Készült: 2024.03.29.05:34:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

177. ülésnap (2004.10.25.), 483. felszólalás
Felszólaló Endre Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:22


Felszólalások:  Előző  483  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is kérem, engedjék meg, hogy üdvözöljem azt a szándékot, amely a kormány részéről megnyilvánul, vagyis hogy odafigyeljen a vidékről az Országgyűlésbe érkező képviselők felszólalására és az általuk előadott problémákra valamilyen módon reagáljon. Sajnos, az elmúlt hónapokban ez nem így volt, bizony volt olyan napirend utáni felszólalásunk - személy szerint nekem is -, ami délben 12 óra 10 perckor hangzott el, és a kormány részéről senki nem volt jelen. Kérdezték is tőlem otthon, a választókerületemben, ez azt jelenti-e, hogy a kormány nem kíváncsi a vidéken élő emberek panaszaira, egyáltalán mit jelent ez, nem azt jelenti-e, hogy a kormány mélységesen lenézi a vidéken élő embereket. Ezért is üdvözlöm, hogy államtitkár úr itt van, és meghallgatja a felszólalásainkat, az én személyes felszólalásom is. Arra kértek, hogy ezt tegyem meg. Ha pedig reagál, az megtisztelő lesz.

Amiről beszélni szeretnék, az a munkanélküliség helyzete Kiskunfélegyházán. Ha megnézzük az elmúlt három évet, azt látjuk, hogy a regisztrált munkanélküliek éves átlagos száma növekedett. 2001-ben 1429 fő volt, ezt 2002-ben sikerült 1408 főre levinni, majd 2003-ban ismét 1489 főre emelkedett, míg az idei év első félévében 1390 fő volt. Az éves munkanélküliségi ráta 2001-ben 6,9 százalék, 2002-ben 6,9 százalék volt, míg 2003-ra 7,1 százalékra emelkedett. Az idei első féléves átlag 6,7 százalék. A munkaerőpiac lényegében stagnál, ám éven belül jelentős eltérés mutatkozik. A Duna-Tisza közén ez jellemző, a ciklikusság alapvető oka a szezonális munka. Kora tavasztól késő őszig megnő a foglalkoztatottak aránya, majd a téli hónapokban a munkanélküliek tábora. Sokan érkeznek úgymond telelni az építőiparból és a mezőgazdaságból. Mivel a gazdaságban a bérmunka dominanciája figyelhető meg, így a bérek is nyomottak.

Ezzel a néhány számadattal szerettem volna érzékeltetni azt, ami az ott élő emberek számára a mindennapokban, a mindennapos beszélgetésekben a legnagyobb probléma, és ez a biztonság, a megélhetés, a munkavállalás lehetősége. Keressük, kutatjuk mi is a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne a Duna-Tisza közén, Kiskunfélegyházán a munkához jutás feltételeit elősegíteni. Erre lehetőség kínálkozik - amennyiben a helyi önkormányzatoknak megfelelő tehetségük, tapasztalatuk, tőkéjük van - az úgynevezett hátrahagyott honvédségi ingatlanok hasznosításával. Az elmúlt időszakban igen sokszor szólaltam meg itt, az Országgyűlésben napirend után kérdés formájában, írásbeli kérdéseket is tettem fel, amelyekben sürgettem, hogy a hátrahagyott kiskunfélegyházi ingatlanok a félegyházi önkormányzat tulajdonába kerüljenek. Úgy látszik, itt valóban előrelépés történik, hiszen az ígéretek ez év végére datálják azt, hogy ez a folyamat le fog zárulni.

Azt szeretném megkérdezni, hogy ezzel lezárul-e egy folyamat, magukra maradnak-e az önkormányzatok. Nem csak Kiskunfélegyházáról van szó, az Alföldön éppen a szabadszállási kiképzőbázis bezárásának a pillanatait élhetjük meg. De hogy egy távolabbi példát is mondjak: Nagykanizsán is igen komoly problémát jelent a laktanya hasznosítása.

(23.20)

Kérdezem, hogy az önkormányzatok számíthatnak-e valamiféle segítségre. Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ezek a honvédségi ingatlanok valóban hasznosuljanak, valóban új munkahelyeket hozzanak létre? Van-e erre valamilyen elképzelés? A területfejlesztési bizottság előtt Kóka János miniszter úr meghallgatásán hasonló kérdést fogalmaztam meg, akkor a miniszterjelölt úr azt mondta, hogy ez egy jó kérdés, és a minisztériumban törik a fejüket azon, hogy mit lehetne ezekkel a honvédségi ingatlanokkal tenni.

Ez sarkallt arra, hogy én itt ezt most ismételten szorgalmazzam, a kérdést ismételten feltegyem: mire számíthatunk a kormány részéről, lesz-e valamilyen segítség abban a témában, abban az ügyben, hogy ezek a honvédségi ingatlanok valóban hasznosuljanak, ne pedig olyan lerombolt, leromlott, kirabolt, szomorú látványt nyújtsanak, mint amit a hátrahagyott szovjet honvédségi ingatlanokkal kapcsolatban tapasztalhatunk.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  483  Következő    Ülésnap adatai