Készült: 2020.01.19.11:22:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

153. ülésnap (2000.09.04.), 30. felszólalás
Felszólaló Dr. Martonyi János
Beosztás külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:08


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valószínűleg nem fog az elemi meglepetés erejével hatni, hogy az én helyzetértékelésem eltér a frakcióvezető úr elemzésétől.

Mi két esztendővel ezelőtt ígértünk egy értékalapú külpolitikát, és ígértük az érdekeink következetes érvényesítését a mindenkori feltételek között, a mindenkori lehetőségek tárgyilagos figyelembevétele mellett. Ennek a külpolitikának egy nagyon fontos eleme tehát az, hogy a mindenkori külső feltételeket, körülményeket pontosan mérjük fel, pontosan elemezzük. Én úgy érzem, hogy a frakcióvezető úr elemzése e feltételek tekintetében alapvetően téves.

Nem kétséges az, hogy mind az európai, mind pedig a közép-európai fejlődés rejt magában bizonyos kockázatokat, veszélyeket. Ezek a kockázatok mindig is jelen voltak, most is jelen vannak és a jövőben is jelen lesznek. A legfontosabb azonban az - és erre kérem én nagy tisztelettel a frakcióvezető urat -, hogy az ő egyéni szorongásait, félelmeit, viaskodásait ne adja hozzá ezekhez a kockázatokhoz; és ne előlegezzen meg egyikünk sem - és kérem ezt őtőle, kérem az ellenzéki pártok mindegyikétől és kérem mindannyiunktól -, ne előlegezzünk meg sohasem negatív forgatókönyveket. (Rozgonyi Ernő: De pozitívat se!) Mert a valóság nem erről szól; a valóságot tárgyilagosan kell értékelnünk, mert ha ezt nem tesszük, ha tévesen mérjük fel a valóságot, akkor hibás döntéseket hozunk.

Ami egyébként az európai fejlődést illeti, nem lehet nem látni azt, hogy az európai integráció ötven esztendeje, fél évszázada sikeresen halad előre, és feltehetően a következő fél évszázadot is ez fogja jellemezni. Egyébként ennek az uniónak a története, ennek az integrációnak a története, sokan mondják, hogy a válságok története, azonban a válság, a krízis eredeti görög jelentése szerint nem jelent mást, mint a megoldást megelőző állapotot. Így van ez az európai integrációval is: valóban válságai vannak, krízisei vannak, és mindig megtalálja a megoldást.

Ez így lesz a kibővítéssel is. A kibővítéssel, ami egy hosszú és nehéz folyamat, és ha a folyamat felén elveszítjük a saját bátorságunkat, elveszítjük a saját magunkba vetett hitünket, akkor ez a folyamat nem jár sikerrel. Egyet kell értenünk abban, hogy ezt valamennyien akarjuk, és meg kell teremtenünk a nemzeti konszenzus minimumát. Ennek érdekében folytatunk hatpárti tárgyalásokat most már hónapok óta, és én nagyon örülök annak, hogy ezen a hatpárti tárgyaláson valamennyi párt részt vesz, a frakcióvezető úr személyesen is részt vesz, és úgy tűnik, hogy a kezdeti bizonytalankodás után egyre több érdemi témát tárgyalunk meg, most már talán - most már talán! - egyre inkább a konszenzuskeresés törekvésével.

Nyugat-Európa tehát nem vergődik, Európa még kevésbé vergődik. Európa az újraegyesítés szélén áll, ehhez még nagyon sok munkára van szükség mindkét oldalon, a mi oldalunkon is. Nem osztom egyébként a frakcióvezető úrnak a közép-európai vagy Kárpát-medencei forgatókönyvét sem. Nem hiszem, hogy mindig és mindenkor a negatív elemeket kell megragadnunk. Nekünk éppen ellenkezőleg, a pozitív elemeket kell megragadnunk, mert így nyerünk erőt és önbizalmat.

 

 

(15.50)

 

Egyébként a szomszédos országokban élő magyaroknak szóló egyes kedvezményekről szóló törvény alapvető oka nem a schengeni félelem; ez a vízumpolitika körébe tartozó kérdés, amit más eszközökkel kell majd megoldanunk. Erre a törvényre azért van szükség, hogy azok a magyarok, akik ide jönnek Magyarországra, ne aláztassanak meg, ne kezeltessenek idegenként, hanem részesüljenek olyan kedvezményekben, ami világossá teszi azt, hogy ők a magyar nemzethez tartoznak.

A magyar nemzet szempontjából pedig éppen az európai integrációnak van és lesz meghatározó szerepe. Nem a határok megváltoztatásáról kell álmodni és gondolkodni, pont ellenkezőleg: egy határok nélküli Európáról kell álmodni és gondolkodni. Pontosan ez az, amit az európai integráció fél évszázada követ célként, és amelybe ha bekapcsolódunk, akkor a legfontosabb nemzeti dilemmáinkat is meg tudjuk oldani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai