Készült: 2020.09.19.15:39:56 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 294 2006.10.09. 7:54  277-301

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ha szabad így fogalmaznom e késői órán: kedves kollégák! Kicsit azért aggódom, mert ez megint egy olyan nap, amikor az utolsó napirendi pont az agrárkérdés (Dr. Kis Zoltán: Mint mindig!), mint mindig, és általában mindig ugyanannyian vagyunk, de azért bízom benne, hogy hasonlóan, mint ahogy az előző napirendi pontnál volt, ahol valami konszenzus látszott kibontakozódni, most is érzem, hogy talán valamilyen jó megoldás születhet, de kérem, ne vegyék ünneprontásnak, ha én azért nem vagyok teljesen optimista minden területen, és ahogy szoktam mondani, mindig a részletekben van a lényeg.

Az mindenesetre nagyon jó dolog, hogy ezt a fontos témát most tárgyaljuk, mármint a kárenyhítést. Utaltak itt többen is - azt hiszem, hogy államtitkár úr is - a 2003-as, ha szabad így mondani, rekord mértékű aszálykárra, ami nem tudom, talán 200 milliárd forintos nagyságrendű volt, ha jól emlékszem. És ha visszagondolunk arra, hogy 10 milliárdos volt a vissza nem térítendő... (Gőgös Zoltán: Kilencven!) Hát több szervezet, melyik hogy számol, de jó, akkor 100 milliárdos nagyságrend. Az a 10 milliárdos vissza nem térítendő támogatás, és az a 40 milliárdos hitel formájában történő segítség - ráadásul hitel nem mindenkinek jutott -, ebből azért nyilván látható, hogy ezt a problémát nagyon-nagyon nehéz megoldani és kezelni.

Herbály alelnök úr már elment, de azt azért szeretném elmondani azzal kapcsolatban, amit mondott, hogy nem tudtunk ott lenni időben, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén azért nem volt kisebbségi vélemény, mert közbeszólt a nagypolitika, és az MSZP-s képviselőknek frakcióülésre kellett menni, utána viszont néhány óra múlva meg már mi nem tudtunk visszamenni. Ezt azért szeretném elmondani, hogy ugyanúgy, ahogy a pénzügyi bizottságban történt, az ellenzéki képviselők tartózkodtak volna, ha ott vannak. Ennek az lett volna az oka, ahogy az elején is mondtam, hogy egyetértünk a téma fontosságával, sőt emlékeim szerint a választási kampányában minden párt, ha úgy tetszik, a választási ígéretek között ennek a mezőgazdasági kárenyhítésnek a témáját felvállalta. Tehát egyetértünk vele, csak nem vagyok benne biztos, hogy ez az a tökéletes megoldás, amely majd meg fogja oldani minden bánatunkat, minden gondunkat. Elnézést kérek, tényleg nem bántó szándékkal mondom, de egy picit olyan érzésem is volt, amikor ezt a rövid törvényjavaslatot olvastam, mintha az lett volna az FVM egyik célja, hogy a munkatervben kipipálja ezt a kérdést, és essünk túl rajta. De ahogy mondtam, mindig a részletekben van a lényeg, és remélem, hogy ezen a javaslaton azért lehet majd alakítani, de azért számos kérdés vetődik fel.

A bizottsági jegyzőkönyvből olvastam, hogy az előterjesztést különböző egyeztetési szintek előzték meg, tehát a termelői érdekeltségek. Én örülök annak, ha ez így volt, és remélem, minden mérvadó termelői érdekcsoport véleménye kikérésre került, de azt nem tudom - és javasolnám is, hogy utólag még érdemes ebben gondolkodni -, hogy a biztosítókkal, a biztosítók szövetségével is történt-e egyeztetés. Sőt a bankokat is idevenném, hiszen a bankok is kockázatot vállalnak a hitelkihelyezéseknél, és egy elemi kárnál nagyobb kockázat nem kell. Annak viszont örülök, amit az államtitkár úr mondott, hogy uniós egyeztetés valamilyen szinten folyik vagy folyt. Azt kérem és javaslom is, hogy nézzük meg, mások ezt hogyan csinálják, hogyan csinálják uniós szinten, vagy hogyan akarják ezt csinálni, és próbáljuk meg ellesni a jó dolgokat.

A magam részéről egyébként a korábbi rendszert jónak tartottam, szemben itt néhány véleménnyel, tehát amikor a díjtámogatás volt, az a bizonyos 30 százalékos dolog. Az egy más dolog, hogy a biztosítók persze, hogy törekedtek arra, hogy - elnézést, idézőjelben - "lenyúlják" ezt a támogatást, ugyanúgy, mint mondjuk, a gépkereskedők annak idején, amikor voltak a normatív géptámogatások, ugye, egyből le akarták nyúlni. Ezt más úton-módon kellene kezelni, pont úgy, hogy esetleg ezekkel a profitérdekelt biztosítókkal leülünk, és valamilyen korlátokat próbálunk nekik szabni. Szerintem az egy jól kiszámítható és egyszerű rendszer volt. Az egy más dolog, hogy nem tudom, hogy ezt notifikáltattuk-e, vagy most lehet-e ezzel valamit kezdeni. Talán akkor is beszéltem egy bizottsági ülésen arról, hogy én megtartottam volna ezt a támogatási formát.

Nagyon nagy kérdőjel az előterjesztésnek az a része, amit itt röviden egy félmondatban úgy intéz el, hogy majd a részletekről később fog szólni egy végrehajtási rendelet, és hogy a - nagybetűvel van - "Szervezet" majd milyen lesz. Fogalmam sincs, én most sem sok mindent hallottam, hogy az a szervezet milyen szervezet lesz, és aggódom ebben a költségvetési helyzetben, amelyben most vagyunk, hogy most egy új szervezetről van-e szó, vagy valamelyik most is működőre akarják rátestálni ezt a dolgot, úgy, hogy ott vannak a jelenleg is működő, profitérdekelt biztosítók? Tehát ez nem egészen világos a számomra, és egy kicsit aggódom, hogy itt majd hogyan lesznek a részletek kidolgozva.

Célszerűnek tartom, és többen utaltak rá, hogy az elemi károkat szétválasztani biztosítható, illetve nem biztosítható elemi kárra. A nem biztosítható sajnos az árvíz és az aszály, de a többi általában biztosítható, tehát a belvízkár, a tavaszi, téli fagykár, és így tovább. Tehát szerintem ezt teljesen külön és máshogyan kell kezelni.

A jogosultság tekintetében a tárgyév első napjától van jogosultság. Például a fagykárok a tárgyévet megelőző évben vannak, tehát nem tudom, hogy ez a rendszer hogyan fogja majd kezelni, mondjuk, a téli fagykárokat.

Nagyon sokan beszéltek a garanciáról - és szintén örömmel vettem -, hogy ez a pénz aztán másra nem használható. Ez nagyon fontos dolog, de azért megint bántó szándék nélkül mondom, láttunk mi már karón varnyút. A top upra is garancia van, országgyűlési határozati döntés van, hogy azt mikor és milyen mértékben kell kifizetni - ahhoz is hozzányúltak. Tehát ha most tényleg azt mondjuk, hogy ehhez nem lehet hozzányúlni, nem lehet se Bokros Lajosnak, se másnak más célra használni, akkor ezt tartsuk is be!

Az, hogy az ezer forint meg a háromezer forint most miért pont ennyi - nyilván nem mindegy egy cukorrépánál egy hektár költsége, vagy nem mindegy egy repcénél. Szerintem ez egy picit olyan "hát valamennyi legyen", aztán valaki hasra ütött és eldöntötte. Nem beszélve arról, hogy termőtájanként is teljesen eltérőek a költségek.

Hogy mi a megoldás? Még egyszer mondom, azon kívül, hogy tárgyalunk róla meg beszélünk róla, szerintem ez a korábbi díjtámogatási forma jó volt. Kis Zoltán képviselőtársam utalt rá, nem tudom, hogy egyre gondolunk-e. Voltak a kilencvenes évek elején különböző ilyen kockázati közösségek, nonprofit szervezetek, amelyek viszontbiztosítást kötöttek a profi és profitorientált biztosítókkal. De itt is működött a díjtámogatás, és amikor megszűnt a díjtámogatás, akkor sorvadt el az egész. (Dr. Kis Zoltán: Igen!) Tehát lehet, hogy azért érdemes lenne ebben is gondolkodni.

Összességében annyit tudok mondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek az az álláspontja, örülünk annak, hogy van ez a törvényjavaslat, jobb a semminél, de hogy igazából ez hogyan fogja tudni megoldani az alapproblémákat, amelyeket itt mindenki feszegetett - és hadd ne ismételjem meg ezeket a késői órán, majd a részleteknél ez el fog dőlni -, a magunk részéről próbálunk módosító indítványokkal vagy egyéb egyeztetési fórumokon segíteni. Most tehát egyelőre tartózkodó állásponton vagyunk, de bízunk benne, hogy közös erővel talán tudunk majd valamit alakítani úgy, hogy az érintettek számára, akiknek így is éppen elég bajuk van árvízen meg aszályon kívül is, valamit azért fel tudunk majd mutatni.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 160 2006.11.07. 1:37  127-255

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem fogok kikapni elnök úrtól, és talán nem fognak megharagudni a képviselőtársaim sem, ha a kétperces hozzászólásomat azzal kezdtem, hogy valamennyiünk nevében nagy tisztelettel üdvözlöm és köszöntöm születésnapja alkalmából a ma 85 éves Horváth János professzor urat. Isten éltesse sokáig! (Taps.) Elnézést kérek, elnök úr.

Ami pedig a témát illeti: én a támogatási vitához szeretnék hozzászólni. A bizottsági ülésen nem voltunk ott az ismert okok miatt, de azt hiszem, Bedő képviselő úr fogalmazott úgy, hogy almát az almával, körtét a körtével hasonlítsunk össze. Maximálisan egyetértek.

Az lenne a javaslatom - és akkor biztosan nem beszélünk el egymás mellett, hiszen a kompromisszumkészség megvan mindenkiben -, döntsük el, hogy hogyan nézzük, hogyan vizsgáljuk a támogatásokat az utolsó néhány évben: vagy pénzügyi szemléletben, tehát csak a tárgyévi kifizetéseket vesszük figyelembe; vagy úgymond, könyvviteli szempontból, eredményszemléletben, tehát tulajdonképpen az előirányzatokat rakjuk egymás mellé, és akkor kijön az igazság, hogy mikor mi teljesül.

Jövő héten lesz a költségvetés vitája, arra kérnénk a minisztériumot, hogy ezt dolgozzák ki, meg tudjuk beszélni, és ennek fényében, ezzel szinkronban higgadtabban és okosabban tudunk beszélni majd a 2007. évi agrárköltségvetésről is.

Én is egyetértek Jakab úrral abban, hogy ne támogatásról beszéljünk, már ezt pedig megszoktuk; tudjuk azt, hogy ennek a bizonyos jövedelemkiegészítésnek a nagy része - benne van a jelentésben - egyébként a veszteséget fedezi.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 206 2006.11.07. 9:52  127-255

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, minden összefügg mindennel, ismerős ez a kétpercezési műfaj. Mégis, az utánam jövők érdekében azt szeretném javasolni önöknek, hogy legalább két-három normál felszólalást engedjünk el, és utána lehet kétpercezni. Tudom, hogy az a műfaj éppen arra való, hogy rögtön reagáljunk, de talán a témákat összefogottabban tudjuk így majd kezelni.

Talán nem meglepő, hogy ellenzéki létemre a 2005-ös agrárjelentésnek inkább a kritikai részét próbálom kezelni, de őszintén mondom, valamennyi képviselőtársammal együtt a Fidesz-frakcióból jobbító szándékkal. Hiszen a jövő héten fogjuk tárgyalni a költségvetést, annak is az agrárrészét, és remélem, hogy azok az észrevételek, amelyeknek egy részét az Agrárgazdasági Tanács is megfogalmazta, a másik részét mi itt együtt, közösen próbáljuk megfogalmazni, majd aprópénzre lesznek válthatóak a költségvetési vita folyamán.

Egy eredményt elértünk már. A régebbi képviselőtársaim tudják, hogy az agrártémák általában késő éjszaka szoktak napirendre kerülni, és magunk között beszélgetünk - hát most legalább még egy ideig a tévénézők előtt. Remélem, tudunk olyan dolgokat mondani, amelyek felkeltik a mezőgazdasággal nem foglalkozók érdeklődését is.

(15.20)

Itt szeretném elmondani, amit Kis Zoltán képviselőtársamnak mondtam, hogy a Fidesz kezdeményezte, hogy a GMO-témát külön vitanapon vitassuk meg és beszéljük meg.

Nagyon jó dolognak tartom, hogy a határidő betartásra került, tehát hogy október 15-ével benyújtásra került az előterjesztés, hiszen ahogy mondtam, még a költségvetés előtt talán tudunk ebből valamit profitálni.

A jelentés elfogadásával kapcsolatosan egyértelmű volt, itt nem akarok erre visszamenni, hogy a bizottság 12 tagja támogatta, az ellenzék nem vett részt; ha részt vett volna, akkor nyilván más lett volna az arány. Az indoklás egyébként magyarázza is ezt, hogy mi miért nem támogatjuk; nem a jelentéssel van gondunk, hanem bizonyos agrártendenciákkal. Itt elhangzott, illetve felsorolásra került, hogy azért vannak még gondok, persze azon túl, hogy kedvező folyamatok is elindultak, ez kétségtelen. Tehát ilyen gondok vannak, hogy állandóan változik a gazdasági környezet, és ehhez az alkalmazkodás nem mindig történik meg; a természeti, geopolitikai adottságok kihasználása, érdekképviselet együttműködése, agrárinnováció, gazdaságdiplomácia, szakoktatás, ágazat versenyképessége, az uniós források minél teljesebb felhasználása. Gyakorlatilag tehát minden, ezen kívül nem is tudom, milyen témát lehetne még idehozni. De elég, ha arra utalok, hogy maga Gráf miniszter úr is azt mondta, hogy a magyar agrárpotenciál jelenleg körülbelül 60 százalékon van kihasználva, sőt Demendi képviselőtársam pedig 50 százalékot mondott a bizottsági ülésen. Tehát egyértelmű, hogy van probléma. Jó lenne elérni az EU 15-öknek a 90 százalékos kihasználási fokát. Ezért vagyunk itt, és ezért beszélünk most erről a témáról.

Engedjék meg, hogy a jelentésből egy mondatot szó szerint felolvassak. Ez a kedvenc mondatom, és ezt nem ironikusan mondom, hanem nagyon is komolyan gondolom. "A magyar agrárgazdaság multifunkcionális szerepéből következően a nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulásánál sokkal jelentősebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak." Ezt a mondatot egyébként az államtitkár úr is elmondta, Jakab úr is idézte - sőt énszerintem, ha visszanéznénk az előző nyolc agrárjelentést, mindegyikben szerepel ez a mondat -, és ezzel szerintem, aki itt van, mindenki egyet is ért. Szerintem még azok közül is sokan vannak, akik ezzel egyetértenek, akik nincsenek itt a parlamentben, de az agrárgazdaság iránt elkötelezettek. Az a baj, hogy kevesen vagyunk.

Itt ez a támogatási terminológiai vita is, hogy most támogatás, jövedelemkiegészítés, hogy hogy van, meg a nagypolitika hogyan próbál ebből tőkét kovácsolni. Minden bántó szándék nélkül mondom Kis Zoltán barátomnak, hogy az is döbbenetes volt, amikor élő tévéműsorban a főpolgármester úr azt mondta, hogy az agrártámogatás mértéke ugyanannyi, mint Budapestnek a költségvetése. Na, itt van a probléma, hogy ha ezt... (Dr. Kis Zoltán: Neki mondjad!) Neki mondom, csak házon belül rendezzük le ezt a kérdést. Szóval tényleg nagyon fontos dologról van szó.

A GDP-arányt is nagyon sok képviselőtársam említette. Egyértelmű, hogy a tendencia a részarányt tekintve csökkenő, de még mindig magasabb, mint az EU 15-ök átlagában, és szerintem magasabb is lesz majd mindig. Az agrobiznisz néhány évvel ezelőtt valóban 20-25 százalékon mozgott, ez is csökken folyamatosan.

Az állattenyésztésről nagyon sokan beszéltek. Egyértelmű, hogy az állatállomány létszáma folyamatosan csökken. Ez az egyik gond. Ennél szerintem nagyobb gond az, hogy ez a tendencia folytatódik, tehát tovább fog csökkenni az állatállomány. Én nem látom, hogy mi fogja ezt most megállítani, a közeljövőben legalábbis. És csökken a tej ára, az importhúsproblémát ismerjük. Az én környezetemben most éppen a Ceglédtej van felszámolás alatt, és nyilván magával fog rántani egy csomó termelőt. Szóval nagyon sok gond van azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés szerkezete helyreálljon majd.

Az agrárollót is érintette majdnem mindenki. Szóval úgy van ez valahogy, mint az egyik barátom, aki állandóan fogyókúrázik, és örömmel újságolja, hogy most az utóbbi három év alatt öt kilót fogyott, majd utána hozzáteszi: igaz, hogy négy héttel ezelőtt tíz kilót híztam. Tehát tendenciájában nem fogy, hanem hízik. Az agrárolló is olyan, hogy amikor zárul, akkor picit zárul, amikor meg nyílik, akkor nagyon nyílik, és ráadásul hektikus az egész, igazából teljesen spontán folyamatok zajlanak le.

Az agrárnépesség anyagi megbecsülése szerintem vérlázító; nemhogy nem éri el a 75 százalékot, hanem 65 százalék, benne van egyértelműen a számokban. Ez véleményem szerint tűrhetetlen.

A beruházásokról: a befektetők számára továbbra sem vonzó az ágazat. Nem tudom, hogy mikor lesz az.

Külkereskedelem. Összességében pozitív az egyenleg - ez egy jó dolog. Az export viszont nagyobb mértékben csökken, mint ahogy az import bővül - ez viszont már nem jó. Itt szeretném megjegyezni - erről talán még ma nem volt szó -, hogy az Agrármarketing Centrum költségvetési tételei 2005-ben gyakorlatilag megszűntek. Nem tudom, a jövő évi költségvetésben még nem néztem meg, hogy mi lesz. Jó bornak is kell cégér. Itt vannak például, hogy a bortémát említsem, a dél-amerikai, dél-afrikai, ausztrál borok. Meg kell nézni, hogy milyen marketingtevékenységet, országimázst építettek föl erre a témára. Ráadásul a külkereskedelmi tevékenységünk szerkezete is nagyon rossz, hiszen a kivitelnek mindössze 38 százaléka magasan feldolgozott készítmény, az importnak ugyanakkor gyakorlatilag a fele, tehát nem mindegy, hogy milyen hozzáadott értéken importáljuk, illetve exportáljuk a termékeket.

Most a forintárfolyamról talán nem beszélek, mert arra már nincs idő. Az is olyan dolog, hogy ha csak exportoldalról nézzük, akkor egyértelmű, hogy mi a jó, ha a másik oldalról nézzük, akkor meg onnan is egyértelmű, hogy mi a jó. Énszerintem összesenjében kell nézni, és az az érdekünk, hogy egy erős és stabil forinttal minél előbb áttérjünk az euróra, és akkor az árfolyammal kapcsolatban nem lesz ilyen vitánk.

A megállapítások természetesen támogatandóak, és azok is azt mutatják, hogy azért nincs minden rendben az ágazatban. Ezeket nem ismertetem.

Talán az EU-val kapcsolatban még néhány gondolatot. Nem vagyok EU-ellenes, és nem vagyok EU-szkeptikus. De azért ha megnézzük, most három témát ragadok ki, hogy ez hogyan érintette a magyar mezőgazdaságot, kíváncsi lennék ország-összehasonlításban, hogy másokat is ilyen kedvezőtlenül érintett-e például a cukorreform. A kabai termelőket nem tudom, mennyire vigasztalja, hogy ott majd bioetanolgyár fog valamikor épülni, illetve hogy mennyire sikeresen harcolt a kormány, hogy nem 40 százalékkal, hanem csak 36 százalékkal fog csökkenni a cukorrépa ára. Szerintem semennyire nem vigasztalja őket.

Vagy a szőlő-bornál, amit külön egy agrárbizottsági ülésen megbeszéltünk, hogy milyen fenyegetések vannak.

Vagy itt van az intervenció, amit más aspektusból itt többen is fölhoztak, és szerepel a jelentésben két helyen is: Magyarország az uniós gabonaintervenció legnagyobb haszonélvezője. Hát azért ezt nem kéne nagyon mondani meg reklámozni, mert egyrészt most már nem így van; ha eddig így is volt, most már nem így van. Másrészt pont ennek kapcsán, az intervenció finanszírozása kapcsán van az, hogy a top up, a nemzeti kiegészítés most, ha jól tudom, 25 milliárd forinttal fog csökkenni. Ugye, almát az almával, körtét a körtével - semmi köze a kettőnek egymáshoz! Az intervenciót majd valamikor az Unió ki fogja fizetni, amikor letelik az idő. Kíváncsi vagyok, hogy akkor majd visszajön-e ez a 25 milliárd forint azoknak, akik érintettek most az elvonásban.

Összesenjében még egy pontra szeretném fölhívni a figyelmet. A 10. pont azt mondja: "A magyar társadalomnak tudatában kell lennie annak, hogy a fogyasztó és a termelő hosszú távú érdekei lényeges pontokon azonosak." És itt van az élelmiszer-biztonság, a minőség, a környezetmegóvás, a jó hagyományok, "...és ezek szolgálatához szükség lesz a jövőben is itthoni mezőgazdaságra, termőföldjeink hasznosítására". Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez a lényeg, ez lenne a lényeg: hogy ha ez ügyben tudunk együttműködni, tudunk a jövő héten olyan költségvetési irányszámokat elfogadni vagy megtámogatni minden oldalról, amelyek ezt a célt segítik - akkor már nem éltünk hiába.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 268 2006.11.07. 2:09  255-295

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyugodtam az előző napirendi pont lezárásánál, amikor az agrárjelentés befejezésekor az államtitkár úr azt mondta - pont a GMO-témát hozta fel példának -, hogy valószínűleg konszenzus lesz, itt a szakmai, illetve jogi érvek előjöttek. Egyedül Godó képviselőtársam felszólalása zavart meg, mert komolyan mondom, nem tudom, mire akart kilyukadni. Úgy emlékszem, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén egyértelmű volt, pártállástól függetlenül, hogy mindenki úgymond - elnézést - elmeszelte ezt a témát, hogy szó sem lehet róla, ez az ország versenyképességével ellentétes, nem érdekünk.

Abban volt eltérés, és ott pont az FVM képviselőivel alakult ki egy vita, hogy milyen úton tudjuk elérni ezt a célt. Úgy, hogy ezt az egész törvényt úgy, ahogy van, visszavonatjuk, vagy a harmadik fejezetét, vagy a harmadik fejezetbe olyan szabályokat hozunk be, amellyel az egész téma kezelhető. Nem akarom elmondani a jogi érveket pró és kontra, aki belemélyedt, úgyis tudja, és tudom, hogy utána többpárti egyeztetés folyt, és végül is az FVM álláspontja győzött, hogy foglalkozzunk ezzel a törvénnyel, a harmadik fejezetben hozzunk olyan szigorú szakmai, termesztéstechnikai szabályokat, amelyek alapján el tudjuk kerülni, hogy a GMO bekerüljön az országba. Én most itt tartok, és remélem, hogy ezt meg is tudjuk alkotni a szakma bevonásával.

Kezemben van, Ángyán professzor úr említést tett az előző napirendi pont kapcsán a tápiószelei Agrobotanikai Intézetről - szomorú sorsát ismerjük, de azért még néhányan dolgoznak -, vettem a fáradságot, elmentem hozzájuk, és kikértem a véleményüket. Most nem olvasom fel, pedig rövid, de lényeg, hogy majd szeretném, ha a módosító indítványoknál ezek az érvek is benne lennének. Egyértelmű az álláspontjuk, hogy ezt nem szabad megengedni.

Még annyit befejezésül, hogy szeptemberben a környezetvédelmi bizottság kibővített ülésének keretében volt ez már téma, ott többek között alkotmányossági aggályok is felmerültek: a magyar állampolgárok egészséghez való joga, és tudós professzorok szerint egyértelműen alkotmányellenes az előterjesztés. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát ebben a formában nem támogatható, viszont úgy gondolom, módosításokkal kezelhető lesz ez a téma. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 57 2006.12.05. 1:15  50-66

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a bizottság az elmúlt héten megtárgyalta az előterjesztést. Meg kell mondanom, hogy nagyon nagy vita nem volt, hiszen úgy az ellenzéki képviselők, mint a kormánypárti képviselők világosan látták, hogy itt egy egyszerű és egyszeri pénzbehajtási akcióról van szó, benne van az előterjesztés általános indoklásában, hogy mintegy 3,3 milliárd forint bevételt kell a földhivataloknak többletben elérni. Ezt teszi oly módon, hogy az ügyfelekre többlet díjterheket ró ki; és annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetésben mintegy 6,2 százalék infláció van betervezve, itt 20 százalékos nagyságrendű emelésekről van szó. Tehát nem másról van itt szó, tisztelt képviselőtársaim, mint egy egyszeri pénzbehajtási akcióról. Ezúttal nem az adó-, nem a járulékterhek emeléséről, nem áremelésekről, hanem ezúttal a földhivatali illetékek emeléséről. Éppen ezért az ellenzéki képviselők nem támogatták és nem is fogják támogatni az előterjesztés megszavazását.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 61 2006.12.05. 2:45  50-66

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a Gyurcsány-csomagok édes gyermekének tekinthető, ráadásul abból a fajtából való, amiről kevés szó esik, pedig a vizitdíj, a tandíj, a gázáremelés mellett ez egy újabb sarc a lakosság számára. Feladó: a magát szociálisan érzékenynek nevező Gyurcsány-kormány. Semmi másról nincsen szó, csak az állami költségvetés hiányának újrafoltozásáról, szokásos módon a lakosság terheinek növelésével. Érdekes az is, hogy ez a javaslat nem kapott különösebb publicitást, pedig az ország valamennyi állampolgárát érinti, hiszen az ingatlan-nyilvántartással előbb-utóbb mindenki kapcsolatba kerül.

Aki megismerte a 2007-es költségvetési törvényjavaslatot, nyugodtan fogadást is köthetett volna arra, hogy egy ilyen előterjesztés a Ház elé kerül. A földhivatalok támogatását ugyanis két év alatt 10 milliárd forintról nulla forintra szorította vissza a kormány, minden ezzel kapcsolatos terhet - 22 milliárd forint működési költség előteremtését - a lakosságra zúdítva. Miközben rohamosan adósodik el a lakosság, miközben a felszínen maradás érdekében jelzáloghiteleket vesznek fel az emberek, a kormány ezzel a javaslattal növeli a földhivatali ügyintézés terheit. Ott rúg bele a választópolgárokba, ahol a legjobban fáj. Semmi más nem történik ugyanis, csak pénzbehajtás. Az ügyintézés nem igényel több időt és energiát, nem kell hozzá több alkalmazott, nem lesz jobb a kiadott okmányok minősége, semmi nem változik, csak többet kell érte fizetni.

Nagy Andor képviselőtársam a napokban már szóvá tette a Nógrád Megyei Földhivatal pénzbehajtási gyakorlatát; most nem történik más, csak annyi, hogy ezt hatványozottan és a lakosságot büntetve kiterjesztik az ország egész területére.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat az igazgatási szolgáltatási díj mértékét megemeli 5000-ről 6000 forintra, azaz 20 százalékkal; megváltoztatja a jelzálogbejegyzés, a bejegyzésmódosítás eljárási díját; megemeli a társasház-alapítás bejegyzési díját szintén 20 százalékkal; emeli a társasházi alapító okirat módosításának átvezetési díját; ugyanakkor szűkíti a díjmentesség körét. Teszi mindezt annak érdekében, hogy az adóemeléseken, járulékteher-növelésen, áremeléseken túl ezúttal a földhivatalok ügyfelein keresztül hajtson be több mint 3 milliárd forint plusz-illetékbevételt.

Ezt mi támogatni nem tudjuk. Felszólítjuk a kormányt a lakosság sarcolásának befejezésére.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 253 2006.12.11. 1:14  248-259

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagyon rövid leszek ezen a késői órán. Az előterjesztés általános vitájában világosan elmondtuk, hogy a kormány legújabb pénzbehajtási akcióját semmilyen módon nem támogatjuk, éppen elég teher lesz majd a következő évben a különböző adóemelések, járulékemelések és áremelések, és most az illetékemelésről lenne szó.

Két módosító indítványt nyújtottam be, amelynek kérem a támogatását, ugyanis a javaslat, az előterjesztés az igazgatási, szolgáltatási díj mértékét 20 százalékkal kívánja emelni, hasonlóan a társasházak alapításbejegyzési díjához. Azon kívül, hogy a 20 százalékos mértéket semmi sem indokolja, hiszen magában a jövő évi költségvetésben is csak 6,2 százalékos inflációval kalkulálnak, tehát itt több mint 300 százalékos emelésről lenne szó, és a módosító indítványomban ezt kívánom - ha úgy tetszik - megakadályozni, hogy a lakosság ne kapjon többletterheket a földhivatali díjak, illetékek emelésén keresztül.

Kérem a módosító javaslataink támogatását. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 46 2006.12.12. 6:18  21-323

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkárok! Képviselőtársaim! Az oktatás után mezőgazdaság. A magam részéről az újra megnyitott részletes vitában a mezőgazdasági fejezethez beadott módosító indítványainkról szeretnék beszélni, majd a végén néhány mondattal a választókerületemet érintő módosító indítványaimról.

A mezőgazdasághoz, legalábbis az oktatáshoz képest látszólag kíméletesebb a jövő évi költségvetés, nem beszélve az egészségügyről vagy az önkormányzatokról, azonban ha részleteiben megnézzük a fejezetet, akkor azonnal látszik, hogy nagyon súlyos szerkezeti problémák vannak, és módosító javaslatainkkal ezeken a belső szerkezeti gondokon próbálunk enyhíteni.

Mielőtt a részletekbe belemennék, az agrártámogatások kapcsán általánosságban engedjenek meg egy gondolatot. Nagyon sok félreértés van az agrártámogatások megfogalmazásakor abban, hogy ki mit ért ez alatt. Az Európai Unióban és a világ számos más részén is azért vannak az agrártámogatások, hogy - többek között - a vidéki életminőség javításán túl lehetőség szerint olcsó és biztonságos élelmiszert lehessen előállítani. Egyes számítások szerint ha az Unióban nem lennének agrártámogatások, az élelmiszerek a jelenleginek a többszörösébe kerülnének, mintegy háromszorosába. Tehát amikor agrártámogatásokról beszélünk, ez valamennyiünket érint, hiszen valamennyien fogyasztók vagyunk.

Az agrártámogatási fejezet két részből áll, az uniósból és a hazaiból. Az uniós rész ugyan folyamatosan nő, de az uniós gazdákéhoz képest összességében még mindig csak töredéke. Pontosan a nemzeti forrásokkal kellene a versenyhátrányt kiegyenlíteni, de ez sajnos nem tükröződik az előterjesztésben, hiszen nemcsak relatív, hanem abszolút mértékben is csökken a nemzeti források aránya. Többek között ennek a kiegyenlítésére szolgálna az úgynevezett nemzeti kiegészítés, vagy ahogy fogalmazni szoktuk, a 30 százalékos top up, amely 2006-ban sem fog teljesülni, hiszen mintegy 25 milliárd forintot elvonnak ebből a keretből mindenféle okokra hivatkozva. A Font Sándor és Jakab István által beadott módosító javaslatunk többek között azt szeretné elérni, hogy a 30 százalékos nemzeti kiegészítéshez ne lehessen hozzányúlni, és az előterjesztés külön soron hozza ezt, mint ahogy azt az Állami Számvevőszék már többször is kérte, illetve előírta, illetve ne csökkentett mértékben, hanem a gazdáknak jogosan járó mintegy 103 milliárd forintot kapják meg az érintettek.

A következő módosító javaslat, amire szeretném felhívni a figyelmet, az, amit a mezőgazdasági bizottság gyakorlatilag egyhangúlag fogadott el, ez pedig nem más, mint egy vidékfejlesztési uniós támogatás finanszírozási korlátozásának a feloldása. Arra kérem önöket, hogy ezt támogassák, hiszen a bizottsági ülésen az MSZP képviselői is támogatták ezt az előterjesztést.

A következő módosító javaslat az agrárkárenyhítéssel kapcsolatos. Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim arra, hogy néhány héttel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és született egy törvény az agrárkárenyhítésre. Akkor is mondtuk, hogy ez akkor ér valamit, ha megfelelő források állnak rendelkezésre. Az előterjesztés mindössze 500 millió forintot tartalmaz, a módosító javaslatunkban további 1,5 milliárd forinttal szeretnénk ezt az összeget megemelni, tehát 2 milliárd forintra, és ha ehhez hozzákalkuláljuk a termelők által befizetendő szükséges további részt, akkor is optimális esetben mindössze 4 milliárd forint áll rendelkezésre agrárkárenyhítésre. Emlékeztetem önöket, hogy 2003-ban az aszálykár 200 milliárd forint volt, tehát nagyságrendileg ez nem fogja megoldani a problémákat.

Az "Igyál tejet!" akcióról inkább csak kommunikációs szinten folyik vita. Erre is benyújtottunk egy módosító javaslatot, és szeretnénk, ha ezt elfogadnánk, hiszen itt nemcsak arról van szó, hogy a gyerekek ihassanak tejet az iskolában - és nagyon sokan így reggeliznek -, hanem ez az állattenyésztés támogatását is segítené.

(10.50)

Szintén Font Sándor képviselőtársam adott be az osztatlan földtulajdon kímélésének a költségeire módosító javaslatot. Farkas képviselőtársam a nemzeti lovas programra adott be módosító javaslatot. Tehát itt gyakorlatilag csak az idei évi előirányzatokat szeretnénk biztosítani. Megemlíteném még a parlagfű-mentesítésre beadott képviselői módosító javaslatot.

Az állatihulladék-megsemmisítésre nulla előirányzat van. Ez tipikusan egy olyan támogatási mód lenne, amellyel az állattenyésztést az Unió által is jóváhagyott módon lehetne segíteni. Továbbá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a támogatására, valamint a Hajdú-Bét, illetve a Hernád-völgyiek kártalanítására szeretnénk forrásokat létrehozni a költségvetésben.

Végezetül engedjék meg, hogy a választókörzetemmel kapcsolatos két módosító indítványomról beszéljek. Az egyik a nagykátai szakorvosi rendelőintézet felújítására 200 millió forint. Katasztrofális állapotban vannak ezek az intézetek.

Szintén a vidékfejlesztéssel kapcsolatban néhány évvel ezelőtt a Gazdasági Minisztérium költségvetésében volt a tanya villamosítására forrás, ami megszűnt, ha jól tudom, 2005 óta nincsen. Remélem, hogy az uniós támogatások között lesz majd ilyen lehetőség, de addig is szeretném, ha 200 millió forintot kapnának. A XXI. században most már meg lehetne oldani a tanyák villamosítását, hiszen ott is emberek élnek, és nagy részük állattenyésztéssel foglalkozik, villany nélkül ez pedig szinte lehetetlen.

Mindezekhez kérném szépen tisztelettel kormánypárti képviselőink támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 160 2007.04.02. 1:57  159-162

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban többször szóvá tettük, hogy a minisztérium és háttérintézményei alkalmazkodva a kormány költségvetési politikájához, a mezőgazdasági termelők sarcolásával igyekeznek betömni a költségvetés lyukait. Megemelték a földhivatali ügyintézés díjait, tudunk olyan megyéről, ahol pénzt kérnek az őstermelői igazolvány megújításáért, emelkedtek a szolgáltatások díjtételei, és sorolhatnám tovább. És itt a legújabb: az állat-egészségügyi hatóság értesíti az élőállat szállításával foglalkozókat, hogy az uniós előírások miatt minden ilyen járművet vezető gépkocsivezetőnek, kocsikísérőnek, állatgondozónak és gyűjtőállomási dolgozónak külön képzésben kell részt venniük. A képzést külön tartják a sertésszállítóknak, a szarvasmarha-szállítóknak, a baromfiszállítóknak, ló-, juh- és kecskeszállítóknak. Értelemszerűen, aki többféle állatot is szokott szállítani, többféle tanfolyamot kell elvégeznie. A képzés díja 15 ezer forint naponként és állatfajonként.

Tisztelt Államtitkár Úr! Talán ön is emlékszik Márkus László örökbecsű alakítására, amikor is dühödten szedett szét egy újonnan vásárolt karosszéket, hogy megnézze, mi került azon a széken 2160 forintba. Ennek analógiájára kérdezem én is öntől, hogy mi kerül egy ilyen tanfolyamon naponta 15 ezer forintba, amely összegért például egy nem is rossz vidéki szállodában akár meg is lehet szállni reggelivel együtt. Mennyi jelentkezőre kalkulált a minisztérium apparátusa, és milyen bevételre számít ebből a tárca, illetve azon keresztül az állam? Kívánja-e valamilyen módon támogatni a képzés költségeit a minisztérium, csökkentve ezzel a gazdákra kényszerített terheket?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 187 2007.05.21. 2:00  186-189

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az erdőgazdálkodók még a hatvanas években döntöttek úgy, hogy a fakitermelés arányában önkéntes járulékot fizetnek, és az így befolyt összegeket az erdők ápolására fordítják. A rendszerváltás idején ez a befizetés adóvá alakult át, de változatlanul működött, segítséget nyújtva az erdők ápolásához.

A rendszer működőképessége - minő meglepetés! - a Gyurcsány-kormány tevékenységének megkezdéséig tartott. A 14/2007. számú FVM-rendeletben az erdőfelújítások normatív támogatását szabályozó 25/2004. számú FVM-rendeletet módosítják. Ebből kiderül, hogy az erdőfelújítási, -ápolási támogatásra 2007-ben nem lehet pályázni. Nincs pályázati lehetőség annak ellenére, hogy a járulékot, illetve az adót ugyanúgy beszedték, mint a korábbi években, de úgy látszik, azt lenyelte a költségvetés feneketlen gyomra. Bizonyos fórumokon ugyan a magánerdő-tulajdonosok kaptak ígéretet a pályáztatás visszaállítására, azonban a hivatkozott rendelet ennek pont az ellenkezőjét tartalmazza. Az állam tehát egészen egyszerűen becsapta az erdőgazdálkodókat azzal, hogy beszedte tőlük a járulékot 4,5-5 milliárd forint értékben, majd azt - nincs erre jobb szó - egyszerűen lenyúlta.

(17.20)

Az eljárás azt is eredményezheti, hogy ezeknek a forrásoknak a hiányában a 19 állami erdőgazdálkodó részvénytársaság pénzügyileg veszteségessé válhat, amely persze lehet, hogy nem is olyan nagy probléma a jelenlegi kormányzatnak, hiszen ez esetben napirendre kerülhet a veszteséges vállalatok privatizációja.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztességesnek tartja-e a felvázolt eljárást, az erdőgazdálkodók becsapását? Nem félti-e az amúgy is fogyatkozó erdővagyont az ápolások elmaradásától? Vagy esetleg szándékosan teszik veszteségessé az erdőgazdaságokat, hogy a szokásos forgatókönyv szerint megszabaduljanak egy értékes állami vagyontömegtől?

Várom szíves válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 82 2007.06.19. 8:06  43-127

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is elnézést kérek, hogy nem hallottam államtitkár úr expozéját, de feltételezem, hogy nagyon nem változott meg a bizottsági ülés óta, amikor is a kormány indoklását hallottuk az előterjesztéssel kapcsolatosan. (Gőgös Zoltán: Odaadom.) Azonkívül, hogy amikor a bizottsági ülésen tárgyaltuk ezeket a témákat, eredetileg még külön napirendi pontként szerepelt a termőföldről szóló törvény, illetve a termőföldvédelmi törvény, és nyilván érthető módon ezek összemosódtak, utána egyben tárgyaltuk, tehát örülök annak, hogy most eleve úgy indult neki az Országgyűlés általános vitája, hogy egyben tárgyaljuk ezt a két törvényjavaslatot.

Az általános indoklással szeretném kezdeni, és engedjék meg, hogy egy bekezdést idézzek mind a két törvényből, hiszen vagy egy bekezdés, amely az indoklásban ugyanúgy szerepel mind a földtörvénynél, mind a földvédelmi törvénynél. "A két önálló törvény megalkotását az indokolja, hogy a termőföld védelmével kapcsolatos kérdések önálló törvényben történő szabályozása nagyobb teret enged annak, hogy idővel sor kerülhessen a szakmai szempontokból történő jogszabályi felülvizsgálatokra. Önmagában abból a tényből, hogy a termőföldről szóló törvény szűkebb értelemben vett tárgyi hatálya a termőföldre mint jogilag körülhatárolt specifikus ingatlanra terjed ki, nem következik az, hogy a termőfölddel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések egy törvényen belül kapjanak helyet."

Ez lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs, szerintem az sem következik mindebből, hogy feltétlenül kettőben kell tárgyalni. De elöljáróban el szeretném mondani, hogy nekem elvi kifogásom nincs azzal kapcsolatosan, hogy ez szét van választva, lehet rajta vitatkozni, igazából azonban az indoklás sántít, mert szerintem nem meggyőző. Itt az a lényeg, hogy a földdel kapcsolatos kérdések, illetve a birtokpolitikai kérdések, amibe most is nyilván érthető módon belecsúszunk, azok a "kényesebb" kérdések. Itt vannak a politikai viták, itt vannak a nézetkülönbségek, és maga a talajvédelmi, földvédelmi kérdések inkább technikai jellegű, eljárási jellegű kérdések, amelyek talán egyszerűbbnek tűnnek. Nem egyszerűbbek, csak technikai jellegűek, nem pedig politikai vagy birtokpolitikai jellegűek.

Azt mondom, hogy szét lehet ezt választani, de igazából nem ez a fő probléma. A fő probléma az, hogy amikor a kormány az idén januárban vagy amikor elkészítette a törvényalkotási menetrendjét, akkor berakta a tavaszi ülésszakra a termőföldről szóló törvény módosítását. Véleményem szerint nagyon kevesen vannak itt a parlamentben, még ha telt ház lenne, akkor is nagyon kevesen lennének azok, akik ez alatt azt értették, hogy a termőföldtörvény módosítása egy ilyen, viszonylag egyszerű technikai szétválasztást fog majd eredményezni. Igaz, egy kicsit megspékelték egy-két új dologgal, például a pénzbehajtási kényszer itt is megnyilvánul a földhivatalok bevételénél. A költségvetési vitában annak idején elmondtuk, hogy ez majd az érintettek, az ügyfelek kiadási terheit fogja növelni, hogy a földhivatal bevételei növekedjenek, de igazából nem erre gondolt senki. A termőföld módosításánál mindenki arra gondol elsősorban, hogy hozzányúlunk a birtokpolitikai kérdésekhez, és azokat, amelyekben nem feltétlenül értünk egyet, megpróbáljuk közös nevezőre hozni.

(13.50)

Tehát igazából ilyen szempontból meglepetés, hogy így nyúltak hozzá a törvényhez. És szeretném idézni Gráf miniszter urat is, aki 2007. május 10-én azt nyilatkozta az egyik internetes honlapnak, hogy Magyarországon a földkérdést mielőbb rendezni kell ahhoz, hogy az agrárgazdaságban átlátható viszonyok teremtődjenek, és megfelelő feltételek alakuljanak ki a modernizációs folyamatok segítésére. Ebben maximálisan egyetértünk a miniszter úrral, de ehhez pont az kell, amit egyébként ő is mondott a legutóbbi miniszteri meghallgatáson meg mi is május 30-án, amikor a bizottság tárgyalta ezt a kérdést, azt mondtuk, hogy meg kéne már végre keresni földkérdésben, birtokpolitikában azt a közös nevezőt, azt a legkisebb közös többszöröst, ezt szó szerint a kormányoldal, illetve az ellenzék is így fogalmazta meg, amiben egyet tudunk érteni.

Ebbe be kéne vonni nyilván a parlamenti pártokon kívül, a szakértőkön kívül a különböző érdekképviseleteket, tényleg társadalmi vitára kéne bocsátani, és meg kéne határozni azokat a dolgokat, hogy mit értünk üzemméret alatt, mit értünk optimális birtokméreten; tegnap a sajtó foglalkozott a családi gazdaságokkal, hogy hogyan lesznek támogathatók, vagy hogyan lesz Unió-konform a Magyarországon működő családi gazdaság mint kategória; mi lesz a bérlőkkel, amiről Járvás István beszélt, a bérleti jogviszonyt leszabályozni; a Nemzeti Földalappal kapcsolatosan mostanában számos probléma merült fel; vagy az úgynevezett farmalapú támogatási rendszer hogyan fog működni, hogyan fog ide érkezni, ezeknek a részleteit.

Tehát szerintem a termőföld-módosítástól alapvetően ezt várja mindenki, ezt várják az érintettek, de úgy gondolom, hogy ez mindenkit érint, nemcsak a konkrét mezőgazdasági termelőket, hanem az élelmiszer-fogyasztókat is, hiszen valahol mindannyian érintettek vagyunk az élelmiszer-termelésben. Ezt nem tükrözi vissza ez az előterjesztés, hogy ezekben a kérdésekben végre le kéne ülni, és nyilván nem fogunk mindenben egyetérteni, de legalább meg kéne próbálni, hogy hol vannak ezek a közös nevezők. Ilyen értelemben ezért nekem csalódást okozott ez az előterjesztés, hogy meg sem próbálja ezt rendezni. Ráadásul az a mód, amit, gondolom, már előttem is többen kifogásoltak, hogy a bizottság megtárgyalta, most van az általános vita, és akkor utána jön a nyári szünet, a zárószavazás, illetve az általános vita és a zárószavazás átcsúszik majd őszre, tehát van egy nagy pauza.

Mi ezért mondtuk azt a bizottsági ülésen is, és ezt most is szeretném hangsúlyozni, hogy a legjobb az lenne, hogy a termőfölddel kapcsolatos módosítást, a termőföldvédelemmel kapcsolatos módosítást és a következő napirendi pontban szereplő agrárfejlesztési törvénnyel kapcsolatos előterjesztést visszavonná a kormány. Nem azért, hogy elnapoljuk, már hogy végleg elnapoljuk, hanem azért, hogy a nyáron esetleg tudnánk ezzel foglalkozni mindenfajta szinten, ahogy az előbb mondtam, politikai szinten, pártok szintjén, társadalmi párbeszédben, és akkor ősszel előhoznánk, és a technikai dolgok mellett, a technikai módosítások mellett a tartalmi kérdésekkel is tudnánk foglalkozni, és talán meg tudnánk próbálni azt, hogy megtaláljuk ezt a bizonyos közös nevezőt.

Éppen ezért én úgy érzem, hogy ez az előterjesztés egyszerűen csak kipipálja a törvényalkotási menetrendben szereplő termőföldtörvény módosítását, de igazából a tartalmi kérdésekre nem ad választ, ezeket a technikai jellegű dolgokat bármikor meg lehetne csinálni, bármikor meg lehetett volna csinálni. De az ilyen módon való tárgyalását egyébként a leghatározottabban elutasítjuk, hiszen ha normál menetrendben megyünk, akkor ezt jövő héten hétfőn nyugodtan zárószavazással is le lehetett volna zárni. Úgyhogy még egyszer azt mondom, hogy legyenek szívesek ezt átgondolni a kormány részéről, és lehetőség szerint visszavonni a törvényt, annak érdekében, hogy ősszel, még a jövő évi költségvetés benyújtása előtt egy esetlegesen közös módosításban megfogalmazott dolgokat a jövő évi költségvetésbe be tudjuk már építeni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 96 2007.06.19. 1:45  43-127

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kis Zoltán Képviselőtársam és Államtitkár Úr! Természetesen mi tudjuk azt, hogy ez a két előterjesztés nem alkalmas arra, amiket mi feszegetünk, hogy a nagy birtokpolitikai kérdéseket megbeszéljük, de nekünk pontosan ez a bajunk, hogy miért nem. Miért nem úgy csináljuk, miért nincs úgy előterjesztve, hogy ezekről is lehessen beszélni, pontosan a közelgő 2011-es határidő miatt, és pontosan azért, hogy megtaláljuk ezt a bizonyos sokat emlegetett közös nevezőt.

Így egy kicsit megalázó a dolog, hogy itt technikai meg pénzbehajtási dolgok vannak, időben így előterjesztve, hogy most elkezdjük, aztán majd valamikor ősszel befejezzük majd. Pont ezt akarjuk elkerülni, és ezért volt az a kérésünk, hogy akkor a kormányzat legyen szíves, tanúsítson önmérsékletet, olyan önmérsékletet, amire Ángyán képviselőtársam is utalt a GMO kapcsán.

Emlékezzen vissza, aki a bizottság munkájában részt vett akkor, amikor előjött a GMO-előterjesztés, akkor az egész bizottság egységesen azt mondta, hogy lesöpri, nem érdekli. A kormány képviselője azonban meggyőzött bennünket arról, hogy ha lesöpörjük, és az Unió mégis ránk engedi ezeket a bizonyos génmanipulált szervezeteket, akkor nem lesz szabályozásunk. Ezt tudomásul vettük, elfogadtuk, és úgy döntöttünk, hogy közösen létrehozunk egy szigorú, Európában talán a legszigorúbb szabályozást.

Akkor most mi kérünk a kormánytól önmérsékletet, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy 2011-ig - én a plusz három évben nem is merek gondolkodni -, mi lesz ezzel az országgal, mi lesz a magyar termőfölddel. Itt most erről szól a történet, és ezért kérjük a tisztelt államtitkár úr, illetve a kormányzat és a kormánypárti képviselők belátását is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 132 2007.06.19. 3:52  127-151

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kisebbségi vélemény valóban megfogalmazódott, azt röviden szeretném ismertetni.

A javaslat alapvetően két terület szabályozásával foglalkozik, a szakértői, szaktanácsadói tevékenység feltételeinek meghatározásával, illetve termésbecslési és adatszolgáltatási eljárás szabályozásával. Mindezt az adatvédelmi törvénnyel próbálja meg szinkronban megtenni.

A megfogalmazódott kisebbségi vélemények és aggályok a következők voltak. Itt is elhangzott, az államtitkár úr is azzal kezdte rövid expozéját, hogy itt jogtechnikai jellegű módosításról van szó. Felmerült - talán Örvendi képviselőtársam szájából -, hogy jelenleg is működnek szaktanácsadói rendszerek, szakértői névjegyzék van, akkor miért is kell ezt újraszabályozni.

Valóban felmerült a falugazdász-hálózat féltésével kapcsolatosan is néhány aggály, illetve hogy esetleg itt az agrárkamara van a háttérben, tehát hogy a szaktanácsadói hálózat majd valamilyen formában oda kerülne. Tényszerűen mondom el, hogy az FVM ezt nem erősítette meg, illetve ahogy most az államtitkár úr is megtette, hogy a falugazdász-hálózatot nem fogja emiatt hátrány érni, ezt mi tudomásul vesszük, de természetesen oda fogunk rá figyelni, hogy ez így legyen. Mindenesetre az előterjesztésben azért van egy biankó felhatalmazás a kormány számára, hogy melyik lesz az a szervezet, amit most nem ismerünk, amely működtetni fogja majd ezt a szaktanácsadói rendszert.

Ezenkívül szóba került szintén aggályként, hogy itt arról volt szó, hogy a bürokratikus és adminisztrációs terhek enyhülni fognak. Még akkor is így van ez, ha a termelőnek is vannak bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségei.

Szintén elhangzott, talán én fogalmaztam meg azt is, hogy az 1997. évi agrártörvény önmagában jó törvény, hiszen nagyon komoly társadalmi konszenzus, többpárti egyeztetés, érdekképviseletek véleményezése előzte meg; és nagyon jó dolgok vannak ebben az 1997. évi agrártörvényben, elég csak néhányat megemlíteni: az agrártámogatások reálértéken tartása, mezőgazdasági jövedelmek felzárkóztatása vagy a vidéki életminőség javítása, és még lehetne sorolni. A gond ott van, hogy ezeket általában nem nagyon szokás betartani, miért majd pont ez a része fog betartásra kerülni.

Ezenkívül az a dolog szintén felmerült, amik az előző napirendi pontnál is a termőföld kapcsán nem tartalmi kérdésként, hanem időbeli és házbizottságra való utalásokkal történő megjegyzések voltak, hogy ha ez egy egyszerű és jogtechnikai törvény, akkor miért nem tudjuk jövő héten hétfőn ezt zárószavazással befejezni. Viszont ha azt mondjuk, hogy itt a termőföldtörvénnyel és ezzel az agrárfejlesztési törvénnyel is érdemben, a tartalmi részekkel - függetlenül attól, hogy itt nem ez volt az előterjesztésben -, birtokpolitikával akarunk foglalkozni, akkor meg hagyjunk rá időt magunknak, most vonja vissza a kormány, ősszel terjessze ezt elő, és ahogy itt többen is mondták, ha kell, a nyáron ezeket át tudjuk beszélni, és megpróbáljuk megkeresni a közös nevezőket, és a jövő évi költségvetés beterjesztése előtt pontot lehetne ezekre a kérdésekre tenni.

Tehát a megfogalmazódott 9 nem szavazatnak, illetve 1 tartózkodásnak mint kisebbségi véleménynek ez volt a lényege.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

(15.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 292 2007.09.10. 2:44  287-340

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a késői órán csak nagyon röviden szeretnék a termőföldről szóló törvényjavaslathoz hozzászólni, hiszen az általános vitában elég sok mindenről beszéltünk. Abban, azt hiszem, mindannyian egyetértettünk, hogy a termőföld kérdése egyrészt kényes kérdés szokott lenni, másrészt igen fontos úgy a mezőgazdaság, mint a tulajdonviszonyok szempontjából. Az előterjesztés is hangsúlyozottan a termőföld használatával, illetve a hatósági eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket feszeget, ha úgy tetszik, "a kényesebb kérdéseket", ami a birtokpolitikával, a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos, szándékosan kerüli. A lényegi kérdésekkel ilyen szempontból nem foglalkozik, vagy ahogy Kis Zoltán képviselőtársunk fogalmazott, a földtörvény lelkéhez nem nyúl hozzá.

Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy az általános vitában vagy a bizottsági ülésen, sőt talán az államtitkári expozéban is mindenki, pártállástól függetlenül hangsúlyozta, hogy igazából akkor kellene a földkérdéssel foglalkozni, ha van valamiféle konszenzus, van többpárti egyeztetés, pont azért, mert ahogy említettem, igen kényes a dolog. Érvként elhangzott az is, hogy erre nagyszerű alkalmat kínál az, hogy az általános vita csak augusztus végén került lezárásra, tehát mindenki mondta, hogy ott a nyár, lehet egyeztetni, többpárti megbeszéléseket lehet folytatni. Nos, tudomásom szerint ezekből az egyeztetésekből semmi nem valósult meg, csak reménykedni tudok abban, hogy ez előbb-utóbb meg fog valósulni.

Nos, és most térek a módosító indítványokra, ez meg is látszik a módosító indítványokon. Úgy gondolom, nem véletlen az, hogy ha jól számolom, 14 módosító indítvány van, és ennek körülbelül fele valamely paragrafusnak vagy valamely paragrafus valamely bekezdésének egy az egyben történő eltörlésével foglalkozik.

(22.10)

Ebben nemcsak Járvás képviselőtársam élt az ilyen módosító indítványaival, hanem a szocialista Farkas Imre is több ilyen módosító indítványt adott be, a többi része pedig a módosításoknak alapvetően ilyen eljárástechnikai dolog vagy a pénzbevétellel kapcsolatos dolog.

Ebből következik az, hogy ez az előterjesztés így a módosító indítványokkal gyakorlatilag fabatkát sem ér. Úgy gondolom, az lenne a leghelyesebb, ha egy kapcsolódó módosító indítvánnyal az egészet eltörölnék, vagy az előterjesztő visszavonná a törvénytervezetet, és akkor tényleg megcsinálhatnánk ezt a többpárti egyetértésen, konszenzuson alapuló új földtörvénytervezetet, idehozhatnánk a parlament elé az elfogadás reményében.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 364 2007.09.10. 3:43  357-366

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Egyfelől ígérem, hogy nagyon rövid leszek, másfelől ígérem, hogy nem fogok ezután szót kérni majd, harmadrészt pedig igyekszem magam tartani a részletes vita szabályaihoz. Valamennyi módosító indítványhoz szeretnék megjegyzést tenni, de ezt nagyon röviden, úgyhogy előre is kérem a türelmüket.

Az agrárfejlesztési törvény jó törvény, és szemben a termőföldtörvénnyel, emögött egy konszenzus volt. Az más dolog, hogy ebből mi teljesült a különböző időszakokban 1997 óta. Itt az első módosító indítványunkat, amit Örvendi László éppen az imént indokolt, az ihlette, hogy a szaktanácsadói rendszer jelenleg is működik, és volt egy olyan feltételezésünk annak idején, hogy itt talán arról van szó, hogy az agrárkamarák felé akarna eltolódni ez a szaktanácsadás. Megjegyzem, elmondtam az általános vitában is, hogy ezt a kormány képviselője és a kormánypárti képviselők is cáfolták, de mi akkor lennénk nyugodtak, ha ez belekerülne, tehát a falugazdász-hálózat is legyen benne, mégpedig úgy, hogy a kormány gondoskodik erről a hálózatról is, a szakértői és szaktanácsadói rendszer működtetése mellett. Annak nagyon örültem, hogy tényleg egyhangú támogatást kapott a bizottsági ülésen, azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a gazdasági bizottság ülésén nem kapta meg a szükséges támogatást.

Tehát az lenne a kérésem a kormánypárti képviselők felé, és itt megragadom az alkalmat Göndör képviselő úr felé is, aki tekintélyes képviselője a szocialista frakciónak, hogy legyenek szívesek majd a módosító indítványok szavazásánál is támogatni ezt, ugyanúgy, mint ahogy a bizottságban tették ezt a kormánypárti képviselők.

(23.40)

Egyébként most kiment Herbály Imre képviselőtársam (Herbály Imre belép a terembe), mi valamennyi módosító indítványát támogattuk - de már itt is van -, ezeket a továbbiakban is támogatni kívánjuk, hiszen ezek jó javaslatok, technikai jellegűek elsősorban, de egyetértünk velük. Az volt a kérésünk, hogy ők is támogassák a mi javaslatunkat.

Kékkői Zoltán módosító javaslatát szintén, az hiszem, egyhangúlag támogatta a bizottság; a képviselő úr megindokolta az indítványa hátterét.

Még a 7. számon jegyzett módosító indítványra szeretnék rátérni, amit Medgyasszay László képviselőtársammal adtunk be. Itt a törvénymódosítás a szakértői-szaktanácsadói tevékenység feltételeinek meghatározása mellett a termésbecslési adatszolgáltatás kérdéseivel is foglalkozik, ezt kötelezővé teszi. Azt javasoljuk, hogy ez önkéntes legyen, hiszen egyébként a területalapú támogatásnál is van nagyon sok olyan kistermelő, aki egyszerűen nem tudja kitölteni azokat az adatlapokat, és inkább lemond a támogatásról. Hiába tesszük kötelezővé, itt is lesznek majd olyan - valószínűleg kisebb - termelők, akik egyszerűen nem is fogják tudni kitölteni ezeket az adatlapokat, tehát azt javasoljuk, hogy a kötelező és ellenszolgáltatás nélküli dolgok helyett önkéntes alapon működjön ez a termésbecslési adatszolgáltatás.

Összességében pedig, mondom még egyszer, ebből a törvényi előterjesztésből annyi fog megvalósulni, amennyit végre is hajtunk, ugyanúgy, mint a lényegi kérdéseknél, amikor a reálértéktartásról vagy a vidéki életminőség javításáról beszélünk majd a következő évi költségvetés kapcsán.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 26 2007.11.13. 14:35  21-87

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogyan azt hallottuk a többségi előadótól, október 18-án megtárgyalta a bizottság a szóban forgó jelentést, és valóban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.

Abban egyetértettünk, hogy a jelentés határidőben elkészült, korrekt, tényszerű, szerkezete kiváló, áttekinthető, egyszóval alapos munka. A bajunk az elfogadás kapcsán nem a jelentés tartalmával volt, hanem azzal, amit ez jelent az agrárium szereplőinek, vagyis a jelentésből levonható negatív tendenciákat, folyamatokat, hiányosságokat nem tudjuk elfogadni.

A kormány nevében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által benyújtott beszámoló mindig az előző évi, jelen esetben tehát a 2006-os agrárgazdasági és agrártársadalmi folyamatokat mutatja be, amelyet kiegészít az Agrárgazdasági Tanács véleményével. A 2006-os gazdasági év különleges abból a szempontból, hogy ez volt az első év, ami az uniós csatlakozás utáni első teljes évvel összevethető, másrészt természeti szempontból kimondottan jó gazdálkodási évnek mondható. Ez utóbbit, mármint a jó időjárást az értékeléskor, a pozitívumok felemlítésekor nem árt szem előtt tartani, mint ahogy majd egy év múlva a 2007. évi jelentéskor is figyelembe kell venni az idei természeti csapásokat, amelyeknek a hatása nem jelentéktelen.

Az agrárfejlesztésről szóló törvény többek között előírja, hogy az agrártámogatások - a nemzeti és az uniós - reálértékét a támogatások kiegyenlítődéséig biztosítani kell. Előírja, hogy a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva esélyegyenlőséget kell teremteni, hogy a mezőgazdaságból élők arányos tőke- és munkajövedelmet szerezhessenek. Szintén előírja, hogy a vidékfejlesztéssel és a foglalkoztatás növelésével a vidéki életminőség javuljon, az agrárinnovációt elősegíteni kell, az agrárjövedelmek növelését arányban a lekötött tőkével és a befektetett munkával - nem sorolom tovább. A magunk részéről az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény célkitűzéseivel, előírásaival maximálisan egyetértünk és támogatjuk ugyanúgy, mint '97-ben a törvény megalkotásakor, amely valamennyi akkori parlamenti párt támogatását élvezte. Az már persze más kérdés, hogy a mindenkori kormányok ebből mit tartanak be.

Tisztelt Ház! Idézet következik; én is azt az idézetet választottam, amit a többségi véleményt adó képviselőtársam: "Az elmúlt évben nem alakult ki egyetértés olyan fontos agrárpolitikai kérdésekben, mint a birtokpolitika, a piacvédelem és egyes támogatási célkitűzések. Az ország társadalmában és gazdaságában megfigyelhető morális problémák az agrárgazdaságra is hatnak." Nem folytatom tovább, hallhattuk az előbb. Csak ebből az idézetből, ami az Agrárgazdasági Tanácstól származik, mi azért merőben más következtetést vontunk le. Az országban valóban gazdasági és pénzügyi válság van, de ami ennél sokkal súlyosabb, az ország morális, erkölcsi, lelki válságban van. Hogy ez az Agrárgazdasági Tanács által is említett morális válság mióta mélyült el, abba most nem akarok belemenni, mert akkor a szakma helyett az elhíresült őszödi beszéddel és Gyurcsány Ferenccel kellene foglalkoznom.

Vagy hogyan lehetne konszenzus a birtokpolitikában, amikor a kormánypárti többség olyan módosítást fogad el a földtörvényben, ami az ötpárti konszenzus alapelveit rúgja fel a külföldiek földszerzését illetően? Vagy ahogyan a bizottsági ülésen is megfogalmazódott, komoly aggodalomra ad okot a részaránykiadás és az osztatlan földtulajdon-kimérés helyzete, az erre fordítható források mértéke.

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a magyar agrárgazdaság fontos nemzetgazdasági és társadalmi szerepet tölt be, fontosabbat, mint ahogy ezt ezek a bizonyos makrogazdasági mutatók is jelzik, amit itt az előttem szólók már említettek. Nyilván azonban nem mindegy, hogy egy ilyen arányszám értékelésénél mekkora egy nemzetgazdaság teljesítőképessége, de az leszögezhető, hogy az agrárpotenciálunk nincs olyan mértékben kihasználva, mint lehetne.

Az is valószínűsíthető, hogy az ágazat súlya a csökkenő tendencia ellenére hazánkban mindig magasabb lesz, mint az EU 15-ök átlaga, jelenleg ez a mutató pont a duplája ezen országokénak. Nem szabad elfelejteni, hogy ez az egyetlen termelőágazat, amely tartósan pozitív egyenlegével javítja az ország külkereskedelmi mérlegét. A jelentés kiemeli, és az előttem szólók szintén utaltak rá, hogy az agrárágazat társadalmi szerepe gazdasági jelentőségénél is nagyobb. Ebben a kérdésben azonban nincs közmegegyezés, a politika két oldala alapvetően másképp ítéli meg ezt a kérdést. A kormánypártok gazdasági oldalról, a hatékonyság és a versenyképesség kritériumának való megfelelést hangsúlyozva érvelnek a tőkekoncentráció mellett. A mi véleményünk szerint a hatékonyság alatt nemcsak a gazdasági hatékonyság, hanem a társadalmi hatékonyság is vizsgálandó, amelybe bele kell érteni a vidék és a mezőgazdaság kapcsolatát, a falvak és a mezőgazdasági vállalkozások viszonyát, a foglalkoztatást, a vidék megtartóerejét, a környezet védelmét, az ország területének kultúrállapotban tartását.

Tisztelt Országgyűlés! Az Agrárgazdasági Tanács jelentéshez kapcsolódó állásfoglalása szerint a termelési, kereskedelmi, pénzügyi és jövedelmi folyamatok a javuló tendencia ellenére még mindig problémákkal terheltek. Ez sajnos, így van. Ki gondolt volna arra néhány évvel ezelőtt vagy a csatlakozás előtt, hogy sertésből, marhahúsból, tejből, zöldségből, gyümölcsből importra fogunk majd szorulni? Vagy a jövedelemhelyzet kapcsán szólni kell mindenképpen, és még a mai vita során biztosan többen is fognak szólni erről a bizonyos top up kérdésről, a nemzeti kiegészítő támogatás kérdéséről. A koppenhágai tanácskozáson még erre pezsgőt bontott az akkori miniszterelnök és földművelésügyi miniszter, hogy ha már 25 százalékát kapják csak a magyar gazdák az uniós társaiknak, akkor itt van ez a nemzeti kiegészítés, amit sikerült kiharcolni, ezt a bizonyos 30 százalékot, hogy ez milyen jó dolog, és ezt diplomáciai sikerként érték el. Akkor miért történhetett meg az, hogy 2006-ban ez a 25 milliárd forint nem került kifizetésre? Magyarázták, magyarázzák ezt mindennel, árfolyam-különbözetekkel, intervencióval, és ha ez igaz lenne még 2006-ra, akkor ez miért igaz 2007-re, és miért nem szerepel a jövő évi költségvetési tervezetben? Tehát bátor miniszterelnökünknek, úgy gondolom, hogy ki kellene állni és elmondani, hogy nem tudjuk kifizetni, mert nincsen pénzünk, nem akarjuk kifizetni, mert más ágazatra akarjuk fordítani ezt az összeget, de most már jó lenne, ha valami konkrétumot is mondanának ezzel kapcsolatban.

Ami a jövedelemviszonyokat illeti, elhangzott, hogy a kettős könyvelést vezető vállalkozások adózás előtti eredménye 71 milliárd forint volt, de a támogatás összege 129 milliárd forint volt. Ez érzésem és véleményünk szerint nagyon-nagyon kiszolgáltatott helyzetet mutat a jövőt illetően.

Belső szerkezeti problémák; az FVM kedvenc kommunikációja, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyát helyre kell hozni, helyre kell állítani. Ezzel egyetértünk, csak nem történik igazából semmi ezen a területen. Elég, ha az előbb említett húsimportra gondolok, vagy az állatállomány létszámának a folyamatos csökkenésére gondolok. De nézzük meg a sertést, ez most úgyis aktuális: az elmúlt száz évben csak a második világháború után volt olyan alacsony az anyakocák száma, mint most 2007-ben. A hazai sertésállomány az elkövetkezendő fél évben akár 30-40 százalékkal is csökkenhet, és a magyar tejhez hasonlóan a magyar sertéshús is eltűnhet a boltok polcairól. Ez persze a kereskedelmi láncokat nem zavarja.

A fogyasztók annak ellenére egyre többet fizetnek a sertéshúsért, hogy a termelők egyre kevesebbet kapnak. A jelenlegi 3,8 millió darabos sertéslétszám megfelelő intézkedések végrehajtása nélkül akár 2 millióra is csökkenhet a közeljövőben. Tudjuk azt, hogy a napokban komoly tárgyalások folytak a minisztérium és a sertéságazat szereplői részéről, a MOSZ egy demonstrációt szervezett. Még egyszer mondom, a MOSZ tervezett sertésdemonstrációt.

(9.30)

Most úgy tűnik, hogy az egyezség megszületett. Mi örülnénk, ha egyezség jönne létre, de amit a sajtóhírekből lehetett hallani, ez a 14-15 milliárd forintos támogatás nem fogja megoldani a sertéstartók problémáját, illetve a 2008. évi költségvetésben is jó lenne valamit szerepeltetni ezen a területen.

Vagy a termelésnél maradva, mondjuk, a növénytermesztésen belül az egyik kedvenc témám a cukorrépa-termelés. Néhány évvel ezelőtt még 120 ezer hektáron termesztettek cukorrépát Magyarországon, és az uniós csatlakozáskor az volt hirdetve, hogy a cukorrépa lesz a sikernövény, nyertese lesz a csatlakozásnak. Ez azóta természetesen a reform kapcsán teljesen megváltozott, jelenleg a vetésterület nem éri el a 40 ezer hektárt, és most is folynak a tárgyalások a termelők, illetve a feldolgozók között, hogy mi lesz a következő évben. Nagyon szomorú a helyzet, olyan feltételeket diktál a feldolgozóipar, amit a termelők nagy többsége véleményem szerint nem fog tudni elfogadni, és nagyon könnyen meglehet, hogy ez a kétszáz éve Magyarországon termesztett növény, ami azon kívül, hogy egy vetésforgóban nagyon fontos szerepet tölt be, és egy jövedelmező növény volt eddig, akár el is tűnhet a magyarországi termelésből.

És mit tesz a kormány? A 2008-as költségvetésben, ami majd ezután kerül tárgyalásra, nyomát sem látom annak, hogy ezekkel a problémákkal foglalkoznának.

Az agrárnépesség kereseti viszonyai az agrártörvény előírásai ellenére nem javulnak, a 2006-os nemzetgazdasági átlag 65 százalékát érik el. Ez megalázó és elfogadhatatlan, és itt is azt kell mondanom, hogy semmiféle megoldásra utaló jelet nem látunk a jövő évi költségvetésben. Az Agrárgazdasági Tanács, én úgy számoltam, 11 pontban foglalja össze a teendőket, ebből én csak néhányat szeretnék már kiemelni. A fejlesztés- és jövedelempolitikában - ahogyan Godó képviselőtársam is mondta - a hozzáadott érték növelését ajánlja. Egyébként - zárójelben jegyzem meg - már 2003 óta minden évben ajánlja a hozzáadott érték növelését, ami rendben is van, ez egy magasabb feldolgozottsági szintet jelentene, jelenthetne. De az élelmiszeriparunknak több mint 60 százaléka külföldi kézben van, akkor hogyan növeljük ezt a feldolgozottságot: visszavásároljuk, vagy párhuzamos kapacitásokat építünk ki? Tehát ez nem teljesen világos.

Az oktatással és kutatással kapcsolatosan most talán idő hiányában csak annyit szeretnék elmondani, hogy radikálisan csökken a szakképzésben az elméleti képzés normatívája, és ugyanakkor az ágazatban az elöregedés folyamata pedig nyomon követhető; tehát itt óriási feszültségek lesznek majd, ha valamit nem lépünk. Kiszámítható, megegyezésen alapuló agrárpolitikára, gyors és megalapozott döntésekre van szükség. Ezzel egyetértünk, a sertéskérdést sem akkor kell megtárgyalni és akkor kell eldönteni, vagy valamit ígérni a termelőknek, amikor tüntetni akarnak. Minden egyes költségvetésnél felhívtuk a figyelmet az agrárjóléti intézkedések növelésére.

Elhangzott az államtitkári expozéból, hogy 2009-től egy új rendszerre, az összevont támogatási rendszerre fogunk áttérni. Hol tartunk a felkészülésben? Még a bizottság is csak egyszer hallhatta, vagy maximum kétszer tárgyalhatta az ezzel kapcsolatos jelenlegi álláspontot, és tudomásom szerint egy év kell a fölkészülésre. Úgy gondolom, hogy hatalmas az információhiány, az érintett agrártermelőknek fogalmuk sincs, hogy 2009-től hogyan fog ez a rendszer működni, és hogyan fogja ez érinteni őket.

Végezetül az Agrárgazdasági Tanács megítélése szerint társadalmi érdek a magyar fogyasztók folyamatos tájékoztatása az agrárgazdaság sokszínű szerepéről, az állampolgárok egészségét, életminőségét, életszínvonalát érintő valós hatásairól. A társadalom számára megismerhetővé kell tenni az orvostudomány, a táplálkozástudomány és az agrártudomány legújabb kutatási eredményeit, amelyek az egészséges élelmiszer-fogyasztást alapvetően befolyásolják. Rá kell ébreszteni - és valamennyiünknek, közösen - a lakosságot, hogy a fogyasztó és a termelő hosszú távú érdekei lényeges pontokon - élelmiszer-biztonság, minőség, környezetmegóvás, jó hagyományok - azonosak. Tudnia kell mindenkinek, hogy az agráriumra fordított támogatás nem ablakon kidobott pénz, hanem a relatíve olcsóbb élelmiszer feltétele. Támogatás nélkül az élelmiszerárak a jelenlegi többszörösére emelkednének.

Leszögezhetjük, hogy mezőgazdaság nélkül Magyarország nem létezik. A mezőgazdaság élelmiszer-alapanyagot, illetve élelmiszert termel, tehát hatása minden állampolgárt érint.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a beszámolót korrektnek tartjuk, de az itt megfogalmazott negatív tendenciák miatt nem tudjuk támogatni az előterjesztést, ezért született a bizottsági ülésen az általános vitára való alkalmasság tekintetében a 12 igenlő szavazat mellett 2 nem, illetve 6 tartózkodó vélemény.

És végezetül még egy gondolatot hadd mondjak: többek között a bizottsági ülésen én javasoltam azt, hogy jó lenne, ha végre egyszer agrárkérdésekkel kapcsolatos dolgokat élő tévéadásban tudnánk megbeszélni. Ez részben sikerült, hiszen mint azt az itt levő képviselőtársaim tudják, csak ma délig van lehetőségünk ezt a kérdést megvitatni, és utána, ha folytatni akarjuk, akkor éjféltől erre lehetőségünk lesz. Sajnálom, hogy ilyen felemás megoldás született, azért ennél az agrárium, az agrártársadalom többet érdemelne.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban és Velkey Gábor részéről.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 70 2008.04.29. 4:35  65-83

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Mezőgazdasági bizottság, amint azt az előttem szólótól hallhattuk, múlt héten szerdán megtárgyalta a szóban forgó előterjesztést. Valóban igen alaposan megtárgyalta; több mint két és fél óra hosszán át folyt erről a napirendről a vita - mondjuk, ebből legalább egy óra hosszát a szakállamtitkár úr beszélt -, és el kell mondanom, hogy igen markáns kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.

A javaslat új fogalomként vezeti be, illetve használja az "élelmiszerlánc" megnevezést, amely nem a közismert lánckereskedelmet vagy üzletláncot jelenti, hanem az élelmiszer előállításának fázisait foglalja egybe az úgynevezett "szántóföldtől asztalig" elv keretében, tehát igazából élelmiszer-biztonsági kérdésekről van szó.

Az ellenzéki képviselők majd' mindegyike foglalkozott az előterjesztés kerettörvény jellegével, hogy az egyfelől tág mozgásteret biztosít a kormánynak, másfelől a részletes végrehajtási szabályok kialakításába már nincs lehetőségük a képviselőknek beleszólni, holott tudjuk, hogy a részletekben van a lényeg. Az előterjesztés nehezen áttekinthető, sok helyen nincs konkrét feladatmeghatározás, rengeteg hivatkozás van az európai uniós jogszabályokra, ami nehézkessé teszi majd a törvény kezelését.

A tervezet a finanszírozási kérdéseket meglehetősen lazán kezeli, ez a rendszer bevételfüggő. Egy bevételfüggő hatósági rendszer nem tud úgy hatósági feladatot ellátni, mintha az nem lenne bevételfüggő. Több ellenzéki képviselőtársam is megfogalmazta, hogy a kormány fordítva ül a lovon. Normális esetben meg kell határozni azt a stratégiát, ami erre a fontos területre vonatkozik, és ezt követné egy intézményi átalakítás, ami ezt végrehajtja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az élelmiszerlánc biztonsága annál inkább csökken, minél hosszabb az az élelmiszerlánc. Európában is van egy olyan törekvés, hogy ezt a láncot rövidíteni kéne, tehát a helyi feldolgozás, értékesítés, kereskedelem ügyei olyan stratégiai kérdések, amelyekről az élelmiszerlánc biztonsága kapcsán beszélni kellene.

Egyetértünk azzal, hogy a törvényjavaslat az élelmiszerek, takarmányok forgalomba hozatala során kötelezővé teszi a magyar nyelvű és jól olvasható, egyértelmű megjelölést, tiltja a fogyasztók megtévesztését. Foglalkozik az előterjesztés a parlagfű kérdésével, a talajszennyezést okozó talajidegen anyagokkal - például felmerült, hogy a műtrágya vajon talajidegen anyagnak számít-e -, a méhészek letelepedésének bejelentési kötelezettségével, a laboratóriumok helyzetével. Ezekre majd nyilván a későbbi viták során részletesen kitérünk.

Többen megfogalmaztuk, hogy a törvényjavaslat legfőbb célja a végső fogyasztók védelme, egészségének biztosítása kell hogy legyen, ezért minden más cél, így az élelmiszereknek az Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlása is csak ez után következhet.

Az ellenzék úgy gondolja, hogy a jelenleg átláthatatlan agrár-közigazgatás helyett a szakmai és működési sajátosságaikban együvé tartozó élelmiszer-biztonsággal, állategészségüggyel, az ezekből eredő közegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását egy önálló országos hivatal kiépítésével kell megvalósítani, ami itthon hatékonyan segíti a termelést, óvja az állampolgárt, nemzetközi téren lobbizni képes az ország érdekeiért is, úgymint az élelmiszer-forgalmazási szabályok uniós szigorításáért, amely Magyarország evidens érdeke.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egy ilyen törvénytől elvárná, hogy az uniós szabályozással és gyakorlattal az ország érdekeivel egyezően a helyi, regionális termelésre, értékesítésre, valamint a kistermelői élelmiszer-előállításra úgy tekintsen, mint a vidéki lét és a biztonságos élelmiszer-előállítás alapjára, ami elősegítené és támogatná a helyi élelmiszer-termelést, a helyi piacok megőrzését, fejlesztését az élelmiszer-forgalmazás visszaállítására, a kiskörzeti értékesítés ismételt meghonosítására, ezzel a rendkívül lecsökkent állattartást is támogatva.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 122 2008.09.23. 15:30  57-201

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Komolyan kezdtem fontolgatni, hogy a normál felszólalásomat szétszedem kétpercesekre, hogy előbb kerüljek sorra, illetve a felszólalási statisztikám is javulna ezáltal, de végül is önuralmat tartottam. Engedjék meg, hogy néhány gondolattal kiegészítsem a vitát.

Én örülök annak, meg várható volt, hogy tulajdonképpen egy agrárvita este alakult ki, hiszen ritkán van erre alkalmunk, meg azért vagyunk itt, másfelől pedig, amíg a vita tart, addig is a módosító javaslatokat be lehet nyújtani, és erre a törvényjavaslatra ráférnek a módosító javaslatok, úgyhogy végül is, úgy gondolom, hasznosan töltjük az időt.

Engedjék meg, hogy rosszallásomat fejezzem ki a házbizottság irányába! Megszoktuk már, hogy az agrártéma mindig utolsó napirendi pont, bár most korábban kezdődött, mint ahogy az várható volt. Én úgy gondolom, ez a téma megérdemelte volna azt - biztos nagyon fontos a polgári törvénykönyv meg a zárszámadás is -, hogy tévéidőben folyjon le. Nem azért, mert én vagy önök közül akárki szeret sokat szerepelni a tévében, hanem azért, ami itt már előjött több fölszólalásból, hogy a közvélemény bizony nagyon tájékozatlan ebben a témában. Ezt bizonyította egyébként az az agrár nyílt vitanap is, amit Herbály képviselőtársam említett, hiszen talán azt hiszem, Font elnök úr mondta azt, hogy soha ekkora érdeklődés még nem volt az újkori parlament történetében nyílt vitanapra. Ez is azt mondja, hogy nemcsak a tudósok, nemcsak a szakemberek, nemcsak a politikusok között van hatalmas tájékozatlanság, hanem az érintettek között is. Ez a téma mindenkit érint, nemcsak a földtulajdonosokat, nemcsak a termelőket, hanem mindannyiunkat, hiszen valamennyien élelmiszer-fogyasztók is vagyunk.

Én két szempontból próbálom megközelíteni a témát. Az egyik az, hogy milyen érvek, illetve ellenérvek szólnak az SPS-rendszer, illetve a jelenleg működő támogatási rendszer mellett, illetve ellene. A másik, hogy ha már meggyőztük egymást - erre most nem nagyon látok esélyt -, hogy áttérjünk az új rendszerre vagy sem, akkor a bevezetés időpontjának a tervezett 2009. január 1-je a helyes, vagy esetleg más időpont lenne.

Én ebben, mármint az SPS melletti érvek kapcsán az FVM álláspontját ebből a bizonyos szakanyagból gyűjtöttem ki, és ez alapján próbálok a teljesség igénye nélkül végigmenni. Azt hiszem, azzal mindenki egyetérthet, hogy nem kevesebbet céloz meg az új rendszer az állítás szerint, hogy a termelők, a fogyasztók és a földtulajdonosok érdekeit szem előtt tartva az egész társadalom és a gazdaság profitáljon az átállásból.

(17.50)

Nézzük a konkrét érveket az SPS-rendszer mellett az FVM szerint! Támogatja a fennálló üzemgazdasági rendet, ezért előnyös annak a 200 ezer üzemnek, amelyek a közvetlen támogatási rendszerben - SAPS top up - támogatást igényeltek. Előnyös számukra azért, mert középtávra kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, finanszírozását, és stabilizálja az üzemeket. Erről a bizonyos stabilizációról itt sok szó volt már, nyugodtan lehetne azt a szót is használni, hogy konzerválja. Konzerválja a fennálló birtokviszonyokat, amelyről lehet vitatkozni, hogy jó vagy nem jó, mindenesetre tény, hogy megmerevíti az egész rendszert. Nyilván van, akinek ez jó, van, akinek meg nem jó. Én ezt nem kisüzemre és nagyüzemre szedném szét, bár azzal lehet velem vitatkozni, hogy mit tartunk kisüzemnek és nagyüzemnek, de nem ez a lényeg. Szerintem annak rossz ez a merevítés, konzerválás, aki fejleszteni akar, fejlődni akar, mert nehézzé teszi az előrelépést, aki meg nem akar, annak ez persze nem jelenthet hátrányt. Nyilvánvalóan elsősorban a kisebb üzemek vagy a családi gazdaságok azok, amelyek a fejlődésre igényt tartanak, vagy fejlődni szeretnének. Ilyen szempontból a vonalat itt húznám meg, hogy most mit merevít be - a jelenlegi birtokszerkezetet merevíti be. Mondom, ez van, akinek jó, van, akinek nem jó.

Az FVM érve az SPS-rendszer mellett, hogy a rendszer működése egyszerű. Na ez az, amit még nem tudunk, mert még soha nem csináltuk ezt a rendszert. Az üzem az év egy meghatározott részében egy összegben kapja meg a számára kiszámított támogatást. Pont a nyílt napon talán Margitai Miklós mondta azt, hogy ugyanúgy, ahogy eddig a SPS-rendszerben, ezután is két alkalommal kerül kifizetésre, az egyik támogatás év végén, a másik pedig a következő év elején. A gazdálkodásban ezzel az összeggel biztosan számolhat az illető. Biztosan számolhat, de itt hajlamosak megfeledkezni valamiről: amennyiben teljesíti azt a bizonyos 19+20 pontot - majd beszélek még erről. A kölcsönös megfeleltetésre gondolok, illetve a helyes gazdálkodási gyakorlatra.

A következő érv az SPS mellett az FVM szerint, hogy hozzájárul a magyar mezőgazdaság európai szintű versenyképességéhez. Szerintem attól nem leszünk versenyképesebbek, hogy a SAPS-ról átállunk az SPS-re. Annak teljesen más feltételei vannak. Szerintem annak a technikai fejlődés lehet az alapja, vagy hogy a feldolgozóipar vagy a kereskedelem Magyarországon sajnos nem a termelők kezében van, tehát a versenyképességünket ez igazából nem befolyásolja.

Szintén érvként hangzott el az FVM részéről, hogy fogyasztói társadalmi érdekeket szolgál - mármint az SPS-rendszer - a biztonságos élelmiszer-ellátás megteremtésére, az olcsóbb magyar élelmiszerek ellátására irányulnak a támogatások. Most nem? Most nem törekszünk az élelmiszer-biztonságra? Ez a minimum. Erről beszélünk. A miniszter úr is erről beszél állandóan. Tehát hogy a SPS-re át akarunk térni, már elnézést, megenné a fene, ha csak ekkor lehetne élelmiszer-biztonságról beszélni. Ugye tudjuk azt, hogy ez a 19 kölcsönös megfeleltetés így is, úgy is bevezetésre kerülne, egy része 2009-ben, a másik része 2011-ben, az a bizonyos 20 gazdálkodási gyakorlati feltétel pedig már a csatlakozás óta, 2004 óta működik. Tehát ha csak ezen múlna az élelmiszer-biztonságunk, akkor nagyon nagy baj lenne.

Ami pedig a szociális, társadalmi kérdéseket illeti, az új rendszer komoly társadalmi feszültséget gerjeszthet, hiszen mint tudjuk, hazánkban speciális helyzet alakult ki a kárpótlással, rengeteg, több mint 1 millió földtulajdonos van. Ezek most kényszerhelyzetbe kerülnek az SPS-rendszerrel, mivel aki nem képes művelni a földjét, az nem fogja megszerezni a támogatási jogosultságot. Ennek hiányában földjeik értéke csökkenni fog, ezért sok kisbirtokos földje nyomott áron történő eladására kényszerül. A rendszer beindít egy tulajdonosi koncentrációt a most meglévő művelési koncentráció mellett.

A következő érv az FVM részéről az SPS mellett: jövedelemkiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Ennek eszköze a földbérleti díj. Ez így volt a SAPS-rendszerben is, tehát ebben semmi újdonság nincsen. Az SPS magasabb bérleti díjakat tesz lehetővé az FVM szerint, mint a SAPS-rendszer. Szerintem a földbérleti díj kialakulását vagy annak a mértékét nem hiszem, hogy egyik támogatási formáról a másikra való támogatási formára való áttérés határozza meg. Annak millió más egy összetevője van, mondjuk, az árviszonyok, a piaci viszonyok. Az egy dolog, hogy a támogatások működtetése a jövedelemviszonyokra visszahat, de önmagában nem ezen múlik a földbérleti díj mértéke, hanem azon, hogy az ágazat támogatással vagy támogatás nélkül jövedelmező-e vagy sem. Szerintem ez megint nem meggyőző érv.

Még néhány fontos észrevételt szeretnék tenni - ez az állattenyésztés kérdése. Na, itt van az a pont, hogy a sertésről és a baromfiról az Agrárgazdasági Kutató Intézet vezetője egyértelműen elmondta, hogy igazából nincs hatással, a másik legnagyobb komoly termelő ágazat a bizonyos tejtermelés. Ezen valóban érdemes elgondolkozni, ha azt akarjuk, hogy az állattenyésztés javuljon, illetve az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya a mostanihoz képest kedvezőbbé változzon. Ezt meg lehet nézni, de megkérdezem a következőt. Az uniós jogszabálynak van ez a bizonyos 69. cikkelye - amire már utaltak előttem -, hogy ezzel a kiegészítéssel ezt a kérdést vajon meg lehet-e oldani vagy sem.

Ezek után úgy tűnhet, hogy nem vagyok feltétlen híve az SPS-rendszer bevezetésének, de igazából ugyanúgy, mint ahogy sok mindenkiben, bennem is nagyon sok kérdés, kétely és aggódás van, hogy most mi a helyes megoldás. Pontosan az az oka, hogy nagyon kevés az igazi komoly elemzés, a konkrét adat, hatástanulmány, és ahogy a legelején mondtam, nagyon nagy a tájékozatlanság. Széles társadalmi és szakmai konszenzus nem tapasztalható, a politikai konszenzust, illetve annak hiányát pedig most világosan lehet látni.

Éppen ezért nem értem, hogy miért van ez a nagy sietség, hogy 2009. január 1-jétől be kell vezetni. Van egy olyan indoklás, hogy 2010-ben lesznek a választások. Ez tulajdonképpen nem érdekes, mert ha 2009-ben lesznek, márpedig erre van esély, akkor most ne vezessük be jövőre? Ilyen közel még soha nem voltunk előrehozott választásokhoz. De ugyanez lenne 2010-ben is. Szerintem ez nem lehet probléma, ha egyszer ténylegesen felkészülünk.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a nemzeti támogatás, a top up csak 2011-től kezd elfogyni, tehát emiatt sem kellene feltétlenül 2009-ben átállni. A konkrét számok, a top up elvesztése miatti jövedelemkiesés valós mértéke itt sem ismert, és a már említett 69. cikkely milyen mozgásteret biztosít a jelenlegi rendszerben a kormánynak ennek a pótlására.

A következő érv: az Unió a kötelező bevezetést 2011-ről 2013-ra tolta ki, és 2014-től várhatóan egy új rendszerre térnek át. Itt nyilván majd az év végéig vélhetően a francia elnökség alatt lezajlik az egészségügyi átvilágítás - szándékosan nem használom az angol kifejezéseket, valaki mondta ezen a nyílt napon, hogy jó lenne ezekre egészséges magyar megfelelőket találni -, és majd ezt figyelembe veszik a 2013 utáni változásoknál. Vannak itt belső ügyeink is - gondolok itt az alkotmánybírósági várható döntésekre.

A bázisévről már beszéltek előttem, hogy szerencsés-e egy évet kiragadni, vagy az Unióban is gyakorlat volt korábban, hogy több év átlagát vették. Mindenféleképpen igazságosabb lenne, még ha tudomásul is veszem, hogy újabb problémákat gerjesztene, de a spekulációs dolgokat, amelyek felmerültek, talán minden oldalról enyhítené.

A kiszámíthatóság kapcsán annyit szeretnék megjegyezni, hogy ha bevezetjük, amit be kell vezetni, a 19 pontos keresztmegfelelési dolgot, plusz van ez a 20 gazdálkodási gyakorlat, nyilván várható, hogy az ellenőrzés még inkább erőteljes lesz, hiszen az agrártámogatások odaítélésének feltétele nem a termelés, hanem ez a kölcsönös megfeleltetési rendszer. Ez pedig banki szempontból a kiszámíthatóságot és az előfinanszírozás biztonságának a kockázatát rejti magában.

Még annyit szeretnék elmondani: az SPS-rendszer lényege - néhány kivételtől eltekintve - az, hogy a közvetlen termelői támogatásokat elválasztja a termeléstől, és egy nagyon-nagyon gyakran visszatérő érv van itt. Azt mondják, hogy a termelők nem a támogatásokra mennek rá, nem a támogatásokra hajtanak, hanem a piacra. Jó lenne, ha ez így lenne, de nézzük csak meg ezt a piacot! Tudom, hogy nem az idei év a legjobb példa, de a búzának gyakorlatilag - legalábbis az átlag minőségű búzának - nincsen piaca. A napraforgó, repce ára csökkent. Most szándékosan szántóföldi növénytermesztési, öntözés nélküli ágazatokat emelek ki, hiszen a szántóföld legnagyobb területén ezek vannak ma Magyarországon. A kukoricára egyszerűen nincsen vevő. A napraforgó ára csökkent, sőt olyanokat rebesgetnek, hogy a felvásárlók még a megkötött szerződéseket is felbontják. Ilyen körülmények között hogy lehet a piacra termelni? Itt vannak termesztéstechnikai szabályok, amelyeket gyakorlatilag lefed ez a 20 gazdálkodási gyakorlati feltétel, azon kívül milyen mozgástere van? Az, hogy egy kicsivel több kukoricát termelek a napraforgó helyett? Ugyanott van, ahol a part szakad.

(18.00)

Attól, hogy a banán vagy a narancs jövedelmezőségi pozíciója javul, én még nem tudok Magyarországon banánt vagy narancsot termelni! Az tehát, hogy a piaci igényeknek megfelelően termelek, szerintem erőltetett magyarázat. Itt elsősorban természeti adottságok vannak, szakmai adottságok és különböző szakmai követelmények.

Ezenkívül ne felejtsük el, hogy az SPS-rendszert akkor találták ki, amikor túltermelés volt, azaz elsősorban a termelés csökkentésére találták ki, és azóta az élelmiszerek iránti kereslet mint világtendencia némileg megfordult.

Szintén gyakori érv, hogy a régebbi uniós országok benne vannak ebben a rendszerben, ezért ez biztonságosabb nekünk is. S most itt visszautalok az uniós csatlakozásra, de ezen utólag felesleges elmélkedni és vitatkozni. Egy azonban biztos: nem ezt vártuk. Nem ezt vártuk, nem a 25 százalékot vártuk, nem a meg nem adott 30 százalékos kiegészítést vártuk, nem vártuk azt, hogy hozzányúlnak az intervenciós rendszerhez, nem vártuk a cukorreformot - azt aztán nagyon nem -, és lehetne sorolni tovább. Úgyhogy jó néhány kellemetlen meglepetést okoztak már, és meggyőződésem, hogy ha ki akarnak tolni velünk, akkor ezután is megteszik, ha benne vagyunk az ő rendszerükben, ha nem.

Még egy dolgot szeretnék mondani befejezésül. A támogatásnak a termeléstől való különválasztása szerintem nagyon veszélyes dolog. Nagyon könnyű összeugrasztani ez alapján a vidéket a várossal, a gazdálkodót a nem gazdálkodóval, a fogyasztóval, mert gyakorlatilag bármikor odavághatja - csak egy kis demagógia kell hozzá -, hogy a gazda úgy kapja a nagy támogatást, hogy nem is termel semmit. Ez egy veszélyes irány. Tudjuk, hogy az Unió GDP-jének a töredékét kitevő mezőgazdaság kapja az összes uniós adófizető pénzének a 40 százalékát. Tehát abba az irányba haladni, hogy a támogatások minél nagyobb mértékben leválasztásra kerüljenek, véleményem szerint nagyon veszélyes dolog.

Úgy gondolom, hogy még sokkal több aggály fog képviselőtársaim részéről megfogalmazódni például az osztatlan tulajdon vagy a támogatási jogosultság kapcsán. Azt hiszem, hogy még nagyon sokat kellene foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, aztán majd meglátjuk, hogy a módosító indítványokkal mit lehet majd javítani a benyújtott törvényjavaslaton.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 202 2008.09.23. 3:02  201-204

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagykáta és térsége képviselőjeként a választópolgárok egyre sűrűbben és türelmetlenebbül fogalmazzák meg felém a kérdést: mikor kezdődik meg a 31-es számú főútnak a kor követelményeit kielégítő színvonalú átépítése.

A 31-es számú főút a Jászságot köti össze a fővárossal. Az út vonalvezetése regionális feltáró jellegű, hiszen a távolabbi térségek az országos főúthálózat elsőrendű útjain elérhetők, Pest megye szempontjából azonban kiemelt fontosságú ez az útvonal, mert a Tápió mente kistérség, valamint a 31-es számú főút mentén lévő többi település polgárainak a főváros felé történő utazásaihoz ez a legrövidebb kapcsolat.

(21.20)

A főút számos Pest megyei településen halad át - Maglód, Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta -, megnehezítve és az ott lakók részére is veszélyessé téve a közlekedést. Ezeken az átkelési szakaszokon jellemzőek az állandósult forgalmi torlódások, a fokozott balesetveszély, és az intenzív beépítettségek miatt a forgalom által keltett zaj- és szmogszennyezés szintje is sok helyen meghaladja a megengedett mértéket.

Korábbi kérdéseimre adott válaszaiban a minisztérium is elismerte, hogy a 31-es számú főút nem felel meg a jelenkor követelményeinek sem vonalvezetésében, sem keresztmetszeti elrendezésében, sem az egyes településekhez viszonyított helyzetében. Ezért alapvetően gátolja a Tápió-völgye és a környező településrendszer főváros közelségében rejlő helyzeti előnyének érvényesülését, ezenkívül rendkívül balesetveszélyes.

A főút által érintett települések lakossága rendkívül elégedetlen és türelmetlen - egyébként jogosan -, mivel a főút helyzete egyre rosszabb, egyre reménytelenebb, a súlyos balesetek száma folyamatosan növekszik, legutóbb például múlt héten Szentmártonkátán volt egy súlyos baleset.

Az ígéretek helyett most már konkrét és kézzelfogható lépéseket várnak. Kérésük érvényre juttatása érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek, és fontolgatják az útlezárást is mint figyelemfelkeltést. Ezt elkerülendő, tisztelettel kérem a tárca konkrét és pozitív válaszát: mikor indul meg a 31-es számú főút a kor követelményeit kielégítő színvonalú átépítése? Különös tekintettel arra, hogy múlt heti sajtóhírek szerint a kohéziós alapból közútfejlesztésre fordítható forrásokból mintegy 30 millió euró lekötetlen maradt. Van-e esély arra, lát-e esélyt arra, államtitkár úr, hogy ez a durván 7 milliárd forint vagy ennek egy része a 31-es főút felújítását szolgája, addig, amíg egy végleges új megoldás, egy új nyomvonalú út megépítésére sor kerül? Várom szíves válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 184 2008.10.28. 15:39  155-213

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a földművelési miniszter útján a hatályos agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek megfelelően határidőben terjesztette elő a 2007. évi agrárjelentést. A jelentésről az Agrárgazdasági Tanács véleményt készített, javaslatot tett, és azt nyilvánosságra hozta, amit ezúton én is szeretnék megköszönni. Mi, agrárosok, így tízen- tizenöten általában várjuk az agrárjelentést, ez már a tizedik, ahogy hallottuk, hiszen ezt többen is elmondták délelőtt is, illetve a mostani vitarészben a hozzászólók, hogy korrekt, tényszerű, szerkezete áttekinthető és alapos munka szokott lenni.

Azonkívül üdvözöljük azt is, hogy tulajdonképpen ez egy lehetőségünk egy agrárvitanap megtartására részben tévé előtt, részben tévéidőn kívül. Mindenről lehet tulajdonképpen beszélni, hiszen minden kapcsolódik mindennel, tehát ahogy mondtam, egy kvázi agrárvitanap agrárpolitikai kérdésekről, vagy az SPS-rendszert is érintettük, pedig azt ugye nemrég fejezte be az Országgyűlés, mármint a döntést e tekintetben. Ilyen értelemben ez egy kedvező dolog az agrárosok számára, ráadásul időkeret nélkül, tehát ha most éppen úgy gondoljuk, akkor akár - nem akarok megijeszteni senkit - reggelig is beszélgethetünk, vitatkozhatunk és érvelhetünk. Ezt azért emelem ki, mert általában ritka az ilyen esemény az agrárosoknak, ahhoz általában ténylegesen egy külön agrárvitanapot kell szervezni. Azonkívül azért is érdekes ez az egész dolog most, mert azért a korábbi évekhez képest az agráriumra irányult a figyelem, elsősorban az emelkedő élelmiszerárak miatt. Tehát most talán egy kicsit mindenkit jobban érdekel ez a téma.

Az agrárgazdasági törvény előírásaiból három tételt emel ki a tanács jelentése 2007-re, ezt is érintették többen, a nemzeti támogatás reálértékének a tartása, az agrárollóval kapcsolatos kérdések, illetve az agrárkeresetek alakulása. Ami a támogatás reálértéken való tartását illeti, ez a jelentés szerint teljesült. Itt én csak annyit szeretnék megjegyezni csendesen, amit elmondtam a ma délutáni bizottsági ülésen is, amikor a költségvetéssel kapcsolatosan folytattunk eszmecserét, hogy a nemzeti támogatási önrész folyamatosan csökken mind relatíve, tehát arányait tekintve, mind pedig abszolút értékben. Én ezt, nemcsak én, hanem nagyon sokan nem tartjuk helyesnek, és akkor még nem beszéltünk arról, amiről viszont délután nagyon sokat beszéltünk, hogy ebben a nemzeti támogatási részben, illetve ennek a szinten tartásában nincsen benne a 25 milliárdos úgynevezett top up 2006 óta, de azt hiszem, ezt délután alaposan kielemeztük.

Ami az úgynevezett agrárollót illeti, az örömhír, hogy már a második éve javul. Itt elsősorban a termelői árak, illetve a ráfordítási árak indexéről van szó, a 2006-os évben 4,6 százalék volt, és ez 7 százalékra emelkedett. Ez elsősorban a növénytermesztési emelkedő áraknak szólt. De azért itt halkan szeretném szintén megjegyezni, hogy például a műtrágya vagy egy-két ipari anyagnak az ára nagyon-nagyon durván nőtt, a műtrágyánál 100 százalékos emelkedés is történt bizonyos műtrágyatípusoknál.

(19.30)

Ami pedig az agrárkereseteket illeti: itt szintén - a korábbi évekhez hasonlóan - szomorúan tudjuk megállapítani, hogy igaz, hogy emelkedés van, de a relatív leszakadásunk folyamatos, háromnegyedét érjük el a nemzetgazdasági átlagnak, és ahogy a délutáni vitában a jövő évi költségvetésről szó volt, úgy látom, hogy nem a 2009-es év lesz az, amikor ez felzárkózás meg fog kezdődni, mármint ami a kereseteket illeti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárium szerepét többféleképpen szokás megítélni. Vannak, akik úgymond kívülről látják az agráriumot, és - hogy is mondjam - lekezelően szoktak beszélni az agráriumról, a mezőgazdaságról. Itt vannak azok a megfogalmazások általában, hogy a GDP-n belül milyen pici a részesedése - ez 3,6 százalék volt 2007-ben -, a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken az agráriumban - ez 4,7 százalék volt 2007-ben -, vagy a beruházásokon belül is sajnos szomorú, hogy az aránya a hozzáadottérték-termelésben folyamatosan csökken, tehát úgy általában lekezelően beszélnek erről a dologról.

Mi, akik elfogultak vagyunk, agrárosok, némiképpen nyilván másképpen látjuk ezt a dolgot. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy a szélesebb értelemben vett agrárbiznisz súlya sokkal jelentősebb, mint az a 3-4 százalék, itt 12-13 százalékról szoktunk beszélni. Minden egyes agrárjelentésben benne van az agrárágazat, agrobiznisz multifunkcionális szerepe, tehát a környezet védelme, a kultúrállapotban tartás, az élelmiszer-biztonság, a vidéki foglalkoztatottság, egyáltalán a vidéki lét, a vidéki élet, és mint nagyon elfogultak arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy az egyetlen termelőágazat, ahol a külkereskedelmi egyensúly pozitív egyenleget mutat. De azért arra szeretném fölhívni a figyelmet - bár a jelenlévőknek talán nem kell -, hogy én úgy gondolom, hogy Magyarországon a mezőgazdaság vagy az úgynevezett agrobiznisz súlya mindig néhány százalékponttal magasabb lesz, mint a fejlett nyugat-európai országokban, hiszen erre az adottságaink megvannak és kitűnőek. Az egy más dolog, hogy hogyan élünk vele.

Néhány szót a beruházásokról, fejlesztésekről. Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy itt a tengelyek kapcsán nem teljesen azonos a véleményünk, de a műszaki színvonal elsősorban az Új Magyarország vidékfejlesztés program 1-es tengelyének köszönhetően nagyon sokat javult. Az új mezőgazdasági gépek forgalma 70 százalékkal nőt 2006-hoz képest, persze ebben az is közrejátszik, hogy 2006-ban nagyon alacsony volt a bázis, hiszen már mindenki 2007-re spekulált, amikor tudta, hogy majd milyen források lesznek.

Az egy hektárra jutó beruházások értéke az egyéni gazdaságokban 43 800 forint volt, amely egyharmaddal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Azonban még ez a nagymértékű növekedés sem volt elég ahhoz, hogy a nettó beruházás előjelét pozitívra fordítsa, mert az mínusz 2700 forint, így a befektetések 2007-ben elsősorban csak az értékcsökkenést, valamint a selejtezett vagy értékesített eszközök pótlását szolgálták, de a nettó eszközállomány - még egyszer mondom, az egyéni gazdaságokban - nem emelkedett. Tehát az egyéni gazdaságban a lemaradás üteme lassult, illetve a felzárkózás meg sem kezdődött. Most a kérdés persze az, hogy ezek az egyéni gazdaságok nem elég tőkeerősek, azért nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, vagy a kiírások voltak olyanok, hogy egyáltalán nem is tudtak labdába rúgni.

Ugyanez a társas vállalkozásoknál kedvezőbb képet mutat, a hektáronkénti beruházás 87 400 forint volt, ami összességében 22 000 forinttal növelte az eszközök könyv szerinti értékét. Míg egy évvel korábban csak az eszközpótló beruházásokat hajtották végre, 2007-ben már tényleges fejlesztések is történtek.

A műtrágyára az előbb utalást tettem. A forgalom több mint 22 százalékkal növekedett, de mondtam, hogy rendkívül jelentős áremelkedések voltak, ez nyilván összefügg azzal is, hogy a 2006. év viszonylag jó gazdasági év volt, és a termelők a keresletet megnövelték a műtrágyapiacon.

A növényvédő szernél is voltak áremelkedések, ha nem is olyan jelentős, mint a műtrágyánál, itt azonban nem is erről szeretnék beszélni, hanem a növényvédő szer kapcsán - nagyon óvatosan használom a fogalmat - valami reformot tervez az Unió, legalábbis a szakma szerint. Állítólag a mai hatóanyagok 65 százalékát nem lehetne fölhasználni, a rovarölő szereknél 90 százalék tiltva lenne. Ismerjük már ezeket a reformokat, a cukorágazattól kezdve sorolhatnám tovább, ez beláthatatlan hatással lenne, mondjuk, a szántóföldi növénytermesztés áraira vagy a burgonya-, szőlőárakra. Az egyébként is emelkedő élelmiszerárak mellett én úgy gondolom, hogy az agrárdiplomáciának erre nagyon oda kell majd figyelni.

Ahogy említettem, a mezőgazdasági termékek termelői árai 22 százalékkal emelkedtek, ezen belül a gabona 70 százalékkal, a gyümölcs 43 százalékkal. Nyilván ebben közrejátszottak a különböző elemi károk, az aszály és a fagykár, a növekvő élelmiszer iránti kereslet - itt Indiát és Kínát szokták említeni, a növekvő népességet, illetve a növekvő életszínvonalat -, valamint a bioetanol-termelésnek a felfutása is nyilván a gabonaárakra hatott valamilyen módon, főleg addig, amíg a gázolajárak a csillagos égig emelkedtek. Tehát mindezeknek a hatása volt az, hogy ilyen jelentős áremelkedések voltak elsősorban a növényi termékeknél.

Ennek is köszönhető, hogy a növénytermesztés aránya 55,5 százalékról 57,3 százalékra emelkedett, nyilván ezzel párhuzamosan az állattenyésztés aránya 35,8 százalékról 34,1 százalékra csökkent, tehát a sokat emlegetett - és elsősorban Gráf József miniszterségétől említett - növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyának a helyreállítása finoman szólva is nem történt meg.

A növénytermesztésből szeretném kiemelni még a cukorrépát. 2007-ben 41 ezer hektáron termesztettünk Magyarországon cukorrépát, ez valamikor 70-80 ezer hektárt is elért. A miniszteri meghallgatáson én sajnos nem tudtam jelen lenni, de a jegyzőkönyvben olvastam, hogy a miniszter úr próbálkozott, hogy a termelőt és a feldolgozóipart úgymond összehozza, hogy meg tudjanak egyezni, és őszerinte mind a két fél, tehát a cukorrépa-termelők és a feldolgozóipar is felelős azért, hogy nem született egyezség, és ennek lett az eredménye, hogy az idén mindössze - ha jól tudom - 8 ezer hektáron termesztünk cukorrépát, és már csak egy cukorgyár van, a kaposvári, amely körülbelül egyharmad kapacitáson tud dolgozni. Az én véleményem szerint nem a termelők és a feldolgozóipar, hanem a feldolgozóipar és az uniós szabályozás volt az oka, hogy ez a helyzet alakult ki. Talán korábban lehetett volna lépni az FVM részéről, de az uniós szabályozás mindenképp olyan volt, hogy arra ösztönözte a termelőket, hogy fejezzék be a cukorrépa-termelést, aztán hogy ennek milyen következményei lesznek majd az országra egy-két év múlva, nem nehéz kitalálni.

Néhány további észrevételt még. Nagyon nagy gondnak látom, hogy a vertikum, tehát a feldolgozóipar, a szállító kapacitások, a logisztikai kapacitások, a kereskedelem vagy ennek jelentős része nem a termelők kezében van, azonkívül egy jelentős része viszont külföldi kézben van, tehát így az áruházláncoknak mindig is kiszolgáltatottak lesznek a termelők. Erre van az, hogy akkor tészeket, bészeket kell csinálni, ami rendben is van. Úgy gondolom, hogy ez valóban fontos lenne, főleg úgy, hogy ezek nem felülről kezdeményezett társulások lennének, hanem alulról szerveződő társulások. Az egy más dolog - talán az SPS-vitanapon merült föl -, hogy valami nyelvújítást is kéne már csinálni, egyrészt az angol kifejezésekre. Rengeteg az idegen kifejezés, moduláció meg cross compliance - lehet, hogy nem jól ejtem ki (Közbeszólásra:) köszönöm szépen a javítást -, tehát a lényeg az, hogy teli vagyunk ilyen idegen kifejezésekkel, mondtam is, hogy ha egy falugyűlésen én ezeket használnám folyamatosan, valószínűleg vasvillával kergetnének el. Ezeket magyarra kéne fordítani. Meg azokra az előítéletekre, amik a tsz-szel, a tcs-vel, tszcs-vel kapcsolatosak - ezeket össze lehet kombinálni -, lehet, hogy valami teljesen mást ki kellene találni, mert lehet, hogy ezért nem működik a dolog. (Gőgös Zoltán: Ez egy rövidítés, termelői értékesítő szövetkezet.) A rövidítésre gondolok itt.

Ami a külker dolgokat illeti: tényleg nagyon jó dolog, hogy a külker egyensúlyunk pozitív, viszont ha megnézzük az export-import szerkezetét, akkor minden elkeseredésre megvan az okunk, hiszen - ahogy korábban fogalmaztam - gyarmati jellegű a külkereskedelmünk, tehát mint annak idején a gyarmati országokból vitték a mezőgazdasági nyersanyagokat, kakaót, kávét az anyaországba, most is ez van, most a gabona az, ami gyakorlatilag az exportunkban jelentős. 2007-ben ezen még az intervenció is torzított, tehát több év eredménye volt a bevételben. Ami nagyon rossz, hogy az importban pedig a viszonylag magasan feldolgozott termékek játszanak jelentős szerepet, tehát a csatlakozás előtti magyarországi importhoz képest, amelynek az élelmiszeraránya 10-12 százalék volt, több mint a duplájára nőtt az élelmiszerimport, tehát a belföldi piacvesztés tovább folytatódik.

A morális problémákat valaki érintette: feketegazdaság, falopások, terménylopások, szerződéses fegyelem, ezek tovább rontják a helyzetet.

(19.40)

Talán amennyi időm van, az Agrárgazdasági Tanács ajánlásairól néhány dolgot. Nagyon fontosnak tartanám, hogy - az első pontban itt megfogalmazták - a termeléskorlátozás helyett a piacorientált bővítés feltételeit kellene erősíteni. Nagyon komoly agrárdiplomáciai dolog, hogy az Unió tisztázza már a WTO-val, hogy mit akarnak egymástól. Nem vagyok benne biztos, hogy jó úton megyünk, és a WTO oltárán az Unió agrárgazdaságát fel kell áldozni.

A termeléstől való függetlenítést, ami az SPS-rendszer része, nagyon veszélyes dolognak tartom. Tehát ha megnézzük, hogy az agrártámogatások lényegesen jelentősebbek vagy magasabb összegűek, mint a mezőgazdaság adózott eredménye, akkor ezt nagyon nehéz a társadalom előtt megvédeni, azok előtt, akik - mondom - csak egyszerű élelmiszer-fogyasztók, és azt látják, hogy az a rengeteg támogatás - ezt idézőjelben mondtam, mert mi tudjuk, hogy szükség van rá - egy feneketlen nagy kalapba megy. Azt persze kevesen gondolják végig, hogy milyen élelmiszerárak lennének, ha ez nem így történne.

Végezetül - most már mindenre nincs időm - úgy gondolom, agrárstratégia kellene, ezt többen is megfogalmazták, anélkül nincsen birtokstratégia, és még sorolhatnám tovább. A vízgazdálkodást nagyon fontosnak tartanánk, hogy ott valami történjen, elsősorban a Duna-Tisza közi homokhátságra gondolok (Az elnök csengetéssel a hozzászólási idő leteltét jelzi.), és a kutatás-fejlesztés is olyan terület - ezzel befejezem, elnök úr -, amiről mindig beszélünk, minden jelentésben benne van, igazából talán Indiát tudnám felhozni példának, hogy mennyit fordítottak erre a területre, és értek el eredményeket.

Minden agrárjelentés annyit ér, amennyi megvalósul belőle, mondjuk, a következő évi költségvetésben. Sajnos, én a ma délutáni költségvetési vita kapcsán úgy látom, hogy ebből a sok jó javaslatból nagyon kevés dolog fog majd megvalósulni a következő évben.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 194 2008.10.28. 1:42  155-213

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Saját magamra reagálva (Derültség.), az állattenyésztésről még nem tudtam elmondani mindent. Vannak olyan eszközök, amivel lehetne segíteni. Tehát például a tejfogyasztás. Szerepel az anyagban, hogy az egy főre jutó tejfogyasztás stagnál, és az európai mércéhez mérten alacsony. Konkrét javaslatok vannak a sertéságazattal kapcsolatban. A fajlagos takarmányfogyasztásunk nagy, kicsi a napi súlygyarapodás, a kocára vetített vágósertés, színhústermelés, alacsony a munkatermelékenység. Nemcsak külső dolgokban kell keresni a problémát, hanem saját technológiai gondjaink is vannak. Ezekben fontos lenne a termelékenyebb országok dolgaiból tanulni.

Ami pedig az agrárstratégiát illeti, érintettem, hogy anélkül nem lesz birtokstratégia. Úgy gondolom, ha már a nyelvújítással foglalkoztam itt tészeknél, bészeknél meg idegen szavaknál, lehet, hogy nem ártana, és egy agrárstratégiának akár alapja is lehetne, amit Medgyasszay László kollégám szokott mondani, hogy az üzem fogalmát jó lenne tisztázni. Biztos vagyok benne, hogy amikor beszélünk arról, hogy kisüzem, nagyüzem, egyéni, családi, nem biztos, hogy ugyanazt értjük, és nem biztos, hogy csak a két oldalon, hanem egymás között is. Van a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény, abban definiálva van, hogy mi számít kicsinek vagy közepesnek, vagy mikrovállalkozásnak. Vannak uniós jogszabályok, van, ahol árbevételhez kötik, van, ahol termelési értékhez kötik, van, ahol létszámhoz kötik. Jó lenne ezeket a fogalmakat tisztázni, és erre építve, azt hiszem, egy agrárstratégiát el kellene kezdeni fölépíteni.

Köszönöm szépen. (Dr. Ángyán József tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 135 2008.11.06. 5:09  1-156

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vita, az általános vita vége felé közeledve úgy látom, hogy nem aratott túl nagy sikert a 2009. évi költségvetés előterjesztése. Persze most visszakérdezhetnék, hogy melyik - egyik sem. Hiszen az első verziót maga a kormány vonta vissza, a második verziót pedig már módosította azóta.

A Pénzügyminisztérium képviselője a mezőgazdasági bizottság ülésén úgy fogalmazott, hogy nem szokványos a helyzet. Bizony, nem szokványos, tisztelt képviselőtársaim, erre nem volt példa. Most én a formai és a tartalmi kérdésekkel nem foglalkozom, hiszen legalább harmincan foglalkoztak már ezzel a dologgal, de azt el szeretném mondani, hogy annak azért van valami diszkrét bája, hogy a kormány, a kormánypárti képviselők vagy Lendvai Ildikó enyhén hisztérikus vezérszónoklatában az ellenzék segítségét és megértését kéri, merthogy nagy a baj. Bizony, nagy a baj, pénzügyileg, gazdaságilag, strukturális szempontból, de amiről talán kevesebb szó esett, bizalmi szempontból is, vagy ha úgy tetszik, morálisan, és nemcsak a világválság miatt.

Már elnézést kérek, de ki mondta néhány éve, hogy nagy a jólét? Ki mondta azt, hogy minket irigyel egész Nyugat-Európa? És most leginkább Pakisztánnal emlegetnek egy lapon bennünket. Kik kormányoznak hat éve (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Most már hetedik!), most már hetedik éve? Ki mondta azt október 6-án itt a parlamentben egy ellenzéki felszólalásra, hogy Magyarországon nincsen gond, nincs pénzügyi válság? Bizonyára tudják, uraim.

De én tényleg megértő vagyok, és megértem a költségvetési előterjesztésben - mindegy, hogy melyik verzióban - azokat a legfontosabb agrárpolitikai törekvéseket, amelyeket három pontban foglaltak össze: az egészséges élelmiszer biztosítása a hazai és az exportpiacra, a vidéken élők jövedelembiztonságának, megélhetésének javítása, illetve az EU-támogatások maximális lehívása. Csak a gond ott van, hogy ezeknek a teljesítése az előterjesztésben nem jelenik meg. Hol jelenik meg a külkereskedelmi szerkezetünk struktúrájának a javítása, tehát az, hogy ne feldolgozatlan alapanyagokat szállítsunk ki, és magasan feldolgozott, magas hozzáadott értékű termékeket, például tejipari termékeket hozzunk be? Az Agrármarketing Centrum 200 millió forint körüli költségvetési támogatása, amelyből valamennyi milliót már le is vettek, ezt a kérdést nyilván nem fogja megoldani.

A vidéken élők jövedelmének a biztonsága, megélhetésének a biztosítása? Azon vitatkozunk, maga a kormánypárt is azon vitatkozik, hogy most 50 ezer vagy 100 ezer fő munkahelye fog-e majd megszűnni jövőre, a reálbéreknek, reáljövedelmeknek pedig a csökkenésére lehet számítani. És pontosan a múlt héten tárgyalt agrárjelentésből tudjuk azt, hogy az agrárjövedelmek az országos jövedelemátlagnak a háromnegyedét sem érik el.

(16.00)

És hol van az előírva, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy amennyiben az uniós támogatások emelkednek, akkor a nemzeti támogatásnak csökkennie kell? Márpedig ebben a költségvetési előterjesztésben csökken abszolút mértékben is és arányait tekintve is.

S akkor nem beszéltem még a nemzeti támogatás egy fontos részéről, az úgynevezett top upról, a nemzeti kiegészítő részről. Emlékeznek arra, hogy 2003 decemberében Medgyessy Péter, Németh Imre és Kovács László - ugye ismerősek a nevek? - pezsgőt bontottak, hogy milyen sikeres diplomáciai eredményt értek el, hogy a magyar gazdák az uniós gazdák támogatásának a 25 százalékát meg fogják kapni? Igaz, hogy ez egy picit kevés, de nem baj, mert majd hazai költségvetési forrásból további 30 százalékot hozzátehetünk. Ráadásul erről még országgyűlési határozat is született, hogy biztosan teljesüljön. Nos, 2006 óta ez nem teljesül, 2006 óta 25 milliárd forinttal mindig megkurtítják a nemzeti kiegészítést.

Említettem, hogy az agrárgazdasági jelentést a múlt héten tárgyalta a parlament. Ebben az Agrárgazdasági Tanács tíz pontban javasolja, hogy min kellene változtatni a hazai agrárpolitikában. Hol jelenik meg a költségvetésben, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlya az állattenyésztés javára módosuljon? Hol jelenik meg a termelői szerveződések támogatása, a kutatás-fejlesztés? És sorolhatnám tovább.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az országnak szüksége van költségvetésre, de nem erre, hanem egy jó költségvetésre. Reménykedem abban, hogy a pénzügyi és gazdasági válságból mihamarabb sikerül kilábalnia az országnak, de nem ezzel a költségvetéssel. Ahhoz egy teljesen más koncepció kell. Ahhoz növekedési pályára kell állítani az országot, és a bizalmi tőkét vissza kell szerezni, ezt pedig csak egy új, előrehozott választással lehet megszerezni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 260 2008.11.18. 1:06  19-301

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én agrárügyekben szeretnék majd fölszólalni még a mai nap folyamán, de nem tudom megállni, hogy Szabó Zoltánnak ne mondjak néhány gondolatot. Van annak valami bája, ahogyan osztja az észt, már elnézést a kifejezésért, aztán hátradől, mond egy nagyon szellemeset, legalábbis úgy véli, aztán gúnyosan végignéz a másik oldalon, utána elkezd olvasni, majd laptopozni. Szóval senki nem mondta egyébként, hogy önök okozták a válságot, egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal.

No de abban azért egyetértünk, hogy gazdasági válság van, pénzügyi válság van, strukturális válság van, de legfőképpen, amiről önök nem nagyon szeretnek beszélni, bizalmi válság van. Ki mondta azt, hogy nagy a jólét, meg dübörög a gazdaság, meg minket irigyel egész Európa? (Dr. Szabó Zoltán: Jaj, Istenem!) Ez a baj, önök félrevezették az egész országot. Hányadik költségvetésnél tartunk most a 2009-es év kapcsán? Ki adta be a legtöbb módosító javaslatot? (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A Fidesz.) Nem az önök pénzügyminisztere? (Tatai-Tóth András: Egyet adott be.) Most annak nincs jelentősége, hogy ő országgyűlési képviselő. Tessenek már magukba nézni! (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 274 2008.11.18. 2:03  19-301

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, Borenszki képviselőtársam éppen kiment, pedig dicsérni akartam. Tulajdonképpen egy higgadt és őszinte felszólalást mondott, elmondta, hogy ez a helyzet, és az agrármunkacsoport a szocialistáktól úgy látta, hogy akkor nem is nyúl hozzá a költségvetéshez, tudomásul veszi a helyzetet.

Megmondom én is őszintén, egyébként mi is vacilláltunk, hogy egyáltalán érdemes-e módosító indítványokat beadni, de pont azért, mert vannak prioritások, úgy gondoltuk, ezt meg kell tenni. Amiket idézett Borenszki képviselőtársam, legalábbis én úgy vettem észre, hogy az nem volt más, mint a 2007. évi agrárjelentésnek az Agrárgazdasági Tanács által javasolt prioritásai. Ezekkel maximálisan egyetértünk, egyébként mind a két oldal, amikor ezt a témát megvitattuk. Csak pontosan az a gond, hogy amit az Agrárgazdasági Tanács, ha jól emlékszem, tíz pontban megfogalmazott, amire itt már utaltak képviselőtársaim is, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának a helyreállítása, az agrárjövedelmek javítása, ami a nemzeti átlag háromnegyedét éri el, a termelői szerveződések támogatása, a külkereskedelmi szerkezetünk összetételének javítása mind-mind olyan, amivel egyetértettünk - csak az a gond, hogy ennek nyoma sincs a költségvetésben.

(16.40)

Az persze egy jó dolog, hogy 480 milliárd van az agrárbüdzsében, csak a gond ott van, meg a szépséghibája ott van, hogy ennek a nagy része, több mint 70 százaléka uniós forrásból van. Az nincs előírva, tisztelt képviselőtársaim, sehol, hogy ha az uniós források nőnek, hiszen Koppenhágában erről egyeztünk meg - hogy hogyan, az egy más dolog, majd arról talán később -, az nincs előírva sehol sem, hogy akkor a nemzeti forrásnak ki kell vonulnia. Márpedig ez történik a költségvetésben most már nemcsak abszolút mértékben, hanem arányait tekintve is. Úgyhogy ez az, amit mi nem tudunk elfogadni, és a módosító indítványaink pontosan arra vonatkoznak, azokra a megállapításokra, amelyeket az Agrárgazdasági Tanács javasolt, és amiben egyetértettünk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 286 2008.11.18. 7:20  19-301

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy lassan a 2009. évi költségvetés részletes vitájának, legalábbis az első kanyarnak a vége felé szokásomhoz híven a mezőgazdaságról beszéljek néhány dolgot, illetve a mezőgazdasággal, az agráriummal kapcsolatban beadott módosító javaslatokról.

Valóban nem szokványos a helyzet olyan értelemben, hogy említette Borenszki képviselőtársam, a szocialista munkacsoport nem is adott be módosító javaslatot. Mi sem túlságosan sokat adtunk be egyébként. Ahogy az előbb említettem, vacilláltunk is, hogy egyáltalán, amikor ekkora nagy a baj az országban, akkor néhány tízmilliós nagyságrendekkel kell-e foglalkozni, de aztán arra a meggyőződésre jutottunk, hogy igen, kell, hiszen nemrégiben tárgyaltuk a 2007. évi agrárjelentést, ahol olyan megállapításokat tett az Agrárgazdasági Tanács, amelyekkel gyakorlatilag mindannyian egyetértettünk. Ezért gondoltuk úgy, hogy a javaslataink ebbe az irányba próbálnak hatni, tehát amit az Agrárgazdasági Tanács javasolt az Országgyűlés felé, azokat próbáljuk meg érvényesíteni.

Annyiban sem szokványos a helyzet, hogy a pénzügyminiszter úr jegyzett néhány - most mindegy, hogy formailag hogyan néz ki - módosító javaslatot, gyakorlatilag majdnem az agráros módosító javaslatok felét ő jegyezte. Igaz, hogy ő viszont nem tagja, úgy tudom, a szocialista agrármunkacsoportnak - de azért ez mégiscsak egy pikáns helyzet. Az már megint egy más dolog, hogy ezek a módosító javaslatok az FVM-es intézményeket, háttérintézményeket érintik. Ez azért is furcsa, mert most akarunk áttérni - illetve a többség vagy a kisebbség, attól függ, honnan nézzük - az SPS-rendszerre. Majd persze az Alkotmánybíróság eldönti, hogy mi lesz ezzel a dologgal, de ilyenkor faragni az intézményi költségvetést, amikor egy vadonatúj rendszerre át akarunk térni, amit gyakorlatilag a gazdák többsége nem is ismer, hát elég veszélyes lesz majd. Meg fogják látni, hogy ha ez január 1-jétől vagy valamikor év közben bevezetésre kerül, rengeteg baj lesz még ezzel a dologgal.

Tehát ahogy mondtam, a módosító javaslatainkban azokat az elveket próbáltuk magunk előtt tartani, amit az Agrárgazdasági Tanács javasolt. Ilyen volt például, amiről Ángyán professzor úr korábban beszélt, a kutatás és a fejlesztés támogatása, amely megnyilvánulna középfokú szakoktatási és szaktanácsadási intézmények támogatásában, agrárkutató intézetek támogatásában, és ami ugyan formailag nem ide kapcsolódik, hanem egy későbbi vitaszakaszban kapcsolódó módosító indítvány lesz, a génbankok segítése és megtámogatása, a felhalmozott értékeink védelme, amely egyébként szűkebb pátriámat, Tápiószelét is érinti.

Szokás a mezőgazdaság kapcsán megemlíteni, hogy az élelmiszer iránti kereslet rohamosan növekszik, és ilyenkor általában Indiát és Kínát szokták példaként felhozni. Indiát nyugodtan, de talán Kínát is fel lehet hozni a kutatás és a fejlesztés kiemelkedő támogatásában, és ezért is gondoltuk, hogy erre nagyon nagy hangsúlyt kellene helyezni nekünk is, és fontos lenne támogatni.

Bodó Imre képviselőtársam az Agrármarketing Centrummal kapcsolatosan adott be módosító indítványt. Ezt azért tartjuk fontosnak - még ha lehet, hogy nem a megfelelő soron is hozta a dolgot, azt lehet megfelelő helyre tenni -, szintén az agrárjelentésből kiderült, hogy jó dolog az, hogy az exportegyenlegünk, külkereskedelmi mérlegünk az agrárium tekintetében 1600 millió euró. Ez jó dolog. Az egy más kérdés persze, hogy ebben benne van az intervenciós készletek értékesítése is, tehát több év eredménye, terméseredménye. De a szerkezete a külkerszerkezetünknek, az agrár-külkerszerkezetünknek teljesen rossz. Ha úgy tetszik, gyarmati jellegű, hiszen feldolgozatlan nyersanyagot, alapanyagot, főleg gabonafélét exportálunk, és magasabb feldolgozott, nagy hozzáadott értékkel bíró importtermékeket hozunk, főleg tejipari termékeket, húsipari termékeket, és ezért is fontos lenne. Lehet, hogy nem az Agrármarketing Centrumnál, de valahogy a reklámra több pénzt kellene fordítani, illetve nyilván a feldolgozóipart is segíteni.

Örvendi képviselőtársam már beszélt néhány egyedül, illetve közösen jegyzett, állattenyésztést segítő támogatásról. Ezeket most nem sorolom fel. De a lényeg az, hogy ez szintén szinkronban van az Agrárgazdasági Tanács jelentésével. Sőt, amikor Gráf József miniszter lett, és azóta is mondja, és akkor is mondta, és igaza van, egyetértünk abban, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés megbomlott egyensúlyát helyre kellene állítani. Hát akkor próbáljunk meg segíteni az állattenyésztésnek! Ezek a módosító javaslatok ezt a célt szolgálják.

Az osztatlan földtulajdont, azt hiszem, a mai nap folyamán, illetve az SPS-rendszer, az agrártörvény kapcsán is alaposan megbeszéltük. El kell dönteni, hogy ezt akarjuk vagy nem akarjuk. Akkor is őszintébb lenne, ha azt mondanák, hogy akarjuk, de nincs rá pénz, vagy nem akarjuk, és nem is adunk rá pénzt. Az lenne az egyenes beszéd.

Szeretném még elmondani, hogy az egyik legtöbb vitát kiváltó dolog, amikor a bizottságban is tárgyalunk különböző agrárkérdéseket, meg itt, a parlamentben is, amikor az SPS-rendszerre való átállást tárgyaltuk, ez az úgynevezett top up kérdése, illetve magyarul a nemzeti kiegészítő támogatás kérdése. Annak idején, 2003 decemberében Koppenhágában olyan egyezség született, hogy igaz, hogy Magyarország csak a 25 százalékát kapja annak, amit az uniós gazdák agrártámogatásban, de lehetőségetek lesz arra, persze saját pénzből, de az is valami, hogy 30 százalékkal kiegészítsétek ezt az összeget.

Nos, a probléma ott van, hogy 2006 óta ez az összeg nem teljes mértékben jelenik meg a mindenkori költségvetésben. 2006 óta 25 milliárd hiányzik ebből az úgynevezett nemzeti kiegészítésből, és ez bizony nem jó. Hiába mondjuk azt, hogy 480 milliárd van az agrárbüdzsében, de még mindig lényegesen alatta vagyunk az uniós gazdák támogatottsági szintjének. Ez a 25 milliárd forint hiányzik a dologból. Nem tudom, mi az utolsó magyarázata az FVM-nek, hogy miért vette el a top upot. Hallottunk már többfajta verziót, hogy intervenciós készlet finanszírozása, árfolyamveszteség; legutóbb az állattenyésztéssel magyarázták. Nem ez a lényeg. Akkor meg kell mondani őszintén, hogy nem adjuk, mert máshova jobban kell. Ez persze igazságtalan, és nem erről szólt az egyezség, erre nem kellett volna még Koppenhágában pezsgővel koccintani Medgyessy Péternek, Kovács Lászlónak és Németh Imrének, de legalább akkor őszintén szembenéznénk a tényekkel, hogy mire lehet számítani.

Úgy gondolom, hogy mi ebben a formájában ezt a költségvetést nem tudjuk támogatni. Szeretnénk, ha a módosító indítványainkat, legalább egy részét a többség támogatni tudná. Az a véleményünk - ezt elmondtam az általános vitában is -, hogy költségvetésre szükség van, de nem erre a költségvetésre, mert ez a megszorítás költségvetése. Olyan költségvetésre van szükség, amely segíti növekedési pályára állítani az országot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 380 2008.11.18. 5:15  375-439

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy hallottuk az előttem szólótól, kisebbségi vélemény is megfogalmazódott ezen a bizonyos bizottsági ülésen, de azért volt jó néhány dolog, amiben azt hiszem, hogy egyetértettünk. Ezekkel kezdeném.

Az agrárkárenyhítések kezelésére mindenképpen szükség van, főleg amiatt, hogy a profi biztosítók nem minden eseményt biztosítanak. Itt elsősorban az aszályt, aszálykárt szoktuk emlegetni, ami sajnos az utóbbi időben elég gyakran előfordult. A mezőgazdaság egy különleges terület, hiszen élelmiszert, élelmiszer-alapanyagot állítunk elő, tehát azt azért különleges módszerrel kell kezelni.

Nemrégiben tárgyaltuk a klímaváltozást, illetve annak a hatását, gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, és hatalmas károk keletkeznek, ezért a védekezés mindenféleképpen indokolt, illetve valamennyien egyetértettünk az öngondoskodás elvének a kiszélesítésében, amire az államtitkár úr is utalt. Tehát a témafelvetés mindenféleképpen indokolt a korábbi év tapasztalata alapján. De azért néhány dologban más véleményen voltunk.

Két éve tárgyaltuk a témát. Akkor bizony elég sok minden fogalmazódott meg az ellenzék részéről, nem azért, mert olyan okosak voltunk, hanem mert éreztük, hogy nem valószínű, hogy tökéletesen fog működni ez a rendszer, hiszen látszott már, hogy a forrás eleve kevés lesz. Az persze egy külön balszerencse, hogy pont az első évben nagyon komoly elemi károk keletkeztek, tehát nem akkumulálódhatott a forrás, mert sajnos igazunk volt, amit jeleztünk annak idején a vitában.

Szintén elhangzott a bizottság ülésén a kisebbség részéről, hogy most folyik az Unióban az egészségügyi átvilágítás, nem tudom, ez-e a legjobb kifejezés rá, ez a bizonyos health check. Ennek egy része foglalkozik a kárenyhítési rendszerrel is, lehet, hogy ezt azért célszerű volna megvárni.

A kisebbség részéről szintén megfogalmazódott, hogy tulajdonképpen egy új adókivetésről van szó, még ha nem is az a neve, ez olyasmi jellegű dolog, mint a vízhozzájárulás. Az adókat persze senki nem szereti, de a kötelező jellegű dolgokat sem nagyon szeretik, főleg a mezőgazdaságban, és most nem is a régi dolgokra gondolok, hanem mondjuk, az agrárkamarai tagságra, kamarai tagságra annak idején.

Szintén dilemmaként fölmerült, hogy mindenkire kiterjedjen-e a rendszer vagy sem, de úgy van elővezetve, hogy a kis- és középvállalkozásokra, egyéni vállalkozókra kötelező, az őstermelő pedig választhat. A kis- és középvállalkozásokba nem tartozik be a nem kis- és középvállalkozások kategória, ilyen egyfelől alulról a mikro-, másfelől pedig fölülről a 250 főnél többet foglalkoztató üzemek, és ezek a termőterület egy jelentős részén gazdálkodnak.

Szintén dilemmaként merült föl, és gondolom, itt az általános vitában is ki fog majd jönni, hogy most tulajdonképpen büntetésről van szó, ha valakinek kötelezően bent kell lenni, és fizetni kell, vagy jutalomról van szó, hogy nem lehet benne, de így nem is jogosult semmilyen kártérítésre. Tehát aki benne van, annak kiváltság vagy teher tulajdonképpen, attól függ, honnan nézzük, többféle vélemény fogalmazódott meg.

(20.40)

Az őstermelők, ahogy említettem, önkéntes alapon kerülhetnek be a rendszerbe, és már a bizottsági ülésen is jeleztük, hogy az 5. § teljesen értelmetlen és fölösleges procedúrának teszi ki az őstermelőket azzal, hogy különböző magánokiratot vagy közokiratba való foglalást ír elő. Szintén fölmerült, hogy vagy senkire, vagy mindenkire vonatkozzon, aki egyébként az úgynevezett SAPS-támogatásra jogosult. A forrás kapcsán, ami látszik, mondjuk, hogyha jövőre gondok lesznek - elemi kárra gondolok -, akkor vélhetően szintén elég kevés lesz, nem lesz elégséges. Itt vetődött fel a moduláció kérdése - megint egy idegen szót kell használni -, hogy esetleg a modulációs átcsoportosításból lehetne pluszforrásokat bevonni. Ez nyilván, azt hiszem, nem csak rajtunk múlik, itt megint az uniós tárgyalások végét jó lenne látni, már azt, ami ezzel kapcsolatos.

Fölmerült a változás, hogy korábban a szántó volt megfogalmazva, most pedig egyéb termőföldterület, hogy akkor ez a gyep, legelő, erdőgazdálkodás és itt van még a víztározók kérdése is, hogy ez hogy érinti. Szintén fölmerült a kisebbség részéről, hogy minek kell új szervezeteket létrehozni, már hogyha újakat kell egyáltalán létrehozni az agrárkár-enyhítésre, illetve agrárkár-megállapításra. Szintén téma volt a profi biztosítók bevonása - mert mégiscsak az lenne az igazi, ha a biztosítók rendeznék a különböző káreseményeket -, a nonprofit szervezetek bevonása, illetve a régifajta konstrukció, amikor a biztosítási díj kerül támogatásra, valamint hatástanulmány elkészítésének az igénye. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

A végeredmény pedig az lett, hogy a 12 igen mellett 9 nem, illetve 1 tartózkodás fogalmazódott meg, tehát az általános vitára a kisebbség nem tartotta alkalmasnak az előterjesztést.

Köszönöm. Elnézést kérek, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 402 2008.11.18. 2:08  375-439

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azzal kezdtem a kisebbségi véleményt, hogy mi az, amivel egyetértünk, és ebben benne volt az, hogy szükség van a rendszerre. A dilemma nem ott van, nem ott van a határvonal, hogy legyen vagy ne legyen. 2006-ban úgy emlékszem, hogy tartózkodtunk, mert néhány dologban nem értettünk egyet. Tehát nem voltunk ellene, meg most sem vagyunk helyből ellene.

(21.30)

Csak meg kellene találni azt a határvonalat, amit többféleképpen meg lehet fogalmazni, hogy az állam és a társadalmi szolidaritás, illetve az öngondoskodás között hol legyen a határvonal, illetve amit én még hozzátennék, amit két éve is elmondtam, hogy a profitorientált biztosítók is az állam mellett valamilyen módon beszállhatnának. Az egy más dolog, hogy adminisztrációs eszközökkel hogyan lehet érvényesíteni azt, hogy ne érvényesítsék a támogatásokat a díjaikban úgy, mint annak idején a gépberuházásoknál a szállítók. Szerintem ezt keressük, ezen problémázunk, hogy ez a dolog hol legyen.

A másik pedig - ugyanúgy, mint az előző napirendi pontnál, szándékosan nem szóltam hozzá, mert csak ismételtem volna valakit - a tájékoztatás, hogy ez most adó vagy nem adó, vagy hozzájárulás. Az egyszerű ember ezt akkor is úgy fogja fel - sokan faluhelyen élünk -, hogy ha egyszer kötelező, akkor az adó is. Végül is egyáltalán nem érdekli, hogy ennek éppen mi a neve, és esetleg milyen alapból kaphat vissza. Megszondáztam a választókerületemben az embereket - egyébként meglepő módon az állattenyésztők voltak leginkább azok, akik azt mondták, hogy neki gyepje van vagy esetleg van egy kis szántó, és azt mondta, hogy ő azért nem fog ilyen különböző díjakat fizetni, hogy a nem tudom én, milyen megyei gyümölcstermelőknek a kárát... Ezt most halál komolyan mondom, én is meglepődtem rajta. Tehát a kommunikáció vagy a tájékoztatás igénye legalább olyan komoly dolog, mint az előző napirendnél volt, hogy legyenek tisztában az érintettek azzal, hogy miről szól a történet.

Amit Demendi képviselőtársam mondott a befizetés határidejéről, azzal egyetértek, hogy a feladás számítson. Sőt én a június 30-án még változtatnék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mert a bevételek a mezőgazdaságban később jönnek általában, mint június 30-a.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 428 2008.11.18. 2:16  375-439

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt van előttem a két évvel ezelőtti jegyzőkönyv, amikor ugyanezt a vitát folytattuk le. Ebből készültem, de eltekintek tőle. Akkor is ugyanitt tartottunk, csak akkor nem volt semmilyen tapasztalatunk a rendszerről.

Hogy jogilag mit lehet vagy mit nem lehet tenni? Az lehet a mi hibánk, hogy nem vagyunk minden uniós jogszabállyal tisztában, de ha világosan le van írva, akkor talán mi is megértjük, hogy ha nem lehet a 250 felettieket a de minimis szabály miatt, akkor fölfogjuk, de ettől még irritálhat bennünket. Horváth János bácsinak pedig igaza van: kár, hogy nem mi irányítjuk az EU-t, de sajnos ez a helyzet. Ettől függetlenül a mikrovállalkozások, a tíz alattiak nincsenek leszabályozva a rendszerben. Nem tudom, hogy a módosításoknál erre majd sor kerül-e.

Államtitkár úr, ha nem működik ilyen rendszer az EU-ban, akkor nekünk kell kitalálni, akkor találjuk ki az eddigi tapasztalatok alapján! Ha meg egy vagy két helyen működik, akkor azt nézzük meg!

Én is szerettem volna megkérdezni, hogy a biztosítókkal volt-e valamilyen egyeztetés. Mert a kilencvenes évek elején működött valamilyen nonprofit biztosítási rendszer, igaz, hogy akkor volt díjkedvezmény, de amikor megszűnt a díjkedvezmény, az egész el is sorvadt.

Nagy tisztelettel elállok a normál felszólalásomtól, kímélve a jelenlévőket, mert majdnem mindent érintettünk már, bár biztos lesz még olyan, aki olyan gondolatokat is elmond, amiről eddig nem volt szó.

Két dologban megelőztek képviselőtársaim, egyrészt Jakab képviselőtársam abban, hogy nem szólal fel többet. Én sem teszem ezt, hacsak nem lesz valamilyen személyes sértés. Másrészt Velkey Gábor - felírtam magamnak, amit mondott. Én is arra kérem tisztelettel a kormány képviselőjét, hogy ne kapkodjuk el, legalább egy hetet húzzunk rajta még, hogy a módosítókat legalább szakmai és politikai szinten tudjuk már átbeszélni, akár az FVM képviselőivel is. Én is bízom benne, hogy lehet találni olyan közös nevezőt, hogy ez a dolog mindenkinek a megelégedésére működjön is.

Ahhoz pedig, amit Herbály Imre mondott: a társadalom többsége semmilyen agrártámogatást nem fogad el, mert nincs tisztában a jelentőségével. Ezt sem fogja elfogadni, akármilyen óvatosan fogunk fogalmazni - meg a többit se -, mert nem tudja, hogy milyen hatása van az élelmiszerárakra. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 440 2008.11.18. 2:18  439-442

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten, ha jól tudom, szombaton volt a tanyákkal kapcsolatosan egy nyílt vitanap. Nem ennek a témája ihletett meg, hiszen ezzel a tanyavillamosítási kérdéssel legalább hét éve foglalkozom már. Azt hiszem, ennél többször csak a 31-es főút helyzetével foglalkoztam.

Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálatosnak tartom, hogy a XX. századi Európában még foglalkozni kell olyan kérdéssel, mint a tanyák villamos energiával történő ellátása. Pedig ez élő probléma, Magyarországon legalábbis biztosan az. Választókerületemben is jó néhány tanyán élő család vár még erre az alapszolgáltatásra, de országosan is több tízezer embert érint még ez a kérdés.

Tudomásom szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési program, a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra 1.2.5.6. alintézkedése, valamint az Új Magyarország vidékfejlesztési program 3. intézkedéscsoport, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások intézkedésén belül a tanyavillamosítás részterület címszó alatt megjelenő pályázatok fognak lehetőséget biztosítani a probléma megoldására. Bár ez utóbbiban - a 3-as tengelyre gondolok - az úgynevezett kisléptékű infrastruktúra biztosítása - ami telekhatáron belüli - szerepel, ez is fontos természetesen, de a telekhatárig is el kéne juttatni a villamos energiát.

Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy várható-e a fenti probléma végleges és teljes körű megoldása. Tartalmaz-e a jövő évi költségvetés-tervezet erre a célra hazai, illetve uniós forrásokat? Milyen vissza nem térítendő támogatási hányadra számíthatnak az érintettek? Az érintett lakosok milyen saját erővel kell hogy beszálljanak a beruházásba? A felmerülő költségek finanszírozásába bevonhatók-e az önkormányzatok? Illetve a korábbi években gyakorlat volt az áramszolgáltatók szerepvállalása is, vissza nem térítendő támogatást adtak, ha jól tudom, olyan 30 százalék körülit, de kérték a teljes beruházás tulajdonjogát, illetve utána biztosították az üzemeltetést.

Tisztelettel várom válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 166 2008.12.15. 2:00  165-168

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Brüsszelben már megint reformálni akarnak, ezúttal a növényvédő szerekkel kapcsolatban. Hírek szerint, ha a tervezet elfogadásra kerül, akkor az európai növénytermesztés rendkívül nehéz helyzetbe, jelentős versenyhátrányba kerül például a harmadik országokból származó importtermékekkel szemben. Az új szabályozási javaslat lényege, hogy az eddigi kockázatalapú engedélyezési rendszert úgynevezett veszélyalapú engedélyezési rendszer váltaná fel, amely a veszélyes anyagokat kizárná a felhasználás rendszeréből. A veszélyalapú hatóanyag-engedélyezési rendszert jelenleg sem a humán, sem az állatgyógyászatban nem alkalmazzák. A szakemberek számára is érthetetlen, miért kell ezt a növényvédelemben bevezetni.

Az is furcsa, hogy a mezőgazdasági termelést és az élelmiszer-biztonságot, valamint a környezetet ilyen átfogóan és sokoldalúan érintő témában az Európai Unió illetékesei nem készítettek hatástanulmányt. A tervezet elfogadásával az olajos növények - a napraforgó és a repce - termesztése ellehetetlenülne, a burgonyánál, a gabonaféléknél és a szőlőnél pedig 10-35 százalékos terméscsökkenés következne be, állítják a szakértők. A szigorítások miatt ugyanis a mai hatóanyagok 65 százalékát nem lehetne felhasználni, a rovarölő szereknél pedig ezen belül csaknem 90 százalékos lenne a tiltási arány. Ha a mai alkotóelemek nagy részét mellőzni kellene, a termelők nem tudnának előállítani megfelelő mennyiségű és minőségű gabonát, többnyire ugyanis nincs megfelelő alternatíva a kieső gombaölő, illetve gyom- és rovarirtó szerek pótlására. A termeléscsökkenés élelmiszer-dráguláshoz és társadalmi feszültségekhez vezetne.

Kérdezem államtitkár úrtól, hol tartanak a tárgyalások, mi a magyar kormány álláspontja, milyen érdekek húzódnak meg a változtatási szándék mögött, milyen esélye van Magyarország érdekei érvényesítésének. Köszönöm. Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 38 2009.02.17. 11:43  21-51

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, többen is megfogalmazták már előttem, hogy szükség van egy XXI. századi erdőtörvényre. Az egy más dolog, hogy ez lesz-e majd az, vagy amely majd módosítások után elfogadásra kerülhet, de a lényeg az, hogy hálásak is lehetünk ennek a témának, hiszen nagyon régóta nem emlékszem arra, hogy agrártémáról ilyen kedélyesen, szakmailag, tulajdonképpen indulatmentesen beszélünk, akkor is, ha esetleg nem értünk minden részletkérdésben egyet.

A magam részéről nem erdészként, még csak nem is vadászként - most már valószínűleg egyik sem leszek -, hanem egyszerűen mint az erdőt, a természetet szerető ember, illetve nyilván mint a mezőgazdasági bizottság egyik tagja szeretnék néhány gondolatot elmondani.

Az erdő fenntartásának, megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele az erdők művelése, amely magában foglalja a nevelést, felújítást, tisztítást, gyérítést és védelmet. Az erdőterületek elhelyezkedése nem egyenletes Magyarországon. A legnagyobb erdősültséggel Nógrád megye rendelkezik, közel 40 százalékkal, a legkisebbel pedig Békés megye, ahol alig haladja meg az erdősültség a 4 százalékot. Az alföldi megyékre esik az összes erdőterület 32 százaléka, de ezek átlagos erdősültsége csak 14 százalékos, elmaradva az országos átlagtól. A nagy tájegységek közül jellemzően Észak-Magyarország erdősültsége a legnagyobb, közel 30 százalék; egész pontosan 28,4 százalék.

A magyar erdészeti politika legfőbb célkitűzései, úgy gondolom, széles körű egyetértésben vannak egymással, ezek a következők: az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távú biztosítása, többcélú, fenntartható erdőgazdálkodással; a fenntartható gazdálkodáshoz fűződő társadalmi érdekek és a tulajdonosi, illetve a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése; az erdőterület növelése erdőtelepítéssel, mintegy 26-27 százalékos erdősültségi szint eléréséig - jelenleg ez 20 százalék körül van; tudjuk, hogy az uniós 27-ek átlaga mintegy 34 százalék -; az őshonos fafajokból álló természetes vagy természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon jelenleg mintegy 2 millió hektár az erdőgazdálkodási célú terület. A törvényjavaslat beterjesztésének egyik legfőbb indoka az volt, hogy a tulajdonviszonyok rendeződése tulajdonképpen már befejeződött. Ennek eredményeként - és itt pontosítanám az egyik előttem szólót - a hazai erdők 41 százaléka, összesen 787 ezer hektár van magántulajdonban, amelyek jövedelmezősége nem kielégítő. Most elsősorban a magántulajdonú erdőkkel kívánok foglalkozni, hiszen előttem már a vezérszónoklatában Jakab úr az állami erdőkkel foglalkozott. 555 ezer hektáron, amely majdnem 71 százaléka a magántulajdonú erdőknek, megkezdődött ugyan az erdőgazdálkodás, azonban jellemzően csak állapotfenntartó jelleggel és a rövid távú haszonvételekhez kapcsolódóan. A visszamaradó 232 ezer hektáron a kedvezőtlen tulajdonviszonyok, nagymértékű elaprózódás és főleg az osztatlan közös tulajdon problematikája miatt, valamint a gazdálkodás feltételei miatt gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyik, amelynek következtében állapotuk ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt folyamatosan romlik. Vajon ezekre a problémákra választ ad-e, illetve megnyugtató választ ad-e az előttünk fekvő törvényjavaslat?

Az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatosan nagyon sok vita volt már a Ház falai között. Egy konkrét példát szeretnék az erdőgazdálkodás kapcsán bemutatni, hogy milyen élő problémák vannak. Egy Pest megyei helyrajzi számot tartok a kezemben: ez egy 200 hektáros terület, amelyben van a), b), c) alrészlet egy helyrajzi számon; az a) része szántó, a b) részlete erdő, a c) részlete pedig gyep. Annak idején a földkiadó bizottság, amikor a részarányokat kiosztotta és nevesítette, elég rugalmasan kezelte a kérdést, és az elejének, akik először jelentkeztek, először csak szántóban adta ki a részarányterületét, utána a maradéknak csak erdőben, illetve a legvégén már csak gyepben. Ezzel csak az a probléma, hogy a földhivatalnál továbbra is egy helyrajzi számon, az a), b), c) alrészlet van nyilvántartva, tehát a földkiadó bizottság határozata ütközik a földhivatali nyilvántartással, és ez bizony ebben az esetben 60 hektár erdőterületen akadályozza meg azt, hogy egy profi erdészeti cég, gazdálkodó használja ezt a területet.

(11.30)

Tehát magyarul, ez a terület - ha úgy tetszik - parlagon van, illetve vannak, akik gondozzák, de azoknak nem nagyon örül senki, mert derékban vágják el a fát, és üzemszerűen hordják el.

Tehát mindenféleképpen úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat az osztatlan problematikája, amely egyébként más szempontból költségvetési kérdés, hiszen a költségvetési vitában elmondtuk, hogy az a forrás, ami az osztatlan vagyon rendezésére szolgálna - és itt nemcsak az erdőre gondolok, hanem minden művelési ágra -, körülbelül 60 év alatt biztosítja a szükséges forrásokat, 60 év alatt lehetne ezt megvalósítani. De a lényeg az, és ez egy nagyon szomorú dolog, hogy több mint 200 ezer hektár erdő emiatt tulajdonképpen gazdátlan, illetve aki úgy gondolja, hogy ő a gazdája, az nem megfelelő - hogy finoman fogalmazzak -, nem szakszerű módon használja ezt az erdőt. Tehát sajnos ez a törvényjavaslat erre a problematikára nem ad megoldást.

A másik dolog, amiről szeretnék kiemelten szólni, többen érintették, ez az illegális fakitermelésnek a kérdése. Az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben fordulnak elő illegális, a környezetet és a tulajdonost egyaránt károsító fakitermelések. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóságának felmérései szerint az illegális fakitermelések becsült mértéke megközelíti az évi ezer hektárt és a 300 ezer köbmétert. Az így kitermelt faanyag értéke mintegy 3 milliárd forint, az újraerdősítés költsége pedig közel 1 milliárd forint. Az elültetett mintegy tízmillió facsemetéből csak évtizedek múlva lesz minden funkcióját ellátni képes erdő. E közvetlen károk mellett közvetett károk is jelentkeznek, erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés, az élővilág degradációja, amelynek mértékét még megbecsülni sem lehet.

A törvényjavaslat "Az erdészeti igazgatás" című fejezete szerint az állam az erdő védelme és károsításának megelőzése érdekében a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában erdővédelmi szolgálatot működtet. A törvényjavaslat a következő bekezdésben pedig kényszer-intézkedési joggal is felruházza az erdővédelmi szolgálat tagjait.

Többen megfogalmazták az előttem szólók aggályukat, hogy a lopások, illetve az illegális fakitermelés ellen ez az előterjesztés nem biztos, hogy megfelelő védelmet és biztonságot tud nyújtani a tulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak. Engedtessék meg, hogy néhány nemzetközi példát elmondjak, hogy más országokban hogyan küzdenek az erdőket érő törvénytelenségek ellen, és ezeket talán hasznosítani is lehetne a jelen törvénytervezet tárgyalásakor, illetve vitájakor.

Finnországot szeretném említeni, Finnország Európában, ha jól tudom, Svédország mellett a második legnagyobb erdőterülettel, illetve erdősítettséggel rendelkező ország. Itt az állami tulajdonban levő erdőket egy állami vállalat felügyeli. A nem állami erdőket a helyi erdészeti központok felügyelik. Az erdőkben okozott kárért járó büntetésről a büntető törvénykönyv rendelkezik. A törvénykönyv erre vonatkozó fejezetében található az erdő szándékos vagy gondatlan elhanyagolására, a fakitermelés szabályainak megszegésére, az új fa telepítése szabályainak megszegésére, az engedély nélküli erdőkezelésre és használatra, valamint a védett területekre vonatkozó rendelet megszegésére vonatkozó kitétel. A fenti felsorolás az erdőről szóló törvényben olvasható, pontos utalással a büntető törvénykönyvre.

Vagy nézzük Franciaország példáját! A francia erdőtörvény szerint az illegális fakitermelőknek 1500 euró bírságot kell fizetniük, ez most forintárfolyamtól függően 400-500 ezer forint, lényegesen magasabb és súlyosabb tétel, mint a magyarországi gyakorlat, ahol néhány éve még 5-10 ezer forintos büntetések voltak.

De nézzük meg a szomszédos Romániát! Az illegális fakitermelés 75-80 százalékos csökkenését remélik a romániai erdészeti szakemberek a 2008. október elején bevezetett informatikai faanyag-követési rendszertől. A számítógépes program használata minden erdészeti, valamint fakitermeléssel és kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező a bevezetés időpontja, vagyis 2008. október 1-je óta mindenféleképpen ebbe az irányba kell nekünk is, úgy gondolom, elmozdulni.

Szintén többször elhangzott az előttem szólók szájából, hogy nagyon széles körű és hosszú egyeztetés előzte meg ezt a törvényi előterjesztést. Sajnos, teljes körű konszenzust nem lehetett elérni, szintén említették már előttem, hogy környezet- és természetvédő szervezetek nagyon sok kifogást emeltek. Úgy gondolom, képviselőtársaim is megkapták ezt az anyagot, amit a kezemben tartok (Felmutatja.), amit több mint 30 természetvédő szervezet írt alá és jegyzett. Nem tudom, mekkorák ezek a szervezetek, mennyi ember áll mögöttük, de azért mégis figyelemre méltó néhány észrevételük. Én ezeket nem olvasom föl, mert szerintem ez a képviselőtársaimnak is rendelkezésére áll, illetve gondolom, az FVM is ismeri (Gőgös Zoltán bólint.), de azért az kicsit meglepett, hogy ezek a természetvédő és környezetvédő szervezetek amiatt támadják az előterjesztést, hogy túlságosan liberális és túlságosan megengedő. Valamint szintén szóvá teszik, hogy nem foglalkozik az előterjesztés az európai uniós tagságunkkal kapcsolatosan felmerülő természetvédelmi kötelezettségeinkkel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindenki mondta, hogy szeretne módosító indítványokat benyújtani. Én ennek a formának nagyon örülök, hogy most az általános vitát folytatjuk, de nem zárjuk le, ezáltal lehetőséget kapunk arra, hogy még egy hét áll rendelkezésre, hogy módosító indítványokat be tudjunk nyújtani. És ahogy azt a vezérszónoklatában Jakab képviselőtársam mondta, mi is tervezünk módosítókat, és annak függvényében, hogy ezek milyen fogadtatásra találnak, támogatjuk majd, vagy nem támogatjuk az előterjesztést, de mindenféleképpen azon vagyunk, hogy egy XXI. századnak megfelelő erdőtörvény szülessen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 70 2009.03.24. 5:12  9-108

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés részletes vitájának első szakaszában a 2., a 18. és a 41. ponthoz szeretnék hozzászólni, de maradni szeretnék ennél a békés és szakmai jellegű hangulatnál.

(10.40)

De mielőtt belemennék a részletekbe, mert ott van a lényeg, engedjék meg, hogy hadd utaljak vissza az általános vitára, illetve az általános vitát megelőző bizottsági tárgyalásra az általános vitára való alkalmasságról. Akkor az FVM képviselője úgy nyilatkozott, hogy elég hosszú ideig készült ez a törvényjavaslat, elég sok vita előzte meg, és most egy mindenki által ellenjegyzett javaslat van az asztalon, az érdekképviseletek támogatják. Bizottsági alelnök úr, Herbály képviselőtársunk szintén úgy nyilatkozott, hogy hosszú képviselői pályafutása során ilyen előkészítést, ilyen széles körű egyeztetést még nem tapasztalt, bár utána hozzátette, hogy a természetvédelem és az erdészet között persze vannak problémák; majd itt relatív konszenzusról is szó volt a vezérszónoki felszólalásban, illetve Gőgös államtitkár úr is az expozéjában erről a széles körű szakmai konszenzusról beszélt.

Azt azért szeretném itt megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy ilyen széles körű szakmai konszenzus volt, a módosító javaslatok kétharmada kormánypárti oldalról érkezett, tehát lehet, hogy házon belül is azért még jobban lehetett volna egyeztetni. Az általános vitában említettem annak a körülbelül harminc civil szervezetnek, elsősorban zöldszervezetnek az észrevételét, akik nagyon sok mindent kifogásoltak, illetve az előterjesztés visszavonását javasolták. S már itt is szó volt róla, én is megemlíteném dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának véleményét, aki finoman szólva is nagyon komoly alkotmányossági aggályokat vetett fel. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy itt azért a konszenzus nem minden esetben teljes. (Gőgös Zoltán: Nem is lehet.)

A 2. ponttal kapcsolatban sok mondanivalóm nincsen, hiszen ha jól tudom, a kormány támogatta, illetve a bizottságok is támogatták ezt az előterjesztésemet, amely tulajdonképpen egy biológiai pontosítás, illetve egy szakmai észrevétel volt. Köszönöm azt, hogy logikusnak és szakmailag korrektnek minősítették ezt a módosító javaslatomat.

A 18. pontban két képviselőtársammal, Tasó Lászlóval és Kovács Zoltánnal adtunk be egy módosító indítványt - korábban már Jakab képviselőtársam szólt erről, ha jól emlékszem -, amely a tulajdonviszonyokat rögzíti az erdővel kapcsolatosan. Mi szerettük volna, szeretnénk azt, hogy az önkormányzatok is kerüljenek be a tulajdonosi körbe megnevezésként. Itt az volt a kifogás, illetve a nem támogatás indoka, hogy a felsorolásunk nem teljes, mert például hiányzik belőle a közösségi és az egyházi tulajdon is; ez valóban így van, tegyük akkor teljessé, de úgy gondolom, hogy egy erdőtörvényben nyugodtan meg lehet határozni az erdőművelési ágat érintő tulajdoni formákat, így az önkormányzatokat is meg lehet említeni, ez még csak pénzbe sem kerül.

A 41. pontban Jakab István képviselőtársammal nyújtottunk be egy javaslatot, amely a 15. §-ról szól, illetve azt egészítené ki, módosítaná, hogy természetes és jogi személyt is szeretnénk megnevezni, hiszen az előterjesztés csak személyt említ, és egy jogi megközelítés van, ami valószínűleg megállja a helyét, hogy egyaránt lehet természetes is és jogi is az a megnevezés, hogy személy. Én azonban úgy gondolom, hogy amikor arról beszélünk, hogy személy, akkor az emberek 99 százaléka természetes személyre gondol. Jogászoknak ez valószínűleg teljesen egyértelmű, de az nem árt, ha egy törvény olyan, hogy azt mindenki vagy minél többen értik, tehát szerintem ez a módosításunk inkább csak pontosít, és az értelmezést teszi még inkább világossá. Bár úgy tudom, ahogy hallottam, hogy itt néhányan támogatják ezt a módosításunkat, korábban ez még nem így volt, úgyhogy ehhez szeretném kérni mindenkinek a támogatását.

Szó volt itt - Csontos képviselő úr is beszélt róla és talán mások is - az osztatlan közössel és az elaprózódással kapcsolatos problémákról. Nagy dilemmát okozott, hogy ebben az erdőtörvényben hogyan lehetne ezt a kérdést szabályozni; én az általános vitában is elmondtam, hogy lehet, hogy nem is itt, hanem a költségvetési törvényben kellene, mert ez nagyobbrészt pénz kérdése. Ebben a mostani helyzetben, azt hiszem, nem túl biztató a helyzet, de a lényeg az, hogy az elaprózódás, illetve az osztatlan közös rendezetlensége miatt van többek között az, hogy több mint 230 ezer hektár erdő műveletlen ma Magyarországon. Bízom benne, hogy a későbbiek során sikerül ezt a kérdést rendeznünk valamilyen formában.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 104 2009.03.24. 1:26  9-108

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én látok esélyt arra, hogy 12 óráig a részletes vita mind a négy vitaszakaszát be tudjuk fejezni, úgyhogy ehhez fogom tartani magamat, és csak néhány másodpercre szeretném kérni a türelmüket. Négy módosító indítványom van, amit képviselőtársaimmal közösen jegyeztünk ebben a vitaszakaszban. Ezek főleg technikai jellegűek, csak a figyelmet szeretném fölhívni rá.

Ángyán képviselőtársammal adtuk be, hogy az elhalt cserjének nincsen hajtása, ez egy biológiai pontosítás lenne, amely a 109. és a 112. vitapontot érinti.

Bodó képviselőtársammal pedig az erdőt veszélyeztető tevékenységek kapcsán külön kiemeltük a falopást, illetve az illegális fakitermelést. Ez csak egy nyomatékosságot jelent, illetve megerősítést. Sajnos, ez a probléma már most is jelen van, és az életszínvonal csökkenésével vélhetően ez tovább fog fokozódni, ezért ezt szerettük volna kiemelni.

Illetve az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatosan, egész pontosan a szarvasgombakérdéssel kapcsolatosan Font képviselőtársammal adtunk be módosító indítványt, amit ugyan az előterjesztő nem támogatott, de azzal vigasztalt bennünket, hogy van egy átfogóbb módosító javaslat a kérdés megoldására. Ezt mi tudomásul vesszük, úgyhogy kérjük a módosító indítványaink támogatását, és majdan a kapcsolódó módosító indítványok támogatását is, hiszen lesz jó néhány majd.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 142 2009.10.08. 5:55  1-185

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök annak, hogy Keller László és Göndör István képviselőtársunk elsősorban a Fidesz mószerolásával foglalkozik. Megértem, hiszen a 2010-es költségvetésről sok beszélnivaló nincs, és úgyis vissza fogjuk ezt vonni.

Nagy előszeretettel beszélnek a kormánypárti képviselők arról, hogy a világgazdasági válság az oka minden rossznak. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni. Az egyik az - és ez kapcsolódik Göndör képviselőtársam iménti megjegyzéséhez -, hogy úgy emlékszem, hogy 2008 szeptemberében talán Varga Mihály frakcióvezető-helyettes úr napirend előtti felszólalására, ami a gazdasági válsággal volt kapcsolatos, az volt az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc válasza, hogy lárifári, Magyarországot elkerüli a gazdasági válság; és riogatással vádolta meg képviselőtársunkat.

A másik dolog, amire szeretném fölhívni a figyelmet, ezt még a múlt héten szedtem le az FVM honlapjáról, csak hogy hogyan álltak önök a gazdasági válsághoz, amivel most magyarázzák a bizonyítványt; az agrárágazat pozíciója és a pénzügyi válság a fejezet címe. Az utóbbi hónapok tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a válság okozta keresletcsökkenés a legkevésbé az agrárgazdaság, pontosabban az élelmiszer-gazdaság termékeit érinti - nem olvasom tovább. Önök rosszul mérték fel a helyzetet, későn reagáltak, és rosszul reagáltak.

Amiről viszont hajlamosak elfelejtkezni: hét és fél éven keresztül önök voltak kormányzati pozícióban, majdnem azt mondtam, hogy önök kormányoztak, de ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe tették az országot, és ez a válság, ami persze valóban létezik, ezért okozott ekkora nagy bajt.

Ami az agrárfejezetet illeti: látszólag, első pillantásra talán még örülhetnénk is, hiszen csak 10 milliárd forintos csökkenés van a 2009. évi előirányzathoz képest, és mennyivel szerencsésebbek vagyunk, mint azok a szerencsétlenebb ágazatok, mint mondjuk, az egészségügy, a közlekedés vagy az oktatás - ezt lehetne sorolni. Egyértelműen, ahogy önök hozzáállnak ezekhez a kérdésekhez, ez a "húzd meg, ereszd meg" irányvonal érvényesül. Tisztelem Jánosi képviselő urat, de ezek az egyeztetések és elmozdulások kicsit késők már. Ezt még a tervezet benyújtása előtt kellett volna.

Talán a fogyatékosok példája a legkézenfekvőbb. 30 százalékos elvonást terveztek, aztán tegnap valamilyen egyezség született, amit nagy dérrel-dúrral beharangoztak, hogy örüljenek, mert csak 9 százalékos elvonás lesz. Ez a "húzd meg, ereszd meg taktika" régi módszer.

Mi a valóság az agrárfejezetnél ezzel a mínusz 10 milliárddal szemben? Az a valóság, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nemzeti támogatásoknál 40 milliárdos a csökkentés, erről szóltak az előttem szóló képviselőtársaim, ennek a legnagyobb része a növénytermesztés nemzeti kiegészítése, ez a bizonyos 33 milliárd forint, ami azt hivatott volna szolgálni, hogy a versenyhátrányunkat le tudjuk dolgozni, és az eddigi 60 százalékpontos uniós támogatás, ami megemelkedik jövőre 70 százalékra, ezt kiegészítendő, a 2010. év lenne az első olyan év, amikor legalábbis ebből a szempontból versenyképesség tekintetében utolérjük a nyugat-európai szerencsésebb gazdatársainkat.

Az meg már hol van, amikor az ÁSZ-jelentés mindig megjegyezte, hogy a top upot - a felzárkóztatási nemzeti támogatási részt - nem hozta a költségvetés külön soron. Hol vagyunk már ettől? Most már sehol sem, hiszem az egészet eltörölték. Bárcsak az lenne a legnagyobb gondunk, hogy nem hozzák külön soron!

Az Új Magyarország vidékfejlesztési támogatásnál 20 milliárdot vesznek el, nem tudjuk az okát. Valószínűleg az, hogy sajnos a 2009. év igen rossz lesz gazdálkodási szempontból a mezőgazdasági termelők számára. Úgysem lesz nekik saját erő a fejlesztésekhez és a pályázatokhoz, ezért innen el lehet venni 20 milliárdot. A bankok meg egyébként sem hiteleznek már a mezőgazdaságnak.

A piaci támogatásoknál is 20 milliárd forintos a csökkentés, ami nyilván tovább rontja az ágazat jövedelempozícióját. Ez összesen 80 milliárdos elvonást jelent. És mégis mi okozza a különbséget, hogy 10 milliárd forintról beszéltem az elején? Az, hogy az úgynevezett SAPS-támogatás, az uniós területalapú támogatás 10 százalékponttal, 60-ról 70 százalékra nő. Van hozzá egy meglehetősen cinikus magyarázat, hogy örüljenek az agrártermelők, mert a 43 ezer forint/hektáros területalapú támogatás, ami az idén körülbelül ekkora nagyságrend lesz, körülbelül meglesz jövőre is, mert mondjuk, 240 forintról most már 272 forintra gyengült a forint árfolyama. Ilyen alapon egy 400 forintos euróárfolyam lenne a legjobb, mert akkor még több pénzt kapnának az agrárgazdálkodók.(Göndör István közbeszól. - Font Sándor: Göndör képviselő úr szót kér! Tessék jegyezni, elnök úr!)

Csak a probléma ott van, hogy az inputnál a műtrágyaáraknál az élelmiszerárak mellett ez visszaüt, és az agrárolló tovább nyílik folyamatosan. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy nem teljesen világos előttem, hogy a nemzeti támogatást, ami 2005-ben még 41 százaléka volt az össztámogatásnak, miért kell lecsökkenteni 19 százalékpontra. Hol van az előírva, hogy ha az uniós támogatás növekszik, akkor a nemzeti forrásokat ennek arányában csökkenteni kell.

Államtitkár Úr! Hol jelenik meg az Agrárgazdasági Tanács véleménye abban, hogy hol kéne fejleszteni az ágazatot? Most tárgyaljuk a 2008-as agrárjelentést, a jövő héten fogjuk megbeszélni. Ajánlom szíves figyelmükbe. Ebben a költségvetés-tervezetben nyoma sincs annak, hogy az állattenyésztés helyzete javuljon, magasabb feldolgozottságú anyagokat állítsunk elő az ágazatban, a kutatás-fejlesztés és a versenyképesség javítása. Mindezek miatt ez a költségvetés veszélyes, mondhatnám azt is, hogy életveszélyes, ezért természetesen nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Tatai-Tóth András közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 22 2009.10.13. 10:10  17-35

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ahogy hallottuk az előttem szólótól, a bizottsági ülésen kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ezt tíz percben nagyon nehéz lesz összefoglalni, hiszen mintegy három óra hosszán keresztül tárgyaltuk a szóban forgó témát, és ennek a három órának a nagy részében azért az ellenzéki vélemények fogalmazódtak meg. Itt jegyzem meg, hogy kicsit méltatlannak és méltánytalannak tartom, hogy most csak megkezdjük az általános vitát, és majd valamikor késő éjszaka, utolsó napirendi pontként, gyakorlatilag a közvélemény kizárásával fogjuk majd a vitát lebonyolítani. Úgy gondolom, az ágazat ennél azért többet érdemel.

A jelentés alapvetően korrekt volt, ezzel egyetértettünk, időben készen volt. Ez azért fontos, mert most a költségvetés előbb került a parlamentben megtárgyalásra. Az Agrárgazdasági Tanács megállapításaival alapvetően egyetértettünk.

Adódik a kérdés, hogy akkor miért is nem támogattuk az előterjesztést. Azért nem, tisztelt képviselőtársaim, mert egy agrárgazdasági jelentés nem pusztán arról szól, hogy a számokat összesítjük, hanem ennek segítségével folyamatokat kell hogy felfedezzünk, és ezeket kell értékeljük. Tehát annál több a dolgunk, semhogy megállapítsuk, hogy milyen tényadatok vannak, voltak az elmúlt évben a gazdaságban. Ezt a folyamatot kell egybevetni azzal a létező vagy nem létező agrárstratégiával, amely mentén haladnunk kéne, és azt kell megállapítsuk, hogy vajon a folyamat arra tart-e, amerre szeretnénk. Tehát nem a számokkal van a bajunk, hanem az azokból kiolvasható tendenciákkal, és azzal, amit a mindenkori kormány, jelenlegi kormány erre lép.

A problémák - a jelentésből, az ajánlási pontokból is kiderül - visszatérőek. Én 2002-ig visszakerestem a korábbi agrárjelentéseket, a megállapítások nagy része ugyanaz, ugyanúgy fennáll, mint mondjuk, 2002-ben.

Az ágazat makrogazdaságban betöltött szerepéről a miniszter úr beszélt, ezzel egyetértünk, egyértelmű dolog, hogy Magyarországon a különböző makrogazdasági mutatóknál a mezőgazdaság, az agrárgazdaság jelentősége sokkal nagyobb, mint azt első pillantásra gondolnánk. Egyébként is mindenkit érint, hiszen mindannyian élelmiszer-fogyasztók vagyunk.

Mi alapvetően az úgynevezett multifunkcionális szerepét emeljük ki az ágazatnak, bár kétségtelen, hogy nagyon fontos a versenyképesség, illetve a termelési volumenek alakulása is. Tehát mi ugyanolyan fontosnak tartjuk a vidéki életminőség, a vidéki foglalkoztatás, a környezetvédelem, a környezet kultúrállapotban tartását, az élelmiszer-biztonságot, és a biztonságos élelmiszer-előállítást is.

(9.20)

De ha már a versenyképességről beszélünk, a legnagyobb szívfájdalmunkat itt is meg kell hogy ismételjem, ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott, sőt a 2010-es költségvetés vitában is. Ez az a bizonyos nemzeti kiegészítés, az úgynevezett felzárkóztatási támogatás, a top up. Nekem legalább annyira fáj maga a tény, hogy ezt a lehetőség, amiről országgyűlési határozatot fogadtunk el, már 2006 óta különböző mértékben elvették, elviszik, elveszik, illetve látjuk, hogy a jövő évi költségvetésben is mintegy 40 milliárd forinttal csökken ez a nemzeti támogatás, ezen belül 33 milliárd forinttal a nemzeti kiegészítő támogatás. Ez a tény legalább annyira fáj, legalább annyira érzékeny, mint amivel ezt magyarázzák a tisztelt kormánypárti képviselők. Mégpedig 2006 még az intervencióval és az árfolyam-ingadozásokkal magyarázták, most meg - annak ellenére, hogy a miniszter úr is említette, hogy az élelmiszer-gazdaságot a világválság talán nem érinti olyan súlyosan, mint a többi ágazatot - éppen a világválsággal magyarázzák, hogy hozzá kell ehhez nyúlni. A két dátum között pedig semmivel nem magyarázták. Ezt tehát legalább olyan fájónak tartom, mint magát a tényt, hogy elveszik ezt az egyébként versenyképességünket felzárkóztatni hivatott támogatást.

Szintén visszatérő probléma a hozzáadott érték, az, hogy gyakorlatilag alapanyag-termelés folyik. Az egy dolog, hogy az export-import egyenlegünk nagyon pozitív szaldójú, ez valóban kedvező, de ha szerkezetileg megnézzük, ezen belül bizony a magasabb feldolgozottságú termékek aránya relatíve alacsony. Az élelmiszeripar helyzetét többen is említették előttem, a kettő nyilván összefüggésben van.

A földkérdés továbbra is problematikus, a birtokpolitikában nincs egyezség. Itt alapvetően két téma van. Az egyik a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kérdések, erről, gondolom, a vitában majd részletesen lesz szó, illetve az osztatlan földtulajdonnal kapcsolatos problémakör. Itt csak az a kérdés, hogy az a költségvetési keret, ami jelenleg rendelkezésre áll, 50 vagy 200 év alatt teszi lehetővé, hogy az osztatlan földek kiosztásra kerülhessenek.

Alapvető gond az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott aránya. Annak idején, talán 2005-ben, ha jól emlékszem, amikor Gráf miniszter úr meghallgatása történt, ő kiemelte, hogy szeretne ezen a helyzeten az állattenyésztés irányában változtatni, hogy elérjük az optimálisnak mondható 50-50 százalékos arányt az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Ez sajnos nem sikerült. A helyzet nemhogy nem javult, hanem romlott. Most körülbelül 65:35 százalék a növénytermesztés javára ez az arány, és bizony a tendenciák nem segítik, hogy ez kedvezően változzon. Elég, ha csak a tejproblémára utalok. Nagyon szeretném, és ezúton is kérem a minisztériumot, hogy ne látszatintézkedésekkel próbálkozzunk.

Gondoskodjunk arról, hogy a különböző intézkedések eljussanak a termelőkhöz, és ne azt a politikát játssza a kormány majd ezen a területen, mint amit most a 2010-es költségvetés kapcsán látunk. Ez a "húzd meg, ereszd meg" politika, amire nagyon jó példa a gyermekétkeztetés vagy a kórházakkal kapcsolatos kérdések, a fogyatékosok költségvetési támogatásának helyzete. Az, hogy az Unió hogyan áll a kérdéshez, sajnos nem túlságosan biztató. Miniszter úr is mondta, hogy tegnap is tárgyaltak erről. Valószínűleg fordítva ülnek a lovon, jó lenne, ha észrevennék, hogy a tejágazat problémája sokkal fontosabb, mintsem azt jelenleg kezelik. Nem véletlenül van annyi tüntetés, amennyi van egész Európában.

Az agrárolló kérdését is említették előttem. Valóban nyílik az agrárolló, a mezőgazdasági termelői árindex és a mezőgazdasági ráfordítások árindexe 84,3 százalék, tehát kedvezőtlen az ágazat szereplői számára. Ezen belül a műtrágyaárak 61 százalékos emelkedése egyszerűen elfogadhatatlan és elképesztő, visszaélnek a monopolhelyzetükkel. Persze, hogy most ez a folyamat megfordult, és most árcsökkenés van, de ez azzal magyarázható, hogy a kereslet visszaesett, egyrészt azért, mert nagyon drága volt a műtrágya, másrészt azért, mert az idei év gazdálkodási szempontból nem lesz túlságosan kedvező, 2008-hoz képest legalábbis biztos, hogy rosszabb lesz.

A támogatások nyomon követése, hogy hogyan hasznosulnak, szintén nagyon fontos. Ahogy az előbb említettem, nagyon fontos, ha majd a tejtermelők megkapják ezt a húsz-egynéhány forintos támogatást, az ott is maradjon, és a kereskedelem, a feldolgozóipar ezt ne fölözze le. A finanszírozással kapcsolatosan az ágazat évtizedek óta alulfinanszírozott, a tőkeellátottsága nagyon alacsony, ezen belül is, úgy gondolom, a legnagyobb probléma a forgóeszköz-finanszírozás.

A probléma ott van, hogy vannak a konstrukciók, az igaz, vannak a bankok, az is igaz, csak éppen annak nem adnak hitelt, aki leginkább rászorulna, hiszen az hitelképtelen banki szempontból. Akinek nem kell a hitel, az a hitelképes.

A termelők az élelmiszerláncoknak igen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ezért próbáltuk az élelmiszer-etikai kódexet megfogalmazni, ami nem igazából sikerült. Tegnap aztán a parlament végül is a korrekciókkal együtt ezt jóváhagyta, reméljük, hogy működni fog. A jó szándék egyértelmű volt, de úgy látszik, kevés volt, hiszen már a saját hivatalaink, például a Versenyhivatal is megakadályozta. Nem azért, mert gonoszkodni akart, hanem azért, mert ütközött a verseny- és a kereskedelmi törvénnyel. Még csak pénzbe sem kerülne, hogy időben egyeztessenek a különböző szereplők.

Nagyon nagy probléma, hogy generációváltás előtt van az ágazat, éppen ezért sajnálatos, hogy a kutatásra, fejlesztésre, oktatásra szánt források folyamatosan csökkennek. Az a morális válság, amely az országra jellemző, az ágazatra is jellemző, a fekete- és a szürkegazdaság aránya, a terménylopások, falopások folyamatosan növekednek. És ami talán a legnagyobb probléma, az a stratégia hiánya. Ez nyomja rá a bélyegét az egész agráriumra. A problémák tehát állandósultak, visszatérőek, és egyre jobban elmélyültek. Igazából perspektivikus ágazat nincs, szinte valamennyi ágazat súlyos válságban vagy súlyos válság előtt van. Ezen talán a mostani, nálunk legalábbis 60 milliméteres eső, reméljük, valamit enyhíteni fog majd.

A probléma ott van, hogy a 2008-as negatív folyamatok 2009-ben tovább fognak mélyülni, és sajnos nyomát sem látjuk annak a 2010-es költségvetés tervezetben, hogy az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai meghallgató és megértő fülekre találnának. Ezért nem támogattuk ezt az előterjesztést.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)