Felszólalás adatai

Tóth József, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: "Ügyfélbarát lett-e a közigazgatás a járási hivatalok kialakításával?" A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Navracsics Tibor kérésére Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, képviselő úr.

DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A járási hivatalok létrehozásával 2013. január 1-jétől több szociális ellátás, így többek között a közgyógyellátás folyósítása is a járási hivatalokhoz került. Kormányrendelet szerint a járási hivatal megvizsgálja, hogy a kérelmező jogosult-e a közgyógyellátásra. Amennyiben a kérelmező számára alanyi vagy normatív jogcímen az ellátást nem lehet megállapítani, úgy a járási hivatal a kérelmet elutasítja. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a jegyzőnél méltányosságból közgyógyellátás megállapítását kérheti. A kérelem elutasítása esetén a járási hivatal az iratokat megküldi a jegyzőnek. Az ügyfél ezek után a jegyzőnél benyújtja a kérelmet, akinek kétféle döntési lehetősége van: elutasítja vagy méltányosságból megadja a közgyógyellátást.

Korábban a normatív jogcímen és a méltányosság címen adott támogatást is a jegyző bírálta el, így a segélyezettnek csak egy hivatalba kellett mennie. Ez az ügymenet szerintem nem lakosságbarát, kétszeres eljárást és kétszeres időt igényel, inkább packázásnak szokták nevezni.

Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár urat: gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb lett-e a változtatással a segélyezési rendszer, és lehet-e ezt egyszerűsíteni?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy ön is idézte az elején és a végén a kérdésének, az egyszerűsítés volt a fő szándékunk minden ilyesfajta átalakítással, és idén január 1-jén az utóbbi évtizedek legnagyobb közigazgatási átalakítása nagyobb zökkenő és jelentősebb probléma nélkül zajlott, hiszen tízezernyi nagyságrendű ember végzi most már a munkáját a járási hivatalokban, mint azoknak a felállására a képviselő úr is utalt, és semmifajta nagyobb probléma nem volt az átállással.

Mi arra törekszünk, hogy mindenki számára egyszerűen elérhető legyen a járási hivatal is, éppen ezért vidéken nem kell járási székhelyekre menni, és mindazok az ügyfélszolgálati irodák, amelyek Budapesten léteznek, azok továbbra is működni fognak. Mi úgy gondoljuk, hogy egyrészről a korábbi okmányirodákban, másrészről a járási hivatalok környékén kialakított kormányablakokban, illetve ahol ez nincsen, ott különböző odamenő ügyintézők, hivatalsegédek révén egyfajta kirendeltségeken tudnak az állampolgárok ügyeket indítani.

A konkrét ügyben, amit a képviselő úr említett a különböző közgyógyellátással kapcsolatos kérdéseknél: ha az illető állampolgár az önkormányzatnál, a jegyzőnél nyújtja be a kérelmét, természetesen a jegyző átteszi azt a járási kormányhivatalhoz, tehát neki nem kell azt az ügyet onnan átvinnie. Abban az esetben pedig, ha magánál a járásnál indítja el, akkor egyből ott indulhat el az eljárás, tehát ilyen szempontból mindkét helyen el tudja indítani, és igyekszünk az ügyintézési helyszínek minél nagyobb részét fenntartani.

Abban az esetben, ami általában megtörténik, hogy normatív alapon egyszerűen jár vagy nem jár az illetőnek a közgyógyellátás, ezt a járási hivatal eldönti. Hogy az önkormányzat mennyit tud még méltányosságból pluszban erre fordítani, az nem lehet a járási hivatalnak hatásköre, ezt az önkormányzat döntheti el, éppen ezért tudja méltányossági jogkörét gyakorolni a jegyző, de ez már valamelyest az önkormányzat kompetenciája is, hogy miből mekkora összeget szán ilyesfajta keretekre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.00)

Felszólalások:   156-165   166-169   170-173      Ülésnap adatai