2024.03.29.06:54:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

8. ülésnap (2006.06.26.), 229. felszólalás
Felszólaló Keller László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:59


Felszólalások:  Előző  229  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Két törvényjavaslatnak az általános vitáját kezdtük meg tárgyalni.

Ami a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvénynek a módosítását illeti, ez nem újszerű itt a Házban, hiszen azt lehet mondani, hogy rendszeresen, évről évre visszatérően sor kerül az aktuális év költségvetési törvényének a módosítására. Azt lehet mondani, hogy persze mi most szakítottunk a korábbi időszaknak a módosításaival, hiszen korábban általában első alkalommal a zárszámadási törvényben szoktunk módosítani, a zárszámadást, a költségvetési törvény módosítását és egyéb más törvénymódosításokat együtt szoktuk kezelni. Most világosan lehet látni, hogy a kormány milyen költségvetési törvénymódosításokat nyújtott be, önálló törvényjavaslatban kerül tárgyalásra. Ez mindenképpen újszerű, persze már a 2006-os költségvetési törvény is úgy lett elfogadva, hogy gyakorlatilag megtisztítottuk az egyéb más törvényektől.

Az látszik, hogy a szocialista frakció - a bizottsági megszólalásokból látszik - támogatja mind a költségvetési törvény módosítását, mind az államháztartási törvénynek a módosítását. Tavaly egy képviselői önálló indítvány kapcsán megnyílt a lehetőség arra, hogy az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak ismét bejelentkezzenek kárpótlásért, méghozzá - erről most érdemes beszélni - 2006. április 1-je és 2006. augusztus 1-je között tehetik meg ezt a jelentkezést.

Nyilvánvaló, hogy tavaly nem sikerült szinkronba hozni a költségvetési törvénnyel a megnyíló lehetőséget, éppen ezért most azok számára, akik április 1-je után fogják beadni az igényüket a kárpótlásra, mindenképpen kedvező a költségvetési törvény módosítása, vagyis az, hogy most a költségvetési törvény módosításával megteremtjük a fedezetét, illetve megmondjuk azt, hogy mely fedezetből biztosítható részükre a kárpótlásnak az összege. Úgy gondolom, hogy ezt a törvénymódosítást, ennek az indokoltságát senki nem vitatja. Azt pedig tudjuk, hogy a pénz a közalapítvány számára rendelkezésre áll, hiszen a korábbi időszakban a közalapítvány fel lett töltve megfelelő forrással.

A következő módosítóindítvány-csokor, lehet azt mondani, a költségvetés bevételi oldalának a megerősödését kívánja elősegíteni. A beszedés fontosságáról többen szóltunk már ebben a vitában, és én úgy gondolom, hogy nem újszerű maga az a javaslat, ami most itt előttünk szerepel, hiszen ez a jelenleg hatályos törvényben is benne van, és a korábbi években is rendszeresen megteremtette az Országgyűlés azok számára az érdekeltséget, akik a jelentős költségvetési bevételeket produkálják tevékenységükkel.

(19.30)

Így az adóhivatal és a vám- és pénzügyőrség érdekeltségének megteremtése is szerepel már az ez évi törvényben is. Most két szempontból kerül módosításra a jelenleg hatályos törvény. Az egyik, hogy világosan kimondja ez a törvényjavaslat, hogy a ténylegesen teljesült bevétel után lehet a megfelelő érdekeltségi kifizetést teljesíteni. A másik módosítás pedig az, hogy az adott évben még lehetőség van arra, hogy azok, akik a behajtásban érdekeltséggel bírnak, hozzá is jussanak a költségvetési forrásból rendelkezésre álló jutalomhoz. Ezért támogatjuk azt, hogy a megjelent időpont, vagyis a tárgyév december 28. napjáig teljesült többletbevételek után a megfelelő jutalmazásra még az adott tárgyévben sor kerülhessen. Technikai kérdés az, hogy ezt a rendelkezést a vám- és pénzügyőrség számára is indokolt átvezetni.

Egy másik szervezet érdekeltségének megteremtésével is egyetértünk. Itt meglehetősen korlátozott az érdekeltség számszerűsítése, hiszen egyik vonatkozásban számszerűen is megjelöli a módosító javaslat, hogy milyen mértékig terjedhet az érdekeltségi juttatás, más vonatkozásban a törvénynek egy másik szakasza pedig 1 százalékban rögzíti, a bevételi többlet legfeljebb 1 százalékának mértékében, amelynek terhére különböző előirányzatokat túl lehet teljesíteni.

Egy nagyon jelentős módosító indítvány megfogalmazására is sor kerül. A kormány a méltányossági nyugdíjemelésnek az ez évi forrását 100 millió forinttal megnöveli. Nagyon csodálkoztam Aszódi Pál képviselőtársam hozzászólásán, amikor becsmérlőleg szólt a méltányossági nyugdíjról. (Dr. Hargitai János közbeszól.)

Képviselő Úr! 1998 és 2000 között a méltányossági nyugdíjat az akkori kormány megalázta (Babák Mihály és Domokos László közbeszól.), és megalázta vele együtt a nyugdíjasokat. Azért alázta meg, mert kifejezetten a miniszterek kezébe helyezte a méltányossági nyugdíjemelés kérdését. (Domokos László: Ne éld bele magad! - Babák Mihály: Nana! - dr. Veres János: Ez nagyon így van.) Politikai alapon osztogatták önök a méltányossági nyugdíjakat. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Tudja, mit csináltak az én választókörzetemben? Parlamenti látogatást szervezett a kormánypárti képviselő asszony, utána felírták, hogy kik jöttek el, aztán benyújtotta a számlát az aktuális miniszternek. Így osztogatták, így vásárolták meg a nyugdíjasokat. (Domokos László: Jaj, jaj!)

Mi ezt alapvetően megváltoztattuk. 2002-től a méltányossági nyugdíjemelés rendszere alapvetően megváltozott, nem politikai alapon döntenek (Domokos László: Á, nem! - Babák Mihály: Kormányon vagytok.), hanem kifejezetten méltányossági alapon. Az persze sajnálatos, hogy rászorulnak nyugdíjasok arra, olyan alacsony a nyugdíjuk, és mondhatom azt, hogy szinte lehetetlen élethelyzetben élnek az emberek. Erről persze sem Babák Mihály képviselő úr, sem én nem tehetünk, ez egy kialakult örökség következménye, ezért is örülök annak, hogy a kormány érzékeny a nyugdíjasok helyzetére, és a méltányossági nyugdíjemelésre lehetőség van 100 millió forinttal többet fordítani. Ezzel is szeretném azt mondani, hogy folytatjuk azt az utat, amikor a nyugdíjasokért sokat tettünk, sokat tettünk az elmúlt négy évben, és most a méltányossági nyugdíjemeléssel is a nyugdíjasok érdekét nézzük. (Babák Mihály: Az osztrák nyugdíjas nem panaszkodik. - Molnár László: Úgysem érted.)

A 2006-os költségvetési törvény rendelkezik arról, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. tartozását a magyar állam átvállalja, kötelező átvállalást írt elő a törvény. Nyilvánvaló, ha figyelembe veszik, tisztelt képviselőtársaim, az államháztartási törvényben megfogalmazott privatizációs törvénymódosító javaslatot, akkor azt gondolom... (Babák Mihály közbeszólására:) Hát, Babák képviselő úr, akkor többet kell olvasni a törvényt, ha önnek túlságosan bonyolult. (Az elnök csenget.) Tehát itt több lehetőség kínálkozik a kormány számára, ezért a kötelező átvállalás intézményét feloldja a törvényjavaslat, és egy lazítást visz be a törvény módosításával.

Ahogy arra utaltam a bizottsági előadásomban is, az ÁPV Rt.-nek a költségvetési törvény 14. számú mellékletében foglalt előirányzatok egyik előirányzatát, az üzleti célú befektetések előirányzatát jelentősen megnövelni javasolja a kormányzat. Nyilván lehet ezt vitatni, hogy jó irány-e ez. (Domokos László: Hát persze!) A szocialista frakció úgy ítéli meg, hogy a kialakult helyzetben a kormánynak ezt a megoldását el tudja fogadni. Fontosnak tartjuk, hogy mindezeket az intézkedéseket, amelyek megalapozzák a költségvetés, az államháztartás pozícióját, és lehetőséget kínálnak arra, hogy a méltányossági nyugdíjemelésre további források álljanak rendelkezésre, minél előbb elfogadjuk, és nyilván ezt kérjük az ellenzéki képviselőktől is, hogy ne hátráltassák, vagy inkább segítsék elő azt, hogy ez a törvény minél előbb elfogadásra kerüljön.

Ami az államháztartásról szóló törvény módosítását illeti, azzal szeretném kezdeni, hogy kicsit szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat arra, hogy amikor 2003-ban az úgynevezett üvegzsebtörvényt elfogadtuk, és a közpénzek átláthatósága, nyilvánossága és nagyobb ellenőrzöttsége irányába példátlan lépést tettünk itt az Országgyűlésben, már akkor felmerült... (Babák Mihály: Belebuktál, Lacika! - Az elnök csenget.) Jelzem egyébként, hogy akkor ezt a törvényjavaslatot az ellenzék is teljes mértékben támogatta, tehát nem is értem, hogy miért ez a bekiabálás. Tehát már akkor szó volt arról, hogy a közalapítványok helyzetét valamilyen módon rendezni kell. Pontosabban, ez az irány került kijelölésre, ami most itt megjelenik a törvénymódosító javaslatban, vagyis hogy 2007. december 31-ig nem minden közalapítványt, hanem azokat a közalapítványokat, amelyeket a törvény egyébként elég pontosan meghatároz, szükséges megszüntetni.

Mivel ez egy elég hosszú átmeneti időszakot jelent, ezért fogalmazott meg a törvény egy új intézményt, az úgynevezett támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat intézményét, amelyet az átmeneti időszakban, annak érdekében, hogy kiszámítható és átlátható legyen továbbra is a közalapítványok működése, életbe lépteti a törvényjavaslat, és mi ezt támogatjuk.

Szintén az államháztartási törvényjavaslat rendelkezései közé tartozik, hogy egy feszesebb költségvetési politikát kíván megvalósítani. Ezt rendszeresen, bizottsági vitában az ellenzéki képviselők és mi magunk is szükségesnek tartottuk, és lehet majdnem azt mondani, hogy követeltük, hogy ilyen irányba tegyen lépéseket a kormányzat. Most egy ilyen lépésre sor kerül, amikor is a szakminisztereknek gyakorlatilag negyedévente jelentést kell készíteni a kormány részére, nemcsak arról, hogy hogyan teljesültek az adott időszak kiadásai, hanem milyen várható kiadásokkal, illetve költségvetési pozícióval számol a fejezetgazda.

Az államháztartási törvény módosítása lehetővé teszi azt, hogy egy olyan informatikai adatbázis jöjjön létre, amelynek kezelésével egy fejlettebb munkaügyi kapcsolati rendszer, illetve ezzel kapcsolatos igazolás valósulhat meg. Azt hiszem, azt sem lehet kifogásolni, hogy a felsőoktatási törvény és az államháztartási törvény közpénzek átlátható, hatékony kezelésével kapcsolatos szinkronja megteremtésre kerüljön. Megszűnik az indokolatlan különbségtétel ily módon az államháztartási és a felsőoktatási törvény között a kincstári szolgáltatások térítése tekintetében.

Azt hiszem, hogy az is közös érdek ellenzék és kormánypártiak számára, hogy a koncessziós törvény módosításra kerüljön, vagyis hogy összekapcsolódjon a koncessziós jog és a tulajdonjog akkor, amikor privatizációra kerül a sor.

(19.40)

Szerintem az is a Ház többségének és az ellenzéknek a támogatását is bírja, hogy az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék számláját a Kincstárnál vezeti. Ez is üdvözlendő és támogatható.

Azzal is egyet lehet érteni, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörű Részvénytársasággal kapcsolatos módosító javaslatok az államháztartási törvény keretén belül megvalósulnak, hiszen már tavaly kilátásba helyeztük, hogy egy vállalkozói bank irányába visszük el a Magyar Fejlesztési Bank működését, s az ehhez szükséges feltételeket nyilván meg kell teremteni.

Azt gondolom, annak is bírnia kell az ellenzéki képviselők támogatását, hogy a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban lehetővé tesszük az adatkezelés törvényi feltételek közötti megvalósulását. Itt csak zárójelben jegyzem meg egy pici éllel, egyszer örülnék neki, ha a vadászattal kapcsolatos adatkezelés is ugyanilyen rendezetté válna - de ez már nem a vezérszónok megjegyzése, hanem az országgyűlési képviselőé -, mert úgy gondolom, az is a tisztább viszonyok irányába mutatna, ha az adatkezelés törvényi feltételeit ott is meg tudnánk valósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy mind a két törvényjavaslat az ellenzék számára is támogatható. Jó szívvel támogathatják, de ha ezt nem teszik, a Szocialista Párt a maga többségével a két törvény elfogadását garantálni tudja.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  229  Következő    Ülésnap adatai