Készült: 2020.07.10.19:41:32 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 264-266 2014.12.03. 6:33  257-294

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az üzletek nyitva tartásáról szóló törvénytervezetet, amikor frakcióülésen…

ELNÖK: Képviselő úr, nem működik a mikrofon, próbáljuk ismét megnézni…

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Most már szól. Kezdjük elölről. Akkor így jó lesz? Hallanak? (Jelzésre:) Köszönöm.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hétfői frakcióülésünkön komoly vitát váltott ki a KDNP javaslata, az üzletek nyitva tartásáról szóló törvénytervezet, és tisztában vagyunk azzal, hogy komoly vitát váltunk ki ezzel a törvényjavaslattal, törvénytervezettel.

Számos kérdést majd a hozzászólás után, gondolom, az ellenzék soraiból válaszként, kérdésként, vitaként meg fogunk kapni, de igyekszünk rá választ adni, hiszen a szándékaink ebben az ügyben tisztességesek és a munkavállalók érdekét szolgálják.

De nézzünk ki egy kicsit határainkon túl, hogy hogyan is csinálják ezt a vasárnapi munkavégzést a kereskedelem területén! Németországban szigorúan korlátozott az üzletek nyitva tartása. Vasárnap és ünnepnapokon csak a patikák, benzinkutak, pékségek és a repülőtereken, pályaudvarokon lévő üzletek nyithatnak ki. 2006 óta erről viszont már nem a német állam, hanem a tartományok dönthetnek. Emiatt például Brandenburg tartományban évente hatszor, Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig kistérségenként évente 11-szer nyithatnak ki vasárnap az üzletek.

A legszigorúbban Bajorországban korlátozzák a nyitva tartást, itt hétfőtől szombatig csak este 8 óráig, vasárnap pedig egyáltalán nem nyithatnak ki a boltok. Ennek ellenére országszerte létezik az úgynevezett „Verkaufsoffener Sonntag”, magyarul a nyílt vásár vasárnapja, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos városokban kiválasztott vasárnap és ünnepnapokon kinyithatnak az üzletek.

A vasárnapi nyitva tartást tiltó rendelet ’67 óta van érvényben Ausztriában. A mostani rendszer egy 2008-as törvénymódosítás szerint működik. A törvény szerint szombat 18 órától hétfő reggel 6 óráig zárva kell hogy legyenek a boltok. A törvény célja főleg a kisebb, korlátozott munkaerőszámmal rendelkező vállalkozások megvédése, valamint az egyszerűbb munkakörülmények megteremtése.

Az osztrák magánalkalmazottak szakszervezete által idén októberben Bécsben végzett felmérés szerint a csaknem 5500 megkérdezett alkalmazott 94,3 százaléka a vasárnapi nyitva tartás ellen volt, és ez a szám megegyezik a 2006-os felmérés eredményeivel.

Tisztelt Ház! A Magyarországon benyújtásra került törvényjavaslat egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet, amely a nemzetgazdaság húzóágazata, csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen, olyan szabadnap, amelyen akár a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja meg a vásárlással eltöltött idő sem.

Ezen törvényjavaslat esetében különösen indokolt a kivételek körének alapos meghatározása, amit a törvényalkotó számára én is nagyon fontosnak tartok, hogy átgondolják. Ezt egyrészt úgy oldja meg, hogy a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, például a benzinkutakra, az érintett patikákra, továbbá egyes újságárusokra, virágárusokra, pékekre s a többi. Másrészt megteremti a lehetőséget arra is, hogy a kormány indokolt esetben ‑ így különösen az érintett település sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján ‑ kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott eljárásban.

Néhány kivételes vasárnapi nyitva tartást is támogatna a kormány, előre bejelentett időpontban, így segítve például az adventi időszak kereskedelmi forgalmát, amikor a boltokban, az üzletekben az éves forgalom 30-40 százalékát bonyolítják.

A vásárlói forgalom csökkenésére nem számít a kormány, hiszen ez el fog oszlani a hét többi napján, ezt Tállai államtitkár úr már el is mondta. Ennek értelmében leépítésekkel riogatni nem szabad, mivel a megvásárolandó áru mennyisége nem fog csökkeni, csak időbeli eloszlása változna, így ugyanannyi emberre lenne szükség, mint korábban, hiszen a tennivaló mennyisége nem változna. Nem is beszélve arról, hogy a kereskedelmi szektorban a szakképzett munkaerő hiányától szenvednek a vállalkozások.

A magyar gazdaság már van olyan stabil állapotban, tisztelt Ház, hogy képes a vasárnapi szabályozáson akadályok nélkül átlendülni. A javaslat kizárólag a kereskedelemben dolgozó alkalmazottak érdekvédelmét szolgálná az egységes pihenőnap bevezetésével. A kormány elsősorban a munkavállalók érdekeit szemléli és nem az áruházláncokét. Szükséges, hogy legyen egy olyan nap számukra is, amelyet a család minden tagja közösen tölthet el.

A családok összetartásához, a gyermekeink kiegyensúlyozott fejlődéséhez és a megfelelő családkép kialakításához elengedhetetlen a mai rohanó világban az együtt eltöltött közös idő. Nem szabad elfelejteni, mennyire fontos időt szakítani társunkra és a gyermekeinkre. Minél több időt töltünk el gyermekeinkkel, annál szorosabb és mélyebb kapcsolat alakul ki közöttünk, ilyet tudunk velük kialakítani. Így nem a tévé, a számítógép, hanem a szülei lesznek a legfontosabbak gyermekeinknek, személyek, élmények, amelyek a jellemük pozitív fejlődéséhez elengedhetetlenek.

Tisztelt Ház! Fontos célkitűzése a javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységek. Az egyébként tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet.

(22.10)

Ha lenne ma Magyarországon egy működőképes, igazi szociáldemokrata párt, akkor annak kellene a vasárnapi zárva tartáshoz hasonló javaslatokkal előállnia. Mivel ez nem adott, ezért kénytelen egy keresztényszociális indíttatású párt felvállalni a dolgozók érdekképviseletét.

Tisztelt Ház! A Fidesz azt szeretné, hogy vasárnap a közcélú létesítményekben dolgozókon kívül senkit ne lehessen dolgoztatni. Ennek első lépése a kereskedelemre vonatkozó vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény megszületése. A Fidesz-frakció részéről megvitattuk az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló előterjesztést, amelyet feltételekkel és módosításokkal támogatni fogunk, de tisztában vagyunk vele, hogy komoly vitákat fogunk kiváltani a törvényjavaslattal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 280 2014.12.03. 1:03  257-294

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szívességét. Én is a Lukács Zoltán baráti körhöz kapcsolódnék, hozzászólnék én is.

Csak jelzem tisztelettel, igaza van abban a képviselő úrnak, hogy a minimálbérek alacsonyak minden ágazatban. Ezt nem vitatja senki sem ‑ vagy sok ágazatban. De kérdezem én, hogy miért nem tették azt, amit mi tettünk, hogy négy év alatt majd’ 30 ezer forinttal emelkedett a minimálbér. Az önök idején nyolc év alatt nem emelkedett ennyit. Tehát ha igaz, amit ön mondott, akkor annak is igaznak kéne lenni, hogy miért nem tették meg önök nyolc év alatt, amit nem tettek meg, de megtehették volna. Önök vették el a gyest, önök nem adtak adókedvezményt. Ezeket lássuk tisztán, hogy így történtek. Tisztelettel jelzem önnek, hogy egy négyfős családi jegy a WestEnd Cinema Cityben 4480 forint és nem 12 ezer forint. Ha menni akar moziba, ezt a formát válassza! (Lukács Zoltán: Én beleszámoltam a kukoricát, képviselő úr!) Mert tetszett egy hibát elkövetni, rossz számokat mondott. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 140 2015.04.29. 2:05  103-152

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Végre Kiss László visszatért a két órán belül, ami mögöttünk volt, a törvényjavaslathoz, és nem rendszerkritikát akart csak megfogalmazni, mint ellenzéki képviselőtársai, akik mindenfajta más témát hoztak ide. Nem kritikaként mondom, de ne térjünk el ennyire a tárgytól!

A törvényjavaslattal kapcsolatban a megjegyeznivalóm az, hogy 2008 tájékán fogadta el az akkori Országgyűlés az akkori autópályákról és autóút-fejlesztési szakaszokról szóló törvényjavaslatot. Akkor belekerült a Baja-Szeged közötti 55-ös út teljes rekonstrukciója, aminek a tervezése akkor el is indult, de csak ’13 decemberében tudták befejezni a tervezési és engedélyezési munkát a szakemberek, hisz annyi bürokratikus akadályon kellett átrágni magukat, és az út ennek az évnek a végén vagy jövő év elején fog elkészülni. Tehát 6-7-8 esztendő kell Magyarországon egy meglévő út felújításához, aminek csak a koronaszintje szélesedett ki másfél méterre, de teljes engedélyezési eljárás kellett éppen emiatt.

Épp ezért javaslom Sallai Benedeknek is, feltétlenül gondolkodjanak azon, hogy a gyorsítás nem ördögtől való dolog, nem ördögtől való, ha nem hat évig építünk egy utat vagy tervezgetünk, hanem megépítjük gyorsan, hiszen közlekedni, hajózni szükséges, mondták a latinok annak idején. Szeretném önöket kompromisszumra kérni, miután ez kétharmados módosítással is bíró törvényjavaslat, hisz önök nélkül nem fog átmenni. Ha nem tudunk megegyezni, a büdös életben nem lesz mód arra, hogy ebben a ciklusban Magyarországon akár az államtitkár úr által megjelölt 350 kilométernyi útszakasz, vagy bármilyen más későbbi fejlesztési cél, út, új utak felépítése, meglévő utak felújítása megvalósulhasson belátható időn belül akár hazai, akár európai forrásokból. Ezért kérem az önök támogatását, és ne térjenek el a tárgytól ennyire! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 154 2015.05.28. 8:36  1-237

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzéki pártok drámai jelzőkkel illették a 2016. évi költségvetésünket. Ez így szokott lenni, ez a műfajt ezt elbírja, de majd szeretnék egy-két dologban az általam is nagyra becsült Gúr Nándor szavaira reagálni, amikor a minimálbér-emelésről szeretnék pár szót ejteni.

Az elmúlt években meghozott gazdaságpolitikai intézkedések hatására tavaly a magyar gazdaság európai összehasonlításban is kiemelkedő mértékben erősödött. A javuló foglalkoztatottsági adatok és a tartósan alacsony inflációs környezet a belső fogyasztás dinamikus bővülését eredményezi, amely 2015-ben már a gazdasági növekedés elsődleges motorja lehet.

Ma több mint 400 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian hazánkban, mint tavaly, amikor a foglalkoztatottak mértéke elérte a 4,1 millió főt. Itt Gúr Nándor mint mantra az egymillió új munkahelyről beszélt. Tisztelettel jelezem, hogy az önök kormánya fogadta el ezt az európai irányelvet, hogy 2020-ig elérik azt az uniós elvárást, hogy 75 százalékra emelik a foglalkoztatottak arányát az aktív korú népességben. Ez egymillió új munkaerőt jelentett volna 2010-hez képest, ezt kell elérnünk, ehhez kaptuk a támogatást 2014 és 2015, valamint majd 2020 és 2022 között az Európai Közösségtől. Ezt önök vállalták, nekünk kell teljesíteni.

(17.20)

A munkanélküliek száma négy év alatt több mint 150 ezer fővel csökkent, ma már csak 330 ezer főre taksáljuk, és a hazai munkanélküliségi ráta 2014-ben 2,5 százalékponttal 7,7 százalékra mérséklődött, ami az EU 28 tagállamát tekintve a legnagyobb mértékű csökkenés. A munkanélküliség idén tovább mérséklődhet, egyes előrejelzések szerint elérheti a 7,4 százalékot is.

A reálkeresetek részben az alacsony szintű inflációs mutatóknak köszönhetően az elmúlt két évben egyaránt 3 százalékot meghaladó mértékben növekedtek. A minimálbér összege 2010 óta több mint 30 ezer forinttal, közel 43 százalékkal nőtt.

Szeretnék itt egy-két adatot hozni az Eurostattól, aminek talán hisznek. 2002-ben Magyarországon euróban számítva a minimálbér 204 euró volt egy főre vetítve, Lengyelországban 217, Szlovákiában 112 euró. 2010-ben a válság közepe-vége felé, kinek hogy volt ez, nálunk 256 euró/fő volt. Tehát tudtak 25 százalékot emelni a minimálbéren nyolc év kormányzás alatt, miközben a lengyelek 100 euróval növelték a minimálbér mértékét, a szlovákok meg majdnem megháromszorozták 307 euróra, és Szlovákia ma már 380 eurót tud adni, igaz, a mértéke a növekedésnek nem magasabb már, mint Magyarországon 2010 óta, mert mi gyakorlatilag 78 euróval növeltük a minimálbért mértékét, majdnem 50 százalékkal önökhöz képest. (Gőgös Zoltán: Bruttóban. Nettóban mennyi? Nettóról beszélj! Bruttóra nem adnak kiflit a boltban!) Ez teljesen mindegy most, a lényeg az, hogy önök nem voltak képesek nyolc éven keresztül minimálbért emelni. Még egyszer mondom, összesen 25 százalékkal voltak képesek emelni. Ez az ára az önök kormányzásának, ennek isszuk a levét.

És kérdezem tovább, hogy ha nem növelték volna az adósságot 14 000 milliárd forinttal, amiből nagyon sok munkahelyet lehet teremteni, és nem kellene évente ezermilliárdokat fizetni törlesztésre, ez a pénz mehetne olyan célokra, amiket amúgy jogosan megjelölnek az ellenzéki pártok, de a szocialista kormányzásnak köszönhetően, Gúr Nándor szavait idézve, ő is idézte már máskor, más összefüggésben, akkor, amikor az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai sem voltak elegek a minimálbér emeléséhez, a gazdaság föllendítéséhez, ezt köszönhetjük a 2010-es zárásukig, az ország mai állapotában ez kimagaslóan megjelenik, a mai napig érezteti ezt a hatását. (Gőgös Zoltán: Nem így van!)

2013-hoz hasonlóan a kiskereskedelmi forgalom tavaly is jelentős mértékben, 5,2 százalékkal bővült. A növekedés motorja idén egyre nagyobb mértékben lehet a belső fogyasztás erősödése. Itt meg kell említeni, hogy a legfrissebb adatok szerint még a vasárnapi boltbezárások hatására is nagyban növekedett a kisboltok, családi vállalkozások forgalma, míg a multinacionális vállalatoké csökkent. Mindemellett a fogyasztás mértéke nem lett kisebb, csak máskor, illetve máshol szerzik be a honfitársaik mindazt, amit eddig a vasárnapi bevásárlások során vásároltak. (Gőgös Zoltán: El is hiszed, vagy csak fölolvasod?)

Így elmondható, hogy a terv teljesült, hogy a fogyasztók átszoktak… Köszönöm, Gőgös képviselő úr, meghallgattam én is önt, tisztelettel meghallgattam úgy, hogy nem szóltam bele, köszönöm a figyelmét. A nagy áruházakból kisebb családi boltokba vándorolt át a fogyasztók nagy-nagy tömege.

Tisztelt Ház! A kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek megfelelően 2016-ban még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Jövőre 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programokban. Az idei 270 milli­árd forint helyett 340 milliárd forintot fogunk fordítani közmunkaprogramokra. A cél az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan munkába álljanak, ne segélyt kapjanak, hanem dolgozhassanak.

Az ezt ösztönző programok közé sorolhatjuk persze a munkahelyvédelmi akcióterveket is, de ami a legfontosabb, hogy a következő évben és már ebben az évben, a második felében az európai uniós forrásnak köszönhetően 2800 milliárdos fejlesztési forrás pályázata lesz kiírva, amely a következő év második felére ‑ amivel a kormány nem is számolt még a jövő évi adatok szempontjából ‑ igenis jelentősen fogja befolyásolni pozitív irányba a hazai foglalkoztatási helyzetet.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy 2016-ban 138 milliárdot hagy a kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket alkalmazó vállalkozásoknak, és jövőre már egész évben érvényesíthetik a kedvezményt a mezőgazdasági szektor munkáltatói is.

A több mint két éve indított munkahelyvédelmi akcióterv nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a foglalkoztatás terén is jobban teljesítsen. Az adatok alapján a munkanélküliség csökkenésében Magyarország az Unió élmezőnyéhez tartozik. Továbbra is érvényesíthető a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után járó adókedvezmény is. A foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy az államnak kevesebbet kell majd költenie segélyekre és jövedelempótló támogatásokra. A kormány célja, hogy az uniós fejlesztési és beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsuk.

2016-ban tovább csökken a személyi jövedelemadó mértéke, és növekszik a családi adókedvezmény összege is. Ezt már sokszor hallottuk, mondták mások is, de ezt fontos ismét megemlíteni. Ennek köszönhetően ‑ ezt is mondták már ‑ 145 milliárd forint marad pluszban a magyar családoknál. Az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre 116 ezer forinttal több jövedelmük lesz. 2016-tól kezdve négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeljük a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét. Egyre több családot fog érinteni a házasságkötés adókedvezménnyel való ösztönzése is.

A kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a családok terheit fokozatosan csökkenteni tudja, támogassa a munkavállalókat és azokat, akik a munkát helyettesítő támogatásokból élnek, visszavezetve őket a munka világába. Ezt 2016-ban a költségvetés továbbra is szolgálni fogja és támogatni fogja.

Megjegyzésem lenne még egy-két előttem felszólalóhoz. Szeretném mondani, csak később kaptam az SMS-t, Mirkóczki Ádám képviselő úr beszélt a rendőrség helyzetéről és arról, hogy nincs benzin a kocsikra és már hónap közepén, hónap végén már nem tudnak tankolni és a saját zsebükre tankolnak. Megkérdeztem két rendőr barátomat, egyike jobbikos, ami semmi bajt nem jelent, egyébként jó barátom gyerekkorom óta (Dr. Répássy Róbert: Jobbikos rendőr az nincs.), azt mondta, hogy nem igaz, nincs kvótájuk, szabadon használhatnak bármennyi benzint és gázolajat a járműveikhez. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) Tehát a lényeg az, hogy ez nem volt igaz.

Annyit szeretnék megjegyezni, itt Nagy István államtitkár úrnak csak jelzem, hogy ne kötelezze el magát rögtön egy jégeső-elhárító rendszer mellett sem, mert ennek a vitáját még folytassuk le, hogy most generátoros vagy más megoldást alkalmazzunk, de a lényeg az, hogy ebben a következő ciklusban négy éven keresztül van rá lehetőség, ennyi idő kell hozzá, 70 milliárd forint kárelhárítási forrás áll rendelkezésre a mezőgazdasági, vidékfejlesztési források területén, úgyhogy van remény arra, hogy Magyarország nagy részét lefedjük jégeső-elhárító rendszerekkel, akármilyen technológiai megoldással is, de lesz rá pénz, ezt tessék támogatni, és ne ellene tessék drukkolni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 164 2015.05.28. 0:23  1-237

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Rövid leszek, csak Kulcsár képviselő úr számára: nem lehet kiadnom a nevet, de négyszemközt megmutatom az úrnak. Azt írja a rendőr kolléga, hogy nincs semmilyen kvóta, annyit mennek, amennyit akarnak a kollégák, nincsenek elszámoltatva. Ez Bács-Kiskunra igaz. Ha Hajdú megyében nem így működik, akkor tessék kopogtatni az ottani főkapitány ajtaján.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 240 2016.02.29. 1:27  235-246

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Vágó Sebestyén által elmondottakhoz csak annyit mondanék, hogy a javaslat nem arról szól, hogy kártalanítást kívánjunk tenni Gúr Nándor javaslata és Tóbiás József javaslata alapján, hanem annyiban szól mindössze, nem is kártalanításról, hanem csak egy pénzügyi elszámolási hiba orvoslására ötszörös szorzót kíván az aktuális jegybanki alapkamathoz képest nyújtani az ezt elszenvedőnek, aki a rendszer hibájából jelen pillanatban később kapja meg a fizetését és juttatásait; ami miatt, bár mi nem felelünk érte a patkó ezen részén, de mi sem tartjuk ezt elfogadhatónak, és elnézést kérünk érte azok nevében, akik esetleg a hibáért felelnek.

Magyarán, a javaslat, miután más törvények rendelkeznek róla, és akár a munka törvénykönyvében, akár a közszolgálati jogviszonyt betöltőkről szóló és a közalkalmazotti jogviszonyról szóló törvényben is benne van az, hogy van jogorvoslat, mégpedig az aktuális félév elején lévő hónapkor esedékes jegybanki alapkamatnak az egyszeres szorzója adja meg a kártalanítás mértékét, így ez a garancia benne van azokban a törvényekben, amiket most esetleg honosítani kívánunk.

Úgyhogy nem tartjuk indokoltnak a bizottság részéről ennek a törvénynek az előterjesztését. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 197 2016.04.26. 5:03  46-218

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Durván három órája Gőgös Zoltán azt állította, hogy az orvosaink itt, Magyarországon a kórházakban szerinte 10-30 ezer forintot kérnek előre, hogy a betegeket ellássák, meggyógyítsák. Ezzel gyakorlatilag gazembereknek nevezte az orvostársadalom jelentős részét. Ez általános tapasztalat és eljárás részükről, nem csodálkoznék, ha Gőgös úrnak a következő hónapokban külföldön kéne bármilyen kezelést igénybe venni, mert magyar orvosok nem állnának vele szóba.

Ezzel szemben viszont Józsa István azt mondta, hogy az oszlopnak tartja az egészségügyben dolgozók között és az ország oszlopainak tartja ő az orvosokat. Úgyhogy döntsék el, hogy most melyik állítás az igaz.

(19.10)

Az utóbbit támogatom, mert én is így látom (Dr. Józsa István: Akkor ez az igaz!), hogy az egyik erőteljes oszlop a magyar társadalomban az orvosi kar és az ápolói kar. Tehát ezt tessék megmondani Gőgös úrnak is, hogy ne sértegesse az orvosainkat. Ez a műfaj, amikor egy ilyen vitanapon vagyunk, egy kicsit olyan tény az ellenzéknek mindig, hogy a pohár vagy félig üres vagy teljesen üres, mi pedig azt mondjuk, hogy félig tele van.

De nézzük, hogy hogyan is áll ez az egészségügy például, akár az én megyémben, Bács-Kiskunban, akár a létező és megnyert választókerületemben. Csak szeretném jelezni, hogy Bács-Kiskun megyében az elmúlt öt esztendőben 33 milliárd forintnyi fejlesztést tudtunk elindítani és befejezni, körülbelül 50 jogcímen és huszonpár településen. Ez azt is jelenti, hogy megújult a megye összes kórházából öt kórház infrastruktúrájának és eszközparkjának 40-50 százaléka, és itt szeretném megjegyezni, hogy miközben 2006-2010 között megyei közgyűlési elnök lehettem, örököltem egy PET/CT gépet, amit talán Font Sándor említett felszólalásában, amit négy éven keresztül nem volt hajlandó finanszírozni az egészségügyi kormányzat. 2010-ben az új kormány, a polgári kormány rögtön engedte finanszírozni, és tudtuk a betegeinket a legkorszerűbb diagnosztikai géppel, a PET/CT-vel vizsgálni.

Ugyanígy jártunk egyébként egy másik géppel, amit önerőből vásároltunk meg, pontosabban egy laboratóriumot, egy szív- és érrendszeri laboratóriumot, amit orvosi nyelven DSA-labornak mondanak, ez az az eszköz, amelyikkel meg lehet keresni a betegben az érelzáródás helyét és mértékét, és ki lehet váltani az elzáródást azzal, hogy beengedik azt az úgynevezett stentet. Ezt sem engedték finanszírozni, és nem is kaptuk meg a támogatást, de 2010-ben rögtön megkaptuk a támogatást ennek a működésére. Előtte Bács-Kiskunban, ha mondjuk Gőgös Zoltán vagy akár Gúr Nándor képviselő úr rosszul lett volna, valami szív- és érrendszeri baj érte volna, akkor valószínűleg meghalt volna, de most már, hogyha Kecskemét környékén ilyen baj érné, akkor a kecskeméti orvosok meg tudják menteni az életét. Erre sem volt példa a szocialista kormányok alatt.

És akkor nézzük a fejlesztéseket! A Bács-Kiskun megyei kórház az egyik legkorszerűbb magyar kórházzá vált, aki arra jár, az látja, és ha jár a kórház falain belül, nemcsak a folyosóin, hanem az orvosokkal is beszélget, tény és való, hogy a pénzük kevés ahhoz képest, amit megérdemelnének, de mégis egy nagyon korszerű intézmény jött létre, minden benne van, aminek egy kórházban lennie kell.

Ugyanígy jártunk a kiskunhalasi kórházzal, amelyiknek a fejlesztése révén, ami korábban egy hospinvestes kórház volt, lerabolt állapotban vettük át, és itt külön köszönet a korábbi képviselőtársamnak, Lukács Lászlónak, aki ezt intézte, hogy őket eltakarítsuk onnét, erről a helyről. Fel lett újítva az a kórház, amelyik korábban nem, igaz, hogy 40 százalékában, de felújítottuk.

Két egészségügyi központ épült a térségünkben: Jánoshalmán és Bácsalmáson, ami szintén szolgálja és jól szolgálja, mert önerőből kijön a működtetése révén. Illetve 2014 tájékán, 2015-ben megépültek új mentőállomások esetkocsikkal ‑ hogy Rig Lajost idézzem ‑, de korábban haltak meg tömegével betegek a térségünkben azért, mert nem volt, egy fehér folt volt az a megye részén, mert a mentőkocsi nem tudott kiérni fél óra alatt sem Kiskunhalasról meg Bajáról.

Zárásképpen csak szeretném mondani Gúr Nándornak ‑ nem tudom, itt van‑e ‑, hogy kik azok a fideszes képviselők, akik VIP‑ellátást kapnak vagy a családtagjaik bármelyik kórházban, kérem szépen a listát, hogy mikor, ki, hol és mit vett igénybe, milyen VIP‑ellátást, mert azt állította, hogy a fideszes képviselők ilyen helyekre szeretnek járni. És még egy kérdés vagy egy megjegyzés: az a PET/CT, amit annak idején a szocialisták vettek Kecskeméten és nem finanszíroztak, tavaly ki lett cserélve, és egy szív- és érrendszeri PET/CT résszel ki lett egészítve. Jelzem, hogy ez egy fontos beruházás.

És egy megjegyzés Ander Balázshoz: örülök, amikor azt mondta, hogy az országot meg kell menteni a népességfogyástól. Én azt javaslom, hogy járjon élen, mert úgy látom, hogy még csak két gyermeke van. (Ander Balázs: Három!) Illetve három, gratulálok! (Ander Balázs: Botond, Nimród és Koppány! Köszönöm szépen a tanácsot, működünk a feleségemmel!) Akkor még egy, akkor már az ország fel fog derülni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 14 2016.05.10. 4:20  13-16

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Április 20-21-én és 25-én az ország számos megyéjében, így például Zala, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj, Zemplén, Nógrád és Somogy megyében szenvedtek fagykárokat, elsősorban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelők országszerte. A múlt hét végéig 3844 kárbejelentés érkezett be a rendszerbe országosan. A legtöbb bejelentés jelenlegi ismereteink szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyéből érkezett. Szabolcsban 1750, Bács-Kiskunban 887 kárbejelentés érkezett. Ez azt is jelenti, hogy legalább ennyi, de sokkal több magyar termelőnek keletkezett sok milliárd forintos kára.

Bács-Kiskun megyében döntő többségében kajszira, szőlőre, őszibarackra, meggyre és szilvára vonatkozó kárbejelentések érkeztek. Amelyik területet fagy érte, ott általában 60-70 százalékos a káresemény.

(9.40)

Mindegyik gyümölcs esetében több száz hektárra tehető a károsodott területek mértéke; mindemellett a termelőktől érkezett tájékoztatás alapján a szamócában is jelentős károsodás tapasztalható. Bács-Kiskun megye összes szőlőterületének 30 százalékát, mintegy 5500 hektár területet érte a fagykár ‑ leginkább Kecel, Imrehegy, Soltvadkert, Császártöltés, Hajós és Kiskőrös településeket. A területek 5 százalékán, körülbelül 1000 hektáros területen 80-100 százalékos a kár mértéke. A terület 10 százalékán, mintegy 2000 hektárnyi területen 50-70 százalékos a kár mértéke. A terület 15 százalékán pedig 20-40 százalékos kár az, amit a tavaszi fagy okozott. A legsúlyosabban az új telepítésű szőlőültetvények károsodtak, ahol már nemcsak a terméskiesés a probléma, hanem a fagykár okozta hosszú távú hatás az ültetvények fejlődőképességére, illetve akár a pusztulása is várható több helyen.

A fagykárokat elszenvedő termelők ‑ némi öröm a tragédiában ‑ elsősorban az agrárkárenyhítési rend­szeren keresztül igénybe vehető kárenyhítő juttatás formájában részesülhetnek kompenzációban. A kárenyhítési alapban, mint megtudtuk, az idén 24 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből próbáljuk majd a gazdák jogos igényeit kielégíteni. Kárenyhítő juttatásra azonban csak azok a termelők lehetnek jogosultak, akik az agrárkárenyhítési rendszer tagjaiként vannak regisztrálva, ezért fontos, hogy a fagykárban érintett, de az agrárkárenyhítési rendszerben még nem tag termelők ‑ beleértve az 1 hektár területnél kisebb területek használóit, a területalapú támogatást egyébként nem igénylő termelőket is ‑ a 2016. május 23-áig nyitva lévő egységes kérelem felületén jelezzék a kárenyhítési rendszerhez való csatlakozási szándékukat.

A kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen releváns biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték csökkenésének 80 százalékát, ha nem rendelkezik biztosítással ‑ és ezek vannak sajnos többségben ‑, akkor 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként. Megemlítendő, hogy a károsult termelő a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésére is jogosult, amelyet szintén célszerű ilyenkor érvényesítenie.

A kedvezőtlen időjárási kockázatok kezelésére ‑ így a leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád, Pest, Somogy, Veszprém és Zala megyéket is sújtó tavaszi fagykárok miatt bekövetkező károk csökkentésére ‑ meg­látá­sunk szerint az illetékes tárca kellő figyelemmel és szakértelemmel kezeli a helyzetet, többek között az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek is köszönhetően. De ‑ és ezt ne felejtsük el ‑ a természeti csapások egy része ellen tudna védekezni a magyar mezőgazdaság. Az ültetvényekben a tavaszi fagykárok ellen számos eljárással meg lehet előzni akár mínusz 7-8 fokig a fagykárokat. A vegetációs időben az országban rendszeresen jelentkező jégesők ellen is van mód védekezni lokálisan, ki-ki a saját nagy értékű ültetvényén. De volna mód a jégesők ellen országos méretekben is a várható kárt enyhíteni, elhárítani. A kárelhárítást ösztönző fejlesztések térnyerését minden eszközzel támogatni kell, mint azt több szomszédos országban is teszik, illetve 24 milliárd forintból, ha most lett volna ez a forrás, akkor akár 20-40 ezer hektár fagyvédelmi öntözését is meg lehetett volna valósítani. Ehhez kérjük a kormány segítségét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 230 2016.05.17. 4:57  227-238

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslattal kapcsolatban frakcióm álláspontját és támogató szándékát szeretném felsorolni, hogy mit miért támogatunk.

Ahogy államtitkár úr említette, a törvényjavaslat három energetikai tárgyú jogszabály módosítását tartalmazza, ahogy ő is mondotta, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló ’13. évi XXII. törvényt célozza meg és módosítja ez a javaslat. És ahogy mondotta elnök úr, a módosítások célja az Európai Unió harmadik energiacsomagjába tartozó irányelveknek megfelelés, és tekintettel arra, hogy az Európai Unió ’15 februárjában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, így az uniós napirend ezért is nagyon fontos, hogy megjelölésre került. Az Európai Unió szerint Magyarország nem biztosította a teljes irányelvi megfelelést.

A rendelkezések két témakör köré rendezhetők a villamosenergia- és a földgázszektorban is: a kereskedelmi engedélyezéssel és a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdések, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal és eljárásával kapcsolatos rendelkezések, a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos összefüggések. A villamosenergia-kereskedő és a földgázkereskedő fogalmának módosítása, hogy a természetes személyek is végezhessenek kereskedelmi tevékenységet, amennyiben az egyéb általános jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek.

Pontosításra kerül a teljes körű és a korlátozott kereskedelmi működési engedély. Utóbbi tekintetében a továbbiakban nem szükséges Magyarország területén irodát fenntartani, az elérhetőséget elegendő kézbesítéssel, megbízott útján biztosítani. Valószínűleg ez lesz a leginkább támadott módosítás. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat el nem látó kereskedők mentesülnek a fizikai ügyfélszolgálatok fenntartásának kötelezettsége alól is, számukra elegendő a telefonos és elektronikus úton történő elérhetőség biztosítása.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal kapcsolatos módosítások a következők. A törvényjavaslat a hivatal új árszabályozási keretrendszeréhez kapcsolódó módosításokat tartalmazza, amely módosítások a villamosenergia-törvényt, a földgáztörvényt, valamint, mivel hivatali hatáskörök újraszabályozásáról van szó, a hivatal statútum­törvényére terjednek ki. Az új rendszer a vezeté­kesinfrastruktúra-használattal és -működtetéssel kapcsolatos rendszerhasználati díjakra, a hálózatokra való csatlakozással kapcsolatos díjakra, valamint a hálózati társaságok alapszolgáltatásokon túli szolgáltatásainak különdíjára terjed ki.

A törvényi szintű módosításokat követően egy háromszintű szabályozás jön majd létre. Az első szabályozási szint a hivatal elnökének rendeletei, amelyek keretjelleggel tartalmazzák az árszabályozás és az ármegállapítás alapelveit, továbbá a konkrét díjakhoz tartozó áralkalmazási szabályokat is.

(17.50)

A szabályozás második szintje a hivatal által kiadott módszertani útmutatók. A módszertani útmutató célját tekintve egy tájékoztató jellegű dokumentum a piaci szereplők számára az eszköz- és költség-felülvizsgálatok, valamint a hivatali ármegállapítás rendszerére vonatkozóan.

A szabályozás harmadik szintje a hivatal által kiadott, a rendszerhasználati, valamint a korábban említett további díjak alkalmazandó mértékét megállapító határozatok. A határozatokkal szemben ‑ a közigazgatási hatósági eljárási szabályok szerint ‑ jogorvoslat kezdeményezhető a bíróság előtt. A fenti rendszert, mivel ez érinti a hivatal hatásköreit, a hivatalról szóló törvényben is szükséges majd megemlíteni.

Kérdezhetik az előterjesztéssel kapcsolatban, hogy veszélyben van-e a rezsicsökkentés. A válaszom az, hogy a rendelkezések nem érintik a rezsitörvény vonatkozó rendelkezéseit.

Egyeztettük-e a hivatallal? A javaslatok a hivatallal egyeztetésre kerültek, a módosításokról a megfelelő egyeztetések az Európai Unióval megtörténtek.

A villamosenergia-törvény újra megállapítja bizonyos költségelemek árban el nem ismerhetőségét ‑ például a közműadó esetén ‑ az átmeneti rendelkezések között.

Kérdezhetik, hogy mi az oka a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések módosításának. Az Európai Unió szerint a négy szabadságjog közé tartozó szolgáltatások szabad áramlása nem kellő mértékben biztosított, így eltörlésre kerülnek a kifogásolt rendelkezések.

Úgyhogy ezek mentén tisztelettel kérném a tisztelt képviselőtársakat, az Országgyűlést, hogy támogassák az előttünk fekvő törvénymódosítást, frakciónk is így fog tenni, támogatjuk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 242 2016.05.17. 5:37  239-252

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint az energiahatékonyságról szóló törvények módosításait foglalja magában, figyelemmel arra, hogy az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében ezen energetikai tárgyú jogszabályok vonatkozásában több különböző tárgyú, kisebb terjedelmű, de a hazai energiaszabályozás egyes eseteiben kiemelt jelentőséggel bíró módosítás vált szükségessé.

A törvényjavaslatban foglalt módosítások célja és szükségessége az egyes energetikai szakterületen a következő. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása a felügyeleti díjra vonatkozó meglévő szabályozást módosítja. A radio­aktív­hul­ladék-tárolók feletti hatósági felügyeletet az Országos Atomenergia Hivatal 2014. július 1-jétől látja el. A felügyeleti díjat 2015. július 1-jétől kell megfizetni a részére. A kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén a tárolás megkezdése óta kell felügyeleti díjat fizetni az Országos Atomenergia Hivatal részére.

A radioaktívhulladék-tárolók és az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója feletti hatósági felügyeletet az Országos Atomenergia Hivatal látja el. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. által az Országos Atomenergia Hivatal részére fizetendő, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot terhelő felügyeleti díj mértékét a jelenleg hatályos szabályozás alapján az átmeneti vagy végleges tárolóban elhelyezett radioaktív hulladék mennyisége határozza meg.

(18.10)

Ugyanakkor a felügyeleti tevékenység ellátásának gyakorlati tapasztalatai azt indokolják, hogy szükségtelen az elhelyezett hulladékmennyiséghez kötni a felügyeleti díj mértékét, hiszen a felügyeleti tevékenység ellátása a tárolólétesítményekhez köthető. Erre tekintettel a módosítás alapján a felügyeleti díj az egyes tárolólétesítmények vonatkozásában összegszerűen kerül meghatározásra annak érdekében, hogy annak mértéke megfelelően szolgálja a felügyeleti tevékenység ellátásával összefüggő feladatok finanszírozását. A törvény összegszerű javaslatai következők a felügyeleti díj mértékére: kiégett kazetták átmeneti tárolója 300 millió forint, nemzeti radio­aktívhulladék-tároló 200 millió forint, radio­aktívhulladék-feldolgozó és -tároló 100 millió forint.

Az atomenergiáról szóló törvény módosításának indoka részünkről: a felügyeleti tevékenység ellátásának gyakorlati tapasztalatai azt indokolják, hogy szükségtelen a beszállított és a radioaktívhulladék-tárolóban tárolt hulladékmennyiséghez kötni a felügyeleti díj összegét, hiszen az Országos Atomenergia Hivatal által ellátott felügyeleti tevékenység a tárolólétesítményekhez köthető, a hatóság a tároló­létesítményt felügyeli. A felügyeleti díj mértéke a 2016. évi felügyeleti díj mértékénél alacsonyabb összegben kerül megállapításra, illetve az Országos Atomenergia Hivatal a módosítással bevételi forrástól is elesik.

A második módosítandó törvény ‑ államtitkár úr pillérnek nevezte ‑, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításával egységessé válik a távhőtermelő és hőszolgáltató létesítményekre vonatkozó szabályozás a törvény hatályának pontosítása révén. Szintén pontosításra kerül a távhő-engedélyezésre, valamint a távhőszolgáltatók közzétételi kötelezettségére vonatkozó szabályozás, kiegészülnek az épületrészenkénti mérésre vonatkozó előírások. Módosulnak a nyereségkorlát szabályai is, tekintettel arra, hogy a vonatkozó részletszabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Mindezeken túl a távhőár-szabályozási szabályok is módosításra kerülnek. Ahogyan államtitkár úr is említette, a gázév kezdetének július 1-jéről október 1-jére módosulásához kapcsolódóan a távhő hatósági árszabályozása működtetése érdekében szükséges annak előírása, hogy a földgáztüzelésen alapuló hőtermelési technológiát alkalmazó távhő­termelők és távhőszolgáltatók továbbra is kötelesek minden év július 1-jéig megkötni a földgázbeszerzési szerződéseiket.

Az említett harmadik pillér, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény kiegészül az elektromos gépjárművekre vonatkozó szabályozás pontosításával, valamint módosul a villamosenergia-nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre és a végső menedékesre vonatkozó szabályozás.

A negyedik pillér ‑ így nevezte az államtitkár úr ‑, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása a következők miatt szükséges. A módosítás révén lehetőség nyílik a piaci körülményeknek megfelelő kötelezettség megállapítására a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára. A jelenlegi szabályozás kötelezővé teszi a mintaajánlat készítését, amitől még az érintett másik szerződő fél beleegyezésével sem lehet eltérni, ez bizonyos helyzetekben túlzott mértékben avatkozik be az engedélyes üzletmenetébe.

A vonatkozó európai uniós előírásokkal összhangban egyértelműbbé válnak a rendszer-üze­mel­tetők tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi jogszabályok is. A módosítással a közvetett irányítást gyakorlók esetében felügyelőbizottságba kinevezhetők köre szűkül, amíg az igazgatóságba kinevezhetők köre bővül. A törvényjavaslat szerinti módosítás megteremti a lehetőséget a tárolói engedélyesnél rendelkezésére álló, elkülönítetten nyilvántartott, mobilgázzá átminősített párnagázkészlet felhasználására is.

Ezt kívántam elmondani, tisztelt elnök úr, a törvénymódosítással kapcsolatban. A frakciónk támogatja a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 250 2016.05.17. 1:03  239-252

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tóth Bertalannak szerettem volna címezni a kétperces hozzászólásom lényegét. Nincs itt. (Horváth Imre: Átadom neki. ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból: Átadja neki.) Jó, köszönöm, Imre. Köszönöm szépen. Nem értettem, azt hittem, a hátam mögött van; megijedtem. (Derültség.)

(18.30)

A lényeg, hogy ezt tessék elmondani akkor kedves képviselőtársamnak, Tóth Bertalannak, hogy 2002-2010 között lett volna módja képviselő úrnak harcolni a különféle energiaárak csökkentéséért vagy éppen növekedése meggátlásáért, ebben ő nem volt túl aktív annak idején. Ezért feledékenység ellen orvosságot javaslok tisztelt képviselőtársamnak, mert egy kicsit arcátlanság volt erről beszélni.

Azt Kepli Lajosnak és Tóth Bertalannak is jelezzük, hogy az, hogy ma nincsenek a gáztározók feltöltve az önök által kívánt szintig, ez az ország ellátásának biztonságát nem veszélyezteti jelen pillanatban. Amikor a fűtési szezon elérkezik, addigra meg fog történni a gáztározók feltöltése, ezek az események rendeződni fognak. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 20 2016.05.25. 5:53  17-38

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió a szolgáltatások szabad áramlása kapcsán, a munkavállalók mozgásával összefüggő kérdések rendezése érdekében 1996-ban irányelvet alkotott. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EGK irányelv szerint a kiküldöttek számára is meg kell adni a szolgáltatást fogadó országban, azaz a munkavégzés helye szerinti tagállamban biztosított munkafeltételek egy részét, többek között a minimális munkabérre és a maximális munkaidőre vonatkozó rendelkezések betartását vagy például a munkahelyi egészség és biztonság nemzeti szabályait. A kiküldött munkavállalókkal kapcsolatban az eltelt évtizedek során azonban olyan, az irányelvet érintő, egymástól eltérő bírósági döntések születtek, melyek szükségessé tették alkalmazhatóságának felülvizsgálatát, egy olyan új uniós jogszabály megalkotását, amely az alapirányelvben foglaltak érvényesítésének, végrehajtásának javítását, gyakorlati alkalmazásának pontosítását célozza.

Az Európai Unió 2004. és 2007. évi bővítésével megjelentek az egységes belső piacon a kelet-közép-európai szolgáltatók, illetve az olyan tagállamok, ahol a munkavállalók számára a nyugat-európai mini­málbér is vonzó perspektíva.

Ennek eredménye a sok millió közép-európai vendégmunkás a nyugati gazdagabb tagállamokban, ahol 3-4-5-szörös a minimálbér mértéke, mint Közép-Európa országaiban. Annak ellenére, hogy a kikül­döttek éves létszáma egyébként elenyésző az egész EU-s munkaerőpiachoz képest, a nyugat-európai tagállamok szolgáltatói szociális dömpingként és tisztességtelen versenyként értékelik a helyzetet; úgy látják, hogy a kiküldött munkavállalókat foglalkoztató cégek olcsóbban szolgáltatva kiszorítják őket a piacról, illetve, hogy a kiküldetés erodálja az adott tagállamban a munkajogi védelem szintjét.

(10.20)

Tisztelt Ház! Sajnálatos módon a számos jogszerűen működő, a szabad szolgáltatásnyújtás lehetőségével élő vállalkozás mellett léteznek visszaélésszerű magatartások. Az elmúlt évtizedekben rendkívül nagy számban alapítottak az alacsonyabb bérekkel és alacsonyabb járulékfizetési kötelezettségekkel rendelkező tagállamokban postafiók-cégeket, amelyek csak székhelyükben tartoztak a letelepedés helye szerinti tagállamhoz, ott tevékenységet nem folytatnak. Az onnan kiküldött munkavállalók a korábbi szabályozás szerint gyakorlatilag korlátlan ideig végezhettek más tagállamban munkát a már könnyített feltételek mellett.

A jogsértő helyzetek megoldása érdekében a végrehajtási irányelv a kiküldetésre vonatkozó alapszabályozások érvényre jutását célozza, rögzíti a kiküldetési helyzetek ismérveit, amelyeket a tagállami hatóságok eljárásai során ellenőrizni kötelesek, felelősségi rendszert rögzít a kiküldött munkavállaló elmaradt járandóságaira vonatkozóan, továbbá szabályozza a tagállami közigazgatások közötti kapcsolattartást és információcserét.

Tisztelt Ház! A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésének szabályozása érdekében az Európai Unió a kiküldetési irányelvben rögzítette azokat a követelményeket, amelyeknek a más tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalkozások meg kell hogy feleljenek. A kiküldetési irányelv végrehajtásának elősegítésére az Európai Unió végrehajtási irányelvet alkotott a kapcsolódó munkaügyi ellenőrzésekre, valamint kijelölte a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős szervek együttműködésének kereteit. A kiküldetési irányelvek célja a kiküldetési helyzetben foglalkoztatott mun­kavállalók védelme, valamint a gazdasági szereplők számára a tisztességes versenyfeltételek biztosítása az egységes belső piacon.

A feltételek meghatározásán túl az irányelv a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat terhelő, azokra vonatkozó közigazgatási követelményeket ír elő, melynek megfeleltetése érdekében a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény bejelentési kötelezettséget ír elő a Magyarországra kiküldő vállalkozások számára, meghatározva a regisztráció tartalmi elemeit, továbbá rögzíti a hatósági ellenőrzési intézkedéseket, rögzítve a közigazgatási követelményeket és szankciókat. Az irányelv együttműködési kötelezettséget ír elő a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős hatóságok és szervezetek számára az irányelvben foglaltak határokon átnyúló végrehajtásának javítása, gyakorlati alkalmazásának pontosítása érdekében.

Az elektronikus bejelentési rendszer, és a hatóságok és illetékes szervek közötti kommunikáció a nemzetközi jogsegélyek intézésének hatékony, gyors módja, amely által egyrészt a szolgáltatást nyújtó vállalkozások ellenőrzése, másrészt az esetleges jogszabálykerülés felderítése, valamint a kiszabott szankciók végrehajtása válik lehetővé.

Tisztelt Ház! A kormány bürokráciacsökkentési programjához kapcsolódva a munkavédelmi törvényben az elektronikus ügyintézés bevezetésének lehetőségével csökken az adminisztráció, egyszerűbbé, gyorsabbá válik az ügyintézés, a munkavédelmi tárgyú bejelentések megtétele.

A módosítás célja továbbá a munkavédelemről szóló törvény szakmai és jogalkalmazást segítő pontosító módosítása az egységes és könnyebb jogalkalmazás érdekében, valamint módosításra kerül a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Kjt. besorolási rendszere a megváltozott képzési fogalomrendszerhez hozzáigazításra kerül.

Tisztelt Ház! A T/10720. számot viselő egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot a Fidesz-frakció részéről támogatjuk, és a tisztelt Ház többi képviselőcsoportja számára elfogadásra javasoljuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 32 2016.05.25. 0:17  17-38

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem a témához illett alelnök úr hozzászólásának egy része. A bekiabálásért elnézést kérek, hogy rászóltam, de a statisztikai adatok szerint az 55 év fölötti közfoglalkoztatottak aránya 14 százalék. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 36 2016.05.25. 0:25  17-38

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Kiegészítést tennék. Képviselő úr azt mondta, hogy több millió ember utolsó életcéljainak egyike lehet a közmunkaprogram az 50 év fölöttiek munkavégzése során, amit ön rémképként felvetített. Több millió emberről beszélt, és csak azt akartam mondani, hogy nem ennyi a számuk. (Sneider Tamás: Nem ezt mondtam.) De azt mondta, hogy több millió emberről van szó. Ez azonban nem igaz, ezt szerettem volna bemutatni. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 118 2016.10.11. 2:56  115-124

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával kapcsolatban szólnék annak céljáról, egy korszerű építésügyi műszaki rendszer kidolgozásáról, amelynek alkalmazása ugyan önkéntes, azonban a beruházók az egyes projektek során kötelezően előírhatják alkalmazásukat. Az irányelv építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra, valamint épületszerkezetekre vonatkozhat. A törvényjavaslat szükségességét az is alátámasztja, hogy európai uniós tagságunkkal együtt jár az európai szabványok alkalmazása, amely sokszor előnyösebb, hiszen a magyar nemzeti szabványok jelentős része már korszerűtlen, és ez befolyással lehet az építkezések minőségére, valamint biztonságára.

Az építési műszaki irányelvek esetén az építésre ‑ beleértve a mély- és magasépítést is ‑ vonatkozó műszaki szabályozási környezet rendezése halaszthatatlan feladatunk, a hozzáférhető és átlátható műszaki szabályozás segíti a gyártót, a forgalmazót, a tervezőt és a kivitelezőt is. A műszaki szabályozási környezet alakítása igen időigényes folyamat, az építési műszaki irányelvek kiválóan alkalmasak ezért az átmeneti időszakban a hiányok kezelésére is.

A legismertebb műszaki szabályozási eszköz a szabvány. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden kétségtelen előnyével, de a túlzott bürokratikus eljárásokból következő hátrányokkal is. A szabványosítás túldimenzionált fontosságú eljárásai miatt ez lassú és drága. Olyan esetekben, ahol nem termékekről vagy csak hazai alkalmazású szabályozásról van szó, megfelelő és célszerű építési műszaki irányelvek kidolgozása. Az építési műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre is vonatkozhatnak. Az építési műszaki irányelvek egyrészt kiválóan alkalmasak a műszaki szabályozási környezet rendezésére az átmeneti időszakokban, másrészt önálló, végleges műszaki szabályozási eszközként is működnek. Az építési műszaki irányelv mint szabályozó eszköz nem ismeretlen sem nemzetközi téren, sem pedig a magyar műszaki szabályozási rendszer történetében. Az építési műszaki irányelvek tekintetében cél, hogy azt az ÉMI, azaz az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. dolgozza ki, készítse elő szükség és lehetőség szerint az adott szakterület szakmai szövetségének bevonásával.

Tisztelt Ház! Miután az előterjesztésben államtitkár úr említette, hogy abban az esetben, ha a műszaki irányelvek által szabályozott területen jogszabály fog születni vagy szabvány kerül kiadása, akkor az építési műszaki irányelveket vissza kell majd vonni a kormányzatnak, megismerve a javaslatot, javaslom a tisztelt Háznak, hogy fogadják el. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 138 2016.11.08. 2:18  99-166

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sallai R. Benedek képviselő úrnak ‑ bár elment, de ‑ pár szóban szeretnék reflektálni a mondataira, hisz mindenben ő is a lopást feltételezte a törvényjavaslattal kapcsolatban és a Turisztikai Ügynökséggel kapcsolatban.

Jelzem mindenkinek, hogy két forrás van Magyarországon ma turisztikai fejlesztésre. (Sallai R. Benedek belép az ülésterembe.) A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében belül volt 100 milliárd forint, annak nagy részét, tudtommal 90 százalékát allokálta döntéseivel az előző turisztikai államtitkárság, és most tudtommal majd a Turisztikai Ügynökség folytatja ezt a munkát. Ez a pénz le van kötve, és ennek nagy része a magyar várak és kastélyok, általában véve a várak és kastélyok felújítására, illetve turisztikai gyógyhelyek fejlesztésére fog fordítódni, és nagy része állami tulajdonú, illetve önkormányzati fejlesztést takar. Tehát itt az úgynevezett mutyit, amit ránk akar kenni, szeretném visszautasítani.

A másik pedig a vidékfejlesztési program, aminek a keretéből talán 90 milliárd forint áll rendelkezésre akár Sallai képviselő úr térsége számára is az ottani falusi turizmus fejlesztési céljaira, illetve más egyéb, a vidéki turisztikát erősítő fejlesztésre, így akár még városképi, településképi szempontból fontos ingatlanok felújítására. Kérem, hogy biztassa a pályázókat, hogy ezzel éljenek. Nem hiszem, hogy ebben bármelyik úgynevezett haverom, haverunk, bárki ne pályázhatna, illetve az ön települései is pályázhatnak az ilyen célokra.

A másik, hogy turisztikai hivatal kell-e, kell‑e turisztikai desztináció. Az időm kevés, mármint a beszédre kevés időm van, de elmondom, hogy ha a Bács-Kiskun megyei közgyűlés honlapját megnézik a tisztelt képviselők egyszer ‑ én javasolom, nézzék meg ‑, van fönt egy francia tanulmány magyarul lefordítva. Franciaország legjobb turisztikai szakértőit hívtuk meg oda a mi megyénkbe 2007-ben, amikor is végigjárták Bács-Kiskun megye összes látványosságát, és elmondták, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, de nem tudják, miért kell jönni Bács-Kiskunba. Az első, ami hiányzik, a turisztikai hivatal ‑ az országos is, de a megyei szintén hiányzik ‑, illetve egy komoly helyi attrakció, egy nagy attrakció, ami minden megyébe kellene. Ez irányba maga a törvényjavaslat mutat útirányokat, és javasolom mindenkinek, hogy higgyék el, a hivatali központosított szervezet nélkül soha az életben nem fog megnőni a magyar GDP arányában a magyar turisztikai ágazat. Higgyék el, szükség van rá. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 144 2016.11.08. 8:41  99-166

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót ismét, tisztelt elnök úr. Ha megengedi, kedves Heringes Anita, egy kérdést tennék fel hozzá, bár nem illik ez a műfaj ide a parlamentbe, hogy egymást kérdezzük. Szob, Márianosztra, Nagyirtáspuszta, Nagybörzsöny. Mi jut önnek eszébe erről a négy településrészről vagy településről? (Dr. Józsa István: Semmi!) Az nagy baj, mert gyönyörű kisvasút épült vagy lett felújítva az elmúlt egy év, két év során arrafelé, és épp a múlt hétvégén járhattam arra. Úgy látom, a kisvasútnak sikere van ott is, bár lehet, hogy máshol is sikere van. Én a kisvasutat magát mint fejlesztést nem dobnám ki csak azért, mert esetleg az ön fejében Felcsút jelenik meg minden kisvasútfejlesztésnél. Óriási jelentősége volt egyébként ennek a börzsönyi térségnek, déli és északi börzsönyi térségnek, hogy megépültek, újraépültek a vasútvonalai, és az a közel 30 kilométeres kisvasútrendszer Magyarország díszévé válik. Egyébként még lehetne ott is javítani a kereslet-kínálat arányán, mert még több vendéget is elbírna az a vonal.

A másik pedig, hogy szeretném itt megjegyezni, hogy amikor itt a turisztikaidesztináció-me­nedzs­mentről volt a vita, hogy miért beszélünk ilyen idegen szavakkal ‑ meg attrakció ‑, tény és való, ronda, magyartalan kifejezések. Ezeket valamikor a turisztikai szakma erőltette rá a közbeszédre a turisztikai ágazatban.

De tisztelettel jelzem még egyszer, hogy éppen az új Turisztikai Ügynökségnek a Tourist Zrt., mondjuk, romjain vagy utódjaként elsősorban, higgyék el, ha nincs egy egységes szervező akarat egy országban, bármilyen ágazatban, ahol össze tudják tömöríteni és gyűjteni azon igényeket, amelyek megjelennek egy falusi turisztikában járatos vagy éppen egy nagyobb térségben, egy gyógyhelyfejlesztési programban járatos térségben, vagy az ország nagyobb részében, a Dunántúlon vagy éppen a Balaton környékén, vagy akár a keleti országrészben a Zempléntől kezdve egészen Nógrádig, tudnak valamit gyűjteni az önök és a mi választóink, vállalkozóink által összerakott anyagokból, és ebből nem tudnak összegyúrni egy egységes, nem koncepciót, mert koncepcióval tele a padlás szerintem minden minisztériumban, minden hivatalban, hanem el tudják mondani, hogy érdemes‑e fejleszteni, mondjuk, X. Y., valamelyikünk településén, mondjuk, gyógyhelyfejlesztésbe fogni, amikor még nincs tudtunkkal fúrt kút a termálvízhez, nem tudjuk, hogy van‑e gyógyvíz egyáltalán alattunk, azt se tudjuk, hogy érdemes‑e ott ezzel foglalkozni, mert mindentől messze van. Egy olyan központnak, amely képes arra, hogy megmagyarázza önmagának is meg nekünk is, hogy szabad, nem szabad foglalkozni egyes fejlesztésekkel, higgyék el, nagyon nagy jelentősége lesz, hogyha ezt jól csinálják a tisztelt hölgyek és urak.

Ezen túl pedig a marketing. Magyarország azon kelet-európai, közép-európai országok egyike, amelyik a marketingre költi a legkevesebbet, egyébként átlagában a többi közép-európai államhoz képest kevesebbet költünk az országimázsra, az ország­mar­ke­tingre, térségmarketingre, város-, településmarketingre, és a jó bornak kell a cégér. Tehát hogyha végre valaki ezt jól fogja csinálni ‑ mert ezt várom már én is hosszú-hosszú idő óta, hogy ebben áttörés legyen ‑, akkor Magyarország lehet olyan sikeres a turizmusban, mint a többi közép-európai államnak a fejlettebb részei, illetve azok a, mondjuk, a Me­di­ter­rá­neum térségében élő országok, ahol hatalmas marketingforrásokat biztosítanak arra, hogy minél több északi, déli, keleti, nyugati turista látogassa őket.

A másik pedig, hogy a turisztikai szervezeteknél, itt az attrakciófejlesztésnél egy-két dolgot engedjenek meg elmondanom. Többségükhöz képest volt módom turisztikai fejlesztést menedzselni és irányítani, elszámolni és nem belebukni. Az attrakciófejlesztésnek egy nagy titka van: az nem attól lesz jó attrakció, hogy én kitaláltam és én akarom csinálni, attól lesz, hogy el tudják‑e adni, el tudják‑e hitetni a vendégekkel, hogy érdemes eljönni, mondjuk, Bajára a halászlén kívül más étel megkóstolására, vagy érdemes‑e Békéscsabára a kolbászfesztiválon kívül elmenni másik eseményre. Ezek is attrakciók egyébként, csak ez nem olyan hatású, mint amit naponta be lehetne mutatni. Magyarország ebben nagyon hátul van az európai rangsorban, nem a mi hibánkból, egyszerűen a történelmi adottságaink, meg a helyi épített és természeti környezeti adottságaink nem teszik lehetővé, hogy az ország nagy részén minden szezonban, minden évszakban lehessen turisztikában vállalkozást folytatni.

Itt szeretném azt is mondani Kepli Lajosnak, hogy ha az, ami ma a Balatonnál van, az koncepciótlanság, akkor szeretnék hozzá gratulálni. Én ritkán jutok el a Balatonra, mert messze vagyunk tőle, én le vagyok nyűgözve attól, amit látok a Balatonon a fejlődésben, amit elértek az ottani vállalkozók, önkormányzatok és mindenki, aki ebben részt vesz.

Alföldi emberként nekem mindig nagy dolog, nagy élmény a magyar tengert meglátogatni, szerintem csodálatos dolog. Éppen a nyáron volt négy napunk, amikor Gyenesdiáson nyaralhattunk ‑ ezt nem tettem rá az oldalaimra, mert nem volt eddig nyilvános, de ott voltunk ‑, és gyönyörű hely egyébként, képviselő úrnak a körzetében járhattam, inkognitóban. Fantasztikus, amit ott láttam, gyönyörű Keszthely városa. Tehát ami ott folyt koncepciótlanság címen, én azt mondom, hogy szeretnék visszatérni minden évben, hogyha van rá módom és anyagi lehetőségem a gyerekeimmel, meg a családom többi tagjával, hogy menjünk el, és nézzük meg újra a Balaton északi partját.

Ezt a koncepciótlanságot én elfogadnám egész Bács-Kiskunra, Békésre, Csongrádra, elfogadnám minden más keleti országrészre. Higgyék el, nem kell annyira zajongani a Balaton környéki gondokról, mert szerintem ez felesleges jajkiáltás Kepli képviselő úr részéről. Szerintem ott óriási dolgok vannak, és a jet-skit ne is tessék emlegetni, mert attól a hátamon felállt a szőr; a Balatonon tudtommal tilos mindenfajta robbanómotoros eszköz használata. De ezt jelzem, hogy én tudom az Alföldről, talán ön is tudja a Balaton környékéről. (Kepli Lajos: Ez nem azt jelenti, hogy be is tartják!)

És akkor itt egy megjegyzés: azt mondta kedves Sallai képviselő úr, hogy a központosítás az milyen galád dolog, mert elveszi a helyi kezdeményezés képességét, meg így, meg úgy, meg amúgy. Aztán ugyanebben a bekezdésben azt mondta, hogy a korábbi fejlesztések összevissza mentek. Képviselő úr, mindegyik fejlesztés helyi kezdeményezésen alapult eddig. Ezután is valószínűleg úgy fog, mert a magánszektor nem fog sem Bienerth Gusztáv parancsára, sem államtitkár úr vagy miniszter úr parancsára fejlesztésbe kezdeni, hogyha nincs értelme, haszna, s a többi. (Hollik István: Így van!) De ehhez kellenek a vállalkozók.

Lehet, hogy önök majd felsorolják az összes fideszes, Fidesz-közeli vállalkozót, aki akar pályázni, akar fejleszteni ‑ hát pályázzon, fejlesszen, de ez szerintem az ön számára sem zárt pálya. De könyörgöm, most akkor az a baj, hogy ha van helyi kezdeményezés és összevissza fejlesztünk, mert van Bács-Kiskunban 119 település, az egész Dél-Alföldön 226, és mindenki akart csinálni valami településképi szempontból fontos fejlesztést. Összevissza történt, mert nem egyeztettük le mi a sarkadiakkal, mondjuk, Jánoshalmán, Kiskunhalason meg Baján, hogy ők mit akarnak, de volt egy rendezőelv, hogy mennyi forrás van, teljesen lerohasztották az akkori döntéshozók, amiben önök közül, és lehet, hogy közülünk is többen részt vehettek.

De az nem koncepciótlanság, hogyha helyben történik egy ilyen döntés-elő­ké­szí­tés, és az sem hiba, hogy nem volt éppen központosítva, úgy gondoljuk, hogy nem volt, de a döntés az mégiscsak Szegeden vagy Miskolcon, vagy Kaposváron, vagy Pécsen születik a régióközpontokban, ott valószínűleg valaki tudta, hogy miért úgy döntött, akár politikai, akár gazdasági értelemben. Tehát én nem hiszem, hogy ennyire kellene egymás korábbi, pontosabban egy-két ilyen gondolatban egymásnak ellentmondó dolgot mondani, mert valamit le akarunk mindenféleképpen dehonesztálni.

És zárásképpen, kedves Szilágyi György képvi­selő úr, szerintem nem férfias dolog egy hölgyet állandóan, a beszédében ötször felemlegetni, meg az előzőben is ötször, aki nincs itt, nem képviselő, és csak az a főbűne, hogy a miniszterelnök lánya. Illetlenség. Négyszemközt meg kell vele beszélni, hogy mi a baja a tisztelt miniszterelnök úr lányával, szerintem nem méltó egy férfihez egy idegen nőt vegzálni, akit nem ismer, aki nem bántotta önt, aki nem is ismeri önt, meg ön se ismeri őt. Ezt egyedül maximum Heringes Anita tehetné meg, mint nő egy másik nővel szemben, de az sem nőies dolog, hogy egy itt nem lévő embert, aki nem része egyébként a mai vitának, hiába keverik bele, nem illik. Bár nem kell nekem megvédenem a miniszterelnök úr lányát, de higgyék el, hogy ez nem tetszett sokaknak, nemcsak nekem, másnak sem.

Zárszóképpen: szerintem maga a turisztikai törvény, ami előttünk fekszik, az azt a keretet megadja a magyar turisztikai ágazatnak, ami révén, hogyha lesznek vállalkozó kedvű magyar emberek, nők és férfiak, akik vállalkozni akarnak erre az ágazatra, akkor valószínűleg kitölti azt a keretet, amit neki szabtak a törvény alkotói. Ehhez kívánok egyébként sok sikert magunknak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 170-172 2016.11.08. 15:38  167-180

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat gyakorlatilag öt törvényt citál elénk, és így próbálja az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes szabályokat átírni, illetve megvitatni, illetve javítani, s látszólag két, egymástól független területet próbál újraszabályozni a törvényjavaslat: a széles sávú internethálózat fejlesztését elősegítő szabályokat, illetve az elektronikus kereskedelemmel összefüggő fo­gyasztóvédelmi szabályozást próbáljuk a mai napon is javítani.

A két jogszabály módosítása mégis szorosan összefügg, megalkotásukat a már államtitkár úr által is említett „Digitális jólét” program rendelte el. A gyors és nagy sávszélességű internetelérés elterjedése nemcsak az internetezők számának növekedésével jár, hanem a gazdaság fellendítésének is egy fontos eszköze, aminek mindenféleképpen teret kell engednünk. Biztosítani kell, hogy a fogyasztók jogai ne sérüljenek, hiszen a digitalizáció így lehet eredményes és sikeres mindenki számára, így alapozhatja meg az ország és a gazdaság fejlődését.

A törvényjavaslat mögötti indokokat próbáljuk, próbálom összefoglalni. A törvényjavaslat előzményeként tudjuk, hogy kiemelt kormányzati feladat az e-kereskedelem fogyasztóvédelmének erősítése, figyelemmel arra, hogy az e-kereskedelem forgalma robbanásszerűen növekszik, a kiskereskedelmi forgalom jelentős hányada kerül át az online térbe. A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma.

A forgalom volumene 2010 óta dinamikusan, évente átlagosan a számok szerint 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A hazai e-kereskedelemben rendszeresen részt vevő lakosság aránya folyamatosan emelkedik, Magyarországon ez még csak 23 százalék, az uniós átlag 43 százalék, tehát óriási ugyan a lemaradás, de óriási még a fejlődés lehetősége is ebben.

Az e-kereskedelem területén a fogyasztóvédelmi szabályokat magában foglaló jogszabályi környezet mind hazai, mind európai uniós szempontból megfelelően kidolgozottnak tűnik, annak tekinthető, de miután ez egy még mindig, mondhatni, szűz területe a kereskedelmi szektornak, ezért a törvények folyamatos karbantartása célszerű és fontos, illetve 2014 óta harmonizált szabályok segítik a szektorban működő szereplőket.

(19.00)

A hatóság tapasztalata azonban az, hogy ezzel szemben számos esetben nem áll arányban a vállalkozások önkéntes jogkövető magatartása, magas a hiányosságok száma.

A hazai e-kereskedelmi piacot tekintve a tisztán csak webáruházakat működtető vállalkozások nagy részben kis- és közepes vállalkozásnak minősülnek. A jelenlegi szabályozás alapján kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak, tehát 15 milliárd forint körüli összegnek felel meg, vagy pedig a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Az e-kereskedelemben egyelőre Magyarországon csak 5-6 ezerre tehető a cégek száma, ebben is várható robbanásszerű fejlődés mind a számokban, mind a forgalmukban, ezért is fontos, hogy erről ma tárgyalunk.

A jelenlegi bírságolási gyakorlat szerint a kkv-knak minősülő e-kereskedelmi vállalkozások által első alkalommal elkövetett jogsértés esetén az elsőre figyelmeztetés elvét alkalmazzuk. Én ezt a magam ré­széről nagy engedménynek tekintem, hiszen számos más kereskedelmi szektorban már az első alkalommal nem figyelmeztetés, hanem komoly büntetés van.

Tehát nagyon nagy engedmény szerintem ‑ egyéb­­ként a magam véleményét mondom ezzel, nem másokét ‑ ezen vállalkozások számára, a szem­től szembe folytatott kereskedelmi kapcsolatokkal szemben, mert ott nem adunk már ekkora kedvezményt, itt egy arctalan kereskedelem folyik, ha úgy vesszük a monitor mögött lévő virtuális térben lévő cég és jómagunk között.

A „Digitális jólét” programja, figyelemmel az InternetKon, a felmérések eredményeire, előírta a feketelista megvalósítását, amit a magam részéről is, illetve a frakciónk is kiemelten támogat, amely az internetes kereskedelem körében a fogyasztókkal szemben súlyos jogsértéseket elkövető e-keres­ke­del­mi vállalkozások nyilvános adatbázisban történő megnevezését takarja majd.

A „Digitális jólét” program a fentieken túl feladatul adta, hogy a kormány vizsgálja meg a széles sávú hálózatok építésére vonatkozó építési szabályok jogi akadálymentesítésének lehetőségeit. A kormány ezt a vizsgálatot a hatóságok és a szolgáltatók bevonásával elvégezte, és a gyakorlati tapasztalatok alapján teszünk javaslatot ennek a törvényben való szabályozására.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság által lefolytatott ellenőrzéseket már államtitkár úr említette, jelentős a növekedés, mondjuk azt, hogy a hibák, a hiányosságok tekintetében, hiszen évről évre minél többen vásárolnak, minél többen lépnek be erre a piacra piaci szereplőként, természetesen egyre több olyan kapcsolat is létesül, amiben valamilyen hiányosságot tapasztalnak a fogyasztók a kereskedőkkel szemben.

Ennek a növekedésnek is indítéka, illetve pontosabban eredménye az, hogy meg kell tudni majd fékezni és a jogkövető magatartást kell erősíteni a kereskedőkben a tevékenységük során a fogyasztókkal szem­beni hozzáállásukban.

A fogyasztói panaszok többsége arra irányul, hogy az internetes vásárlás során nem kapnak megfelelő tájékoztatást az őket megillető jogokról, például elállási jog, panasz esetén nem tudják felvenni a kapcsolatot a céggel, hiszen nem lehet őket elérni interneten, e-mailen keresztül, mobiltelefonos vagy bármilyen elérhetőségüket rendszeresen nem jól tüntetik fel.

Az is nagy baj a fogyasztók részéről, hogy az elállást a csomagolás felbontása vagy a termék használatbavétele kizárja és így rengeteg bóvli, sok esetben veszélyes élelmiszer, gyógyszer és rossz, esetleg hamisított elektronikai eszköz, illetve rengeteg ruha és rengeteg olyan használati tárgy kerül így forgalomba, amiatt, hogy el sem tud állni, mert a felbontott csomagolást már nem fogadja el az internetes kereskedő, és nem engedi visszaküldetni a maga részére a fogyasztó részéről a megvásárolt árut, illetve nem kapják vissza ezek után a befizetett összegüket sem. Ezt is szankcionálni kell, és erről is szólnak részben a törvény bizonyos passzusai. Az e-kereskedelmi tevékenységet folytató cégek vonatkozásában előforduló tipikus jogsértések a békéltető testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek gyakorlati tapasztalata alapján történik. (Sic!)

A törvényjavaslat részletes tartalmában az első, amit módosítunk, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, amelynek módosítása során az egyik legfontosabb tétel a feketelista létrehozása azon cégek számára, akik az internetes kereskedelemben szabálytalanságot követnek el, a második figyelmeztetés után sem változtatnak tevékenységükön. A módosítás további célja az is, hogy a bírság mértékében egy jelentősebb ugrást is előír a törvény, amit szintén a magunk részéről tudunk támogatni, hiszen a kkv-k vonatkozásában a bírság összege továbbra is a nettó árbevételnek az 5 százalékáig fog terjedni, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén pedig 5 millió forintig terjedhet. Ez szintén fontos az e-kereskedelmi partnerek egymással kapcsolatos viszonyában.

A jelenleg hatályos előírások alapján a multi­cé­gek már az első alkalommal is bírságolhatók. Ennek én, mondjuk, a magam részéről kíváncsi lennék a hatékonyságára, mert erről nem kaptam a mai napig információt, hiszen a bírság alsó határa mindössze 15 ezer forint volt.

Ezen túl a törvénymódosításról az elektronikus hírközlést érintően a módosított törvények alapján a következőket szeretném még elmondani. A felülvizsgálat célja a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése is, a tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének gyorsítása, a kapcsolódó hatósági eljárások hatékonyabbá tétele. Más hálózatos közművek elhelyezésére vonatkozó szabályozást alapul véve a tervezet pontosítja az építésre felhasználható ingatlanok sorrendjét, erre elsődlegesen közterületen kerülhet sor, a közterület tulajdonosának tűrési kötelezettsége van. És miután közterületről van szó, ez általában önkormányzati és esetleg állami tulajdonú közterület lehet. A hatósági szol­galomalapításra vonatkozó rendelkezések is pontosításra, valamint egyszerűsítésre kerülnek.

Más hálózatos közművek üzemeltetőivel vagy az építtetőtől eltérő hírközlési szolgáltatóval való együttműködés elősegítése, meglévő fizikai infrastruktúra széles sávú fejlesztésekhez való felhasználása érdekében kiegészítésre kerülnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által lefolytatott úgynevezett jogvitás eljárás szabályai szerint. A módosítások az eljárásokat kiszámíthatóbbá teszik, megakadályozzák a rosszhiszemű, időhúzási célú eljárás kezdeményezését, amire mindig van példa.

Nagyon fontos, hogy a „Digitális nemzet” fejlesztési programmal elfogadott kormányzati célkitűzés szerint 2018 év végére az ország valamennyi háztartásában elérhetővé kell válnia és fog válni a széles sávú internetkapcsolat. Ennek érdekében a piacon jelen lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók részben önerőből, részben pedig európai uniós forrásból ‑ a GINOP forrásaiból ‑, valamint költségvetési hazai forrásból valósítanak meg összesen mintegy ‑ államtitkár úr említette már ‑ 50 ezer kilométer hosszan vezetékes hálózatfejlesztést. Magyarország úthálózata, azt hiszem, ennek a felét éri csak el, tehát egy óriási léptékű fejlesztésről van szó. Igaz, ebben nagyjából 10 ezer kilométeren kell teljesen új vezetéket fektetni, valamint várhatóan a fejlesztések jelentős részét teszi ki a meglévő optikai szálakra létesíthető használati jog beruházásként való elszámolása.

A törvényjavaslat elsődleges célja a „Digitális nemzet” fejlesztési program keretében végrehajtott, a széles sávú hálózatok építésére vonatkozó jogi akadálymentesítést célzó szabályozás felülvizsgálata, továbbfejlesztése.

Amit itt szeretnék kiemelni a határidők esetében: a jogvitás esetekben a partnerek, mondjuk, a határidőket nem tudták betartani egymással szemben, az egyeztetéseket nem tudták lefolytatni kellő határidőben, akkor a hatóság bírságolhat anélkül is, hogy a felek rosszhiszemű magatartása esetleg késlelteti a fejlesztést, és a bírósági eljárás nem lesz halasztó hatályú a fejlesztés végrehajtásában. A kártérítés mértékében lehet majd közöttük megegyezésre jutni a későbbiekben, de a fejlesztést magát nem fogja tudni befolyásolni.

Itt szeretném megemlíteni, hogy miután közcélú fejlesztésekről van szó és a digitális gazdaság fejlesztése, fejlődése az ország gazdaságának egyik hajtómotorja is lehet egyben, ezért fontos, hogy az egyéni célokat akár mint állampolgár, akár mint önkormányzat vagy bármilyen állami szerv egyéni céljait ‑ ha véletlenül ilyen létezne ‑ felül kell írni, hiszen az ország érdeke ez ügyben felülírja az egyéni érdeket.

Nagyon fontos, hogy a közterületre tűrési kötelezettséget ír elő, ahogy már mondottam, az új szabályozás. A közterületeken belül a közúti, vasúti terület igénybevételénél a felek megállapodására 45 napot ír elő a javaslat. Eddig ezt nem szabályozta a törvény, így viszont kalkulálhatóbb lesz a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése.

Fontos, hogy az önkormányzati és magántulajdon esetén a tulajdonosi megállapodás megkötésére most már 30 napot ír elő az új előterjesztés. Ez továbbá rendezi az egyéb állami tulajdonú ingatlanok kérdését is, igénybevételi lehetőségét is az önkormányzati és magántulajdonnal egyezően, hasonló eljárással.

(19.10)

Meglévő fizikai infrastruktúra felhasználása esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ‑ a más közműveknél meglévő hatósági határozattal alapított vezetékjoghoz hasonlóan ‑ a felek megállapodásának megkísérlése nélkül is létrehozhat szolgalmat vagy más használati jogot az érintett ingatlanon. Ez főként a kis- vagy középfeszültségű villamos infrastruktúra felhasználása esetén jelenthet egyszerűsítést, gyorsítást, illetve azt, hogy kevesebb ingatlantulajdonost sértünk meg azzal, hogy a területén fejlesztést hajtunk végre. A magunk részéről ez is feltétlenül támogatható és támogatott.

A tervezet az eddigieknél részletesebben szabályozza a kártalanítás módját és mértékének megállapítását, de erről már részben beszéltem. A tervezet szerint nem járna kártalanítás közterületek igénybevétele esetén, azt hiszem, ez érthető is, hisz nem hiszem, hogy állami fejlesztés, a közösségi tulajdonon való fejlesztések költségeit az államnak önmaga felé és az önkormányzatok felé kártalanítással kellene még emelni, és emelni ezzel mindannyiunk kiadásait.

A tervezet tartalmazza a nemzeti médiahatóság által lefolytatható jogvitás eljárások ‑ különösen a széles sávú hálózatok kiépítésével kapcsolatos jogvitás eljárások ‑ gyorsítására vonatkozó szabályokat, valamint a jogvitás eljárásban érintett felek egymás közti, jogvitás eljárást megelőző, kölcsönös együttműködésének az elősegítését szolgáló anyagi és eljárásjogi szabályokat.

Ezen túl az elektronikus hírközlési törvény módosítására az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014. február 26-ai európai parlamenti és tanácsi irányelv és a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló ’95. évi 5. európai közösségi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, rendeletek, irányelvek átültetéséhez szükséges törvényi szintű szabályok miatt is szükségünk van.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló ’97. évi CXLI. törvény módosítását egy jogértelmezési bizonytalanság tisztázása indokolja. A törvény keretében eddig az volt, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 12. §-a alapján jelenleg önálló ingatlanként kellene nyilvántartani a földrészletet és a rajta lévő bármilyen típusú építményt, amennyiben a kettő tulajdonjoga elválik. Az építmény fogalmát így a tör­vény nem határozza meg, hanem azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény tartalmazza, és ebbe beletartoznak a nyomvonalas épít­ményfajták is.

Ezen rendelkezésekből adódik az a jog­ér­tel­mezés, hogy a hírközlővezetékek és más nyomvonalas építmények ingatlannak minősülnek, azonban jelenleg sem az elektronikus hírközlővezetékeknél, sem más hálózatos közműveknél nincs olyan gyakorlat és szakpolitikai szándék, hogy azokat önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, és erre egyébként jelenleg az ingatlan-nyilvántartási rendszer nem is lenne képes. A probléma megoldására az elektronikus hírközlési optikai szálra vagy szálakra alapítandó használati jog… (Az elnök csenget.) Igenis, elnök úr, nem tudtam befejezni a vezérszónoki…

ELNÖK: Pedig mennyit beszélt! (Derültség.) Negyedóránál többet.

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen, egy nagyon fontos törvényről van szó. Köszönöm, igaza van.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 184 2016.11.08. 8:48  181-196

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző napirendnél a legfontosabb maradt ki ‑ elnök úr meg is feddett azért, mert sokat beszéltem ‑, hogy a tisztelt Ház fogadja el a törvénymódosítást. Most talán lesz időm végigmondani a hozzászólásomat, mert kicsit rövidebb lesz, amit elmondani kívánok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/12743. számú törvényjavaslat vitájához az alábbiakat közöljük a frakciónk részéről. A törvényjavaslat módosítási javaslatai a bányászatról, az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról, a földgáz biztonsági kész­letezéséről, a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvények kisebb terjedelmű, valamint több esetben pontosító jellegű módosítására irányulnak. Ezen felül két apró, tisztán jogtechnikai módosítást tartalmaznak a módosítások.

A módosítások szükségességét egyrészről az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai, másrészről pedig pontosító, egyértelműsítő és jogharmonizációs okok indokolják, az ágazati és egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtésének érdekében. A felsorolt törvények mindegyike az energetika tárgykörébe tartozik, ezért indokolt volt azok egy törvényjavaslatban történő módosítása.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításával a törvény technikai jellegű szövegpontosítást is hajt végre. A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló európai irányelv nem megfelelő átültetése tárgyában indított pilot eljárásra tekintettel volt erre szükség.

(20.00)

Van egy másik nagyon fontos módosítás. A törvény alapján jelenleg nem kell kérni bányafelügyeleti engedélyt azokra a felszín alatti víz kivételével nem járó hőszivattyúkra, illetve egyéb geotermikus energiát hasznosító létesítményekre, amelyeket 0-20 méter között helyeztek el a föld alatt. Az államtitkár úr helyesen mondta, hogy rengeteg a visszaélés ezzel kapcsolatosan. Mindenki, vagy sokan, inkább így mondom, mert nem tudom igazolni az állítást, hogy mindenki, de sokan visszaélnek, hiszen a legtöbb térségben, főleg az Alföld egyes térségeiben jócskán 20 méter alá helyezik a szondáikat és a kút mélységét, ennek következében lejjebb engedik, és ez már veszélyezteti a felszín alatti vizek biztonságos kitermelését és biológiai tisztaságát. Ezért célszerű, hogy ezt szankcionálni kell, illetve ennek a mértékét befolyásolni kell az új javaslattal.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik törvény, amit a csomagban módosítanunk kell, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény. (Dr. Szél Bernadett felé.) Bár ezzel kapcsolatban most éppen itt van a képviselő asszony, ma kinyitjuk Pandora szelencéjét egy kicsit, hiszen Paks egy kicsit benne van ennek a törvénynek ebben a módosítási részében. Ezt nem rosszallásképpen mondtam, csak láttam, hogy meg tetszett érkezni, képviselő asszony, ezért aztán ennél a törvényi résznél valószínűleg hosszasan el fogunk időzni. Itt annyi a módosítás, hogy az úgynevezett atomerőművi blokkokkal kapcsolatos építészeti tevékenység olyan, jelenleg nem sajátos építményeket is érint, amelyek jelenleg az épített környezet alakításáról, átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartoznak, például amelyek a létesítmény létesítéséhez szükségesek és nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint azon építmények, amelyek vagy amelyeknek egyes részei a biztonsági övezethez tartoznak.

Ezen új blokkok létesítésiengedély-kérelmének mellékleteként benyújtandó tervek egységesek, nem bonthatók külön a két törvény hatálya alá tartozó építményekre, és szükséges minden, a tervekkel érintett építménynek az atomenergia-törvény hatálya alá kerülnie. Így egyrészt a nukleáris biztonságra tekintettel az általános követelményektől eltérő szabályok is előírhatóak az érintett építményekre vonatkozóan. Másrészt az Országos Atomenergia Hivatal nyilvántartásba tudja venni az építészeti tevékenység gyakorlóját, aki ezzel jogosulttá válik az építészeti szakma gyakorlására is.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításával kapcsolatban szükségessé vált a távhőtermelő és a távhőszolgáltató között az ellátásbiztonság garantálása érdekében előírt hosszú távú szerződéskötési kötelezettség tartalmának egyértelműsítése, amely szerint a felek között az éves szerződés lejártát követő legalább további két év időtartamra szóló szerződésnek kell fennállnia. Lehetne persze aggályoskodni, hogy miért nem hosszabb időtartamú a szerződéskötési kötelezettség. Jelenleg a törvény használja, de nem szabályozza a hosszú táv fogalmát.

Bár közgazdaságilag a hosszú táv valóban öt évet vagy hosszabb időt jelent, a távhőellátás biztonsága mint cél szem előtt tartásával a gyakorlatban, tekintettel arra, hogy egy új, megújuló energián alapuló hőtermelő beruházás akár két-három év alatt megvalósulhat ‑ azért reméljük, hogy hamarabb is ‑, nem indokolt ilyen időtáv előírása, emellett, ahogy egy ötéves szerződés a lejártához közeledik, úgy csökken az általa garantált ellátásbiztonsági időtartam, akár egy év alá is. A módosítás eltörli a hosszú táv fogalmát, viszont ezen fogalom helyett pontosítja a szerződés időtartamát azzal, hogy kötelezi a feleket az éves szerződés lejártát követő, legalább további két évre szóló szerződéskötésre, a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig, ezzel biztosítva az ellátásbiztonságot.

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosításával kapcsolatban: a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi törvény módosításának meghatározó része pontosító jellegű, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség működését érintő és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény előírásaival történő összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításának az indoka az alábbi. A villamos energia ágazati szabályozása a villamosenergia-tároló berendezések technológiai fejlődésére tekintettel kiegészült a villamosenergia-tároló fogalmával és engedélyes általi üzemeltetésének keretszabályaival, valamint a tároló részletes üzemeltetési szabályainak kormányrendeleti szinten történő meghatározására adott felhatalmazással.

A jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges a villamos hálózathoz történő ideiglenes, legfeljebb 12 hónapra szóló csatlakozással kapcsolatos speciális jogszabálykeretek megalkotása, annak érdekében, hogy rugalmasan és gyorsan ki lehessen szolgálni a határozott időre felmerülő csatlakozási igényeket. Ennek egyik elemeként szükség van a villamos energia építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályozásának specifikus kiegészítésére. Az ideiglenes vezeték esetében célszerű a vezetékjogi engedélyezés helyett a csatlakozóvezeték építéséhez hasonló, egyszerűbb és gyorsabb szabályokat alkalmazni.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítási indoka pedig: erre az egyértelműsítő és pontosító rendelkezések mellett a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer, a KAF ‑ lehetett volna Kecs­keméti Animációs Fesztiválnak is mondani, an­nak is ez a neve, ha már viccelődünk, akkor legyen még egy vicc, bár felesleges volt ‑ tevékenységének át­ala­kí­tásával kapcsolatosan szükséges módosítások miatt kerül sor. Ennek megfelelően a KAF kvázi ha­tó­sági tevékenységként megállapított elszámolási és ellenőrzési feladatait ténylegesen szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fogja végezni, míg az egyéb kiegészítő elszámolási, adatgyűjtési feladatokra az okosmérés-min­ta­projektet megvalósító, szintén állami tulajdonú piaci szereplővel közös platformon kerülhet majd sor.

Ezeken túlmenően a villamosenergia- és a földgáztörvény összhangját szolgáló, elsősorban fogyasztóvédelmi rendelkezések kerültek még pontosításra a javaslatban. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása pedig alapvetően szintén a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség működésével kapcsolatos eljárási szabályok pontosítását, egységesítését szolgálja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Frakciónk javasolja a törvény elfogadását, és kérem képviselőtársaim támogatását és persze aggályaik kapcsán módosító javaslataik benyújtását. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 84 2016.11.11. 6:53  81-98

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett javaslat több törvény módosítását is tartalmazza. Ezért engedjék meg, hogy röviden és lényegre törően ismertessem valamennyi, számszerűen hét darab törvény módosítására vonatkozó indítványt.

Először is: a javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. A hatályos szabályozás ugyanis a közfoglalkoztatott számára csak a megfelelő munkahely elfogadását írja elő kötelezettségként, a képzési lehetőség elfogadását nem. A közfoglalkoztatottnak azonban a nyílt munkaerőpiacra történő visszakerülésének elősegítése érdekében szükséges az is, hogy a közfoglalkoztatott elfogadjon olyan képzési lehetőséget, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon munkahelyet találjon. Ezért a törvénytervezet a foglalkoztatási törvényt úgy módosítja, hogy a közfoglalkoztatott számára a képzési lehetőség elfogadását is kötelezővé teszi. A módosítással továbbá egyértelművé válik, hogy egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra mely európai uniós szabályok érvényesek.

A munkavédelemről szóló törvény módosításának célja, hogy a munkavállalók komolyan vegyék a munkabalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget. Ennek érdekében a javaslat szigorítja a munkabaleset bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményét a bejelentéssel kapcsolatos visszaélések meg­előzése érdekében. A szabályozással nem sérülnek a munkavállaló jogai, mert továbbra is lehetősége lesz a munkáltatói intézkedés ellen jogorvoslattal élni.

A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítása konkretizálja, hogy bértartozásnak a felszámolási költségnek minősülő munkabértartozást tekinti.

(13.20)

Ezáltal egyértelművé válik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a kielégítési sorrend a csődtörvényben meghatározott munkavállalók vonatkozásában sem. A javaslat biztosítja az egyenlő bánásmódot a bérgarancia-támogatás igénylése során a munkavállalók között, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó szervezet megszüntetésére kényszertörlés vagy felszámolási eljárás keretében kerül sor.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása kiterjeszti a törvény hatályát a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására. A hatály kiterjesztésére azért van szükség, mert módosul a szövetkezetekről szóló törvény is, ezenkívül pontosítja a foglalkoztató külföldieket érintő, illetve külföldre irányuló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti szankciórendszert.

A törvény hatályos szabályozása eltérő szankciót rendel az adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó belföldi foglalkoztató, valamint az azt elmulasztó külföldi munkáltató között. A módosuló szabályozás alapján mindkét esetben tételes összegű közigazgatási bírságot kell majd alkalmazni.

A javaslatban szereplő szövetkezetekről szóló törvény módosítása a szociális szövetkezetek ellenőrzése során tapasztalt visszaélések megelőzése érdekében került előkészítésre, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a szociális szövetkezet létrehozására kizárólag a különböző kedvezményekhez történő hozzájutás érdekében kerüljön sor.

A szociális szövetkezetek esetében ugyanis nem ritka ellenőrzési tapasztalat, hogy a törvényben meghatározott céltól eltérő tevékenységet folytatnak. Ezek többsége ellátható hagyományos munkaviszony, esetleg munkaerő-kölcsönzés keretében is. Az is előfordult már, hogy a szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál végzett munkát.

Nyilvánvaló, hogy a szociális szövetkezeti foglalkoztatási forma igénybevétele ezekben az esetekben csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt történik, mivel ezen szövetkezetek számára számos kedvezmény biztosított. Nevezetesen nem kötelezett szakképzési hozzájárulás megfizetésére; mentes a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszony a szociális hozzájárulási adó befizetése alól; egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a negyedik évben pedig 75 százalékának megfizetésére kötelezett. Adómentesen nyújthat a tag számára a tagi munkavégzés ellenértékeként élelmiszert vagy fogyasztásra, készétel vásárlására felhasználható utalványt, együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben.

Az előzőekben ismertetett okokból módosul a szövetkezeti törvénynek a szociális szövetkezet tevékenységi körét szabályozó rendelkezése. A módosítás szerint a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag e jogviszony keretében nem kölcsönözhető, és más munkáltatónál nem végezhet munkát. A jövőben a szociális szövetkezet a tagjával a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamos jogviszonyt nem létesíthet.

Hatályon kívül helyezésre kerül a szövetkezeti törvény foglalkoztatási szövetkezetekre vonatkozó szabálya. Ezzel ez a szövetkezeti forma megszűnik, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási szövetkezethez mint szervezeti formához fűződő gyakorlati tapasztalatok negatívak, és nem felelnek meg a hozzá fűződő várakozásoknak.

A visszaélések megelőzését szolgálja az a szabály is, amely szerint a szociális szövetkezetnek legalább egy helyi önkormányzat ‑ ideértve az önkormányzati társulást is ‑ vagy közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie. A különböző jogviszonyokból történő, egymást követő önkényes ki- és belépés megakadályozása érdekében a módosítás szerint tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a jövőben csak az létesíthet, akit az állami foglalkoztatási szerv legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.

Szintén a javaslatban megtalálható egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása értelmében, a foglalkoztatási szövetkezet mint szervezeti forma megszűnésére figyelemmel a javaslat hatályon kívül helyezi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint ezt a törvényt kell alkalmazni, ha a foglalkoztatási szövetkezet saját tagjait idénymunkára kölcsönzi ki. A javaslat emellett pontosítja a törvénynek azt a rendelkezését, amely meghatározza a személyi­jö­ve­de­lemadó-bevallás szempontjából figyelembe vehető jövedelmet is.

És végezetül, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat a foglalkoztatási törvény módosításával a közfoglalkoztatott számára a megfelelő munkahely mellett kötelezettségként írta elő az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzési lehetőség elfogadását is, ezért a javaslat a közfoglalkoztatási törvényben lehetőséget teremt e kötelezettség megszegésének szankcionálásra.

Mindezen érvek ismeretében a törvényjavaslatot a tisztelt Ház számára elfogadásra ajánljuk. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 96 2016.11.22. 5:57  91-104

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy mindannyiunk, pontosabban fogalmazva minden magyar háztartás számára igen fontos kérdésről szóló parlamenti vitában veszünk most részt. Ahhoz, hogy a T/12923. számú, egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról szóló törvényjavaslat szükségességét teljes mértékben megértsük, elengedhetetlen kicsit az időben visszatekinteni, egy rövid időutazást tartani és feleleveníteni a hazai energiaárak és a háztartási rezsiköltségek alakulását.

2002-ben, amikor az első Orbán-kormány után a szocialisták vették át az ország vezetését, emlékezzünk rá, „nem lesz gázáremelés” kampányszövegükkel, a polgári kormányzás időszakában alacsonyan tartott energiaárak robbanásszerűen emelkedni kezdtek. A szocialista-szabad demokrata kormányok először Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc, végül pedig Bajnai Gordon irányításával kezdtek el minél több bőrt lehúzni a magyar családokról, a háztartásokról, összejátszva a nagy nemzetközi energiaszolgáltató cégekkel. Elég volt ugyanis besétálni ezen multinacionális cégeknek az energiahivatalhoz annak érdekében, hogy mondvacsinált indokok alapján évről évre emelkedjenek a háztartások rezsiköltségei. Ezt a nyolc évet Magyarország fekete éveinek is nevezhetnénk, és itt elég csak a rezsiárakra gondolni, az egyéb adóterhekről és a példátlan mértékű devizaadósság megalapozásáról, valamint az államadósság brutális mértékű megemelkedéséről már nem is beszélve.

Tisztelt Ház! Nézzük azonban a számokat, hiszen azt talán még a szocialisták sem merik félremagyarázni, letagadni vagy elhazudni. 2002-ben a kormányváltáskor a lakossági gáz ára köbméterenként 45 forint 36 fillér volt, ami alig néhány év alatt ‑ jól figyeljenek! ‑ 96 forint 70 fillérre ment fel, majd pedig 2010 áprilisára, a szocialisták bukásának idejére 138 forint 92 fillérre emelkedett köbméterenként. Ez 206 százalékos növekedést jelentett minden egyes magyar háztartás számára. Persze hozzá kell tenni azt is, hogy mindeközben a gáz világpiaci ára már mélyrepülésben volt, de a rezsiköltségek csak nőttek és nőttek évről évre egyre magasabbra, mígnem olyan szinten álltunk, hogy 2010-ben egy család a havi bevételeinek meghatározó részét kellett hogy elköltse rezsiszámláinak a befizetésére.

Idekapcsolódik, ezért tényleg csak néhány mondatban, de meg szeretném említeni még a villa­mos­energia-árak alakulását is, ami szinte teljesen ha­sonló a gázárakéhoz. 2002-ben egy kilowattóra áram 24 forint 64 fillérbe került, ami 2006-ban már 32 forint 65 fillér, 2010-ben pedig már 48 forint 54 fillér volt. De ugyanezt lehet elmondani a vízdíjakról, a táv­hőről vagy éppen a hulladékszolgáltatásról is. És még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy mindezen rezsiáremelések a világpiaci árak legnagyobb zuhanásának közepette történtek, így különösen nagy profitéhség és pofátlanság kellett ezen intézkedések meghozatalához.

2010-ben nem kellett azonban sokat várni a fordulatra, ugyanis a második Orbán-kormány egyértelműen kimondta, hogy a magyar emberek, a magyar családok oldalán áll, ezért az első lépések egyike volt a lakossági rezsiárak hosszú távú befagyasztása, mígnem elérkeztünk oda, hogy 2012 végén megkezdődhettek a rezsiárak csökkentésének előkészületei. 2013-tól kezdve a kormány több lépésben összesen kilenc közszolgáltatás díját csökkentette. Három lépésben csökkent a gáz, a villamos energia, valamint a távhő ára. A gáz ára összesen 27,6 százalékkal, azaz közel egyharmadával, a villamos energia ára 26,8 százalékkal, tehát valamivel több mint egynegyedével csökkent, a távhő ára pedig 24,4 százalékkal. Ezen túlmenően pedig minimum 10 százalékkal csökkent az ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a palackos gáz, a szippantottszennyvíz-szállítás, a szemétszállítás, valamint a kéményseprőipari közszolgáltatás díja is, amit már a kormány teljesen díjmentessé tett. A „minimum 10 százalékos” kifejezést nem véletlenül használtam, használjuk, hiszen bizonyos helyeken a fogyasztók a hulladékszállítás és a kéményseprőipari közszolgáltatás tekintetében akár 60-90 százalékos csökkentést is tapasztalhattak.

Teljesen egyértelmű, hogy a rezsicsökkentés sok érdekkörnek okozott fájdalmakat még a politikában is, hiszen a nagy multicégek már nem tudtak annyi extraprofitot kivinni az országból, mint amennyit a 2002 és 2010 közötti nyolc évben ki tudtak venni a magyar emberek pénztárcájából, hiszen akkor több mint ezermilliárd forint extra nyereséget menekítették külföldre. Így aztán az is várható volt, hogy ezek a cégek először itthon próbálkoznak a rezsicsökkentés megfúrásával, majd pedig kéz a kézben a magyar baloldallal Brüsszelből indítanak támadásokat a rezsicsökkentés ellen.

A kormány azonban határozottan kiállt Brüsszelben és itthon is a magyar családok, a magyar háztartások védelme érdekében, így a rezsicsökkentés fenn tudott maradni, aminek köszönhetően ma már bátran elmondhatjuk, hogy egy többgenerációs nagy család akár évi 300 ezer forintot, egy nyugdíjas házaspár pedig 100-120 ezer forintot is meg tud spórolni a rezsicsökkentés eredményeként. Nem volt véletlen az sem, hogy a rezsicsökkentés megvédése érdekében indított aláírásgyűjtő akcióban rövid idő alatt közel két és fél millió ember támogatta a kormány törekvéseit, amit a brüsszeli bürokraták is kénytelenek voltak már figyelembe venni.

Mindettől függetlenül azonban nem szabad hagy­nunk a rezsicsökkentés eredményeit kárba vesz­ni, ezért annak érdekében, hogy minden magyar háztartás továbbra is a hosszú és küzdelmes rezsiharcban kialakított árakon tudja igénybe venni a közszolgáltatásokat, arra kérem önöket, hogy támogassák Németh Szilárd képviselőtársam indítványát, előterjesztését, hiszen nekünk, országgyűlési képviselőknek kötelességünk a magyar emberek érdekeit képviselni. Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 154 2016.11.22. 4:42  149-160

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy életkortól függetlenül adódhatnak helyzetek, amik olyan jelentős kiadásokkal járhatnak, hogy akár egy család, családok, családjaink egzisztenciáját is megingathatják. Baj esetén nem mindegy, hogy van‑e az embernek mihez vagy kihez nyúlni, van‑e tartaléka, van‑e valakitől segítségre lehetősége, tud‑e ilyenre számítani. Az egyént és a családokat fenyegető veszélyek és kockázatok kezelésére természetesen sokasodtak és sokféle terméket fejlesztettek a piaci biztosítók. De fontosnak tartom kiemelni, hogy Magyarországon a biztosítási lefedettség még most sem közelíti meg az európai szintet.

Hazánkban is nyilvánvaló, hogy az állami védőháló mellett az öngondoskodás jelenti a megoldást jövőnk tudatos alakítására és a váratlan helyzetekből fakadó anyagi kiszolgáltatottság csökkentésére. Akinek van megtakarítása, vésztartaléka, biztosítása, önkéntes pénztári számlája, az könnyebben viseli az anyagi helyzetében bekövetkező váratlan, akár tragikus eseményeket. A javuló statisztikák alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy a nyugdíj-takarékosság szükségességét Magyarországon is egyre többen belátják, belátjuk. Az egészségpénztári tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségcélú kiadásokra való felkészülésben is nő a lakosság tudatossága. Ezen a két fő területen a rendszerszintű szervezettség és az intézményi szintű biztonság a Magyar Nemzeti Bank hatósági felügyelete alatt garantált.

(17.30)

Ezzel szemben az önsegélyezés területén a szolgáltató intézmények, szervezetek legalább annyira különbözőek és sokszínűek, mint maguk a problémák, amiket kezelni kell. Csakhogy a különbözőség nem problémaspecifikus, hiszen az anyagi krízishelyzetre minden működési formában pénzbeli juttatást, akár segélyt adnak. Köztudomású, hogy az önsegélyező szolgáltatások az öngondoskodás olcsó, szerény forrásigényű formái, amelyekhez a társadalom legszélesebb köre hozzáférhet. Nem kérdés, hogy ezt népszerűsíteni, támogatni kell.

Azt látjuk, hogy a közelmúltban bevezetett önkéntes pénztári módosítás kaput nyitott a fejlődésnek azzal, hogy az egészségpénztárak számára lehetővé tette az önsegélyező szolgáltatások nyújtását is. A siker egyértelmű. Az erőfeszítéseknek hála, az em­be­rek egyre többen ismerik fel a saját felelősségüket, ezzel párhuzamosan a lehetőségüket is. A mi felelősségünk, tisztelt képviselőtársaim, abban van, hogy az öngondoskodásnak hatékony és biztonságos jogi kereteket adjunk. Meggyőződésem, hogy ebben az igen fontos társadalmi kérdésben csak akkor juthatunk előbbre, ha az öngondoskodás ösztönzésére, a pénzügyi tudatosság javítására, a pénzügyi kultúra fejlesztésére fordított erőfeszítések együtt járnak a pénzügyi szolgáltató szektor biztonságosabbá tételével.

Gondoljunk csak vissza a balliberális kormányzás időszakára, amikor az ország egyre romló gazdasági helyzete és a fogyasztói szemlélet robbanásszerű térnyerése a társadalom széles rétegeinek súlyos eladósodásához vezetett. Ezt az időszakot elemezve már világosan látjuk, hogy a folyamat kulcskérdése a felelőtlenség volt. Anélkül, hogy a kormányzati és az egyéni felelősség kérdését részleteiben boncolnánk, megállapíthatjuk, hogy a lakosság igen széles rétegeit pénzügyi ismeretek, családi és személyes tapasztalat híján felkészületlenül érte a piacgazdaság szabadsága. Tömegek estek áldozatul, utalok itt például a legutóbbi magyar katasztrófára, a devizahitelek károsultjaira, vagy a nyugdíjjogosultságot nem szerző, feketén foglalkoztatottakra, és még sorolhatnák ezt a sort.

Bizonyára mindannyian egyetértünk abban, hogy az öngondoskodás bármely megnyilvánulási formáját támogatni kell. De nem téveszthetjük szem elől például a Quaestor-botrány tanulságát sem. Nem elég arra biztatni a lakosságot, hogy legyenek előrelátóak, hogy takarékoskodjanak, gondoljanak a jövőre. Mindez hiteltelenné válik, mit sem ér, ha előfordulnak olyan visszaélések vagy hibák, aminek az a következménye, hogy a magyar emberek tömegesen veszítik el a nehezen összekuporgatott pénzüket. Az intézményekbe vetett bizalom és az intézmények működési biztonsága nyilvánvalóan egymással összefüggő tényezők, de külön-külön is kulcskérdések. A törvényjavaslat célja, hogy az egészségügyi vagy önsegélyező szolgáltatást nyújtó egyesületek tagsága számára, kiemelten az egyesület tevékenységi engedélyét érintő hatósági intézkedés kapcsán, biztosítsa mindazokat a garanciális feltételeket, amelyek az egészség- és önsegélyező pénztárak vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatáskörében biztosítottak.

Álláspontom szerint a törvényjavaslat mind szakmai, mind fogyasztóvédelmi szempontból támogatandó. Kérem támogatását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 238 2016.11.23. 10:30  155-296

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Mielőtt a saját mondandómat elmondanám, már amint itt a felszólalásomra készültem, Harangozó Gábor említette Izlandot, és szeretném Izlandot egy kicsit más színben bemutatni, mint ahogy ő bemutatta. Tessék belegondolni, Izland éppen csak nagyobb, mint Miskolc. (Gőgös Zoltán: Jó sok meleg víz van náluk.) Parancsolsz, Gőgös úr? Köszönöm a szót, Gőgös úr.

Tehát a lényeg az, hogy Izlandról beszélt, és ez most már non plus ultra az ő vagy az önök szemében. Egy 300 ezres országról beszélünk, amelyik, amikor a válság rátört, a három bank akkora válságot csinált az országnak, hogy az ottani GDP ötszörösére rúgó adóssággal rendelkezik, azóta a 27,5 százalékos GDP-arányos adósságuk ma már 100 százalék. Az ottani kormány nem vállalhatta föl azt a hiteltömeget, amit a hátom bankjuk fölvett a Lehman Brothers bukása előtt, ennek következtében az ottani fizetőeszköz ötszörös értékkel ment alá a dollárnak. Ennek következtében az ottani fizetések értéke gyakorlatilag ötödére esett vissza. Az adókat megduplázták, mindenféle járulékot megdupláztak, és gyakorlatilag Izland a mai napig szenvedi ezeket a korábbi rossz döntéseket, rossz gazdálkodást.

Ma Izland nem jó példa, egy szerencsétlen ország, amelyik nem bírt kimászni a válságból. A nyugdíjrendszer lyuka, ami tátong, a GDP 80 százaléka, ennyi a nyugdíjrendszer hiánya. Tehát jelezzük, hogy itt egy kicsit más a helyzet, ne tessék ezt a vitát elindítani.

Illetve egy másik fontos dolog, amikor ön beszél a burgenlandi példákról, ezek kiváló példák. Ezeket lehet sorolni Stájerországból, Karintiából, akár Szlovéniából is. De vajon tudja‑e azt ön, hogy amikor 2002 és 2010 között, és bocsánat, hogy visszatekintek a múltra, kedves Szél képviselő asszony, Magyarországon nem lehetett disznót vágni, nem lehetett tojást vinni a piacra az önök kormányzása alatt. Akkor nem kiabált senki sem azokból a padsorokból. Pedig nem lehetett már szinte egyetlen állatot sem vágni az otthonokban, meg volt tiltva az uniós csatlakozás után. Ezt ne felejtsük el. Egyébként én is hiányolom azt, hogy a magyarországi élelmiszer-feldolgozók száma alacsony, hiányolom, hogy a magyarországi fogyasztók nem fogyasztanak kellőképpen magyar árut, de ez egy másik történet, erről lehetne vitát nyitni, de ez nem a mai nap témája.

Miről akartam beszélni? Köszönöm szépen a türelmüket, hogy megvárták ezt. És van még talán öt percem, hogy elmondhassam. Az ország olyan részén lakom egyébként, amihez hasonló közel 38 térség van vagy járás az ország határ menti térségeiben, ahol a gondok óriásiak. És nem mától, nem 2010-től, nem 2002-től, hanem korábbról datálódik. Ott, ahol mi lakunk, lakik ott egy képviselő úr, nem is olyan messze tőlünk, bár most nincs itt, akkoriban, a ’90-es évek tájékán a határunkban bombázták a jugoszláv maradék állam részeit, és a 2000-es évek előtt, ’99-ben volt az utolsó bombázás. Tehát oda senki nem jött beruházni. Gőgös képviselő úr ismeri az ottani állami gazdaság sorsát, igaz, nekünk mondhatja, mert nekünk volt saját ilyen problémánk, de gyakorlatilag az összes, mindegyik tönkrement az ő kormányzásuk alatt, és ma már nincs olyan komoly munkáltató, aki a foglalkoztatást megoldaná Bács-Kiskun megye déli részén.

Nagyon fontos, hogy arra mifelénk és az ország hasonló részein, a határ mentén, délen, keleten, északon egészen az Ipoly partjáig hasonló gondok vannak. De azért is akarom visszahozni a múltidézést, mert úgy tekintenek itt képviselőtársaim tőlünk jobbra, az ellenzéki padsorokban, mintha 2010-ben a Kánaán lett volna Magyarországon, mintha tejjel-mézzel folyt volna minden, csöpögött minden, a jó meg aztán különösen jött az ország népére, mindenki jól élt, a forint alacsonyan repült a svájci frankhoz képest, minden rendben volt. Ezt állítják napról napra, amikor szeretnénk megmagyarázni, honnét indultunk.

És nincs itt képviselőtársunk a KDNP-ből, Hollik István, akit idéztek, és gúnyolódtak rajta, hogy Jókait már másodjára idézi. Kiváló idézet egyébként, amit elmondott. Higgyék el, aki a múltból nem tanul, a jelenből sem fog tudni semmit sem megérteni, és a jövőt hagyjuk már. Tehát éppen ezért szeretnénk mi is ebből tanulni. De mindig elfelejtik, ezért el kell mondanunk, hogy honnét indultunk. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Be szoktam időnként én is szólogatni vagy kiabálni, ezt nem tagadom, de meghallgatom mindig képviselőtársaimat, akárhonnan is szólnak. Nézzük először is: 2003-ban vagyunk, mi magunk gazdálkodunk otthon a családommal, almát termesztünk, ez nem titok. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk 2003-ban, hiszen 2002-től kezdve egy új segélyezési rendszer jött a gazdaságba, illetve a költségvetési alrendszerekbe. Pár év alatt megnégyszereződött a segélyezések mértéke, költségvetési számai, a korábbi 120-ról 480 milliárd forintra mentek, és 2003-ra eltűntek, mondhatnám képviselőtársunk választókörzetét is, eltűntek a kétkezi munkások.

Ha Erdélyből, Románia más részeiről nincsenek szedő emberek sem a szőlőkben, sem a paradicsomföldeken, sem a gyümölcsösökben, akkor Bács-Kiskunban, de a Hajdúságban, Szabolcsban nincs, mert hogy is lenne, le lettek szoktatva a munkáról. (Gőgös Zoltán: Már hat éve ti kormányoztok.) Zoli, hallgass végig! Hallgass végig, Zoli! Jó, csak kicsit szeretném megnevelni Gőgös képviselő urat.

Tehát a lényeg az, ha figyelne és értené, arról van szó, hogy eltűntek a segélyezési rendszerek következtében azok az emberek, akik korábban idénymunkában egy évben, márciustól októberig, novemberig jöttek dolgozni a mezőgazdaságba. Agrártérség vagyunk, nem tudunk mi autógyárakat fenntartani. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

A következő: az önök kormányzása alatt képesek voltak odáig juttatni bennünket, gyakorlatilag a segélyezési rendszer megemelésével azt a hatást érték el a társadalom többi részében, akik bérből és fizetésből éltek, hogy megdöbbentek azon, hogy hogy a francba van az, hogy az ország elég komoly, több százezres réteget tart el, akik gyakorlatilag így is tudtak élni, hogy nem kellett dolgozniuk, csak segélyt kaptak, és az ország népe mindenben kisegítette. Akik segélyből éltek, rájöttek, hogy így is lehet, sőt így érdemes igazándiból élni. Tehát nem kaptunk lehetőséget arra, hogy őket ebből a világból kirángassuk. Ez így ment nyolc éven keresztül.

A másik nagyon fontos időpont ebben a visszatekintésben 2004. május 1-je, amikor beléptünk az Európai Unióba. Országszerte nappali fényben egyébként rengeteg tűzijátékot indítottak az égnek, ez jelezte már akkor, hogy az uniós csatlakozással csak gondok lesznek.

(20.40)

Gyakorlatilag az a szentháromság, amit az uniós csatlakozáskor elfogadtunk, a szabad tőke, az áru és a munkaerő áramlása, ez gyakorlatilag, ha úgy vesszük, megpecsételte Nyugat-Európa irányába Kelet-Európa munkaerőpiacait, hiszen az a különbség, ami a mai napig fönnáll, és volt itt, hogy persze, mert Mohácsig vissza akarunk menni, nem, de tény és való, hogy a munkaerőpiaci helyzetet nagyban befolyásolja az, hogy Nyugat-Európában, Ausztriában közel négyszerese, Németországban szintén négyszerese a bérek mértéke annak, amit ugyanazért a munkáért Magyarországon kapnak. Az is igaz, hogy milyen dolog az, hogy a Nyugat-Európából idejött autógyártó cégeknél háromszor-négyszer annyi a bér az anyagyárakban Németországban vagy más országokban, mint Magyarországon, de azért jelzem, hogy a kecskeméti, illetve az ország más részein lévő gyárakban szerintem nagyon sok betanított munkás és szakmunkás, aki nem kapott munkát más helyen, és ha tudna mobil lenni, azzal a 200 és 450 ezer forint közötti fizetéssel, ha beáll a sorba és elkezd dolgozni, szerintem megelégedne, sőt azok a munkások, akik elmentek tőlünk, inkább segélyen akartak élni, azok is elfogadnák, ha dolgozni még tudnának vagy akarnának.

De higgyék el, ez a másik nagyon nagy gond lesz: hogy lehet visszaszoktatni azokat az embereket, akik a közmunkaprogramban ‑ ahogy mondották, nem helyesen és bántóan mondták egyébként, hogy a közmunkások életminősége, illetve emberi tartása meg a munkavégzésük morálja milyen. Egyébként Magyarország településeinek nagy részén, ha nem lennének közmunkások, szemétben, koszban úsznának. Akármerre, ahol a közmunkások dolgoznak az országban, higgyék el, számtalan szép, nagy dolgot tesznek, őket inkább dicsérjék.

Még egy adalékot szeretnék mondani. Azt láttuk abban a nyolc évben, hogy annak a baloldali kormánynak, amelynek a nyűgjét a mai napig viseljük, és mindenki eszi a mérget azóta is, a béremelés valahogy sohasem volt olyan égetően sürgős, mint az áremelés. Ezt tapasztalta az ország minden polgára. Ebből is meg kellett jönni, és abból is, hogy tisztelt képviselőtársaim, ne felejtsék el, Magyarország nyolc év alatt 7400 milliárd forintnyi adósságról 21 000 milliárd fölé tornázta az államadósságát. Ha ebből kiindulnak meg a többi negatívum, amit felsoroltam, higgyék el, katasztrofális helyzetet örökölt a második polgári kormány, nem is beszélve a devizahitel csapdájáról. Mondhatja Harangozó képviselő úr, hogy mi döntöttük be a forintot, de 2008 októberében 150 forintról 270 forintra már fölszaladt pár hétre a svájci franknak az értéke, és akkor már bedőltek a tisztelt és sajnálatos módon bajba került magyar devizahiteles csapdába került honfitársaink.

Én csak azt szeretném önöknek mondani, hogy a megoldást kérdezi mindenki mindenkitől, egy biztos: amíg nincs erősebb magyar gazdaság, nincs erőteljesebb növekedés, nincsenek innovatív vállalkozók az országban, akik képesek Magyarország gazdaságát más pályára állítani, igenis szükség lesz azokra a beruházókra, akik Magyarországra eddig érkeztek vagy érkezni fognak. De van már egy-két példa több helyen az országban, ahol magyar tőkeerős vállalkozók hazahozzák a pénzüket, saját településükön vagy környékükön kezdenek beruházni. Számtalan példát tudok én is felsorolni Bács-Kiskun megye déli részéről. De a lényeg az, hogy még ma nincsenek azok a magyar tervek, amelyek korábban megvoltak, és ’94-96 közt, a privatizáció során szét lettek verve cégek, azoknak a piacai és termékei a mai napig nagyon hiányoznak.

Úgyhogy van teendő, és nézzenek vissza önök is a múltba, mert ez a múlt, amit örököltünk, higgyék el, nemhogy sötét, attól sokkal rosszabb volt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 72 2017.02.21. 3:45  49-88

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A figyelemfelkeltés címén hadd mondjam el, hogy az előterjesztés címe: határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosítása. (Mirkóczki Ádám: Általános vita!) Ez így igaz, általános vita, csak hogyha a törvényről beszélnénk, talán több haszna lenne mindannyiunk számára. (Mirkóczki Ádám: Összefügg!) Kétségtelenül összefügg, köszönöm, képviselő úr.

Amit szeretnék hozzátenni ehhez az egész ügyhöz, a legtöbb, főleg baloldali képviselőtársamnak a mai napig fogalma sincs arról, hogy mi volt Magyarországon ’15-ben, mi volt ez a migrációs krízishelyzet, ami Magyarországot és Európát érte. A mai napig nem fogják fel, hogy mitől menekült meg az ország a műszaki határzár, az élőerős védelem és a többi jogi és egyéb intézkedésnek köszönhetően. Ha tudnák, akkor másképp állnának ehhez a kérdéshez, és megköszönnék mind a Belügyminisztériumnak, mind a Honvédelmi Minisztériumnak és az ott dolgozó rendőröknek és katonáknak, hogy megvédték az önök hazáját, és bármilyen furcsa, megvédték a schengeni határ ránk bízott részét. Ezt tessék tudomásul venni, és köszönjék meg azoknak, akik ezt megtették önök helyett is.

Hiszen Demeter Márta, aki most nincs itt, de amikor még az előző pártjában ült, vagy amikor a pártjában ült, akkor ők még azt mondták, hogy ez nem kérdés, ez egy álprobléma, amit Orbán Viktor és a Fidesz és a kormány előterjesztett a migrációval kapcsolatban.

Higgyék el, a mai napig így is látják szerintem, ő és a baloldali képviselőtársai, hogy ez a mai napig álprobléma, és ez csak egy kommunikációs húzás volt, amit kikérek magamnak, hiszen jómagam is ott, a határ mentén élek, és a térség képviselőjeként, Bács-Kiskun déli részén mi láttuk, hogy mi folyt és mi lett volna, hogyha nincsenek a dönté­seink.

Szeretném itt kifejteni önöknek, hogy mi fog történni, ha a törvény hatályba lép. Először is azok a táborok, amelyek ideiglenes jelleggel nyitottak meg, zárt vagy nyílt formában, legyen ez Röszkén, legyen ez Kiskunhalason, legyen ez Körmenden, Szentgotthárdon, Balassagyarmaton vagy éppen más magyar városokban, településeken, ezek a táborok ki kell hogy ürüljenek. Ha ezek a táborok kiürülnek, akkor az összes tábor működése, fenntartása okafogyottá válhat. Tehát amit régóta szeretnék magam is, meg sokan itt, ebben a Házban, ezek a táborok megszűnhetnek, hiszen a tranzitzónák a határ mentén lesznek, a határsávban lesznek elhelyezve, akármekkora is lesz az igény, vagyis az a tömeg, ami ránk fog terhelődni, ott lesznek ezek elhelyezve, és az eljárás ott fog lefolytatódni. A legfontosabb, amit elmondott több fideszes képviselőtársam, és a jobbikosok megértették, hogy az, ami eddig történt, hogy grasszálhattak a bejövő migránsok, és legtöbb esetben, 95-96 százalékban mohamedánok és nem keresztények, és nagy részük, 85 százalékuk férfi, éltes, 15-30 közötti korosztályú férfitömeg, ezek gyakorlatilag eltűntek, ahogy itt elmondták. Láttuk nap mint nap, hogy kaptak 24 órás lehetőséget arra, hogy elhagyják a táboraikat, de soha nem tértek vissza oda. Magyarán: ki tudtak jutni, és ebből is van most probléma éppen Hegyeshalom és környékén, mert az osztrákok elkapták ezeket az ideiglenesen nálunk tartózkodó és Ausztriába vagy Németországba szökni kívánó egyéneket. Tehát higgyék el, ez az újabb jogi kapuzárás meg fogja teremteni azt, hogy mind a táborok, mind a menekültügyi kérdések is, ha minden igaz, Magyarország részéről nyugvópontra fognak kerülni.

Engedjék meg, hogy egy szóval még itt, bár nincs itt ő sem, de majd megbeszéljük talán négyszemközt: hogyha Hadházy Ákost Hunyadi János ismerte volna, akkor a Száva és a Duna torkolatánál régen belemerítette volna a kardját és kivégeztette volna, aki így beszél az ország védelméről, beszélt volna, mondjuk, a XV. században, az nem érte volna meg a nándorfehérvári diadalt sem. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 76 2017.02.21. 1:11  49-88

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Jelen pillanatban, ha tisztelt képviselőtársam lemenne, a határ mentén látná, hogy milyen védelem alatt állnak a katonáink, de azt jelzem önnek, hogy ezek a katonák nem arra várnak ott a határon, hogy bent egy sátorban üldögéljenek naphosszat, hiszen a terepen vannak kinn a határsávban. A műszaki határzár mellett ott járnak autókkal vagy éppen gyalogosan. Tehát az, hogy most milyen lest építettek maguknak vagy milyen védőeszközt, vittünk oda mi magunk is, amikor nem voltak még kiépítve a táborok, a tranzitzóna, kaptak különféle naptól védő vagy széltől védő helyeket, de a lényeg nem ez. Ők azért vannak ott, hogy megvédjék a határainkat. Az ellátásukat a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium biztosítja. Vannak laktanyáik, lehet, hogy iskolában kialakított épületeik, de vannak. Nem kényeztetve, de katonaemberként tudják, hogy mi a dolguk, ők nem egy ötcsillagos ellátásra vannak fölkészítve ilyen esetben.

Ez egy rendkívüli helyzet, ehhez nem méltó, de ehhez hasonló helyzetben voltak esetleg, amikor nem volt ‑ tegyük fel, amikor ön lenn járt, nem a fagyok idején, hanem a nyári időszakban még voltak kellemetlen pillanatok, de megkapták a megfelelő ellátást a Magyar Honvédség és a magyar rendőrség munkatársai. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 258 2017.03.27. 5:14  185-333

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évi európai fejlesztési vitanap óta nemcsak hogy sok víz folyt le a Dunán és mellékfolyóin, de sok minden változott az Európai Unió és Magyarország Kormánya által finanszírozott fejlesztési programok előrehaladása során is. Kezdve azzal, hogy a harmadik magyar fejlesztési tervet, a Széchenyi 2020-as programot és annak végrehajtását, minden késleltető külső és belső szándék ellenére, összegészében és időarányosan sikerült teljesíteni, illetve a 2007-2013-as időszak fejlesztéseit és kifizetéseit is le tudta zárni hazánk és a kormány. Szó szerint pályázati felhívási szökőár zúdult és még ezen a héten is zúdul ‑ a miniszter úrtól hallottuk ‑ a magyarországi pályázókra, a vállalkozókra, a vállalkozásokra, önkormányzatokra, egyházainkra és civil szervezeteinkre.

A sok kétkedő hang ellenére, amelyek azt állították, hogy le sem tudja az ország majd hívni a rendelkezésre álló forrásokat, a tény ezzel szemben, hogy láthatólag a legtöbb területen sokkal nagyobb a pénzügyi fejlesztési igénye az országnak, mint lehetőségünk ezek teljesítésére megvolna. Magyarán a hazai gazdaság jelentős része végre kiheverte a 2008-2009-es gazdasági világválság depresszióját és összeomlását, és növekedni, versenyezni, gyarapodni akar, és a jelek szerint már képes is erre. Sőt, az is látszik, hogy jelentős a többletigény a rendelkezésre álló forrásokra, hisz vannak olyan vidékfejlesztési programok, amelyekben 8-12-szeres az igény a kiírásokra, mint a rendelkezésre álló források.

Elmondhatjuk azt, hogy az előző vitánk óta eltelt négy hónap óta és a mögöttünk hagyott 2016-os esztendőben sikeres volt az EU-s fejlesztési időszak előrehaladása. Ne felejtsük el, hogy 2015 augusztusa és decembere között fogadták el a magyar fejlesztési operatív programokat. Az Európai Bizottság két évig gondolkodott rajta, hogy mit fogad el Magyarország részéről, és tudjuk, hogy számtalanszor íratták át a kormányzattal és szakembereinkkel a magyar tervet. Így ennek ellenére időarányosan is Magyarország sikeres évet zárt 2016-ban. A rendelkezésre álló fejlesztési és pénzügyi keret 85 százalékát meghirdette a kormányzat, több mint 4000 milliárd forintra már szerződéssel is rendelkező, lekötött pályázat, pályázó van, közel 2000 milliárd forint értékben már megtörténtek a kifizetések. A 2016. évi kifizetési terv 97 százaléka teljesült. Több fejlesztési célterület 100 százalék fölötti arányban teljesítette a 2016. évi kifizetési terveit. Ilyen volt az emberi erőforrások operatív program, a közigazgatás-fejlesztési operatív program, a környezeti és energetikai operatív program, a regionális programok és a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program; mindegyik 100 százalék fölötti teljesítéssel működött. A közlekedésfejlesztés pedig 134 százalékban teljesítette a tavalyi tervét.

Nagyon fontos megjegyezni, kedves képviselőtársaim, hogy a 2016. évi kötelezettségvállalási terv is jelentős mértékben teljesült. Igaz, épp amiatt, mert a vidékfejlesztési programot nagyon későn fogadták el, ott jelentősebb a lemaradás, de a terület nagy része 83 százalékos teljesülést mutat.

Pár adatot hadd mondjak el, hogy is állnak a tervek, amiket a kormány benyújtott, és a pályázati források, amiket meghirdetett, hogy alakultak pontosan számszerűleg, illetve most már elment Sallai Benedek képviselő úr, neki is pár számot szeretnék majd elmondani.

Az előző vitanap, november 25-e óta az alábbiak az eredmények. 125 új felhívás jelent meg, most már 418 felhívás volt március 20-án, egy héttel ezelőtt. 1898 milliárd forinttal nőtt a meghirdetett forráskeret, most már 9403 milliárd forint a kihirdetett forráskeret. 47 987 darabbal nőtt a beérkezett projektek száma. 4068 darabbal nőtt a támogatott projektek száma, 3760 darabbal a szerződött projektek száma, 9100 darabbal pedig a kifizetéssel rendelkező projektek száma, és 858 milliárd forinttal emelkedett a kifizetések összege az elmúlt esztendőben.

Zárásképpen ‑ (Közbeszólás.) nagyon szépen köszönöm, képviselő úr a háttérből ‑, amit nagyon fontos, hogy tisztázzunk… (Derültség a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) A korábbi felszólalásában Sallai képviselő úr rengeteg mindent, hetet-havat összehordott. Csak egy példa, hogy értse mindenki, gépkatalógusról és mutyikról beszélt az agrártámogatások keretén belül. Csak jelzem, nincs gépkatalógus, és számtalan ügyet lehetne itt felróni neki, a több tízezer nyertes pályázó vállalkozó, önkormányzat fejlesztéseit. Dehonesztáló kijelentéseit pedig vissza kell utasítanom az ő nevükben. 4-5-6-8-10 sikertelen pályázat miatt nem lehet egy egész ország pályázói rétegét megvádolni korrupcióval és rossz pályázatokkal, nem hatékony fejlesztésekkel. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 343 2017.04.10. 11:04  185-360

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napra készülve nem gondoltam, hogy egy jó hírt is be lehet önöknek jelenteni, ami nem fog fájni senkinek sem. Az már csak hab a tortán, hogy ez a beruházás nem messze tőlünk, ahol én lakom, fog megvalósulni, amit Gyöngyösi Márton számonkér a kormányzaton, a termelékenység növelése és a hatékonyság növelése, ez mind benne lesz abban, amit fel szeretnék olvasni. A közleményt a külügyminiszter úr adta ki a mai nap folyamán. Utána elmagyarázok egy-két fontos tudnivalót, nem az ügyhöz, ehhez a sajtótájékoztatóhoz kapcsolódóan, hanem azokat, amit elmondtak, illetve el akarok mondani, a lényegét tekintve itt már a kampány szelét is megérezve és megérintve bennünket ezzel.

Több mint 12 milliárd forintos magyar élelmiszeripari beruházás Mélykúton ‑ ez a címe a közleménynek. Új víziszárnyas-feldolgozó üzemet épít a Bács-Kiskun megye Mélykút városában a Hunent Zrt., mintegy 12,5 milliárd forintos beruházással, amellyel 350 új munkahelyet is teremt ‑ jelentette be a külügyminiszter úr. Szijjártó Péter hozzátette: az európai csúcstechnológiát képviselő zöldmezős beruházáshoz a kormány 4,4 milliárd forintos támogatást biztosít.

A miniszter szerint egyre élesedik a nemzetközi élelmiszeripari piac is, és Magyarország méretéből adódik, hogy a nemzetközi versenyképességhez egy jól fókuszált, prémium minőségre koncentráló stratégiát kell végrehajtani. Ez a beruházás is hozzájárul, hogy a magyar élelmiszeripar továbbra is növekedő pályán tudjon maradni, enélkül pedig csökkenne az ágazat versenyképessége és a korábban megszerzett piacokat mások vennék át ‑ hívta fel a figyelmet. Az autóiparhoz hasonlóan a nemzetközi élelmiszeriparban is technológiai verseny zajlik, folyamatosan fej­lesz­teni kell a versenyben való megfelelésért ‑ mu­tatott rá a miniszter.

Kiss István, a cég igazgatóságának elnöke azt mondta, hogy Európában egyedülálló üzemet hoznak létre, hiszen kapacitásban és technológiai fejlettségben kevés hasonló pecsenyekacsa-vágóhíd és feldolgozóüzem létezik.

A lényeg az, hogy a vállalkozás emellett óvodát, bölcsődét is akar építeni az intézménye, cége mellé, és 700-800 eurós bruttó bért kívánnak adni a bedolgozó munkásoknak. Mellette még a legfontosabb, hogy nem autó-összeszerelő üzemről van szó, hanem kacsaszétszerelő üzemről, amelyik lényegében minden tekintetben piacképes árut ad Németország és Japán piacaira.

Mit is jelentenek ezek a kérdések? Magyarországon, miután itt a kampány, úgy érezzük, elindult, és a mostani béruniós vita is miről szól, szeretném önöknek elmondani, az egy szem MSZP-s képviselőtársamnak meg a jobbikos képviselőknek, hogy lényegében mit is ígérnek önök lényegében. Nem mondom, hogy ne tegyék, mert kampányban bármit lehet tenni, ezt tudjuk. De mi fog történni akkor, ha mindaz, amit önök mondanak, így, ahogy van, megvalósul? Mert sem Pataki Tamás (sic!), sem a többi jobbikos képviselő a vállalkozókat nem kérdezte meg arról, mit szólnának egy három-négyszeres béremeléshez.

Nézzük! Először a közszférát szeretném bemutatni. Ez egy tavaly május 15-i számítás, akkoriban 200 ezer állami alkalmazott volt, átlagbérük bruttó 200 ezer forintra rúgott. A közterhekkel emelve ez 254 ezer forint volt havonta, éves szinten 3 millió 48 ezer forint. Az összes bérköltsége a köztisztviselői karnak, az állami karnak 609 milliárd forint volt évente. További 800 ezer fő közalkalmazott bruttó átlagbére, akik az állam és az önkormányzatok munkahelyein dolgoznak, 180 ezer volt havonta, közterhekkel együtt 229 ezer forint volt egy évvel ezelőtt. Nagyon fontos számok, tényleg hallgassák végig, mert érdekes. Önök erről beszéltek. Figyeljünk egymásra! (Pintér Tamás közbeszól.) Hagyjuk egymást végigbeszélni, jó?

Tehát a lényeg az, hogy a teljes bérköltsége egy közalkalmazottnak 2 millió 748 ezer forint. Ennek a szférának 2198 milliárd forint a bérköltsége. Összesen a teljes állami és önkormányzati szektor bérköltsége 2807 milliárd forint volt tavaly. (Mirkóczki Ádám közbeszól.) Vegye már komolyan, legyen szíves, képviselőtársam!

A lényeg az, hogy ha 10 százalékos emelést kívánnak, a GDP közel 1 százalékával emelni kívánnák csak ebben a szektorban, az 280 milliárd forint pluszkiadás, ha 30 százalékkal, akkor annak a háromszorosa, az 840 milliárd forint. Tehát, hogy tudják, miről beszélnek, ha akarnak egy komoly tétet ebben a választási kampányban, és akarnak mondani egy egyszeres-kétszeres bérnövekedést csak a közszférában, akkor szorozzák meg, hogy ennek mi az ára. Nem akarom önöket ezzel megsérteni, nem kell vigyorogni rajta, de ennek ára van.

A költségvetés ma nem bírná el ezt a kiadást. És fokozzuk akkor a problémát; tehát bérunió. Miután Pataki Tamás (sic!) a nyugati bérfelzárkóztatásról beszélt, a bécsi buszsofőrökkel összehasonlítva, a buszsofőrök egyébként Magyarországon közalkalmazottak, egy részük, tehát a három-négyszeres bér Bécsben, ha ezt kell nekik megígérni, ennek az árát tessék megnézni, hogy is gondolják. Időközben hallottuk, most már nincs itt Szél Bernadett képviselő asszony, azt mondta, hogy a GDP 20 százalékát kívánja az LMP oktatásra fordítani. Halleluja! Ez 6000 milliárd forint pluszkiadás az országnak, attól kezdve, ha az LMP kormányra kerülne ‑ ő ezt mondotta.

Érezzük a számokat, hogy a közszférában a béremelésre, az oktatás pluszkiadására egy gyereknek, egy általános iskolásra, egy középiskolásra, egyetemistára 6 millió forintot akarnak egy évben költeni. Nem tudom, hogy lehet ezt elkölteni, egy embernek nem kerül ennyibe az életfenntartása egy esztendőben, de az LMP 6 millió forintot ígér egy magyar tanulóra, hallgatóra, kisdiákra, nagydiákra.

(22.10)

És miután Gyöngyösi Márton képviselő úr könyvvizsgáló és adószakértő is, tudja jól, hogy az adóforintokból kell összerakni mind a költségvetést, mind a béremelések fedezetét. Én hiszem azt, hogy nem szégyen Magyarországon ‑ és tudom ‑ össze­szerelő üzemekben dolgozni. Bár tény és való, hogy egy ingolstadti és egy győri Audi-gyárban dolgozó munkásnak a bére között jelentős a különbség, ezt jól tudjuk. De hát mit tud felajánlani egyébként az önök pártja komparatív előnyként, hogy befektetők érkezzenek Magyarországra, vagy az a magyar vállalkozó, aki most éppen nálunk beruházni kíván, tudjon itthon beruházni? 3-4-szeres béreknél már versenyképtelenné válik minden magyar élelmiszeripari gyártó gépsort vagy bármit gyártó és működtető cég, mindenki versenyképtelenné válik, aki, mondjuk, legyen az gépiparban, legyen az autógyártásban beszállítóként, mindenki versenyképtelenné válik. Higgyék el nekem, ilyen ígérgetésbe nem szabad belemenniük.

Nincs már itt Teleki képviselő úr, én ismerek olyan kiváló cigány embereket, akik a közmunkaprogramban ‑ lehet ezt szidni, lehet ezt ócsárolni ‑ 28 ezer forintból éltek korábban. Ugye, nemcsak a 47-ből, a 28-ból sem lehet megélni, nem lehetett akkor sem, most sem. A fiatalembernek, három gyereke van a jóembernek, amióta a közmunkaprogramba bekerült, a munkabére, a nettó bére, köszönhetően az adókedvezményeknek, amit nyújtott a kormányzatunk, 110 ezer forint volt, amint a közmunkába be tudott lépni. És ez az ember megbecsülte a munkáját. A polgármestere, nem mondom, hogy rajong érte, mert férfi-férfi között ilyen kapcsolatot nem tudok elképzelni, de tiszteli, és a munkáját nagyon nagyra tartja.

A lényeg a lényeg: mindent, amit mondunk, negligálják. Mondom, kampány van, kampány jön, már elkezdték. Tudjuk azt, hogy nem jó semmi, bármilyen intézkedés van, tucatnyi intézkedés van csak a ’15-16-os esztendőkben, ami a munkahelymegtartást, a munkahelyek teremtését és a vállalkozók, munkaadók összehangolását és a munkahelyek megtartását támogatná. Ezeket lehet persze negligálni, de higgyék el, a választók nagy része nem őrült meg teljesen, és nem fog bedőlni semmifajta olyan propagandának, ami mindenáron csak azt hajtja, hogy mennyire rossz itt, menekülni kell az országból. És higgyék el nekem, rossz hírem is van éppen ezért Gyöngyösi Mártonnak, lesz még Magyarországon valószínűleg autógyártó-kapacitásnak a bővülése, és oda kellenek olyan munkások, akik lehet, hogy mérnökök meg technikusok, akik tudnak dolgozni egy ilyen soron. Igaz, hogy nem képviselői fizetésért, nem 1 millió vagy 800 ezer forintért, kevesebbért, de valakinek össze kell szerelni azokat az autókat is, amiket bárhol az országban tudnak gyártani. Csak azt mondom, hogy nem kell ezeket az embereket állandóan azzal szembesíteni, hogy nekik az ország olyan részén kell dolgozni, olyan munkában kell dolgozni, ami összeszerelő üzem, mert az ország idesüllyedt, hogy össze kell szerelni.

Németországban 3 millióan dolgoznak ebben a szférában, tehát nem olyan rossz az, higgyék el nekem. (Mirkóczki Ádám: Egy 80 milliós országban!) Jó, de arányában ott vagyunk mi is, mint ahol ők vannak. Teljesen mindegy, hogy mekkora az ország. Bocsánat, nekik sem esik le a gyűrű a kezükről, úgy tudom. Az tény, hogy több a bérük, de ha önök… (Gyöngyösi Márton: Török vendégmunkásokkal.) Van az, van magyar is, volt jugoszláv tagállamból származó is, tehát van mindenféle. Tehát lényegében, higgyék el nekem, azzal az illúzióval kimenni most a politikai piacra, hogy önök megháromszorozzák-megkétszerezik a munkabérét akár a közszférában, akár a vállalkozói szférában a honfitársainknak, higgyék el, az öngyilkossággal egyenlő. És megkérdezi majd a tisztelt választóját bármelyik képviselőtársam az önök oldaláról, hogy mit választ, hogy adósságemelkedésből származó… (Mirkóczki Ádám: Nem ezt mondtuk!) ‑ de ez fog történni, tisztelt Mirkóczki képviselő úr, ez fog történni. Nincs ma meg rá a fedezet.

Még egyszer mondom: csak a közszféra béremelkedése 10-20-30 százalékos mértékben 270-540 és 840 milliárd forintnyi költség. Ez, higgyék el, nem játék! Meg lehet bolondítani mindenkit azzal, hogy önök meg tudják oldani, de ezt meg kell teremteni adóbevételekből. Kitől vesznek el? Pont azoktól a vállalkozóktól, akik esetleg munkahelyeket tudnak teremteni, fenntartani? Ezt komolyabban kéne venni, ezt a vitát önöknek is, mert ez, amit elmondtak, higgyék el, szerintem ez nem igaz. Ez a kampányban jól mutat, de ezen kívül semmi mást nem ér.

És higgyék el, a termelékenységnövelés, hatékonyság növelése csak úgy fog működni, ha ezeket a lépéseket nem őrült módjára hajtjuk végre, hanem fokozatosan, ahogy a költségvetés is elbírja, meg a vállalkozók elbírják, tudják teljesíteni. Különben baj lesz.

És engedjék meg, hogy miután nagyhét van, és a mondandómat elmondtam, köszönöm, hogy meghallgattak, és végül már nem nevetgéltek, hanem figyeltek is rám, önöknek is és mindenkinek áldott húsvétot kívánok. Mert itt nem a húsvét csak ünnep, hanem a feltámadás is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 355 2017.04.10. 0:57  185-360

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót ismét. Varga képviselő úrnak mondanám, hogy igaza van, szerintünk is komoly béremelésre van szükség, a mértéke a vita közöttünk. Hisz amikor ők a kampányban azt mondják, hogy fel kell zárkóztatni az Unió béreihez, a nyugat-európai kollégáinknak vagy szomszédainknak a bérszínvonalához a magyar béreket, akkor ez nem azt mutatja, amit mi tudunk ma vállalni. Ez önök szerint nagyon lassú lépés, szerintünk sem gyors a lépés, de mégis az ország teherbíró képességéhez mérten lépkedünk a béremelésben. Az a fajta, amit önök… Lehet, nem akar ebben… ‑ azt mondja, hogy húsz év alatt akarják elérni ezt, de a választópolgár nem azt hallja, azt várja, hogy 2018-19-ben az ő bére legyen annyi, mint a bécsi buszvezetőnek, a budapesti buszvezetőé. Ezt várják el önöktől. Én csak erre akartam önt figyelmeztetni, hogy óvatosan ezzel, mert ebből nagy baj lehet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 42 2017.05.03. 3:09  39-62

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/14684. számú, a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz az alábbi hozzászólást szeretném elmondani az önök részére.

Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága 2015. március 12-én a C 1520. számú határozatában hivatalos állami támogatási vizsgálati eljárás megindításáról döntött, ezzel egyidejűleg felszólította Magyarországot, hogy függessze fel a reklámadó sávosan progresszív mértékrendszerének, valamint az elhatárolt veszteségek reklámadóalapból való le­von­hatóságára vonatkozó kedvezmény alkalmazását.

A kormány 2015. május 13-án döntött a rek­lám­adótörvény módosításáról, amelyet az Országgyűlés elfogadott. A módosított szabályozás 2015. július 5-étől alkalmazható. Az új szabályok alapján a korábbi progresszív mértéktábla helyett egységes, 5,3 százalékos adókulcs alkalmazandó azzal, hogy a 100 millió forintot el nem érő adóalaprész után nem kell adót fizetni, ezen adóalaprészig az adó mértéke nullaszázalékos.

Az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott C 6929. számú határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat, nevezetesen annak progresszív adókulcsai, mind a 2015. július 4-éig hatályos, mind az azt követő kulcsok szelektív előnyt biz­tosítanak egyes vállatoknak, így tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítanak hangsúlyozottan az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szem­ben.

A 2015. július 5-étől hatályos módosított szabályozás lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított mértékrendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e. Az elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezés indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek ‑ áll az Unió határozatában.

A kormány e határozat tartalmával nem értett egyet, ezzel szemben az Európai Unió Bírósága előtt jogorvoslattal élt, amit az államtitkár úr már elmondott. Magyarország 2017. január 16-án nyújtotta be a C 6929. számú határozat megsemmisítése iránti kérelmét. Miután a per folyamatban van, ennek ellenére nem halasztó hatályú az Európai Bizottság határozatának végrehajtását illetően, ezért kellett benyújtanunk ennek a törvénynek a módosítását.

Az államtitkár úr elmondta a törvényjavaslat tartalmi elemeit. Így szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy az Európai Bizottság legfontosabb kifogása ezzel kapcsolatosan mégiscsak a kis reklámcégek ellen volt. Tisztelettel kérem a tisztelt Ház min­den frakcióját, hogy frakciónkkal együttesen tá­mo­gassa a törvénymódosítás minden passzusát. Kö­szönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 58 2017.05.03. 1:52  39-62

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak jelezni szeretném, hogy Józsa képviselő úr ismét nekiesett annak a bizonyosnak, és fasizmust és lopakodó diktatúrát kiált akkor, mikor adózni kellene, mondjuk megadóztatni egy ágazatot, amely elég jó fejlődési pályán van, hisz ’13-ban 175 milliárd, ’14-ben 189 milliárd, ’15-ben 194 milliárd, tavaly már nettó 200 milliárd forint fölé ment az éves évi reklámpiac Magyarországon a bevételét tekintve.

Jól működő, fejlődő szektorról van szó. Miért nem lehet adózni? A világ több mint 200 országában adóznak. Ha adóznak, akkor ott is diktatúra van? Fasizmus van, ha adóztatunk valami bevételt, amit másképp egyébként lehet, hogy nem jön vissza a költségvetésbe?

5,3 százalékos adóról volt szó korábban, amire azt mondta Ikotity képviselő úr ‑ bár elment ‑, hogy 17,7 milliárd forintnyi bevétel, azaz csekély volt. Én jelzem, hogy minden bevétel, ami a költségvetést gyarapítja, akár csekély, akár nagyobb mértékű, igenis jó bevétel, azt inkább gyarapítsuk, ne kicsinyelljük le a kis bevételeket.

Az pedig, hogy idehozták most már Mészárost és Simicskát és az RTL-t és mindenkit, kérem szépen, mindenki fog fizetni a bevétele után adót. Tény, hogy nem 5,3-at, hanem 9-et. Még egyszer kérem önöket, hogy a nagy bevételű és a kis bevételű reklámpiaci szereplők is egyúttal fizetni fogják ugyanazt az adót. A nagyon sokat kapó, a keveset reklámozó cégeket is megadóztatja ezután is a törvény, illetve az nem igaz, hogy a kis százaléknak adót kellene fizetni, hisz elmondta államtitkár úr, hogy a de minimis eljárás határain belül hogyan lehet az adót megspórolni, kikerülni.

Úgyhogy tisztelettel kérem önöket, hogy ne kiáltsanak diktatúrát akkor, amikor adózni kell. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 58 2017.05.18. 12:58  1-153

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai és a tegnapi vezérszónoki és képviselői hozzászólásokban nagyon sok állítás, pontosabban hamis állítás fogalmazódott és valószínűleg fog megfogalmazódni a következőkben, amelyek az Országgyűlés előtt lévő 2018. évi költségvetés számaival egész egyszerűen nincsenek összhangban. Engedjék meg, hogy ezekre a ténybeli és tárgybeli tévedésekre magam is újra és újra fel kívánom hívni a figyelmüket.

Hallottuk a nap elején a Szocialista Párt képviselőitől, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat az igazságtalanság és a korrupció költségvetése. Ha az „igazságtalanság” szó alatt azt értik, hogy más a gazdaságpolitikai célja és eszközei a Szocialista Pártnak, mint Magyarország jelenlegi kormányának, akkor ebben szerencsére teljesen igazuk van. Mi hiszünk abban a szocialistákkal szemben, hogy a mai jövedelemadó-rendszer a munkavállalásra ösztönöz. Hiszünk abban, hogy segély helyett mindenkinek jobban meg kell hogy érje munkából megélni. Ha ez igazságtalanság, akkor ezt nekünk, a mai kormánypártok képviselőinek vállalnunk kell. Mert hogy lehet igazságtalan az a költségvetés, amelyik szociális szempontok szerint, a munkavégzésre nem alkalmas vagy alkalmatlan vagy beteg honfitársaink számára is többletforrásokat biztosít 2018-ban?

Kétségtelen, hogy a nyugdíjak emelkedése nem a szocialista-liberális szokások szerint hitelekből, magas államadósságból, extra magas költségvetési hiányból, extra magas inflációból táplálkozik, hanem pont az ellentétjéből: alacsony inflációból, alacsony költségvetési hiányból, reálértékben csökkenő államadósságból teremtődik meg a forrása. A szocialista reflex szerinti igazságtalanság olyan nagy ebben a országban, és szerintük a költségvetési törvény is ezt sugallja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke 2018-ban kétszer akkora minimális alapjövedelmet fog eredményezni és biztosítani, mint amit a szocialisták hátrahagytak 2010-ben. Kétségtelen tény, hogy Varga Mihály miniszter úr Veres Jánoshoz és miniszterelnökeihez képest kissé nem gyávább, hanem bátortalanabb szocialista szemmel nézve, mert azt mondja, hogy csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, és nem akarja hitelekbe hajszolni a magyar gazdaságot, a magyar költségvetést.

Önök azt állítják, tisztelt ellenzéki képviselők, hogy az egészségügyre, az oktatásra, a szociális rendszerre, a rendvédelemre is kevesebb forrást juttatunk. De önök ebben is szinte újra és újra nem mondanak igazat, megtévesztik a magyar embereket és a választóikat. Hisz a magyar egészségügyre 102,3 milliárd forinttal költhetünk majd többet 2018-ban, mint 2017-ben. Az oktatási rendszerünkre 81,3 milliárd forinttal fogunk többet költeni. A közbiztonságra 82,5 milliárd forinttal, a hazai forrásainkból gazdaságfejlesztésre 205,1 milliárd forinttal fogunk többet adni, mint ’17-ben. A leszakadó társadalmi csoportokra 80,7 milliárd forinttal költünk majd többet.

Önöknek csak annyit kellett volna tenniük, hogy fellapozzák az idei és a most előttünk lévő jövő évi költségvetési törvényt, de megtéveszteni a választókat jobb volt és jobb lesz, hisz jönnek a választások. Megértem önöket. Önök simán elfelejtik, hogy Magyarország honnét indult el 2010 májusában: a gazdasági és pénzügyi összeomlás idejéből. Ez súlyos hiba, de a feledékenység gyógyszerrel gyógyítható, még ha politikus is mutatja ezeket a tüneteket.

Nincs bennem illúzió, hogy önöknek tényszerűen el szabad-e mondani az igazságot, hisz a kampányközpontok ezt nem teszik lehetővé, hisz akkor nincs értelme a kormányváltás szükségességével házalni a jövő évi választások napjáig Magyarország polgárai előtt. Ezért például beszélhetnénk a költségvetés 2,4 százalékos GDP-arányos tervezett hiányáról is. És eddig minden évben alatta volt a tényleges hiány, mint ahogy mi terveztük, szemben azzal, mint volt 2010 előtt. Nem mondanak igazat akkor, amikor azt állítják, hogy a magyar gazdaság bővülése a közép-európai szomszédainkhoz képest is alacsonyabb, sokkal rosszabb. De nem merik venni a bátorságot, hogy összevessék a növekedés, a foglalkoztatás, az államháztartási egyensúly, az államadósság, az infláció alakulását akár a teljes, ma még EU 28-ak között is.

De önök is tudják, csak nem merik bevallani a választóiknak, hogy 2017-ben a magyar gazdaság a 28 tagállam közül az ötödik legnagyobb mértékben növekedő gazdaság. Ez 3,6 százalékos kalkulált bővülést jelent. A magyar első negyedéves adat még erre is rácáfolt, hisz ez elérte a 4,1 százalékot. Igaz, hogy Románia előttünk van, de már az is eredmény, ha egy szocialista politikusnak is fáj már, ha a román szomszédok valamiben kicsivel éppen előttünk járnak. A 28 tagállam közül 2017-ben a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi rátát produkálja Magyarország. Mondják el ezt is a választóiknak, amikor nem mondanak igazat számukra és a többi magyar polgár számára.

2010-ben a szocialista örökség többszöröse volt a mai alacsony mértékű 4,1 százalékos munkanélküliségi rátának. A magyar államadósságról is beszélhetnének a választóiknak, hisz 2010-ben több mint 10 százalékkal volt magasabb az uniós átlaghoz képest. Ma pedig mit látunk? Láss csodát, az idén több mint 10 százalékkal lesz alacsonyabb a magyar államadósság, mint az európai uniós átlag.

Önök, tisztelt Ház, bennünket azzal vádolnak, és ebben ellenzéki egység van, hogy a szegénység miattunk van, a mostani kormány miatt nőtt. Igaz, számok, konkrét számok nélkül mondják ezt szabadon. Nőhet-e a szegénység, ha a legalacsonyabb jövedelműek bére növekszik, és a náluk is érvényesíthető családi adókedvezmények javítanak az életükön? Hisz a legtöbb gyermek ma Magyarországon nem a gazdag, hanem a szegény családokban születik.

Tudom, hogy nagyon nehéz elfogadni önöknek, hogy a kormány többletforrásokat von be az adóbefizetések szigorúbb felügyeletével. Tudom, hogy ez zavaró, hisz egy évtizeddel ezelőtt ez nem így történt. Az adókulcsok, a járulékok csökkentése is ellentmond a korábbi évtized filozófiájának. Tudom, hogy önöket zavarja a gyermekek után járó családi adókedvezmények mértéke, léte és bővülése. Tudom, én még tudom, mert benne voltunk, emlékszünk rá, hogy önök ezt is eltörölték 2002 után. Tudom azt is, hogy zavarja önöket, ha a kormány többletforrásokkal rendelkezik és szán ezekből százmilliárdokat a közösségeinkre, akár a határainkon kívül élő magyarok megsegítésére is, hisz önök ezt is elvennék, mint ahogy korábban is elvették.

Tudom, hogy zavarja önöket, hogy a kormány a családok otthonteremtési kedvezményével segíti a fiatal és idősebb családok lakhatási gondjainak megoldását. Ezt a mai napig átkozzák. És nagyon rossz hírem van az önök számára: az erre a célra fordítandó összeg is nőni fog 2018-ban 2017-hez képest is. Tudom, hogy önöket nagyon zavarja, hogy a kormány képes volt, ha még több lépcsőben is, de emelte és folyamatosan is emeli a közszféra dolgozóinak a béreit. Ma már ezermilliárd forinttal többet költünk a közszférában dolgozók béreire, mint 2012-ben. Persze ez lehetne több is, ha nem lett volna az ország csődben 2010-ben, ahova juttatták az elődeink. Mi is keveselljük egyébként, és szeretnénk, ha előbb-utóbb ez nagyobb mértékben nőhetne, de ehhez források kellenek.

Reményeim szerint az idén pedig elindul a béremelés az önkormányzati közalkalmazottak részére is. Ezt a magam részéről kifejezetten kérem, tisztelt államtitkár úr.

Engedjék meg, hogy elmondjam ‑ ha már sokan tették ezt előttem, hivatkozva nem létező vagy létező választókerületükre ‑, mi fog történni a 2018-as esztendőben Bács-Kiskun megye 5. választókerületében, mifelénk, ebből a költségvetésitörvény-javaslatból.

Képzeljék el, Bácsalmáson ipariterület-fejlesztés indul 400 millió forintért munkahelyteremtési céllal, és hozzákapcsolódik egy 800 millió forintos K+F+I, tehát kutatási-fejlesztési-innovációs program, amit négy vállalkozás fog elindítani munkahelyteremtési céllal. Szintén Bácsalmáson bölcsőde fog épülni. A közelben, Bácsszőlősön az egészségház felújítása és annak energiahatékonysági növelése is célként és támogatásként itt megjelenik a költségvetésben.

Balotaszálláson épületenergetikai korszerűsítés fog indulni az iskolában. Borotán ugyanez fog történni az általános iskola felújításával. Császártöltésen csapadékcsatorna fog épülni, mert hisz a község jelentős része víz alá kerül nagy esők idején. Szintén Császártöltésen fejlesztések lesznek az idősek otthonában, illetve az orvosi rendelő felújítása tekintetében. Ugyanígy el lehet mondani, hogy Csikérián az önkormányzati épület ‑ bár ez nem jár együtt munkahelyteremtéssel, de mégiscsak a település egyik legfontosabb épülete ‑ energetikai felújítására fog sor kerülni, de az egészségház korszerűsítésére is sor kerül a következő évben.

Hajóson látogatóközpont fog épülni a ma még lepusztult állapotú, egykor nagyon híres Cabernet fogadó helyén, ami jelentősen fogja növelni a turisztikai vonzerejét Hajós városának. Emellett pedig belterületi csapadékelvezető rendszert fognak kiépíteni a város területén. Emellett még út is fog épülni a hajósi pincefalu és a város központja, illetve a város táblája közötti szakaszon egy rendkívül rossz állapotú úton. De elmondhatjuk azt is, hogy Harkakötönyben, egy kistelepülésen a helyi általános iskola, amelyik a katolikus egyház kezelésében van, szintén felújítja az iskoláját és az óvodáját.

Jánoshalmáról már szó volt itt. Iparterület fejlesztése címén több mint 800 millió forint fog érkezni a városba, és agrárlogisztikai központ és park épül a betelepülni szándékozó vállalkozók számára munkahelyteremtési céllal. Kecelen a város belterületi csapadékvíz-elvezetését fogja a kormány támogatni, emellett kerékpárutat fog építeni Kecel és Imrehegy község között, illetve Kecelen az idősek otthonának bővítésére is nagyon sok támogatást fog nyújtani a mai kormányzat.

Kelebián, kedves képviselőtársaim, a Szent Erzsébet Otthonház idősek otthona rekonstrukciójára fog költeni a kormány sok-sok tízmillió forintot. Kéleshalmán iskola és óvoda fog megújulni a következő költségvetési esztendőben. Kiskunhalason az iparterület fejlesztése indul, újraindítják azt a programot, amely korábban már sikerekkel kecsegtetett. Ugyanígy Kiskunhalason a Thorma János Múzeum a megye egyik legjobb múzeuma lesz, és hazahozzuk Thorma János gyűjteményének nagy részét Magyarországra. Ha eljönnek egy év múlva, akkor fogják látni Thorma János három óriás képének egyidejű, egy helyen lévő kiállítását is. Emellett Kiskunhalason a városháza tornyának, bármilyen furcsa, idegenforgalmi célú felújítása fog megtörténni, és láthatóvá teszi a kiskunhalasiaknak egy nagyon fontos régi vágyát.

(13.00)

Ugyanígy Kiskunhalason lesz csapadékvíz-el­ve­ze­tés, záportározó fog épülni, a Sóstó tavába fogja ve­zetni a város a felgyülemlő sok-sok felesleges vizet. Szintén Kiskunhalason a szegregált városrészek felújítására közel 500 millió forintot fog költeni a kormány, hogy megoldjuk a rászorultak elhelyezését. Szintén Kiskunhalason még útépítés, illetve belső el­ke­rülő út építése fog indulni a Dongérvölgyi út megépítésével, az északi belső elkerülő megépítésével.

Kisszálláson iparterület-fejlesztés fog indulni, egy nagyon szegény településen. Kunbaján óvoda-, bölcsődeépületek energetikai felújítása fog megtörténni jövőre, és lehet mondani, hogy Kunbaján emellett az egészségügyi alapellátásnak egy új színtere fog létrejönni, ami szintén a helyiek kívánsága volt.

Kunfehértón a község központjában csapadékvíz-elvezetés fog megvalósulni, Mélykúton szintén iparterület-fejlesztésre fog sor kerülni, nem beszélve a már lassan épülő feldolgozóüzemről. Szintén Mélykúton a városközpontban, bár államtitkár úr tegnap említette, hogy nem a burkolatokba kell fektetni az uniós forrásokat, de egy korábban nem létező városmag mai megépítésére fog sor kerülni. Szintén Mélykúton orvosi rendelő lesz felújítva nem kevés pénzből, Pirtón pedig az önkormányzat épületének fejlesztése fog teljes mértékben megvalósulni.

Tataházán óvodai csoportok indítására az óvoda fejlesztése fog megvalósulni. Szintén Tataházán az önkormányzat épületének energetikai korszerűsítését nyújtja majd a költségvetés, Tázláron csapadékvizet fogunk elvezetni, hiszen az ma nem tud hová menni a településről, és az egészségház is felújításra fog kerülni Tázláron.

Tompán az idősek otthonának felújítására is sor fog kerülni, Zsanán pedig iparterület-fejlesztésre. Csak ennyit röviden, mert sokkal több minden van még, de egy részükről ma még nincsenek döntések.

Zárszóként, tisztelt képviselőtársaim, azt kérem önöktől, hogy fogadják el a 2018. évi költségvetési törvényjavaslatot.

Szeretném az előttem szóló jobbikos képviselő úrnak elmondani, hogy lesz Jánoshalmán bölcsődei csoportnyitás ebben az évben. A város komoly anyagi gondokkal küzd, de ezt az információt rosszul tudták idehozni elénk. Illetve tisztelettel jelzem, nem igaz az, hogy jobbikos, akár képviselők, akár vállalkozók nem jutnak támogatáshoz. Tisztelettel jelzem képviselőtársamnak, az önök kampányfőnökének alapítványa 18 millió forint támogatást fog kapni egy tanoda létesítésére és bővítésére Jánoshalmán. Csak hogy az információkat tessék biztonsággal, tisztán és nem hamisan közölni a választókkal. Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 278 2017.05.22. 16:13  205-308

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita ahhoz képest, amit vártam, pozitív, és úgy érzem, hogy minden parlamenti képviselő, aki itt maradt, ért a vidék fejlesztéséhez. Úgy van ez, mint a focival, hogy szinte mindenki ért hozzá. De amellett, hogy az lett volna a mai vitanap címe, hogy a magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépések, ez ügyben mindannyiunknak vannak hiányai, hogy erre nem kaptunk kellő választ. Az odaszúrásokon kívül sok mindent nem tudtunk hozzátenni, de jelzem, hogy ebbe a hibába én is beleesek.

Egy dolgot viszont szeretnék nem felróni, csak Harangozó Gábornak volt egy megjegyzése az előző rendszerrel kapcsolatban. Kicsit könnyes szemmel mondta, hogy az mennyire jó volt a vidékfejlesztésnek és a vidéknek. A nagyapám másképp emlékezne arra a korszakra, ha még élne. Ő már tíz esztendővel ezelőtt meghalt, de ő mindenét elvesztette abban a vidékfejlesztésben. Amikor annak idején fiatalemberként hazajött a hadifogságból, mindent elvettek tőle. Ő másképp látta ezt a vidékfejlesztést. (Harangozó Gábor István: Én nem erről beszéltem.) Csak jelzem, hogy mi a véleményem. 43 év után már ő is úgy látta, hogy nem is volt olyan rossz ez a rendszer. (Gőgös Zoltán: Nem volt olyan rossz az a rendszer.) Bocsánat, én arról beszéltem, hogy a nagyapám másképp látja, ha még élne, elmondaná, hogy neki nagyon rossz volt az a vidékfejlesztés, amit abban a rendszerben tapasztalt. De egyébként lehet, hogy a legtöbb dologban egyet fogunk érteni.

A legnehezebb kérdés sok minden más mellett persze az, hogy Magyarország vidéki térségeit milyen úthálózattal lehet elérni, illetve a közlekedés szempontjából milyen lehetőségek voltak, mentek el vagy talán lesznek a következő időszakban. Erről szeretnék pár szót mondani. Megdöbbentő számokat lehet látni, olvasni vagy tapasztalni, ha közlekedünk. Állami kezelésben 31 805 kilométernyi út van. Az hagyján, hogy ez a szám szép nagy, de mellette van 167 500 kilométernyi önkormányzati út. E kettőnek az átlagéletkora 35-40 esztendő. Ez a kettő együtt majdnem ötször körbeéri az Egyenlítőt. Nem beszélve arról, hogy ebben a bődületes útrendszerben, ahogy Sallai R. Benedek képviselőtársam is elmondta, 15 ezer kilométer azonnali felújításra szorul. De még egyszer mondom, hogy azok az utak körülbelül 40 éve nem kaptak semmilyen komolyabb felújítást, állapotjavítást.

Emellett Magyarországon van egy 7600 kilométernyi megmaradt vasúti hálózati rendszer, amelynek az elmúlt hét-nyolc-tíz évben indult meg a rekonstrukciója, ahol van még mit tenni. Az elővárosok mellett én mindenkit biztatok arra, hogy jó lenne, ha a vidéki térségekben is több vasúti felújítás, illetve vasútikocsi-korszerűsítés lenne. Ennek már vannak jelei számtalan helyen, a Stadlernak is köszönhetően vadonatúj járművek, kocsik és vonatok járnak a vidéki térségekben is ott, ahol erre a pálya alkalmas.

Azt is tudjuk, hogy a gyorsforgalmi úthálózatunk nagyon szép fejlődésnek indult a 2000-es évek elején, és ma már 1804 kilométernyi autópálya, illetve gyorsforgalmi út áll rendelkezésre. De ez azt is jelzi, hogy nagyon sok pénzt költöttünk arra, hogy a Magyarországon átrohanó tranzit érdekében építsünk rengeteg utat, ami nekünk is jó, csak a magyarországi úthálózat felújítására nagyon kevés forrás állt korábban rendelkezésre.

Volt-e áttörés, ez elégséges-e? Mindig mindenki azt mondja, hogy a burkolati hibák javítására szánt forrás kevés, de tisztelettel jelzem, hogy Magyarországon a hazai és uniós, de most már inkább csak a hazai forrásoknak köszönhetően ebben az esztendőben 1100 kilométer út lesz felújítva. Ez persze kevés, mert ha ilyen tempóban haladunk, akkor az a 15 ezer kilométernyi úthálózat, ami azonnali felújítást igényel, 10-14 év múlva lesz befejezve, és lehet, hogy lesz olyan útszakasz, ami már nem tekinthető közútnak. De ez is jelentős lépés, hogy egy esztendőben eljutottunk 50 kilométer gyorsforgalmi út építéséig, 200 kilométer főútfelújításig, 1100 kilométer mellékút-felújításig ‑ tehát összesen 1350 kilométer mértékben ‑, nagyon jelentős forrásokat igényel a költségvetéstől. Ez 150 milliárd forint ebben az esztendőben. Ha mindenki azonnali eredményt akarna elérni, akkor a következő évben vagy években évente 1500 milliárdot kellene költeni közútfejlesztésre, hogy legalább a legrosszabb utakat felújítsuk. Csak a költségvetési lehetőségek és a fantázia szab határt annak, hogy ki hogy szeretne, milyen sebességgel utat építeni. De jelzem, ilyen mértékű útfejlesztési csomag, ami előttünk van ebben az évben és lesz a jövő esztendőben, még nem volt.

Nagyon kiemelkedő döntés, aminek nagyon sok megyei jogú város, köztük Békéscsaba, Salgótarján és Eger is örülni fog, ha eljutunk hozzájuk a gyorsforgalmi utak építése végén, hiszen hazánk 2022-ig ezer kilométernyi gyorsforgalmi út építésébe fog belekezdeni, és több mint a fele már hazai költségvetési forrás, hiszen az Európai Unió 2013 után nem támogatta a közútfejlesztésnek főleg az alsóbbrendű útépítési-felújítási programjait, azt mondták, hogy kaptunk rá eleget. De a gyorsforgalmi utak építése is 2006-13 között elmaradt, míg ezzel szemben Romániában nagymértékű uniós forrást vontak be az autópályák építésébe. Nálunk ez elmaradt, és a PPP-konstrukció volt a legfőbb építési forrás, miután a mai napig 240 milliárdot fizetünk évente a PPP-konstrukciók törlesztésére.

Az utakkal kapcsolatban el kéne mondanom, hogy a kerékpárút-építések mértéke ‑ amelyek ma már nemcsak a szórakozást, a turisztikát, hanem sok esetben munkába járást is támogatják ‑ rendkívüli módon nőtt.

Ha úgy vesszük, hogy minden út mellé lehetett volna kerékpárutat építeni, akkor legalább 35 ezer kilométernyi kerékpárúttal kellene rendelkezni. De az, hogy öt év alatt képes volt az ország 1200 kilométert meghaladó hosszban építeni kerékpárutat, az kiemelkedő. Ennek a tempóját lehet, hogy fokozni kell, de ennek a forrásoldalára is nagyon kemény hazai költségvetési pénzeket kell majd befektetni, hiszen az Európai Közösség ezt már nem fogja támogatni.

(20.30)

Amit szeretnék itt még megjegyzésként elmondani, nem a vitát akarom esetleg fokozni vagy vitatkozni mindenáron mindenkivel, a munkahelyteremtés fogalom kimondása sokak részéről megjelent a vitában, mondandójában. Ez minden politikus számára nagyon jó fegyver, revolver, ha éppen úgy látja, hogy a másik oldal ezt nem jól végzi. Kérem szépen, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos döntés egy vállalkozó részéről, hogy 1, 10, 100 vagy 200 főt, vagy akár több ezer főt foglalkoztasson, az nem megy egyik napról a másikra, ki sem lehet kényszeríteni. Még az adórendszerrel sem nagyon lehet kikényszeríteni.

Számtalan ügyet tudok a saját tapasztalatomból, korábbi képviselői mivoltomból, meg a napokban is látom ezeket. Egy komoly cég, tudnék sorolni neveket, de majd egyszer talán mód lesz rá, ha reklámot is kell nekik adnom, hogy hogyan döntöttek, mondjuk, arról, hogy fölvegyenek majdan 350 embert, és elköltsenek 13 milliárd forintot egy feldolgozó építésére. Hiszen az élelmiszeripar fejlesztése a vidék egyik megmaradási záloga. Hát, ’13-ban döntötte el a vállalkozó, hogy gondolkodik rajta, és ’18 vége lesz, tehát több mint öt év eltelik, mire a beruházás megvalósul, és be tudja kapcsolni valaki a zöld gombot, az indítógombot, hogy induljon az első jószág levágása.

Óriási idő kell, míg egy vállalkozó a tőkét összeszedi, a támogatást megszerzi hozzá, a hiteleket le tudja a bankokkal tárgyalni, és mellette pedig az építéssel is rengeteget kell bajlódnia. Tehát az, hogy munkahelyteremtést kérünk számon minden kormányzati ciklusban minden kormányon, helyes, de azt tudni kell, hogy ez nem gyerekjáték. Én magam már láttam ezt.

Van egy vállalkozásunk a választókerületben, nem akarok mindenáron a településre hivatkozni, hogy én honnét jöttem, de ha már mindenki elmondta, akkor Kiskunhalas és Jánoshalma közötti településrészről van szó. Van egy magyar traktorgyártást elindítani, újraindítani szándékozó cég, családi vállalkozás. Hét éve kezdte el tervezni azt, hogy a Dutra traktor magyarországi újragyártását elindítsa. Az idén év végre készülnek el az összes engedéllyel, hogy elkezdhesse. De irgalmatlan munka lesz számukra, hogy ennek a régi magyar traktornak a modern konstrukcióját magyar technológiával, magyar know-how-val, tudással megerősítve a piacon el is tudja adni. Hiszen a versenytársak rendkívüli módon erősek, illetve a keleti szektorból, a keleti országokból, Ázsiából és Belorussziából számtalan gép érkezik, ami lehet, hogy olcsóbb, mint a magyarországi gépek.

Szóval, irgalmatlanul nehéz egy komolynak tűnő céget is, egy traktorgyártó agráripari üzemet, egy agrárgépeket gyártó üzemet létrehozni. Szükség van rá, mindenki tudja, hogy kellenek a gépek, pláne magyar gép magyar munkaerőtől elkészítve, valószínűleg sikeres projekt lehetne, de irgalmatlanul nehéz lesz elérni ott is azt, hogy emberek százai jöjjenek újra dolgozni, nemcsak azért, mert kevés a munkát vállalni kívánó honfitársunk, hanem egyszerűen irgalmatlan munka eljutni egy új munkahely megteremtéséig is.

Elhangzott az élelmiszeripar fejlesztése. Igen, itt ne felejtsük el, hogy a 2004-es csatlakozás után Magyarország gyakorlatilag föladta szinte teljesen az élelmiszeriparát, mondhatni, ami vidéki kisebb térségekben megvolt még. Mindenki a növénytermesztésbe fektette azóta a pénzét, és ennek az a következménye, hogy micsoda nagybirtokok jöttek létre az országban. Óriási hibát vétettünk, amikor hagytuk, hogy a magyar élelmiszeripart fölszámolják, mindenfajta támogatásért.

Csak egy példát, amiben talán Gőgös képviselő úr is megerősít. Amikor volt a diverzifikációs program 2004 után, a cukoripar megszüntetése érdekében kaptunk 21 milliárd forint támogatást az Európai Közösségtől, hogy kifizessük a gazdákat meg az angol, amerikai cégeket. Na most, a kabai cukorgyár újraindítása 100 milliárd forintba fog kerülni, ha valaki ezt egyszer megcsinálná. Tehát 21 milliárdért odaadtuk a magyar agrárium aranytojást tojó tyúkját, és ezt sikerként könyvelték el a gazdák, hiszen kaptak támogatást egyszeri alkalommal, és utána szinte vége lett.

A másik, hogy a szövetkezésekről szó esik. Én tagja voltam már három szövetkezésnek, nem voltam egyikben sem vezető, amelyiket tönkretették az orrom előtt, és kilopták a pénzeinket. Nagyon nehéz a magyar embereket rávenni ma már arra, hogy szövetkezzenek, hiszen minden eresztékében ropog ez a rendszer. Most éppen olvastam egy nagyon régi írást, hogy még a ’30-as években, a múlt század elején is, meg még egy századdal korábban, annak a vége felé mindenki Dániába járt tanulni, hogy is kéne a dán módszereket alkalmazni.

A mai napig járunk Dániába, és semmit nem tudtunk megvalósítani belőle. Egyszerűen nem vagyunk rá alkalmasak. Vagy nem tudom, mi van velünk, magyarokkal, de mi a szövetkezésbe csak belebukunk, és vagy erőszakkal, vagy másképpen tartanak bennünket ott. Hogy ezt hogyan lehetne fentről vagy alulról megszervezni, nagyon nehéz. Példákat tudok felhozni, hogy mennyire nehéz egy klasszikus európai minőségű tészt, termelő-értékesítő szövetkezetet létrehozni.

Igaza van Sneider képviselő úrnak, bocsánat, alelnök úrnak, hogy a turisztikai fejlesztéseket hozza elő, ezen belül is a termálturizmust. Ez egy óriási lehetőség Magyarország számára. Csak jelen pillanatban a struktúra úgy alakult, hogy amikor volt az első fejlesztési időszak, abban volt rengeteg forrás a termálturizmusra és a spák, fürdők fejlesztésére. Ezt ma már nem engedélyezi az Európai Közösség, de ha valamit tényleg kellene a turisztikában fejleszteni, ez igenis beleférhet. De csak akkor, ahogy ön is mondta, hogy marketing nélkül az égvilágon semmit nem érnek ezek a fejlesztések, nem beszélve persze a szálláshelyfejlesztésről és egyéb fejlesztésről. Rengeteg minden van hátra, de ne felejtsük el azért, hogy a magyar történelem és kultúra is nagyon sok külföldit vonz Magyarországra, nem csak a fürdőkre kell majd koncentrálni. De igen, igazuk van, ebben is nagy jövő van. Magam is ezt hiszem, és már láttam ennek sok-sok pozitív eredményét.

Egy érdekes dolgot elmondanék, hogy azért lássuk, hová jutottunk mi például Bács-Kiskunban. 2003-ban még 289 ezer termelő élt, persze voltak az őstermelők is sokan, akiket megemlített itt Teleki képviselő úr. Voltak a nagyobb meg a kisebb gazdaságok. De ez 2010 elejére 29 800-ra csökkent le. El kellett volna némulni a teremnek, csöndnek kéne lennie. Tizedére zuhant Bács-Kiskunban az agrártermelők száma, kevesebb mint hét esztendő alatt. Az európai uniós csatlakozástól nem ezt vártam én magam sem, hogy ez így fog történni. Ez történt, eltűnt a termelők 85-90 százaléka, és ez brutális.

Az elvándorlás is szóba jött, bántólag is, meg valaki részéről komolyabb érvekkel is alátámasztva, hogy mi miért van. 2004 májusa után, akkor Bácsbokod a választókerületemhez tartozott, abban az évben 56 fiatal meg idősebb honfitársunk ment ki, mert ki lehetett menni már Nyugat-Európába, és otthagyta a falut. A következő évben megint körülbelül ennyi ember ment el. Sokan ezt várták az európai uniós csatlakozástól, hogy a szabad munkaerő-áramlásnak helye van, és menni akarnak. Mentek is, pláne, akik német ajkú vidékekről származtak.

Az elvándorlás egyébként a mértékét tekintve az ország szegény térségeiből mindig megvolt Nyugat-Európába is. A mi térségünkben, csak jelzem, 1990-ben 48 ezer szavazópolgár volt az akkori választókerületünkben, Bács-Kiskun 10. választókerületében, Bácsalmás körzetében. Ez lement 33 ezerre 2006-ig. Tehát brutális mértékű volt a rendszerváltás óta az elvándorlás. Ezt lehet ragozni minden irányban, de szerintem ezt nem tudtuk elkerülni. De még mindig jobban állunk, mint a románok vagy a lengyelek.

És a sort zárnám, megköszönve a figyelmüket lassacskán. Teleki képviselő úrnak szeretném elmondani, ha itt lenne, de tolmácsolják neki, hogy nagyon szívesen várnám Kiskunhalasra. Nagyon komoly felzárkóztató programot indított a helyi önkormányzat, a helyi szakképzési központban, centrumban nagyon komoly számban roma, cigány lányok és fiúk tanulnak, szereznek képzettséget. Ne felejtsék el, ma már két szakmát is lehet egy 18 év körüli magyar fiatalnak ugyanabban vagy másik iskolában az első megszerzése után úgymond ingyen, nappali körülmények között megszereznie, még nem felnőttképzésben. Tehát a kapuk nyitottak.

A szakképzési rendszer szerintem jobb, mint volt. Egy hibát követtünk el mi, magyarok összesen, amikor 2003 tájékán úgy hívták az oktatási minisztert, hogy Magyar Bálint, aki szétverte a magyar szakképzési rendszert annak idején. Ez ősbűne a magyar politikának. Megköszönöm figyelmüket, higgyék el, nem volt a vita értelmetlen. Köszönöm, hogy engem is meghallgattak türelemmel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 111 2017.06.13. 1:42  104-115

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány bérintézkedéseinek eredményeképpen és következtében, hogy tisztázzuk a kérdést, 20 ezer felsőoktatásban dolgozó oktatónak és tanárnak, tudományos munkatársnak továbbra is külön illetménytáblája van és növelt illetményalapjuk van.

(14.40)

106 ezer pedagógus most már szintén külön illetménytábla alapján kapja éveken keresztül növekvő illetményét. 95 ezer orvos és egészségügyi közalkalmazott illetménytábla alapján, de magasabb bértételek szerint kerül díjazásra. 65 ezer szociális, 20 ezer kulturális és 15 ezer rendvédelmi és honvédelmi közalkalmazott a képesítése és gyakorlati ideje alapján differenciált illetménypótlékban részesül. Megállapítható, hogy a 450 ezer közalkalmazottból mintegy 375 ezer fő már nem vagy nemcsak a közalkalmazotti illetménytábla alapján kerül díjazásra. Szétvált az illetménytábla és a mai bérek közötti különbség miatti bérjuttatás.

A kormánytisztviselők körében az illetmények növelésére az állami tisztviselői életpálya bevezetésével, annak részeként kerül sor. Tisztelettel jelzem a képviselőtársaknak, hogy a fentiek és sok minden más együttes hatásaként, a béremelések hatásaként a minimálbér-emelés és a garantált bérminimum emeléseképpen a közszférában dolgozók reálkeresete átlagosan 25 százalékkal nőtt a 2010 és 2016 közötti hat évben, szemben a 2002-2010 közötti nyolc év alatt megvalósult 7,7 százalékos reálnövekedéssel.

Ha az a kérdés, hogy a bér, amit kapnak a közszférában dolgozók, elég-e vagy magas-e, azt mondjuk, hogy nem elég és nem magas, ez nem kérdés számunkra sem, de mindent a költségvetés és az ország teherbíró képességéhez kell viszonyítani, ezért kérem mindannyiukat vérmérsékletüknek a csillapítására. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 26 2017.09.19. 3:50  21-45

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénymódosítással gyakorlatilag egy hasznos törvény finomítását, újrahangolását végezhetjük most el. Ha bárki jár-kel az országban, ahogy elmondta előttünk államtitkár úr is, számtalan helyen tapasztal olyan anomáliákat, hogy egy településen oda nem illő épületek tömegét, rosszul festett, nyílászárócsere-programmal rosszul ellátott épületek tömegét találhatja. Gyakorlatilag Magyarország utolsó 25-27-30 évében jellemzővé vált, hogy mindenfajta irányítás nélkül tudtak a településeken lakók, a magyar polgárok akár egy felújításba, akár egy új építésű ház építésébe fogni. Számtalan rossz példát tudunk hozni akár külföldről is, de az egyik legeklatánsabb példa, bár nem magyarországi, hanem éppen erdélyi: ha mondjuk, a bánffyhunyadi bekötő, bevezető útszakaszra valaki visszaemlékszik, ha ott lett volna egy településvédelmi terv, akár egy kézikönyv, akkor azokat a fantasztikus indiai épületeket nem lehetett volna felhúzni. Ilyenekre számtalan helyen lenne igény az országban, félő, nálunk is, magyarán ezt nem lenne szabad nekünk megengedni.

A törvény gyakorlatilag minden szempontból a technikai módosításokat tartja szem előtt, tehát itt már egy új javaslattal nem is érdemes foglalkozni. Azt is látni kell, hogy a szakmai szervezetekkel az egyeztetés megtörtént minden soron az elmúlt hónapokban folyamatosan. Éppen azért, hogy figyelembe legyen véve a települések pénzügyi helyzete is, illetve a kistelepülések helyzete, ezért volt szükséges a támogatásuk, hogy ezt az arculati kézikönyvet elkészíthessék. Emellett folyhatott nyugodtan a településképi rendelet megalkotása. Ezt továbbra is előtérbe lehet helyezni, illetőleg ez a leggyorsabban elvégezhető munka a törvényben fogalmazottak szerint.

Az arculati könyvvel kapcsolatosan a hosszabbításnak éppen az az értelme, hogy átfogó, mindenki számára elérhető, mindenki számára gyakorlatilag példát mutató arculati kézikönyvek jöhessenek létre. Számtalan olyan projektet lehetett látni az elmúlt években az ország különböző, több tízezer beruházása tekintetében, amikor is egy arculati könyv nemcsak azt tudta meghatározni, hogy egy projektben milyen elemeket, milyen betűtípusokat tudnak használni, hanem még egy kórház építése tekintetében, illetve a felújításhoz is új szabályokat tudott felállítani egyébként a korábbi években az ilyen más típusú arculati kézikönyv megvalósítása, illetve használata.

Az építési hatósági feladatot ellátó államtitkárság részéről, ahogy már mondtam, a folyamatos egyeztetés megtörtént, tehát a szakmai szervezetek minden javaslata megvitatásra került. Ezen túl fontos kérdés, hogy mégis miért kell kitolni egy évvel magának a helyi védelmi rendeletnek az alkalmazási szabályait, és miért nem ez év december 31-ével zárul le ez a folyamat. Számtalan helyen az országban még 2000 előtt készültek el a helyi építési szabályzatok, általános rendezési tervek. Ezeknek legnagyobb része, illetve szinte az összes a jövő évben lejár, ezért is célszerű volt, hogy mind a jogfolytonosság, mind az utolérés szempontjából egymást elérjék ezek a fontos rendeletek. Magyarán ez a mostani módosítás, ami előttünk fekszik, nem szól másról, mint hogy segítsük a kisebb települések munkáját, segítsük ezt a munkát hatékonyan elvégezni, és Magyarország települései a településképi rombolások utáni időszak végeztével újra visszanyerjék akár falusi, akár kisvárosi jellegüket, és ehhez adjunk meg mindenfajta segítséget. Ezért is kérem, hogy a törvénymódosítást mindenki támogassa. A magunk részéről támogatni fogjuk. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 38 2017.09.19. 1:55  21-45

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztázni szeretnék pár kérdést Varga képviselő úr felé. A határidő-módosítás február 15-re ad lehetőséget arra, hogy még ki tudja helyezni az MSZP is a különféle reklámozó helyszínekre a reklámozó felületeket. Tehát könnyítést adunk ezzel, ha nincs elég plakáthely a tisztelt MSZP-nek.

De a települések 50 százaléka elvégzi ezt a rendeletalkotási munkát, tehát higgyük el, ha a Miniszterelnökség ezt felmérte, október 1-jéig a legtöbb település ezt elvégezte és elvégzi. Nagyon fontos tisztáznunk, hogy a települési rendeletet megalkotó önkormányzatok nem vitathatják a reklámhordozó felületen elhelyezett reklámok minőségét és tartalmát. Ezt tisztázzuk! Nem tud beleszólni a polgármester abba, hogy éppen ki hogy akar kit gyalázni majd akár február 15-től vagy a későbbi időpontban a kampányokban.

Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak azt szeretném mondani, hogy idő volt a megalkotásra,’16 óta eltelt egy esztendő. Tehát aki akarta, meg tudta alkotni, ha volt pénze, akkor is, ha nem, akkor is, mert most megkapta a támogatást. Magát a rendeletet, magát a kézikönyvet is, miután drágább és nagyobb munka sokaknak, támogattuk, de a települési önkormányzat kapott lehetőséget a kitolására. Az, hogy nem vettek részt a lakosok, a polgárok ezeken a településirendelet-alkotó közösségi fórumokon vagy éppen a közmeghallgatásokon, nem a törvény hibája szerintem.

A harmadik gondolat, hogy politikai mészárszéket akarunk-e. Kérem szépen, a helyi építési szabályzatokat nem szüntetjük meg. Azok élnek, a településkép-védelmi rendeletnek az előzővel koherensnek kell lennie. Szerintem itt nem lehet mészárszékről beszélni, és nem kéne ennyire lenézni a településvezetőinket, mert nem akarnak pallossal járni, nem akarnak beleszólni ilyen dolgokba, amiket ön felvetett. És higgyék el, vigyáznak a települések épített örökségére, a polgármesterek többsége biztosan vigyáz rá, vigyázni fog rá. Köszönöm szépen a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 57 2017.09.25. 1:56  56-59

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A választókerületemhez tartozó Mélykúton alig két héttel ezelőtt került sor a HUNENT Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. új üzemének alapkőletételére. A mélykúti beruházás 350 új munkahelyet hoz létre, 12,6 milliárd forintba kerül, amihez a magyar kormány 4,4 milliárd forintos támogatást biztosít. Ez egy rendkívül korszerű üzem lesz, amelyhez fogható kapacitású és technológiai fejlettségű kacsa- és libavágóhíd egész Európában kevés van. A zöldmezős beruházás 8,8 hektáros telkén a beépített terület több mint 18 ezer négyzetméter lesz, és jövő októberig felépítenek egy víziszárnyas-vágóhidat, egy feldolgozó üzemet, egy hűtő- és fagyasztóházat, valamint egy szennyvíztelepet.

A befektető HUNENT Zrt. árbevételének közel kétharmada exportból származik. Bár a cég legnagyobb exportpiaca az Európai Unió és azon belül is Németország, fontosnak tartom, hogy miután augusztus végén Magyarországot újra madárinfluenzától mentes területté nyilvánították, a magyar kacsa-, liba- és baromfitermékek visszatérhetnek azokra a távol-keleti piacokra is, ahol a magas minőségük miatt rendkívül kedveltek voltak.

Tisztelt Államtitkár Úr! 2010 valódi vízválasztó volt a térségünk életében is. Ezen a vidéken a rendszerváltás óta szinte senki nem akart befektetni, ami számos, több ezer munkahely megszűnésével járt együtt. A Fidesz-KDNP vezette kormánynak azonban sikerült megfordítania ezt a tendenciát: 2012 óta már több mint ötezer új munkahely jött létre a térségünkben, a választókerületünkben. Sokan élnek itt a mezőgazdaságból, és helyesen fogalmazott az alapkőletételen Szijjártó Péter miniszter úr, amikor azt mondta, hogy bár a magyar gazdaság gerincoszlopát az autóipar jelenti, a lelke mégiscsak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.

A magyar gazdaság vidéki területein még sok lehetőség van az élelmiszeripari fejlesztésekre. Ennek további fejlesztéseihez kérem miniszter úr, állam­titkár úr és a külgazdasági tárca további hathatós segítségét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(13.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 204 2017.10.16. 2:01  203-214

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2010-es kormányváltás után a magyar emberekkel közösen a polgári kormánynak sikerült az országot talpra állítani, majd a tartós és kiszámítható növekedés útjára állítani. A statisztikák, elemzések és a nemzetközi hitelminősítők véleménye is egyértelműen alátámasztja, hogy Magyarország jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt hét évben. Ugyanilyen pozitív eredményekkel szolgál és sikerrel kalkulálhat majd a hazai turizmus is. A belföldi szálláshelyek forgalmának folyamatos növekedése, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasszámának évek óta tartó kétszámjegyű emelkedése mind azt mutatja, hogy az elmúlt években robbanásszerű érdeklődés és növekedés mutatkozik a magyar turisztikai desztinációk iránt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem elég azonban, hogy hazánk egy gyönyörű, biztonságos és - mondhatni - ár-érték arányában kedvező adottságú, vendégeket vonzó ország, fontos, hogy a magyar emberek és az ideérkező külföldi turisták minőségi szálláshelyeken töltsék el szabadságukat, és első osztályú gasztronómiai, kulturális vagy éppen rekreációs programok emlékével térjenek majd haza hazájukba, otthonaikba. Ha ezt sikerül elérnünk, garantált, hogy hosszú távú és egyenletes növekedéssel lehet majd számolni a turisztikai szektorban is. Itt azonban fel kell hívjuk a figyelmet a kormány által nyáron bejelentett programra, a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukcióra, amely egyes vélemények szerint minden idők legnagyobb turisztikai és szálláshelyfejlesztési programja lesz.

Kiemelten fontosnak tartom, és nem érdemes kisebb célt sem kitűzni, mint hogy felvegyük a versenyt a nagy és népszerű európai turistaparadicsomokkal, hiszen Magyarország ezredévnyi történelme, gasztronómiája, kultúrája, gyógyvizei és természeti kincsei messze földön híresek és elismertek. Így abszolút versenyképes a kínálatunk más versenytársaink mellett is.

A fentiekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy milyen lehetőségeket kínál a hazai turizmus szereplői számára a Kisfaludy szállás­hely­fejlesztési konstrukció, és mit kínálhat a Dél-Alföld és benne Bács-Kiskun megye számára. Köszönöm előre is megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 212 2017.10.16. 0:50  203-214

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Két kérdést tennék még hozzá. Ma elhangzott a konferencián, kint az expón, hogy a magyar tanyavilágnak is lehetősége nyílik ebben a szálláshelyfejlesztési konstrukcióban a még meglévő, el nem pusztított tanyák egy sorát, nagy részét felújítani. Ez azt is jelenti akkor, hogy ez egy terjesztési lehetőség, hogy nemcsak a kiemelt régiók, hanem más térségek számára is ez a konstrukció adott lesz. Egy ilyen támogatásintenzitással, hitellehetőséggel ez a jó konstrukció, tény és való, hogy a 20 százalékos növekedés mind a forgalomban, mind pedig a nettó eredményben meg fog mutatkozni a vállalkozók számára, magyarán az új desztinációk létrejöttének lehetősége, mondhatni, a magyar tanyavilág számára is, Bács-Kiskun közepén és végein lehetőségként kínálkozik. Köszönöm szépen a válaszát előre is. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 262 2017.11.06. 7:13  183-272

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A patkóban bár most kevesen vagyunk, biztosan mindenki találkozott, találkozik és a napokban is találkozhat devizahitel-károsultakkal. Ez valószínűleg még sokáig így lesz, hisz a megoldások egy része, mert elhangzott egy-két javaslat is, kivitelezhetetlen. Emiatt óvatos lennék kedves Demeter Márta helyében is, ha ilyen ígérettel áll majd az LMP a választók elé, hogy felvállalja a kormányzat az 1800 milliárd forintnyi hiteltartozások kifizetését.

Jelzem, Hadházy Ákos nem olyan régen, szeptember végén ígérte meg, hogy 6000 milliárd forintra emelik a kutatásokra szánt forrásokat. Ez körülbelül ötször annyi, mint amennyit elköltöttünk eddig. Ez már évi 6000 milliárd, 5000 milliárd a különbség a jelenlegi forrásokhoz képest, tehát 5000 milliárd forint pluszforrást igényel, plusz az 1800 milliárd bármekkora éves bontásban is. Azért ne álljunk a Medgyessy-Gyurcsány-páros mellé! Önök ne álljanak mellé, ha esetleg kormányra kerülnek, mert ők már sikeresen bedöntötték az ország költségvetését és az ország gazdaságát. Ez óvatosságra inti önöket is a tekintetben, hogy ilyen ígéretekkel nem szabadna a választók elé állni.

Viszont tény és való ‑ ahogy azt elmondták önök, ellenzéki képviselők, illetve mi, kormánypárti képviselők is ‑, hogy tényleg felért egy világháborús katasztrófával a családjaink pénzügyi helyzetére nézve a devizakölcsönök ügye.

(19.20)

Hiszen 2003 április tájékától tilos volt támogatott forinthitelből lakásépítést támogatni, illetőleg a lakásvásárlás. Én magam még az utolsó pillanatban szerencsés voltam és fel tudtam venni, a banki tanácsadóm szerencsés emberré tett azzal, hogy lebeszélt a devizaalapú hitelről, hogy ostobaság lenne a részemről egy másik állam, illetve az Unió pénzéből hitelt felvenni, az ő pénzét használni, mikor van magyar forint és van még támogatott hitel. Igaz, hogy senki nem beszélt ma a forintban eladósodottakról, mert egyébként számukra is, ami 30 ezer forintos hitel, az most 69 ezer forint havonta plusz még a mindenfajta járulékos költségek, tehát ott is megduplázódott a törlesztőrészlet, csak valószínűleg kicsit csöndesebbek, mert nem érint annyi embert. Ne felejtsük el, hogy 250 ezer magyar ember, család vett fel, mondjuk, olyan devizaalapú hitelt, ami lakásépítésre, -vásárlásra szólt.

A többiek viszont, döbbenetes, és éppen ezért tragikus az ügy, autóra, felesleges eszközökre, plazmatévére, van, aki tengeri útra meg ilyenekre vették fel ezeket az irgalmatlan drága hiteleket. Én őket nagyon sajnálom. Ugyanúgy jártak, mint az amerikai kontinensen az Amerikai Egyesült Államok polgárai, akik szintén hasonló célokra vettek fel ingatlanalapú, jelzálogalapú hiteleket. A csőd őket is elvitte.

Itt a kérdés, nem visszamutogatva, de tény: a magyar államnak 2010. június 6-án, 7-én ‑ a dátumokat elmondták az előttem felszólaló ellenzéki képviselők, amikor is emlegették, hogy Kósa Lajos és Szijjártó Péter mit mondott a közvélemény előtt ‑, ne felejtsék el, hogy abban az időben egy kanyi vasa nem volt az új magyar kormánynak, hogy fizessen bármit.

Ne felejtsék el, hogy 2010-2015 között a magyar kormánynak, az első és a második Orbán-kormánynak évi 3000 milliárd forintot meghaladó adósságtörlesztés volt az osztályrésze. Azért az óriási pénz, amit ki kellett köhögni, ki kellett fizetni. Ezt ne felejtsék el, mert úgy beszélünk a devizacsapdába került honfitársaink ügyéről, hogy közben a kormány és a magyar állam költségvetése, a magyar állam egésze fantasztikus méreteket öltő tartalékokkal rendelkezett, amikor minden aranyból volt, kolbász volt a kerítés alapanyaga, és elfelejtik azt, hogy a csődből kormányoztuk ki közösen az országot.

Éppen ezért azt a méltányosságot kérem mindenkitől, hogy azért ez nem egy olyan egyszerű történet volt, hogy a 6000 milliárdot meghaladó, a tőkerészét tekintve 6000 milliárdot meghaladó devizahitel-rendezést csak úgymond rálőcsölni a mostani kormányzatra, hogy oldja meg ezt a súlyos problémát. Ennek a megoldására a források eddig nem voltunk előttünk, és itt van szerencséje az LMP-s ígérethalmaznak, hogy most már abban lehet gondolkodni, hogy tegyük fel, ha az ország növekedési pályája nem szakad meg a következő esztendőben valami katasztrofális választási eredmény miatt, és meg lehet tenni azt, hogy esetleg gondolkodhat a következő kormány valamiféle segítségről, én magam is szívesen lennék a támogatója egy ilyen lehetőségnek. De ne felejtsük el azért, hogy a törlesztési morált, illetve az adómorált is rendkívüli módon sérteni fogja egy ilyen döntés, de próbáljuk meg. Ha volna rá pénz, én magam is megszavaznám ezt, tisztelt képviselőtársaim.

A másik, ami fontos, hogy ne felejtsük el, hogy a 2008-as dátum kapcsán, talán október 8-án történt, amikor az OTP bezuhant, az OTP részvényei gyakorlatilag 22 százalékra, ha jól emlékszem, ennyire zuhantak be. Három nappal később a svájci frankos hitelünket, amit felvettünk annak idején fejlesztésre ‑ 145 forint értékben vettük fel ‑, már csak 185-ért tudtuk törleszteni, beváltani, forintosítani, mert szerencsére nekünk devizaalapú volt, a bank devizát adott a mi önkormányzatunk számára. Óriásit lehetett vele egyébként kaszálni, ha úgy vesszük, de ennek ára volt a végén, tehát ez első pillanatra látszólagosan jó volt.

De lehet, hogy akkor éppen az a döntés, ami az ország költségvetését bedöntötte gyakorlatilag, és jött a 25 milliárd dolláros uniós, világbanki és IMF-es segítség, ne felejtsük el, ez a mai napig pusztítja mindannyiunk életét és lehetőségeit. De hogy ne vegyem el a szót az államtitkár uraktól, hogy szólhassanak, Cseresnyés államtitkár úr szeretne még a vitában szólni, és kérték, hogy adjak neki időt, amikor a bíróság vagy a Kúria úgy döntött, hogy az adós a felelős, és gyakorlatilag az ő problémája az árfolyamveszteség és az árfolyamkockázat, ennél a döntésnél sok minden elúszott. Én amikor ezt meghallottam, ezt katasztrófaként éltem meg, a mai napig is, mert a Kúria, amit talán Staudt Gábor képviselő úr mondott, hogy mi befolyásoljuk a bíróságot. Bár tudtuk volna befolyásolni! Nem ezt a döntést akartuk mi sem, tisztelt képviselőtársaim.

Zárszóként: sokan azt mondják, hogy ez nem jó, tisztelt Vágó Sebestyén képviselő úr, amikor segítséget nyújtunk ahhoz, hogy magyar családok, leendő családok vállaljanak gyermekeket, hogy a mi közös jövőnket megalapozzák. Erre azt mondani, hogy nem jó ‑ korábban nem volt ilyen! (Vágó Sebestyén közbeszól.) Először is, nem volt ilyen. Kettő: azt ne várjuk el most már, pláne a devizakölcsönök után, hogy nullaszázalékos önrésszel, gyakorlatilag pénz nélkül kezdjünk hozzá bármihez. Vannak barátaim, kisemberek, nagyemberek, a mai napig fizetik a mi autónkat, a Suzuki Swiftjüket, tíz év után is, mert nem bírták még kifizetni most sem. Kétszer-háromszor fizették ki a kocsi árát, mert ilyen kölcsönt vettek fel a bankjuktól. Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 252 2017.12.04. 6:01  203-284

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyugtatót kellett volna bevennem Szilágyi György hozzászólása alatt, mert kellőképpen idegesített az, amit elmondott. (Derültség a Jobbik soraiból. ‑ Szilágyi György: Ne haragudj!) Gyakorlatilag ide hazudott az ország közvéleménye előtt olyan dolgokat… (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Rossz az idegrendszered!) Lehet, hogy rossz az idegrendszerem, igen, így van, kedves Staudt képviselő úr… (Dr. Apáti István: B-vitamint kell szedni! ‑ Derültség a Jobbik soraiból.) Elnök úr, kérem, hogy intse őket rendre! Köszönöm szépen.

Először is a pénzelszórásról beszélt az előttem szóló képviselő úr, előtte a másik két párttársa szintén hasonló húrokat pengetett. Akkor kezdjük elölről! Volner János azt gondolta, azt mondotta, hogy az iskolarendszer annyira szét van verve, hogy jelen pillanatban, és engedjék meg, hogy hazabeszéljek, csak mifelénk 18 iskolát újít fel a kormány, és további négyet már felújított, általános iskolát és középiskolát. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Persze, persze, persze, ez nem fontos, ez nem része az iskolarendszernek, hogy az iskolát felújítjuk, nem fontos, hogy hol tanítanak a pedagógusok és a gyerekek hol tanulnak. Kétségtelen tény, hogy egy XXI. századi párt számára valószínűleg az interneten való oktatás fontosabb, de higgyék el, kell hozzá iskola meg iskolapad is. Jelen pillanatban Bács-Kiskun megyében az összes szakképző intézményünk mindegyikének, mindegyik iskolának a tanüzemeit felújítja a kormányzat és fejleszti. Tehát fejleszti.

Azt mondta Z. Kárpát Dániel bizottsági elnököm, hogy a külső hőszigetelés teljesen felesleges, egy kórházat bevonni új vakolattal. Kérem szépen, az összes kórházunkat Bács-Kiskunban felújítják. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezt mondta! Ilyet nem mondott!) De ezt mondta, nézzük vissza, hallgassuk vissza! Ezt mondta. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezt mondta!) Az iskolák hőszigetelése szerintem egy hasznos dolog. Ha itt lenne Szabó Zsolt államtitkár úr, igazolná (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), hogy az iskoláink hőszigetelése és a kórházak külső hőszigetelése van olyan fontos… (Zaj és közbeszólások a Jobbik soraiból.) Elnök úr, kérem szépen, segítsen nekem! (Az elnök csenget. ‑ Dr. Staudt Gábor: És amikor te szóltál?) Így nem szoktam szólni, Staudt képviselő úr.

A lényeg az, hogy a tisztelt ellenzéki hozzászólásokban azt mondják, hogy elszórtuk a pénzt iskolákra, kórházakra, utak építésére, elszórtuk, például csak mifelénk, az én választókerületemben, 535 gazda feleslegesen kapott AKG-s támogatást, akinek a szőlői, gyümölcsösei, a szántói, az állattenyésztő telepeinek a fejlesztése ebből is meg tud valósulni és támogatva lesz. Elszórtuk ezek szerint ezeket a forrásokat, közel 9,5 milliárd forint értékben ott minálunk, Bács-Kiskun megye déli részén. Elszórtunk ezek szerint feleslegesen állattartó telepekre pénzeket állítólag haveroknak, de én tudok nagyon sok olyan jobbikos havert, aki szintén örül annak, hogy kap támogatást, és higgyék el, ők másképp látják, amit önök mondanak. Önök azt mondják, hogy elszórtunk utakra pénzeket. Higgyék el, nincs értelme út nélkül, útépítés nélkül fejlesztéspolitikáról beszélni. Higgyék el, hasznos dolog volt.

Higgyék el, kár bántani a vállalkozásokat, amelyek fejlesztésekkel foglalkoznak, és kértek hozzá támogatást vagy kapacitásbővítést, vagy K+F-es programokra adtak be pályázatokat, sőt munkahelyteremtésre mifelénk közel 10 milliárd forint értékben. Szerintem kár őket is vádolni azzal, hogy a pénzelszórók körét gyarapítják, és esetleg ők is korruptak, mert ettől a kormánytól mernek támogatást felvenni.

Lehet, hogy felesleges volt az emberi erőforrás fejlesztési operatív programból elkölteni 6 milliárd forintot, és 54 intézményt, iskolát támogatni; ez a Bács-Kiskun megyei 5-ös választókerületem része. Szerintem ez sem volt felesleges pénzszórás. Ha valaki nem ért valamihez, az nem probléma, ha nem ért hozzá, csak ne mondaná el, és ne mutatná ki.

Lehet, hogy felesleges volt környezetvédelmi programokba olyat tenni, hogy mondjuk, megújuló energiaforrások felhasználásával egy város geotermikus hőellátását fogják biztosítani sok-sok száz milliárd forint értékben. Ez biztos felesleges; és teljesen felesleges ezek szerint, Szilágyi képviselő úr szerint például a településeinken, ahol a területfejlesztési operatív program forrásaiból, 5 és fél milliárd forintból újulnak meg közintézmények. Szerintem ez nem felesleges. Nálunk 1082 projekt végrehajtása folyik jelen pillanatban, és még további kétezer van hátra. Közel 40 milliárd forintot fejlesztenek a térség vállalkozói, önkormányzatai, egyházai és minden más intézmény, amely pályázott és nyert. Szerintem mindegyik felháborodik azon, ha ezt mondják számukra, hogy ők is elszórták a pénzeket és ellopják. Nem kéne ezt az összefüggést megtalálni. (Szilágyi György: Ti loptátok el!) Persze, mi loptuk el, így van! (Szilágyi György: Igen, persze, ti loptátok el!) Szilágyi Györgynek a világa nagyon szűk, kicsit egydimenziósra szűkült a mostani vitában.

A másik, ami nagyon fontos, hogy megemlítsük ebben a körben, hogy bármennyire is fájó ez, higgyék el, az ország nagy részén örülnek a fejlesztési forrásoknak. Magyarország leszakadó vagy éppen gazdagabb részeinek a fejlesztése, higgyék el, üdvös dolog. S ha már nem is figyeltek Lázár János expozéjára, a források 95 százaléka biztosan nem a vitatott körbe tartozik, amit önök az 5 százalékba belemagyaráznak, és kiterjesztik a teljes 100 százalékra. Kérem tisztelettel, tiszteljék annyira a választóikat is, hogy nem mondják őrájuk, hogy korrupt gazemberek, mert támogatást vesznek fel. Minden megszólalásuk, amit ma itt hallgattunk, szinte azt sugallja, hogy a mi vállalkozóink, Magyarország vállalkozói mindegyike gazember, aki támogatást vett fel. Higgyék el, nagy hiba lenne akár egy ipari fejlesztést is ilyen színben bemutatni!

Még számtalan olyan projektet lehetne név szerint sorolni, de nem akarom a vállalkozókat nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy neveket említek, mert véletlenül majd önök is rájuk szállnak, de ami biztos, hogy Magyarország jelen pillanatban jobban áll a kohéziós források és a regionális források lehívásával, mint bármelyik másik, később csatlakozott kelet-európai tagállam, amelyek ilyen forrásra jogosultak, és ezt sem kéne eltagadni. Higgyék el, iskolát, óvodát, kórházat, vállalkozást, utakat, bármit fejleszteni nagyszerű dolog, és inkább támogassák, mint támadják! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)