Készült: 2020.07.11.23:08:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2017.09.18.), 232. felszólalás
Felszólaló Pánczél Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:08


Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! A jogtipró ukrán oktatási törvény kapcsán elöljáró gondolatként engedtessék meg egy pozitívumot, egy pozitív hatását megfogalmazni, mégpedig azt, hogy úgy tűnik, a mai magyar közéletben, politikában a határon túli, elszakított országrészek magyarságáért való fellépés egy nemzeti minimum lett. Azt, hogy a szülőföldön való megmaradás és boldogulás ügyében tett lépések, úgy tűnik, nemzeti minimum. Az oktatási, kulturális jogokért, emberi jogokért való kiállás nemzeti minimum.

A múlt héten hétfőn volt ez az ötpárti egyeztetés, ahol konszenzus volt, és öröm volt most hallani képviselőtársamat, aki a Törvényalkotási bizottság szavazási eredményét hozta el ide: hallhattuk, hogy egybehangzó igennel támogatták ezt a határozati javaslatot. Örvendetes, hogy 2004. december 5-től eljutottunk idáig, eljuthattunk odáig, hogy úgy tűnik, kezd beérni Szabó Dezső méltatlanul elfelejtett kolozsvári magyar író egy mondata, miszerint minden magyar felelős minden magyarért. Hogy az Alaptörvényünk egy nagyon fontos mondata, miszerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért, megjelenik a mai magyar közéletben is. Nagyon remélem, eljutunk oda a magyar közéletben, hogy nem kellenek ahhoz ilyen negatív történetek, hogy a magyar nemzetpolitika legfőbb célkitűzése, a megmaradás, boldogulás ügye a szülőföldön, az egy visszavonhatatlan és visszafordíthatatlan cél lesz.

Nos, tisztelt Ház, Ukrajnában elfogadtak egy kisebbségellenes oktatási törvényt, amely lehetetlenné teszi, hogy a magyar diákjaink az általános iskola után is anyanyelvünkön tanuljanak. Bántó ez a törvény. Bántó azért, mert mi mindig támogattuk az ukrán törekvéseket, sok esetben úgy gondoltuk, hogy ami Ukrajnában történt, az akár 1956-ot is idézte. Bántó ez a törvény, mert legyen az vízummentesség, legyen az ukrán katonák magyarországi ápolása, mi mindig Ukrajna mellett voltunk. Bántó ez a törvény, mert több mint 800 millió forint humanitárius segélyt juttattunk el, nem a Kárpátaljára, hanem Ukrajnába, ukránoknak, egészségügyi intézményekbe, szociális intézményekbe. Bántó ez a törvény, mert egyébként nagyon helyesen, 2600 ukrán gyereket táboroztattunk, üdültettünk Magyarországon az elmúlt két évben. Bántó ez a törvény, mert ha kellett, mindig segítettünk, ha kellett, Magyarországon keresztül történt a gázszállítás Ukrajnába. És bántó ez a törvény, mert Sevcsenko szobra többek között a mi tisztelgésünk a modern ukrán irodalmi nyelv előtt.

De most ez az ukrán törvényhozás a XX. század legsötétebb árnyoldalait idézi meg. Megtapasztaltuk már a mögöttünk hagyott XX. században, amikor egy-egy szomszédos államban etnikailag tiszta népesség létrehozására kezdtek törekedni, és erőszakos asszimilációt folytattak. Tette Ukrajna mindezt azon a héten, amikor befogadta az Európai Gazdasági Térség, amikor megkötötték velük a társulási megállapodást a mi hathatós támogatásunkkal. Ukrajna a nagy Közép-Európa része. De jelenleg egyre instabilabb része. Mert Ukrajna az ígéretes európai integráció útjáról most visszafordult az oktatási törvényével.

(19.20)

Ez a törvény sérti a kétoldalú alapszerződésünket is. Hangsúlyozom és felhívom rá államtitkár urak figyelmét, rajtuk keresztül a magyar kormány figyelmét, hogy egy korszakhatárhoz érkeztünk: egy kétoldalú államközi szerződést, az ukrán-magyar alapszerződést rúgták föl. Ez elgondolkodásra kell hogy késztessen nemcsak minket, hanem a magyar kormányt is. Ellentétes magával az ukrán alkotmánnyal is, hiszen korábban szerzett jogokat szűkít. Ezért nagyon reméljük, hogy - ahogy az előterjesztő Németh Zsolt elnök úrtól hallhattuk - Porosenko visszaküldi ezt a törvényt.

Azt gondolom, hogy itt a Házat nem kell meggyőznöm ennek a határozati javaslatnak a támogatásáról, hiszen a múlt hét hétfői közös, ötpárti kiállásunk is megmutatta akár a Kárpát-medencei magyarságnak, de a kárpátaljai magyaroknak mindenképpen, remélem az ukrán törvényhozásnak is, hogy itt most a magyar nemzet összefogott. Köszönöm a parlamenti pártoknak, hogy tulajdonképpen már egy jövő évi választási kampány kezdetén megvalósítottuk ezt a közös fellépést és átléptük saját múltunk árnyékát.

Zárójelben jegyezném meg, hogy a marosvásárhelyi iskolánk sikere, részsikere is mutatja, hogy határozott fellépéssel Romániával szemben is nyerhettünk oktatási ügyet. Ez a mostani közös fellépés, ez a döntés azt üzeni, hogy erős és józan a magyar nemzet, és így van jövője Kárpátalján is. Ez új közép-európai összefogás is született, hiszen nem vagyunk egyedül, mert lengyel, bolgár, román és erdélyi magyar támogatással szintén vannak partnereink, és nem vagyunk egyedül ebben az ügyben.

Innen szeretnék köszönetet mondani a Magyar Országgyűlésben helyet foglaló magyarországi nemzetiségi szószólóknak is, hiszen az elmúlt napokban, hetekben ők is megnyilvánultak ebben az ügyben, ők is tiltakozásukat fejezték ki.

Tisztelt Ház! Mi nem Ukrajna elidegenítésében, hanem európai integrációjában veszünk részt akkor, amikor egy ilyen figyelmeztető országgyűlési határozatot fogadunk el. Kérem önöket, hogy a holnapi szavazáson ezt mindannyian támogassuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai