Készült: 2024.03.29.13:36:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2015.06.30.), 182. felszólalás
Felszólaló Cseresnyés Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:58


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a véleményeket, a kritikákat, annak ellenére, hogy természetesen azokkal nem értünk egyet, és az aggodalmakban nem osztozunk. Ezzel a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló javaslattal kapcsolatban engedjék meg, hogy most előterjesztőként foglaljam össze, hogy milyen módosító javaslatok érkeztek, és mi erről az előterjesztői álláspont.

A törvényjavaslatra azért volt szükség, mert az Akkreditáló Testület működésével kapcsolatban számos kifogás, panasz érkezett a vállalkozói szférából azzal, hogy túl lassúnak és drágának tartották az eljárásokat. Az összegző javaslat bemutatása előtt, amelyet az előterjesztők támogatnak, azonban hadd jegyezzem meg, hogy a bizottsági jelentés alapján a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek; efelől tehát nyugodtak lehetünk.

A törvényjavaslathoz eredetileg Bánki Erik képviselőtársam nyújtott be módosító indítványt, ezt a Gazdasági bizottság T/5142/3. indítványa kiegészítette, majd a Törvényalkotási bizottság T/5142/6. összegző módosító indítványa további fontos szakaszokat illesztett a törvényjavaslathoz. A javaslat véleményem szerint egy fontos, bürokráciacsökkentő lépés, amely biztosítja, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület felszámolása kiszámítható környezetben és eljárásrendben tudjon lefolyni; ez talán válasz a kétségekre.

Ennek érdekében az összegző indítvány rögzíti azokat az eljárási szabályokat és határidőket, amelyek az akkreditálás gyorsabb és folyamatos ellátását garantálják. Jogtechnikailag az összegző javaslat ezt úgy végzi el, hogy a Bánki Erik, valamint a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványokban foglaltakat tovább pontosítja, a felhatalmazó rendelkezést és a jogharmonizációs záradékot módosítja, valamint a hatályba léptető rendelkezés kiigazítását végzi el. A javaslat tartalmában definiálja az akkreditálást és a megfelelőségi értékelést, pontosan meghatározza az akkreditáló szerv feladatait, leírja az akkreditálási eljárás lépéseit és rögzíti elveit, amelyek közül a pártatlanságot és a gyors, egyszerű eljárás alapelvét emelném ki. Ezek voltak azok az elvek, amelyek az eddigi működés során sajnálatos módon nem valósultak meg sokak véleménye szerint, ezért van szükség az akkreditálás rendszerének átalakítására.

A javaslat részletezi továbbá az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálatának részletszabályait, a külföldi akkreditált státus elismerésének szabályait, valamint az akkreditált és természetes személyek nyilvántartását. A módosító javaslat rögzíti, hogy a törvényjavaslat néhány rendelkezés kivételével, ahol biztosítani kell az átmenetet, a kihirdetést követő napon hatályba lép. Ezen a ponton szeretném jelezni, hogy az akkreditálás folyamatossága nem kerül veszélybe, ugyanis az összegző javaslat alapján a törvényben szerepelni fog, hogy 2016. január 1-jétől az új akkreditáló szerv veszi át az Akkreditáló Testület tevékenységét. Az összegző javaslat elvégzi az uniós jogharmonizációval kapcsolatos feladatokat is.

Összegzésképpen hadd mondjam el, hogy a módosító javaslatok meghatározó része az eljárási jogfolytonosság kérdését is rendezi. A törvényjavaslatnak köszönhetően az akkreditációs eljárások Magyarországon lényegesen olcsóbbak és gyorsabbak lesznek, mint ahogy államtitkár úr ezt említette is. Az igazgatási szolgáltatási díjak az esetek jelentős részében törlésre kerülnek, például a változás­bejelentéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak köre fog jelentős mértékben szűkülni, ezek meg is fognak szűnni. Erre azért van szükség, mert például a jelenlegi jogszabály szerint még akkor is igazgatási szolgáltatási díjat, súlyos tízezreket kellett fizetni, ha egy akkreditált tevékenységet végző szervezet személyzetében változás történt. Az éves felülvizsgálati díj is meg fog szűnni, ami több tízezer forintjába került a cégeknek és szintén egy értelmetlen teher volt.

Az eljárási idő több hónappal, akár fél évvel is rövidebb lesz, mint korábban. Az eddigi joggyakorlat számos magyar vállalkozás működését és nemzetközi versenyképességét veszélyeztette, mert veszélybe került az akkreditációjuk, és emiatt a nemzetközi piaci pozíciójuk is megrendült. Az egyik legnagyobb nemzetközi akkreditációval foglalkozó laboratórium ‑ és itt válaszolok is Józsa István felvetésére; talán ez a lassú építkezés őszerinte jó, miszerintünk nem (Dr. Józsa István: Pont fordítva!) ‑, a minősítő szervezet hazai akkreditációja meglepő módon 2013. december óta nem tudott befejeződni, mert a jelenlegi jogi szabályozási körülmények közepette, illetve a jelenlegi Akkreditációs Testület működési hatékonytalansága következtében az akkreditációját nem tudták máig lezárni. Egyértelmű, hogy tűrhetetlen állapotok alakultak ki ezen a területen, amin a magyar gazdaság versenyképességének javítása és a magyar vállalkozók elvárásainak való megfelelés érdekében feltétlenül módosítani és javítani szükséges.

A fentiekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai