Készült: 2020.01.24.21:27:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 68. felszólalás
Felszólaló Szabó Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:53


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Elsősorban, ahogy a korábbi években is tettem, az önkormányzatok helyzetével kívánok foglalkozni, de engedjenek meg néhány szót általánosságban is a jövő évi költségvetésről, függetlenül attól, hogy képviselőtársaim akár a frakciómban, akár ellenzéki padsorokban erről már szót ejtettek.Jövőre a költségvetés 4 százalékos GDP-növekedéssel számol, emellett 2,8 százalékos inflációval tervez a kormány. Ugyanakkor azt látjuk, hogy ha 2010-hez képest viszonyítjuk a jóléti kiadások arányát és a GDP-hez viszonyított százalékát, akkor ez 31,1 százalékról 24,5 százalékra csökkent a tíz év alatt. És míg elmondhattuk, hogy a szociális támogatásokat, családi juttatásokat, a nyugdíjkiadásokat, a rokkantsági ellátásokat tartalmazó szűkebb terület kiadásai 2010-ben még a GDP 17,5 százalékát tették ki, addig ez a mutató jövőre 12,3 százalékra csökken.

Oktatási területen szintén azt tapasztaljuk, hogy a jövőt jelentő oktatásra arányában sokkal kevesebb jut 2020-ban, mint ebben az évben. Bár az egészségügyre végre a kormány is többet költ, mint ebben az évben, de messze nem lesz elegendő, és ezt nem mi mondjuk, hanem egészségügyi szakemberek, és igazából az egészségügy rendszerszintű problémáinak a kezelését nem oldja meg a költségvetés. A közalkalmazottak, köztisztviselők béremelésére, amire majd kicsit később jobban kitérek, még mindig csak a béremelés ígérete van, bár vannak tartalékok, céltartalékok, de egyértelmű konkrét ígéret arra, hogy az önkormányzati szektorban megvalósul a béremelés, arra semmiféle válasz még mindig nincs a 2020-as költségvetésben.

Bár azt látjuk, hogy a költségvetés elsősorban a családokra fókuszál a következő évben, de azt valljuk, azt mondjuk  ahogy egyébként ezt korábban is tettük , hogy sokkal célravezetőbb lenne, ha a családok nemcsak egy kisebb részére, hanem minden családra fókuszálna, így például szükséges és indokolt lett volna a családi pótlék megemelése a következő évi költségvetésben. Erre vonatkozó adat azonban nincs.

Rátérve az önkormányzati költségvetésre, azt tapasztaljuk, hogy bár nominális értékben a számok tekintetében az önkormányzati szektor többet kap, mint ebben az évben, de igazából csak hangsúlyeltolódások vannak. A számok vonatkozásában jobbára a tavalyi számok ismétlődése látható. Vannak olyan területek, amelyek kicsit többet kapnak, de vannak olyan területek, ahol továbbra sincsen változás, és ha azt látjuk, hogy a GDP, illetve a gazdasági növekedés folyamatosan jelen van az országban, legalábbis a kormány kommunikációjában mindenképp, akkor indokolt volna az önkormányzati szektor, az önkormányzati finanszírozási rendszer teljes körű megvalósítása.

Én továbbra is vallom azt  ebben nekem Banai államtitkár úrral vitám van , hogy amikor a 2014-ben az önkormányzati rendszert átalakították, akkor lényegesen több forrást vontak el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot az állam átvállalt, és azóta az önkormányzati szektor kullog a központi költségvetés után. Ma is vannak olyan, az állam által a központi költségvetési forrásból nem vagy nem elegendő mértékben finanszírozott feladatok, amelyek egyébként az önkormányzatok kötelező feladatai. Ilyen például, ha a következő évi, a 2020-as költségvetést nézzük, és ez a számokban is látszódik, hogy semmiféle változás nem történt az ez évi költségvetéshez képest: például a közvilágítás fenntartásának alaptámogatásában, a közutak fenntartásának alaptámogatásában, a lakott területekkel kapcsolatos feladatok támogatásában, üdülőhelyi feladatok támogatásában, a határátkelőhelyek fenntartásának támogatásában, és még lehetne sorolni a sort.

A leginkább feltűnő, szembetűnő különbség a helyi önkormányzatok felhalmozási célú támogatásai kapcsán figyelhető meg. 2019-ben a költségvetésnek ennek a szakaszában az ország jelentős területét lefedő 25 beruházást tartalmazott. Ennek összértéke egyébként 10 milliárd forint volt. Addig ebben az évben ez a 25 nagyberuházás, ami még egyszer mondom, az ország egész területére vonatkozott, már csak 5 komoly fejlesztéssel látható a számokban. Ez értékben, ennek az 5 projektnek az értéke pedig már nem éri el a 3 milliárd forintot, tehát 10 milliárdról 3 milliárd forintra csökkent ez az érték.

Én korábban is vallottam, hogy az sem teljesen normális és értelmezhetetlen és igazságtalan is, hogy miért van az, hogy adott esetben az egyházi normatíva még mindig magasabb sok esetben, mint az önkormányzati normatíva.

(14.10)

Ezzel nem az egyházak szerepét, súlyát akarom csökkenteni, még csak bántani sem kívánok őket, hiszen biztosan tisztességgel ellátják a feladatukat. Ugyanakkor azt látom, hogy az önkormányzati intézményrendszeren belül, akár a kötelező, akár a nem kötelező feladatait látjuk az önkormányzatoknak, legyen szó szociális, egészségügyi, kulturális vagy bármilyen más feladatról, területről, akkor lényegesen kisebb a normatíva, mint az egyházak esetében. Ez indokolatlan, igazságtalan, és sokszor sok esetben, azt gondolom, hogy az önkormányzatok legalább ugyanolyan szinten el tudnák látni ezeket a feladatokat, mint egyébként ahogy az egyház ellátja ezeket a feladatokat.

Kulturális és köznevelési támogatás tekintetében ugyan érezhető némi javulás az önkormányzatok tekintetében a tavalyi költségvetéshez képest, azonban itt sem látható lényegi elmozdulás, például a tavalyi összegekkel fillérre megegyezik a megyeszékhelyek, megyei jogú városok önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása, a települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása, a Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása, és még itt is lehetne folytatni a sort.

Komoly visszaesés mutatkozik a „Modern városok” programra fordított források tekintetében. Míg az előző évi előirányzat 135 milliárd forintot tartalmazott, addig az idei év már csak 85 milliárd forintot mutat. Engedjék meg, hogy itt ragadjam meg azt a lehetőséget, hogy fölhívjam a figyelmet a módosító javaslataim egyikére, mely választókerületemet érinti s melyre egyébként a miniszterelnök úr Szeged megyei jogú város polgármesterével 2017-ben már megállapodást is kötött. Ez pedig nem más, mint a Szeged-Makó elővárosi, vegyes forgalmú Tisza-híd megépítése. Ezt egyébként a miniszterelnök úr már 2007 óta négyszer megígérte. 2017-ben egyébként erre vonatkozólag megállapodás is született a „Modern városok” program keretén belül. Azt követően egyébként kormányhatározat született erről, majd az IKOP-ban 15,5 milliárd forint került erre nevesítve a NIF Zrt.-nél, a város, Szeged megyei jogú városa az ehhez szükséges tanulmányterveket elkészítette, azonban a projekt megállt. Többször tettem föl írásbeli kérdést ezzel kapcsolatban az illetékes minisztériumhoz, forrás hiányában elutasító választ kaptam. Most kérem önöket, hogy a 2020-as költségvetésbe, miután ott sem látom ennek a forrását, a 2017. évi megállapodásnak megfelelően ez kerüljön bele.

A helyi önkormányzatokat érintően itt is kettősség mutatkozik, mert bár a „Modern városok” tekintetében egy visszalépés tapasztalható  és akkor legyen ez a dicséret helye , addig az ez évi költségvetésben például a „Magyar falu” program elindítására a kormány 90 milliárd forintot irányzott elő, ami, azt gondolom, hogy üdvözlendő és támogatandó. Ebből a 90 milliárd forintból egyébként 50 milliárd forint a falusi útalapra fordítandó, ami szintén a dicséret hangja, hiszen többször tettem föl ezzel kapcsolatban is kérdést, és azt gondolom, minden képviselő látja, hogy az ország útjainak állapota katasztrofális, nagyon nagy a lemaradás a magyar utak állapotának tekintetében. Az erre szánt források kevesek, és nagyon sok esetben biztonságosan és balesetmentesen már sokszor az egyes települések sem érhetők el. Különösen igaz egyébként ez a mellékutakra, de sajnos sok esetben a három, illetve két számjegyű utak javítása is indokolt.

Itt is van egy módosító javaslatom, szerintem az ország legrosszabb útja Szeged-Szőreg és Kübekháza között található. 14 kilométeres útszakaszból 9,5 kilométeres szakasz az, ami felújításra szorul, már a tömegközlekedés is csak 40 kilométer/órával tud haladni rajta. Kérem, hogy ennek is biztosítsák a forrását, amennyiben ez lehetséges. Mint mondtam, nem látszik és nem biztosított, pontosabban tartalékok, céltartalékok keretében annak a forrása, hogy hogyan valósul meg a közszolgák, illetve a köztisztviselők, az önkormányzati köztisztviselők béremelése ebben az évben. Azt láttuk, hogy a 2019. évben 11 milliárd forint fordítódhatott erre, az is pályázati alapon, de ezt a forrást sem a központi költségvetés biztosította, hanem a gazdagabb, tehetősebb önkormányzatok fizették be ennek a forrását. Ez azt eredményezte, hogy azokon a településeken, ahol egyébként be kellett fizetni ebbe a 11 milliárdos alapba, ott az illetményalap nem emelkedett, tehát ott sok esetben nem valósult meg a közszolgák fizetésemelése, mert a pályázat feltétele volt, hogy adott esetben, aki ebből a pályázatból részesül, igenis meg kell emelni az illetményalapot. De miután ezek a tehetősebb önkormányzatok befizettek, ott ilyen módon semmiféle illetményalap-emelés nem történt, ami értelemszerűen azt eredményezte, hogy nagyon sok esetben ott az önkormányzati dolgozók fizetése nem emelkedett.

Kérdés tehát továbbra is, hogy mi lesz azzal a 80 ezer emberrel, akinek lassan most már tíz éve nem változik az illetményalapja. Ígéret, az van, továbbra is ígéret szintjén marad. Volt egyeztetés a Közszolgálati és Közalkalmazotti Dolgozók Szakszervezetével. Nem én mondom, ők mondják, hogy egyébként egyértelmű és konkrét számok a jelenlegi költségvetésben a közszolgák, illetve a köztisztviselők béremelésére nem látszódnak. Több mint 21 700 milliárd forint Magyarország költségvetése, azt gondolom, hogy tízmilliárd forintokról van szó, értelmezhetetlen és indokolatlan ez a pályázati rendszer, egyszerűbb volna egyébként, ha a kormányzat erre biztosítana forrásokat.

Pontosan azért, mert az önkormányzati rendszer még mindig kullog a központi költségvetés után, én élek ismételten azokkal a módosító javaslataimmal, amelyek az önkormányzatok finanszírozásának jobb lehetőségét biztosítják. Ez sem új keletű módosító javaslatom, évek óta beadom, most is megteszem. Ez arra vonatkozik, hogy a gépjárműadó jelenlegi 40 százaléka helyett 80 százaléka maradjon a településeknél, valamint a személyi jövedelemadó korábbi átengedett része, amely egyébként régebben az önkormányzatoknál volt, ennek 10 százaléka is maradjon a településeknél.

Ezt sem egyedül én vitatom vagy mondom, az önkormányzati érdekvédelmi szövetségek korábban hasonló módon foglaltak állást, és hasonlóan gondolják ők is, hogy ezen módosító javaslataim megállják a helyüket.

Összességében tehát elmondható, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer még mindig nem stabil, a központi költségvetésből erre sokkal nagyobb forrásokat kellene biztosítani. Általánosságban pedig azt mondhatjuk el, hogy az MSZP-frakció olyan módosító javaslatokat kíván beadni a következő évi költségvetéshez, melyek biztosítják az oktatás számára szükséges forrásokat, az egészségügyi alkalmazottak érdemi béremelésére szükséges forrásokat, valamint megerősítik a szociális ellátórendszert. Kérem, akár az önkormányzati rendszert érintő módosító javaslataimat, valamint a szociális, egészségügyi és oktatási módosítóinkat szíveskedjenek támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai