Készült: 2020.09.25.19:44:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2009.10.13.), 22. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 10:10


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ahogy hallottuk az előttem szólótól, a bizottsági ülésen kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ezt tíz percben nagyon nehéz lesz összefoglalni, hiszen mintegy három óra hosszán keresztül tárgyaltuk a szóban forgó témát, és ennek a három órának a nagy részében azért az ellenzéki vélemények fogalmazódtak meg. Itt jegyzem meg, hogy kicsit méltatlannak és méltánytalannak tartom, hogy most csak megkezdjük az általános vitát, és majd valamikor késő éjszaka, utolsó napirendi pontként, gyakorlatilag a közvélemény kizárásával fogjuk majd a vitát lebonyolítani. Úgy gondolom, az ágazat ennél azért többet érdemel.

A jelentés alapvetően korrekt volt, ezzel egyetértettünk, időben készen volt. Ez azért fontos, mert most a költségvetés előbb került a parlamentben megtárgyalásra. Az Agrárgazdasági Tanács megállapításaival alapvetően egyetértettünk.

Adódik a kérdés, hogy akkor miért is nem támogattuk az előterjesztést. Azért nem, tisztelt képviselőtársaim, mert egy agrárgazdasági jelentés nem pusztán arról szól, hogy a számokat összesítjük, hanem ennek segítségével folyamatokat kell hogy felfedezzünk, és ezeket kell értékeljük. Tehát annál több a dolgunk, semhogy megállapítsuk, hogy milyen tényadatok vannak, voltak az elmúlt évben a gazdaságban. Ezt a folyamatot kell egybevetni azzal a létező vagy nem létező agrárstratégiával, amely mentén haladnunk kéne, és azt kell megállapítsuk, hogy vajon a folyamat arra tart-e, amerre szeretnénk. Tehát nem a számokkal van a bajunk, hanem az azokból kiolvasható tendenciákkal, és azzal, amit a mindenkori kormány, jelenlegi kormány erre lép.

A problémák - a jelentésből, az ajánlási pontokból is kiderül - visszatérőek. Én 2002-ig visszakerestem a korábbi agrárjelentéseket, a megállapítások nagy része ugyanaz, ugyanúgy fennáll, mint mondjuk, 2002-ben.

Az ágazat makrogazdaságban betöltött szerepéről a miniszter úr beszélt, ezzel egyetértünk, egyértelmű dolog, hogy Magyarországon a különböző makrogazdasági mutatóknál a mezőgazdaság, az agrárgazdaság jelentősége sokkal nagyobb, mint azt első pillantásra gondolnánk. Egyébként is mindenkit érint, hiszen mindannyian élelmiszer-fogyasztók vagyunk.

Mi alapvetően az úgynevezett multifunkcionális szerepét emeljük ki az ágazatnak, bár kétségtelen, hogy nagyon fontos a versenyképesség, illetve a termelési volumenek alakulása is. Tehát mi ugyanolyan fontosnak tartjuk a vidéki életminőség, a vidéki foglalkoztatás, a környezetvédelem, a környezet kultúrállapotban tartását, az élelmiszer-biztonságot, és a biztonságos élelmiszer-előállítást is.

(9.20)

De ha már a versenyképességről beszélünk, a legnagyobb szívfájdalmunkat itt is meg kell hogy ismételjem, ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott, sőt a 2010-es költségvetés vitában is. Ez az a bizonyos nemzeti kiegészítés, az úgynevezett felzárkóztatási támogatás, a top up. Nekem legalább annyira fáj maga a tény, hogy ezt a lehetőség, amiről országgyűlési határozatot fogadtunk el, már 2006 óta különböző mértékben elvették, elviszik, elveszik, illetve látjuk, hogy a jövő évi költségvetésben is mintegy 40 milliárd forinttal csökken ez a nemzeti támogatás, ezen belül 33 milliárd forinttal a nemzeti kiegészítő támogatás. Ez a tény legalább annyira fáj, legalább annyira érzékeny, mint amivel ezt magyarázzák a tisztelt kormánypárti képviselők. Mégpedig 2006 még az intervencióval és az árfolyam-ingadozásokkal magyarázták, most meg - annak ellenére, hogy a miniszter úr is említette, hogy az élelmiszer-gazdaságot a világválság talán nem érinti olyan súlyosan, mint a többi ágazatot - éppen a világválsággal magyarázzák, hogy hozzá kell ehhez nyúlni. A két dátum között pedig semmivel nem magyarázták. Ezt tehát legalább olyan fájónak tartom, mint magát a tényt, hogy elveszik ezt az egyébként versenyképességünket felzárkóztatni hivatott támogatást.

Szintén visszatérő probléma a hozzáadott érték, az, hogy gyakorlatilag alapanyag-termelés folyik. Az egy dolog, hogy az export-import egyenlegünk nagyon pozitív szaldójú, ez valóban kedvező, de ha szerkezetileg megnézzük, ezen belül bizony a magasabb feldolgozottságú termékek aránya relatíve alacsony. Az élelmiszeripar helyzetét többen is említették előttem, a kettő nyilván összefüggésben van.

A földkérdés továbbra is problematikus, a birtokpolitikában nincs egyezség. Itt alapvetően két téma van. Az egyik a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kérdések, erről, gondolom, a vitában majd részletesen lesz szó, illetve az osztatlan földtulajdonnal kapcsolatos problémakör. Itt csak az a kérdés, hogy az a költségvetési keret, ami jelenleg rendelkezésre áll, 50 vagy 200 év alatt teszi lehetővé, hogy az osztatlan földek kiosztásra kerülhessenek.

Alapvető gond az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott aránya. Annak idején, talán 2005-ben, ha jól emlékszem, amikor Gráf miniszter úr meghallgatása történt, ő kiemelte, hogy szeretne ezen a helyzeten az állattenyésztés irányában változtatni, hogy elérjük az optimálisnak mondható 50-50 százalékos arányt az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Ez sajnos nem sikerült. A helyzet nemhogy nem javult, hanem romlott. Most körülbelül 65:35 százalék a növénytermesztés javára ez az arány, és bizony a tendenciák nem segítik, hogy ez kedvezően változzon. Elég, ha csak a tejproblémára utalok. Nagyon szeretném, és ezúton is kérem a minisztériumot, hogy ne látszatintézkedésekkel próbálkozzunk.

Gondoskodjunk arról, hogy a különböző intézkedések eljussanak a termelőkhöz, és ne azt a politikát játssza a kormány majd ezen a területen, mint amit most a 2010-es költségvetés kapcsán látunk. Ez a "húzd meg, ereszd meg" politika, amire nagyon jó példa a gyermekétkeztetés vagy a kórházakkal kapcsolatos kérdések, a fogyatékosok költségvetési támogatásának helyzete. Az, hogy az Unió hogyan áll a kérdéshez, sajnos nem túlságosan biztató. Miniszter úr is mondta, hogy tegnap is tárgyaltak erről. Valószínűleg fordítva ülnek a lovon, jó lenne, ha észrevennék, hogy a tejágazat problémája sokkal fontosabb, mintsem azt jelenleg kezelik. Nem véletlenül van annyi tüntetés, amennyi van egész Európában.

Az agrárolló kérdését is említették előttem. Valóban nyílik az agrárolló, a mezőgazdasági termelői árindex és a mezőgazdasági ráfordítások árindexe 84,3 százalék, tehát kedvezőtlen az ágazat szereplői számára. Ezen belül a műtrágyaárak 61 százalékos emelkedése egyszerűen elfogadhatatlan és elképesztő, visszaélnek a monopolhelyzetükkel. Persze, hogy most ez a folyamat megfordult, és most árcsökkenés van, de ez azzal magyarázható, hogy a kereslet visszaesett, egyrészt azért, mert nagyon drága volt a műtrágya, másrészt azért, mert az idei év gazdálkodási szempontból nem lesz túlságosan kedvező, 2008-hoz képest legalábbis biztos, hogy rosszabb lesz.

A támogatások nyomon követése, hogy hogyan hasznosulnak, szintén nagyon fontos. Ahogy az előbb említettem, nagyon fontos, ha majd a tejtermelők megkapják ezt a húsz-egynéhány forintos támogatást, az ott is maradjon, és a kereskedelem, a feldolgozóipar ezt ne fölözze le. A finanszírozással kapcsolatosan az ágazat évtizedek óta alulfinanszírozott, a tőkeellátottsága nagyon alacsony, ezen belül is, úgy gondolom, a legnagyobb probléma a forgóeszköz-finanszírozás.

A probléma ott van, hogy vannak a konstrukciók, az igaz, vannak a bankok, az is igaz, csak éppen annak nem adnak hitelt, aki leginkább rászorulna, hiszen az hitelképtelen banki szempontból. Akinek nem kell a hitel, az a hitelképes.

A termelők az élelmiszerláncoknak igen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ezért próbáltuk az élelmiszer-etikai kódexet megfogalmazni, ami nem igazából sikerült. Tegnap aztán a parlament végül is a korrekciókkal együtt ezt jóváhagyta, reméljük, hogy működni fog. A jó szándék egyértelmű volt, de úgy látszik, kevés volt, hiszen már a saját hivatalaink, például a Versenyhivatal is megakadályozta. Nem azért, mert gonoszkodni akart, hanem azért, mert ütközött a verseny- és a kereskedelmi törvénnyel. Még csak pénzbe sem kerülne, hogy időben egyeztessenek a különböző szereplők.

Nagyon nagy probléma, hogy generációváltás előtt van az ágazat, éppen ezért sajnálatos, hogy a kutatásra, fejlesztésre, oktatásra szánt források folyamatosan csökkennek. Az a morális válság, amely az országra jellemző, az ágazatra is jellemző, a fekete- és a szürkegazdaság aránya, a terménylopások, falopások folyamatosan növekednek. És ami talán a legnagyobb probléma, az a stratégia hiánya. Ez nyomja rá a bélyegét az egész agráriumra. A problémák tehát állandósultak, visszatérőek, és egyre jobban elmélyültek. Igazából perspektivikus ágazat nincs, szinte valamennyi ágazat súlyos válságban vagy súlyos válság előtt van. Ezen talán a mostani, nálunk legalábbis 60 milliméteres eső, reméljük, valamit enyhíteni fog majd.

A probléma ott van, hogy a 2008-as negatív folyamatok 2009-ben tovább fognak mélyülni, és sajnos nyomát sem látjuk annak a 2010-es költségvetés tervezetben, hogy az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai meghallgató és megértő fülekre találnának. Ezért nem támogattuk ezt az előterjesztést.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai