Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisz­telt Országgyűlés! Talán nem lesz szükség 30 percre, mert nagyon sok felvetésre, kérdésre Font bizottsági elnök úr válaszolt helyettem, és ezáltal időt spórolt meg nekem, de azért engedjék meg, hogy néhány dologra kitérjek.

Természetesen módosító javaslatokra lesz lehetőség, de alapvetően úgy tűnik, hogy nagy az egyetértés, és köszönöm szépen minden támogató hozzászólónak a véleményét, különös tekintettel a kétharmados, sarkalatos döntésre majd. Ez ügyben a minisztériumunk is kezdeményezett egy ötpárti egyeztetést, amelyre ha mindenki nem is jött el, de ott is ‑ szak­értői szinten legalábbis ‑ meghallgatták a minisztérium véleményét. Én úgy gondolom, hogy azoknak a konkrét javaslatoknak a kapcsán, amelyek itt elhangzottak, elvi akadályát szinte egyiknél sem látom annak, hogy azokat a minisztérium, a kormányzat be tudja fogadni, illetve támogatni tudja.

Itt a legtöbbször talán a felszólítás tekintetében a 60 nap 30 napra csökkentése hangzott el, énszerintem ez kezelhető. Hogy a bírság hova folyjon be, az is kezelhető, csak ott érdekellentétek vannak, úgyhogy azt majd tisztázni kell a különböző szervezetekkel.

Üdvözölte gyakorlatilag mindenki a jövedéki törvény várható módosítását, amely április 1-jétől fog bekövetkezni a kisüzemi bortermelői feltételek kapcsán. Én úgy gondolom, hogy az adminisztrációs teher tényleges csökkentésére lesz majd lehetőség, és ez valóban az összes hazai borászat mintegy 85-90 százalékát kedvezően fogja majd érinteni.

Gőgös képviselő úr több kérdést is feltett, az egyik az volt, hogy kit fog terhelni majd a kivágás költsége. Ezt leegyeztettük a hegyközségekkel, és egy megfelelő pénzügyi alapot fognak majd erre megteremteni. Az agrárkamarával kapcsolatos felvetést Font képviselőtársam egyértelműen elmondta, és nagyon helyesen mondta: pontosan azért van szükség erre az információáramlásra, hogy a kettős járulékfizetést el tudjuk kerülni. Én tehát úgy gondolom, hogy ez is kedvező.

Szóba került, talán Magyar Zoltán képviselő úr, aki még nincs itt, mondta el, hogy egyetért az előterjesztéssel. Azt kifogásolta, ami nincsen benne, és hogy a ‑ nem is tudom, hogy fogalmazott ‑ kisebb borászok vagy szőlőtermelők véleménye nem talál meghallgatásra; aztán utána rájöttem, hogy arra gondolt ott, ami tüntetéskezdeményezés volt, amiről Font képviselő úr is beszélt. El szeretném mondani, hogy amikor két évvel ezelőtt először jelezték, ha jól tudom, Soltvadkert környékéről termelők, hogy problémájuk van, és azt ‑ nem is tudom ‑ talán nyolc pontban fogalmazták meg, gyakorlatilag a probléma felvetésétől számított két-három napon belül személyesen fogadtam őket a minisztériumban, és tételesen végigmentünk az ő kéréseiken, tisztázva azt, hogy mi az, ami kezelhető, mi az, ami uniós szinten kezelhető, mi az, ami uniós szabállyal ellentétes, tehát nem kezelhető, és mi az, amit nem árt, ha a HNT-vel leegyeztetnek, mert lehet, hogy még az ő érdekeiket is sérti. Ez tavaly volt, de az idei évben is ezek a kérések… Én úgy gondolom, hogy Soltvadkerten nem is volt egyébként talán megmozdulás vagy tüntetés, azt is áttelepítették Bócsára, és igazából még sajtóvisszhangja sem volt. De szeretném jelezni, hogy a minisztérium részéről nem kerüljük a termelőkkel való találkozást, én magam például holnap Soltvadkerten fogok részt venni, ha jól emlékszem, zsinórban hatodszor a Márton napi újbor-ren­dez­vé­nyen, ahol én nem tudom, hány száz borásszal, illetve szőlőtermelővel fogok találkozni, és ezen a rendezvényen még mindig meg tudtuk találni az összhangot, és a minisztérium álláspontját támogatni tudták az ottani termelők. Egyébként a legfőbb, legnagyobb probléma, amit jeleztek, az AKG-pályázattal volt kapcsolatos, ami azóta egyébként rendezésre került, egy külön forrás került megnyitásra.

Sallai R. Benedek képviselő úr is ‑ aki szintén távozott ‑ mondta, hogy nem mindenkinek a véleményét vesszük figyelembe. Fogalmam sincs, hogy kire gondol. Más oldalról meg agyba-főbe dicsértek bennünket, hogy a szakmával, az érdekképviselettel, mindenkivel egyeztetünk. A HNT-rendszer az egyik legdemokratikusabb rendszer, amely egy alulról építkező rendszer, tehát ahol mindenkinek benne van a véleménye, én tehát úgy gondolom, a felelőssége minden tagnak, minden hegyközségi tagnak megvan, és én nem gondolnám, hogy szerencsés lenne, ha szankcióval büntetnénk, hogyha nem megy el azokra az összejövetelekre, fórumokra, ahol egyébként elemi érdeke mint szőlőtulajdonosnak vagy bo­rásznak ott lenni és elmondani a véleményét. A küldötteket ők választják, és így alulról épül fel a teljes rendszer, tehát énszerintem mindenkinek benne van ebben a véleménye, és benne kell hogy legyen. Énszerintem tehát a hegyközségi rendszer működik és jól működik.

Az olasz borral kapcsolatban, amiről szintén Font képviselő úr beszélt, itt van előttem a táblázat, a holnapi előadásom részét képezi, benne van a teljes import és azon belül a legnagyobb részt kitevő olasz importbor. 2011-ben még 600 ezer hektoliter volt az olasz importbor, ez 2015-re valóban 164 ezer hektoliterre csökkent le, és úgy néz ki, hogy az idei évben még ez alá fog menni az olasz import. Itt is komoly erőfeszítéseket tett tehát a kormány, mint ahogy más területen is. Szeretném elmondani önöknek, hogy az Unióhoz történt csatlakozásunk óta 23 ezer hektár szőlőültetvény került megújításra, korszerűsítésre, és a kormány brüsszeli forrásokból is, illetve hazai forrásokból is igyekszik az ágazatot támogatni; bár az is egy komoly támogatás lenne, hogyha nem 25 liter/fő/év lenne a fogyasztásunk, hanem úgy, mint a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Olaszországban, ahol ennél lényegesen magasabb.

De szeretném elmondani, hogy A ’14-18-as ciklusban 45 milliárd forint értékű uniós forrást fordítottunk az ágazat támogatására, elsősorban az ültetvények korszerűsítésére ‑ ilyen mértékű támogatása az ágazatnak a rendszerváltás óta nem volt ‑, és úgy néz ki, hogy ’19 után is tudjuk folytatni ezt a támogatást is hasonló, mintegy évi 9 milliárd forintos nagyságrendben. A vidékfejlesztési forrásoknál is gondolunk az ágazatra: 40 milliárdos forrást nyitottunk meg a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének a támogatására, és hogy a pályázat mennyire sikeres, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyakorlatilag október 12-éig mintegy 30 milliárd forintra jött be igény, illetve azóta is folyamatosan lehet pályázni, és most már olyan 34 milliárd forintnál tartunk. Én tehát úgy gondolom, hogy az a megnyitott 40 milliárdos forrás lehívásra, felhasználásra fog kerülni az ágazat érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném megköszönni a véleményeket, a támogatásokat. Várjuk a módosító indítványokat, utána pedig kérem majd az előterjesztésnek az elfogadását, különös tekintettel a sarkalatos részre. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)