Készült: 2024.03.29.13:45:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

184. ülésnap (2016.11.09.), 78. felszólalás
Felszólaló Schmuck Erzsébet (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:17


Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvénynek a beterjesztése és tárgyalása egy bizonyos szempontból rendkívül jól időzített. Ugyanis két napja kezdődtek Marra­keshben a klímatárgyalások, ami gyakorlatilag a tavalyi párizsi klímacsúcs folytatása és pontosítása. Viszont azt gondoljuk, hogy ha a kormány beterjeszt egy ilyen törvényjavaslatot, szerencsés lett volna, ha már korábban, az ezt megelőző időszakokban tisztán lehetett volna látni a kormány klímapolitikáját és klímastratégiáját.

Másfél éve adós a kormány a nemzeti ég­haj­lat­változási stratégia beterjesztésével. Bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy múlt év tavaszának végén a kormány beterjesztette a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, mármint annak második változatát, viszont mindenféle indoklás nélkül nagyon rövid időn belül visszavonta, majd később arra hivatkozott, hogy a múlt évi párizsi klímatárgyalásokat bevárja, és utána az ott született megegyezésekkel pontosítva visszahozza az Országgyűlés elé. Na, azóta is várunk arra, hogy a nemzeti éghajlatváltozási stratégia bejöjjön az Országgyűlés elé. Lehet, hogy majd most azt fogják mondani, megvárjuk Marrakesht, és akkor majd talán egy év múlva újra napirendre kerülhet ez a kérdés, hogy mi van a nemzeti éghajlatváltozási stratégiával.

Mielőtt a törvénytervezetre rátérnék, azt is szeretném elmondani, hogy nagyon jó lett volna tudni vagy nagyon szerencsés lett volna, ha a kormány idehozza az Országgyűlés elé, hogy milyen tárgyalási mandátummal megy Marrakeshbe, vagyis a kormány most hogyan viszonyul a kibocsátáscsökkentési célokhoz, az önkéntes vállalásokhoz, és a finanszírozási kérdésekben miként foglal állást. Nagyon jó lett volna, ha mindkettő ez előtt a törvénytervezet előtt idekerül az asztalunkra.

Az LMP úgy látja, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában kizárólag látszatcselekvésekre, illetve jól hangzó célok mögé bújtatott kártételekre lenne alkalmas. És már most, itt az elején szeretném rögzíteni, hogy ezt ebben a formában az LMP nem fogja támogatni. Gyakorlatilag ez a törvénytervezet egy salátatörvény, amely egymással semmilyen kapcsolatban nem álló jogszabályokat módosít egyetlen eljárásban, jól hangzó közösségi célok mögé rejtve a kormány nehezen vállalható politikai szándékait és egyes kormányközeli csoportok magánérdekeit.

A villamosenergia-törvény módosítása például látszólag a megújuló energiaforrásokkal termelt áram kötelező átvételének és prémiumárazásának szabályozásáról szól, vagyis látszólag egy helyes célról. A részletekből viszont az derül ki, hogy a kormány pont azokat a kikötéseket szeretné elkerülni, amelyek lökést adhatnának a megújulóenergia-piac fejlődésének.

(14.10)

Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a zöldenergia ott fejlődik látványosan, ahol átlátható, kiszámítható és hosszú időre rögzített az árszabályozás. Nálunk ehelyett egy teljesen áttekinthetetlen, a miniszterelnök által kézi vezérelt hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal intézné az árazást, egyedi szabályok és alkalmi pályázatok útján, mindenfajta normatív szabályozás és hosszú távú rögzítés nélkül, ami pont az ellentéte a működőképesnek bizonyult jó gyakorlatnak. Úgy látjuk, hogy ez viszont jó táptalaja lehet a korrupciónak ezen a területen is. Ráadásul a hulladékégetőkre is vonatkozna a kötelező átvétel és prémiumár, ami szintén ellentétes a józan ésszel, valamint a fenntarthatóság és a gazdaságosság elvárásaival, hiszen ösztönzést jelent új hulladékégetők építésére, miközben a meglévő hulladékkezelési infrastruktúra működtetésére sincs elegendő pénz.

Bekerült a törvényjavaslatba az uniós kötelezettséget szolgáló ivóvízminőség-javító és szennyvizes projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítéséhez kapcsolódó közigazgatási hatósági eljárások szabályozása. A cél látszólag szintén üdvözölhető, de a valóságban pontosan tudjuk, mit jelent az Orbán-kormány gyakorlatában a kiemelt beruházás. Nem mást, mint csúcsra járatott korrupciót és a környezetvédelmi szempontok semmibevételét a Városligettől a kopaszi-gáti lakóparkig mindenütt.

A javaslat a vízszolgáltatásnál egy igen fura rezsicsökkentéshez is alapot teremt. A kormány az ön­kor­mányzatokra terhelné a vízdíjak csökkentését, ami a már eddig is kivéreztetett településeknek egy újabb sarcot jelentene, miközben a politikai hasznot a Fidesz és a kormányzat aratná le teljesen érdemtelenül. Ez az ötlet ráadásul életveszélyes, hiszen a vízdíjak befagyasztása miatt a szolgáltatók évek óta el­mulasztották a vezetékrendszerek felújítását és kar­bantartását, a további elvonások a vízszolgáltatási infrastruktúra teljes lepusztulásához vezetnek egy átmeneti politikai profit, a 2018-as választások Fidesz általi megnyerése, vagyis magánérdekek miatt.

A törvényjavaslat eltöröli azt a kötelezettséget, hogy a kibocsátáskereskedelmi bevételek felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszter évente számoljon be az Országgyűlésnek. Ez a titkosítás első lépcsője. Itt már a látszólagos közérdek paravánja is hiányzik az intézkedés elől, hiszen a nyilvánvaló, törvényben is garantált cél az lenne, hogy a klímabevételekkel folytatott állami gazdálkodás teljesen átlátható legyen. Ennek most a kormány az esélyét is megszüntetné. Az energiahatékonyság növeléséért a legkézenfekvőbb és leginkább költséghatékony eszköz, vagyis a családi otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének támogatása helyett inkább adminisztratív módszerekkel harcolna az Orbán-kabinet, államilag támogatott hőszigetelés és nyílászárócsere helyett lenne kötelező energetikai audit és energetikusnak nevezett bürokraták alkalmazása a nemzeti energetikusi hálózat keretében. Mindez csak újabb költségeket és adminisztrációs terheket jelentene a magyar vállalkozások számára, de a csapnivaló energiahatékonysági mutatóinkon, az állandósult energiapazarláson érdemben nem segítene.

Mindezen okok miatt az LMP nem tudja támogatni a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm.

(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Tiba István váltja fel.)




Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai