Készült: 2024.03.28.21:19:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

6. ülésnap (2010.05.25.), 205. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:42


Felszólalások:  Előző  205  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért nem kettőperces hozzászólásban szálltam be eddig ebbe az általános vitába - bár vitának nagyon nehezen lehetne mondani, mert igazából úgy érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett -, merthogy talán egy kicsit túlterjeszkedik a két percen, lehet, hogy egy kicsit többel is a mondanivalóm, de talán kísérletet teszek az elég hosszú, és még korábbi vitanapokon is folytatott vitában visszautalni egy-két dologra.

Először is azt azért le kell szögezni, hogy az önkormányzati rendszerben meg lehet takarítani. Ezt mi is vallottuk eddig is. Ebben nem lehetett eddig velünk nemzetileg együttműködni. Nyilván a magunk részéről kísérletet teszünk arra, hogy a későbbiekben ilyen jellegű megtakarításokat elérjünk, bár azért azt hozzátenném, hogy azt nem ilyen jellegű javaslatokkal lehet igazán elérni, hanem a feladatok, hatáskörök újragondolásával, átgondolásával.

És mondok egy eretnek gondolatot, nem merült még föl a vitában, de egyébként egy tízmilliós országnak 3200 önkormányzata van, más, hasonló méretű államokban van, ahol ez lényegesen alacsonyabb szám. Természetesen lehet a rendszerváltás egy komoly vívmányának tekinteni az önkormányzati rendszert ebben a formában, egyébként én is ennek tekintem. Tehát ha ehhez a részhez nem nyúlunk hozzá, akkor pedig nyilván érdemes sok mindent újragondolni, akár kistérségi logikán, hogy ide nagyobb feladatokat, hatásköröket telepítsünk, ezen is lehet megtakarítani, én azt gondolom.

Ugyanakkor az egyik szempontról most nem sok mindent tudok mondani, ami általában egy önkormányzati átalakítás kapcsán lehetne szempont, tehát hatékonyságnövelésről, vagy ilyen tekintetben bármilyen átalakításról nem sok mindent tudok mondani. Ugye, közjogi összeférhetetlenségek sincsenek ebben a tekintetben újragondolva.

A képviselői tiszteletdíjak tekintetében meg már 2006-ban az akkori MSZP-kormány komoly csökkentéseket ért el, ez vitathatatlan. Egyrészt aránytalanságok is voltak ebben a tekintetben, bizonyos, mondjuk úgy, jobb életű önkormányzatok tekintetében, vagy főleg Budapestre volt ez jellemző, rendkívül magas tiszteletdíjak voltak egyes tekintetekben, más vidéki városokban meg alacsonyabbak. Ebben egy világos rendszert teremtett a 2006-os előterjesztésünk. Azt gondolom, és ezt is tegyük az asztalra, ha ezen lényegesen változtatunk, tovább csökkentünk, akkor talán egyes helyeken a költségeik sem jönnek vissza úgymond az önkormányzati képviselőknek az önkormányzati munkában, hiszen tudjuk, hogy itt nincsenek ilyen önálló költségtérítések, itt a benzin költségét, a telefon költségét az önkormányzati képviselők állják. Ha ez sem állható egyébként egy önkormányzati tiszteletdíjból, akkor meg vélhetően egyébként a gazdagok kiváltsága lesz ez a fajta politizálás is, ami azért semmiképpen nem volna, azt gondolom, előremutató.

Szóval, korábban nem lehetett velünk ebben a tekintetben nemzetileg együttműködni, akkor meg most nyilván érdemes erről a kérdésről véleményt formálni, és talán arról is érdemes gondolkodni, hogy miért most kerül ebben a formában a csizma az asztalra. Én azt gondolom, hogy nemcsak erre az előterjesztésre vonatkozik, hanem általában az előterjesztő hozzáállására az ilyen jellegű általános vitákban az elmúlt napokban, tehát legyünk túl rajta, lehet közben bármit csinálni, nem is kell feltétlenül az ellenzék véleményeire odafigyelni, legyünk túl rajta, legyünk egy erőltetett menetben ezen túl, merthogy egyébként leplezni kell azt a helyzetet, hogy tulajdonképpen igazi elképzelés a nagy alrendszerek kapcsán nem nagyon fogalmazódott meg. Egyébként a kormányprogramban sem, hiszen ma ennek is volt egy vitája, nem igazán láthattunk konkrétumokat, nagy célt és nagy iránytűt itt láthattunk, de valóban nem is tudom, melyik képviselőtársam mondta, hogy az útvonalterv hiányzott. Valóban, útiterv ebben a tekintetben sincsen.

Akkor hát mi lehet a feladat? Valószínűleg az egyébként, hogy amíg a Fidesznek ez a nagyfokú és egyébként nem vitatott támogatottsága megvan, addig ilyen jellegű látszat-törvényjavaslatokkal töltsük az időt. Népszerű, el is lehet mondani, hogy de jó, csökkentettük a költségeket. Egyébként néhány tízezrelék megtakarítást jelent egy önkormányzat költségvetésében - biztos tudják, átszámolták - ez a javaslat átlagosan. Magyarán, ki kell bekkelni az időt október 3-áig. Amúgy a következő fázis vélhetően az lesz, hogy néhány héten belül valaki kiáll, és veretesen elmondja, hogy mondtuk, hogy adócsökkentés, mondtuk, hogy azonnali, új költségvetés, de nincs lehetőség, mert itt mennyire kötött számok vannak, és hát akkor valószínűleg október 3-ig pedig az új költségvetést sem kell majd benyújtani, már a 2011-est. Ennek a forgatókönyvnek a részeként már valószínűleg csak hab a tortán, hogy ha addig jelentősebb népszerűség-csökkenést itt az 53 százalékos oldalon nem lehet elkönyvelni, akkor pedig a jelen előterjesztés szerint vélhetően teljes mértékben elsöprő győzelmet lehet e szerint a forgatókönyv szerint aratni az önkormányzati választásokon.

Két okból óvnám önöket ettől, bár látom, hogy az előterjesztőket nyilván ez sem érdekli, de nem érdekes ez, azért, azt gondolom, a jegyzőkönyv számára mindenképp elmondanám. Egyrészről azért, mert, ugye, lesznek később is önkormányzati választások. Én azt gondolom, hogy kétharmad birtokában nyilván egy - hogy is mondjam - felesleges feltételezés a részemről, hogy esetleg, majd ha ennek a logikának a mentén az önkormányzati választásokon bejön a számításuk, akkor majd később, ha más népszerűségi mutatóik vannak, majd a kétharmad birtokában ezt újragondolják. Látjuk egyébként, hogy alkotmánymódosítást is tesznek kisebb parlamentre, utána meg új alkotmányról beszélnek. De akkor minek előtte már ezt módosítani? Azt hiszem, hogy ezekben is lehetne bizonyos kérdéseket végiggondolni, de ez talán az előterjesztők feladata lett volna korábban.

Hatékonyságnövelés tehát nincs ebben a tekintetben, vagyis minimális, de nézzünk egy másik szempontot, a költség-, létszámcsökkentést. Elmondtam, hogy néhány tízezreléket ezzel meg lehet takarítani, egyébként meg, ha bármennyit meg lehet takarítani, akkor miért mondanánk arra, hogy ne takarítsunk meg, hiszen azért fontos, hogy minél több forrás maradjon, különösen ebben az időszakban európai uniós fejlesztések önrészére, vagy bármi egyébre, hiszen az önkormányzatok nincsenek egyszerű helyzetben ebben a tekintetben.

Az elve ennek tehát támogatandó, és azt gondolom, hogy beszéltek ellenzéki képviselőtársaim is annak az aggályáról tulajdonképpen, hogy kistelepüléseken hihetetlenül alacsony testületi számok jöhetnek létre. Nyilván ennek az újragondolása egy fontos kérdés lehetne. De alapvetően tízezer alatt tulajdonképpen ez egyéni listás rendszerként tükrözi a választók akaratát, ilyen jellegű torzítást ebben a tekintetben én nem látok, illetve a megyei önkormányzatoknál sincs torzítás. Tehát azt gondolom, hogy ott, mivel van egy százalékos küszöb, alapvetően pártlisták versengenek, nyilván az emberek el fogják dönteni, hogy kire szavaznak, és ez alapján összeáll egy megyei önkormányzati testület.

Tisztelet minden megyei önkormányzati képviselőnek. Jómagam nem voltam megyei önkormányzati képviselő, kétszer választottak meg Miskolcon egyéni önkormányzati képviselőnek, tehát a munkának azt a részét nem látom, azonban azt érzékelem, hogy egy nagyobb városban önkormányzati képviselőnek lenni sokszor tényleg konkrétabb helyi ügyekről szól. Még talán a megyei önkormányzatok feladatait, hatásköreit újra kellene gondolni, hiszen sokszor intézményfenntartóként működnek ezek az önkormányzatok.

(22.50)

Lehet, hogy ezért volna értelme esetleg a regionalizmus felé elmenni, hogy ott konkrétabb, összefogottabb, nagyobb lélekszámot összefogva gondolkodjunk erről. Egyébként lehet, hogy olcsóbban, de ez a csizma sem került ma az asztalra, mert erről nem lehet ilyen módon beszélni.

Tehát a létszámcsökkentésről ebben a két tekintetben szerintem mindenképpen lehet közös gondolkodás, azonban más a helyzet a tízezernél nagyobb lakosságszámú települések tekintetében, egyszerűen azért, mert ez a javaslat az eddigi arányosságot teljes mértékben felrúgja. Azt gondolom, el lehet gondolkozni azon is, hogy milyen törvényeket, esetleg az alkotmányt - egyenlő szavazati joggal bír-e minden állampolgár - ebben a tekintetben sérti-e. Érdemes volna ezen elgondolkozni, különösen abban a tekintetben, hogy valahol ez a pártokra vagy egyénekre szavazunk dolog mégiscsak úgy működik, hogy minél nagyobb településen szavaznak az emberek, annál inkább pártosabb az ő preferenciájuk vagy az ő szavazatuk, minél kisebb településen, minél kisebb közegben szavaznak, annál közvetlenebb, ez azért nehezen vitatható.

Tehát arányosság tekintetében szerintem az egy üdvözlendő dolog, hogy a mozgó lakosságszámhoz igazodik a törvény. Most teljesen mindegy, hogy pontosan milyen arányokkal, de valóban az szerintem hiba volt már, vagy 20 év eltelt, eljárt az idő fölötte, statikus megyei számok voltak ebben a tekintetben, nyilván újra kell gondolni dolgokat, ezen kell változtatni.

Arányos-e ez a javaslat a választói akarathoz? Nyilván többen elmondtuk: nem arányos. Tehát nem kell minket ezért feltétlenül hülyének nézni. Azért mondjuk, hogy nem arányos, mert ha megnézzük, mondjuk, egy megyei jogú városnak az eddigi választói preferenciáit, még egyszer mondom, olyan településeken, amelyek tízezer fölöttiek, ahol egyébként inkább a pártpreferencia érvényesül, mint a személyre való szavazási hajlandóság, ezeken a településeken eddig körülbelül másfeles volt átlagban a szorzó, ennyivel volt több egyéni mandátum, mint listás. Magyarán, egy önkormányzatban a sokszínű pártpreferencia, egyébként a civil életből megszerveződött csoportok preferenciája, választói akarat is érvényesült ebben a tekintetben.

Ez vitathatatlan, hiszen tudjuk jól, hogy sok ilyen civil szervezet úgy jön létre, hogy igyekszik minden egyes önkormányzati körzetben jelöltet állítani, és aztán egy erősebb polgármesteri kampánnyal kompenzációs mandátumot szerezni, egyet, kettőt, és így részt venni a helyi közéletben. A kisebb szervezeteknek ezt a jogát én nem vitatnám el, egyébként ez a kisebb pártokra is vonatkozik nyilvánvalóan, szerintem hiba lenne ebbe az irányba elmenni. Tehát ez az arány eddig másfélszeres volt, most megtekintve ezt a javaslatot két és félszeressé válik ez az arány körülbelül, átlagosan, magyarán: két és félszer annyi egyéni képviselő lesz, mint kompenzációs listán bejutott képviselő.

Azt gondolom, hogy ezzel nem lehet egyetérteni. Azért nem lehet egyszerűen egyetérteni, mert szélsőséges esetben az is előfordul, hogy 10-15 százalék közötti szavazatarányt a teljes egyéni kerületekben elérő jelölő szervezet nem jut kompenzációs mandátumhoz. Ha utánaszámolnak, ez előfordulhat. De egyébként, ha 8-9 százaléknál fordul elő, szerintem az sem túl demokratikus ebben a tekintetben, és mindenképpen csorbítja a helyi közélet sokszínűségét, és nyilvánvalóan a civilek beleszólását is a politikába. Azt már nem is kérdezem, hogy persze ebben a tekintetben volt-e bármilyen egyeztetés.

Lassan az időm végén vagyok, nem is tudom, hogy gondoltam, hogy két percbe bármi belefért volna eredetileg, de most ezt tegyük zárójelbe. Az 50 százalék plusz 1 szavazati arány fölötti szavazatoknak vagy egyéniben győztes jelöltre leadott szavazatok kompenzációs listára való átírásáról elhangzott már, hogy akkor most kétszer szavazott valaki. Ez is egy alkotmányos aggály lehet, de akkor most megkérdezem, akkor már miért nincs az, hogy aki 50 százalék alatti eredménnyel nyer, azt meg visszapótoljuk a kompenzációs listáról. Tehát ezt egy elég erőltetett logikának érzem, és semmiképpen nem ideillőnek.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy értem a szándékukat, valószínűleg az eredeti városi logikán érvényesülő másfélszeres arány megtartásával egy költségcsökkentést, egy képviselői létszámcsökkentést ebben a tekintetben, mint az óriási és átfogó önkormányzati reformjuk első részét tudtuk volna támogatni, hiszen ebben korábban is volt nálunk is gondolkodás, csak abban nem lehetett a mi időnkben nemzetileg együttműködni. Mégis azt gondolom, ha komolyan gondolják a nemzeti együttműködés rendszerét, akkor minimum fontolóra veszik a javaslatainkat, módosító javaslatainkat, amelyek ezen az arányon valamelyest tompítanak, valamelyest a kisebb pártok, kisebb jelölő szervezetek vagy általában a vesztesek számára is jelentenek valamit.

Én azonban összességében véve azt tudom mondani, bízom abban, hogy belátják, ilyen típusú látszatjavaslatokkal nem lehet a választók bizalmát még néhány hónapig sem tartani. Többször elfordult már, hogy a tavasszal győztes párt őszre nem tartotta meg egyébként a választók bizalmát olyan arányban, amennyire ez tavasszal megvolt neki. 2006-ban is előfordult, úgyhogy azt kérem önöktől, ha már önkormányzati rendszer átalakításában gondolkodnak, vagy itt szeretnének megtakarításokat feltárni, akkor átfogó, rendszerszerű átalakításokba fogjanak. Ebben, azt gondolom, frakciónk nevében is mondhatom, hogy partnerek leszünk. Ugyan megvan egyedül az alkotmányozó többségük, de talán mégiscsak jobb ebben konszenzusra jutni.

Amennyiben azonban ilyen intézkedéseket tesznek, és ennyire torzítják a választói akaratot, ebben nem tudunk partnerek lenni. Ha mégis egyedül is kétharmaddal átvinnék ezt a rendelkezést, akkor pedig azt tudom mondani, hogy bízom a választók bölcsességében és abban, hogy ha október 3-ra, minél hamarabb, még esetleg a 2011-es költségvetés beterjesztése elé hoznák az önkormányzati választást, akkor már az emberek azért látni fogják, hogy ez az átalakított rendszer és az addigi javaslataik is azért minimum véleményesek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  205  Következő    Ülésnap adatai