Készült: 2024.03.29.08:20:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2015.05.28.), 172. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 17:04


Felszólalások:  Előző  172  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Legelőször a költségvetési vitához 2012-ben szóltam hozzá, amikor a 2013. évi költségvetésről folyt vita a Házban. Akkor azt említettem meg, hogy a 2013-as költségvetés adózási szempontból a stabilitás költségvetése, ugyanis hosszú évek után először történt az meg, hogy a költségvetést megalapozó legfontosabb dolgok, az adóbevételekkel kapcsolatosak, az adómértékek nem változtak meg 2013-ra nézve, azaz 27 százalékos volt az áfa, 10 százalékos a társasági adó és 16 százalékos a személyi jövedelemadó, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékok mértéke sem változott. Ezt tulajdonképpen el lehetett volna mondani ’14-ben is, és örömmel kell mondanom, hogy most a ’16-os költségvetési évre ezt nem mondhatjuk el, ugyanis a személyi jövedelemadó mértéke 1 százalékkal csökken, ami jelentős megtakarítást jelent a családok számára.

De miért fontos az, hogy egy költségvetés irányai az adózáson keresztül stabilak és hosszú távon kiszámíthatóak legyenek, és miért fontos az, hogy ilyen jellegű költségvetési politikát folytattunk immár ‑ hozzá kell tennem ‑ negyedik éve? Azért fontos, mert mindig, amikor arra gondolunk, hogy jó lenne, ha Magyarország fejlettségi szintje hasonlítana a skandináv államokéhoz vagy a luxemburgi államközösségéhez vagy egyéb más fejlett országokéhoz, akkor mindig elfelejtjük hozzátenni, hogy ennek milyen alappillérei kell hogy legyenek. Olyan alappillérei kell hogy legyenek, hogy kezelhető legyen a költségvetési hiány, azaz az európai uniós elvárásoknak megfelelően 3 százalék alatti legyen; legyen egy olyan gazdasági növekedés, amelynek mértéke meghaladja az éves költségvetési hiányt; csökkenjen a munkanélküliség; kezelhető, csökkenő tendenciát mutasson az államadósság mértéke.

Kérem tisztelettel, Magyarország 2010 után elindult ezen az úton, hogy ezeket az ismérveket, amelyek jellemző ismérvei és fundamentumai egy fejlődő, önmagát megújítani képes társadalomnak, egy gazdasági növekedést és életkultúrát is ennek megfelelően tükröző társadalomnak, egy 2010 óta elinduló folyamat volt, és a mai napon azt lehet mondani a költségvetési vita során, hogy az eddigi munka nem veszett kárba, mert most a 2016. évi költségvetés vonatkozásában a gazdasági stabilizáció, a gazdasági vészhelyzet megszüntetése után egy olyan költségvetésről beszélünk, amely a növekedés költségvetése kell hogy legyen, és erre minden remény megvan, mert jelen pillanatban 3,4 százalékos az év/év GDP-növekedés az első negyedév vonatkozásában, 3 százalék alatti a költségvetési hiány, csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliség, jelentősen csökken a munkanélküliség aránya; hozzá kell tennem: ami együtt jár azzal is, hogy növekszik a foglalkoztatottak száma, amiben igen rosszul szerepeltünk 2010-et megelőzően, és hozzá kell tennem azt is, hogy az államadósság is elismerten csökkenő tendenciát mutat, amit jelez a magyar állampapírok kelendősége (Dr. Józsa István közbeszól.), hogy a mai vagy közelmúltbeli eseményeket is idézzem egy nagyszerű, igazán elfogulatlan hírrel: mélybe rántották a magyar hozamot. Ez, kérem tisztelettel, minden rossz íz, rossz felhang ellenére egy pozitív üzenet, mert azt jelenti, hogy sokkal olcsóbban tudunk hozzájutni külföldi forrásokhoz, ami lényegesen enyhíti a magyar államháztartás kitettségét a kamatpiacon, illetve a kötvénypiacon, és csökkenti az erre szánt összegeknek a mértékét.

(18.20)

Tehát mindez egy olyan hosszú folyamatnak a része volt, amit úgy neveztek csúfolkodva némely esetben, hogy ez egy unortodox gazdaságpolitika. Kérem szépen, az az unortodox gazdaságpolitika, amely ezeket az elveket, amiről az előbb beszéltem ‑ költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása, növekedés támogatása, munkahelyteremtés, a munkanélküliség csökkentése, az államadósság csökkentése ‑, amelyik nem ezt célozza meg, az az unortodox politika. Minden más eszköz felhasználható erre a célra, mint ahogy Ciprus is felhasználta azt, hogy elkonfiskálta a bankbetéteket, Romániában csökkentették a nyugdíjakat, csökkentették a béreket a közszférában. Mi nem ezt tettük, hanem arra alapoztuk a gazdasági növekedést és a kedvező gazdasági folyamatok megindulását, hogy a munkát terhelő adókat kellett csökkenteni, a munkát termelő… ‑ a munkáért kapott jövedelmet kellett támogatni, és ma ott tartunk, ahol tartunk, hogy Magyarország az Európai Unió egyik éllovasa a növekedési szempontok alapján.

Mindezt kell folytatnunk és a benyújtott, 2016. évre vonatkozó költségvetés az ilyen irányú céloknak megfelel. Ugyanis folytatódik a költségvetési politika ebben az évben is, folytatódik abból a szempontból, ahogy elmondtam, hogy stabil, kiszámítható adórendszer van mögötte csökkenő személyi jövedelemadóval, továbbra is fenntartják a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó, igen kedvezményes alacsony bürokráciát és a kiszámítható adórendszert, adózást biztosító adórendszereket. Továbbra is létezik és részünkről támogatásra ítélt a munkavédelmi akcióterv folytatása, és örömmel üdvözöljük, hogy ezt a 2016. évben az agráriumra is ki fogják terjeszteni.

Azt hozzá kell tennem, illetve alá kell húznom ismételten, hogy a 15 százalékos személyi jövedelemadóra történő csökkenés mintegy 116 ezer forintos többletjövedelmet jelent a családok számára, és megmarad a gyed extra, az otthonteremtési támogatás, és a sertéshús áfájának csökkentésével szintén a megélhetési lehetőségeket, az életszínvonal növelését célozza meg a kormányzat. De mindezt azért tudjuk megtenni, mert van miből költeni, van olyan gazdasági potenciálunk most, van olyan lehetőségünk, a gazdasági növekedés megalapozott, adókkal és gazdasági intézkedésekkel megalapozott növekedés van mögöttünk, amely lehetővé teszi azt, hogy a fogyasztás növekedjen Magyarországon.

Fontos eleme a fogyasztásnövekedési céloknak, illetve tényeknek, hogy nagyon alacsony az infláció. Nem mehetünk el amellett, hogy az infláció alacsony volta megszünteti a szegények legnagyobb adóját, az inflációt, mert mindig a szegényebb sorsú embereket sújtotta, mindig a szegényebb sorsú embereket, akik nem voltak abban a lehetőségben, hogy így vagy úgy, ilyen trükkökkel, amolyan trükkökkel, ilyen befektetéssel meg amolyan befektetéssel ‑ Simon Gábor-i Nyugatra vitt pénzekkel például ‑ elkerüljék ennek az inflációnak a hatásait. Azzal, hogy alacsony az infláció, bátrabban terveznek az emberek, bátrabban fogják a megszerzett jövedelmüket tartós fogyasztási cikkekre költeni, és bátrabban tudnak nyúlni az otthonteremtés lehetőségét biztosító állami eszközökhöz, az állam által támogatott eszközökhöz.

Mindez persze azt is jelenti, hogy növekszik a kiskereskedelmi forgalom, növekszik a gazdaságban a termékek iránti kereslet, amely egyrészt a kis- és középvállalkozások erejét fogja növelni, és továbbra is azt lehet mondani, hogy az a kis- és középvállalkozási réteg, amely egyébként a magyar foglalkoztatotti létszám közel 70 százalékát adja, hosszú távon tudja foglalkoztatni ezeket a munkavállalókat, amely szintén a stabilitás, a növekedés és ‑ félve mondom ki ‑ a jövőbeni prosperitás irányába mutat. Ezért jó ez a költségvetés, mert ezeket az irányokat, ezeket a stabilitási tényezőket, beleértve az állam takarékos működésének elveit és a közpénzzel történő gondos, óvatos költést is… ‑ úgy gondolom, arra predesztinálja a magyar gazdaságot, hogy 2016-ban ismét, ahogy az elején elmondtam, a növekedés és a siker költségvetése legyen.

Engedjék meg, hogy egypár szót szóljak hozzászólásomban ahhoz a területhez, amihez egyébként nekem hivatalból is értenem kellene, vagy talán értek is, de ezt nem tudom, nevezetesen: az energetikával kapcsolatos költségvetési tételek alakulásáról. Kétségtelen, hogy a költségvetésnek szolgálnia kell, hogy a 2011-ben elfogadott energiapolitikánkat, energiastratégiánkat miképpen tudjuk megvalósítani és az ehhez a megvalósításhoz szükséges intézményrendszert miképpen tudjuk hatékonyan, jövőbe mutatóan és korszerűen működtetni. Fontosnak tartom megemlíteni ezekből a tételekből, hogy a 2016. évi bányabezárás központi előirányzat mértéke egy bázisalapú 1 milliárd forintos előirányzat mellett a 2016. évi költségvetés tervezete során 150 millió forint többletforrással emelkedik, ami a stabilitási, tartalékolási kötelezettség okán közel 38,5 millió forintos többletet jelent, ezzel lehet számolni a bányabezárási projektek kapcsán az azért felelős személyeknek.

Továbbra is el kell mondanom azt, hogy az elmúlt évek társadalmi és politikai vitáiban mindig előkerül az atomenergia békés célú használatával kapcsolatos költségek alakulása, előkerül az a kérdés, hogy mi lesz akkor, hogyha a Paks I. atomerőmű-csoportot, atomerőművet, a blokkokat le kell szerelni, mi fog ezekkel történni. Mindig felteszik a kérdést, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap költségvetése hogy alakul, és van-e egyáltalán erre fedezet. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának, a nukleáris üzemanyagciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének és az atomtörvény 10/A. §-a szerinti ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatásának finanszírozását a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az atomtörvény 62. §-ának megfelelően biztosítja.

2016. január 1-jétől a KNPA működését összesen 26,252 milliárd forint értékben biztosítják az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott erőforrások. Lényeges, hogy az MVM, a Paksi Atomerőmű Zrt. ebbe az alapba történő befizetése a 2016. évben is a 2015. évi szinten marad, azaz ez nem ró többletterhet az alapképzési kötelezettség befizetőjére, azaz magára döntően az atomerőműre.

A nukleáris létesítmények tekintetében az atomerőmű befizetési kötelezettsége közel 21,2941 milliárd forint, ezt egészíti ki a Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint a felsőoktatási intézmény vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény üzemideje alatt keletkezett, a radioaktív hulladék végleges vagy eseti elhelyezésével kapcsolatos, a központi költségvetésben biztosított befizetések. Idetartoznak a költségvetési támogatásban nem részesülő, atomenergiát alkalmazó szervek radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos befizetései. A felsorolt szervek befizetése 6,7 millió forinttal járul hozzá az alap működéséhez.

2016-ban a KNPA a bevételeiből, abból a több mint 26 milliárd forintos bevételből összesen 13 milliárd forint összegben finanszírozzuk azokat a célokat, amit az atomtörvény megfogalmaz, tehát azokat a célokat, amelyek között a kis és középaktivitású radioaktívhulladék-tároló beruházása és fejlesztése, a nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztására irányuló kutatás és Boda, a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése és felújítása, az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulatok támogatása.

(18.30)

Ez mutatja a költségvetésben, hogy azok a szirénhangok, amelyek kétségessé teszik az atomerőműből származó hulladékok sorsát, illetve azok kezelésének finanszírozását, nem igazak, hanem hamisak. Úgyhogy nyugodtan nézhetünk a jövő felé, ez a fajta finanszírozás, ami egyszerre növeli a KNPA bevételét, illetve tartalékkosár részét, másrészt már hozzákezd a szükséges beruházások lebonyolításához és végrehajtásához, amely folyamat nem ma kezdődött, minden bizonnyal azt fogja eredményezni, hogy biztos megoldásokat fog a jövő találni arra, és megfelelő fedezetet fog találni a jövő arra, hogy ezeket a problémákat, ezeket a munkálatokat elvégezzék.

Ki kell emelnem azt, hogy a költségvetési törvény kapcsán a Paksi Atomerőmű kapacitás­fenn­tartásával összefüggésben az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők illetményére vonatkozó szorzószám és ennek megfelelően az illetmény összege is jelentősen változott. A hivatal számára 2016. évre a 2015. évi 392,6 millió forintról 1 milliárd 736 millió forintra növekszik a központi költségvetési támogatás. Azaz megismétlem, 392,6 millió forintról 1,736 milliárd forintra növekszik ez a támogatás. Ezzel biztosítottá válik a hivatal, mind a paksi kapacitás fenntartásával kapcsolatos, mind az új hatósági feladatok hatékony ellátása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a gazdasági általános megközelítéseken túl az energetikai szempontból, az atomenergia békés hasznosítása szempontjából is azt lehet látni, hogy gondos, jól előkészített, megalapozott költségvetési tervezetről vitatkozunk. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, a KDNP nevében is és mint államtitkár is, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  172  Következő    Ülésnap adatai