Készült: 2020.07.12.18:17:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

212. ülésnap (2017.04.10.), 343. felszólalás
Felszólaló Bányai Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:04


Felszólalások:  Előző  343  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napra készülve nem gondoltam, hogy egy jó hírt is be lehet önöknek jelenteni, ami nem fog fájni senkinek sem. Az már csak hab a tortán, hogy ez a beruházás nem messze tőlünk, ahol én lakom, fog megvalósulni, amit Gyöngyösi Márton számonkér a kormányzaton, a termelékenység növelése és a hatékonyság növelése, ez mind benne lesz abban, amit fel szeretnék olvasni. A közleményt a külügyminiszter úr adta ki a mai nap folyamán. Utána elmagyarázok egy-két fontos tudnivalót, nem az ügyhöz, ehhez a sajtótájékoztatóhoz kapcsolódóan, hanem azokat, amit elmondtak, illetve el akarok mondani, a lényegét tekintve itt már a kampány szelét is megérezve és megérintve bennünket ezzel.

Több mint 12 milliárd forintos magyar élelmiszeripari beruházás Mélykúton ‑ ez a címe a közleménynek. Új víziszárnyas-feldolgozó üzemet épít a Bács-Kiskun megye Mélykút városában a Hunent Zrt., mintegy 12,5 milliárd forintos beruházással, amellyel 350 új munkahelyet is teremt ‑ jelentette be a külügyminiszter úr. Szijjártó Péter hozzátette: az európai csúcstechnológiát képviselő zöldmezős beruházáshoz a kormány 4,4 milliárd forintos támogatást biztosít.

A miniszter szerint egyre élesedik a nemzetközi élelmiszeripari piac is, és Magyarország méretéből adódik, hogy a nemzetközi versenyképességhez egy jól fókuszált, prémium minőségre koncentráló stratégiát kell végrehajtani. Ez a beruházás is hozzájárul, hogy a magyar élelmiszeripar továbbra is növekedő pályán tudjon maradni, enélkül pedig csökkenne az ágazat versenyképessége és a korábban megszerzett piacokat mások vennék át ‑ hívta fel a figyelmet. Az autóiparhoz hasonlóan a nemzetközi élelmiszeriparban is technológiai verseny zajlik, folyamatosan fej­lesz­teni kell a versenyben való megfelelésért ‑ mu­tatott rá a miniszter.

Kiss István, a cég igazgatóságának elnöke azt mondta, hogy Európában egyedülálló üzemet hoznak létre, hiszen kapacitásban és technológiai fejlettségben kevés hasonló pecsenyekacsa-vágóhíd és feldolgozóüzem létezik.

A lényeg az, hogy a vállalkozás emellett óvodát, bölcsődét is akar építeni az intézménye, cége mellé, és 700-800 eurós bruttó bért kívánnak adni a bedolgozó munkásoknak. Mellette még a legfontosabb, hogy nem autó-összeszerelő üzemről van szó, hanem kacsaszétszerelő üzemről, amelyik lényegében minden tekintetben piacképes árut ad Németország és Japán piacaira.

Mit is jelentenek ezek a kérdések? Magyarországon, miután itt a kampány, úgy érezzük, elindult, és a mostani béruniós vita is miről szól, szeretném önöknek elmondani, az egy szem MSZP-s képviselőtársamnak meg a jobbikos képviselőknek, hogy lényegében mit is ígérnek önök lényegében. Nem mondom, hogy ne tegyék, mert kampányban bármit lehet tenni, ezt tudjuk. De mi fog történni akkor, ha mindaz, amit önök mondanak, így, ahogy van, megvalósul? Mert sem Pataki Tamás (sic!), sem a többi jobbikos képviselő a vállalkozókat nem kérdezte meg arról, mit szólnának egy három-négyszeres béremeléshez.

Nézzük! Először a közszférát szeretném bemutatni. Ez egy tavaly május 15-i számítás, akkoriban 200 ezer állami alkalmazott volt, átlagbérük bruttó 200 ezer forintra rúgott. A közterhekkel emelve ez 254 ezer forint volt havonta, éves szinten 3 millió 48 ezer forint. Az összes bérköltsége a köztisztviselői karnak, az állami karnak 609 milliárd forint volt évente. További 800 ezer fő közalkalmazott bruttó átlagbére, akik az állam és az önkormányzatok munkahelyein dolgoznak, 180 ezer volt havonta, közterhekkel együtt 229 ezer forint volt egy évvel ezelőtt. Nagyon fontos számok, tényleg hallgassák végig, mert érdekes. Önök erről beszéltek. Figyeljünk egymásra! (Pintér Tamás közbeszól.) Hagyjuk egymást végigbeszélni, jó?

Tehát a lényeg az, hogy a teljes bérköltsége egy közalkalmazottnak 2 millió 748 ezer forint. Ennek a szférának 2198 milliárd forint a bérköltsége. Összesen a teljes állami és önkormányzati szektor bérköltsége 2807 milliárd forint volt tavaly. (Mirkóczki Ádám közbeszól.) Vegye már komolyan, legyen szíves, képviselőtársam!

A lényeg az, hogy ha 10 százalékos emelést kívánnak, a GDP közel 1 százalékával emelni kívánnák csak ebben a szektorban, az 280 milliárd forint pluszkiadás, ha 30 százalékkal, akkor annak a háromszorosa, az 840 milliárd forint. Tehát, hogy tudják, miről beszélnek, ha akarnak egy komoly tétet ebben a választási kampányban, és akarnak mondani egy egyszeres-kétszeres bérnövekedést csak a közszférában, akkor szorozzák meg, hogy ennek mi az ára. Nem akarom önöket ezzel megsérteni, nem kell vigyorogni rajta, de ennek ára van.

A költségvetés ma nem bírná el ezt a kiadást. És fokozzuk akkor a problémát; tehát bérunió. Miután Pataki Tamás (sic!) a nyugati bérfelzárkóztatásról beszélt, a bécsi buszsofőrökkel összehasonlítva, a buszsofőrök egyébként Magyarországon közalkalmazottak, egy részük, tehát a három-négyszeres bér Bécsben, ha ezt kell nekik megígérni, ennek az árát tessék megnézni, hogy is gondolják. Időközben hallottuk, most már nincs itt Szél Bernadett képviselő asszony, azt mondta, hogy a GDP 20 százalékát kívánja az LMP oktatásra fordítani. Halleluja! Ez 6000 milliárd forint pluszkiadás az országnak, attól kezdve, ha az LMP kormányra kerülne ‑ ő ezt mondotta.

Érezzük a számokat, hogy a közszférában a béremelésre, az oktatás pluszkiadására egy gyereknek, egy általános iskolásra, egy középiskolásra, egyetemistára 6 millió forintot akarnak egy évben költeni. Nem tudom, hogy lehet ezt elkölteni, egy embernek nem kerül ennyibe az életfenntartása egy esztendőben, de az LMP 6 millió forintot ígér egy magyar tanulóra, hallgatóra, kisdiákra, nagydiákra.

(22.10)

És miután Gyöngyösi Márton képviselő úr könyvvizsgáló és adószakértő is, tudja jól, hogy az adóforintokból kell összerakni mind a költségvetést, mind a béremelések fedezetét. Én hiszem azt, hogy nem szégyen Magyarországon ‑ és tudom ‑ össze­szerelő üzemekben dolgozni. Bár tény és való, hogy egy ingolstadti és egy győri Audi-gyárban dolgozó munkásnak a bére között jelentős a különbség, ezt jól tudjuk. De hát mit tud felajánlani egyébként az önök pártja komparatív előnyként, hogy befektetők érkezzenek Magyarországra, vagy az a magyar vállalkozó, aki most éppen nálunk beruházni kíván, tudjon itthon beruházni? 3-4-szeres béreknél már versenyképtelenné válik minden magyar élelmiszeripari gyártó gépsort vagy bármit gyártó és működtető cég, mindenki versenyképtelenné válik, aki, mondjuk, legyen az gépiparban, legyen az autógyártásban beszállítóként, mindenki versenyképtelenné válik. Higgyék el nekem, ilyen ígérgetésbe nem szabad belemenniük.

Nincs már itt Teleki képviselő úr, én ismerek olyan kiváló cigány embereket, akik a közmunkaprogramban ‑ lehet ezt szidni, lehet ezt ócsárolni ‑ 28 ezer forintból éltek korábban. Ugye, nemcsak a 47-ből, a 28-ból sem lehet megélni, nem lehetett akkor sem, most sem. A fiatalembernek, három gyereke van a jóembernek, amióta a közmunkaprogramba bekerült, a munkabére, a nettó bére, köszönhetően az adókedvezményeknek, amit nyújtott a kormányzatunk, 110 ezer forint volt, amint a közmunkába be tudott lépni. És ez az ember megbecsülte a munkáját. A polgármestere, nem mondom, hogy rajong érte, mert férfi-férfi között ilyen kapcsolatot nem tudok elképzelni, de tiszteli, és a munkáját nagyon nagyra tartja.

A lényeg a lényeg: mindent, amit mondunk, negligálják. Mondom, kampány van, kampány jön, már elkezdték. Tudjuk azt, hogy nem jó semmi, bármilyen intézkedés van, tucatnyi intézkedés van csak a ’15-16-os esztendőkben, ami a munkahelymegtartást, a munkahelyek teremtését és a vállalkozók, munkaadók összehangolását és a munkahelyek megtartását támogatná. Ezeket lehet persze negligálni, de higgyék el, a választók nagy része nem őrült meg teljesen, és nem fog bedőlni semmifajta olyan propagandának, ami mindenáron csak azt hajtja, hogy mennyire rossz itt, menekülni kell az országból. És higgyék el nekem, rossz hírem is van éppen ezért Gyöngyösi Mártonnak, lesz még Magyarországon valószínűleg autógyártó-kapacitásnak a bővülése, és oda kellenek olyan munkások, akik lehet, hogy mérnökök meg technikusok, akik tudnak dolgozni egy ilyen soron. Igaz, hogy nem képviselői fizetésért, nem 1 millió vagy 800 ezer forintért, kevesebbért, de valakinek össze kell szerelni azokat az autókat is, amiket bárhol az országban tudnak gyártani. Csak azt mondom, hogy nem kell ezeket az embereket állandóan azzal szembesíteni, hogy nekik az ország olyan részén kell dolgozni, olyan munkában kell dolgozni, ami összeszerelő üzem, mert az ország idesüllyedt, hogy össze kell szerelni.

Németországban 3 millióan dolgoznak ebben a szférában, tehát nem olyan rossz az, higgyék el nekem. (Mirkóczki Ádám: Egy 80 milliós országban!) Jó, de arányában ott vagyunk mi is, mint ahol ők vannak. Teljesen mindegy, hogy mekkora az ország. Bocsánat, nekik sem esik le a gyűrű a kezükről, úgy tudom. Az tény, hogy több a bérük, de ha önök… (Gyöngyösi Márton: Török vendégmunkásokkal.) Van az, van magyar is, volt jugoszláv tagállamból származó is, tehát van mindenféle. Tehát lényegében, higgyék el nekem, azzal az illúzióval kimenni most a politikai piacra, hogy önök megháromszorozzák-megkétszerezik a munkabérét akár a közszférában, akár a vállalkozói szférában a honfitársainknak, higgyék el, az öngyilkossággal egyenlő. És megkérdezi majd a tisztelt választóját bármelyik képviselőtársam az önök oldaláról, hogy mit választ, hogy adósságemelkedésből származó… (Mirkóczki Ádám: Nem ezt mondtuk!) ‑ de ez fog történni, tisztelt Mirkóczki képviselő úr, ez fog történni. Nincs ma meg rá a fedezet.

Még egyszer mondom: csak a közszféra béremelkedése 10-20-30 százalékos mértékben 270-540 és 840 milliárd forintnyi költség. Ez, higgyék el, nem játék! Meg lehet bolondítani mindenkit azzal, hogy önök meg tudják oldani, de ezt meg kell teremteni adóbevételekből. Kitől vesznek el? Pont azoktól a vállalkozóktól, akik esetleg munkahelyeket tudnak teremteni, fenntartani? Ezt komolyabban kéne venni, ezt a vitát önöknek is, mert ez, amit elmondtak, higgyék el, szerintem ez nem igaz. Ez a kampányban jól mutat, de ezen kívül semmi mást nem ér.

És higgyék el, a termelékenységnövelés, hatékonyság növelése csak úgy fog működni, ha ezeket a lépéseket nem őrült módjára hajtjuk végre, hanem fokozatosan, ahogy a költségvetés is elbírja, meg a vállalkozók elbírják, tudják teljesíteni. Különben baj lesz.

És engedjék meg, hogy miután nagyhét van, és a mondandómat elmondtam, köszönöm, hogy meghallgattak, és végül már nem nevetgéltek, hanem figyeltek is rám, önöknek is és mindenkinek áldott húsvétot kívánok. Mert itt nem a húsvét csak ünnep, hanem a feltámadás is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  343  Következő    Ülésnap adatai