Készült: 2024.04.26.01:08:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

184. ülésnap (2016.11.09.), 20. felszólalás
Felszólaló Sallai R. Benedek (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:27


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm szépen, államtitkár úr, hogy részt vesz a vitában, és nem zárszóként teszi meg (Gőgös Zoltán: Ő nem tudja!), de ő most ugye nincs abban a pozícióban, hogy ezt megtegye.

Először is, el tetszett mondani kétszer ezt a kifejezést, először úgy, hogy a legtöbb erőfeszítést ez a kormány tette, a másik pedig az, hogy nagy erőfeszítéseket tettünk. De hol van az eredmény? Tehát ennek a nagy akarásnak hol van az eredménye, a produktuma, hogy abból mi teljesült? Gyakorlatilag az a baj, hogy ezek a szavak, hogy nagy erőfeszítéseket tettünk, meg ilyesmi, jelen pillanatban kevés, hogyha nincs konkrét eredmény.

Én teljes mértékben elismerem, hogy nem a Fidesz hozta létre az osztatlan közöst, de még csak nem is az elmúlt nyolc év, tehát a rendszerváltásnak és a termőföldkárpótlásnak a rákfenéje ez az egész rendszer, amit húsz éve szenved a magyar gazdatársadalom, illetve földtulajdonos-társadalom, amit helyre kellett volna tenni. Itt nem az a kérdés, hogy ki hozta létre, hanem az, hogy milyen eredmény történt a felszámolás ügyében. Az én állításom az volt, hogy eltelt hat év úgy, hogy a Fidesz-KDNP érdemi eredményt nem tud felmutatni, és azért van szükség az ilyen jogszabály-módosító indítványokra, mert ezen hiányosságát így próbálja kezelni. Tehát ennek a rendezése lenne szerintem vagy kellene hogy legyen az elsődleges célja a kormánynak, és ezzel tudná tartósan megoldani ezt a problémát, nem pedig ezekkel a részletszabályozásokkal.

A másik, amit el szeretnék mondani: bocsásson meg, de mindig rosszulesik, amikor megkérdőjeleződik az, amit mondok. Itt van előttem az MVH-nak a 2013. évi állásfoglalása, amelyben a méltányosságot gyakorolta a bejelentett földhasználókkal kapcsolatban, szívesen átadom önnek. Ebben a méltányosságban, csak azért, hogy a ’14-es szavazásnál vagy választásnál ne legyen ennek negatív hatása, feltételezem, mert utána soha többet nem történt ez meg, itt volt az MVH, amikor kiadta, hogy…, tehát az állásfoglalás van előttem: az MVH az alábbi okiratokat fogadhatja el földhasználati igazolásra, a vagyonkezelői szerződést, a vagyonkezelő által kiállított nyilatkozatot és egyéb jogügylettípusoknak a dokumentumait, a haszonbérleti szerződést önmagában, akkor is, ha a földhivatalnak nem jelentette be, és a használati jogának az átengedéséről szóló szerződést is elfogadta. Tehát egy évben volt ilyen, a ’13. évben, amikor a ’14-es támogatásra év elején érkezett kérelmeket ez befolyásolhatta volna, és ebből botrány lehetett volna. Tehát volt erre példa, hogy ezzel a problémával már szembesültek, és ez a probléma is három évvel ezelőtt történt, amikor kiderült, hogy a rendszer így rossz. Ez tehát nem egy új keletű dolog.

Még egyetlenegy dologra reagálnék, ez pedig az, hogyha megtisztelt azzal az államtitkár úr, hogy válaszolt a felvetéseimre, továbbra is az, hogy elmondja azt, hogy aki a ‑ nem tudom, bocsásson meg, a szófordulatot, ahogy mondta ‑ pénzt csengeti, az diktálja a feltételeket; ez így van, de azért ülünk most itt, mert a részletszabályokat, hogy ez hogy valósuljon meg, mi határozhatjuk meg. Az adott kereteken belül van némi mozgásterünk. Jelen pillanatban ennek a mozgástérnek a kihasználása nem a legegyszerűbb adminisztráció felé megy el. Hogyha van Magyarországon egy olyan államigazgatási szerv vagy közigazgatási szerv, mint a földhivatal, ahol nyilvántartja valaki a jogszerű földhasználatot, akkor egy teljesen más irányító hatóság ‑ most már az is hivatallá válik ‑ nem lenne szabad, hogy a gazdálkodóktól kérje be az összes adatot. Közigazgatási alapelv, hogy az ügyfélnek mindig a legkisebb költséget és a legkisebb eljárási feladatot kell hogy rendeljék. Jelen pillanatban az FM nem így jár el, hanem bekéri az összes adatot a gazdálkodótól, kéri, hogy rajzolgassuk be a térképen, és igazoljuk a jogszerűséget, utána adategyeztetéseken kell igazolnunk a jogszerű földhasználatot, holott van olyan rendszer, ami ezt nyilvántartja. Az én problémafelvetésem az volt, hogy miért nem az egyszerűbb irányba megyünk el, és miért az kell, hogy újabb igazolásokat szerezzünk be a jegyzőtől, az agrárkamarától vagy bárkitől, hogyha a földhivatalnál nincs meg, miért a gazdálkodókra kell ezt nyomni, mikor ezt minden további nélkül lehetne rendezni.

Mindig az az aggályom ezzel, hogy itt a problémák alapja az, hogy a földhivatal vagy esetleg az MVH olyan területalapú támogatásokat is kifizethet esetleg ‑ erre nemegyszer volt példa ‑, ahol a földhivatalnál nincs jogszerűen bejegyzett földhasználat, és nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy miért nincs. Ha a jogszerűen bejegyzett földhasználatot az idén tavaszi módosítás alapján a saját tulajdonra megtehetik vagy egy jogszerűen megkötött földhaszonbérleti szerződésre megtehetik, akkor a földhivatalban kell hogy legyen ennek nyilvántartása. Én megértem azt, hogy ez egypár ezer hektár esetében, ahol teljes mértékben rendezetlen a tulajdonviszony, nem megvalósítható, ugyanakkor az a kérdésem, hogy az ilyenek esetében miért tekintjük jogszerű földhasználatnak a földhasználónak a földművelését, és pont az ilyen anomáliák, mint amiket Gőgös Zoltán képviselőtársam elmondott ‑ ebből rengeteg van, osztatlan közösökből meg főleg sok van ‑, ezeknek a kérdése semmilyen formában nem megy a megoldás felé.

Bocsásson meg, a felszólalását úgy kezdte, hogy a javaslat jóhiszeműségét kérdőjeleztem meg. Én nem a javaslat jobbító szándékát, én alapvetően min­dig a kormánynak a jóhiszeműségét kérdőjelezem meg, mert az a tapasztalatom, mióta itt ülök, hogy ezt nyugodtan megtehetem, és ennek mindig van alapja. Tehát ez a javaslat segíthet néhány helyzetben, javíthat néhány esetben a gazdálkodón, de nem jelent tartós megoldást, nem a legkönnyebb megoldás felé megy el, és nem a legegyszerűbb megoldás felé megy el. Emiatt van az, hogy ha rajtunk múlik, akkor megkeressük inkább a legjobb megoldásokat. Ebben szerintem hosszú távon is megkerülhetetlen lesz a földforgalmi törvénynek a módosítása, mert jelen pillanatban akár az elővásárlási rendszer, akár az előbérleti rendszer jelentős mértékben hozzájárul az ilyen jellegű anomáliáknak a kialakításához.

Én nyilvánvalóan megértem, hogyha a kormánynak továbbra is az a szándéka, hogy tovább erő­­sítse a nagybirtokrendszert, hogy a saját zöld­bárórendszerét még tovább dúsítsa, mert a jelenlegi polgári jogi alapelveket tartalmazó földforgalmi törvény azt segíti, hogy azok, akiknek már sok helyen van tulajdona egy mozaikolt birtokrendszerben, azok még könnyebben vásároljanak földet, és alapvetően egy normális kormány esetében nem ez lenne a cél, hanem az, hogy segítse a minél szélesebb körű foglalkoztatást és a mezőgazdasági foglalkoztatás növekedésének az arányát, a kis- és közepes gazdálkodók megerősítését, de ez összességében nem jelenik meg.

Meggyőződésem szerint ez a jogszabály pici megoldási lehetőségeket kínál azzal szemben, ami az osz­tatlan közös felszámolásában benne lenne, vagy egy földhivatali, földnyilvántartási, földhasználati nyilvántartási támogatási rendszer bevezetésében lenne. Emiatt mi amellett tesszük le a voksot, hogy in­kább abba az irányba menjünk el, és abba az irányba gondolkozzunk közösen, úgy, hogy a földforgalmi törvénynek esetleg más súlyos problémáit is megpróbáljuk gyomlálni. Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai