Felszólalás adatai

És így van ez az előttünk lévő Normafa-fejlesztéssel kapcsolatban is. Pár szót én is hadd mondjak a Normafáról, bár itt majdnem minden bizottsági elnök meg államtitkár úr is ezzel kezdte, sőt az ellenzék képviselői is szinte egyhangúlag ezzel kezdték, hogy ez egy hallatlan értékes része Budapestnek. Nyilván az én szívemnek különösen kedves, én mondhatom azt, hogy a legértékesebb, mert elfogult vagyok. Bonyolult rész is: állami tulajdon, önkormányzati tulajdon, magántulajdon, a főváros szinte alig van benne, tehát ezt inkább Horváth Andrásnak mondom, itt nincs szó arról, hogy a fővárostól bármit elvennének. Itt az állam a maga eddigi vagyonkezelésében, Pilisi Parkerdő vagyonkezelésében lévő területet bíz ránk vagyonkezelésre; nem tulajdonba, vagyonkezelésre. A főváros itt nem kap szerepet.

Bonyolult abban a tekintetben is, hogy nagyon sok műemlék van ezen a területen. Itt van például a kerület legrégebbi épülete, a Zerkovitz-major. Azt nem tudom, hogy a fővárosban ez számít-e a legrégebbinek, de a kerületben bizonyosan.

(16.30)

Műemlék a régi síház, maga a Fogaskerekű-pálya is ilyen vonásokkal rendelkezik. Elhagyott laktanya szegélyezi ezt, a fejlesztési területen ott van az egykori Fácán vendéglő, a Hild József tervei alapján épült fogadó, amit a BM kezelt az 50-es évektől. Ma is egy zárt ingatlan. Például azért fontos ez, mert egy hatalmas, betonozott gyakorlótér van a kőfalak mögött, ahol érdemes parkolót kialakítani.

Egy kicsit a múltjáról. A Síszövetség most volt 100 éves, talán a múlt héten tartottak egy konferenciát, éppen a XII. kerületben, de ez nem függ össze a Normafa fejlesztésével, és nagyjából a Normafának köszönheti a szervezett sísport a létét. Én is itt tanultam meg síelni, a pasaréti templom mögött laktunk, és amikor kinéztem a mamám ablakán, akkor láttam, hogy ég-e a lámpa fönt a Normafán. Ha ég, akkor föl lehet menni. Éjszakai világítás volt, a 60-as évek végén, a '70-es évek elején, két sífelvonó, két hóágyú is működött, ez már a 80-as években, két sísánc jött létre. Ezeket aztán lerombolták, a romjai még megvannak a mai Sport hotel mögött. A lámpák csonkjait és a felvonó vastraverzeit is megtalálják.

Ezeket az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, beerdősödtek, elgazosodtak, bokrosodtak. Senki nem tartja fönn a rendet, hogy a síelőket a szánkózóktól, a turistákat a downhillesektől elválassza. Minden héten kapok híreket, panaszos leveleket, azt talán ritkábban, de havonta biztos, hogy itt csináljuk valamit. Nincs vécé, nincs öltöző, nincs orvos, nincs rendőr, nincs közvilágítás fönt. Nem tudunk szemeteseket letenni, nem tudjuk felújítani a sífelvonót. Áldatlan állapotok. De ilyen állapotban is, ilyen magára hagyott állapotban is, igaza van Bernadettnek és Rebekának, ez a főváros egyik legvonzóbb kirándulóterülete. Megszámoltuk, egy májusi hétvégén 15 ezer ember ment föl. Ez a második leglátogatottabb közparkja a fővárosnak; megjegyzem, a Margitsziget után, hogy egy kis gesztust tegyünk az MSZP padsorainak is.

A második. Nem tudnak hol parkolni. Az Edvi Illés úton, az Eötvös úton minden árok letaposva, minden kerítés, a Parkerdő által telepített kerítés kidöntve, mert nincs elegendő parkoló. Egyébként is az lenne a cél, hogy ne a hegy tetején parkoljanak autóval, hanem kötöttpályás közlekedéssel vagy tömegközlekedéssel menjenek föl. Bernadett, a fejlesztés erre kitér. Lehet, hogy a törvény nem, de azok a programok, amiket mi ez ügyben végzünk, idestova hét éve, nyolc éve, azok igen. A Fogaskerekű meghosszabbítása az egykori Moszkva tértől, most Széll Kálmán tértől a Normafáig azt a célt szolgálja, hogy lehetőség szerint tömegközlekedéssel, kötöttpályás közlekedéssel menjenek fel, ne egyéni gépjárművekkel.

Bonyolult dolog az Eötvös úton vagy az Úttörővasút, most nem tudom, mi a korrekt neve (Jelzésre:), Gyermekvasút - bocsánat - nyomvonala mellett végigvinni a Fogaskerekűt. Igazán a másik fele is bonyolult, hogy a Szilágyi Erzsébet fasoron bevigyük a Széll Kálmán térig, hogy a metróval találkozva valóban tömegközlekedési eszközként használhassák. Mert ma inkább turisztikai látványosság, illetve néhány ott lakó, autó nélküli ember eszköze.

A másik cél, hogy ne menjenek föl az autók a hegyre. Azaz lent parkoljanak a Zugligeti úton, a zugligeti iskolával szemben, az átellenben lévő Fácános laktanya előtti betonplaccon, az ott kialakított parkolóban. Illetve a zugligeti iskola mögött egy kis parkoló lenne az alsó állomása a felvonónak. Ez nemcsak sífelvonó, hanem nyári felvonó is, ami módot ad arra, hogy a turistákat, nota bene, kerékpárosokat, futókat is fölvigye, és minél kevesebb autó menjen föl az Eötvös úton a Normafáig. Általában egyébként a hegy aljában szoktak megállni az emberek normális helyen, és nem a hegytetőn. Ezt szeretnénk elérni mi is. Ehhez valóban az kell, hogy ezt az ingatlant például megkapja vagyonkezelésre az önkormányzat.

Kell-e fát kivágni? Mondhatnám azt, hogy nem kell, de ez nem lenne igaz. Mert ha a Fogaskerekű-pályát kijelöljük, az biztos, hogy ott van fa az útjában. De hasonlítsuk össze azt a kárt, amit a kötöttpályás nyomvonal kijelölése kapcsán okozunk, és azt a kárt, amit azzal okozunk, hogy tízezrével engedjük föl az autókat egy téli hétvégén a Normafára. Meggyőződésem, hogy érdemes fát kivágni akkor, ha a tömegközlekedés kialakítását szolgálja. Kvázi közlekedési eszköz a sífelvonó maga is, a fölső részét is természetesen ki kell alakítani. Ez nem új klubház, hanem a meglévő síház, a meglévő főépület.

Az anyagban hallom a szállodák fejlesztését. Én ezzel vitatkoznék. Szerintem ez inkább ilyen gazdaságpolitikai imamalom, hogy fejleszteni kell a gazdaságot, és nyilván azt szállodákkal lehet. A hegyen voltak szállodák, 20 évvel ezelőtt áldozott le a napjuk, amikor megváltozott a turizmus. Ott volt a Sunlight, az Olimpia, a Normafa, az Agro hotel. Ezek közül ma már csak egy működik. Az idegenforgalom megváltozott, ma már nem életképes egy szálloda, ha nem tud egy konferenciát rendezni, tehát nem tud legalább négybusznyi szobát biztosítani, nincs konferenciaterme, vagy nincs fürdője. A hegy önmagában nem elég vonzó. Ezeket a szállodákat ott nem lehet helyreállítani. Lesz belőlük valami nyilván, megtalálják a funkciójukat ezek az épületek. Talán ez a fejlesztés is hozzájárul ahhoz, hogy az Olimpia ne egy ilyen kísértetkastélyként csúfoskodjon az Eötvös út oldalában. Megjegyzem, a Fogaskerekűnek egyébként útjában van, tehát ha mást nem, annyit elérünk, hogy ezt az összedőlőfélben lévő romot, az Olimpia hotelt a Fogaskerekű kialakításánál lebontják legalább.

De szerintem ott komoly szállodaipar nem jön létre. Ez a pálya nem a külföldieknek és nem a turistáknak épül, mert ahhoz kicsi. Hagyományosan ez 1200 méter hosszú és 187 méteres esésű sípálya volt. Ezt az 1200 métert nem tudjuk helyreállítani, mert közben a Harangvölgyben beépültek házak, tehát rövidebb lesz, 1000 méternél valamivel hosszabb. Ez nem egy Dolomitokba vagy Ausztriába való sícentrum, ahol egy hetet el lehet síelni az embernek a gyerekeivel anélkül, hogy halálra unná magát. Ez ezt nem váltja ki. Ez arra jó, hogy az ember a gyerekeit meg tudja tanítani hazai földön síelni biztonságosan és olcsón. És aki akar, az munkaidő után ki tud menni síelni délután. Ott nem fognak egy hétre befizetni meg bérletet vásárolni síturisták, ahogyan Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban sok magyar is teszi. De arra jó, hogy kihasználjuk azt a hallatlan adottságot, amihez hasonló egyébként Oslóban van, hogy a városközponttól 20 percre elérhető egy természet adta sípálya, ami egyébként a Nemzetközi Síszövetség nekünk készített anyaga szerint hóágyúzással az év 150 napjában síelhetővé tehető; hóágyúzás nélkül valóban két vagy két és fél hónap.

A hóágyúban lévő víz valóban tartalmazott vegyszert - ezelőtt harminc évvel. Azóta ezt betiltották. Tehát sem Franciaországban, sem Olaszországban, sem Ausztriában, így Magyarországon sem lehet használni semmilyen vegyszert a vízben. A gyorsan lefolyó víz okozhat eróziós problémákat, ezért kell szakszerűen kialakítani azokat a pályákat, amiket hóágyúznak, hogy ne rohanjon le, és ne vigye el a termőföldet a lejtőről a víz. Előhűteni kell a modern hóágyúvizet és nem vegyszerezni. Az előhűtést szolgálják a víztározók. Nyilván látták ezeket különböző sípályák mentén. Nagy nyíltszíni víztározót itt kialakítani nem lehet. Tilos. Én tiltakoznék a legjobban. Az Eötvös út-Edvi Illés út sarkán lévő, önkormányzati tulajdonban lévő telek, ami ma is parkolóként funkcionál, alkalmas, fizikai elhelyezkedése és mérete alapján alkalmas arra, hogy ott, a parkoló alatt egy fedett, zárt, ezért biztonságos, a látványt nem romboló víztározót kialakítsunk.

Miért kell sarkalatos törvényben szerepelnie ennek? Valóban, ez egy furcsa dolog. Ez egy rém bonyolult törvény egyébként. Megértem, ha sok kétely van. Pont annyira bonyolult ez a jogszabály, mint amennyire bonyolult a magyar építési jog. Egy háló.

(16.40)

Én nagyon nagy megbecsüléssel megemelem a kalapomat az előtt a polgármester előtt, aki egy FSZKT-t vagy KSZT-t 7 vagy 8 hónap alatt átvisz. Az inkább két év. Sőt, volt olyan, hogy a főváros az építésügyi törvény elfogadását követően négy éven keresztül nem módosította a maga szabályait, nem Tarlós főpolgármester idején, hanem az elődje idején, négy éven keresztül nem volt hajlandó a megváltozott törvényhez igazítani a fővárosi szabályokat; nem hajtotta végre a törvényt.

Tehát itt mindenki tud arról, hogy hogyan lehet valamit megakadályozni, elgáncsolni; erről én is tudok mesélni. Valóban, én hét éve próbálkozom az egykori sípályák rekonstrukciójával, helyreállításával, azzal, hogy itt a Jánoshegyi utat csináljuk meg, aszfaltozzuk le, rekortán pálya legyen a szélén, hogy görkorcsolyázni lehessen, legyen hol átöltözni, hogy a játszóterek rendben legyenek, hogy a Libegő ne úgy nézzen ki, mint egy balkáni - nem tudom - buszpályaudvar, hogy a downhillesek ne túrják szét az összes ösvényt és ne riogassák a szerencsétlen turistákat, hanem jelöljünk ki nekik egy pályát, a többi területen viszont tiltsuk a működésüket. Ezt nem voltam képes elérni a terület vagyonkezelőivel, a Pilisi Parkerdővel, a BKV-val. Nagyon bonyolult helyzetben van. És valóban, a kormány segítségét kértem ahhoz, hogy egy gazdája legyen ennek a területnek, amelyik a leginkább érdekelt abban, hogy itt rend legyen, és a szabályokat betartsák.

Nekem más megoldás is megfelelt volna, az állammal, kormánnyal közös intézményt létrehozni, az első javaslat egyébként ez volt. Nem a kormány döntött úgy, hogy nem akar céget, nem akar üzemeltetőt, az önkormányzat - a kormányhatározat szó szerint így szól - hivatali bázisán hozza létre, oldja meg ennek az üzemeltetését. Tehát még önkormányzati céget sem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hozhatunk létre e tekintetben.

Úgy látom, hogy az idő korlátos. Kérjek még egyszer szót, elnök úr?

ELNÖK: Még egy perc...

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Vagy kapok még egy percet...

A pollenterhelésre ígérem, hogy figyelni fogunk.

A csíkos hátú molnár boglárka - én így tanultam, hogy ez a rendes neve, de több néven illetik - valóban egy nagyon fontos szereplője ennek a történetnek. A Kárpát-medencében egyedül a központi régióban él ez a lepke - vagy lepke vagy bogár, de majd Rebeka kijavít... Bogár? (Szabó Rebeka: Lepke.) Lepke. Kárpát-medence, központi régió, Budapest, Budapest északi lejtőn, itt a Normafánál, egészen pontosan a Mátyás király út alatti szakaszon él 327 darab, ennyi egyed maradt a csíkos hátú molnár boglárkából, ezek egy homoki baltacim nevű növény nedvét szívogatják. Ezt ki fogja kerülni a pálya, illetve telepítünk homoki baltacimet északabbra, ami megfelelő élőhely a csíkos hátú molnár boglárkának.

Ezt szolgálja részben a Natura 2000-es hatásvizsgálat, illetve a többi... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Hegedűs Lorántné: A milliárdos beruházásról tessék beszélni!) területet.

Kifogásolta Hegedűs Lorántné, hogy miért nem mutattuk be részleteiben... (Jelzésre:) Köszönöm.

ELNÖK: Képviselő úr!

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, akkor majd próbálok még egyszer szót kérni, és ezekre a kérdésekre kitérni. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.)