A felszólalás szövege:
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetéshez nemzetpolitikai szemszögből szeretnék hozzászólni, aminek egyrészt aktualitását az adja, hogy költségvetési vita van, de leginkább az, hogy a tegnapi napon Budapesten a Diaszpóra Tanács ülése zajlott, illetve most ezekben az órákban is itt a Parlamentben a Magyar Állandó Értekezlet ülésezik.
Az anyaországi magyarság sohasem lehet teljes egész a határainkon túl élő nemzettársaink nélkül, és az ő számukra is fontos, hogy egy értékrendileg és gazdaságilag is erős, szuverén anyaország álljon mögöttük.
A Magyarország 2015-ös költségvetéséről szóló törvényjavaslat is számos olyan fejezetet tartalmaz, amely anyagilag megnyugtatóan rendezi a 2010-ben megújított nemzetpolitikai céljainkat.
Magyarország Kormánya számára kiemelt jelentőséggel bír a Bethlen Gábor Alap támogatása. A Bethlen Gábor Alap biztosít fedezetet a határainkon innen és túl élő magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáinak bemutatásához, valamint a Magyarság Háza működtetéséhez, amelynek célja a nemzetpolitikai és magyarságismereti kutatások elősegítése. A Bethlen Gábor Alap támogatja ezenkívül a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és az anyaországgal történő sokoldalú kapcsolattartást. Az alap 2015. évi javasolt előirányzatai 2,7 százalékkal nőnek a tavalyi költségvetési számokhoz képest.
Ebben a fejezetben találjuk az oktatási-nevelési támogatásokra fordítandó előirányzatot is, ami jövőre is 4 milliárd 820 millió forint; ez az összeg kerül felhasználásra a szomszédos országokban élő óvodások, alap- és középfokú oktatási intézményben tanulók számára, illetve magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelésére, oktatására, valamint tankönyv- és taneszközvásárlás támogatására.
Szintén a Bethlen Gábor Alap támogatási körébe tartozik a magyar nyelvű felsőoktatás két legfőbb bástyája, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is. A nemzeti jelentőségű intézmények, programok támogatása című alfejezet, amely többek között a két felsőoktatási intézményre fordítandó összegeket is tartalmazza, 300 millió forinttal több forrással gazdálkodhat 2015-ben, mint az idén, 3 milliárd 826 millió forintról 4 milliárd 126 millió forintra nő az alfejezet támogatása.
(16.50)
2015-ben is folytatódnak a diaszpóra magyarságát segítő és erősítő programok. A Kőrösi Csoma Sándor-programnak, amelyet 2013-ban hirdetett meg a nemzetpolitikai államtitkárság, legfőbb célja az összetartozás-tudat erősítése, a magyar nyelvtanulás fejlesztése, a Magyarországgal való kapcsolattartás fellendítése és a magyar kulturális szerveződések erősítése. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében öt kontinensen a közeljövőben mintegy száz fiatal kezdheti meg hamarosan a munkát a fentebb felsorolt elköteleződések mellett, és feladatuk lesz még az állampolgárság felvételének segítése is a diaszpórában. A jövő évi költségvetés erre a célra 1 milliárd forintot különített el.
A Mikes Kelemen-programot a Magyar Diaszpóra Tanács harmadik ülése hívta életre a tavalyi évben. A Mikes Kelemen-program hét országban 13 gyűjtőpontot üzemeltet, és a magyar diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek ? hagyatékok, könyvtárak ? megmentése a célja. A gyűjtőpontokon leadott könyveket, hagyatékokat az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai véleményezik, a különleges értékkel bíró darabok bekerülnek a könyvtárba, a többit a Kárpát-medencei magyar iskolákhoz juttatják el. A jövő évi költségvetésben 500 millió forint került elkülönítésre erre a célra.
Fontos megemlítenünk a diaszpóra magyarsága által létrehozott tárgyi értékek dokumentálására hivatott Julianus-programot is.
A határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatása szintén kiemelt jelentőséggel bír az anyaország számára. Ennek megfelelően a költségvetés a Földművelésügyi Minisztérium fejezetében pénzügyi hátteret biztosít a határon túli magyar gazdaszervezetek programjainak segítésére. A feladatok között szerepel többek között a falugazdász-hálózat működtetése, magyarországi kiállításokon, képzéseken és szakmai konferenciákon való részvétel és agrárfejlesztési programok szervezése.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosít fejezetet a külhoni szórványtelepülések gyülekezeteiben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára, valamint nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására. Bizony nem egy olyan határon túli magyar közösség létezik, ahol a magyar családok gyermekeinek nincs lehetőségük iskolai keretek magyarul írni és olvasni tanulni. Úgyhogy ilyen esetekben a szolgálatot teljesítő atya, plébános, lelkész adja meg a helyi gyerekeknek a képzést, nem sajnálva tőlük a türelmet, időt és szeretetet. Az elkövetkezendő évben 210 millió forint lett tervezve erre a célra, és 500 millió forintot tervezünk a 2015-ben indítandó újabb tematikus évre, a szakképzés évére.
Tisztelt Ház! Három és fél éve fogadtuk el az új Alaptörvényünket, amelynek egyik legfontosabb tétele, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Úgy gondolom, hogy a nemzetpolitikai célokra szánt összegek ezt méltóképpen fogják szolgálni az előttünk álló évben is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY, a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! Az Országgyűlés a 2010. évi CLXXXII. törvénnyel hozta létre a Szülőföld Alap jogutódjaként a Bethlen Gábor Alapot azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa az anyaországgal való kapcsolataik ápolását. Az elkülönített állami pénzalapként működő Bethlen Gábor Alap támogatások nyújtásával segíti a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését.
A törvény kimondja, hogy a nemzetpolitikáért felelős miniszter, jelen esetben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr minden év május 31-ig tájékoztatót készít a kormány számára, és ez alapján a kormány nyújt be előterjesztést az Országgyűlés részére az alap működéséről. A 2013. évről készült beszámoló határidőre elkészült. Ezt azért kell kiemelnem, hiszen most már 2015 márciusát írjuk. Ez a beszámoló 2014-ben határidőre elkészült, de választási év lévén késő ősszel került a Ház elé, és a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés döntött arról, hogy konkrétan ez a beszámoló nem áll meg a Nemzeti összetartozás bizottságánál, hanem annak vitája itt a parlamentben folytatódik. Ez az indoka ennek a csúszásnak.
Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság 2015. február 25-én kihelyezett bizottsági ülésen a Magyarság Házában tárgyalta a B/802. számú beszámolót, megvitatta és támogatta annak elfogadását. Mint a bizottság elnökének természetesen kötelességem megemlíteni azt is, hogy a bizottsági vitában elhangzottak ellenzéki kritikák is, amelyek fő gerince leginkább az államtitkár úr által is említett oktatási és nevelési támogatások ügye és annak összege volt, hiszen 2013 májusában született egy kormányhatározat a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében, ezért innen az alaptól is 500 millió forint került zárolásra; ennyi egyenlegjavulást írt elő ez a kormányhatározat. Ezért lett csökkentve 22 400 forintról 17 200 forintra ez a támogatás.
Elhangzott még, hogy vizsgálni kellene az oktatási-nevelési támogatások hosszú távú hatását, felméréseket kellene készíteni és különböző hatásvizsgálatokat, illetve a Határtalanul!-program, amely egy nagyon sikeres program, 2013-ban arra adott lehetőséget, hogy egy teljes évfolyam diákjainak mintegy egynegyed része vehessen részt a Határtalanul!-programban. Mára ez a létszám már legalább a duplájára bővült, és a támogató összeg is a duplájára bővült. A cél az, hogy ez egy teljes évfolyamra bővüljön fel a ciklus végére.
Elhangzott az is, hogy lehet-e a nemzeti jelentőségű intézmények listáját bővíteni. Ugyanakkor örvendetesnek tartjuk, hogy a BGA költségvetése a 2013-as költségvetés elfogadásához képest 11,5 milliárd forintról megközelítőleg 16 milliárd forintra nőtt 2013 végére, köszönhetően a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére megkapott összegeknek, amelyek többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vagy éppen a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola támogatására, infrastruktúra-fejlesztésére kerültek.
Magyarország számára a külhoni magyarság érték, ezért áldoz energiát és anyagi forrásokat arra, hogy a külhoni magyar közösségek fennmaradjanak. Úgy gondoljuk, hogy a Bethlen Gábor Alap megfelelően szolgálta ezt a célt.
A bizottság a H/3523. számú, a Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot 6 igen és 2 nem szavazat mellett támogatta, és magam is javaslom majd ennek a határozatnak az elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a szót. Az Országgyűlés 2010-ben határozott a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról, mely a Szülőföld Alap jogutódjaként támogatja a határainkon kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítja a Magyarországgal fennálló kapcsolatok ápolását, fejlesztését, valamint erősíti a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását.
A Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalapként működik, segítve a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, kultúrájának, nyelvének megőrzését, valamint az anyaországgal fenntartott sokoldalú kapcsolatok ápolását. Az alap nyújt továbbá fedezetet a Magyarság Háza működéséhez is, amely a nemzetpolitikai kutatások eredményeinek első számú bemutatótere. Az alap és a négyfős bizottság munkáját és tevékenységét a MÁÉRT, illetve annak szakbizottságai elvi iránymutatásai szerint látja el.
(9.30)
A Bethlen Gábor Alap bizottságának munkáját megkönnyítendő létrejött egy kilencfős kollégium, amelynek tagjait és elnökét a bizottság választja meg. Mindezek mellett a Bethlen Gábor Alapkezelő felel az alap döntéseinek, így a bizottság döntéseinek végrehajtásáért, a támogatások kihelyezéséért, a döntés-előkészítésért, a végrehajtásért és az esetlegesen jogtalanul felhasznált támogatások visszaköveteléséért. Az alapkezelő egy kizárólagos állami tulajdonban lévő, nonprofit gazdasági társasági formában működő társaság.
A Bethlen Gábor Alap 2013. évi működéséről és tevékenységéről szóló tájékoztatót a nemzetpolitikáért felelős miniszter szabályszerűen elkészítette, amelynek alapján a kormány előterjesztést nyújtott be az Országgyűléshez. A 2013. évi költségvetési törvényben mind a bevételi, mind a kiadási előirányzata az alapnak 11 milliárd 572,8 millió forint volt. A kiadási előirányzatoknál nevesítve volt az oktatási-nevelési támogatás kerete 4 milliárd 820 millió forint értékben, valamint a Határtalanul!-program támogatása több mint 465 millió forint értékben. Ekkor még a program kezelése a BGA előirányzata alá tartozott.
Meg kell említenünk a „Magyarság Háza” program támogatását, ami a költségvetési év elején 216 millió forint volt az alapban, ugyanakkor év közben 723 millió forint érkezett még rendkívüli kormányzati intézkedésként a KIM részéről. Ez egy konkrét kiállítás létrehozására irányult. Külön meg kell említenem a „Magyarság Háza” programnál, hogy egy olyan többfunkciós intézmény, amely az egységes magyar nemzet bemutatását, megismertetését tűzte ki céljául. Az intézmény gyűjti és feldolgozza a világban élő magyar közösségekről, személyekről, teljesítményekről szóló ismereteket, másrészt tudásközpontként is működik. Feladata korszerű módon bemutatni a magyarság értékeit. A nemzetünk sajátosságait, csak rá jellemző értékeit, hagyományait bemutató kiállítás azóta már létrejött, ahogy államtitkár úr is említette expozéjában. A „Mi, magyarok” című kiállítás 2014 őszén elindult, és azóta is nagy sikerrel látogatott.
Meg kell továbbá említenünk a Bethlen Gábor Alap működésénél a nemzeti jelentőségű intézmények támogatását, amelyre 3,8 milliárd forintot szánt a 2013. évi költségvetés, 1,5 milliárd forintot egyéb támogatásokra különítettek el, ide kell érteni a pályázati keretek között kihelyezett forrásokat, valamint a nemzeti jelentőségű intézménynek nem minősülő, de támogatásra érdemes szervezeteket is. Az alapkezelő költségei 810 millió forintot tettek ki, hasonlóan az azt megelőző bázisévhez. Ez nem érte el akkoriban a 7 százalékot. Ugye, a jogszabály itt 10 százalékot tenne lehetővé.
A költségvetési törvényhez képest a 2013-as évben három főbb szempont befolyásolta lényegesen az alap bevételeit. Először is a KIM nemzetpolitikai tevékenység támogatására szolgáló előirányzatából összesen több mint 3,8 milliárd forint érkezett az alapba. A minisztériumtól minden esetben kormányhatározat által került át összeg a Bethlen Gábor Alaphoz. Abban az évben kilenc ilyen eset fordult elő; kiemelendő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása közel 1,4 milliárd forint értékben, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola infrastruktúrájának fejlesztése félmilliárd forint értékben, a Bodrogközi Magyar Közösség Háza első ütemének megépítése 352 millió forint értékben, valamint a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács programjainak finanszírozása 365 millió forint értékben.
Másodsorban a BGA szerződés által vett át forrást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, a 150 milliós pályázaton beérkező összegből finanszírozták a digitális műsorszórásra történő átállás gördülékeny lebonyolítását a határon túli régiókban. A pénzösszeg kihelyezése határon túli partnerek segítségével történt. A sikeres programot követően az alap természetesen elszámolt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé.
Harmadrészt érkezett 40 millió forint a rendkívüli kormányzati intézkedések finanszírozására szolgáló keretből a BGA-hoz. Ez a forrás nem a KIM-en keresztül érkezett, és a határon túli regionális civil központok finanszírozását szolgálta.
A fent említett bevételek megváltoztatták tehát a bevételi előirányzatot, így a kiinduláskori 11,5 milliárd forintos előirányzat közel 16 milliárd forintra változott.
A kiadások tekintetében sor került egy 310 millió forintos maradvány felhasználására, így növekedett az összeg, az éves költségvetés összege 16 milliárd forint fölé. Kiadási megtakarításként az alap 650 millió forintot könyvelhetett el, ennek legjelentősebb része, 95 százaléka, amiről államtitkár úr is szólt, a 2013. május 13-án közzétett, a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat, amelyben az alap tekintetében a kormány 500 millió forintos egyenlegjavulást írt elő. Később ez a kormányhatározat visszavonásra került, így viszont november végén már nem volt lehetőség arra, hogy erre az összegre vonatkozóan kötelezettségvállalásra kerüljön sor.
Meg kell említenünk a nevelési-oktatási támogatás pozitívumait, amelynek keretében 250 ezer fő támogatására került sor. További területeknél megemlítendő a „Magyar kultúráért és oktatásért” felhívás, amelyre 600 millió forint állt rendelkezésre, illetve a Határtalanul!-program, amelynek kezelése ebben az évben volt utoljára a Bethlen Gábor Alapnál, és mint már korábban elmondtam, az erre fordított összeg, 465,3 millió forint volt, amelyből 30 millió forint a Rákóczi Szövetséghez került átutalásra, szintén határokon átívelő diákutaztatás céljaira. A program sikeresen zárult, hiszen 2013-ban közel 400 iskola volt a nyertes pályázók között, több mint 17 ezer diák utazhatott, és 2 ezer kísérőtanár.
A Határtalanul!-programnál, azt gondolom, meg kell említenünk, hogy 2010-ben tekintette át a kormány a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulásokat, cseretáborozásokat, a testvériskolák együttműködését, és a tapasztalatok alapján indította el a Határtalanul!-programot. A cél az, hogy a magyar társadalom magáénak érezze a külhoni magyarságot, velük egy egységes nemzet keretei között azonosulni tudjon. Ebben a legfogékonyabb célcsoport maguk a diákok. Itt elsősorban a 7. évfolyamos diákokra koncentrál a Határtalanul!-program, és a pozitív tapasztalatok így eljutnak a diáktól a szülőig, nagyszülőig. A célunk az, hogy valamennyi magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszéd ország magyarlakta területeire, megéljék és megértsék a nemzeti összetartozást. Feladatunk az a Határtalanul!-programban, hogy ebben a parlamenti ciklusban, a ciklus végére egy teljes évfolyam diáksága lehetőséget kapjon az utazásra. Nyilvánvalóan a 2016-os költségvetés tervezésénél a jelenlegi összeg emelésére van szükség mindehhez.
Tisztelt Ház! A Bethlen Gábor Alap bonyolította le a tárgyévben a Nemzetpolitikai Államtitkárság sikeres tematikus programját, a magyar kisiskolások évét is, amelyre 100 millió forint állt rendelkezésre. Ez, ugye, a külhoni magyar óvodások évét követte, és egy központi motívuma volt a programnak a közösségépítés, illetve ezen a közösségépítésen keresztül az arra való figyelemfelhívás, hogy érdemes a szülőknek a gyermekeiket az óvoda utáni időszakban magyar nyelvű iskolákba íratni. A gyermekek, szülők, pedagógusok közötti közösségépítésre fókuszált a program, hogy növelje az elkötelezettséget a magyar iskolaválasztás mellett.
(9.40)
Lezajlott a programban 2013-ban egy Kárpát-medencei körút is, mintegy 22 helyszínen. A nemzetpolitikával foglalkozó munkatársak, az államtitkárság munkatársai, a programban dolgozók mintegy 5 ezer kisiskoláshoz, valamint szülőkhöz és pedagógusokhoz jutottak el. Volt két nagy központi továbbképzés pedagógusoknak, módszertani csomag készült pedagógusok számára, és ezt eljuttatta a program minden iskolába. Volt egy kisiskolások számára megrendezett vetélkedősorozat is, amelynek keretében 51 iskolába százezer forint értékben egy csodasarok került eljuttatásra, mintegy jutalomként a vetélkedőn való részvételért.
És ami nagyon fontos: ki találkozik sokszor kisgyermekes szülőkkel? A gyermekorvos. Kárpát-medencei gyermekorvos-találkozó is lett szervezve ebben az évben. Nyilvánvalóan az orvosok is személyes beszélgetés útján tudnak hatni a családokra, a szülőkre, hogy érdemes a határon túli területeken is magyar nyelvű iskolákba íratni a gyermekeiket.
Tisztelt Ház! Szintén eredményesnek mondható a Szász Pál tanulmányi ösztöndíjpályázat, amelynek segítségével a többségi nyelven jogot hallgató külhoni magyar diákok a magyar közösség céljait szolgálva szülőföldjükön segíthetik a diploma megszerzését követően a magyar közösség boldogulását. Ennek összege 50 ezer forint/fő/hó volt a 2013. esztendőben.
Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy nemzetpolitikai céljainkat a Bethlen Gábor Alap megfelelően szolgálta a 2013. évben. Javaslom a határozati javaslat, a beszámoló elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy nagyon röviden még reagáljak Kiss Lászlónak a vezérszónoki körben elhangzott felszólalására, ahol megemlítette azt, hogy a bizottság az ő javaslatára napirendre vette az ÁSZ-jelentés megtárgyalását is. Erről egyébként azt gondolom, hogy nem ilyenkor van a helye, hiszen ez a zárszámadás része, ott kell fölcsatlakozni a bizottságnak, és tárgyalni a BGA működéséről szóló ÁSZ-jelentés részleteit.
(11.20)
Ugyanakkor meg kell említenem azt, hogy tájékoztatást kaptunk róla, és mindenféleképpen fontos elmondani, hogy az ÁSZ szerint szabályszerű volt a gazdálkodás, megfelelően gazdálkodott a BGA a közpénzekkel, a közpénzügyek átláthatóságát vizsgálta, és mindenre azt mondta, hogy szabályszerű volt 2013-ban ‑ hiszen ez az érintett év az ÁSZ-nak a működése.
Szászfalvi képviselő úr érintette azt a témát, hogy a nemzetpolitikában Magyarországon az MSZP-kormányzás nyolc éve volt a mélypont. Tulajdonképpen Kiss László képviselőtársunkat, bizottsági munkatársunkat, kollégánkat dicsérte, én magam is azt tudom mondani, hogy őszintén elfogadjuk a képviselő úr érdeklődését és elkötelezettségét a nemzetpolitika iránt, ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt, hogy például most, amikor Szávay képviselő úr a hozzászólásában a 23 millió románnal való fenyegetést felhozta a 2004-es hazugságkampányból mint egy tényt, akkor az ön előtt ülő Korózs Lajos megjegyezte, hogy olcsó ezt felhozni. Mondja ezt az a Korózs Lajos, aki akkor azzal a hazugsággal fenyegette a nyugdíjasokat, hogy majd elveszítik a nyugdíjakat, miközben pont Romániával volt olyan egyezményünk (Korózs Lajos: Tízezrek jöttek át magyar nyugdíjért!), hogy a román állam biztosítja a nyugdíjakat. (Korózs Lajos: Tízezrek jöttek magyar nyugdíjért! Tízezrek! ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyelld magad! ‑ Korózs Lajos: Ráadásul nem is magyarok!)
Tehát ez volt a mélypontja a nemzetpolitikának ‑ az MSZP kormányzásának az időszaka. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY, a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Miután államtitkár úr részletesen válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre és a felmerült problémákra, és egyébként valóban a vitában mind a 2013. esztendőtől messze kerültünk, mind a konkrét ügytől, ami a Bethlen Gábor Alap beszámolójáról szólt, ezért én most már nagyon-nagyon rövid leszek, és csak arra korlátozódom, ami a bizottsági önálló indítvány lényege.
A H/3523. számú határozati javaslatot kérem, hogy támogassák, amely a Bethlen Gábor Alap 2013-as tevékenységéről szól. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség támogatni fogja ezt a határozati javaslatot, és ezt kérem önöktől is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez már második alkalommal egy olyan benyújtott költségvetési törvénytervezet, amelyről egy olyan Országgyűlés vitázhat és szavazhat majd a közeljövőben, amelynek létrejöttéhez nemcsak anyaországi, hanem határon túli magyar szavazatok is hozzájárultak. Úgyhogy mindenféleképpen a határon túli szavazatok megjelenése a magyar politikai életben és a parlament létrejöttében megtiszteltetés, büszkeség és egyben komoly felelősség is.
Áttanulmányozva a nemzetpolitikára fordítható összegeket, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ennek a költségvetés-tervezetnek a nemzetpolitikára vonatkozó tételei ezt az említett felelősséget szolgálják. Egy nemzet elszakadt részeinek fennmaradása leginkább az ott élő emberek kultúrája, nyelvük, szokásaik iránti elkötelezettségén múlik. Fontos azonban az is, hogy a tárgyi és építészeti emlékeik is esélyt kapjanak a fennmaradásra, amelyek az adott közösség meghatározó, látható örökségei, illetve ahová anyaországi magyarok is elzarándokolhatnak, hogy tágabb képet kapjanak a hely történelméről.
A határon túli műemlék-felújítási program elődje ’98-ban épp ezt a célt szolgálva jött létre. A nemzeti örökségprogram roskadozó várak, templomok felújítását szolgálta, azonban 2006-ra az akkori kormányzat teljesen megvonta innen a forrásokat. Mára visszaállítva az eredeti célt, a Miniszterelnökség 200 millió forinttal támogatja a határon túli magyar épített örökség megóvását. Nagy előrelépés a 2006-os állapotokhoz képest, ugyanakkor elmondhatjuk azt is, hogy a tavalyi, a 2015-ös költségvetéshez képest is nagy arányban nőtt ez az összeg.
Nőtt a határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatására szánt összeg is, így 45,7 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Ez az előirányzat, amely a határon túli magyar gazdaszervezetek szakmai programjainak megsegítését szolgálja, idesorolva a falugazdász-hálózat működtetését, magyarországi kiállításokon, képzéseken és szakmai konferenciákon való részvételt, valamint oktatási, szakképzési agrárfejlesztési és környezetvédelmi programok szervezését.
Vitathatatlan erőforrást jelent a határon túli közösségek fennmaradása szempontjából a helyi értelmiség. A határon túli felsőoktatási feladatok támogatásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendelkezik. A legfontosabb feladat a kisebbségben élő magyar értelmiség létszámának megtartása, növelése, szellemi fejlődésének előmozdítása. A határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése terén kiemelkedő feladat a magyarországi és szülőföldi felsőoktatási képzésben részt vevő, határon túli magyar hallgatók és oktatók ösztöndíjazásának lebonyolítása, a határon túli magyar felsőoktatási kihelyezett képzések és önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, szakkollégiumok és hallgatói szervezetek támogatása.
A célunk az, hogy régiónként legalább egy képzési központ kapjon támogatást és a tárgyévben legalább 25 magyarországi oktató külhoni képzésekben való bekapcsolódásának finanszírozása megvalósuljon, valamint legalább két új kihelyezett képzés elindulhasson. Az előirányzat felhasználása egyedi döntéssel és pályázati úton történik, a 2016-os költségvetésben több mint 14 százalékkal nő a határon túli felsőoktatási feladatok támogatása, 354 millióról több mint 400 millió forint fölé.
Szintén az EMMI rendelkezik a határon túli kulturális feladatok támogatásának előirányzatával. Jövőre ez 74,4 millió forintra emelkedik. Jelen feladat magában foglalja a határon túli előadó-művészeti szervezetek, színházak és táncegyüttesek szakmai programja megvalósításának támogatási keretösszegét, továbbá a szomszédos országokkal közösen működtetett kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok és a tárcaközi vegyes bizottságok jegyzőkönyveiben, illetve kormányhatározatokban foglalt közművelődési és szellemi, kulturális örökséggel kapcsolatos feladatokra szánt támogatást. Az előirányzat forrást biztosít továbbá a határon túli közművelődési intézményekben megvalósuló programokra és közösségfejlesztő feladatokra is.
A 2016-os költségvetésben csakúgy, mint az idei, 2015-ös költségvetésben, 1 milliárd 227 millió forintot szán az állam a Határtalanul-programra. A Határtalanul-program a nemzeti összetartozás operatív programja, fő célja, hogy magyarországi iskolások életükben legalább egyszer ellátogassanak határon túli nemzetrészekhez, minél több aktív kapcsolatot kialakítva. Mivel a kormánynak az a célja, az indításkor már az volt a célja, hogy a ciklus végéig biztosítsa, hogy egy évben egy teljes évfolyamnyi diák jusson el valamilyen határon túli, magyarok által lakott területre, célszerű lenne 2018-ig a támogatás fokozatos emelése.
A program jelenlegi előirányzata az idei évivel rögzítetten azonos, így azonban az elérni kívánt cél véleményem szerint nem valósítható meg. Én magam egy módosító javaslattal éltem, amely 2 milliárd forintra emelné ezt a keretet, így egy 2017-es, 2018-as emeléssel elérhetnénk azt a 3 milliárd forintos összeget, amiből megvalósulhat a jövőben egy teljes évfolyamnyi diák kiutazásához való hozzájárulás.
A külhoni magyarság pillérei közül már kiemeltem az értelmiséget, a tradíció, a magyar anyanyelv, a kultúra és a helyi népszokások ápolása iránt elkötelezett embereket, nem ejtettem szót azonban azokról az elhivatott papokról és lelkészekről, akik áldozatos tevékenységükkel szintén a külhoni nemzetrészek fennmaradásáért tesznek és fáradoznak nap mint nap.
(17.10)
Ugyan ezt a témát már Soltész Miklós államtitkár úr órákkal korábban említette, de azt gondolom, hogy van olyan fontos, hogy ismét megemlékezzünk és szót ejtsünk azokról a határon túli magyar gyülekezetekben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyekről, akiknek a jövedelempótlékát biztosítja ez a költségvetés. A hitéleti támogatási célon túl hozzájárul a határon túli magyarság asszimilációjának csökkentéséhez, a szórványban élő magyarság megőrzéséhez. Ez az összeg, amiről beszélek, szintén az EMMI kezelésében lévő támogatás, jövőre megkétszereződik, 210 millió forintról 400 millió forintra növekedve. Az előirányzat fedezetet biztosít a külhoni szórványtelepülések gyülekezeteiben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára, valamint a nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására.
A 2016-os költségvetés rendelkezik egy elkülönített állami pénzalapról, ez a Bethlen Gábor Alap, annak támogatásáról. Ezen az alapon keresztül a kormány fedezetet biztosít a Magyarország határain belül és kívül élő magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez. Nagy összegű támogatásokat juttat el 2013 óta az oktatás és nevelés területén rászorulóknak, a nemzeti jelentőségű intézményeknek - amelyből több mint ötven található -, illetve olyan kiemelkedő jelentőségű intézményeknek, mint a Sapientia Tudományegyetem Erdélyben vagy a Partiumi Keresztény Magyar Egyetem vagy éppen Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Főiskola. És itt, az alapból valósulnak meg a határon túli oktatási intézményeknek nyújtott nevelési, oktatási, tankönyv-, taneszköz- és hallgatói támogatások, valamint az intézményi fejlesztések. A Bethlen Gábor Alap sok egyéb tevékenység mellett támogatja a Magyarság Háza fenntartását is. A Bethlen Gábor Alap támogatása a 2015-ös költségvetéshez képest nőtt, 2016-ban 11 milliárd 807,5 millió forinttal kíván a kormány a működéséhez hozzájárulni.
Összességében, ha konkrétan a nemzetpolitikai célokra fordított összegeket összeadjuk különböző tárcáknál, a Bethlen Gábor Alapnál, akkor ez mintegy 21 milliárd forint, ugyanakkor arról is szólnunk kell, szóltam kultúráról, anyanyelvről, oktatásról, hogy a magyarság megmaradása, boldogulása a szülőföldjén leginkább gazdasági kérdés is, és örömmel látjuk azt, hogy az elkövetkezendő időben gazdasági fejlesztésekre, határon átívelő gazdasági kapcsolatokra is több tízmilliárd forintot szán a kormány.
Áttekintve tehát a 2016. évi költségvetési törvényjavaslatot, elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból egy mértékletes, jól átgondolt tervezetet tartunk a kezünkben, és kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a szempontokat is figyelembe véve támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a határozati javaslat a magyar szórvány napjáról, amelyről most vitázunk, nem előzmények nélkül való, mint ahogy azt hallhattuk az előterjesztő expozéjában, Németh Zsolttól, illetve az államtitkár úrtól is, hiszen már 2012-ben javasolta a MÁÉRT szórvány szakbizottságán több jelenlévő a szórvány napjának létrehozását. A tavalyi esztendő végén, 2014. december 5-én a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán ez a javaslat ismét elhangzott, és ez akkor be is került a zárónyilatkozatba.
Az állásfoglalás akkor ezt tartalmazta: „Legyen ez a nap, mikor az összefogás jegyében a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, közösségépítő programok révén.”
Erdélyben már több éve, 2011-től, a Kárpát-medence más részein pedig mintegy két éve tartanak eseményeket így az őszi időszakban, jellemzően november közepén. A másik előzmény tulajdonképpen ott rejlik az Alaptörvényünkben, amit 2011-ben fogadtunk el. A nemzetpolitika szempontjából az Alaptörvényünk legfontosabb mondata így hangzik: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.” Összecseng ez és rímel Szabó Dezső mondatára - ő az az írónk, kolozsvári születésű, akit kissé méltatlanul elfelejtett a jelenkor ‑, amely mondat így hangzik: „Minden magyar felelős minden magyarért.” Ez a mondat cseng vissza az Alaptörvényünkben is.
Tisztelt Országgyűlés! A három lábon álló magyarságon belül, és itt a három láb alatt gondolok az anyaországi magyarságra, az elszakított országrészek magyarságára, a diaszpóramagyarságra, nos, a három lábon álló magyarságon belül a Kárpát-medencei szórványmagyarság mindenféleképpen kiemelt figyelmet érdemel. Már hallhattunk részletes számadatokat Németh Zsolttól, valóban megállapítható, hogy az elszakított, elcsatolt országrészek magyarságának mintegy fele él szórványban. Sajnos egyre kevesebb a tömb, egyre kevesebb a tömbben élő magyarok száma is. Tömb ma még létezik a Csallóközben a Felvidéken, Kárpátalján a tiszaháti régióban, a Székelyföldön, illetve a szabadkai régióban, Szabadka környékén a Bácskában, a határon kívül élő többi magyarság mind szórványnak tekinthető. Szórvány a nemzet határa. Mind az előterjesztőtől, mind az államtitkár úrtól hallhattuk, hogy a szórványt védelmezni kell, hiszen ha a szórvány elvész, akkor a tömb következik.
Az expozéban említést nyert Vetési László neve. Vetési László erdélyi szociográfus úgy fogalmaz, hogy a szórvány egy nemzet öregkora. Tudományosabban fogalmazva a szórvány egy veszélyeztetett etnikai csoport, hátrányos térbeli elhelyezkedésük, arányaik, lélekszámuk miatt nem tudják valóban önerőből megőrizni identitásukat. Ha önerőből erre nem képesek, akkor bizony az anyaország és a tömbmagyarság támogatására van szükség, és többször szeretném aláhúzni magam is, hogy a tömbmagyarság támogatására is szüksége van a szórványnak.
A szórványközösségek jelenlegi problémái közül az egyik legfontosabb, hogy az asszimilációnak leginkább kitett csoportja ez a magyarságnak, leginkább kitett része a magyarságnak.
(15.00)
Rendkívül sok a vegyes házasság, a szórványterületek egyre inkább elöregednek, és egyre fokozódik az elvándorlás is. Szórványközösségekben kevés a magyar iskola, kevés a magyar pedagógus, kevés a magyar diák, a továbbtanulási lehetőségek korlátozottak, és meg kell állapítanunk azt is, hogy sajnos a szórványterületek azok, amelyek a szomszéd országokban a legfejletlenebb régiók közé tartoznak gazdaságilag a legtöbb helyen, éppen ezért jelentős az elvándorlás is ezekről a területekről.
A magyarság megmaradásának két fő elemére szeretnék rávilágítani. Az egyik, hogy a magyarság megmaradása vajon oktatási, kulturális, anyanyelvi kérdés-e vagy gazdasági kérdés. Mind a kettő nagyon fontos, azt gondolom, hogy a gazdasági kérdéstől sem tekinthetünk el, hiszen, ha nincs helyben munka, megélhetés, akkor a szülőföldön való megmaradás is bizonytalanná válik, fokozódik az elvándorlás. Erre kínál egy lehetőséget a mai nemzetpolitikán belüli gazdaságpolitikánk, ami elősegíti a határon átívelő gazdasági kapcsolatoknak a bővülését. Említhetném a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amely az idei esztendőben több új irodát nyit, és az idei esztendőtől a Nemzeti Kereskedőház Zrt.-n belül végzi a munkát. A másik fontos dolog az anyanyelv és az oktatás. Itt szükséges, hogy a szórványban lehetőleg legyenek állami finanszírozású iskolák, ha ez nem lehetséges, akkor egyházi fenntartású iskolákra vagy óvodákra van szükség.
Államtitkár úr részletesen beszélt arról, és rámutatott arra, hogy már az elmúlt években is a szórvány irányában milyen intézkedések történtek, és ha az oktatásnál tartunk, akkor érdemes felidézni azokat a tematikus éveket, amely a szórványság felé is üzeneteket küldött, és gyakorlati segítséget is adott. Ilyen volt 2012-ben a külhoni magyar óvodások éve, majd folytatódott a kisiskolások, felsősök évével, jelenleg pedig a szakképzés éve zajlik.
Nagyon fontosak a szórványkollégiumok, amelyek gyűjtőhelyei a térség magyar diákjainak, fontosak a létrejött szórványcentrumok, amelyek középiskolás korúaknak biztosítanak magyar nyelvű oktatást, és fontos az az iskolabuszprogram, amely a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával működik a határon túli területeken, hiszen szórványból ennek segítségével érhetőek el a szórványcentrumok és az iskolák.
És nagyon fontos valóban a kultúra és a kultúrában azok a civil szervezetek és egyesületek, amelyek szórványban működnek. Ezek azok, amelyeknek közösségépítő és -megtartó erejük valóban megtarthatja a szórványt, és tulajdonképpen ezek egy-egy találkozási pontjai ezeknek a közösségeknek.
Nagyon fontos az idei esztendőben elindult Petőfi Sándor-program, amely a diaszpórába irányuló Kőrösi Csoma-program mintájára indult el a hajdani Monarchia országaiban a szórvány felé. Elsősorban azzal indult el ez az 50 fiatal az idén, hogy egy értékőrző, közösségépítő, a magyar-magyar kapcsolatokat erősítő tevékenységet végezzen, és az ő tevékenységük is a szórvány megmaradását szolgálja.
Esett itt már szó a vitában arról, hogy miért éppen november 15-e a szórvány napja. Azt gondolom, hogy méltó az a történelmi személyiség, Bethlen Gábor, akinek nevéhez, születésének és halálának évfordulójához kapcsolódik a szórvány napja, hiszen ő november 15-én született Marosillyén, Vajdahunyad megyében, ami ma már egy szórvány, és november 15-én is halt meg Gyulafehérváron, a hajdani fejedelmi központban, ami szintén ma már szórványterületen található. Azt gondolom, hogy méltán van az ő emléktáblája a gyulafehérvári templomban két olyan, úgymond nagy történelmi személyiség mellett, mint Fráter Martinuzzi György és Bocskai István, az ő emléktáblájuk között helyezkedik el az ő emléktáblája. Valóban az ő nevéhez kapcsolódik Erdély aranykora, és az, hogy ebben az időszakban, amikor a három részre szakadt országban tulajdonképpen ország nem is létezett, csak nemzet, Bethlen Gábor egy olyan fejedelem volt, aki ott a 30 éves háború során az európai térképre felhelyezte Erdélyt.
Tehát az ő életére is emlékezzünk, amikor a szórvány napjáról és annak idejéről beszélünk, mindenféleképpen méltó az ő személyéhez kötni. Én arra kérem a tisztelt Házat, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiból.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előterjesztőtársaim helyett és nevében is köszönöm szépen mindazoknak, minden frakcióból egy-egy embernek, aki a vitában részt vett, illetve azon képviselőtársaimnak, akik figyelemmel követték ezt a vitát. Köszönöm szépen, hogy ebben a nemzetpolitikai feladatban a határozati javaslat kapcsán a véleményüket kifejtették. Remélem, majd a végszavazásnál is támogatni fogják. Azt gondolom, előterjesztőtársaimmal együtt elmondhatom azt, hogy ha értelmes módosító javaslatok érkeznek, azokat természetesen támogatni fogjuk.
Igazából egy bíráló hang volt, Szávay István képviselőtársunké, aki a hárommondatos határozati javaslat kapcsán összehordott hetet-havat, tehát tulajdonképpen a nemzetpolitika egészét érintette egy olyan sajátos stílusban, ami rá jellemző. Ez az a nemzetpolitikában kifejtett stílus, aminek az eredménye az lett, hogy 2014-ben a határon túli szavazók mintegy 2 százaléka tudta támogatni a Jobbik országos listáját. (Z. Kárpát Dániel: De gyenge! Ez komoly szakmai érv volt! - Potápi Árpád János: Az tényleg az!)
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy szórvány vagy diaszpóra, egyértelműen a Kárpát-medencei elszakított országrészek szórványmagyarságáról szól ez a nap. A tegnapi bizottsági ülésen is elmondtam, és amiről ma itt beszélt Németh Zsolt mint előterjesztő, a Gyöngyhalász-programról, hogy sajnos ott értelmes vita nincs. Tehát Szász Jenő személye kapcsán egyesek ezt a programot egyértelműen elutasítják, ugyanakkor az értelmes vita nem bontakozott ki ebben az ügyben. Azt gondolom, hogy a jövőben ennek is helye volna, ezt megvizsgálni, hogy van-e ennek a programnak jövője vagy valóban el kell-e utasítani, de még egyszer mondom: ma az értelmes vita hiányzik ebből a programról.
Ünnep vagy megemlékezés? Valóban, egy fogyóban lévő magyarság szempontjából nem is gondolhatjuk azt, hogy ez ünnepnap legyen, ugyanakkor várunk ide megfelelő kifejezéseket. A megemlékezés sem jó szó, remélem, nem lesz olyan, amikor a szórványról megemlékezünk, mert az azt fogja jelenteni, hogy már nincs. Éppen azért születik ez a nap is, hogy ráirányítsa a figyelmet a szórványra és az ő megmaradásukra.
Azt gondolom, hogy a Bethlen Gábor Alapnál a szórványra külön sor vonatkozzon, annak elkövetkezendő költségvetési tervezet vitájánál lesz helye, hogy ilyen sor kerüljön a költségvetésbe.
Ugyanakkor pedig azt gondolom, hogy a szórványügy és a szórványstratégia ügyét, amiről itt szó esett, pont ez a nap fogja elősegíteni, hiszen ez a nap külön kiemelt lehetőséget ad arra, hogy konferenciák is foglalkozzanak a szórványüggyel, és valóban kialakulhasson a jövőben egy szórványstratégia, amiben nyilvánvalóan a magyar Országgyűlésnek és a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának is helye van.
Köszönöm szépen még egyszer a vitában való részvételt, és kérem, hogy a határozati javaslatot minél nagyobb számban támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 1957. március 8‑án, pontosan 60 évvel ezelőtt hunyt el Esterházy János. Úgy illő, sőt kötelességünk is, hogy megemlékezzünk a mártír, sőt vértanú grófról. A Kárpát-medencei magyarság számára a legtragikusabb, az igazán súlyos örökséget a XX. század hozta el. Elgondolkodtató és egyben elkeserítő, hogy éppen a haladás évszázadának kikiáltott XX. század hozta el a két legpusztítóbb háborút és két legvéresebb diktatúráját is.
A XX. század terméke pusztító háborúk, szétszakított ország, nácizmus, felszabadításnak nevezett megszállások, az ország kifosztása, munkatáborok, málenkij robot, koncepciós perek, kommunista diktatúra. A kommunizmus velünk élő múlt. Egykor feledésre ítélték a prágai motoli temetőben nyugvók emlékét is, ahol ma Esterházy hamvai találhatók. Köszönet egyébként Karel Schwarzenbergnek, volt külügyminiszternek, miniszterelnök-helyettesnek, hogy segített felkutatni, felkutattatni, hogy egyáltalán a vértanú gróf hamvai hol találhatók, és köszönet a Cseh Köztársaságnak, hogy ma emléktábla található ott a motoli temetőben, emléket állítva a kommunista diktatúra áldozatainak, köztük Esterházy János grófnak is.
Tisztelt Ház! A mártír nem egy egyszerű áldozat, nem a történések passzív tárgya. A mártír megúszhatná, de vállalja sorsát. Egy ilyen felejthetetlen mártírunk, vértanúnk gróf Esterházy János, aki 1901-ben született március 14-én Nyitraújlakon. Esterházy János Trianon után sem hagyta el szülőföldjét. Élethivatása az volt, hogy képviselje a felvidéki magyarokat, hogy gondjaikat továbbítsa az anyaország felé. Támasza, gondviselője volt az elszakított északi nemzetrésznek. A bécsi döntés után sem hagyta el szülőföldjét. Mint Kassa képviselője, szlovák területen maradt. Mérsékelő erőként politizált. A méltányosság és az emberiesség alapján állva elutasította a náci eszméket. A szélsőséges erők céltáblájává vált, de nem engedett elveiből sem a fasisztáknak, sem a nyilasoknak, sem a kommunista pribékeknek. Üldözte a Gestapo, üldözték a szovjet hatóságok. Ebből is látszik, hogy Esterházy egy igazi, hazáját, nemzetét szerető demokrata volt.
(12.00)
Tisztelt Ház! Megtisztelő számunkra, a Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága tagjai számára, hogy munkánkat itt a Parlamentben az Esterházy Jánosról elnevezett teremben végezhetjük, így is emléket állítva a mártír grófnak.
A mai magyar nemzetpolitika alapvetése nem más, mint aminek Esterházy is élt: megmaradni a szülőföldön, megmaradni magyarnak és kereszténynek. Esterházy János életét, ha megpróbáljuk összefoglalni, megragadni életének vezérlő motivációját, lényegét, azt mondhatjuk, hogy elsősorban mélyen hívő katolikus keresztény volt. Kereszténydemokrata kisebbségpolitikus volt, Istentől kapott kiemelkedő intelligenciájával és tehetségével. Felkészültségével, műveltségével választhatott volna a XX. század embertelenségeinek idején egy másfajta életutat is. Bizonyosan ezzel megmenti fizikai életét. Azonban egyetlen utat választott: a nemzete szolgálatát, az emberek, közösségek szolgálatát. Két nemzet élt benne, a magyar és a lengyel. Bizonyosan keresztény hite mellett ez a tény is segítette abban, hogy felülemelkedjen faji kérdéseken.
Esterházy János egyszerre volt tiszta hazafi, európai és egyetemes. Védte az elesett sorba kerülőket. Védte a kisebbségi helyzetben lévő nemzetét, védte az üldözötteket, védte a zsidóságot, hiszen 1942. május 15-én nemmel szavazott a zsidók kitelepítésére az akkori szlovák parlamentben. Híres mondata: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.” Ezek a tények emelik a magyar történelem legnagyobbjai közé.
Tisztelt Képviselőtársaim! ’93-ban az orosz legfelsőbb bíróság semmisnek mondta ki Esterházy ítéletét, rehabilitálta őt. A szlovák rehabilitáció még várat magára. 2011-ben boldoggá avatását kezdeményezte a pozsonyi magyar nagykövetség, az Esterházy János Polgári Társulás és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Én hiszek abban, hogy Esterházy János vértanú elnyerte a boldogságot, a szentséget a mennyben. Legyen úgy itt a földön is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, elfogadom.
ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy hosszú, másfél éves kampány ért véget tavaly november 8-án az Egyesült Államokban, amikor is Donald Trumpot megválasztották az államok 45. elnökévé. Nem mindenki tudja azonban elfogadni a választók döntését, és ahogy látjuk, illetve olvassuk az amerikai híreket, az lehet a benyomásunk, hogy a kampány még mindig tart.
Már az új elnök beiktatásának másnapján is nagyszabású Trump-ellenes tüntetésre került sor. A liberális média úgy reklámozta a demonstrációt, mint egy spontán, alulról jövő kezdeményezést, amit független civil szervezetek hívtak életre. A valóság azonban, mint kiderült, egészen más. Az amerikai médiakutató központ adatai szerint Soros György és az ő Nyílt Társadalom Alapítványa az elmúlt évtizedben nem kevesebb, mint 247 millió dollárral támogatta a tüntetés mögött álló szervezeteket. Az április 15-én tartott újabb demonstrációról is kiderült, hogy a mögötte álló nyolc szervezetből négyet a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzel.
A Soros Györgyhöz köthető szervezetek nemcsak az Egyesült Államokban, de világszerte finanszíroznak politikai megmozdulásokat, és avatkoznak be szuverén államok belügyeibe úgy, hogy arra semmilyen választói felhatalmazásuk sincs. A múlt héten itt a parlamentben is szóba került, hogy a Soros-birodalom Macedóniában legkevesebb 5 millió dollárt költött 61 úgynevezett civil szervezetre, amelyek erőszakos tüntetéseket szerveztek a konzervatív kormány destabilizálása érdekében. Ezeken a tüntetéseken bevett gyakorlat volt, hogy festékkel töltött palackokkal dobáltak meg középületeket. Úgy látszik, ugyanezt a módszert igyekeznek hazánkban, Magyarországon is megvalósítani.
Tisztelt Államtitkár Úr! Ki fizeti a tüntetéseket szervező szervezeteket? (Taps a Fidesz soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Valóban, ha csak a 2015-ös évet megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Soros-hálózat által finanszírozott szervezetek mintegy 1,2 milliárd forintot kaptak, és ez volt az a pénz, amelyből folyamatosan támadták Magyarországot, Magyarország bevándorláspolitikáját, s nemcsak itthon, hanem Brüsszelben, illetve az Európai Unió más fórumain vagy Európa más országaiban a sajtóban igyekeztek Magyarországot befeketíteni.
Két héttel ezelőtt azon a napon, amikor ügynökszervezetek Magyarországon tüntetést szerveztek, az egyik honlap tizennyolcszor tudósított erről az eseményről, kvázi mozgósított ezekre az eseményekre, úgyhogy jól látszik, hogy ezen spontánnak és civilnek hazudott demonstrációk mögött Soros úr birodalma áll. Ezzel egyébként kárt okoz, hiszen a normális civil szervezeteket is befeketíti ez a tény. Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! A jogtipró ukrán oktatási törvény kapcsán elöljáró gondolatként engedtessék meg egy pozitívumot, egy pozitív hatását megfogalmazni, mégpedig azt, hogy úgy tűnik, a mai magyar közéletben, politikában a határon túli, elszakított országrészek magyarságáért való fellépés egy nemzeti minimum lett. Azt, hogy a szülőföldön való megmaradás és boldogulás ügyében tett lépések, úgy tűnik, nemzeti minimum. Az oktatási, kulturális jogokért, emberi jogokért való kiállás nemzeti minimum.
A múlt héten hétfőn volt ez az ötpárti egyeztetés, ahol konszenzus volt, és öröm volt most hallani képviselőtársamat, aki a Törvényalkotási bizottság szavazási eredményét hozta el ide: hallhattuk, hogy egybehangzó igennel támogatták ezt a határozati javaslatot. Örvendetes, hogy 2004. december 5-től eljutottunk idáig, eljuthattunk odáig, hogy úgy tűnik, kezd beérni Szabó Dezső méltatlanul elfelejtett kolozsvári magyar író egy mondata, miszerint minden magyar felelős minden magyarért. Hogy az Alaptörvényünk egy nagyon fontos mondata, miszerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért, megjelenik a mai magyar közéletben is. Nagyon remélem, eljutunk oda a magyar közéletben, hogy nem kellenek ahhoz ilyen negatív történetek, hogy a magyar nemzetpolitika legfőbb célkitűzése, a megmaradás, boldogulás ügye a szülőföldön, az egy visszavonhatatlan és visszafordíthatatlan cél lesz.
Nos, tisztelt Ház, Ukrajnában elfogadtak egy kisebbségellenes oktatási törvényt, amely lehetetlenné teszi, hogy a magyar diákjaink az általános iskola után is anyanyelvünkön tanuljanak. Bántó ez a törvény. Bántó azért, mert mi mindig támogattuk az ukrán törekvéseket, sok esetben úgy gondoltuk, hogy ami Ukrajnában történt, az akár 1956-ot is idézte. Bántó ez a törvény, mert legyen az vízummentesség, legyen az ukrán katonák magyarországi ápolása, mi mindig Ukrajna mellett voltunk. Bántó ez a törvény, mert több mint 800 millió forint humanitárius segélyt juttattunk el, nem a Kárpátaljára, hanem Ukrajnába, ukránoknak, egészségügyi intézményekbe, szociális intézményekbe. Bántó ez a törvény, mert egyébként nagyon helyesen, 2600 ukrán gyereket táboroztattunk, üdültettünk Magyarországon az elmúlt két évben. Bántó ez a törvény, mert ha kellett, mindig segítettünk, ha kellett, Magyarországon keresztül történt a gázszállítás Ukrajnába. És bántó ez a törvény, mert Sevcsenko szobra többek között a mi tisztelgésünk a modern ukrán irodalmi nyelv előtt.
De most ez az ukrán törvényhozás a XX. század legsötétebb árnyoldalait idézi meg. Megtapasztaltuk már a mögöttünk hagyott XX. században, amikor egy-egy szomszédos államban etnikailag tiszta népesség létrehozására kezdtek törekedni, és erőszakos asszimilációt folytattak. Tette Ukrajna mindezt azon a héten, amikor befogadta az Európai Gazdasági Térség, amikor megkötötték velük a társulási megállapodást a mi hathatós támogatásunkkal. Ukrajna a nagy Közép-Európa része. De jelenleg egyre instabilabb része. Mert Ukrajna az ígéretes európai integráció útjáról most visszafordult az oktatási törvényével.
(19.20)
Ez a törvény sérti a kétoldalú alapszerződésünket is. Hangsúlyozom és felhívom rá államtitkár urak figyelmét, rajtuk keresztül a magyar kormány figyelmét, hogy egy korszakhatárhoz érkeztünk: egy kétoldalú államközi szerződést, az ukrán-magyar alapszerződést rúgták föl. Ez elgondolkodásra kell hogy késztessen nemcsak minket, hanem a magyar kormányt is. Ellentétes magával az ukrán alkotmánnyal is, hiszen korábban szerzett jogokat szűkít. Ezért nagyon reméljük, hogy - ahogy az előterjesztő Németh Zsolt elnök úrtól hallhattuk - Porosenko visszaküldi ezt a törvényt.
Azt gondolom, hogy itt a Házat nem kell meggyőznöm ennek a határozati javaslatnak a támogatásáról, hiszen a múlt hét hétfői közös, ötpárti kiállásunk is megmutatta akár a Kárpát-medencei magyarságnak, de a kárpátaljai magyaroknak mindenképpen, remélem az ukrán törvényhozásnak is, hogy itt most a magyar nemzet összefogott. Köszönöm a parlamenti pártoknak, hogy tulajdonképpen már egy jövő évi választási kampány kezdetén megvalósítottuk ezt a közös fellépést és átléptük saját múltunk árnyékát.
Zárójelben jegyezném meg, hogy a marosvásárhelyi iskolánk sikere, részsikere is mutatja, hogy határozott fellépéssel Romániával szemben is nyerhettünk oktatási ügyet. Ez a mostani közös fellépés, ez a döntés azt üzeni, hogy erős és józan a magyar nemzet, és így van jövője Kárpátalján is. Ez új közép-európai összefogás is született, hiszen nem vagyunk egyedül, mert lengyel, bolgár, román és erdélyi magyar támogatással szintén vannak partnereink, és nem vagyunk egyedül ebben az ügyben.
Innen szeretnék köszönetet mondani a Magyar Országgyűlésben helyet foglaló magyarországi nemzetiségi szószólóknak is, hiszen az elmúlt napokban, hetekben ők is megnyilvánultak ebben az ügyben, ők is tiltakozásukat fejezték ki.
Tisztelt Ház! Mi nem Ukrajna elidegenítésében, hanem európai integrációjában veszünk részt akkor, amikor egy ilyen figyelmeztető országgyűlési határozatot fogadunk el. Kérem önöket, hogy a holnapi szavazáson ezt mindannyian támogassuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Örvendetes, ahogy az elmúlt években a kormány stratégiai partnereinek a száma növekszik, így az én választókerületem is érintett volt, hiszen elsők között volt a Coca-Cola Hungary, később a Schwarzmüller Kft., és két héttel ezelőtt a magyar kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötött a német SAP szoftverfejlesztő óriás magyarországi leányvállalatával, a SAP Hungary Kft.-vel. A SAP a világ legnagyobb üzleti szoftver- és felhőinformatikai cége, amely 2010 óta összesen mintegy 14 milliárd forintot fektetett be Magyarországon. Az itteni leányvállalatának tavalyi árbevétele meghaladta a 28 milliárd forintot, már most is több mint ezer alkalmazottat foglalkoztat, amit a következő három évben további 300-400 fővel kíván bővíteni.
(12.30)
A magyar kormány jelentős adókedvezménnyel támogatja a kutatás-fejlesztési beruházásokat és a magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyek létrejöttét. Ezt szolgálja többek között a nagy sebességű országos internethálózat kiépítése és az úgynevezett ötödik generációs megoldások támogatása is.
Tisztelt Államtitkár Úr! Ma már a kormány kritikusai is kénytelenek elismerni, hogy a beruházások látványosan bővülnek, a reálkeresetek rendkívüli ütemben nőnek, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, a GDP-növekedés mértéke rendre minden előrejelzést meghalad. De ezek a kritikusok mindig hozzáteszik, hogy ez csak átmeneti állapot; minden évben hozzáteszik, és bár eddig még soha nem lett igazuk, ez láthatóan a legkevésbé sem zavarja őket.
Vajon az SAP beruházásai nem éppen azt bizonyítják‑e, hogy a világ egyik leginnovatívabb vállalata, amelynek tevékenysége a magasan képzett, nagy termelékenységű munkaerőre épül, bízik a magyar gazdaságban és a magyar kormányban? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt nemzetiségi Szószólók! Először is köszönetet mondok önöknek, a nemzetiségi bizottságnak, hogy ezt az ügyet, ezt a kezdeményezést határozati javaslat formájában idehozták a Magyar Országgyűlés elé.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatásáról szóló határozati javaslat, „Egymillió aláírás az európai sokszínűségért” elnevezésű polgári kezdeményezés. Nos, kedves képviselőtársaim, nyilvánvaló, hogy ez az elnevezés számunkra sokkal jobban érthető, és a Kárpát-medencei magyarság számára, legyen az az anyaországban vagy akár az elszakított országrészekben, ha ennek egy rendes magyar nevet adunk, és mondjuk, az elkövetkező hónapokban azt használjuk például, hogy nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés.
Nem akarom bírálni az Európai Unió sokszínűségét, sem az angol kifejezéseket, de azt gondolom, hogy nekünk a legfontosabb feladatunk, hogy nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést támogassunk.
Azt gondolom, hogy az ügy maga hasonlatos lehet ahhoz, ami pár héttel ezelőtt történt itt, a Magyar Országgyűlésben, amikor is közösen léptünk fel az ukrán nyelvtörvény 7. cikkelyével szemben, hiszen akkor egy ötpárti egyeztetés volt, és egy ötpárti egyetértés volt a magyar parlamentben. Akkor itt elmondtam azt, hogy örvendetes, hogy a nemzetpolitikának már vannak olyan részei vagy legalábbis a nemzetpolitika legfontosabb kérdései tekinthetőek egy nemzeti minimumnak. Én most is reménykedem abban, hogy ez az ügy is egy nemzeti minimum lesz.
(19.00)
Államtitkár úr célzott az aláírásra, az aláírásgyűjtésre. Szeretném elmondani önöknek, hogy Magyarország legnagyobb, nemzetpolitikával foglalkozó civil szervezete, egyesülete, a Rákóczi Szövetség máris felkarolta az ügyet. Több mint 20 ezer taggal rendelkezik a Rákóczi Szövetség, illetve az elmúlt években, évtizedekben is már bizonyították a nemzetpolitika iránti érzékenységüket. Sok szép eredményt értek el, és nagyon remélem, hogy ehhez a civil szervezethez valóban csatlakoznak pártok, egyesületek, civil szervezetek, hogy a kellő aláírásszám meglegyen.
A Nemzeti összetartozás bizottsága is foglalkozott ezzel a kezdeményezéssel. A május 23-i ülésünkön egyhangú döntéssel tudtunk hozni egy állásfoglalást, amelyben üdvözöltük a kezdeményezést, amelyben felhívtuk a figyelmet a minél nagyobb számban történő támogatásra, és meggyőződésünk, hogy létfontosságú az ügy sikerre vitele az Európai Unió közel 10 százalékát kitevő őshonos nemzeti kisebbségek számára, és előmozdíthatja a közösségi és személyi önrendelkezés kivívását, a szülőföldön való megmaradást és boldogulást.
Tisztelt Ház! A FUEN és az RMDSZ által kidolgozott javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a médiaszabályozásban és a támogatáspolitikában javasolt intézkedéseket az Európai Uniónak. Ezt a kezdeményezést korábban az Európai Bizottság elutasította, mondván, hogy nem tartozik a hatáskörébe, illetve hogy mindezek tagállami hatáskörök. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sok európai ország a csatlakozása előtt komoly kisebbségvédelmi terveket dolgozott ki, amelyeket azonban azóta nem hajt végre, és ezért semmilyen szankció nem éri őket. Itt az ideje most már annak, hogy az Európai Unió védelembe vegye azt a 40 millió polgárát, aki nemzeti kisebbségi sorban él, amely nem akar asszimilálódni, amely nemzeti kisebbségek Európában értéket teremtettek, és értéket fognak teremteni a jövőben is abban az országban, ahol egyébként élnek, és amelynek az állampolgárai, de legyen joguk a szabad anyanyelvhasználathoz, szimbólumhasználathoz, egyenlő bánásmódhoz, nemzeti kultúrájuk megőrzéséhez.
Tisztelettel kérem önöket, hogy a holnapi szavazáson támogassák ezt a határozati javaslatot, és az elkövetkezendő hónapokban pedig segítsék elő a megfelelő mennyiségű aláírás összegyűjtését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)