Készült: 2024.03.29.11:12:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

250. ülésnap (2002.02.04.), 141. felszólalás
Felszólaló Vincze László (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:31


Felszólalások:  Előző  141  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Manapság minden döntéshozó, véleményformáló civil szervezetek, állampolgárok egyaránt tisztában vannak azzal, hogy a világ egyik legnagyobb és sajnos egyre súlyosbodó problémája a kábítószer-probléma. A drogok használata számos emberéletet követel, családokat tesz tönkre, életeket nyomorít meg.

A kábítószert és hatásait már az ókori népek is ismerték. Az ópiumot például már a sumérok is termesztették. Az ópium tartós használata, huzamosabb alkalmazása során idejekorán felismerték az emberre gyakorolt negatív hatásait is. Ezért a középkor adott időszakaiban használatát be is tiltották. Az ópiumkereskedelem olyan fontos volt, hogy az India felől érkező szállítmányok miatt Kína háborúba is keveredett Angliával. Ez volt a híressé vált ópiumháború 1834-ben. Ahogy terjedt a kábítószer-fogyasztás, úgy ismerték fel veszélyeit. Igyekeztek megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy elterjesztését visszaszorítsák.

Ugorjunk egy picit előbbre! Jelentős fordulatot hozott az 1912-es hágai konferencia. Ezt a kongresszust azért hívták össze, hogy megoldják az ópiumfogyasztás okozta súlyos problémákat. A kábítószer-probléma Magyarországon, miként a világban máshol is, nem új keletű probléma. A századfordulótól '45-ig terjedő időszakban is a visszaélés igen jelentős eszköze volt a drog. Az ópiumot illetően világelsők voltunk. Hazánkban ugyanis az elsők között használatos szerek egyike volt a nyers ópium. Majd ezt követően a gyógyszerészeknek sikerült az ópiumból morfiumot előállítani. Ez az eljárás '34-ben 404 kilogramm morfiumot eredményezett - idézőjelben. 1936-ban azután már lehetséges kokaint is előállítani mesterségesen. Egymillió lakosra vetítve a magyar kokainfogyasztás akkor 40 dekával meghaladta az európai átlagot. Érdekes dolog ezt így látni.

Az első világháborút követő anyagi bizonytalanság és a világégés lelki sebei, lelki sokkja elől nagyon sok ember keresett menedéket a kábítószerekben. Ez vezetett Magyarországon is az első kábítószerhullámhoz. A legjellemzőbb szer a kokain és a morfium voltak. A kábítószer-fogyasztás különösen ott jelentkezett tömegesen, ahol megelőzően csak szórványosan fordult elő. A háború végén, a hadsereg bomlásakor a hadianyag széthordásával rengeteg gyógyszer, köztük kábítószer is utcára került. Ezekkel teljesen ellenőrizhetetlen kereskedelmet folytattak. A szocialista rendszer drogpolitikájára jellemző, hogy a hatvanas években és a hetvenes évek első felében kialakult hivatalos álláspont szerint ilyen probléma a fejlett szocialista államokban nem létezik. A kábítószerek csak a hanyatló Nyugatot mételyezik - ez volt az álláspont. Sőt, a téma kutatását 1976-ban be is tiltották. Miután azonban rájöttek, hogy a probléma igenis létezik, függetlenül attól, hogy beszélünk róla vagy sem, a Nyugaton is szokásos megoldást választották: tiltást, üldözést, a kábítószer-élvezők kirekesztését.

A kábítószer-probléma a mennyiségi jellemzők és a drogok területi elterjedése alapján négy korszakra osztható. Az első a hatvanas évek közepétől az évtized végéig tartott, a drogozás ekkor még csak szórványos jelenség volt, és 1969-ben észlelték az első droghalálesetet. A második szakasz a hetvenes évek eleje, amikor hazánkat is elérte a modern kori kábítószerhullám, egyre több közép-, illetve alsó-középosztálybeli fiatal fogyasztott visszaélésszerűen drogot. A harmadik szakasz '73-tól a nyolcvanas évek elejéig tartott, ekkor kezdett vidéken is elterjedni a drogokkal való visszaélés.

Magyarországon már az 1980-as évek közepe táján megjelentek olyan prognózisok, melyek szerint az ország rövidesen kábítószer-tranzitországból célországgá válik, s a kábítószerek fogyasztása rohamosan növekedni fog. A gazdasági-politikai átmenet Magyarországon a kilencvenes években, számos pozitív hatása mellett mélyreható változásokat hozott a kábítószer-visszaélési helyzetben. Rohamosan növekedő számú fiatal kísérletezik a drogokkal, amit különösen a rekreációs drogok elterjedése, a diszkódrogok, a növekvő kínálat és a könnyű hozzáférhetőség könnyít meg. Emellett nem elhanyagolható szempont a probléma növekedésében a munkanélküliség és a depresszió. A kábítószer-probléma ugyanakkor a nyolcvanas években világszerte nagy változásokon esett át, a nemzetközi szervezett bűnözés megerősödése, a pénzmosás, a tőke akkumulálódása a terrorizmussal, az illegális fegyverkereskedelemmel való összefüggések, a szintetikus drogok gyártásának elterjedése ebbe az irányba hatottak.

 

(21.20)

 

Ezek a problémák már nem voltak klasszikus gyógyszer-ellenőrzéssel kezelhetők, hanem komplex megoldást igényeltek.

A rendszerváltás óta hazánk nemzetközi környezetében jelentős változások álltak be, melyek nem hagyták érintetlenül a kábítószeres bűnüldözés területét. Az Európai Unió létrejötte és hazánk csatlakozási szándékának kinyilvánítása, a schengeni egyezmény megkötése jelentősen befolyásolja tevékenységünk irányait. Tőlünk függetlenül olyan nemzetközi szabályok, bűnüldöző szervezetek és információs rendszerek jöttek létre, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül a stratégia megalkotásánál. Az EU-tagságra történő felkészülés keretében ezekre feltétlenül figyelemmel kell lennünk.

A kilencvenes években átrendeződött a drogfogyasztás struktúrája az illegális szerek, a kemény drogok és a kockázatosabb fogyasztási formák irányába. A drogfogyasztást főként 16-19 éves korban kezdik, és az illegális szerek között jelen van a marihuána, a hallucinogének, és stabil növekedést mutat a heroin fogyasztása is.

A kilencvenes évek második felében megjelent és rohamosan elterjedt a rekreációs drogfogyasztás, a diszkókban az Ecstasy és a Speed. Ezeknek a problémáknak a megoldására az Országgyűlés a 96/2000. december 11-i országgyűlési határozatában felkérte a kormányt, hogy a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítsen nemzeti stratégiai programot, és kétévente - első alkalommal az Országgyűlés 2000. évi őszi ülésszakán - tájékoztassa az Országgyűlést a program megvalósulásáról.

A kormány által elkészített nemzeti stratégia egyrészt a társadalom és az állami intézményrendszer szervezeteinek összefogására épít, másrészt számít a helyi közösségek alkotó tagjainak együttműködésére. Külföldi tapasztalat alapján megállapítja, hogy a kábítószer-probléma visszaszorítása csak hosszú időtávlatokban valósítható meg, rövid távra tervezett megoldások nem vezethetnek eredményre. A nemzeti stratégia négy fő célból áll:

1. A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt.

2. Majd a fiatalok részére esélyt kell teremteni, hogy képessé válhassanak a drogok visszautasítására.

3. Segítséget kell nyújtani a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneknek és családoknak.

4. Csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Nagyon fontos célkitűzések ezek, melyekhez az előttem szóló képviselők már hozzáfűzték a maguk mondandóját, ezeket megismételni nem akarom. Mindezen intézkedések megfogalmazására sor kerül a drogstratégiában, melynek célja a kábítószer-visszaélés megelőzése és az ezzel kapcsolatos egészségügyi, gazdasági, társadalmi hátrányok csökkentése. A jelen határozattal együtt benyújtott jelentés tehát a nemzeti stratégiai program megvalósulásának az elmúlt nyolc hónapra vonatkozó teljes körű értékelését végzi el oly módon, hogy az értékelés a stratégiai program felépítésének szerkezetét követi, és az abban foglaltak megvalósulása nyomon követhető.

A jelentés elfogadásának támogatását javasolom, azonban azzal, hogy nyolc hónappal a stratégia elfogadása után a megvalósítás eredményeiről és mélyreható változásairól természetesen még nem állnak, nem is állhatnak rendelkezésre tudományos szintű felmérések és értékelési eredmények, de a lehetőségekhez képest a jelentés mégis igyekszik teljes képet nyújtani az eddig megtett lépésekről, intézkedésekről és eredményekről.

Köszönöm, hogy meghallgattak. A frakció nevében a jelentés elfogadását javaslom a tisztelt képviselő kollégáknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 




Felszólalások:  Előző  141  Következő    Ülésnap adatai