Készült: 2020.07.06.06:43:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2014.11.20.), 138. felszólalás
Felszólaló Pánczél Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:43


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetéshez nemzetpolitikai szemszögből szeretnék hozzászólni, aminek egyrészt aktualitását az adja, hogy költségvetési vita van, de leginkább az, hogy a tegnapi napon Budapesten a Diaszpóra Tanács ülése zajlott, illetve most ezekben az órákban is itt a Parlamentben a Magyar Állandó Értekezlet ülésezik.

Az anyaországi magyarság sohasem lehet teljes egész a határainkon túl élő nemzettársaink nélkül, és az ő számukra is fontos, hogy egy értékrendileg és gazdaságilag is erős, szuverén anyaország álljon mögöttük.

A Magyarország 2015-ös költségvetéséről szóló törvényjavaslat is számos olyan fejezetet tartalmaz, amely anyagilag megnyugtatóan rendezi a 2010-ben megújított nemzetpolitikai céljainkat.

Magyarország Kormánya számára kiemelt jelentőséggel bír a Bethlen Gábor Alap támogatása. A Bethlen Gábor Alap biztosít fedezetet a határainkon innen és túl élő magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáinak bemutatásához, valamint a Magyarság Háza működtetéséhez, amelynek célja a nemzetpolitikai és magyarságismereti kutatások elősegítése. A Bethlen Gábor Alap támogatja ezenkívül a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és az anyaországgal történő sokoldalú kapcsolattartást. Az alap 2015. évi javasolt előirányzatai 2,7 százalékkal nőnek a tavalyi költségvetési számokhoz képest.

Ebben a fejezetben találjuk az oktatási-nevelési támogatásokra fordítandó előirányzatot is, ami jövőre is 4 milliárd 820 millió forint; ez az összeg kerül felhasználásra a szomszédos országokban élő óvodások, alap- és középfokú oktatási intézményben tanulók számára, illetve magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelésére, oktatására, valamint tankönyv- és tan­eszköz­vásárlás támogatására.

Szintén a Bethlen Gábor Alap támogatási körébe tartozik a magyar nyelvű felsőoktatás két legfőbb bástyája, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is. A nemzeti jelentőségű intézmények, programok támogatása című alfejezet, amely többek között a két felsőoktatási intézményre fordítandó összegeket is tartalmazza, 300 millió forinttal több forrással gazdálkodhat 2015-ben, mint az idén, 3 milliárd 826 millió forintról 4 milliárd 126 millió forintra nő az alfejezet támogatása.

(16.50)

2015-ben is folytatódnak a diaszpóra magyarságát segítő és erősítő programok. A Kőrösi Csoma Sándor-programnak, amelyet 2013-ban hirdetett meg a nemzetpolitikai államtitkárság, legfőbb célja az összetartozás-tudat erősítése, a magyar nyelvtanulás fejlesztése, a Magyarországgal való kapcsolattartás fellendítése és a magyar kulturális szerveződések erősítése. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében öt kontinensen a közeljövőben mintegy száz fiatal kezdheti meg hamarosan a munkát a fentebb felsorolt elköteleződések mellett, és feladatuk lesz még az állampolgárság felvételének segítése is a diaszpórában. A jövő évi költségvetés erre a célra 1 milliárd forintot különített el.

A Mikes Kelemen-programot a Magyar Diaszpóra Tanács harmadik ülése hívta életre a tavalyi évben. A Mikes Kelemen-program hét országban 13 gyűjtőpontot üzemeltet, és a magyar diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek ? hagyatékok, könyvtárak ? megmentése a célja. A gyűjtőpontokon leadott könyveket, hagyatékokat az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai véleményezik, a különleges értékkel bíró darabok bekerülnek a könyvtárba, a többit a Kárpát-medencei magyar iskolákhoz juttatják el. A jövő évi költségvetésben 500 millió forint került elkülönítésre erre a célra.

Fontos megemlítenünk a diaszpóra magyarsága által létrehozott tárgyi értékek dokumentálására hivatott Julianus-programot is.

A határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatása szintén kiemelt jelentőséggel bír az anyaország számára. Ennek megfelelően a költségvetés a Földművelésügyi Minisztérium fejezetében pénzügyi hátteret biztosít a határon túli magyar gazdaszervezetek programjainak segítésére. A feladatok között szerepel többek között a falugazdász-hálózat működtetése, magyarországi kiállításokon, képzéseken és szakmai konferenciákon való részvétel és agrárfejlesztési programok szervezése.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosít fejezetet a külhoni szórványtelepülések gyülekezeteiben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára, valamint nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására. Bizony nem egy olyan határon túli magyar közösség létezik, ahol a magyar családok gyermekeinek nincs lehetőségük iskolai keretek magyarul írni és olvasni tanulni. Úgyhogy ilyen esetekben a szolgálatot teljesítő atya, plébános, lelkész adja meg a helyi gyerekeknek a képzést, nem sajnálva tőlük a türelmet, időt és szeretetet. Az elkövetkezendő évben 210 millió forint lett tervezve erre a célra, és 500 millió forintot tervezünk a 2015-ben indítandó újabb tematikus évre, a szakképzés évére.

Tisztelt Ház! Három és fél éve fogadtuk el az új Alaptörvényünket, amelynek egyik legfontosabb tétele, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Úgy gondolom, hogy a nemzetpolitikai célokra szánt összegek ezt méltóképpen fogják szolgálni az előttünk álló évben is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai