Készült: 2020.10.01.14:30:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2011.05.10.), 18-28. felszólalás
Felszólaló Novák Előd (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:41


Felszólalások:  Előző  18 - 28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy frissen benyújtott kapcsolódó módosító javaslat ügyében szeretnék szólni, amelyet az alkotmányügyi bizottság - remélhetőleg, egyeztetésünk szerint - még a mostani, folyamatban lévő ülésén tárgyalni fog, hiszen a bizottsági ajánlás 2. pontját házszabályellenesnek, túlterjeszkedőnek minősítette, amit, azt gondolom, ezen az úton tudunk most orvosolni.

A Házszabály 105. §-a szerint a mostani részletes vita a bizottság ajánlásának megvitatásából is áll, ilyen értelemben ki szeretnék térni a bizottság ajánlásának kritikájára is, különösen arra, hogy a 2. pontot miért tartotta túlterjeszkedőnek. Már ott is kifogásoltam, hogy bár a Házszabály szerint a módosító javaslat benyújtója, tehát ez esetben jómagam részt vehetek a bizottság vitájában, ehhez képest nem kaptam szót, csak miután már szavazott és döntött a bizottság arról, hogy ezt túlterjeszkedőnek ítéli. Ez, azt gondolom, meglehetősen cinikus eljárás, nem kecsegtettem olyan reményekkel, hogy meg tudom győzni a bizottságot, ha egy számukra kellemetlen témát felvetünk, és ezt már bizottsági szinten le akarják söpörni, hogy itt a plenáris ülésen vita se lehessen róla, de azért, azt gondolom, a Házszabályt illene betartani, és természetesen a hozzászólási jogot biztosítani. Hiszen a 68. § kimondja, hogy a módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, én jeleztem is ezt, ehhez képest Balsai István elnök úr csak utána adott szót, így hát most tudom csak elmondani, hogy miért nem tartjuk ezt túlterjeszkedőnek. De az alkotmányügyi bizottság álláspontját is végeredményben kénytelen lévén tiszteletben tartani, elkészültünk egy kapcsolódó módosító javaslattal, amelyet reményeink szerint most már el fog fogadni a mostani ülésén az alkotmányügyi bizottság.

A kapcsolódó módosító javaslatunk az általános vitában is tárgyalt törvényjavaslat 7. §-ához kapcsolódik, illetve a 9. §-ához is, hiszen azt látjuk, hogy ez az önök által benyújtott törvényjavaslat számos ponton toldozgatja-foldozgatja az eddigi jogszabályt. Azt már, ugye, kifogásoltam, és most nem kívánok bővebben kitérni rá, hogy milyen fájó nekünk az, hogy a homoszexuálisok közötti regisztrált, az államhatalom által is nyilvántartott élettársi kapcsolatot önök tovább toldozgatják-foldozgatják ebben a javaslatban, persze a sorok között le nem írva, hogy valójában az a paragrafus mire utal, de hát mondjuk ki, hogy sajnos erre, hogy ezt továbbra is megtűrik. Azonban toldozgatják-foldozgatják az egyházi esküvőnek a hivatali helyiségen kívüli megkötését, és ehhez kapcsolódtunk és kapcsolódunk most a kapcsolódó módosító javaslattal, mert azt gondoljuk, hogy itt egy radikális változásra van szükség. Azt gondoljuk, hogy méltatlan az, hogy ma kétszer kell kimondani a boldogító igent, és tulajdonképpen így az egyik eskü, amit a házasság során tesz az ember, ilyen értelemben komolytalanná is válik, egy-két nap vagy néhány óra múlva meg kell ismételni ezt.

Ez a Fidesznek egy 2001-es felvetése, erre a kitűnő kezdeményezésre szeretném felhívni a figyelmet, amely sajnos elfelejtődött a szocionista rémuralom alatt az elmúlt nyolc évben, de azt gondolom, eljött az ideje, hogy ezt megvalósítsuk. A legkomolyabb kritika ezzel kapcsolatban az, hogy ezt széles körű társadalmi egyeztetésnek kell megelőzni. Ez, kérem szépen, tisztelt Országgyűlés, megtörtént, hiszen a Fidesz 2001-ben vetette föl, és számos vélemény, véleménycikk megjelent az egyházak részéről is természetesen, amelyet kérésemre az Országgyűlés Képviselői Tájékoztató Központja összegyűjtött - akit érdekel, annak szívesen elküldöm, illetve a KTK-tól is igényelheti. Azt gondolom, a társadalmi vita lefolyt. Továbbá meg kell jegyeznünk, hogy ez a rendelkezés nem egy kötelező rendelkezés az egyházak részére, ez egy lehetőség - tehát ha valamelyik egyház ezzel nem kívánna élni, akkor természetesen erre nem kötelezhető, és nem is kívánjuk kötelezni.

Továbbá el lehet mondani azt is, hogy egy végrehajtási rendeletben kell nyilvánvalóan az ügy részleteit megszabni, úgymint elsősorban azt a nyomtatványt, amelyet az egyházfiak kitölthetnek. Hiszen nem arról van szó, hogy bármiféle anyakönyvezést folytatnának az egyházak, hanem bejelentést folytatnak az önkormányzatok anyakönyvi hivatalának részére, és továbbra is az állam tartaná ezt nyilván, már akár csak a többes házasságok, a többnejűség elkerülése érdekében is például, azonban ahogy egy érettségi bizonyítványt is ki tud nyilvánvalóan állítani egy egyházi iskola, úgy gondolom, egy házasságot is tud tanúsítani, pláne ha erre az állam biztosít egy nyomtatványt.

Meggyőződésem, hogy az állam és az egyház szétválasztásában a ló túlsó oldalára estünk ma már, és jóval költségtakarékosabb is lenne a házasulók részére, ha nem kellene két, egymást követő procedúrán kimondani a boldogító igent. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ez a javaslat tehát a saját gyermekük, nagyon kérem, hogy ne gyilkolják le ilyen nemes egyszerűséggel, mondván, hogy majd ezt a későbbiekben fogjuk megvalósítani. Számos esetben látjuk, én úgy gondolom, sokszor álszent magyarázatként, amikor valamit lesöpörnek az asztalról, hogy ezt majd a későbbiekben kell, további előkészítések során.

Tisztelt Kormánypártiak! Ezt önök 2001-ben tették a programjuk részévé - én azt gondolom, eljött az idő, hogy ezt megvalósítsuk. Nem is kell külön tárgyalni, itt az alkalom, hogy ezt a néhány soros módosító javaslatot önök elfogadják. Ha itt a jövő héten az Országgyűlés ezt elfogadja, a végrehajtási rendelet már a kormányra van bízva, hogy ezt valamilyen formában megfogalmazza. Mint említettem, elsősorban csak egy formanyomtatványról beszélünk, de ha nagyon kritikusak az egyházakkal kapcsolatban, hiszen tudjuk jól, hogy elburjánzottak a visszaélések és a fantomegyházak bejegyzései, nyilvánvalóan hozhatnak olyan végrehajtási rendeletet, hogy csak bizonyos feltételeknek megfelelő egyházaknak biztosítják ezt a jogot, hogy tulajdonképpen akár egy levélben vagy személyesen benyújtsák az anyakönyvi hivatal részére a tanúsítását annak, hogy a két igen kimondatott. Lehet ilyet, hiszen a polgárőrségnél is láttuk a példát, hogy majd önök szabják meg, a rendőrség szabja meg, hogy kivel kíván együttműködni, tehát nyilvánvalóan akár politikai, akár vallási vagy bármilyen alapon tudnak önök szelektálni.

A mi meggyőződésünk szerint ezt a jogot minden egyháznak biztosítani kell, hiszen egy ilyen nyomtatvány kitöltéséhez semmilyen komolyabb feltétel nem köthető, sokkal inkább az egyházak bejegyzését és az eddig bejegyzett egyházakat kellene felülvizsgálni, hiszen ott viszont sokkal komolyabb kritériumokat kellett volna megfogalmazni, tehát akár visszamenőlegesen is felül kellene vizsgálni az egyházak bejegyzését. De ha már bejegyzésre kerültek, és eleve egyházként működhetnek, akkor egy ilyen joghoz, hogy valamelyik hívük ott akarja megkötni, az ő helyiségükben - fogja fel az állam ezt nyilvánvalóan így, nem valami szakrális töltettel - az esküvőt, meggyőződésünk szerint biztosítani kell a lehetőséget.

Az más kérdés, hogy önök részéről nem ilyen aggodalmakat látunk, sőt sokkal inkább már a Hit Gyülekezetét is történelmi egyházzá akarják tenni, és ki tudja, még hány újabb szektát, tehát az aggodalmunk inkább más irányú, és akinek olyan aggodalma van, hogy ilyen egyházakban esetleg például a homoszexuálisok házasságát is elfogadnák, akkor azért mondjuk ki a legfontosabbat: azt, hogy...

ELNÖK: Képviselő úr, nyolc perce várok arra, hogy az ajánlás 1. vagy 3. pontjáról essék szó, ugyanis a 2. pontra nem nyílt meg a vita, ön pedig folyamatosan az ajánlás 2. pontjáról beszél. Igazán türelmesen hallgattam eddig, vártam, hogy végre az érdemibb dologra is sor kerüljön.

Amennyiben az 1. és a 3. pontról nem kíván a továbbiakban beszélni, akkor megköszönöm a felszólalását; ha igen, akkor folytathatja, de csak akkor, különben kénytelen vagyok a szót megvonni öntől. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Értem. Azt már jeleztem, hogy kellemetlen ennek a kérdésnek a nyílt lesöprése a kormányoldal részéről, de felhívtam az elnök úr figyelmét is arra, hogy a Házszabály 105. §-a szerint a részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll, én pontosan azt vitatom egyébként, hogy miért nem...

ELNÖK: Képviselő úr, nincs abban a helyzetben, hogy kioktasson (Novák Előd: Nem oktattam ki!), de ha netalán elolvasná a 94. §-nak a végét, amit a Házszabály ír, abban egyértelműen benne van, hogy az első helyen kijelölt bizottságnak az állásfoglalása szükséges, márpedig az alkotmányügyi bizottság úgy találta, hogy ez nem felel meg a Házszabály előírásainak, ennek megfelelően én nem tudok a Házszabály előírásain túlterjeszkedni. Engem köt a Házszabály, ha már önt nem is köti.

Úgyhogy köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Még folytatnám természetesen a kapcsolódó módosító javaslatunkkal is, hiszen az elnök úrnak jeleztem, hogy egy kapcsolódó módosító javaslatot is elkészítettünk...

ELNÖK: Képviselő Úr! Köszönöm szépen, mert ön nem szólalt meg arról, amiről beszélni kellett volna, nem tudok önnel mit kezdeni...

NOVÁK ELŐD (Jobbik): De arról beszélek pontosan. Arról beszélek. Hát most beszélhetünk a homoszexuálisok élettársi viszonyának toldozgatásáról-foldozgatásáról, regisztrált élettársi kapcsolatáról...

ELNÖK: Képviselő úr!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): ...az önök számára ez a téma, az egyházi esküvő...

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon...

NOVÁK ELŐD (Jobbik): ...állami elismerése nem...




Felszólalások:  Előző  18 - 28  Következő    Ülésnap adatai