Készült: 2021.06.19.11:14:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2011.03.01.), 120. felszólalás
Felszólaló Harangozó Gábor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:32


Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt időszak árvízi eseményei bebizonyították azt, hogy ezen a területen valamit lépnünk kell, és hogy nagyon komoly beruházások nélkül nem fogunk tudni érdemi eredményeket elérni. Ezért értjük és támogatjuk azt a szándékot, ami a jogi szabályozást úgy próbálja meg szabályozni, hogy minél hatékonyabbá tegye az állami beavatkozást. Viszont tekintettel arra, hogy ez egy rendkívül komplex és bonyolult ügy, azt az eljárást, amelyben egy önálló képviselői indítványként kerül ez ide a Ház elé, megkerülve mindenfajta társadalmi egyeztetést, és nem téve lehetővé azt, hogy egy ilyen nagy horderejű beavatkozásnak megfelelő társadalmi támogatottsága legyen, magát ezt az eljárást semmiképpen nem tudjuk támogatni.

Ez egy olyan komplex kérdés, amelyben meg kell vizsgálni azt, hogy a nagyvízi meder besorolása következtében, az árvízvédelmi beruházások következtében mit kezdjünk azokkal a területekkel, amelyeket nem célszerű, mondjuk, a mezőgazdasági termelésben benntartani, hogyan igazítsuk hozzá a vízügyi szabályozást, a mezőgazdasági kérdéseket, az erdészeti, vízgazdálkodási, természetvédelmi törvényt és szabályokat. Tehát egy rendkívül komplex dologról van szó, amelyet egy egységes stratégiába kell foglalni, és csak ezzel együtt érdemes a törvényi szabályozáshoz hozzányúlni, hiszen ekkor látja mindenki azt, hogy a törvényben kínált lehetőségek melyik része fogja őt érinteni, és azokkal hogyan kíván élni, illetve milyen következményei vannak az ő számára. Miután tudjuk, hogy a minisztérium dolgozik egy ilyen vízgazdálkodási koncepción, ami az egész ár- és belvízkérdést kívánja kezelni, ezért véleményünk szerint sokkal jobb lett volna ezzel a koncepcióval együtt ezt a törvényjavaslatot is behozni, és talán így a társadalmi támogatottságát is jobban meg lehetne tenni, a felelősség, a finanszírozás és a feladat hármasát szem előtt tartva, ezeket az ügyeket együtt kezelve.

Miután az új szabályozás a tulajdonosi jogok gyakorlására, illetve az adott ingatlanon a gazdasági tevékenységek folytatására csak saját felelősségre és meghatározott korlátok mellett ad lehetőséget, ezért úgy gondoljuk, hogy szükséges az érintett területeken lévő ingatlantulajdonosokat egy egyszeri kártérítésben részesíteni. Ehhez adtunk is be módosító javaslatot, azonban a bizottsági szinten nem kapta meg a kellő támogatást, de ettől függetlenül mi még továbbra is úgy tartjuk ezt igazságosnak, hogy miután itt azért a tulajdonosi jogok erősen korlátozódnak, ezért szükséges lenne egy ilyen egyszeri támogatás megadása az érintett tulajdonosi körnek.

Kling István helyettes államtitkár úr 2010. december 22-én a mezőgazdasági bizottság albizottságában azt mondta, hogy ezeket az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos kérdéseket elkezdte egy egységes stratégiában kidolgozva a minisztérium áttekinteni, és 2012 során kívánják majd a nagyvízi meder jogi szabályozását megváltoztatni, illetve ehhez hozzárendelve egy komplex stratégiát elénk tárni, amelyhez egy 1100 milliárdos beruházást is hozzá fognak rendelni.

(14.20)

Elkészült egy kataszter, hogy milyen beruházások szükségesek, és megvizsgálják azt is, hogy ezt milyen forrásból lehet megtenni. Kétségtelen tény, hogy ezekre a beruházásokra minél hamarabb szükség lenne. Most készül a Duna-stratégia. A Duna-stratégiába reményeink szerint be lehet illeszteni ezeknek a beruházásoknak egy jó részét, ez azonban csak 2014-től tud elindulni, ezért javasoljuk azt, hogy a Széchenyi fejlesztési tervben is minél hamarabb álljanak rendelkezésre olyan beruházási források, amelyekből az ár- és belvízvédelmi beruházásokat lehetőleg azonnal meg lehessen kezdeni. Ebben az esetben lenne értelme ennek a törvénymódosításnak is, amiről most tárgyalunk. Azonban a Széchenyi-tervben ennek pillanatnyilag nem látjuk nyomát. Remélem, hogy ez hamarosan meg fog változni.

De addig is, amíg ezek a beruházások elkészülnek, az érintett területekre - miután ezek nagyvízi mederben vannak - piaci alapú biztosítások nem köthetők, így kárenyhítésben sem részesülhetnek az ott lévő gazdálkodók vagy tulajdonosok. Ezért mi azt javasoltuk, hogy a minisztérium vizsgálja meg, hogyan lehetne esetleg vagy egy új alapot erre létrehozni, vagy a már meglévő Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alapot működésképessé tenni, az ebben lévő forrásokat feltölteni, és addig is, amíg nap mint nap, hónapról hónapra bel- és árvízvédelmi veszélynek vannak kitéve a gazdálkodók, a tulajdonosok, ebből az alapból hatékonyan lehet őket kártalanítani, illetve a mindennapi életüket biztosítani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai