Készült: 2020.08.14.01:09:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 55 1998.12.07. 1:28  39-165

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Béki Gabriella képviselő asszony mondandójára szeretnék reagálni.

Az elmúlt hét eseményei után úgy gondoltam, nem lesz a parlamentnek olyan képviselője, aki megkérdőjelezi annak helyességét, hogy a Fidesz vezette polgári kormány a családi pótlékot fel szándékozik váltani az iskoláztatási támogatással. Az élet maga hozta a példát: az elmúlt héten megyénkben egy egy osztályt végzett 11 éves kislány gyermeknek adott életet. Az édesapa 17 éves, három osztályt végzett. A nagymama elmondása szerint a kislány azért egy osztályt járt ki, mert a testvéreire kellett otthon vigyáznia. Úgy gondolom, az ilyen esetekben az oktatás, a tanulás az egyetlen lehetséges út arra, hogy ne növekedjen az iskolázatlan gyermekanyák száma. A jövendő idők gyermekeinek is az az érdeke, hogy legalább írni-olvasni tudó szülők indítsák el őket az életbe, ilyen szülők neveljék fel őket. De ez nemcsak a jövendő nemzedékének az érdeke, ez mindannyiunk, s az ország érdeke!

Úgy gondolom, az elmúlt hét után a társadalom el is várja tőlünk ezt a lépést, s úgy gondolom, minden felelős polgár támogatni fog minket ebben az elhatározásunkban. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van! - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 6 1999.02.11. 3:42  3-111

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves dohányzó és nemdohányzó Képviselőtársaink! Az egészségügyi és szociális bizottság a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, T/296. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és 12:7 arányban általános vitára alkalmasnak találta. A többségi véleményt megfogalmazó képviselők mindegyike hangsúlyozta, hogy a téma fontossága indokolja, hogy a törvényjavaslatot minél előbb tárgyaljuk, és módosító javaslatokkal javítsuk, néhány ponton szigorítsuk, és minden kibújási lehetőséget megszüntessünk a paragrafusok hatálya alól. Miért szükséges, hogy ebből a törvényjavaslatból minél előbb törvény legyen? Azért, mert mindannyiunknak, a dohányzóknak és a nemdohányzóknak egyformán érdekünk, hogy a társadalom egészségét védjük, felhívjuk a figyelmet a dohányzás ártalmasságára, és csökkentsük, gátat vessünk különösen a fiatal korosztályok dohányzásának.

Magyarországon az elmúlt tíz évben egyre fiatalabb életkorra tolódott a dohányzásra való rászokás. Már nem a felnőttkor környékére, hanem a 15 éves kor tájára vagy az általános iskola felsőbb osztályaira esik. Ha tehát a serdülőkorban, vagyis a 18. életévig nem történik meg a rászokás, akkor remélhetőleg már nem válik erős dohányossá az egyén. A dohányzásra való rászokás szempontjából a legérzékenyebb időszak a serdülőkor, és ezért a serdülőkori dohányzást korlátozni szükséges.

A többségi véleményt megfogalmazó képviselők hangsúlyozták, hogy a törvényi szabályozáson túl szükség van még további eszközökre, mint például az egészségnevelés, különféle, a dohányzás ártalmasságáról szóló rendezvények, és nem utolsósorban a dohányzásról való leszokás támogatása. Hisz a dohányzó emberek nagy része megpróbál leszokni; ha ezt az erőfeszítést honoráljuk, igaz teljesítményként ismerjük el, már sokat tettünk az egészséges, füstmentes környezetért.

Ez a törvényjavaslat a nemdohányzók védelméről, de nem a dohányzók ellen szól. A dohányosokat segíteni kell abban, hogy a szenvedélyükről leszokjanak, hisz a dohányzás is az alkoholhoz és a kábítószerhez hasonlóan a szenvedélybetegségek körébe tartozik, de mivel a dohányos képes ellátni társadalmi feladatait, az alkohol- és a kábítószerfüggő pedig nem, ezért a dohányzás megítélése enyhébb, pedig elterjedtsége nagyságrenddel nagyobb és ebből adódóan veszélyesebb is.

Bizonyított tény, hogy a dohányzás egészségkárosodást okoz és élettartam-veszteséget. A dohányzás okozta károk gazdasági költségei lényegesen magasabbak, mint a dohányipar bevételei. Ezért a dohányzás előretörésének mérséklése pozitív gazdasági eredménnyel jár.

A bizottság többségi véleménye szerint szükséges a reklám kérdésével is foglalkozni és korlátozni azt. Elfogadhatatlan, hogy úton-útfélen találkozunk olyan reklámokkal, amelyek azt sugallják, hogy aki dohányzik, az helyes életmódot folytat.

Különösen károsak azok a reklámok, amelyek a fiatal korosztályokat célozzák meg, és olyan szlogenekkel találják meg őket, mint "légy önmagad, valósítsd meg önmagad, légy szabad", ami bizony nagyon erősen hat fiataljainkra. Tisztelt Ház! A fent említett észrevételek mellett és figyelembevételével a bizottságunk általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 12 1999.02.11. 5:03  3-111

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság, mely bizottságnak feladata is, hatásköre is az egészségkárosító problémákkal való foglalkozás, megtárgyalta a T/296. számú, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslatot.

A bizottság tagjai pártállástól és dohányzó, illetőleg nemdohányzó voltuktól függetlenül a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták. A bizottság ülésén minden képviselőtársunk hangsúlyozta a törvényjavaslat fontosságát annak érdekében, hogy a magyar emberek egészségi állapotának romlását lelassítsuk, és az egészségromlást hosszú távon csökkentsük.

Képviselőtársaim megfogalmazták, hogy módosító javaslataik majdan arra fognak irányulni, hogy a leendő törvény elérje a törvényalkotó azon szándékát, hogy biztosítható legyen a dohányfüstmentes, egészséges környezet. Külön szeretnék szólni a bizottságunkban megfogalmazódott azon véleményről, miszerint a parlament történetében egyedülálló teljesítmény, hogy ilyen magas színvonalú háttéranyag álljon rendelkezésünkre egy törvényjavaslathoz. Ez alkalommal is szeretném bizottságunk köszönetét tolmácsolni a tárcának, hogy munkánkat e háttéranyaggal segítették.

Több képviselőtársam foglalkozott a törvényjavaslat azon pontjával, amely az egészségügyi és oktatási intézmények 200 méteres körzetében tiltaná új dohányárusító üzlet létesítését. Volt olyan képviselői vélemény, amely ezt a meglévő dohányárusító helyekre is kiterjesztené, tehát e ponton szigorítaná a törvényjavaslatot. Elhangzott e ponttal kapcsolatban olyan szigorító vélemény is, miszerint - mivel a kizárólag csak dohányt árusító hely ritka - a 200 méteres körzeten belül ne csak a dohányárusító pavilont, hanem minden üzletben és vendéglátó-ipari helyen tiltsuk be a dohánytermékek árusítását.

 

(9.40)

Ugyancsak többen foglalkoztak hozzászólásukban a dohányzási és az alkoholvásárlási tilalom 18, illetőleg 16 évben meghatározott korhatárával és összehangolásuk szükségességével, mert tényleg paradox helyzet az, ha valaki 16 évesen alkoholt vásárolhat, cigarettát viszont nem.

E két ártalmas élvezeti cikkre azonos korlátozó korhatárt javasoltunk megállapítani.

Az éttermekben és szórakozóhelyeken való dohányzás, illetőleg nemdohányzás kérdéskörét több oldalról jártuk körbe. Volt a teljes szigorítás mellett érvelő vélemény, amely mint Amerikában, teljes mértékben tiltaná a dohányzást ezeken a helyeken. Elhangzott olyan vélemény, miszerint a dohányzóhely kialakítása ne csak a melegkonyhás, hanem az éjszakai és az ifjúság által igénybe vett egyéb szórakozóhelyeken is legyen előírás, hisz gyermekeink nem étteremben, hanem diszkóban, biliárdteremben töltik hétvégi estéiket, s nekik hatványozottabban szükségük van a dohányfüstmentes környezetre.

Megfogalmazódott olyan vélemény, miszerint ha csak egy terme van az étteremnek, akkor a bejárati ajtón kelljen feltüntetni, hogy "dohányzóétterem", így a vendég eldöntheti, bemegy-e vagy sem. Többen javasolták, hogy a vendéglátóhelyek füstmentességét ne dohányzási tilalommal, hanem műszaki megoldások útján, megfelelő légcserét biztosító eszközökkel érjék el a vendéglátóhelyek tulajdonosai.

Részletesen foglalkoztunk még a csomagolóanyagon megjelenített információk tartalmával és a betű méretével. Volt, aki a betűk méretével azt az információt kívánta kiemelni, hogy a dohányzás káros az egészségre, és az összetevő mérgező komponensekre kisebb figyelmet javasol fordítani, volt, aki ezt pont fordítva látja szükségesnek.

Elhangzott még az a nagyon fontos észrevétel, hogy a dohányzás ártalmasságával kapcsolatos társadalmi tudatformálással párhuzamosan az egyén érdekeltségét is szükséges megteremteni abban, hogy ne dohányozzon. Az új kiegészítő egészségbiztosítási formáknál a biztosítási díjat úgy kell megállapítani, hogy azzal a személlyel magasabb összegű biztosítást fizettetnek, aki dohányzik, azért, mert dohányzó mivoltából adódóan nagyobb a kockázata a különböző betegségek kialakulására.

Végül szólnék arról, hogy elhangzott olyan vélemény is, hogy a munkahelyi dohányzást is e törvényben, és nem a munkáltatókra bízva kellene szabályozni. A munkahelyeket szigorúbb szabályozásnak kell alávetni, mint bármely közintézményt, azon egyszerű oknál fogva, mert sokkal több időt töltünk ott, mint bármely más közintézményben.

Tisztelt Képviselőtársak! Kérem, véleményük kialakításánál vegyék figyelembe bizottságunk egybehangzó állítását, miszerint a fenti törvényjavaslat általános vitára alkalmas, és módosító javaslataikkal önök is segítsék a törvényjavaslat céljainak beteljesítését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 52 1999.03.01. 2:40  47-67

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A környezetvédelmi bizottság mint kijelölt bizottság az elmúlt héten megtárgyalta a T/758. számú, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta azt.

Bizottságunk a közbeszerzési törvény módosítását fontosnak és időszerűnek tartja, a bevezetésétől eltelt idő tapasztalatai és jogszabályváltozásai miatt.

Bizottságunk felhívja az előterjesztő Igazságügyi Minisztérium figyelmét, hogy a törvénymódosítás egyes fogalmait szükségesnek látja összehangolni az időközben megküldésre került belügyminisztériumi T/855. számú, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat definícióival. Szükségesnek látjuk, hogy a két törvényjavaslatban azonos fogalmak alatt azonos meghatározások szerepeljenek. E törvényjavaslat 6. § h) pontja azon katasztrófahelyzeteket határozza meg, amelyeknél a kárelhárítás érdekében tett beszerzések nem tartoznak a közbeszerzési eljárás hatálya alá. Szükségesnek tartjuk a 9. § kiegészítését, a katasztrófák elleni védekezésről szóló törvényjavaslat fogalmainak pontos meghatározásával.

Nagyon lényeges, hogy egyértelműen meghatározható legyen azon beszerzések köre, amelyeket a veszélyekre való általános felkészülés, és nem a kárelhárítás indokol, mert meg kell akadályozni, hogy ezek is kárelhárítás címén kikerüljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól.

A módosításban szereplő változások társadalmi, gazdasági hatásának kifejtésére az indoklás nem tér ki. Nem ismeretes számunkra, de reméljük, hogy a módosított közbeszerzési törvény életbe léptetése, a 83/1997. (IX. 26.) országgyűlési határozattal jóváhagyott, nemzeti környezetvédelmi programban foglalt feladatai megvalósításában is gyakorlati segítséget jelent majd.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 295 1999.03.23. 1:19  292-302

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A környezetvédelmi bizottság mint kijelölt bizottság az elmúlt héten megtárgyalta az Európai Energia Charta-konferencia záróokmánya, az Európai Energia Charta-egyezmény, döntések az Energia Charta-egyezmény tekintetében, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló T/807. számú törvényjavaslatot.

A bizottságunk megismerkedett az Energia Charta-egyezmény életbelépéséig tartó, sajátságosan hosszú folyamat lépéseivel és történéseivel. Számunkra a záróokmány harmadik mellékletét képező kiegészítés a legfontosabb, ez tartalmazza az energiahatékonyságról, az energiahatékony technológiák átadásáról és a kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozások alapelveiről szóló előírásokat. Az aláíró országok kifejezték szándékukat az energiapolitikák, a stratégiák energiahatékonyságot és környezetvédelmet elősegítő összehangolására.

Ennek ismeretében a környezetvédelmi bizottság a fenti T/807. számú törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta és kihirdetését támogatja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 4 1999.05.06. 2:51  1-21

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi és szociális bizottság április 27-én megtárgyalta a T/1090. számú, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságunk a törvényjavaslatot 20 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. Tettük ezt azért, mert a vitában az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy mindaz, ami a törvényjavaslatban benne van, jó, a törvény életbe lépésétől számított hat év során felmerült gyakorlati problémákat orvosolja. Ellenzéki képviselőtársaink is megfogalmazták, hogy a módosítások nagy része számukra is elfogadható, mert olyan pontosítás, kiegészítés, amely csiszolja, javítja a kialakult gyakorlatot.

Mindannyian elfogadtuk az előterjesztő azon szándékát, hogy a törvényjavaslattal egyrészt egyértelművé kívánja tenni a szociális ellátás szabályait, másrészt garanciális elemeket szándékozik beépíteni az ellátottak érdekében. Mindannyian tudjuk, hogy eme garanciális elemekre a civil szféra arányának növekedése okán az ellátók körében nagy szükség van. Egyértelműen pozitívnak ítéltük meg a törvényjavaslatban a falugondnoki ellátás kiterjesztését, a szakmai ellenőrzés feladatának szabályozását, a szakmai továbbképzések rendszerének felépítését és a minőségbiztosítás bevezetését. Megfogalmazódott az a vélemény, hogy hiányzik a törvényjavaslatból a közgyógyellátás szabályainak újragondolása. De elhangzott az is, miszerint jó, hogy nem változik a közgyógyellátás rendszere, mert bár szükséges lenne, de korai a vélhető szigorítás.

Három területen észleltünk aggályokat. Az első a hajléktalanok nyilatkozattétele a tartózkodási helyük megjelölésére. Az aggályok második területe a lakóotthonok kérdésköre volt. A törvényjavaslat szövegezéséből nem érződik egyértelműen, hogy az családias önellátó ellátási forma, inkább miniintézménynek vélhetjük azt. A harmadik félelem a finanszírozás kérdésköre. Elfogadva, hogy a törvényjavaslatnak nincs jelentős költségvonzata a központi költségvetésre, de azt mindannyian érezzük, hogy az intézményfenntartó önkormányzatokat terheli majd némi költség, melyet ki könnyebben, ki nehezebben tud majd beilleszteni a gazdálkodásába.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján az egészségügyi és szociális bizottság a T/1090. számú törvényjavaslatot elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 203 1999.09.28. 3:12  202-208

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Lakóhelyemen, Tiszaújvárosban három privatizált, volt állami nagyvállalat működik. Mindhárom cég privatizációja kapcsán dolgozói részvénycsomagok kerültek kibocsátásra, illetve az itt élők, bízva a három cég eredményes működésében, családjuk és gyermekeik jövőjének biztosítása érdekében megtakarított pénzükön maguk is részvényt vásároltak. Vélhetően e települési méretekben már jelentős létszámú kisrészvényes megbízásainak elnyerése érdekében néhány éve a London Bróker irodát nyitott városunkban.

 

(14.30)

A tiszaújvárosiak és a környező települések lakói közül egyre többen itt helyezték el részvényeiket.

Augusztus hónap közepén kósza hírként kezdett terjedni, hogy valami nincs rendben a London Bróker háza táján - a megbízások nem teljesültek, az átutalások nem érkeztek meg -, majd ezt követően hosszú sorokban várakoztak az emberek a brókercég irodája előtt, hogy igazolásokat kapjanak benn lévő részvényeikről. A hangulat egyszerre volt elkeseredett és indulatos, mivel a megtakarításaikért aggódó tiszaújvárosiak érthető és elfogadható tájékoztatás hiányában nem tudták, és a mai napig nem tudják, hogy mi is történt valójában.

Időközben a brókercég kereskedési jogát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet szeptember 10-ig felfüggesztette, majd ezt követően a tőzsde is megtette ezt határozatlan ideig. A döntés indoklásában súlyos és folytatólagosnak minősített szabályzatszegés és az ügyfelekkel szembeni naprakész tartozások és követelések kimutatására alkalmatlan nyilvántartási rendszer szerepel. Jelenleg az iroda ajtaján egy tábláról értesülhetnek az érdeklődők, hogy a szeptember 10-ig szóló felfüggesztés szeptember 30-ig meg lett hosszabbítva. Ez a tájékoztatás a tőzsdei világban járatlan emberek számára kevés.

Tisztelt Miniszter Úr! A családjuk, gyermekeik jövőjét biztosítani igyekvő emberek választ várnak az alábbi kérdésekre:

Tudni szeretnék, hogy tulajdonképpen mi történt, hova lettek a letétbe helyezett részvényeik, hisz ők semminemű kereskedésre nem adtak megbízást. Milyen lépések történnek a felfüggesztés ideje alatt annak érdekében, hogy a kisrészvényesek részvényeikhez vagy pénzükhöz jussanak? Nagyon fontos kérdés, hogy miért csak akkor észleli a felügyelet, hogy a brókercég rendszere alkalmatlan a feladatra, amikor már baj van. Van-e e tekintetben tényleges felügyelet, és ha van, a konkrét esetben miért nem jelezte a rendszer alkalmatlanságát és a folytatólagos szabályzatszegést? Ki a felelős ezért? Történtek-e lépések a felelősségre vonás érdekében? Mit kíván a pénzügyi kormányzat tenni annak érdekében, hogy a takarékoskodó polgárok megtakarításait hasonló, nem kellően felügyelt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pénzügyi tevékenység ne veszélyeztesse?

Kérem a válaszát, miniszter úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 207 1999.09.28. 1:08  202-208

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Az interpellációm beadása óta eltelt idő nyilvánvalóvá tette számomra is, hogy a tiszaújvárosi eset nem egyedi eset, hanem egyike a befektetési szolgáltatások területén napjainkban tapasztalható visszaéléseknek. Ez számomra azt jelenti, hogy az előző ciklusban hozott, a befektetési szolgáltatásokról szóló 1997. évi törvény nem védi kellően a polgárok megtakarításait.

Tisztelt Miniszter Úr! A jövőjük érdekében takarékoskodó emberek bíznak a törvényekben. A bizalom azonban csak akkor őrizhető meg, ha a visszaéléseknek még a lehetőségét is megszüntetjük. Nem nézhetjük tétlenül, hogy felelőtlen befektetési szolgáltatók eltapsoljanak akár egyetlen fillért is a családok megtakarításából. Ha kell, a törvényt szigorítsuk, ha kell, a felügyelet jogköreit és természetesen lehetőségeit bővítsük. Úgy gondolom, az Országgyűlés ebben az önök partnere lesz.

Bízva a törvénymódosítás eredményességében és a konkrét eset gyors és hatékony felderítésében, elfogadom a miniszter úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 127 1999.10.19. 2:43  126-132

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Kísértet járja be Borsod és Bács-Kiskun megye településeit: az evsz, azaz az enyhébb végrehajtási szabályok alá eső bűnözők kiszabadulásának kísértete.

1999. szeptember 30-án a Borsod megyei Kesznyétenben meggyilkoltak és kiraboltak egy 79 éves, magányosan élő idős asszonyt. A bűncselekménnyel gyanúsított egyén egy 18 év 8 hónapra gyilkosságért elítélt férfi, aki szeptember 11-én harmadszor kapott egynapos eltávozást a fegyházból, ahová ezúttal nem tért vissza. (Zaj.)

Hogy miért kapott kimenőt egy gyilkos? Mert a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtási intézet véleménye ellenére enyhébb végrehajtási szabályok alá helyzete, előbbrevalónak tartotta az elítélt érdekét, mint a társadalom azon jogos elvárását, hogy ne a polgároknak kelljen rácsok mögött élniük, hanem a bűnözőknek.

A Kesznyétenben és a környező településeken élő emberek félnek. Félnek, mert szeptemberben ez a második gyilkosság 10 kilométeres körzeten belül. Szeptember 11-én Körömben történt teljesen hasonló bűncselekmény, melynek áldozata ugyancsak egy 80 év körüli, egyedül élő idős asszony. Az elkövető még ismeretlen. Lehet, hogy itt is egy kimenős evsz-es a tettes?

Hasonlóan döbbenetes bűncselekményt követett el Kiskunhalason egy emberölésért 17 év szabadságvesztésre elítélt bűnöző, amikor a jó magaviseletére való hivatkozással kapott eltávozáson brutálisan megerőszakolt egy kiskunhalasi hölgyet, és csak egy bátor fellépésű fiatalember közbeavatkozásának köszönhető, hogy nem történt egy esetleg még súlyosabb bűncselekmény.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az említett esetek után joggal merül fel a kérdés: meddig kell még Borsodtól Bács-Kiskunig attól rettegniük a becsületes, törvénytisztelő állampolgároknak, hogy mikor kit szabadságolnak a fegyházból? Mikorra várható a kormányprogramban megígért szvsz, az a polgárok életét és tulajdonát védő szigorú végrehajtási szabályok megalkotása?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 123 1999.10.20. 5:11  1-172

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetésének bevételi főösszege 725 ezer 641 millió forint. Ezen belül szerepel a központi költségvetési hozzájárulások 66 ezer 900 milliós előirányzatának 36 ezer 300 milliós tétele, amely a gyedfolyósítás kiadásának központi költségvetési megtérítését tartalmazza. Ez természetesen a kiadási előirányzatok között is megjelenik.

A 2000. január 1-jével bevezetésre kerülő gyed előzetes biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli, egészségbiztosítási ellátás, amelynek költségeit a költségvetés fedezi. A gyed ideje a táppénzéhez hasonlóan biztosítási jogviszonyban töltött időnek minősül, ami után a munkáltatói nyugdíjjárulékot ugyancsak a központi költségvetés fizeti. A gyermekgondozási díjról szóló törvényjavaslatban foglaltak szerint az ellátás havi összegének megállapítása a táppénzviszonyokhoz hasonul azzal, hogy felső határa a minimálbér kétszerese. Ezek a szakmai zsargon szavaival megfogalmazott tudnivalók.

De mit mond nekem mint kétgyermekes édesanyának és a többi asszonynak ez a szakma nyelvén fogalmazott néhány mondat? A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás nekem azt jelenti, azon dolgozó édesanyákat kívánjuk döntésükben segíteni, ahol a család e támogatási forma hiányában nem tudja nélkülözni az édesanya fizetését. Ezen családok eddig úgy érezhették, hogy anyagilag nem áll módjukban gyermeket, illetőleg gyermekeket vállalni, mivel nem látták biztosítva a gyermekük elképzelésük szerinti felnevelését; nem látták biztosítottnak gyermekük olyan szakmával, olyan lehetőséggel való útra bocsátását, amely biztos megélhetést és polgári jólétet biztosít majd számukra. Ez jogos elvárás egy gyermekét felelősen nevelő szülőpár részéről, hisz mindannyian szeretnénk gyermekeink jövőjét biztosítva látni. Ebben kíván a 2000. évi tb-költségvetésben megjelenő gyed segítséget nyújtani.

A második szakmai meghatározás, miszerint a gyed ideje a táppénzéhez hasonlóan biztosítási jogviszonyban töltött időnek minősül, ami után a munkáltatói nyugdíjjárulékot a központi költségvetés fizeti, ez a legfontosabb üzenet a gyermeket vállaló édesanyáknak. A gyed évei beszámítanak a nyugdíjba, és a nyugdíjjárulékot a költségvetés biztosítja. Ezzel segítjük az édesanyákat az anyaság és a munka, a szakmai karrier nagyon nehéz, embert próbáló összeegyeztetésében. Előzetes prognózisok szerint a gyed körülbelül 100 ezer, két év alatti kisgyermek otthoni, édesanya melletti nevelésében nyújt segítséget, enyhíti a gyermeknevelés többletterheit.

A harmadik tétel, miszerint a gyed táppénzhez hasonlatos ellátás, azzal, hogy felső határa a minimálbér kétszerese, azt jelenti a jövendő, illetve a ma két év alatti gyermeket nevelő édesanyák számára, hogy valódi döntési helyzetben vannak, mert a gyed összege a mai költségvetési és jövedelemviszonyok között nagyon méltányos összeg, amely a gyermekvállalás esetén biztos anyagi támaszt nyújt a megnövekedő gyermeknevelési költségeikre. Az édesanyákat és a családokat a gyermekvállalásban segíteni kívánjuk, mert mindannyian ismerjük Magyarország demográfiai adatait, tudjuk, hogy katasztrofálisan alacsony a születendő gyermekek száma.

A gyed 2000. január 1-jei bevezetésével azon családokat kívánjuk erősíteni, akik vállukon viszik az ország gondját, akik becsületes munkával szerzik jövedelmüket, és munkájuk mellett gyermekeket nevelnek. A gyermekek kétéves koráig édesanyjuk által is szerető, gondoskodó nevelésének támogatása és az anyák ebbéli döntésében való megerősítése a nagyobb anyagi biztonság megteremtésével nagyon jó befektetés a jövőbe. Az erre a célra előirányzott 36,3 milliárd forint kamatostól fog megtérülni a jövő generációja személyében.

Kérem képviselőtársaimat, e nagyon fontos 2000. évi költségvetési előirányzatot jó szívvel támogassák. Higgyék el, szavazatukkal jó ügyet szolgálnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 304 1999.10.21. 4:50  301-453

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetésének kiadási főösszege 767 052 millió forint, ezen belül a gyógyító-megelőző tevékenységre 358 803 millió forintot kívánunk fordítani.

 

(19.20)

A gyógyító-megelőző ellátások között szerepel egy nagyon fontos tétel, egy 8638 milliós tétel, mely a védőnői szolgálat, az anya- és gyermek-, valamint az ifjúságvédelem céljait szolgálja. Ez a tétel 9,4 százalékkal több, mint az előző évi. Ez a szám messze túlnő a számértéken, mert óriási jelentősége van a felnövekvő nemzedékek testi és lelki egészségében, azonban azt is kell tudnunk, hogy e címen nemcsak a tb-költségvetés keretében állnak rendelkezésre összegek, hanem más minisztériumok költségvetése is tartalmaz ilyen jellegű kiadásokat. Például az Ifjúsági és Sportminisztérium, illetőleg a Szociális és Családügyi Minisztérium céljai és költségvetési tételei tartalmaznak gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat.

A 2000. évre tervezett fejlesztések keretén belül - mivel az előző évi fejlesztések területén elmaradások vannak - a védőnői hálózat, az anya-, gyermek- és csecsemővédelem 200 millió forint fejlesztést igényel. A megvalósításra kerülő fejlesztések a védőnői hálózat munkájának számítástechnikai hátterét kívánják megteremteni, erre pedig nagy szükség van, hiszen, tisztelet kivételnek, jelenleg e téren nagy hiányosságok tapasztalhatók, különösen vidéken, hátrányos helyzetű kistelepüléseken. E településeken ugyanakkor a védőnők meghatározó szereplők a magyar lakosság egészségügyi állapotának javításában: állami közszolgáltatásként az emberek lakóhelyén, a családok napi életében, a közösségi összefogás kialakításában nyújtanak támogatást; érzékenyen és közvetlenül reagálnak a családok egészségügyi és szociális igényeire és problémáira; munkájuk során együttműködnek a helyi közigazgatással, az oktatási intézményekkel, karitatív és civil szervezetekkel.

A magyar védőnői ellátás évtizedek óta magas nemzetközi elismertséget vívott ki sok EU-s és csatlakozni szándékozó országban is. Az Európai Közösség országai közül Angliában Írországban, Dániában és Hollandiában van hasonló, mint a mi védőnői szolgálatunk. Az eltérés a mi javunkra az, hogy komplex családgondozás részeként jelenik meg a várandós és gyermekágyas anyák gondozása. A védőnők munkájukban követik a generációk sorsát a gyermek tervezésétől, annak megszületése után 18 éves koráig a családgondozás rendszerében, mely kiterjed népegészségügyi és egészségfejlesztési, anyavédelmi, családtervezési, csecsemő- és gyermek-egészségügyi gondozásra, gyermek- és családvédelmi gondozásra. Erre a komplex védőnői feladatrendszerre tudjuk építeni az egészségfejlesztés újonnan kialakítandó rendszerét.

Fontos feladatot szán a védőnői hálózatnak a közeljövőben tárgyalandó nemzeti családpolitikai koncepció, valamint az 1047-es kormányhatározat is, amely kimondja, hogy a roma családok társadalmi-gazdasági felzárkózásának elősegítése a családpolitika kiemelt feladata. Első lépésként a védőnői szolgálatot alkalmassá kell tenni arra, hogy a cigány szülők családtervezési, terhességi, csecsemőápolási problémáinak megoldásához segítséget tudjanak nyújtani. További lépésként támogatni szükséges, hogy a roma fiatalok közül legyenek többen olyan érettségizett fiatalok, akik a főiskolát elvégezve a védőnői hivatást választják, az igazi, hatékony munkát ők tudják majd végezni e területen. Ha egyre többen fognak dolgozni roma fiatalok védőnőként, akkor lakóhelyem környékén, a Borsod megyei kistelepüléseken is csökkenni fognak a népegészségügyi problémák.

Ezért tartom nagyon jónak a védőnői szolgálat elő-irányzatának inflációt meghaladó emelését, és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a 2000. évi tb-költségvetésben ezt a tételt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 310 1999.10.21. 1:00  301-453

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Szeretném megköszönni Vojnik Mária szavait, szeretném megköszönni, hogy a hozzászólásomat úgy értékelte, hogy segítő szándék van benne, és hogy különösen kiemelte a romakérdéssel való foglalkozást. Szeretném elmondani, hogy mi otthon, Borsodban ezt nemcsak szóban próbáljuk tenni; ebben az évben már sikerült egy olyan lépést tenni, aminek négy vagy öt év múlva meglesz az első eredménye is, mert négy vagy öt év múlva Kesznyétenbe és Ároktőre családgondozó, védőnő fog hazajönni. Most sikerült a Borsod megyei közgyűlés elnökének segítségével az anyagi lehetőségét megteremteni a továbbtanulásához, az elindulásához, és nagyon várjuk, hogy erre a két nagyon nehéz sorsú településre majd az egyetem, illetőleg a főiskola elvégzése után visszakerüljenek.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 120 1999.12.15. 8:36  111-129

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az előttünk álló T/1894. számú, az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja egyöntetűen és jó szívvel támogatja. A bizottsági ajánlásokból és a bizottsági ülések jegyzőkönyvéből azt is láthatjuk, hogy ez a törvényjavaslat egyike azon kevés törvényjavaslatoknak, amelynek pártállástól függetlenül támogatottsága van.

Támogatottságát annak is köszönheti, hogy gyökerei, csírái már 1997-re, '98-ra nyúlnak vissza, már akkor történtek lépések a megvalósulás irányába. Ezzel a törvényjavaslattal megvalósul az a társadalmi szolidaritás, amelyet a jó szándékú emberek saját házuk táján, saját háztartásuk területén rendszeresen megvalósítanak, miszerint ha valamire nincs szükségük, csak helyet foglal a szekrényben, a polcokon, de azt a rászoruló emberek még használni tudják, azt nem a kukába, nem a kályhába teszik, hanem eljuttatják azokhoz, akiknek ez segítséget jelent megélhetésük biztosításában.

Az egyén mindig is nehezen tudta elfogadni, és értetlenül állt az olyan médiatudósítások előtt, hogy a világ valamely pontján nagy mennyiségű élelmiszert, ruhaneműt semmisítenek meg akkor, amikor az emberek egy részének hiányzik mennyiségben és minőségben a tápláléka és a ruházata.

A törvényjavaslat megfogalmazza azt a társadalmi elvárást, hogy azok a termékek, amelyek büntetőeljárás vagy szabálysértés során elkobzásra kerülnek, a rászorulók megsegítésére fordítódjanak, közérdekű felhasználás célját szolgálják. Az elmúlt másfél évben a természeti csapások során, illetőleg '98 karácsonyán és '99 húsvétján egyedi döntésekkel a vám- és pénzügyőrség raktáraiban levő készletekből már valósultak meg segélyezési akciók, de látható, hogy hosszú távon nem kampányszerű, eseti, egyedi aktusokra van szükség, hanem ésszerű folyamatszabályozást kell létrehozni, amely ugyanakkor kikerül minden felesleges bürokráciát.

E feladatot - szerintünk jól végiggondolva - a törvényjavaslat a Szociális és Családügyi Minisztérium mellett működő karitatív tanácshoz telepíti.

(15.00)

Helyesnek tartjuk, hogy a lebonyolításban azon karitatív szervezetek vehetnek részt, amelyek ezt önként vállalják.

A törvényjavaslat előkészítése során négy karitatív szervezet véleményét volt lehetősége az előterjesztőnek megismernie; a Magyar Vöröskereszt, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Magyar Karitász és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyilvánított véleményt a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az ő véleményük a törvényjavaslat minden pontját illetően támogató volt. Ez azért lényeges, mert ezek azok a szervezetek, amelyek az elmúlt tíz évben a legnagyobb gyakorlatot szerezték meg a rászorultak segélyezésében.

A törvényjavaslat a karitatív szervezetek számára nemcsak munkát jelent majd, hanem jelentős áruszállítási és raktározási költségeket, mivel átvállalják az államtól ezen árukészlet költségeit, amely a háttéranyag számításai szerint 200-220 millió forintot tesz ki évente.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt lényegesnek tartja a törvényjavaslat azon pontját, miszerint az ingyenes juttatás mértéke az egyéni szükségleteket meg nem haladó mértékű kell hogy legyen.

Ugyanilyen fontossággal bír szerintünk a karitatív szervezettel kötendő írásbeli szerződés szükségességét megfogalmazó szabályozás is, amely garanciákat fogalmaz meg arra nézve, hogy a hozzá került dolgokat ingyenesen és közvetlenül a rászorultakhoz juttatja el, meggátolva, hogy ezen áruk kereskedelmi forgalomba kerüljenek. El kell kerülni mindazon buktató utakat, amelyek révén e nagyon jó szándékú és nemes kezdeményezés a visszájára fordul, és akár a legcsekélyebb mértékben is, de nem az eredeti célt, a rászorulók megsegítését szolgálja, hanem lehetőséget ad néhány ügyeskedő nyerészkedésére.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat szoros határidőket szab mind a karitatív tanácsnak, mind pedig a lebonyolítást vállaló karitatív szervezetnek a közérdekű felhasználást kezdeményező döntésre, illetőleg a közérdekű felhasználásra biztosított árukészlet elszállítására.

Remélni szeretnénk és szorgalmazzuk, hogy a rászorultakhoz való eljuttatás is ilyen gyors legyen, mert a magyar közmondás szerint is kétszer ad, ki gyorsan ad, és ez jelen esetben is igaz. Remélhető, hogy az ősz végén elkobzott hamis márkajegyű téli dzsekik még a tél során, a nyár elején elkobzott pólók a nyár során eljutnak a rászorultakhoz. Ugyanezt reméljük az élelmiszerek esetén is, hogy még a szavatossági határidőn bőven belül kerül sor a szétosztásra. Nem szabad, hogy ilyen jellegű problémák megingassák a bizalmat e társadalmi szolidaritást segítő törvénnyel szemben.

Szükségesnek és kellő részletezettségűnek tartjuk az elkobzott tárgyak biztonságosságával kapcsolatos eljárási rendet, hisz nem engedhető meg, hogy jótékony célú juttatás a rászorultak biztonságát veszélyeztesse.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény értelmében forgalomba csak biztonságos áru hozható. A forgalmazót terhelő felelősség jelen esetben a közérdekű felhasználást lebonyolító szervezetre is kiterjed, ezért helyes, hogy a törvényjavaslat szerint, amennyiben az áru biztonságosságával kapcsolatban kétség merül fel, a közérdekű felhasználás elrendelése előtt az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek az áru biztonságosságának ellenőrzésére piacfelügyeleti eljárást kell kezdeményeznie, melynek során elvégezhetők a szükséges vizsgálatok. Ha a lefolytatott vizsgálat ezek után azt eredményezi, hogy az áru nem biztonságos, akkor a karitatív szervezet köteles azt haladéktalanul visszaszolgáltatni.

Meg vagyunk győződve arról, hogy ez az eljárási rend szükséges és nem felesleges adminisztrációs teher a rászorultak mint fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében. Nagyon fontos, hogy a legjobb szándékú, de nem teljes körültekintéssel megvalósuló juttatás ne vezessen egyetlen esetben sem ha nem is súlyos, de kellemetlen következményekhez.

Előre nem vélelmezhető, nem is becsülhető, hogy a hamis áruvédjeggyel ellátott áruk elkobzása esetén milyen arányt fog képviselni az az árumennyiség, amelynél a jogaiban sértett személy a közérdekű felhasználáshoz hozzájárul, illetve az az árumennyiség, amelynél a bírósági végzés a jogsértő mivolttól való megfosztást ír elő.

Kérdéses, és csak a gyakorlat fogja számszerűsíteni, hogy mekkora a jogsértő mivolttól való megfosztási költség, ami még vállalható, elviselhető a karitatív tevékenységet lebonyolító szervezet számára. Az is előfordulhat, hogy ami még az egyik szervezet számára elfogadható költség, az már egy másik szervezet számára nem vállalható. A Szociális és Családügyi Minisztériumnak fel kell készülnie arra, hogy vélhetően a hamis áruvédjegytől való magasabb megszabadítási költségű áruk köre lesz az, amelynél a lebonyolítás a minisztériumra - mint első az egyenlők közti karitatív tanácsi tagra - hárul. Ez valahol természetes is, mert ahogy a többi karitatív szervezetnek, úgy az államnak is szerepet kell vállalnia a közhasznú felhasználás lebonyolítási költségeiben.

Tisztelt Képviselőtársak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a T/1894. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és támogatja a minél előbbi törvénnyé válását és hatékony működését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 20 1999.12.21. 4:13  17-43

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság mint elsőként kijelölt bizottság az 1999. november 24-ei ülésén az Egészségügyi Minisztérium és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetének képviselői részvételével megtárgyalta a T/1802. számú, a kémiai biztonságról szóló törvényjavaslatot. A lefolytatott vita alapján a fenti törvényjavaslatot bizottságunk 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak találta az alábbi észrevételekkel és kiegészítésekkel.

A törvényjavaslat benyújtását és megtárgyalását szükségesnek és időszerűnek tartjuk mind az egészség- és környezetvédelem, mind pedig az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jogharmonizációs feladatainak részeként. A kémiai biztonság jelenlegi szabályozása széttagolt, 163 jogtárgy foglalkozik e terület valamely szegmensével. Jelenleg hiányzik az egységes törvényi szintű szabályozás. Úgy véljük, hogy a kémiai biztonságról szóló törvényjavaslat elválaszthatatlan a hulladékgazdálkodásról és a növényvédelemről szóló törvénytervezetektől, ezért nagyon fontosnak tartjuk a majdani törvényi szabályozások összehangolását.

Véleményünk szerint egyes lényegi kérdések szabályozása hiányzik a törvénytervezetből. A törvény hatálya nem terjed ki a vámterületekre, illetőleg a veszélyes anyagok és készítmények telephelyen kívüli szállítására. Jóllehet, ezeket a kérdéseket kormány- és minisztériumi rendeletek már szabályozzák, mégis, mivel egy ernyő jellegű törvényről van szó, célszerű lenne az egységes szabályozás szellemében e törvény hatályát ezekre a kémiai biztonság szempontjából nagyon fontos területekre is kiterjeszteni.

Bizottságunk a törvénytervezet hiányosságaként érzékeli az export szabályozásának a hiányát. Bár az Európai Unióban már 1992-től szabályozott az úgynevezett PIC-listás anyagok exportja, e törvényjavaslatban e terület nem kap megfelelő hangsúlyt. Nem vagyunk arról sem meggyőződve, hogy a törvénytervezet által a törzskönyveztetőre hárított információszerzési és -továbbítási kötelezettség megfelelően tud-e majd működni, mivel a forgalmazó, illetőleg a gyártó esetleg ellenérdekelt lehet az új információ közlésében. Elvárható-e tőle, hogy mindent megtegyen a számára esetleg hátrányos következményekkel járó új információk megszerzéséért? Gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy mindent megtett-e a legújabb kutatási eredmények megismeréséért.

Bizottságunk a vita során hiányolta a törvényjavaslat végrehajtásiutasítás-tervezeteit. Ezek ismerete a törvényjavaslat ernyő jellege miatt nélkülözhetetlen az érdemi döntéshez. A környezetvédelmi bizottság a lehető leggyorsabban meg kívánja ismerni a végrehajtási utasításokat, és aktív részt vállalunk a felmerült javaslatok, általunk szükségesnek ítélt korrekciók tárgyában lefolytatott egyeztetésekben.

Úgy érezzük, hogy a felmerült hiányosságok és javaslatok alapján a törvénytervezet néhány ponton kiegészítésre, felülvizsgálatra szorul. Ezen pontosítások megtörténtével a törvénytervezet a hatályos hazai törvényekkel és az uniós jogszabályokkal összhangban lesz, és minden tekintetben alkalmassá válik a kémiai biztonság kérdésének körültekintő, kellő részletezettségű szabályozására.

Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság - az ismertetett észrevételek és kiegészítések mellett - a kémiai biztonságról szóló törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartja, és javasolja az Országgyűlésnek a törvénytervezet megtárgyalását.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 32 1999.12.21. 13:28  17-43

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a kémiai biztonságról szóló T/1802. számú törvényjavaslatot mind színvonalában, mind pedig szabályozási mélysége tekintetében általános vitára alkalmasnak tartja. Megismerve a törvénytervezet elkészültének nemzetközi és hazai előzményeit, a törvénytervezet megtárgyalását fontosnak és időszerűnek tartjuk.

Mint tudjuk, Magyarország jelentős méretű vegyiparral rendelkező ország. A vegyi anyagok pedig életciklusuk során három problémát idézhetnek elő: egészségkárosítóak lehetnek, környezetkárosítóak lehetnek, kémiai balesetet okozhatnak.

(10.20)

Ezért a törvénytervezet célja az ember és a környezet megvédése a sokasodó számú vegyi anyagok és vegyi készítmények káros hatásaitól.

Csak üdvözölni tudjuk azt, hogy a törvénytervezet kimondja: a kémiai biztonsághoz való jogot minden magyarországi lakos és Magyarországon tartózkodó személy alanyi jogává kívánja tenni. A kémiai biztonság megteremtésének és a fenntartható fejlődés megvalósításának előfeltétele az átfogó és hatékony szabályozás. A jelenlegi szabályozás széttagolt: 163 érvényben lévő jogszabály rendezi a kémiai biztonság különböző területeinek eljárási rendjét.

Mi is látjuk, hogy egy ennyire túlméretezett szabályozás nehezen átlátható. Ugyanakkor problémát jelent még az is, hogy a különböző területek szabályozása különböző színvonalú. Mindannyian tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozásunknak elengedhetetlen előfeltétele a közösségi jogrendszerrel való harmonizálás. Összességében megállapítható, hogy jelenleg a kémiai biztonság jogi szabályozásában egymás mellett hatályban vannak a korábbi, még nem a közösségi jogharmonizáció során kialakított jogszabályok és a korszerű, már európai uniós előírásoknak megfelelő szabályozások.

A jelenleg érvényben lévő rendeletek - a 233/1996-os kormányrendelet, illetőleg a 4/1997-es népjóléti minisztériumi rendelet - csak részben szabályozzák a kérdést: nem terjesztették ki a rendelet hatályát valamennyi ipari, fogyasztási vegyi anyagra, kőolajtermékre.

Az általános vitában most tárgyalandó törvénytervezetnek minden lényeges területre átfogó és áttekinthető szabályozást biztosító, úgynevezett ernyőtörvénynek kell lennie, amelyre az egyes minisztériumok felelősségével, irányításával a részfeladatok szabályozása felfűzhető.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt két területen nem tartja elegendőnek a szabályozást, pontosan azért, mert a törvénynek - ernyőtörvény jellege miatt - lényegesen átfogóbbnak kell lennie, mint a jelenleg veszélyes anyagokkal kapcsolatos eljárás szabályozási rendje.

E törvénytervezet hatálya kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott összes tevékenységre. Azt el tudjuk fogadni, hogy ne terjedjen ki jelen törvénytervezet hatálya azon termékekre, amelyekre vonatkozóan a jelenleg már érvényben lévő szabályozás megfelel e törvénytervezetben megfogalmazott követelményeknek; ilyenek például a gyógyszerek, a kozmetikumok, az élelmiszerek. Nagyon helyesnek tartjuk azt is, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében még ezen anyagok esetében is elrendelhető a törvénytervezet egyes rendelkezéseinek alkalmazása.

Ugyanakkor azt már nem tudjuk elfogadni, hogy két olyan fontos területre ne terjedjen ki a törvény hatálya, mint a vámterületek és a veszélyes anyagok telephelyen kívüli szállítása.

Nézzük meg először a vámellenőrzés alatt álló veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kérdését! Egy jelentős kémiai baleseti kockázattal bíró anyag tulajdonsága, hogy baleseti kockázatának hatása nem korlátozódik egy kerítésen belüli területre. A vámellenőrzés során a veszélyes anyagok nemzetközi forgalomban történő szállításának ellenőrzését, illetőleg kőolajtermékek esetében mint magas adótartalmú jövedéki termékek exportjának, importjának nyomon követését végzi a speciális vámigazgatási és nem vegyészeti szakismeretekkel rendelkező dolgozói állomány. Számunkra semmivel nem indokolható, hogy miért ne vonatkozzon ezen anyagokra a törvényjavaslat feliratozási, címkézési előírásokat tartalmazó 17. §-a vagy a kockázatbecslési, illetőleg kockázatcsökkentési szabályokat tartalmazó 19. §, amelyek olyan egyetemleges szabályokat írnak elő, melyekkel csökkenthető a környezet károsítása és a kémiai baleset kockázata.

Ezen előírásoknak minden veszélyes anyaggal és készítménnyel való tevékenységre vonatkoznia kell, ezért nem tudunk eltekinteni e kérdésben a kémiai biztonság ernyőjének teljes kinyitásától.

Most vizsgáljuk meg a szállítás kérdését! Egy 1999. március 9-i újságcikket idéznék, miszerint a brüsszeli integrációs tárgyalások során a legtöbb elmarasztalást a veszélyes anyagok szállításának szabályozatlansága, illetőleg a szabályozás nem kielégítő működése miatt kapjuk. Ha tehát meg akarunk felelni az uniós elvárásoknak, akkor a szállítás kérdését nemhogy nem szabad kivenni a törvénytervezet hatálya alól, hanem e kérdésre kétszeresen oda kell figyelni.

A törvénytervezet azzal indokolja a hatályosság ki nem terjesztését a veszélyes anyagok szállítása területére, hogy ezt a területet a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium szabályozza. Igaz, hogy a KHVM ugyan közlekedési áganként, nemzetközi egyezményekhez csatlakozva valóban szabályozza a szállítást, de fontos tudni, hogy ezek az előírások csak a szállítás szempontjából veszélyesnek tekintett árukra vonatkoznak, nem pedig a kémiai biztonság szempontjából vizsgálják a veszélyt.

Szállítás szempontjából veszélyes szállítmány lehet egy nem rögzített rakományú, terméskővel vagy almával púposan megpakolt teherautó vagy egy utánfutóról elszabaduló állat. Nem kétséges, hogy veszélyes szállítmányok ezek, melyek szállítását megfelelően szabályozni kell, de ez nem oldja meg a kémiai biztonság problémáját. Jelen törvénytervezet azon anyagokra vonatkozik, amelyeknek már a megléte, keletkezése, termelése veszélyezteti kémiai biztonságunkat; ezen anyagok mozgatása, szállítása csak növeli, fokozza ezt a veszélyt.

Nem lehet egy kalap alá venni egy élő sertést, egy teherautóról leguruló almát például egy cseppfolyós PB-gázt szállító tankautóval. A kémiai biztonság szempontjából veszélyes anyagok szállítása fokozott gondosságot, fokozott körültekintést igényel a szabályozás területén is. A veszélyesség csoportjainak meghatározásánál szeretnénk egzaktabb meghatározásokat látni a majdani törvényben.

Tudjuk, hogy a jelenlegi hazai szabályozásban is és az európai uniós szabályozásban is elfogadott, miszerint nagyon mérgező az az anyag, amely igen kis mennyiségben halált vagy heveny egészségkárosodást okoz, illetőleg mérgező az, amelynek kis mennyisége teszi ugyanezt. Ez a meghatározás azért tud működni, mert van mögötte egy olyan szakmai tapasztalat, szakmai gyakorlat, amely az igen kis mennyiséget gondolatban behelyettesíti a néhány ezreléknyi, néhány ppm-nyi mennyiséggel, a kis mennyiséget pedig a néhány százalékkal. Egy gyakorló vegyésznek ez nem okoz problémát, de már egy jogász számára fogós kérdés lehet, mert nem biztos, hogy egyértelmű, hogy mi számít igen kis mennyiségnek, illetőleg kis mennyiségnek egy halálos kimenetelű mérgezés esetében.

Azért, mert az Európai Unióban ez ilyen módon van megfogalmazva, attól mi még tehetjük ezt pontosabban, jobban. Senki nem tilthatja meg, hogy mi egy szabályozásban egzaktabbak legyünk az Uniónál. Ezért szeretnénk, ha az anyagok mérgező tulajdonságainak meghatározása differenciáltabb, egyértelműbb mennyiségi kategóriákkal történne.

A kémiai biztonság egy másik területén, a veszélyes anyagok osztályozásánál azt a véleményünket tudjuk megfogalmazni, hogy túl merevnek, rugalmatlannak, nem minden veszélyes anyagtípusra megtarthatónak tartjuk azon előírást, miszerint a veszélyes készítményeket minden olyan esetben újra kell osztályozni és a készítmény nevében ezt meg kell jeleníteni, ha összetételében változás történik.

Csak vegyünk egy egyszerű példát, mint az autóbenzinek! Egy 98-as oktánszámú autóbenzin legalább két tucat receptúra alapján keverhető ki, attól függően, hogy melyik komponenséből éppen milyen oktánszámú és mennyi van készleten. Ezek a benzinek mind motorikus szempontból, mind pedig egészség- és környezetkárosító hatásukat tekintve teljesen azonosak, hisz mindegyik komponensük szénhidrogén. Amennyiben valóban a törvénytervezet eljárását kell megvalósítani, akkor lesz 98/A, 98/B vagy egyéb jelzésű 98-as motorbenzin.

Ezt természetesen nem akarhatjuk, mert semmi értelme. De ha a törvénytervezet jelenlegi megfogalmazása maradna, ezt kellene cselekednünk.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja azt a törekvést, hogy a polgárok környezeti tudatosságának emelése érdekében már az iskolában a nemzeti alaptanterv keretében, majd a középiskolában is tananyagként szerepeljen a kémiai biztonság kérdése.

Természetesen a munkavédelmi oktatásokon is találkozni fognak a veszélyes anyaggal dolgozók e törvénnyel. Miután a kémiai biztonság mindannyiunk érdeke, mindannyiunk felelőssége és lehetséges munkaterülete, ezért meggyőződésünk, hogy ennek a törvénynek nagyon közérthetőnek, nagyon világosnak és egyértelműnek kell lennie. Számunkra akkor jó egy törvény, ha egy átlagos műveltségű, középfokú, nem szakirányú végzettségű ember is könnyen el tud benne igazodni.

 

(10.30)

Jelenleg e törvénytervezet még nem minden pontjában felel meg ezen elvárásunknak. Világosan érzékelhető, hogy a törvénytervezet minden egyes mondata mögött kötetnyi ismeretanyag, kötetnyi tudás van. A törvénytervezet készítője minden mondat mögött tudja, mi minden tartozik még a témához. Az átlag törvényolvasó viszont nem rendelkezik ezzel a tudással, ezért számára nem teljesen világos például, hogy mit kell tenni és milyen dátummal kezdődően a régi anyagokkal, illetőleg az újakkal. Az, hogy mikortól kell bejelenteni, illetőleg mikortól kell törzskönyveztetni a régi, illetve az új anyagok esetében, ez csak többszöri olvasás, értelmezés után érthető meg a 6. és 9. §-ból.

Mondanék még egy jellemző példát arra, hogy csak ezt a törvénytervezetet olvasva, háttér-információval nem rendelkezve mennyire nem egyértelműek egyes teendők. A veszélyes anyagok tekintetében - helyesen - más-más a bejelentési eljárás a veszélyes anyag mennyiségétől függően; egyszerűbb egy 100 kilogramm alatti mennyiségben, és bonyolultabb 100 kilogramm felett. Teljesen természetes, hogy 10 tonna feletti mennyiségnél még ennél is szigorúbb eljárási rend szükséges.

De nézzük mit mond erről a törvénytervezet! "Nem kell külön bejelenteni a nagy tömegben, évente 10 tonnát meghaladó mennyiségben gyártott vagy importált veszélyes anyagot." Ennyit mond a jogszabály, semmi többet. Ez pedig pontosan az ellentéte annak, amit mondani akar, amit mondania kell. Azt ugyanis, hogy 10 tonna felett az egészségügyi miniszter által meghatározott, bővített információs adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni, amely több információt tartalmaz a 10 tonna alatti veszélyes anyagok bejelentése eseténél. Aki nem ismeri az összes eddigi hazai és EU-szabályozást, az a törvénytervezetből akár arra a következtetésre is juthat, hogy csak 10 tonna felett érdemes foglalkozni a veszélyes anyagokkal, mert onnantól kezdve nincs bejelentési kötelezettség. Az ilyen félreérthető megfogalmazást módosító javaslatokkal igyekezni fogunk egyértelművé tenni és pontosítani.

Elnök Asszony! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt az ismertetett javaslatokkal és a környezetvédelmi bizottság által megfogalmazott kiegészítésekkel a kémiai biztonság törvényjavaslatát általános vitára alkalmasnak tartja, és módosító javaslataival segíteni fogja egy hatékony és jó törvényi szabályozás megszületését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 38 2000.02.08. 2:57  23-59

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az egészségügyi és szociális bizottság 2000. február 2-ai bizottsági ülésén megtárgyalta a hulladékgazdálkodásról szóló T/2034. számú törvényjavaslatot. Bizottságunk nevében először is köszönetet szeretnék mondani a törvénytervezetet kiegészítő hatásvizsgálatért, hatástanulmányért. Minden törvénytervezetet ilyennel kellene ellátni, de nem vagyunk e téren elkényeztetve.

Bizottságunkat a hulladékgazdálkodási törvénytervezet egészségvédelmi, közegészségügyi szempontból és speciálisan az egészségügyi ágazatban keletkező veszélyes hulladékok kérdésében érinti. A vita során először ebben a kérdésben merültek fel észrevételek, hisz mind a kórházakban, mind a rendelőintézetekben, de a helyszíni betegellátás területén is számos veszélyes hulladék keletkezik feleslegessé váló gyógyszerek, a gyógyszerekkel érintkező csomagolóanyagok formájában. Kérdésként merült fel, hogy az égetéssel kezelt veszélyes hulladékoknak mi a további sorsa: égetés után továbbra is veszélyes, vagy már kommunális hulladékként kezelhető?

Képviselőtársaim hiányolták a törvénytervezetből a szelektív hulladékgyűjtés mint definíció szerepeltetését. Ez a fogalom csak a szövegben szerepel, pedig a jövőbeni fontossága igényelné a fogalmi meghatározását is.

Bizottságunkban szóltunk a kistelepülések hulladékgazdálkodási feladatainak megoldási lehetőségeiről is. Annak a véleményünknek adtunk hangot, hogy az önkormányzatokat sokszor egyetlen szempont vezérli a döntésükben, mégpedig az, hogy ki végzi el a munkát a legolcsóbban, ez pedig nem mindig esik egybe a környezetvédelmi szempontból legjobb ajánlattal. Ha nem így lenne, nem így néznének ki a településeket körbe vevő erdeink-mezeink.

Felvetődött még az ülésünkön, hogy akkor, amikor egy jövőbe tekintő, magas szintű hulladékgazdálkodási törvényt készülünk megalkotni, akkor a településeknek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos nagyon szomorú ténnyel kell szembenézniük: mégpedig a kukázás, a guberálás kérdésével. A települések szabálysértési munkáját sokszor teljesen leköti ennek a szomorú, de létező tevékenységnek a szankcionálása, nem beszélve a következményeiről, a szabálysértést esetleg elzárással való megváltásnak a település közhangulatát befolyásoló tényéről. Szemérmesen nem hallgathatunk a létező valóságról!

A fenti észrevételek mellett bizottságunk a törvénytervezetet egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 90 2000.02.10. 6:20  89-93

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk álló T/1802. számú, a kémiai biztonságról szóló törvényjavaslatnak, ahogy a katasztrófák elleni védekezés tárgyú törvénynek is, szomorú esemény ad aktualitást. Ahogy a katasztrófák elleni védekezés esetében az átélt gázkitörés és a rendkívüli hóhelyzet, úgy most a térségünkben, a Tisza partján ökológiai katasztrófát jelentő ciánszennyeződés irányítja rá a figyelmet az aktuális törvényjavaslatra, és helyettünk is felteszi a kérdést, hogy hogyan is állunk a kémiai biztonsággal.

Az eseményeket látva bizony azt mondhatjuk, hogy kémiai biztonságunk törékeny és sérülékeny, nemcsak rajtunk áll, mint ahogy a jelenlegi helyzet is mutatja: a katasztrófa nem áll meg az ország határainál, és védtelenek vagyunk vele szemben. Más országban valaki vagy valakik nem jól végezték el a kockázatbecslést, illetve a kockázatcsökkentési intézkedéseket, és most hosszú időre oda a Tisza-partiak kémiai biztonsága, és még hosszabb időre oda a hitük, hogy ezen alkotmányos jog számukra megteremthető.

Tulajdonképpen mindannyian tudjuk, hogy a kemizációból, a vegyi anyagok rohamosan növekedő számából milyen veszély leselkedik ránk, de ez a tudás passzív tudás marad mindaddig, ameddig nem szembesülünk magunk is egy vegyi katasztrófa okozta pusztítással, az élővilág elpusztulásával. Ez a Nagybányáról érkező ciánszennyeződés fel kell hogy rázzon bennünket, törvényalkotókat és a jelen törvénytervezetet tárgyaló képviselőket is, és meg kell vizsgálnunk azt a kérdést, hogy a kémiai biztonság tekintetében esetleg nem kell-e felhatalmazást, feladatot adni a Külügyminisztériumnak is a határon túlról érkező kémiai bizonytalanság meggátolása és szankcionálása tárgyában.

Miután a törvény ernyőtörvény, és még sok minden és sok mindenki aláfér, hátha jobban megvéd bennünket így kemizált korunk veszélyeitől, segít megteremteni az egészséges környezethez való alkotmányos jogunkat. A továbbiakban a törvény ernyő jellegéről és ennek fontosságáról szeretnék néhány szót szólni.

A jelenlegi törvény elődje egy tulajdonképpen szakmai jellegű, azt is mondhatnám, hogy a vegyész és az egészségügyi szakma számára készült 1996-os kormányrendelet.

 

(14.10)

A neve is ezt sugallta: a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól. A veszélyes anyagokkal pedig a veszélyes üzemek dolgozói járnak el, így ha az utca embere hallott is erről a kormányrendeletről, akkor rögtön úgy érzékelte, hogy ez nem az ő területe, nincs ráhatása, nincs hozzá köze.

A jelenlegi törvénytervezet teljesen más, de nagyon helyes álláspontból indul ki, melyet a preambulumban meg is fogalmaz, miszerint figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint a környezet épségéhez fűződő alkotmányos jogait, a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése valamint elhárítása céljából alkotjuk meg ezt a törvényt. A törvény célja tehát az, hogy a hétköznapi ember, az utca embere és vele együtt mindannyiunk kémiai biztonságát megteremtse. Ez óriási feladat, és óriási felelősség.

A módosító javaslatainkban a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről azt kívánjuk elérni, hogy a törvény ernyő jellege fedjen le minden területet és potenciális veszélyhelyzetet, mert az utca emberének teljesen mindegy, hogy vámterületről, vagy azon kívülről érkezik a veszély, illetőleg szállított, vagy egy helyben álló raktározott vegyi anyag veszélyezteti az ő biztonságát. Számára a veszély egyformán veszély, és nem érdekli, hogy a veszélyes tevékenységet melyik minisztériumhoz tartozó jogszabály venné ki a kémiai biztonság ernyője alól.

Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem ért egyet, és nem támogatja a törvény hatálya alól kivenni sem a vámterületeket, sem pedig a szállítás kérdését. Sőt azt kell hogy mondjam, külön kérjük, hogy a szállításra kiemelt figyelmet fordítsunk, mivel az egy helyben lévő veszélyes anyag is veszélyes, de ha azzal még közlekednek is nem veszélytelen útjainkon, akkor veszély igazán csak a veszély. Hisz tudjuk, hogy a szállítási jogszabályok a veszélyességet csak a szállítás szempontjából vizsgálják meg: ha leesik az áru, akadályt, a közlekedés szempontjából balesetveszélyes helyzetet teremt; ha kifolyik az anyag, az út csúszóssá válik. De nem vizsgálja a kémiai szempontból kialakuló veszélyt. Ezért kell kétszeresen odafigyelni erre, mert a veszélyes anyagok szállítása veszélyes közlekedési, szállítási szempontból, és veszélyes egészségkárosító, környezetet károsító hatása miatt.

Ez a törvény legkényesebb része, és módosító javaslattal készülünk, hogy az általunk látott nagyon fontos problémát orvosolni tudjuk. A törvénnyel szemben elvárásunk az - miután ez mindannyiunk kémiai biztonságáról szól, és mindannyiunknak fontos ismernie az ebben foglalt jogait és természetesen a kötelességeit -, hogy egyszerű nyelvezetű, közérthető legyen.

Külön kiemelendő, hogy alapfogalmai és tételei a nemzeti alaptantervben is helyet kell hogy kapjanak, ezért általános és középiskolás ismeretekkel rendelkezők számára is érthető nyelven kell íródnia. Az előterjesztő bizonyára csodálkozni fog számtalan, közérthetőséget jobbítani szándékozó módosító javaslatainkon, de mindezt többévi munkavédelmi oktatói múlt birtokában merem javasolni. A mi célunk is az, hogy egy minden szempontból jó törvény készüljön, és ne csak a szakma, hanem mindannyiunk számára.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 156 2000.03.01. 3:45  151-177

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A kémiai biztonság törvénye a neve szerint egy nagyon komoly műszaki törvény, de valójában egy nagyon egyszerű dologról szól. Arról szól, hogy hogyan érezhetjük magunkat biztonságban, mi mindent kell megtenni ahhoz, hogy az egészségünk és a környezetünk épsége megőrizhető legyen.

Ezt a törvényt nemcsak a szakemberek fogják használni, hanem a nemzeti alaptanterv része is lesz, hogy a gyerekek már ebbe nőjenek bele, természetes legyen számukra az egészséges környezethez való jog. Ugyanakkor a munkavédelmi oktatásnak is témáját fogja ez jelenti, ezért nagyon fontos, hogy ez a törvény ne hivatali bikkfanyelven legyen megíródva, hanem a lehető legegyszerűbben, a lehető legpontosabban legyen megfogalmazva. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az első részéhez, az alapfogalmakhoz olyan sok módosító javaslat került beadásra, mert minden onnan indul ki, hogy az alapfogalmakat elég pontosan határozzuk-e meg.

A módosítók közül ki szeretném emelni az alapfogalmaknál a vegyi anyag életciklusát. Talán ez az egyik legfontosabb fogalom, hogy pontosan határozzuk meg, hogy tulajdonképpen a vegyi anyag életciklusa mettől meddig terjed.

A módosító javaslatom lényege, amelyet az 5. pont alatt olvashatnak el képviselőtársaim, azt tartalmazza, hogy nemcsak a hulladék újrahasznosításáig, illetőleg az ártalmatlanításáig tart ez az életciklus, hanem annak befejeződéséig. Tehát magát a folyamatot is, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás folyamatát is fel kell hogy ölelje, hisz a veszélyességét még abban a ciklusban sem veszti el.

Szeretnék még utalni arra, hogy nagyon fontos része a törvénynek, mire terjed ki, illetőleg mire nem terjed ki e törvény hatálya. Ez azért lényeges, mert ez a törvény tulajdonképpen egy ernyőtörvény, ami alá be kell csatlakoztatni e témának az összes többi jogszabályát. Talán a 2. § - ami a kiterjedésére, a hatályára vonatkozik - kavarta a legnagyobb vitát. Arra a két módosító javaslatra szeretnék utalni, amit én adtam be, nevezetesen, hogy vonatkozzon a vámterületekre és a szállítás kérdésére.

Mindkettő nagyon lényeges, mert az érvényben lévő vámszabályok közgazdasági tevékenységet szabályoznak, és a vámterületeken a veszélyes anyagokkal olyan emberek foglalkoznak, akik pénzügyi-gazdasági szakemberek, és a lehető legtávolabb esnek ettől a szakmától. A másik terület, a szállítás kérdése pedig a kémiai biztonság legérzékenyebb területe, mert tudjuk, hogy általában is, ha veszélyes egy anyag, azáltal, hogy azt mozgatják, le-fel pakolják, szállítják közúton, vízi úton, sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy a kiszerelése, a csomagolása megsérüljön, és ezáltal a környezetünket veszélyeztesse.

Ezért ennek a kémiai biztonságról szóló törvény hatálya alá tartozását mindenképpen indokoltnak tartanánk. Köszönöm. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 162 2000.03.01. 5:02  151-177

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A második vitaszakaszban szeretném kiemelni a törvényjavaslat 3. § b) pontjának a kiegészítését. Ez arról szól, hogy az eredeti szövegezés nem eléggé egzakt módon határozta meg, hogy a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények közül mi számít nagyon mérgezőnek, illetve mérgezőnek. A szabályozás eredetileg úgy szólt, hogy nagyon mérgező az, ami igen kis mennyiségben okoz halált vagy heveny egészségkárosodást, míg mérgező az, amelyik kis mennyiségben okozza ugyanezt. Véleményünk szerint műszakilag, de főleg jogilag nehezen megfogható az, hogy bizonyos esetekben mit jelent a "kis mennyiség" és az "igen kis mennyiség".

A 36. szám alatt beadott módosító javaslat nagyon pontosan meghatározza a "nagyon mérgező" és a "mérgező" kategóriát, aszerint, hogy szájon át került a szervezetbe vagy pedig bőrön keresztül szívódott fel. Ez a módosító javaslat minden kétséget eloszlat, és miután tól-ig határokat határoz meg például a "mérgező" kategóriánál, de a "nagyon mérgező"-nél is, mert úgy mondja, hogy "kisebb, mint", ezért úgy gondolom, ez pontos, egzakt és mindenki számára elfogadható lesz.

A következő terület, amihez hozzá szeretnék szólni, az "ismert összetételű anyagok" osztályba sorolt veszélyes anyagok újraosztályozási kérdése. A jogszabály az 5. § (6) bekezdésében előírja, hogy amennyiben egy "ismert összetételű" osztályba sorolt veszélyes készítménynél az összetevők számában vagy az összetételben változás történik, akkor újraosztályozásra van szükség, és az újraosztályozásnál annak a tényére, hogy az összetevők számában vagy az összetételben változás történt, a névben utalni is kell.

Ez így elmondva teljesen logikusnak tűnik, de szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy például ilyen ismert összetételű veszélyes anyag az autóbenzin is. Én évekig voltam egy olyan üzem művezetője, ahol benzint kevertünk, úgyhogy tudom, hogy egy benzin aznap hogyan keverődik ki, az attól függ, hogy melyik tartályban mennyi és milyen összetételű anyag van. Ha a szabályozás így maradna, akkor a benzin osztályozása 98/A, B, C és X lenne, mert a megfelelő oktánszámot és paramétereket naponta mindig más biztosítja. Ezért javaslatomban a jogszabályban meghatározott egyes kőolajipari termékeknél a névben való megjelölés elhagyását javaslom.

Következő módosító javaslatom arra vonatkozik, ahol a 10 tonnánál nagyobb mennyiségek bejelentését határozza meg a törvényjavaslat; ez a 7. § (6) bekezdésében szerepel, és a módosító javaslatom a 66. sorszámot viseli. Ez volt talán az a pont, amihez a legtöbb módosító javaslat érkezett, illetve az általános vitában is ez a rész lett a kritikák célpontja, mert az eredeti megfogalmazás eléggé szerencsétlen módon azt a kényszerképzetet keltette, hogy a kis mennyiségre nagyon odafigyelünk, míg a nagyobb mennyiségre nem annyira. Ez olyan, mintha a tyúklopást nagyon fontos lenne megnéznünk, de a milliárdokat már kevésbé, és ez valahogy mindenkinek szemet szúrt.

Mindenki a vérmérséklete szerint adott be módosítást, én az ismételt bejelentést emeltem ki. Nem kell ismételten bejelenteni, ha egyszer már bejelentették, és meghatároztam, hogy milyen paragrafusok, milyen előírások szerint nem kell ismételt bejelentést tenni a 10 tonna fellett. Vélhetően a többi módosító javaslat is elfogadható, mert minden módosító javaslat azt a megfogalmazást, ami mintha könnyítést jelentene a 10 tonna feletti veszélyes anyagok esetében, orvosolni szeretné.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 168 2000.03.01. 1:41  151-177

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én ebben a vitaszakaszban csak egy módosító javaslatra szeretnék utalni, nevezetesen a 34. § (4) bekezdését módosító javaslatra. Ez arról szól, hogy az egészségügyi miniszter az EINEC-ben szereplő anyagok jegyzékét mikori dátummal tegye közzé. A bizottságunkban éles vitát váltott ki, hogyan lehet elvárni, hogy mindenki más felkészüljön ennek a törvénynek a végrehajtására, ha ebben a tekintetben nem adunk megfelelő felkészülési időt a törvényt alkalmazóknak. Igaz az, hogy ez a lista angol nyelven rendelkezésre áll, de úgy gondoljuk, hogy legalább 30 nappal előtte ezt magyarul is meg kell jelentetni. A vita végül is nem elviekben szól, mert mind az előterjesztő, és azt hiszem, minden egyes képviselő egyetért azzal, hogy jó lenne, ha 30 napos felkészülési idő lenne. Itt, azt hiszem, az anyagiak azok, amelyek határt szabnak.

A módosító javaslatok bizottsági vitájából is látszik, hogy a gazdasági bizottság és az előterjesztő, aki ismeri a gazdasági lehetőségeit, ezt a módosító javaslatot nem támogatja. Viszont a környezetvédelmi bizottság egyöntetűen támogatta ezt a módosító javaslatot, ami úgy gondolom, segítséget jelentene a törvény alkalmazóinak, megfelelő anyagi terheket viszont a tárcának. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 278 2000.03.21. 2:20  275-287

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy a nyugdíjasok helyzete nem könnyű, és nem volt az a rendszerváltást megelőzően sem. Szüleink anyagi sorsában, megélhetésében nem hoztak javulást a '90-es évek. A rendszerváltást követően a nyugdíjak vásárlóértéke rohamosan csökkent, a nyugdíjak emelése jelentősen elmaradt az infláció növekedése mellett. Különösen igaz ez a Horn-Kuncze-kormány időszakában az 1995-96. évre, amikor a nyugdíjak vásárlóértéke számszerűn 1995-ben 12,8 százalékkal, illetőleg 1996-ban 10 százalékkal csökkent. Megértjük az előterjesztők bűntudatát, mivel a nyugdíjak fent jelzett mértékű csökkenése az ő kormányzásuk idejére esik. (Taps a Fidesz soraiban.)

A Fidesz-Magyar Polgári Párt fontosnak tartja a nyugdíjasok és minden más társadalmi réteg helyzetének javítását. A Fidesz vezette polgári kormány fő célkitűzése az infláció megfékezése, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése és emelése. Az infláció leszorítása 10 százalékra volt a cél 1999-ben, és ez a cél minden ellendrukkerünk előrejelzése ellenére, minden csomagküldő szolgálat igénybevétele nélkül megvalósult. (Taps a Fidesz soraiból.) A nyugdíjak emelése átlagban 14,2 százalék volt, de a legmagasabb nyugdíjak esetében is 11 százalék, azaz infláció feletti. (Kuncze Gábor: Taps!) 2000-ben 6,3 százalékos inflációt és 8 százalékos nyugdíjemelést terveztünk. 2000-ben első ízben valósul meg az "együtt sírunk, együtt nevetünk" elve a nyugdíjak emelésében, azaz az emelés mértékét a fogyasztói árnövekedés és az átlagkereset növekedése együttesen határozza meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

 

 

(18.20)

 

A 2000. év költségvetése kapcsán döntöttünk még arról is, hogy amennyiben az árak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), illetve a keresetek növekedése magasabb a tervezettnél, visszamenőleg újabb nyugdíjemelést kell végrehajtani. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 260 2000.04.11. 2:09  259-262

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt két évben örvendetesen növekedett a bűncselekmények felderítettsége, eredményesebb lett a rendőrség munkája. Egy területen azonban a sértettek nem érzékelik az eredményesség növekedését, ez pedig a bank- és brókervilág bűncselekményeinek felderítettsége. Sokszor éri vád az embereket, hogy mumust látnak a pénzvilágban, bankár- és brókerellenesség uralkodik hazánkban. Sajnálatos módon azonban az elmúlt években napvilágra került bűncselekmények ezt a közfelfogást csak erősíteni tudták. Érthető az állampolgárok türelmetlensége, hiszen a nehezen megtakarított pénzüket elherdáló, sőt eltulajdonító bankárok és brókerek sokkal szigorúbb fellépést érdemelnek a bűnüldöző szervek részéről.

A konkrét kérdésem: miért nem lehet még mindig tudni a London Bróker tevékenységének felfüggesztése után nyolc hónappal sem, hogy kik voltak a brókervilágban is kimagaslóan nagy, 1,5-2 milliárd forintnyi részvénycsomag eltüntetői?

 

(17.00)

 

A sértettek kezdetben is nagyon türelmetlenek voltak, de elfogadták, hogy egy több mint tíz helyi irodában működő, több mint 8 ezer befektetővel rendelkező cég átvizsgálása hosszadalmas feladat. A feljelentés megtörténte óta azonban egyre fogy a türelem, és egyre nagyobb a csalódottság. Különösen azt értik meg nehezen a károsultak, hogy a rendőrség milyen eredményességgel derítette fel a pénzek eltüntetését, ha a cég vezérigazgatóját 72 órás előzetes letartóztatás után szabadon engedték.

Kérdezem ezért az államtitkár urat: mivel magyarázható a nyomozás elhúzódása, és reménykedhetnek-e még a London Bróker Rt. ügyfelei a bűnösök felelősségre vonásában és káruk megtérülésében?

Tisztelt Államtitkár Úr! Amíg ezekre a kérdésekre nem tudunk megnyugtató választ adni, addig az embereket nem lehet abban a hitükben megingatni, hogy csak kicsit lopni tilos, nagyot viszont érdemes. Várom megnyugtató válaszát. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 207 2000.06.13. 3:01  206-211

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tavaly szeptemberben már interpelláltam a Tiszaújváros négyezer, azaz csaknem minden családjának megtakarításait őrző - azóta már tudjuk, hogy mennyire nem őrző - brókercég, a London Bróker Rt. helyzetével kapcsolatban.

Úgy gondolom, akkor még a legrosszabb álmában sem gondolta volna senki azt, hogy tíz hónap múltán mennyire kilátástalan lesz a kisbefektetők helyzete. Hogy csak egy adatot mondjak: jelenlegi információim szerint a városunkban legjellemzőbb részvények, a TVK-s részvények 97 százalékát tüntette el, a jól ismert megfogalmazással "ismeretlen tettes", és a részvényesek körülbelül egyharmada nem rendelkezik azon szerződésekkel, amelyek meglétét a Befektetővédelmi Alap kéri a kártalanításhoz.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tudok én válaszolni a károsultaknak tíz hónap múltán arra, hogyan fordulhat az elő, hogy sem a csaknem teljes részvénymennyiség eltűnése, sem pedig a dokumentumok ilyen mértékű hiánya nem tűnt fel az ellenőrzési feladattal megbízottaknak? Ki a felelős - mondjuk ki végre: - Magyarország eddigi legnagyobb brókercsődjéért?

A tíz hónap alatt minimális volt a felügyelet részéről a tájékoztatás, szinte csak a titokzatos befektetővárásról szólt a történet, amit az idő múltával egyre kevésbé hittek el az emberek, és az idő a hitetleneket igazolta.

Van-e értelme bármilyen felügyeletnek akkor, ha a részvények 97 százaléka eltűnhet, és az ezen esetben belépő kártalanítás szükséges dokumentumainak a meglétét sem ellenőrzik kellően? Minden felelősség nem hárítható át az úgynevezett "buta kisbefektetőkre"! Minek kell még történnie ahhoz, hogy a felügyelet végre befektetőbaráttá váljon, és a befektetők érdekében nagyon barátságtalan és bizalmatlan legyen a brókercégekkel szemben? Milyen eszközökkel érhető el, hogy az ellenőrzések jelentéseiben foglaltakat a fontosságuknak megfelelően értékeljék és időben lépjenek?

Tíz hónap múltán végre pontos adatot szeretnénk hallani arról, mekkora a tényleges kár! Még erről se hangzott el nyilvánosan két azonos adat. Tudni szeretnénk, hogy a felfüggesztés után tíz hónappal elképzelhető-e a sajtóban megjelent további öt-hat év várakozási idő a kártalanításra. Mit tud tenni a pénzügyi kormányzat annak érdekében, hogy ez az idő lerövidüljön? Mit tudunk tenni a károsultak azon harmadáért, akik önhibájukon kívül hiányos dokumentumokkal rendelkeznek?

Várom az államtitkár úr megnyugtató válaszát. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 211 2000.06.13. 0:54  206-211

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A brókercsődök száma szempontjából rekordévnek számító '98-as esztendő után '99-ben a pálmát a London Bróker a csőd mérete alapján nyerte el, mind a károsultak száma, mind a kár összege tekintetében. Ez, továbbá az a tény, hogy itt túlnyomórészt kedvezményesen vásárolt dolgozói részvények ellopásával állunk szemben, indokolja, hogy a történtekre nagy figyelmet fordítson a pénzügyi kormányzat is, és megtegye azokat a lépéseket, amelyek megakadályozzák a további hasonló bűntényeket.

A konkrét esetben kérem, hogy mind a hiányzó dokumentumok, mind pedig a Befektetővédelmi Alap helyzetét illetően adja meg az államtitkár úr a válaszában ígért segítséget. E segítség ígéretében fogadom el az államtitkár úr válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 66 2000.09.04. 5:05  47-83

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága 2000. augusztus 30-án megtárgyalta a T/2977. számú, az adók, a járulékok és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot 12 igen és 8 nem szavazati arányban általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottság a törvényjavaslatot természetesen nem minden fejezetében, de a bizottságot érintő területeiben és pontjaiban nagyon részletesen megvitatta. Tulajdonképpen két területen tért el a képviselők véleménye. Az egyik ilyen terület volt a személyi jövedelemadózásban a gyermekek után járó kedvezmények növekedése, a másik területet pedig a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos jogszabályváltozások jelentették.

A többségi vélemény üdvözölte a családi kedvezmények bővülését, amely biztosítja, hogy a társadalom terheit viselő, dolgozó és ugyanakkor a gyermeknevelést felelősen vállaló családok erőfeszítéseit adójogszabályokkal is elismerjük és támogassuk. A személyi jövedelemadó kulcsai nem változnak, de a gyermekek és az eltartottak utáni kedvezmény mértékének jelentős növekedése igazságosabbá teszi a teherviselést, mivel azonos jövedelemnél annál a családnál hagy több elkölthető jövedelmet, amely gyermeket, illetve több gyermeket nevel, ezzel is segítve azt a célt, hogy a családokban megszülessenek azok a második, harmadik vagy többedik gyermekek, akiket eddig szüleik nem tervezhettek anélkül, hogy meglévő gyermekük jövőjét, biztos életpályát garantáló tanulását, illetőleg családjuk tisztes megélhetését ne veszélyeztessék. Ez a cél nagyon fontos, ha a népességfogyást mérsékelni szeretnénk. Hála istennek, az első féléves statisztikai adatok az ez irányba tett kormányzati lépéseket már visszaigazolják, és 2000 első félévében nőtt a házasságkötések és a születések száma is. 2000 első félévében a születések száma 2,8 százalékkal, 1300 születéssel haladta meg az előző év azonos időszakát. A családi kedvezmények növelésével az 1999 második felétől érzékelhető kedvező demográfiai folyamatot szeretnénk továbbra is támogatni.

A többségi véleményt képviselő kormánypárti hozzászólók megfogalmazták, hogy mit lehet és mit nem lehet egy adórendszertől elvárni. Nem várható el egy adórendszertől, hogy foglalkozási ágak közötti igazságtalan jövedelemkülönbségek problémáját orvosolja. Az adójogszabályokon, bármennyire is szeretnénk, nem kérhető számon az egészségügy alacsony bérszínvonala. De azt már számon kérhetjük az adójogszabályokba épített kedvezményeken is, hogy jó-e, elegendő támogatás-e, ha három gyerek esetén körülbelül havi 110 ezer forint összevont jövedelemig a családok abszolút nem adóznak. A többségi véleményt megfogalmazó képviselők szerint ez jó. Az adókedvezmény nem valaki ellen, hanem valami mellett született. Egy családi kedvezmény, ahogy a nevében is van, kedvez, és nem sújt; támogat, és segít a gyermekvállalás, a gyermeknevelés felelősségében. A célunk, hogy minél több család maximálisan élni tudjon ezzel a kedvezménnyel.

Néhány mondatban a második témáról is szeretnék szólni. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos jogszabály-változási javaslatok tulajdonképpen egyetlen ponton váltottak ki vitát a bizottságunkban, ez pedig a magán-nyugdíjpénztári rendszerből való visszalépés határidejének a módosítása, két évvel való meghosszabbítása. A többségi véleményt megfogalmazók szerint a magánnyugdíjról szóló törvény túl gyorsan, nem kellő alaposságú előkészítés mellett született. Erre utal az is, hogy a várható taglétszám becsült értéke is jelentősen eltér a ténylegestől. Az eddigi működés tapasztalatai alapján szükségesnek ítéljük, hogy a pénztártagoknak pénztári tagságukról hozandó végleges döntésre több idő álljon rendelkezésre, több évre vonatkozó megalapozott információ birtokában hozhassák meg végleges döntésüket. Ez a módosítás nem a magán-nyugdíjpénztári rendszer ellen, hanem a pénztártagok érdekében történik, hisz az eddigi működési tapasztalatok még nem elegendőek egy végleges, egész jövőjükről szóló döntés meghozatalához.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 65 2000.09.07. 7:37  1-226

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az előttünk álló 2001-es és 2002-es évre szóló adójogszabályok a gazdasági élethez, az egyének, a családok életéhez szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot kívánják szolgálni. Ahhoz, hogy az élet bármely területén tervezni tudjunk, terveinket meg tudjuk valósítani és eredményeket tudjunk elérni, szükség van stabil, kiszámítható háttérre, szükség van stabil szabályozókra. Igaz ez a gazdasági életre, a kis- és középvállalkozásokra, és igaz ez az egyénekre, a családokra is. Ne változzon az, ami jól működik, de lehetőség szerint változzon, ami a jó működést, a növekedést gátolja.

A 2001-re és a 2002-re szóló módosítások az adótörvények alapjait, szerkezetét nem érintik, de a családok mindennapjainak javítása érdekében folytatódik az adórendszerben a családi elemek erősítése. A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a kormányt azon céljában, hogy a családok számára tervezhetőbbé tegye anyagi helyzetüket, megélhetésüket és családjuk jövőjét. Először fordul elő, hogy a kormány két évre előre megmondja, mikor mit szeretne változtatni, mikor ki mennyi jövedelemre vagy juttatásra számíthat.

A gyermekes családok tervezhető közeli jövőjét a családi kedvezmények bővülése segíti, hisz jelentős segítség az, hogy egy gyermek után az eddigi adómentes jövedelem 330 ezerről 400 ezerre, két gyermeknél 460 ezerről 643 ezerre emelkedik. Három gyereknél ennél lényegesen nagyobb a kedvezmény, mert 650 ezerről több mint duplájára, 1 millió 350 ezer forintra nő az a jövedelem, ami után nem kell adózni.

Nagyon szeretnénk, ha e kedvezmények hatására megszületnének azon második és harmadik gyerekek is a családokban, akiket eddig szüleik nem mertek tervezni, jövőjüket, tanításukat nem látták biztosítottnak.

Gyermekeink léte befektetés a jövőbe, amely nemcsak a szülők, hanem az egész társadalom jövőjét is meghatározza. Mire gyermekeink felnőnek és önállóak lesznek, lassan a szülőkre jönnek a nyugdíjas évek, amire mindenkinek fel kell készülnie, és a nyugdíjas lét anyagi biztonsága érdekében döntéseket kell hoznia. A jövendő nyugdíjasoknak az elmúlt ciklus második felében el kellett dönteniük, hogy a társadalombiztosítás keretében maradnak, vagy átlépnek a vegyes rendszerű magánnyugdíjrendszerbe.

A bizottsági üléseken a módosító csomag egy pontját kérdőjelezték meg ellenzéki képviselőtársaink, mégpedig azt a módosítást, amely kitolja az időpontot 2000. december 31-ről 2002. december 31-ére, ameddig a magán-nyugdíjpénztári rendszert saját döntésük alapján választó személyek visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

Ez a módosítás az egyén biztonságát szolgálja, hisz így több tapasztalat, több információ áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a végleges döntést meg tudják hozni. Jelenleg még alig van adat arról, hogy ezek a pénztárak milyen eredményt képesek realizálni. Erre szeretnék az egyik gazdasági hetilapból idézni: "Aki ma Magyarországon arra kíváncsi, hogy nyugdíjpénztára miként teljesített az előző évben, és főleg, hogy a többiekhez képest jobban vagy rosszabbul sáfárkodott-e pénztára a pénzével, szinte reménytelen helyzetben van; bármerre néz, sűrű ködöt lát. A pénztárak bonyolult, és nem biztos, hogy valóban egységes módszertan alapján közlik előző évi hozameredményeiket, ráadásul az sem derül ki, melyik fajta hozamrátát adják meg, ami pedig lehetetlenné teszi az igazi összehasonlítást."

A polgári kormány a visszalépés határidejének két évvel történő kitolásával azt szeretné, hogy a pénztártagságról a végleges döntést az idézetben szereplő sűrű köd eloszlása után lehessen meghozni. Az idézett hetilap szerint is a legjobb tanács: kivárni, amíg több év eredménye is rendelkezésre áll, és egységesedik, egyszerűsödik a hozamszámítási és közzétételi rendszer.

Az idézett hetilapot, miután állandó olvasója vagyok, bizton állíthatom, még véletlenül sem lehet kormánypártisággal vádolni.

A jelenlegi jogszabálycsomag a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban 25 módosítást tartalmaz. Ezen módosítások mindegyikének célja a biztonság, a kiszámíthatóság növelése. A módosítások egyike sem érinti az alapelveket, hanem a pénztártag, a jövendő nyugdíjas számára jelent garanciát arra, hogy választott nyugdíjpénztára eredményesen tudja biztosítani nyugdíjas éveinek megélhetését.

A jövendő nyugdíjas számára a legfontosabb módosítások egyike a normajáradék pontosítása. Azon legkisebb nyugdíjat értjük ez alatt, amelyet a Garancia Alap a nyugdíj megállapításakor garantál. A módosítás rögzíti, hogy a társadalombiztosítási nyugellátással leginkább megegyező módon kerüljön kiszámításra a magánnyugdíjpénztár által garantált nyugdíj. Ez nagyon fontos pontosítás, mert ez biztosítja, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok kockázata ne legyen lényegesen nagyobb, mint a társadalombiztosítás keretén belül maradottaké.

Sajnos, a '97. évi LXXXII. törvény nem rendezte az öregségi nyugdíjtól eltérő nyugdíjakat. A rokkantsági kockázatot a magán-nyugdíjpénztári rendszer önállóan nem kezeli, és a hozzátartozói kockázat is csak részleges. A jelenleg beterjesztett módosítások, pontosítások arra nézve, hogy megrokkanás, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén a magánnyugdíjpénztárnak milyen lépéseket milyen határidővel kell megtennie, és mi az az összeg, amelynek átutalását ezen időponton belül el kell végeznie...

A magánnyugdíjpénztárak működési feltételeiben, illetőleg a felügyeleti rendszerben bekövetkező változások célja a biztonságos működés és a számviteli rendszerhez, valamint a gazdasági, társasági szabályokhoz való alkalmazkodás. A módosítások a magánnyugdíjpénztáraktól jelentős felkészülési időt igényelnek, és ezt a jogszabály lehetővé is teszi számukra, mert 2002-től lépnek életbe. Ezen módosítások mindegyikét a Fidesz-Magyar Polgári Párt a kiszámíthatóság és a biztonság érdekében támogatja, és részletesebben ezekről még a délután folyamán szeretnék szólni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 191 2000.09.07. 6:18  1-226

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Szeretném folytatni a délelőtt megkezdett gondolatot, nevezetesen a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos módosító indítványokat.

Erről azért szeretnék részletesebben beszélni, mert ellenzéki képviselőtársaink azt hozzák fel ellenünk, hogy a magánnyugdíjpénztárakat el akarjuk bizonytalanítani. Úgy gondolom, ezen 25 módosítás mindegyike, amely a jelenlegi módosításcsomagban van, az egyén biztonságát szolgálja, még a határidő két évvel való meghosszabbítása is.

A kiszámíthatóság és a biztonság a kulcsszavai mindazon módosításoknak, amelyekkel a pénztártagok megtakarításait az eddigieknél gondosabban szándékozunk védeni, a befektetések fokozott ellenőrzésével, a letétkezelő nagyobb felelősségének megfelelő szabályok előírásával.

 

(15.30)

 

Ezek a módosítások nagyon fontosak, mivel 2000 első negyedéve végére 32 magánnyugdíjpénztárnál 2 millió 80 ezer pénztártag volt regisztrálva; a gazdaságilag aktív népesség 50 százaléka választotta a vegyes finanszírozású rendszert.

Hogy ennyi munkavállalónak lenne kedvezőbb a magánnyugdíj rendszere, erről nem lehetünk meggyőződve, már csak azért sem, mert a '97-es törvény háttérszámításai is lényegesen kevesebb belépővel számoltak. Inkább hajlok arra, hogy ez a magánnyugdíjpénztárak igen aktív reklámhadjáratának köszönhető.

A magánnyugdíjpénztárak működési feltételeiben, illetőleg a felügyeleti rendszerben bekövetkező változások célja a biztonságos működés és a számviteli rendszerhez, valamint a gazdasági társasági szabályokhoz való alkalmazkodás. Ilyen pontosítás, hogy a magánnyugdíjpénztárak 2002-től a számukra az értékpapírtörvény szerint letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél kell hogy pénzforgalmi számlájukat vezessék.

Az egyén számlájáról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell a hozamjóváírások és a befektetési költségek ráeső részét. A költségekre vonatkozó tájékoztatás alapján a pénztártagok nyomon tudják követni a pénztár befektetési hatékonyságát. Ez is a kiszámíthatóságot, a jobb átláthatóságot biztosítja.

A pénztártagok megtakarításainak kiemelt védelmét szolgálja a pénztárak befektetési tevékenységének fokozott ellenőrzése. A pénztárak teljesítménymérésére és vagyonértékelésére vonatkozó jelenlegi, negyedéves előírást 2002-től napi gyakoriságú eszközértékelés váltja fel. A vagyonértékelést és a teljesítménymérést a letétkezelő végzi, aki ezeket az adatokat megküldi a felügyeletnek, amely az egyesített felügyeletet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletet jelenti.

Az Ellenőrzési Figyelő 2. számában - amely újság itt is megtalálható, a képviselőknek biztosított sajtóasztalon - a Kerekasztal rovatban azt olvashatjuk e felügyeletről, hogy "a PSZÁF élesíti fogait". E 2. szám kerekasztal-beszélgetésének egyik résztvevőjét, Sepsey Tamás szavait idézném: "A pénztárak ellenőrzése kezd nagyon időszerűvé válni. Egyre jelentősebb tőke akkumulálódik náluk, annak befektetése, felhasználása, kezelése a jövőben az állampolgárok jelentős részét érintheti. Nehogy kiderüljön, hogy a korábbi ellenőrzések hiányosságai miatt csak utólagosan lehet konstatálni, hogy baj van, amikor már nem marad más hátra, mint az állami segítség."

A PSZÁF fogainak élesítése - a magánnyugdíjpénztár-tagok védelme érdekében -, tanúsíthatom, hogy megkezdődött és folyamatos. Ha képviselőtársaim megnézik a honlapjukat, a szeptember eleji határozatokat, azt láthatják, hogy egyetlen napon hat határozat született a pénztárak működésének ellenőrzése kapcsán, meghatározva a lépést, amelyet a pénztárnak a működés helyreállítása érdekében haladéktalanul javítania kell.

Nagyon fontosak a pénztárak átalakulásáról, megszűnéséről szóló jogszabály-módosítások is. Az oldalnyi módosítás részletesen szabályozza az átalakulás folyamatát. Ezt fontos megtenni, mert a pénztárak egyesülése, illetve szétválása mindennapos jelenség lehet, de csak szabályozottan hajtható végre. Itt is előírás kell hogy legyen a kiszámíthatóság és a biztonság.

Nagyon lényeges, hogy a nagyon nem várt, de ki nem zárható felszámolás folyamatát is részletesen szabályozzuk. Rögzíteni kell, hogy ki milyen határidővel dönt a felszámolásról. Rögzíteni kell, hogy a járadékosok számára mit garantál felszámolás esetén a garanciaalap. Szabályozni szükséges továbbá a felügyeleti biztos feladatait és hatásköreit is.

Számomra nagyon fontosak ezek a szabályok, mert remélem, hogy ténylegesen hatékonyan védik a pénztártagok megtakarításait, és a felszámolásról szóló jogszabályokra nem lesz szükség. De jobb félni, mint megijedni! Én már átéltem, amikor egy felelőtlen pénzintézet városunk négyezer családjának összes megtakarítását eltulajdonította. Ezért a Fidesz nevében én csak üdvözölni tudom a magánnyugdíj-pénztárak fokozott ellenőrzését és szabályozását előíró jogszabály-módosításokat. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 197 2000.09.07. 1:04  1-226

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót. Igazán nem értem a reagálást, mert én arról beszéltem, miért fontos az, hogy rögzítsük, mi a feladata egy felügyeleti biztosnak, miért kell rögzíteni a felszámolás lépéseit; vagy miért fontos az, hogy a pénztárak egyesülését és szétválását szabályozzuk.

De ha már itt képviselőtársaim, úgymond, megtámadnak, akkor elmondom, hogy nagyon jó lett volna, ha az értékpapír-törvénynél ugyanezeket a dolgokat részletesen elmondták volna képviselőtársaim, mert akkor ma Tiszaújvárosban nem lenne olyan fórum, ahol arról beszélnek az ügyfelek, hogy mit lehet tenni egy olyan városban, ahol egy pénzintézet négyezer család megtakarítását eltulajdonította.

Én arról beszéltem, milyen szabályok szükségesek ahhoz, hogy egy magánnyugdíjpénztárnak minden egyes folyamata szabályozott legyen. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 221 2000.09.28. 6:22  1-349

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A második vitaszakasz IX. fejezetéről szeretnék néhány szót mondani. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításának kormányzati szándéka a biztonság, a kiszámíthatóság növelése volt. A beterjesztett törvényjavaslat nem érinti az alapelveket, hanem a pénztártagnak, a jövendő nyugdíjasnak jelent garanciát arra, hogy a választott nyugdíjpénztára eredményesen tudja biztosítani nyugdíjas éveinek megélhetését.

A 236. javaslat alatt a törvényjavaslat 160. §-ához érkezett módosítás. Ez az egyik leglényegesebb módosítás, mert rögzíti a normajáradék számításának a módszerét, ami az eredeti törvényből hiányzik. A lényege az, hogy a nyugdíjpénztárt választó választásától függetlenül egy garantált mértéket állapít meg oly módon, hogy az legjobban hasonlít a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék kockázatához. Az ellenzék ehhez benyújtott javaslata pontosan azt szüntetné meg, ami a lényege, a választástól független garancia mértékét, hisz a választás lehet a pénztártag részére nem kedvező is. Ezért a Fidesz részére ez a módosítás nem elfogadható.

A 237. és 238. ajánlat - tulajdonképpen mindkettő - ugyanarról szól, mégpedig a magánnyugdíjpénztárak számlavezetéséről.

 

 

(13.20)

 

Az eredeti módosítás úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak számlavezetését az értékpapírtörvény szerint letétkezelői tevékenységet végző hitelintézet végezheti. A beterjesztett 237-es és 238-as módosítási pontok mindegyike nagyon helyesen megkülönbözteti a működéshez szükséges pénzforgalmat és a befektetéshez szükséges pénzforgalmat, mert a kettő különböző megoldásokat igényel.

Míg a Fidesz képviselőjének, Tállai Andrásnak a 238. ajánlatban beterjesztett módosítása következetesen végigviszi e két pénzforgalmi tevékenység kettéválasztását, addig a 237. pont ellenzéki javaslatában a befektetési tevékenység ugyanúgy benne marad a működési tevékenység felsorolásai között.

A két módosítás között még egy nagyon lényeges különbség van. Az ellenzéki javaslat a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzáramlás szabályait ebben a paragrafusban a kormány rendeletében szabályozná, míg a Fidesz javaslata azt határozza meg, hogy ez a pénztár feladata, hogy pénzkezelési szabályzatot készítsen; és egy későbbi ajánlásban, a 247. pontban javasolja felvenni a kormányfelhatalmazások közé, hogy ott kelljen meghatározni, a pénzkezelési szabályzat milyen tartalmi elemeket tartalmazzon.

Nagyon lényeges módosítás a pénztárak vagyonértékelésére és teljesítménymérésére vonatkozó kötelezettségek szigorítása. A mostani negyedéves kötelezettség jelenleg nem ad megfelelő védelmet a pénztártagok megtakarításaira vonatkozóan. Az előterjesztő javaslata napi gyakoriságot ír elő, megfelelő felkészülési idő után. Ez nagyon fontos szigorítás, ezért a Fidesz számára nem fogadható el a 239. ajánlásban beterjesztett ellenzéki módosítás, amely a napi kötelezettséget javasolja egy hónapra módosítani. Ez a kitűzött cél szempontjából csaknem ugyanolyan alkalmatlan, hosszú időtartam, mint a negyedév. Mire a felügyelet tudomására jut, hogy romlik egy pénztár teljesítménye, már csak konstatálhatja a romló eredményeket, de jelzésre, beavatkozásra már nincs idő.

A nyugdíjpénztári tagok védelmét szolgálja a 164. § 1. pontjában az a módosítás, amely biztosítja a letétkezelő teljes körű rálátását és folyamatos ellenőrzési lehetőségét a vagyonkezelési tevékenység vonatkozásában. Ezért a Fidesz számára nem elfogadható a 240. pont alatt benyújtott módosítás, amelyik ezt a részt, amely arról szól, hogy a vagyonkezelés során rendelkezésre bocsátott eszközöknek végig a letétkezelő tulajdonában kell maradniuk, kivenné. Ezt a megszorítást a polgári kormánynak nem szabad felpuhulni hagyni.

Az általános vita során is az a pont kavarta a legnagyobb vihart, amelyre most a 245. ajánlás alapján érkezett módosítás, mégpedig a visszalépés időpontjának a kitolása; 2000. december 31-éről 2002. december 31-ére kitolja azt az időpontot, ameddig a magánnyugdíj-pénztári rendszert saját döntésük alapján választó személyek visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A polgári kormány a visszalépés határidejének két évvel történő kitolásával az egyén, a jövendő nyugdíjas biztonságát szolgálja, hiszen így majd több tapasztalat, több információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a jövendő nyugdíjasok a végleges döntést meg tudják hozni. Hiszen jelenleg még alig van adat, alig van egységes számítási módszer arról, hogy ezek a pénztárak milyen eredményt képesek realizálni. Tehát ennek a határidőnek a meghosszabbítását nagyon szükségesnek tartjuk, ettől nem kívánunk elállni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 239 2000.09.28. 1:36  1-349

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én Göndör István úr pénztár-felügyeleti díjakkal kapcsolatos módosítására szeretnék reagálni.

Teljesen természetes az, hogy a díjak emelését senki nem szereti, és nagyon népszerű azt mondani, hogy ne változzanak a díjak az évek során. Ha viszont megnézzük azt, hogy mindehhez milyen feladatnövekedés járul, akkor már nem mondhatjuk azt, hogy az elkövetkezendő időben is legyen akkora a felügyeleti díj, mint eddig. A módosítások között szerepel, hogy az eddigi negyedéves teljesítménymérésről és vagyonértékelésről át kell térni a napi kötelezettségű jelentésre. Ezt nem két-, két és félszeres munkát jelent, hanem lényegesen nagyobbat. Azt, hogy erre mennyire szükség van, mindannyian láthatjuk, ha megnézzük a PSZÁF honlapját, hogy naponta a magán-, illetőleg önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban hány határozatot hoznak, és általában ez mind olyan, ami hiányosságokat tár fel, pótlásokat ír elő, illetőleg gazdálkodási, fegyelmi vétségeket tár fel.

Úgy gondolom, hogy akármilyen keserű is ez a dolog, de egy sokkal nagyobb védelemért, sokkal nagyobb biztonságért szükség van ennek a munkának a megfizetésére is. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 120 2000.10.20. 1:34  1-323

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Béki Gabriella képviselőtársam egyszerűen nem látja jól a helyzetet. Hogy ez így van, a tények bizonyítják. Ha a gyermeket vállaló családok nem bíznának a családtámogatási rendszerünkben, akkor az első hat hónapban nem valószínű, hogy megszületett volna az az 1300 gyerek, aki megszületett.

Az, hogy a szegényebb rétegek gyermekeit ez a kormány nem támogatja, ismételten nem helyes állítás. Tessenek gondolni az ebben az évben először bevezetett 13. havi gyermekvédelmi támogatásra, ami az iskolakezdés idején volt, ami kifejezetten a legrászorultabbak iskolakezdését segítette. Az pedig, hogy a Kökény képviselő úr által vitatott tény, hogy a családok 83 százaléka az adókedvezményt igénybe tudja venni valamilyen mértékben, tény. És az, hogy egy százas számon belül a 83 vagy a 17 kicsi vagy nagy, mérnökként úgy gondolom, egyértelmű megállapítani, melyik a nagy. Valóban, a 17-en segíteni kell, de a 87-re egy olyan támogatási formánál, egy olyan kedvezménynél, ami kedvezmény és munkavégzéshez kapcsolódik, nem lehet azt mondani, hogy ez kevés.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 142 2000.10.20. 1:20  1-323

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! Eörsi Mátyás úr, én úgy gondolom, hogy nagyon csúnyán megtámadott. Pedig szerintem az teljesen normális állapot, hogy egy felelősen gondolkodó család, egy felelősen gondolkodó nő akkor vállal gyereket, amikor átgondolja az alábbiakat, mert én így vállaltam gyereket: befejeztem-e a középiskolát, befejeztem-e a főiskolát, egyetemet - jó, ez nem szükséges -, van-e szakmája az embernek; tudott-e munkát szerezni; van-e lehetősége arra, hogy a gyerekének megfelelő taníttatást, megfelelő nevelést tudjon biztosítani.

Az a gondolatnak teljesen a kiforgatása, hogy a családtámogatási rendszer miatt, a családtámogatásért szülnek az anyák. De az teljesen normális, hogy azért ütemezik a gyermekek vállalását, mert tudják, hogy vállalhatják-e akkor, vagy el kell halasztani.

Én úgy gondolom, hogy a gyermekvállalás felelősség kérdése is. És a felelősséggel az anyáknak mindenképpen élniük kell ahhoz, hogy a gyermekeik viszonylagos jólétben, viszonylagos jövő birtokában nőhessek fel. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 217 2000.10.20. 1:55  1-323

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! Egy momentumra szeretnék reagálni a képviselő asszony anyagában. Nevezetesen az M3-as autópálya építésére és a hozzá kötődő munkahelyi lehetőségekre. A képviselő asszony ezen a bizonyos találkozáson az általam feltett kérdésre adott válasznak csak a felét prezentálta, amit az M3-ast végző cég vezetője adott.

Az M3-as építését helyi kis- és közepes vállalkozások kapták. Azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek Mezőkövesd, Miskolc, Mezőcsát háromszögében találhatók. Ez a térség munkaerőhelyzetén nagyon sokat fog jelenteni. Azon a napon is 1200-an dolgoztak kint az autópálya-építésen, ebből csak sofőr 330 volt. Az valóban igaz, hogy elmondta, azt hiszem, a Vegyépszer vezetője, hogy az autópálya-építés ma már nem lapáttal és csákánnyal megy, tehát szakmai képesítés szükséges. Közmunka a bozótirtásnál volt, és vélhetően azért majd a 2001-es befejezésnél, mert akkor lesz fűültetés, locsolás és szalagkorlát-elhelyezés.

Azért gondolom, hogy nagyon fontos a Fidesz vezette kormány szociálpolitikájában, hogy nevelési támogatást adunk családi pótlék helyett, mert ez is segítni fog abban, hogy a közeljövőben szakképzettséggel rendelkezzenek azok a gyerekek, akik a mi körzetünkben felnőnek. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 267 2000.10.20. 11:29  1-323

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőjeként támogatom a kormány által beterjesztett 2001. és 2002. évi költségvetést, és annak a mostani napirendi pont keretében tárgyalandó társadalombiztosítási alapokról szóló fejezeteit. A két évre, 2001-re és 2002-re szóló költségvetés egyik legfontosabb célkitűzése a tervezhetőség, a kiszámíthatóság. Nagyon fontos az, hogy a gazdaság szereplői szintúgy, mint a családok, hosszabb távra tudják tervezni bevételeiket és kiadásaikat egyaránt. Hisz az ezoterikus gondolkodó, Hermes Trismegistos által tudjuk, hogy a dolgok ahogy kicsiben, úgy nagyban, ahogy lent, úgy fent, azonos módon működnek.

Mint kamasz gyereket nevelő szülő tudom, hogy már a gyerekek is szeretik tudni lehetőségeiket hosszabb távra, szeretik tudni heti vagy havi zsebpénzüket, amit a szüleiktől kapnak. A társadalombiztosítás alapjainak távolabbi tervezési lehetőségét teremti meg a 3122. számon benyújtott költségvetési törvényjavaslat, hisz a társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés összefüggnek, input-output adatai egymásnak. Ezért a tb-alapok vitájánál is utalni kell azokra a legfontosabb költségvetési szempontokra, amelyek meghatározzák a tb-költségvetés sarokszámait.

 

(20.10)

 

Mik ezek a költségvetési prioritások? A Széchenyi-terv meghatározza a két év során elvégzendő gazdaságfejlesztési beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket. A családtámogatási rendszer bővítése, a családi adókedvezmények növekedése 2001-ben és 2002-ben további segítséget nyújt a dolgozó és gyermekeket nevelő családoknak, azon családoknak, akikre a legnagyobb teher hárul, munka mellett vállalják gyermekeik nevelését és taníttatását. Hogy a családtámogatási rendszer lehetőségével a jelenleginél is több család tudjon élni - a délután folyamán említettük, hogy jelenleg a családok 83 százaléka tudja ezt a kedvezményt igénybe venni -, nagy szerepe lesz a Széchenyi-terv munkahelyteremtő hatásának és a minimálbér 2001-ben 40 ezer, 2002-ben 50 ezer forintra történő emelésének. E két tényező eredményeként többen fogják tudni munkabérükből saját és családjuk megélhetését biztosítani.

De van egy réteg, amelyiknél talán még ennél is fontosabb a kiszámíthatóság. Ez a réteg a nyugdíjasok tábora, ahol a legfontosabb, hogy a holnaptól való félelmet eloszlassuk, és világosan megfogalmazzuk, hogy az elkövetkezendő két évben mire számíthatnak. A nyugdíjasok helyzetét alapvetően két dolog befolyásolja. Egyrészt a nyugdíjak nagysága, másrészt a fogyasztási kosaruk összetétele. Hisz tudjuk, hogy az ő kiadásaik mások, mint a fiatalabb generációké, a gyógyszerköltségek és az energiaárak, a fűtési költségek meghatározók benne. Különösen igaz ez az egyedülálló nyugdíjasok esetében. Ezért volt fontos, hogy a nyugdíjasok érdekét szolgálva a kormány fellépett a gyógyszerárak és a gázárak emelése ellen.

A Fidesz képviselőjeként üdvözlöm és a Fidesz nevében is üdvözlöm a hét eleji MOL-ajánlatot, melyet a Napi gazdaságból idézve így lehet ismertetni: magyar embernek magyar gázt; azaz a MOL szeretné elérni, hogy az olcsóbb termelési költségű hazai földgázzal a lakossági igények legyenek kielégítve, a lakossági igényekbe természetesen a távhőszolgáltatást is beleértve. A fűtési szezon kezdetén reméljük, hogy az ajánlatot minél előbbi megállapodás követi, és ez lehetővé teszi, hogy a lakossági fogyasztóknál 2005-ig ne emelkedjen a gázár inflációt meghaladó mértékben. Személy szerint is mint gázmérnök és energetikus és mint szociálpolitikával foglalkozó önkormányzati és parlamenti képviselő, nagyon örülök ennek az ajánlatnak, mert tanult szakmám és a mostani területem művelőinek összefogását látom benne.

De mit tud nyújtani a 2001-es és 2002-es nyugdíjalapok költségvetése a nyugdíjasoknak? Ahhoz, hogy a nyugdíjak növekedését folyamatában elemezhessük, szólni kell az ez évben történtekről. Összefüggéseiben, tendenciáiban is látni kell, hogyan jutunk el a 2001-es és 2002-es számokhoz. Mire a törvényjavaslat részletes vitájához érünk, már megtörténik a nyugdíjaknak a tényleges árnövekedéshez, nettó átlagkeresethez igazítása és a januártól visszamenőleg járó összeg kamattal történő kifizetése. Nyugdíjas ismerőseimtől tudom, hogy sokan már most októberben várták ezt az összeget. Ezúton is szeretném ezt a félreértést eloszlatni: a postás ezzel az összeggel törvényi meghatározás szerint novemberben csenget.

2000-ben első ízben történt a nyugdíjak emelése az úgynevezett svájci indexálás szerint, azaz az emelés mértékét a tervezett évi fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset együttesen határozta meg. E módszer korrektsége vitathatatlan. Az elszámolás módja és a visszamenőlegesen járó összeg kamatokkal való megemelése a nyugdíjak reálértéke biztosításának bizonyítéka. Ez történt az idén, és ezt tükrözik a 2001-es, 2002-es nyugdíjemelés számai is.

Tudjuk, hogy nehéz visszaadni mindazt az elmaradást, amelyet a nyugdíjasok méltánytalanul elszenvedtek az elmúlt évek során. Számokkal szeretném bemutatni a nyugdíjak vásárlóértékében bekövetkezett, legnagyobb csapást okozó történéseket. 1995-ben 28 százalékos vágtató infláció mellett a nyugdíjemelés 18 százalékos volt. 1996-ban 23,6 százalékos infláció mellett a nyugdíjemelés 15 százalék volt. A Bokros-csomaggal jelzett két évben közel 20 százalék a nyugdíjak reálérték-változása. Ezek a számok a - Fidesz-kormány iránti szimpátiával még véletlenül sem hírbe hozható - Népszabadság szeptember 13-ai számai. Most, 2001-ben és 2002-ben lehetőség lesz a nyugdíjak reálérték-növekedésére. A 2001. évi nyugdíjak emelése már figyelembe veszi a mostani, a 2000. évi második nyugdíjemelés hatását is. A törvényjavaslatba a nyugdíjalap kiadási oldalán 2001-ben 6 százalékos tervezett infláció mellett átlagos 7,3 százalékos, 2002-ben 5 százalékos tervezett infláció mellett 6,7 százalékos átlagos nyugdíjemelés van beépítve.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja és ilyen irányú módosítást terjeszt be, hogy 2001-ben ennél 3 százalékkal magasabb, 10,3 százalékos nyugdíjemelés valósuljon meg. A Fidesz véleménye az, hogy a gazdaság teljesítőképessége már lehető teszi, hogy ne csak megtartsuk és kismértékben emeljük a nyugdíjak reálértékét, hanem az eredetileg tervezett mértéknél jobban növeljük azt. A polgári kormánynak és az Országgyűlés kormánypárti frakcióinak nemcsak célja, hanem kötelessége is, hogy fokozatosan visszaadja azt, amit a Bokros-csomag éveiben a nyugdíjak reálértékének csökkentésével elvettek tőlük.

A Fidesz által preferált 10,3 százalékos nyugdíjemelés 5 százalékos reálérték-emelkedést jelent. Ennek a módosító javaslatnak a fedezetét az adótörvényekhez koalíciós partnereinkkel közösen beadott és a keddi napon elfogadott módosító javaslattal már megteremtettük. A javaslat azzal, hogy mérsékli az eredetileg tervezett 3-3 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést 2-2 százalékra, megteremti a nyugdíjak 2001-ben és 2002-ben történő jelentősebb mértékű emelésének fedezetét. Külön öröm számomra, hogy ezt a módosító javaslatot a Fidesz részéről én jegyezhettem.

A javaslatunknál nagyobb emelésre - bár magunk is szeretnénk - azért nincs lehetőség, mert a központi költségvetés a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatti járulékkiesés miatt 2001-ben 81, 2002-ben 89 milliárddal támogatja a nyugdíjalapot. Ha erre nem lenne szükség, az akár további 7-8 százalékos emelést is lehetővé tenne. De a törvény szerint a magánnyugdíjpénztárak bevezetéséből adódó, a nyugdíjalapból forráskivonást eredményező problémák megoldását a költségvetésnek kötelezően meg kell oldania, és meg is teszi.

Van ennél egy súlyosabb probléma is, a nyugdíjasok és az inaktívak magas száma. Távlatosan nézve nem megnyugtató nyugdíjasnak lenni, illetve még kevésbé megnyugtató dolog a mi generációnk számára, hogy ha majd mi nyugdíjasok leszünk, lesz-e, akinek munkája megtermeli a mi nyugdíjunkat. De itt is pislákol a fény: demográfiai helyzetünk, ha kicsit is, de kedvező jeleket mutat. A népességfogyás mértéke csökkent. Egyfelől 2000 első felében csökkent a halálozások száma, és örvendetes tény, hogy 1300-zal több kisgyerek született az első hat hónapban, mint az előző év hasonló időszakában.

Ezek a kedvező demográfiai jelzések életkortól függetlenül mindannyiunk öröme. Egyszerűen értelmezhetetlen számomra az az ellenzéki vélekedés, miszerint a családtámogatási rendszer a nyugdíjasokat nem érinti. Ha a születésszám emelkedésére gondolunk, tudjuk, hogy ez nem így van, hisz én a szüleim példáján láttam, hogy a szülői boldogságnál csak egyetlen öröm van nagyobb: a nagyszülői. És így kerek a világ. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

(20.20)

 

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 22 2000.11.09. 1:17  1-338

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én Szekeres Imre képviselőtársamnak a hozzászólására szeretnék reagálni. Attól, hogy valamiről nem veszünk tudomást, az attól még van. Az ön által virtuálisnak nevezett Széchenyi-terv hetek óta kint van a Gazdasági Minisztérium honlapján, egyes kötetei már megjelentek.

De mielőtt a Széchenyi-terv megjelent volna, szeretnék beszámolni választókerületemben az eddig tapasztalt fejlődésekről. '98-ban a környező úthálózat eszméletlenül rossz állapotban volt. Ónod községnek, egy csaknem 3 ezer fős településnek az úthálózatában 14 százalékos volt az addigi aszfaltozott út. Azóta két belterületi út lett leaszfaltozva. A kesznyéten-tiszalúci út is ebben a ciklusban készült el.

Önök most olyan helyzetet tárnak elénk, ami nem valóság. Hasonlatossá válnak ahhoz a tiszaújvárosi fórumhoz, ahol, miközben Hejőkürt útjának két oldalán dübörögtek a munkagépek, ott a Munkáspárt képviselői arról tanácskoznak, hogy nem épül az autópálya.

Attól, hogy ezt letagadják, a valóság még létezik. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 38 2000.11.09. 1:29  1-338

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Szekeres Imre úr hozzászólása indukálta a következő hozzászólásomat, konkrétan a lakásépítések és bérlakások helyzete, viszont először általánosan szeretnék valamit mondani. Nagyon érdekes jelenségnek lehetünk tanúi a költségvetési módosítások kapcsán, nemcsak a parlamentben, hanem a választókerületben is.

Én azt tapasztaltam választókerületemben is, hogy azon gondokat, amelyeket '94 és '98 között az MSZP képviselője nem oldott meg, és én '98-ban elkezdtem ebben a témában dolgozni, azt a 2001-es költségvetésnél "jut eszembe" alapon az MSZP-s képviselő észreveszi, és míg addig nem tett semmit, elkezdi felülűberolni. Ugyanez van a bérlakáshelyzetnél is.

Én úgy gondolom, igaz az, hogy '98-ban a tényleges építkezés visszaesett, de ezt annak kell tulajdonítani - mert az is a valós oka -, hogy mindenki várta és tudta, hogy a Fidesz egy lakásépítési program fellendítésén dolgozik. (Kuncze Gábor: Ez a baj, hogy a programon dolgozik, nem a lakásépítésen!) Az építési engedélyek beadásra vártak, készen álltak, megtervezték az épületeket, és most annak vagyunk tanúi, hogy az újságok adatai szerint is 32 ezer építési engedély van beadva. Kérném szépen ezt is figyelembe venni!(Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

(8.50)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 352 2000.12.05. 1:44  347-361

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A hajléktalanná vált családok széthullásának megakadályozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételét a Fidesz-frakció nem támogatja. Nem támogatjuk, mivel a javasolt lépések egy része már megtörtént. Más részük szerepel az elkövetkezendő hónapok jogalkotási programjában, ezért nem igényel külön országgyűlési határozati javaslatot. De van a javaslatnak olyan része is, amelyet másképpen kívánunk megoldani.

Először is nem szükséges felmérést készíteni arról, hány családok átmeneti otthona működik az országban, mert minisztériumi pontos adat van arról, hogy 56 ilyen intézmény van, ebből 21 a fővárosban. A költségvetési törvény a családok átmeneti otthona működtetésére a tavalyihoz viszonyítva jelentősen magasabb normatívát állapít meg. Harmadszor: a hamarosan a parlament elé kerülő gyermekvédelmi törvény rögzíteni fogja azt is, hogy mekkora lakosságszám mellett kötelezően előírt a családok átmeneti otthonának működtetése. Az átmeneti otthonokban a hajléktalan családok nemcsak lakhatási lehetőséget, hanem a hajléktalanság előzményének feltárásában és az ismételt önálló életvitel kialakításában is segítséget kapnak. Úgy érezzük, hogy ez a megfelelő út, és nem az önkényes lakásfoglalások legalizálása.

A fentiek miatt a képviselőcsoportunk az indítvány napirendretűzését nem támogatja. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 174 2000.12.19. 2:01  173-176

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! A városunk, Tiszaújváros lakóinak vagyoni helyzetét tönkretévő brókercég, a London Bróker Rt. csődjével kapcsolatban immár negyedszer kérdezek vagy interpellálok.

Tizenhat hónappal ezelőtt, a London Bróker felfüggesztését követően azonnal jeleztem önnek a Tiszaújváros négyezer, tehát csaknem minden családját érintő megdöbbentő esetet.

Mi, tiszaújvárosiak kezdettől fogva tudtuk, hogy bűncselekménnyel állunk szemben, ezért érthető, ha a nyomozást lassúnak ítéltük és ítéljük meg mind a mai napig. Ezért is fordultam kérdéssel önön kívül Pintér Sándor belügyminiszter úrhoz is, "Hová tűnt másfél milliárd a London Bróker Rt.-ből, és miért késik a bűnösök felelősségre vonása?" címmel.

Időközben a vizsgálatok kiderítették, hogy messze több mint másfél milliárd a hiány. Csak a Befektetővédelmi Alap kártérítési kötelezettsége 2,8 milliárd, és a Beva ennek töredékével sem rendelkezik. Előzetes híradások szerint a kártalanítás ideje 5-6 év. Ez példátlan hosszú idő, ezért fordultam fél évvel ezelőtt ismét önhöz, a kártalanítási folyamat időtartamának csökkentése érdekében. Kértem továbbá, hogy vizsgálják meg azt, mit lehet tenni azon károsultakért, akik önhibájukon kívül hiányos dokumentumokkal rendelkeznek. Úgy tudom, a két vizsgálat lezárult, és a kormány megteremtette a lehetőséget arra, hogy a Befektetővédelmi Alap a vártnál sokkal korábban kártalanítsa a károsultakat.

Kérem a miniszter urat, tájékoztassa az ország nyilvánosságát a vizsgálat eredményéről, a megtett intézkedésekről és döntésekről, valamint arról, mennyi időt kell várniuk a károsultaknak ahhoz, hogy a Beva kártalanítsa őket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 306 2001.03.27. 2:10  301-315

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/3854. számú képviselői indítványban foglaltakat a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nem támogatja. A nyugdíjak korrigálási mechanizmusának a módosítását nem támogatjuk azért, mert az elmúlt évben bevezetett megoldást jónak tartjuk. Mi úgy gondoljuk, hogy korrekten elszámolni csak a tényadatok ismeretében lehet. Az előttünk lévő indítvány szerint ahhoz, hogy április hónapban a nyugdíjak korrigálását el lehessen végezni, csak a januári tényadatok állnak rendelkezésre. Józanul mérlegelő politikus nem gondolhatja komolyan, hogy egyhavi, a januári adatok reprezentálni tudják az évet. De éppen azért, hogy senkiben fel se merülhessen az, hogy a nyugdíjasokat a novemberi elszámolási dátummal valamilyen kár éri, vezette be tavaly a kormány a 165/200. kormányrendelettel, hogy a kiegészítő nyugdíjemelést kamattal megnövelve kapják a nyugdíjasok. Ez az érintettek számára jó és fontos döntés volt.

Nem támogatjuk a méltányossági nyugdíjak jelenlegi rendszerének módosítását sem. A javasolt módosítás idegen a tényleges társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől, csökkenti a biztosítási elv következetes érvényesítését. A szociális szempontokat a szociális ellátórendszer keretében szükséges rendezni, és nem a biztosítási rendszeren belül. Fontosnak tartjuk, hogy a szociális kérdésekben - és ilyen a méltányossági nyugdíj is - az illetékes Szociális és Családügyi Minisztériumnak legyen döntési jogosítványa, a nyugdíjbiztosítónak pedig javaslattételi szerepe lehet. Ezért nem kívánunk a jelenlegi rendszer e pontján sem változtatni.

A fenti érvek alapján a Fidesz ezen önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét nem támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 30 2001.05.11. 8:44  1-109

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Hat hónappal e politikai vitanap kezdeményezése előtt, 2000 szeptemberében a Szociális és Családügyi Minisztérium a Szociális Tanáccsal közösen kétnapos konferenciát rendezett a szegénység, a kirekesztettség témájában. Ezen a konferencián nemcsak a politikusok vettek részt, hanem a szociális terület hivatásos és önkéntes művelői, szakértői is. Ez a rendezvény - mely könyv formájában is már megjelent - pártpolitikától mentes, nagyon hasznos esemény volt, valódi párbeszéd a közös cél, a szegénység felszámolása, a társadalmi kirekesztettség megszüntetése érdekében.

A mai napunk is akkor lesz hasznos, ha a politikusok közti vita is nemcsak témájában, címében, hanem szellemiségében és színvonalában is hasonlatos lesz ehhez a szeptemberi konferenciához. Én bízom benne, hogy így lesz.

 

(11.40)

 

A szeptemberi konferencia egyik szekciójának témája az idősügy szociálpolitikája volt. Dr. Iván László professzor úr az Idősügyi Tanács képviseletében beszélt arról az EU-ban végzett vizsgálatról, hogy a tagállamokban mennyire elégedettek az idősek élethelyzetével, az idősek anyagi helyzetével.

Az alábbi nyolc országban a megkérdezettek szerint anyagi nehézséggel küzdenek az idősek: Belgiumban 42 százalék, Spanyolországban 54 százalék, Görögországban 40 százalék, Olaszországban 39 százalék, Dániában 26 százalék, Franciaországban 47 százalék, Írországban 34 százalék, Hollandiában pedig a megkérdezettek 31 százaléka vélekedett úgy, hogy az idősek nehéz anyagi körülmények között élnek. Ezek az adatok Európa szerencsésebb feléről valók, ahol az elmúlt évtizedben hazánkénál könnyebb problémákkal kellett megküzdeni, és nem működtettek szociális csomagküldő szolgálatot. Ezen országok megkérdezettjei sem elégedettek az idősek helyzetével, különösen anyagi helyzetével, akkor hogyan lehetnénk mi azok a rendszerváltás tizenegyedik évében. Hiszen hogyan is volt a rendszerváltást megelőzően?

A szocializmus körülményeinek megfelelően volt egy alacsony árszínvonal, amelyet már az 1980-as évek elejétől kezdődően egy folyamatosan növekvő infláció terhelt, de ez még lényegesen elviselhetőbb volt, mint a rendszerváltás utáni években. 1987-1988 táján a jövedelemkülönbség a legszegényebbek és a leggazdagabbak között 4,5-szörös volt. Ez a különbség nem volt sem nagyobb, sem kisebb, mint a jóléti Svédországban, jóllehet belső tartalma teljesen más volt. 1990-ben az ártámogatások leépülésével elszabadultak az árak, mind a keresetek, mind pedig a nyugdíjak emelkedése alatta maradt az inflációnak. Csak két évet szeretnék említeni, tudom, hogy ezt az ellenzéki képviselőtársaink nem szeretik, az 1995. és 1996. éveket, amelyeket Bokros Lajos fémjelzett; ekkor a nyugdíjak 15,4, illetőleg 12,5 százalékkal emelkedtek, 28,2 és 23,6 százalékos infláció mellett, azaz a nyugdíjak reálértéke 10, illetve 8,9 százalékkal csökkent, a jövedelemkülönbségek pedig az 1987. évi 4-4,5-szörösről 6-8-szorosára nőttek. Vélhetően az akkori parlamentben nem egy vitanap, hanem egy egész vitahét volt szükséges ahhoz, hogy megtárgyalják a szegénység megállítását.

A polgári kormány mindent megtesz azért, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét visszaadja. Erre törekedtünk az elmúlt három évben, természetesen az eredménnyel nem lehetünk még elégedettek. Továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy a családoknak, és ezen belül a nyugdíjas családoknak, a nyugdíjas egyedülállóknak minél jobb életkörülményeket biztosítsunk, minél kevesebbeknek kelljen szembenézni a szegénységgel. Ezért döntött úgy a Fidesz vezette kormány már a tavalyi évben is, hogy a tervezett nyugdíjemelésen túl, amennyiben a inflációs tényadatok a tervezettől eltérnek, a különbséget kamattal növelve kapják meg az érintettek. Pontos elszámolás, hosszú barátság - mondta a miniszterelnök. Így teszünk az idén is; idén a nyugdíjasok számára azon kedvező módosítással, amely módosítást a Fidesz frakció maximálisan támogat, hogy az infláció tényleges mérőszámát a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján határozzák meg. Ezen dolgozik most a KSH, és reméljük, az eredményeit hamarosan megismerhetjük és megvitathatjuk.

Most nézzük meg, mit mutatnak a 2000. évi számok a társadalom egyes csoportjaiban, és így a nyugdíjasok körében. A Tárki 2000 májusában végzett vizsgálati anyagából szeretnék idézni: "Az elmúlt egy évben nem változott jelentősebben a korábbi években kialakult jövedelemegyenlőtlenségek nagysága. Az idősek szegénységi kockázata általában az utóbbi évben nem változott, és kevesebb mint az átlag fele. Ez lényeges megállapítás - mondja a Tárki-anyag -, ugyanis az 1990-es évek közepi értékhez képest jelentős elmozdulást jelent, amikor is az idősek szegénységi kockázata átlagos mértékű volt. Ennek magyarázata, hogy miközben az egyenlőtlenségek nagysága összességében nem változott, de az egyes csoportokon belül, így a nyugdíjasoknál is, a csoportokon belüli belső polarizáció növekedett. Azaz az idősek bizonyos csoportjai a szegények közé tartoznak, mások viszont nem, és az idősek között ez utóbbiak aránya, a szegények közé nem tartozóké, jelentősen meghaladja... - mint a fiatalabb generációban vizsgált tapasztalatokat." - szól a Tárki-anyag.

A nyugdíjasok helyzetének egy másik szempontból végzett vizsgálatában a társadalmi, a nemzedéki kohézió meglétének, a generációk közötti szolidaritás, segítségnyújtás gyakorlati példáját találtam a statisztikai adatok nyelvén. Ezt a jelenséget a hétköznapokban mindannyian látjuk, tapasztaljuk, amikor látjuk, hogy a nagyszülők segítik az unokákat, esetleg gyermekeiket. Sokszor ezt természetesnek vesszük, hiszen gyermekeiért, unokáiért az ember, a nagyszülők mindent megtesznek. De most szembesültem először ezen statisztikai adatokkal, miszerint a nyugdíjas háztartások minden típusánál a kapott és adott támogatások egyenlege a családon belül mínuszos, azaz átlagban a nyugdíjasok nagyobb mértékben támogatják családjuk fiatalabb tagjait, mint a fiatalabb generáció a nyugdíjasokat.

A nyugdíjasok is nagycsaládban gondolkodnak, és támogatják a gyermeknevelésben a fiatal szülőket, még tanuló vagy éppen pályakezdő unokáikat. Politikai vitanap nélkül is megvalósítják a társadalmi összetartozás, a szolidaritás gyakorlatát a fiatalabb generációval. Ezért köszönet illeti őket, és tanulni kellene tőlük.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 94 2001.05.11. 0:49  1-109

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! A mai vitanapon többször hallottuk azt az ellenzék részéről, hogy ebben az országban félni kell. Többször visszatért a félelem érzésének sulykolása. Én úgy gondolom, hogy a félelmet nem a kormány tevékenysége okozza, hanem önök riogatják sanda politikai szándékkal a tévénézőket. (Közbeszólások balról.)

De szeretném elmondani, hogy a tények makacs dolgok, és a növekvő születési szám, a csökkendő halandóság, a házasodási kedv, ugyanakkor a gyermekszegénység csökkenése is ezzel párhuzamosan, nem egy félő nemzet adatai, hanem egy bizakodó nemzet adatai. Ezzel önök se tudnak vitatkozni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 8 2001.09.06. 4:22  1-84

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyi és szociális bizottság augusztus 29-i ülésén megtárgyalta a T/4617. számú, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslat általános vitára bocsátását 14 igen, 8 nem és 2 tartózkodás mellett támogatja.

A bizottsági ülésen a többségi véleményt megfogalmazó képviselők részéről elhangzott, miszerint örvendetes, hogy a törvényjavaslat véget vet annak a gyakorlatnak, hogy az önkormányzatok teljesen magukra hagyottan szembesültek a társadalmi átalakulás településükön megjelenő összes szociális terhével.

A törvényjavaslatban megjelenő, az önkormányzatokra újonnan telepített többletfeladatok bár nagy volumenűek, de a valóságban egy olyan emberléptékű és a gyakorlatban sok helyen részleteiben már most is ellátott feladatok ezek, amelyek a vidéki településen élők érdekét jól szolgálják.

Olyan feladatátcsoportosítást jelentő módosítás jelenik meg a törvénymódosítási javaslatban, amely előtérbe helyezi és kielégíti a kisebb településeken élők természetes igényét azáltal, hogy közelebb viszi az ellátást a rászorulókhoz, így jobban megvalósulhat a szubszidiaritás elve.

A kisebb településeken élők számára a közelebb vitt ellátási lehetőséghez a törvényjavaslat jogszabályi kereteket és nem utolsósorban forrást biztosít majd. Ez a módosítás nem beavatkozás az önkormányzatok életébe, nem újabb utasítás feléjük, hanem eszközrendszer, jogszabályi mankó és forrás feladataik ellátására.

Mivel az államnak az alkotmányból eredő kötelezettsége a szociális ellátások valamilyen szintjének a biztosítása, és mivel felelősséggel tartozik a társadalomnak ezen ellátásokért, akkor természetszerűleg eszközrendszerrel is rendelkeznie kell ahhoz, hogy feladatait el tudja látni. Ez az eszközrendszer nem lépi túl azt a határt, amely már csorbítaná az önkormányzatok vagy egyéb ellátást nyújtók hatáskörét, sokkal inkább segíti őket feladataik ellátásában.

A törvénymódosítási javaslat egy minőségbeli előrelépés a szociális háló sűrűbbre fonása területén; jelentős előrelépés, amelyre való felkészüléshez idő kell az önkormányzatoknak is. Üdvözlendő, hogy ezt a felkészülési időt a törvénymódosítási javaslat tartalmazza, meg is adja számukra.

A törvénymódosítási javaslat másik pozitívuma, hogy komoly lépést tesz a profiltisztítás irányába, annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, az egészségügyi ellátást és a szociális ellátást válasszuk ketté. Ha ezen célok megvalósulnak, jelentős terhek kerülnek le az egészségügyi szolgálatok válláról, ezáltal források szabadulnak fel az egészségügy számára, mely bővülő forrásokat az egészségügy sokkal hatékonyabban tudja felhasználni.

A kormánypárti oldalról a törvényjavaslat jelentős eredményeként értékelték a képviselők a szociális szolgáltatást végzők jogainak megfogalmazását. Végre rögzítve lesz, hogy a szociális területen dolgozók ugyanolyan egyenrangú tagjai a rendszernek, mint az ellátottak. Ez a szakma számára nagyon fontos, ezért üdvözlendő és támogatandó.

A fentiek alapján - bizottságunk többségi véleménye szerint - a törvényjavaslatot támogatjuk. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 62 2001.09.06. 1:20  1-84

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Kedves Képviselőtársaim! Én nem akartam hozzászólni a vita e ciklusában, de nem hagyhatom szó nélkül.

A képviselőtársam minősítésről beszél, arról, hogy a kormánypárti képviselők vita helyett minősítenek. Mondta ezt akkor, amikor azzal kezdődött a vita, hogy az egészségügyi bizottság kisebbségi előadója megvádolt azzal, hogy nem azt mondtam el, ami a bizottsági ülésen elhangzott; holott Csáky képviselő úr teljesen magára ismert, hisz szó szerint idéztem, amit ő a bizottsági ülésen elmondott, hiszen nagy részét abból vettem. Az önkormányzati bizottság kisebbségi előadója megvádolta a minisztériumot, hogy nem veszi őket bizottságszámba, és nem küldi el a hatástanulmányt. Tette ezt akkor, amikor postakönyv bizonyítja, hogy az önkormányzati bizottság megkapta ezt az anyagot.

Én ezt kezdetben figyelmetlenségnek, a bizottsági jegyzőkönyv nem alapos elolvasásának, a posta át nem nézésének tulajdonítom. Szeretném ezt továbbra is figyelmetlenségnek látni, és nem szándékos minősítésnek.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 435 2001.09.25. 6:15  416-452

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! E késői órán először három módosító javaslatról szeretnék beszélni.

A szociális törvény leglényegesebb fejezete, leglényegesebb egyik paragrafusa az adósságkezeléssel kapcsolatos csomag.

Az elmúlt években már volt arra törekvés, hogy az önkormányzatok ezt a rendszert bevezessék. Nagyon sok önkormányzat, így a mi településünk, Tiszaújváros akkor nem élt ezzel a lehetőséggel.

 

(22.30)

 

Úgy érzem, hogy a szociális törvényben most jó megfogalmazás, jó javaslat született, és bízom abban, hogy az adósságkezeléssel több önkormányzat fog élni, mert talán az önkormányzati szociálpolitika tekintetében ez az egyik leglényegesebb része a szociális törvény módosításának. Annak ellenére, hogy az önkormányzatok területén nagyon sok olyan támogatási forma van, amely az adósság kialakulását ha nem is megakadályozza, de mérsékelheti - ilyen a lakásfenntartási támogatás, a fűtési támogatás, sőt a rendkívüli élethelyzetekben nyújtható segélyezés is -, ennek ellenére ezzel a problémával, az adósságkezeléssel mégis foglalkozni kell, mert mindezek nem tudják megakadályozni teljes mértékben.

A lakhatási költségek körében egy olyan módosítással éltem, amelyet más képviselő is észrevett, hogy a leglényegesebb tételek közül, a legnagyobb költséget jelentő tételek közül kimaradt az előterjesztésből a csatornahasználat. Ugyanakkor ugyanezen ajánlásban, a 13. pontban én még javasoltam azt is, hogy kössük ki, hogy azon tételeket lehet beszámítani a lakhatási költségekbe, amelyek valóban a lakhatást szolgálják, tehát ne lehessen elismertetni egy vállalkozásnak a villanyszámláját, vízhasználatát, mert mi ebben a törvényben az otthonfenntartás költségeit és az ezzel kapcsolatos adósságkezelést szeretnénk megvalósítani.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy hány hónap alatt kialakult adósság, illetőleg mekkora adósságérték esetén lehet ezzel a lehetőséggel élni. Szerintem mindkettő, a 6 hónap és az 50 ezer forint elfogadható és jó kritérium. Ennél rövidebb idő vagy ennél kisebb összeg esetén nem azt kell tekinteni, hogy az adóssággal rendelkező családok nem kapnak támogatást, hanem a szociális törvénynek más támogatási formája vonatkozik rájuk, mert körülbelül ekkora mérték az, ami már az eddigi gyakorlattal, tehát a rendkívüli élethelyzetben adható segéllyel, avagy a legtöbb önkormányzatnál az önkormányzati tulajdonú közüzemi vállalatok gyakorlatával sem védhető ki. A legtöbb közüzemi vállalatnál él az a lehetőség, hogy adósságátütemezéssel lehetővé teszik az adósnak díjai kifizetését.

Ennél rövidebb idő vagy ennél kisebb összeg esetén azzal, hogy az adósságkezelésnél tanácsadásban is részt kell venni, akkora terhet rónánk az önkormányzatokra, illetőleg az egyénre is egy olyan igénybe veendő szolgáltatást vagy tanácsadást terhelnénk, ami biztos, hogy nem a kellő hatást érné el, mert egy kisebb összegű adósságnál nem biztos, hogy életvezetési probléma, hanem egy rendkívüli élethelyzet okozhatja a 10-20 ezer forintos vagy egy-két hónapos tartozást. Ehhez nem szükséges adósságkezelési tanácsadásra járni. Ezért az eredeti 6 hónapos és 50 ezres határt támogatjuk.

A következő módosításom a családokat segítő szolgáltatásokra vonatkozik. Miután nagyon fontos, hogy a családok erősítését, a családokon belül kapcsolat erősítését szolgálják ezek a speciális szolgáltatások, ezért én javasoltam, hogy ezt a módosító javaslatban is konkrétan fogalmazzuk meg, ne általában a kapcsolaterősítés szerepeljen, hanem igenis ezek a tanácsadások, szolgáltatások a családokon belüli kapcsolaterősítést, kapcsolatépítést szolgálják.

A harmadik javaslat - ezt már érintette Vojnik Mária képviselőtársam, vagy talán Szabó Sándorné - a támogató szolgálatoknak az együttműködése más szakszolgálatokkal. Valóban, az eredeti törvényjavaslat eléggé szűken fogalmazta meg a szolgálatok együttműködését, majdhogynem az egészségügy területével befejezőleg határozta meg. Módosítónkban a gyógypedagógiai és nevelési szolgálatokkal, illetőleg egy olyan tág területtel egészítettük ki, mint a fogyatékos személyek segítő és szolgáltató szervezete. Ez egy nagyon-nagyon tág lehetőséget biztosít ahhoz, hogy mindazon szervezet, amely szolgáltat és segíti a fogyatékosokat, beleértendő, és ez a módosítás ezt tartalmazza.

Egyelőre ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 445 2001.09.25. 2:02  416-452

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): (Mikrofon nélkül kezdi hozzászólását.) Köszönöm szépen. Az adósságkezelési MSZP-s véleményhez szeretnék hozzászólni. Még egyszer szeretném elmondani, hogy az adósság... (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mikrofont! - Dr. Latorcai János: Este van már! - Felteszi mikrofonját.)

Tehát az adósságkezelés nem egy egyszerű segély. Amikor kisebb és nagyobb összegű, de 50 ezer forint alatti tartozása van egy családnak, akkor nem azt mondjuk, hogy nem kell segíteni, nem kell megállítani az eladósodás folyamatában. Kár ezért összehasonlításokat tenni fizetések között, mert nem arról van szó, hogy nem akarjuk támogatni, hanem arról van szó, hogy nem egy nagy procedúrával járó folyamatnak, nem egy adósságkezelési tanácsadásnak akarjuk kitenni, hanem ilyen összegű adósság esetén a lakhatási támogatás eszközével kell élni, fűtési támogatással, rendkívüli segéllyel, rendkívüli gyermekvédelmi támogatással; mindaz, ami egyszeri és azonnal adható, nem pedig egy hosszú folyamat. Nem vesszük fel egy olyan listára, ahol utána neki mindenfajta tanácsadáson meg kell jelennie, hanem azonnal beavatkozva, preventív módon, ha lehet, meg kell akadályozni, hogy nagyobb mértékű adósság kialakuljon.

Tehát szeretném leszögezni, hogy kár itt ebben rossz szándékot sejteni, mert ebben nincs, hanem egy dologra, ami eddig nem igazán működött a szociális törvényben, mert volt már erre példa... - ezt más módon próbáljuk megfogalmazni; de nem kívánjuk kiváltani a rendkívüli segélyeket ezzel, illetve az azonnal adható támogatási formákat.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 416 2001.11.07. 3:13  395-421

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! E késői időben én csak két módosítóról szeretnék beszélni nagyon röviden. Az 1. sorszám alatt szereplő módosító javaslatot két képviselőtársam, Koltai Ildikó és Surján László jegyezte, és ők a gyermekvédelmi törvény 5. §-ának g) pontját módosították a javaslatukkal, meghatározták a gyermekvédelmi szolgáltatás célját.

Úgy gondolom, hogy az általuk megfogalmazott cél is eléggé széles körű, de lehetne és szeretném még ezt tovább bővíteni, és más képviselőtársaimmal kapcsolódó módosítóként beadni, mert szükségesnek tartom, hogy még részletesebben fejtsük ki a gyermek fejlődésének és különböző jogainak területeit. A kapcsolódó módosítóval ez a bővítés úgy hangzana: "A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének és nemi azonossága kialakulásának, továbbá személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása."

A másik terület, amiről beszélni szeretnék, a 82. sorszám alatt található. Selmeczi Gabriellával és Koltai Ildikóval közösen jegyeztük a módosító javaslatot, amely a gyermekvédelmi törvény 125. §-ához nyújt be két kiegészítő pontot, amelyben meghatározzuk a krízishelyzetben lévő anya eltitkolandó terhességének jogi lehetőségét. Eredetileg ebben a módosítóban úgy határoztuk meg, hogy bármely önkormányzat által fenntartott családok átmeneti otthonát vehesse igénybe. Azóta átgondolva ezt a dolgot, kapcsolódó módosítóval szeretnénk ezt a lehetőséget még tovább bővíteni, mégpedig úgy, hogy ne csak az önkormányzatok által fenntartott átmeneti otthont vehesse igénybe a terhességét titkoló anya, hanem bármely fenntartó által fenntartott átmeneti otthont.

Ugyanezen számú módosító javaslatban szerepel az, hogy a titkolt terhességből született gyermek örökbefogadási eljárás lebonyolítását a gyermek születési helye szerinti gyámhivatal végezhesse el, és ezáltal biztosított legyen az, hogy a lakhelyén a terhessége valóban titkokban maradhasson. Ezt a módosító javaslatot nagyon fontosnak tartjuk, és ezáltal szeretnénk, ha támogatnák a módosítókat is hozzá.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 110 2001.12.12. 3:38  1-138

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Elnök úr! Tisztelt Ház! Egy ország, egy társadalom élni akarásának, életkedvének, a jövőbe vetett hitének egyik jellemző mutatója a demográfiai helyzete. Magyarország évtizedes, mind aggasztóbb demográfiai folyamatainak mélypontján a Fidesz vezette polgári kormányzás három éve alatt már túljutottunk. 1980 óta a 2000. esztendő volt az első olyan év, amelynek folyamán nem romlottak a népesség mutatói. A népesség sokáig megállíthatatlannak hitt fogyása, amikor is egy negyvenezres méretű város lakóinak számával csökkent hazánk népessége évente, megállt, nem növekedett tovább, hanem évtizedek óta nem tapasztalt módon egy teljes százalékponttal csökkent.

 

(13.30)

 

2000-ben 3 ezerrel több gyermek született, mint az előző évben, és 7500-zal csökkent a halálozások száma. Ezt az adatot már Stumpf miniszter úr beszámolójában is hallottuk. Ez azt jelenti, hogy 10 500-zal vagyunk többen az idén, mint lennénk akkor, ha a Bokros-csomag családpolitikáján nem változtatunk.

Egy társadalom tagjai magáramaradottság-érzésének vagy bizakodásának mértéke kifejeződik a megszületendő élethez való viszonyában. Ezért érdekes külön megvizsgálni az elmúlt években az abortuszok számának az alakulását. 1994 után a Bokros-csomag hatására - amikor a felelősen gyermeket vállalók nem látták gyermekeik jövőjét biztosítva - jelentősen nőtt az abortuszok száma. Míg 1994-ben száz élve születésre 64 abortusz jutott, addig 1997-ben ez már 74 volt, tehát 16 százalékkal emelkedett. 2000-ben szerencsére több mint 10 ezerrel kevesebb terhességet szakítottak meg, mint 1998-ban. 1998 óta a családok értik és érzik a polgári kormány első perctől megfogalmazott üzenetét, hogy a család mint összetartozáson nyugvó közösség immár itthon is, Magyarországon is, a magyar állam számára is meghatározó és fontos érték.

A polgári kormány elmúlt két évében más reményteli adatok is születtek, amelyek mutatják az egyén reményét családja sorsának a tekintetében. 1999-ben ötszázzal több házasságot kötöttek, mint 1998-ban, 2000-ben pedig 2500-zal többen kötöttek házasságot, mint az előző évben.

Tisztelt Ház! Ezek az adatok egy bizakodó, a családjuk és gyermekük személyes jövőjében, a tanulás, a munka, az összetartozás erejében hinni tudó nemzet adatai, melyek visszaigazolják számunkra, hogy a reményteljes jövő elkezdődött. (Taps a kormánypárti oldalon.)