Készült: 2020.08.12.15:20:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

112. ülésnap (1999.12.21.), 32. felszólalás
Felszólaló Steinerné Vasvári Éva (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:28


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a kémiai biztonságról szóló T/1802. számú törvényjavaslatot mind színvonalában, mind pedig szabályozási mélysége tekintetében általános vitára alkalmasnak tartja. Megismerve a törvénytervezet elkészültének nemzetközi és hazai előzményeit, a törvénytervezet megtárgyalását fontosnak és időszerűnek tartjuk.

Mint tudjuk, Magyarország jelentős méretű vegyiparral rendelkező ország. A vegyi anyagok pedig életciklusuk során három problémát idézhetnek elő: egészségkárosítóak lehetnek, környezetkárosítóak lehetnek, kémiai balesetet okozhatnak.

(10.20)

Ezért a törvénytervezet célja az ember és a környezet megvédése a sokasodó számú vegyi anyagok és vegyi készítmények káros hatásaitól.

Csak üdvözölni tudjuk azt, hogy a törvénytervezet kimondja: a kémiai biztonsághoz való jogot minden magyarországi lakos és Magyarországon tartózkodó személy alanyi jogává kívánja tenni. A kémiai biztonság megteremtésének és a fenntartható fejlődés megvalósításának előfeltétele az átfogó és hatékony szabályozás. A jelenlegi szabályozás széttagolt: 163 érvényben lévő jogszabály rendezi a kémiai biztonság különböző területeinek eljárási rendjét.

Mi is látjuk, hogy egy ennyire túlméretezett szabályozás nehezen átlátható. Ugyanakkor problémát jelent még az is, hogy a különböző területek szabályozása különböző színvonalú. Mindannyian tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozásunknak elengedhetetlen előfeltétele a közösségi jogrendszerrel való harmonizálás. Összességében megállapítható, hogy jelenleg a kémiai biztonság jogi szabályozásában egymás mellett hatályban vannak a korábbi, még nem a közösségi jogharmonizáció során kialakított jogszabályok és a korszerű, már európai uniós előírásoknak megfelelő szabályozások.

A jelenleg érvényben lévő rendeletek - a 233/1996-os kormányrendelet, illetőleg a 4/1997-es népjóléti minisztériumi rendelet - csak részben szabályozzák a kérdést: nem terjesztették ki a rendelet hatályát valamennyi ipari, fogyasztási vegyi anyagra, kőolajtermékre.

Az általános vitában most tárgyalandó törvénytervezetnek minden lényeges területre átfogó és áttekinthető szabályozást biztosító, úgynevezett ernyőtörvénynek kell lennie, amelyre az egyes minisztériumok felelősségével, irányításával a részfeladatok szabályozása felfűzhető.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt két területen nem tartja elegendőnek a szabályozást, pontosan azért, mert a törvénynek - ernyőtörvény jellege miatt - lényegesen átfogóbbnak kell lennie, mint a jelenleg veszélyes anyagokkal kapcsolatos eljárás szabályozási rendje.

E törvénytervezet hatálya kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott összes tevékenységre. Azt el tudjuk fogadni, hogy ne terjedjen ki jelen törvénytervezet hatálya azon termékekre, amelyekre vonatkozóan a jelenleg már érvényben lévő szabályozás megfelel e törvénytervezetben megfogalmazott követelményeknek; ilyenek például a gyógyszerek, a kozmetikumok, az élelmiszerek. Nagyon helyesnek tartjuk azt is, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében még ezen anyagok esetében is elrendelhető a törvénytervezet egyes rendelkezéseinek alkalmazása.

Ugyanakkor azt már nem tudjuk elfogadni, hogy két olyan fontos területre ne terjedjen ki a törvény hatálya, mint a vámterületek és a veszélyes anyagok telephelyen kívüli szállítása.

Nézzük meg először a vámellenőrzés alatt álló veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kérdését! Egy jelentős kémiai baleseti kockázattal bíró anyag tulajdonsága, hogy baleseti kockázatának hatása nem korlátozódik egy kerítésen belüli területre. A vámellenőrzés során a veszélyes anyagok nemzetközi forgalomban történő szállításának ellenőrzését, illetőleg kőolajtermékek esetében mint magas adótartalmú jövedéki termékek exportjának, importjának nyomon követését végzi a speciális vámigazgatási és nem vegyészeti szakismeretekkel rendelkező dolgozói állomány. Számunkra semmivel nem indokolható, hogy miért ne vonatkozzon ezen anyagokra a törvényjavaslat feliratozási, címkézési előírásokat tartalmazó 17. §-a vagy a kockázatbecslési, illetőleg kockázatcsökkentési szabályokat tartalmazó 19. §, amelyek olyan egyetemleges szabályokat írnak elő, melyekkel csökkenthető a környezet károsítása és a kémiai baleset kockázata.

Ezen előírásoknak minden veszélyes anyaggal és készítménnyel való tevékenységre vonatkoznia kell, ezért nem tudunk eltekinteni e kérdésben a kémiai biztonság ernyőjének teljes kinyitásától.

Most vizsgáljuk meg a szállítás kérdését! Egy 1999. március 9-i újságcikket idéznék, miszerint a brüsszeli integrációs tárgyalások során a legtöbb elmarasztalást a veszélyes anyagok szállításának szabályozatlansága, illetőleg a szabályozás nem kielégítő működése miatt kapjuk. Ha tehát meg akarunk felelni az uniós elvárásoknak, akkor a szállítás kérdését nemhogy nem szabad kivenni a törvénytervezet hatálya alól, hanem e kérdésre kétszeresen oda kell figyelni.

A törvénytervezet azzal indokolja a hatályosság ki nem terjesztését a veszélyes anyagok szállítása területére, hogy ezt a területet a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium szabályozza. Igaz, hogy a KHVM ugyan közlekedési áganként, nemzetközi egyezményekhez csatlakozva valóban szabályozza a szállítást, de fontos tudni, hogy ezek az előírások csak a szállítás szempontjából veszélyesnek tekintett árukra vonatkoznak, nem pedig a kémiai biztonság szempontjából vizsgálják a veszélyt.

Szállítás szempontjából veszélyes szállítmány lehet egy nem rögzített rakományú, terméskővel vagy almával púposan megpakolt teherautó vagy egy utánfutóról elszabaduló állat. Nem kétséges, hogy veszélyes szállítmányok ezek, melyek szállítását megfelelően szabályozni kell, de ez nem oldja meg a kémiai biztonság problémáját. Jelen törvénytervezet azon anyagokra vonatkozik, amelyeknek már a megléte, keletkezése, termelése veszélyezteti kémiai biztonságunkat; ezen anyagok mozgatása, szállítása csak növeli, fokozza ezt a veszélyt.

Nem lehet egy kalap alá venni egy élő sertést, egy teherautóról leguruló almát például egy cseppfolyós PB-gázt szállító tankautóval. A kémiai biztonság szempontjából veszélyes anyagok szállítása fokozott gondosságot, fokozott körültekintést igényel a szabályozás területén is. A veszélyesség csoportjainak meghatározásánál szeretnénk egzaktabb meghatározásokat látni a majdani törvényben.

Tudjuk, hogy a jelenlegi hazai szabályozásban is és az európai uniós szabályozásban is elfogadott, miszerint nagyon mérgező az az anyag, amely igen kis mennyiségben halált vagy heveny egészségkárosodást okoz, illetőleg mérgező az, amelynek kis mennyisége teszi ugyanezt. Ez a meghatározás azért tud működni, mert van mögötte egy olyan szakmai tapasztalat, szakmai gyakorlat, amely az igen kis mennyiséget gondolatban behelyettesíti a néhány ezreléknyi, néhány ppm-nyi mennyiséggel, a kis mennyiséget pedig a néhány százalékkal. Egy gyakorló vegyésznek ez nem okoz problémát, de már egy jogász számára fogós kérdés lehet, mert nem biztos, hogy egyértelmű, hogy mi számít igen kis mennyiségnek, illetőleg kis mennyiségnek egy halálos kimenetelű mérgezés esetében.

Azért, mert az Európai Unióban ez ilyen módon van megfogalmazva, attól mi még tehetjük ezt pontosabban, jobban. Senki nem tilthatja meg, hogy mi egy szabályozásban egzaktabbak legyünk az Uniónál. Ezért szeretnénk, ha az anyagok mérgező tulajdonságainak meghatározása differenciáltabb, egyértelműbb mennyiségi kategóriákkal történne.

A kémiai biztonság egy másik területén, a veszélyes anyagok osztályozásánál azt a véleményünket tudjuk megfogalmazni, hogy túl merevnek, rugalmatlannak, nem minden veszélyes anyagtípusra megtarthatónak tartjuk azon előírást, miszerint a veszélyes készítményeket minden olyan esetben újra kell osztályozni és a készítmény nevében ezt meg kell jeleníteni, ha összetételében változás történik.

Csak vegyünk egy egyszerű példát, mint az autóbenzinek! Egy 98-as oktánszámú autóbenzin legalább két tucat receptúra alapján keverhető ki, attól függően, hogy melyik komponenséből éppen milyen oktánszámú és mennyi van készleten. Ezek a benzinek mind motorikus szempontból, mind pedig egészség- és környezetkárosító hatásukat tekintve teljesen azonosak, hisz mindegyik komponensük szénhidrogén. Amennyiben valóban a törvénytervezet eljárását kell megvalósítani, akkor lesz 98/A, 98/B vagy egyéb jelzésű 98-as motorbenzin.

Ezt természetesen nem akarhatjuk, mert semmi értelme. De ha a törvénytervezet jelenlegi megfogalmazása maradna, ezt kellene cselekednünk.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja azt a törekvést, hogy a polgárok környezeti tudatosságának emelése érdekében már az iskolában a nemzeti alaptanterv keretében, majd a középiskolában is tananyagként szerepeljen a kémiai biztonság kérdése.

Természetesen a munkavédelmi oktatásokon is találkozni fognak a veszélyes anyaggal dolgozók e törvénnyel. Miután a kémiai biztonság mindannyiunk érdeke, mindannyiunk felelőssége és lehetséges munkaterülete, ezért meggyőződésünk, hogy ennek a törvénynek nagyon közérthetőnek, nagyon világosnak és egyértelműnek kell lennie. Számunkra akkor jó egy törvény, ha egy átlagos műveltségű, középfokú, nem szakirányú végzettségű ember is könnyen el tud benne igazodni.

 

(10.30)

Jelenleg e törvénytervezet még nem minden pontjában felel meg ezen elvárásunknak. Világosan érzékelhető, hogy a törvénytervezet minden egyes mondata mögött kötetnyi ismeretanyag, kötetnyi tudás van. A törvénytervezet készítője minden mondat mögött tudja, mi minden tartozik még a témához. Az átlag törvényolvasó viszont nem rendelkezik ezzel a tudással, ezért számára nem teljesen világos például, hogy mit kell tenni és milyen dátummal kezdődően a régi anyagokkal, illetőleg az újakkal. Az, hogy mikortól kell bejelenteni, illetőleg mikortól kell törzskönyveztetni a régi, illetve az új anyagok esetében, ez csak többszöri olvasás, értelmezés után érthető meg a 6. és 9. §-ból.

Mondanék még egy jellemző példát arra, hogy csak ezt a törvénytervezetet olvasva, háttér-információval nem rendelkezve mennyire nem egyértelműek egyes teendők. A veszélyes anyagok tekintetében - helyesen - más-más a bejelentési eljárás a veszélyes anyag mennyiségétől függően; egyszerűbb egy 100 kilogramm alatti mennyiségben, és bonyolultabb 100 kilogramm felett. Teljesen természetes, hogy 10 tonna feletti mennyiségnél még ennél is szigorúbb eljárási rend szükséges.

De nézzük mit mond erről a törvénytervezet! "Nem kell külön bejelenteni a nagy tömegben, évente 10 tonnát meghaladó mennyiségben gyártott vagy importált veszélyes anyagot." Ennyit mond a jogszabály, semmi többet. Ez pedig pontosan az ellentéte annak, amit mondani akar, amit mondania kell. Azt ugyanis, hogy 10 tonna felett az egészségügyi miniszter által meghatározott, bővített információs adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni, amely több információt tartalmaz a 10 tonna alatti veszélyes anyagok bejelentése eseténél. Aki nem ismeri az összes eddigi hazai és EU-szabályozást, az a törvénytervezetből akár arra a következtetésre is juthat, hogy csak 10 tonna felett érdemes foglalkozni a veszélyes anyagokkal, mert onnantól kezdve nincs bejelentési kötelezettség. Az ilyen félreérthető megfogalmazást módosító javaslatokkal igyekezni fogunk egyértelművé tenni és pontosítani.

Elnök Asszony! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt az ismertetett javaslatokkal és a környezetvédelmi bizottság által megfogalmazott kiegészítésekkel a kémiai biztonság törvényjavaslatát általános vitára alkalmasnak tartja, és módosító javaslataival segíteni fogja egy hatékony és jó törvényi szabályozás megszületését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai