Készült: 2021.05.16.06:56:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2009.11.10.),  13-287. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita folytatása és lezárása
Felszólalás ideje 6:57:08


Felszólalások:   9-12   13-287   287-303      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a tegnapi napon az alkotmányügyi bizottság az egyes törvények módosításáról az olcsóbb és átláthatóbb kampányért címmel benyújtott T/11091. számú, Nyitrai Zsolt, Répássy Róbert fideszes képviselők által előterjesztett törvényjavaslatának tárgysorozatba-vételét elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája. A törvényjavaslatot T/10554. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/10554/1526. számon megismerhették.

Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünk szerint a kapcsolódó módosító javaslatokat a mai vita végéig lehet benyújtani. Tegnap az Országgyűlés a törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitájának 8 órás időkeretben történő tárgyalásáról döntött. A napirendi ajánlás tartalmazza ennek felosztását.

Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően - az összefüggéseket figyelembe véve - a benyújtott módosító javaslatokat összevontan, egy vitaszakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel az indítványommal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége ezen javaslatomat elfogadta.

Most megnyitom a részletes vitát a rendelkezésre álló időkeretekben. Először az írásban jelentkezett képviselők felszólalásai következnek; elsőként Buzás Péter képviselő úr, MSZP.

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A költségvetés általános vitájában szóba hoztam, és engedjék meg, hogy most megismételjem azt, hogy én azok közé a parlamenti képviselők közé tartozom, aki hisz a szemének és hisz a fülének.

Arról van szó, hogy ha én azt olvasom a lapokban és azt látom a televízióban, azt hallom a különböző rádiókból, hogy válság van Amerikában, azt hallom, hogy válság van Angliában, Németországban, és ha megélem azt, hogy otthon nálunk az egyik ezerfős cég a létszámát lecsökkenti 650 főre, akkor elhiszem azt, hogy válság van. Hála istennek, ez a cég a létszámát most már visszafejlesztette időközben, neki beindult a termelése. Nemrég beszéltem vele: most éppen elérte a régi létszámot, sőt túl is haladta azt.

Nos, akkor, ha a világon válság van, úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára érthető kell hogy legyen, hogy az minket sem kerülhet el. Ehhez képest akkor, amikor a Magyar Köztársaság kormánya összeállította a költségvetést és beterjesztette a parlament elé, akkor, megmondom őszintén, most, a választás éve előtt számomra is érthető, hogy ez a költségvetés nem választási költségvetés, hanem egy olyan felelősségteljes költségvetés, amely fölvállalja ennek a válságnak a kezelését valamennyiünk érdekében. Úgy gondolom, hogy ez most minden patetizmus nélkül az ország érdeke, és úgy gondolom Makó és térsége országgyűlési képviselőjeként, hogy ez Makónak és Makó térsége lakosságának is az érdeke.

Akkor is a mi érdekünk ez, ha ez a költségvetés nagyon sok helyen visszalép. Akkor is, ha összességében 7,5 százalékkal kevesebb a forrás, mint az elmúlt esztendőben, és akkor is, ha ez minket, önkormányzatokat is ilyen módon ér. Sokan mondták, hogy ez a költségvetés fűnyíróelv szerint csökkenti a tarifákat. Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Hadd mondjam el, hogy ez több ok és több szempont miatt nem igaz. Kettőt szeretnék csak kiemelni most: az egyik a közbiztonság ügye, a másik az "Út a munkához" program.

Kedves Jelenlévők! Ugye, tudjuk valamennyien, hogy a közbiztonságra mintegy 23 milliárddal jut több a következő esztendőben, és az egész közbiztonsági rendszerben ez nagyon kicsi, viszont hadd mondjam el, hogy amit a kormány lehetővé tett már az idén, arra Makó térsége is rácsatlakozott. Igen, mi is pályáztunk a településőri pályázaton, és a három mezőőr mellett, ha minden igaz hat településőr kezdheti el nemsokára munkáját Makó városában.

Hadd hozzam szóba, hogy Makó város közössége úgy döntött, hogy azt a fejlesztési forrást, amit mi évente az uniós pályázatok önerejeként használunk föl, nos, annak a 10 százalékát a helyi közbiztonság javítására, az állampolgárok, a makói lakosok közbiztonságérzetének javítására kívánjuk fordítani. Ennek köszönhetően úgy döntöttünk, hogy bekamerázzuk Makót. 41 kamerát helyezünk el nemsoká ebben a kisvárosban. Emellett különböző előadásokkal, ismeretterjesztéssel szeretnénk segíteni az idősebbeknek, sőt mozgásérzékelő beszerzésében is segítséget adunk. Ha tehát megjelenik a kormányzat segítségével a településőr-háló, emellé Makó hozzáteszi a saját erejét, nekem meggyőződésem, hogy jövő tavasszal érzékelhető változás lesz az emberek közbiztonságérzetében.

De hadd hozzam szóba azt a másik ügyet, ami megint csak cáfolja azt a bizonyos fűnyírólogikát. Hadd hozzam szóba azt, hogy több jut, hála istennek, az "Út a munkához" programra is. Az előbb arról beszéltem, hogy a közbiztonságérzet javítása miért fontos a makói lakosoknak, makói embereknek. Nos, hadd hozzam szóba, hogy Makó környékén van 16 település, de az ország minden kistérségében a kistérségek így épülnek föl, ott is vannak térségközpontvárosok, és vannak ott is községek. Szerintem az ottani községekre is igaz, amit mondok, hogy az "Út a munkához" program lehetőségével, hál istennek, az önkormányzatok nagyon jól tudnak élni.

Úgy látom, hogy a kisebb településeken még nagyobb a siker, mint a nagyobb helyeken. Mert nálunk, hogy 245 ilyen dolgozóval mit kezdünk, azzal nehezebb dicsekedni, bár nekünk is megvannak a magunk eredményei. De azt kell mondanom, hogy a kisebb településeken, ahol 25-30 ottani lakosnak adnak az "Út a munkához" program részeként feladatot, munkát, ott nagyon sok olyan helyi ügy kerül lerendezésre, amelyre korábban nem volt lehetőség.

(8.40)

Kreatív kollégáimnak köszönhetően lehetne sorolni a települések valamennyijét, de most már nemcsak járdaépítésről, a csatorna kitakarításáról hallok, hanem hallom azt, hogy különböző karbantartási, felújítási munkákba is besegítenek ezek az ottani lakosok, festenek, takarítanak s a többi. Úgy gondolom, hogy amikor ez a program útjára indult, nem volt - vagy nehezen volt - remélhető, hogy ennek ekkora lesz a hozadéka.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Igen, ez a költségvetés minket, önkormányzatokat is oly módon érint, hogy kevesebb forrás jut nekünk az elkövetkezendő esztendőben, mint jutott az idei évben. Igen, úgy gondolom, hogy ha a kormányzat odafigyel azokra a részletekre, amelyek az eddig elért eredmények megőrzését jelentik, akkor ezt egy kicsit könnyebb lesz nekünk is tudomásul venni.

Mire gondolok? Arra gondolok, hogy most a részletes vita kapcsán megkérem mind az államtitkár urat, mind pedig a képviselőtársaimat, segítsenek abban, hogy egy olyan értéket, mint a térségi együttműködés, a többcélú kistérségi társulás és ennek részeként jelen lévő, kistelepüléseken helyben hagyott alsó fokú oktatás, nos, ennek az oktatásnak a kistérségi támogatás formájában megjelenő normatívája tudjon megmaradni a következő esztendőben. Erre képviselői módosító indítvány került beadásra, vélhetően bizottságiként folytatja életét ez a bizonyos módosító indítvány. Nos, annak érdekében, hogy Makó térségében a mikrotérségközponthoz ilyen kis bolygóként gravitáló kisebb településeken a helyi oktatás helyben maradhasson, nagyon fontos, hogy ez a normatíva megmaradjon nekünk.

Ugyanúgy hadd mondjam el a kedves jelenlévőknek, hogy fontosnak gondolom azt, ami a dél-alföldi régióban nagyon sok települést érint. Évek óta van egy olyan, a belvízelvezető rendszer rendbetételét célzó program, amelynek eredményeként különböző mértékű sikerekről számolhatunk be azokon a helyeken, ahol a települések a balti alapszint 85 métere alatt vannak. Arról van szó, hogy ha belegondolunk abba, hogy a Tisza, Körös vízgyűjtőjébe Szolnoktól lefelé az ország legmélyebb pontján kapunk egy hirtelen zuhét, egy hirtelen esőzést, akkor a települések központja pillanatok alatt úszik. Kapott Makó is egy 76 milliméteres esőt, az egész város úszott. Ahhoz, hogy ezeket a mostani klímaviszonyok miatti hirtelen zuhatagokat tudja kezelni egy-egy ilyen kisváros, szükséges a belvízelvezető rendszer, a csapadékelvezető rendszer mederelemmel történő burkolata. A különböző évek költségvetésében különböző előirányzatok szerepeltek erre. Most képviselői módosító indítványban útjára indítottuk ismét ezt a feladatot. Kérem tisztelettel az államtitkár urat, a képviselőtársaimat, hogy bizottsági módosítóval teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy ezek a térségközpont-települések, ahol ez az árvíz eltalál bennünket, a későbbiekben se a víz martalékai legyenek.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Hadd mondjam el zárógondolatként hozzászólásomban, hogy a meglévő problémáink, bajaink, megoldandó pénzügyi feladataink mellett legyünk annak is tudatában, hogy jönnek az uniós fejlesztések. Megmondom őszintén, hogy én a költségvetési előkészítő munka felelősségteljességét, szakmaiságát azokban az egyeztetésekben megélem, a képviselői indítványok útjának a figyelemmel kísérése során megélem, és örömmel tölt el az, hogy azt tapasztalom, a szakmaiság eredményeként a lehető legtöbb eredményünket meg tudjuk óvni. Itt most szeretném ráirányítani a kormányzat, a tisztelt államtitkár úr figyelmét arra, hogy ezeknél a fejlesztéseknél nagyon-nagyon fontos az önerő biztosítása.

Igen, a következő esztendőben mintegy ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósul meg ebben az országban, tehát meglesznek, megvannak a bajaink, meglesznek a működési problémáink országosan, Makón, a kisebb településeken, mindenütt; ezzel együtt egy eddig nem tapasztalható óriási fejlesztésnek lehetünk részesei mind a térségközpontokban, mind a kisebb településeken. Például Makó azt éli meg, hogy az eddigiekhez képest öt-hatszoros fejlesztési forrás áll lehetőségre. Ez azt jelenti, hogy öt-hatszoros önerőt kell biztosítani. Most képzeljünk el kisebb településeket, hátrányos helyzetűeket, halmozottan hátrányos helyzetűeket. Nos, az ő esetükben arról van szó, hogy ezeknek az önerőknek a biztosítása itt - még akkor is, ha ez 15-20 százalék - nagyon komoly pénzösszeget igényel.

Tisztelt Parlament! Tisztelt Államtitkár Úr! Abban kérek segítséget, hogy az eddig kiválóan működő EU-s önerőalap, amelynek a mostani költségvetésben úgy alakult a sorsa, hogy a támogatásokban kerül odaítélésre majd ez a bizonyos önerő-kiegészítés, nos, a kettő között van egy szakadék. Ennek a szakadéknak az áthidalására találjunk valami olyan megoldást, hogy a jelenleg folyamatban lévő pályázatok se kerüljenek emiatt meghiúsulásra, vagy a jelenleg folyamatban lévő döntéseknél, amíg ez a bizonyos önerő-korrekció az NFÜ részéről nem történik meg, addig a kormányzati oldalról a támogatás tudjon megmaradni ezeknek a fejlesztéseknek a folyamatossága érdekében.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Ezek azok a motívumok, amelyek miatt én, Makó polgármestere, Csongrád megye 7. számú egyéni választókerületének képviselője korrektnek, szakmailag alaposnak, az ország, ennek részeként Makó érdekeit szolgáló költségvetésnek gondolom ezt a mostani költségvetést, és ez az, ami miatt én a képviselőtársaimmal meg tudom szavazni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A makói polgármester, parlamenti képviselő csodálatos dolgokat mondott magáról a költségvetésről, de azt hiszem, érdemes elemezni egyrészt a költségvetés hatását, másrészt pedig az eddigi lépéseket is. Egyrészt az európai uniós források területén az államtitkár úr aktív, tudom, tegnap este is a vitában eléggé az volt az oktatás, a szakképzés területén. De ha megnézzük az európai uniós forrásokat, egy dolgot tudomásul kell venni: Magyarországon és Magyarországnak az uniós forrásokat nem elsődlegesen az MSZP-frakciónak adják, hanem a tízmillió állampolgárnak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy valóban helyesen történik-e annak az elosztása, valamint annak a hatékonysága.

Azt hiszem, itt a parlamenti vitában, az általános vitában is több alkalommal elmondtuk, és önök is nagyon jól tudják, hogy az elmúlt időszakban rengeteg uniós forrás lett felhasználva, ugyan a kifizetések területén vannak bizonyos hátrányok és olyan lépések, amelyek akadályozzák magát a kifizetést, de számos esetben tapasztalható az, hogy az uniós forrás nem a hatékonyság szemlélete alapján került elosztásra és felhasználásra, hanem adott esetben bizonyos pártpolitikai célokra is. Ezt mondom azért is, hisz Magyarország megítélése a korrupció területén hatalmasat zuhant, és ma már ott tart, hogy olyan országokat tudtunk csak megelőzni, ahol a korrupció teintetében, azt hiszem, világméretben is mindenki számára egyértelmű, ha ezen a területen nem lépünk, abban az esetben Magyarország megítélése sokkal hatékonyabban és sokkal radikálisabban fog zuhanni, mint ahogy idáig.

Nézzük a költségvetés sarokszámait! Ön említi, hogy mekkora uniós forrás fog rendelkezésre állni. Kérdés az, hogy a költségvetés sarokszámaiból ítélve meglesz-e hozzá a megfelelő önerő a költségvetés oldaláról, a másik oldalon pedig ha megvizsgáljuk, hogy az önkormányzatok normatív elvonása milyen mértékű, abban az esetben képesek lesznek-e egyáltalán az önkormányzatok arra, hogy az önerőt tudják biztosítani. Ez egyrészt nemcsak az oktatás területén... - hiszen ebben is számos vita alakult ki, hanem az önkormányzatok normatív biztosítása 70-130 milliárd forintig fog csökkenni. Ebben az esetben főleg a kistelepüléseknél, ott, ahol pár millió forintból gazdálkodik egy kistelepülés, abban az esetben nagyon megkérdőjelezhető egyáltalán az, hogy tudnak-e uniós forrást felhasználni, ha esetleg nincs meg az a tervezett lépéssorozat, amely alapján teljes egészében állami forrásból próbálják meg a kistelepülések számára biztosítani az önerő fedezetét vagy annak a szükségességét.

Tehát én szeretném jelezni, és nagyon sok esetben bántják a kistelepülési önkormányzatokat, számos önkormányzatot tudnék felsorolni önnek Somló környékéről, ott, ahol a polgármesterek, a képviselők nem veszik fel a tiszteletdíjukat. Tehát nem a kistelepülésekkel van a probléma. Ha megnézzük, a 3165 településből általában kétezer környékén mozog a kistelepülések száma, ott, ahol a normatíva csökkent, és az önkormányzatok esetében radikális és adott esetben csőd közeli állapotba hozza magukat az önkormányzatokat. Hiszen ha az önhikit megnézzük ebben az évben is, 1600 település környékén mozog az önhiki szükségességének a beadványa. Tudja egyáltalán biztosítani a költségvetés magára az önhikire vonatkozó forrásbiztosítást?

(8.50)

Még azt sem tudja biztosítani, nemhogy az önerőt a kistelepülésnek az uniós források esetében oda tudja adni.

A másik ilyen dolog a hazai vállalkozások támogatása. Nagyon fontos, ha az államtitkár úr is őszintén kirakja a lapokat, és a Pénzügyminisztérium is őszintén kirakja a lapokat, meg lehet nézni, hogy a munkanélküliség radikális emelkedése miből adódott. Hisz nagyon jól tudjuk, hogy a hazai piacon a hazai vállalkozások foglalkoztatják a foglalkoztatottak kétharmadát, a multinacionális cégek adják a többit. Ugyan a gazdasági növekedés vagy adott esetben az export-import területén ez a tendencia megfordul, de pontosan a hazai kis-, középvállalkozások sanyarú helyzete, a támogatási forrásokhoz való hozzá nem jutás, a banki rendszernek a jelenlegi viszonya miatt tulajdonképpen a hazai vállalkozások egyre nehezebben vesznek fel hiteleket. Sőt mi több, ha a gazdasági növekedésben és a belső piacban nem tudunk egy élénkítést végrehajtani, úgy abban az esetben hazai vállalkozások tömkelege fog még a következő időszakban tönkremenni.

Emlékezzenek vissza rá, 2008 október-novemberében volt egy parlamenti vita, és én akkor már jeleztem és elmondtam, hogy a következő időszakban minimum, legalább 30 és 100 ezer munkahely fog megszűnni. Meg is történt, és sajnos ez a továbbiakban és 2010-re is így fog vonatkozni. Tehát elsődlegesen egy hazai élénkítést kellene mindenképpen csinálni, a vállalkozások támogatása kellene, és valóban a munkahelyteremtésre kellene koncentrálni. "Út a munkához" - azt hiszem, az elmúlt időszakban, az elmúlt pár hétben, ugye, képviselőtársam, kielemeztük, és számos munkaügyi törvénnyel kapcsolatos módosítás történt, meg kielemeztük; nem megoldás. Nem megoldás - hazai vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés támogatása, és valóban az uniós források azon része fontos, amely kimondottan a hazai vállalkozásokat tudja helyzetbe hozni és megerősíteni; itt értem az agrárterületet, mert sajnos lassan már nem lesz termékünk, amit exportálni tudnánk agrárterületen, hisz minden szép lassan be fog dőlni. Tehát ha nem tudunk egy élénkítést csinálni, akkor lehet egy főteret viacolorozni, ha az állampolgárok döntő többsége pedig a szegénységi küszöb közelében él.

Ugyanilyen a költségvetésnek az a része, amely a fogyatékosok helyzetén ront, a megváltozott munkaképességűek helyzetén ront. A fogyatékosok közé sorolom a siketeket, vakokat, gyengén látókat és egyéb más területet is. Nézzük meg, hogy ezen a területen milyen radikális csökkentést hajt végre maga a költségvetés! Egyszerűen kilátástalan helyzetbe kerülnek ezek az állampolgárok. A másik ilyen dolog a megváltozott munkaképességűek helyzete. 2007-2008 környékén Magyarországon a foglalkoztatottak száma olyan 14-15 százalék környékén mozgott. Hol tartunk most, 2009-ben? 8 százalék? Hol fog a költségvetés, ezen költségvetési számok után a következő évi megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása tartani? Nem fogja elérni a 4 százalékot. Sorra dőlnek be azok a cégek, amelyek a megváltozott munkaképességű rendszerbe illeszkedtek be, és ráadásul még a minősítést is megcsinálták, mert a forráselosztás területén egyre radikálisabb megszorítás éri őket, és innentől fogva sorra szűnnek meg ezek a munkahelyek. Ezek mögött családok állnak, és ha megnézzük a megváltozott munkaképességűek javadalmazását, ugye, 30 és 50 ezer forint környékén mozog; ha megnézzük azt, hogy ma Magyarországon megközelítőleg 650 ezer nyugdíjas él megközelítőleg 60 ezer forintból, képviselőtársaim, tessék leszállni a földre. Egyszerűen képtelenség az állampolgárok részéről a közüzemi díjak kifizetése, majd pedig a megélés biztosítása, mondjuk, 60 ezer forintból vagy 32 ezer forintból a megváltozott munkaképességűek esetében.

De lehetne tovább sorolni, képviselőtársaim. Ahogy elmondtam, a kutatás-fejlesztés területén; most a Tudományos Akadémián zajlott, és ha jól tudom, még mindig zajlik az a nemzetközi konferencia, amelyre a világ minden részéből idejöttek. Tehát pont egy válságos időszakban kellene egy országnak elsődlegesen az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre óriási forrásokat fordítani annak érdekében, hogy ha a gazdasági válság időszaka megszűnik, akkor legalább olyan fejlett és fejlesztett technológiával tudjunk kiállni a világ elé, amelyre van kereslet. Mert a mai viszonyok között, ha nem biztosítjuk a vállalkozások életképességét, nem fordítunk a kutatás-fejlesztésre, a másik oldalon nő a munkanélküliség, tehát egyre több ember esik ki a termelésből, onnantól fogva, ha vége a válságnak, tessék nekem megmondani, hogy milyen új termékkel fogunk egyáltalán a piacon megjelenni. Versenyképesek leszünk egyáltalán utána? Vannak célok, vannak víziók, vannak stratégiák? Ezek mögött abszolút nincs semmiféle stratégia, és nyugodtan mondhatom, hogy ez a költségvetés egy IMF által kívánt, egy túlélés költségvetése, amely megpróbálja színessé tenni azzal, hogy bizonyos módosító indítványokat az MSZP-s padsorokból befogad, az ellenzéki módosítókból pedig az 1400-ból összevissza egyet fogad el. Ez korrekt tárgyalási viszony? Ugye, nem az.

Képviselőtársaim, egyetlenegy példát szeretnék elmondani. Beszéltem egy érsebésszel. Tudják, mi a döbbenetes az egészségügy területén, de itt lehetne beszélni a cukrosokról, a gyerekkori cukorbetegségről, lehetne beszélni nyugodtan a rákosokról, a rákos betegségfajtákról, de döbbenet a számomra az, hogy egy érsebészeti műtétre kevesebb forrást biztosít maga a forrás, mint egy amputációra. Tudja, mi ez? Döbbenet! Döbbenet, amikor arra ösztökélik adott esetben az orvosokat, hogy ne érsebészeti eljárást hajtsanak végre, mert az túlságosan drága lenne, hanem egy amputációval oldják meg. Viszont azt soha senki nem számolta ki, hogy egy amputáció után, mondjuk, a későbbi egészségügyi ellátásra vagy egyéb járulékos eszközökre az amputált láb vagy kéz esetében, vagy egyéb más szerv esetében milyen esetleges későbbi forrást kell hogy biztosítson maga az egészségügyi tárca.

Szóval, őszintén megmondom, nekem is voltak benn módosító indítványaim Somló és térségére, Devecserre, a 8-as útra, a Széki tóra, Somlóvásárhely iskolájára. Tatai-Tóth Andrásnak elmondtam már több alkalommal: 1730-ban épült az iskola, 105 százalékon működik, 40 százalékban cigány gyerekek, tanulók veszik igénybe magát az intézményt, öt településről járnak oda, és nincs tornatermük. Mellette meg biztosítunk forrásokat olyan iskoláknak, amelyek pár évvel ezelőtt épültek, újnak és korszerűnek mondhatók, és akkor egy aulát építünk, mert ugye, luxus is kell valahol egy intézménybe. Nem arra van szükség. Arra van szükség, hogy a kistelepüléseken, ahol az integrációt a kormány rákényszerítette a kistelepülésekre, ott legalább olyan viszonyok között tudjanak a tanulók és a diákok élni, mint adott esetben egy nagyvárosi területen.

Egy másik ilyen dolog a közlekedés kérdése. Képviselőtársaim, több alkalommal elmondtam, ezelőtt két évvel elmondtam már itt a parlamentben, van olyan település, ahova, ha a délutános műszakra elmennek a dolgozók, este már nem tudnak hazaérni, mert a busz csak azon településen végzi vagy fejezi be a tevékenységét, ahol utána majd öt kilométert az erdőn keresztül kell az embereknek gyalog hazaérniük.

Ez, nyugodtan mondhatom, Nagyalásony, Dabrony környéke, tehát lehetne számos települést mondani, én is fel tudnék sorolni Somló környékéről, de látom azt, hogy válságos helyzetbe kerülnek így a települések ezzel a költségvetéssel.

Ugye, itt beszélnek az autópálya-építésről. Szocialista képviselőtől hallottam nemrég egy tévévitában, hogy háromszoros áron hajtottuk végre a beruházásokat. Tessék megnézni, Lengyelországban ugyanezen időszak alatt ezer kilométer autópálya épült. Lengyelországban a gazdasági növekedés olyan 1,3 százalék lesz. Hogy csinálták? Megvizsgáltuk? A lengyel agrárterületen, ezt Orosz Sándor is nagyon jól tudja, hogy milyen hatékonyan lobbiznak az Európai Unión belül, kegyetlen keményen. Tehát mit csinálunk mi? Ezért mondtam azt, hogy ennek a költségvetésnek sem céljai, sem víziója, sem stratégiája nincs, egyfajta túlélésre rendezkedett be, és innentől fogva ilyen fűnyíróelvszerűen tulajdonképpen radikálisan mindenkivel szembehelyezkedik, és az állampolgárok helyzete romlik, hárommillió állampolgár legalább a létminimum környékén él a jelen viszonyok között, és nagy kérdés az, hogy egyáltalán a téli időszakban mi lesz. Kérdés, hogy milyen tél fog ránk nézni majd, lesz-e mínusz 20-25 fok?

Amikor arról beszélünk, hogy lakásfelújítás, tessék nekem megmondani, itt a távfűtés kérdése, az 5 százalékos áfa, Orosz Sándor is nagyon jól tudja, és mindannyian harcoltunk azért, hogy az energiahordozók területén legalább az 5 százalékos áfa minden állampolgárt elérjen. De annak a kistelepülésen élő 78 vagy 80 éves nyugdíjasnak, akinek a háza ezelőtt 150 évvel épült, annak azt nem kell fűteni? Azt is kell fűteni. A fa ára mennyire fölment? Ugye, mindannyian nagyon jól tudjuk. A szén ára mennyire fölment? Tudnak-e vásárolni egyáltalán fát vagy a szenet? Vagy ki tudják-e fizetni a gázszámlájukat? Arra nem gondol senki?

(9.00)

Tehát azért is mondom, ezt a költségvetést így nem lehet támogatni. Jelzem most is, hogy jómagam is legalább tíz módosító indítványt újra be fogok nyújtani, főleg a kistelepülések érdekében, ahogy mondtam Tatai-Tóth Andrásnak is már több alkalommal, Somlóvásárhely, Devecser környéke, csatornázás, ezek mozdítják előre tulajdonképpen a jólét alapjainak a lerakását egy válságos időszakban, nem pedig milliárdoknak a fölösleges elszórása.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Megkérem képviselőtársaimat, hogy a részletes vitának megfelelően minél több konkrétumot mondjanak, és a módosító indítványokhoz kapcsolódóan szólaljanak fel, hisz az általános vita nem tárgya a mai napunknak.

Most kétperces hozzászólásokra adok lehetőséget. Megadom a szót Buzás Péter képviselő úrnak, MSZP.

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Kedves Képviselőtársam! Én otthon, amikor be szoktam számolni arról, hogy a parlamentben milyen munka folyik, akkor az ilyen típusú hozzászólások kapcsán szoktam azt mondani, hogy nem biztos, hogy méltó a Ház falai közé, és egyet tudok tenni, hogy én nem ezt teszem. Tehát engedje meg, hogy két percben ezen túlmenően - mivel én képviselőtársamhoz hasonlóan nem vagyok polihisztor - csak amihez értek, ahhoz mondjak egypár gondolatot, ez az önkormányzatiság, kistelepülés, annak fejlesztése, szociális része.

Nyitásként azért annyit hadd mondjak, hogy én emlékszem arra, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök úr talán fél évvel ezelőtt mondta, hogy az Unión belül harmadikak vagyunk az uniós források odaítélésében és a csatlakozó tíz ország közül pedig az elsők. Még akkor is, ha nagyon kevés az a pályázat, amiben eddig eredményt tudtunk elérni, még akkor is, ha nagyon lassú ütemben haladnak ezek a pályázatok, azt kell mondanom, hogy hála istennek, vannak, hála istennek, haladnak...

Kistelepülés, pályázat. Kedves Képviselőtársam! Makó és térsége 50 ezer ember, 17 önkormányzat. Nagyon sok kistelepülés is nyert, és eddig még egyetlenegy pályázat sem került visszaadásra azért, mert nem tudták fizetni az önerőt. Hadd segítsek abban, lehet, hogy nem tudja képviselőtársam, amit én szóba hoztam itt befejező gondolatmenetként, hogy az EU-s önerőalapnak pont az a lényege, hogy ha egy kistelepülés nyer iskolafejlesztésre, és hála istennek, a mi térségünkben nyert több település iskolafejlesztésre, oda fizetni kell 10 százalék önerőt, az EU-s önerőalap abból 5 százalékot megad. Ez annyit jelent, hogy 5 százalékért lehet egy iskolafelújítást csinálni. Hadd tegyem hozzá, hogy például a térség egyik településén, Magyarcsanádon korábban adtak át 60 millióért olyan óvodát, amibe az ottani településnek, mivel hátrányos helyzetű kistérségben hátrányos helyzetű település, összesen 1 százalék önerőt kellett adni.

Ami pedig a szociális állapotot illeti, higgye el, hogy a polgármester kollégáinak is van lelke, az apparátusnak is, és odafigyelünk arra, hogy tudjanak tüzelni az idősek.

Köszönöm.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ékes képviselő úr negyedórán keresztül sorolta, hogy milyen problémákat lát ő, és mi mindent kellene úgymond a költségvetés kapcsán ennek a kormánynak kezelnie. Úgy beszélt erről negyedórán keresztül, mintha csak döntés kérdése lenne, döntés és jó szándék kérdése lenne a kormánypárti képviselők részéről, hogy mindaz, amit elmondott, megvalósulhasson, azaz oda kelljen pakolni úgymond a pénzeket, és képviselő úr egyetlenegy szót nem ejtett arról, hogy egyébként az a gazdasági visszaesés, aminek eredményeként a költségvetés bevételei legalább 6, de esetleg 7 százalékkal is csökkennek ebben az évben és a jövő évben, ezeket a forrásokat honnan gondolja előteremteni, minek a rovására gondolja megvalósítani ezeket a fejlesztéseket, amiről ön is beszélt többek között.

Azt az illúziót kelti a magyar állampolgárokban, mintha itt a kormánypárti padsorokban csak olyan képviselők ülnének, akik arra rendezkedtek be, hogy sanyargassák a magyar népet és mindenféle megvonásokat eszközöljenek, holott ismert, hogy valamennyi ország, európai uniós tagállam elszenvedi a gazdasági válság összes következményeit. Némely országok, amelyeket önök néhány évvel ezelőtt még előttünk emlegettek, most e tekintetben is mögöttünk járnak, nagyobb a visszaesés náluk, mint nálunk Magyarországon, ennek ellenére ezt az illúziót keltik a magyar társadalomban.

Képviselő úr, ez mérhetetlen felelőtlenség és inkorrektség az önök részéről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Örülök annak, hogy ekkora vitát vált ki a hozzászólásom. Kedves Kovács Tibor Képviselőtársam! Megállhatunk egy pillanatra? 2008-ban, amikor volt a gazdasági csúcs, azt hiszem, mindannyian visszaemlékezünk rá, milyen hatalmas vehemenciával fogalmazta meg akkor a gazdasági csúcson a volt miniszterelnök azt a lépéssorozatot, amelyet ennek az országnak meg kellene tennie. Abban szerepelt egyfajta radikálisabb adócsökkentés, szerepelt az is, hogy a gazdasági versenyterületen egyfajta tisztaság legyen - itt a korrupciót értem. Ön is nagyon jól tudja, és mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy micsoda hatalmas méreteket ölt a korrupció, és ma már az elemzők is - nemcsak a hazai, hanem külföldi elemzők is - úgy fogalmaznak, hogy sajnos a kormányt és a parlamentet is elérte maga a korrupció.

Megnéztük-e, megvizsgáltuk-e egyáltalán - ezt több alkalommal elmondtam -, hogy az uniós források területén valóban annyiba kell hogy kerüljön az a beruházás, mint amennyibe került? Most robbant ki a múlt héten az agrárterületen a himbilimbi - elnézést, hogy így fejezem ki magam -, a 467 millió forint kifizetése. Van korrupció? Vannak olyan beruházások, amelyeknek egyszerűen az összegeit is meg lehet kérdőjelezni? Számtalan ilyen van, képviselőtársam. A másik oldalon pedig, ha vizsgáljuk, és pont a lengyel kérdést vizsgáljuk meg, Lengyelországban adócsökkentést hajtottak végre, hihetetlen mértékben próbálták meg azokat a fejlesztési vonalakat kialakítani, ami alapján egy válságos időszak után sokkal könnyebben fog talpra állni egy lengyel gazdaság, mint a magyar gazdaság.

Tehát azt hiszem, sokkal több energiát kellett volna fektetni a tisztaságra, kevesebb olyan programot kellett volna beiktatni, "száz lépés" meg egyéb ilyen programokat, amivel egy illúziót adtunk az állampolgároknak, és az égadta világon belőle nem valósult meg semmi. Tehát azt hiszem, észre kellene térni, fogalmazzunk így, és a költségvetésben is olyan formában kellene kialakítani ezeket a dolgokat, amelyek valóban hatékonnyá teszik a magyar gazdaságot. A kutatás-fejlesztés területén tessék megnézni, hol tartunk!

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az adócsökkentés, amiről önök beszéltek, azt jelenti, hogy kevesebb bevétele származik a költségvetésnek, legalábbis hosszú éveken keresztül, előre nem prognosztizálható módon csökken a költségvetés bevétele. A költségvetés bevételeiből ezáltal kevesebb forrás áll rendelkezésre, hogy a különböző programokra, a különböző célokra a költségvetésből fordítani lehessen.

Ön arra hivatkozik, mintha a környező országok vagy az európai uniós tagállamok többsége valamiféle adócsökkentést és jelentős adócsökkentést hajtott volna végre az elmúlt időszakban. Ez nem igaz, tisztelt képviselő úr. Az viszont igaz, hogy még a válság közepette is a lehetőségekhez képest a magyar parlament már a nyári ülésszak előtt elfogadta azt az adócsökkentési programot, amely egyrészt jelentős személyijövedelemadó-csökkentést jelent a következő évekre, de már erre az évre is, tisztelt képviselő úr, a lehetőségekhez mérten a személyijövedelemadó-kategóriában, és a társasági terhek tekintetében pedig az egészségügyi hozzájárulás és egyéb más, a tételes egészségügyi járulék eltüntetésével jelentősen csökkennek a jövő évben a gazdasági társaságok terhei.

Tehát a dolgot úgy beállítani, mintha ez a kormány a lehetőségek mérlegelésével ne tenne meg mindent annak érdekében, hogy fölkészüljön a gazdaság a válság utáni időszakra, és előnyösebb helyzetben legyünk, mint más környező országok, ahol az államadósság és a költségvetési hiány jelentős mértékben nőtt az elmúlt időszakban, egyszerűen ez megint csak olyan tétel, amivel félrevezetik az embereket, tisztelt képviselő úr.

ELNÖK: Most megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP.

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az újból megnyitott részletes vitánál tartunk, mondandómat igyekszem ennek szabályaihoz igazítani, és kétirányú lesz.

(9.10)

Egyrészt szeretnék beszélni a benyújtott indítványokról, többről, az ezekből levonható következtetésekről, és természetesen szeretnék szólni konkrét indítványról is, nevesen az általam beterjesztett 1466-os irományszámúról.

Ami az elsőt illeti, többször elhangzott a mai napi vita kapcsán is, hogy túlélés. Igen, azt gondolom, hogy amikor válság van, akkor egész egyszerűen lehet úgy csinálni, mintha nem volna, de ha valaki úgy csinál, mintha nem volna és nem éli túl, akkor annak aztán már esélye sincs semmi további lépésre. Magyarán szólva, olyan költségvetés-tervezési, költségvetés-elfogadási időszakban élünk, amikor úgy általában is úgy van, hogy a környezetre figyelni kell, de ilyenkor, amikor válság van, még inkább, a válság kezelésének imperatívuszát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha tetszik tehát, ha valaki azt mondja, hogy ez a túlélés költségvetése és ezt biztosítja, ha ezt ellenzéki fogalmazza is meg, nyilván más a célja, de szerintem igaza van, igen, túl fogjuk élni ezt a válságot, éppen merthogy lesz egy normális költségvetésünk. És a túlélés nem egyenlő a fűnyíróelv érvényesítésével.

És itt jön a módosító indítványok kérdése. Elosztani, azt hiszem, ezt a legegyszerűbb háziasszony is pontosan tudja, miért lenne - hogy mondjam - ostobább a parlament, mint a háziasszonyok, ha egyszer a kamrában ennyi van (Kezével mutatja.), a pénztárcában ennyi van (Kezével mutatja.), akkor abból lehet a feladatokra kiosztani. És ez nem változik akkor sem, különösen most, amikor már az újból megnyitott részletes vitáról van szó, amikor már úgy látszanak is a keretek, tehát látszik a nagy torta, és ezen belül az egyes tortaszeleteknek a nagyságrendje is.

És Ékes úr is most megerősítette - és biztos vagyok benne, hogy ez lesz a továbbiakban is a helyzet -, hogy meg kívánják ismételni mindazokat az indítványokat, amelyek az első szakaszban már leszavazásra kerültek. Miből, képviselő úr? És miből, képviselőtársaim?

A Költségvetési Tanács praktikusan közgazdasági nonszensznek nevezte azokat a bevétellel kapcsolatos elképzeléseket, amelyekről önök időnként számot adnak. Ezzel szemben, amit a kiadásoknál, tehát a módosító indítványok kapcsán már láttunk, az a következő volt. A nem létező tortákat mutatósan fölszeletelték. Azért fogalmaztak tortákként, merthogy ugyanarra a forrásra többszörös nagyságrendű indítványt nyújtottak be. Persze, lehet azt mondani, hogy ki-ki képviselőnként benyújtotta, és nem kötelessége az összegészre tekintettel lenni. De fölhívom mindenkinek a szíves figyelmét arra, hogy tökéletes frakciófegyelemmel az egymásnak is ellentmondó indítványokat önök sorra-rendre mind megszavazták, a teljes frakciójuk megszavazta. Működött tehát az önök által mindig pejoratíven emlegetett frakciófegyelem. Azt gondolom, hogy ez nem más, mint fegyelem a felelőtlenkedésben. Azt gondolom, hogy ennél valamivel korrektebb és felelősségteljesebb magatartásra van szükség.

De hogy néhány fontos, egyedi ügyről is szóljak: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, miközben hallottuk, a környezetvédelmi bizottság nyújtott is be egy módosító indítványt, amivel például az árvízvédelmi főművekre szolgáló költségek, költséglehetőségek emelését célozta, ezzel párhuzamosan és ezzel homlokegyenest ellenkezőleg önök öt olyan indítványt is nyújtottak be - és ezek szerint meg is kívánják ismételni -, ami a KvVM-nek nemhogy adna, hanem még további pénzeket is elvenne. Megjegyzem, az árvízvédelmi művekre fordítható felújítási költségek valóban kevésnek tűnnek, ezért a tárca pénzeszközei, keretei között én magam is fontosnak tartanám, ha erről még egy újabb indítványt meg tudnánk fogalmazni.

Amit viszont már benyújtottam, az az 1466-os irományalszámú indítvány. Ez, lehet azt mondani, hogy tulajdonképpen szövegpontosítás. Szövegpontosítás, és nem úgy általában, hanem egy fontos életterületről, a halászatról szól. Nevesen 2008 végén, 2008 szeptemberében egészen precízen, elfogadta az Európai Unió a magyar nemzeti halászati stratégiát, és ezt követően a halászati operatív programot, amelynek a legfontosabb számadatait ez a költségvetési törvényjavaslat tartalmazta. Azért mondom, hogy szövegpontosítás az indítványom, merthogy a törvényjavaslat eredeti szövegében megjelent pontatlanságokat igyekszem kiigazítani, és örömmel vettem, hogy ezt a törekvésemet egyébként a kormány támogatja.

De miről is van itt tulajdonképpen szó? Egészséges táplálkozásról és a környezet, a természet védelméről. Az ebben közreműködő halászati, halgazdálkodási szereplők lehetőségeit tartalmazza a halászati operatív program. Néhány érdekességet engedjenek meg: 1938-ban, miközben még a XIX. században annyi halat ettek, hogy állítólag az uradalmakban fölszólították - hogy mondjam - a konyháért felelősséget viselőket, hogy kevesebb halat szolgáljanak föl, mert már undorodnak a cselédek is, akik ott esznek, ehhez képest a második világháború előtt már csak fél kiló volt Magyarországon a halfogyasztás. Ez döntően és elsősorban annak volt köszönhető, hogy más szempontból helyes árvízvédelmi és folyószabályozási beavatkozások történtek, ma már tudjuk, hogy nem teljesen végiggondoltan.

1950-ben ez a halfogyasztás egy kiló volt, '97-ben 2,7 kiló egy főre, 2008-ban 4 kiló, és a nemzeti halászati stratégiában és halászati operatív programban ennek 6 kilóra emelését céloztuk meg, egy olyan gazdálkodás, olyan árualap biztosítását céloztuk meg, ami a 6 kilós fogyasztást is lehetővé tenne. Ennek a feltételeit, beruházási, rekonstrukciós és marketingfeltételeit tartalmazza az indítványommal már precíz tartalmú költségvetési törvény.

El kell azonban azt mondani, hogy ez önmagában mindössze egy, nem elhanyagolható forrás. Rendezetlennek tűnik még - és nem a költségvetési törvényhez tartozik - a vizes élőhelyek fenntartása érdekében végzett szolgáltató tevékenysége az extenzív halgazdálkodásnak. Remélem, és reméli az ágazat egésze is, hogy e tekintetben sikerre vezet majd a kormánynak az a törekvése, hogy eredeti szándékának megfelelően az Új Magyarország vidékfejlesztési programból biztosítja az ehhez szükséges pénzeket.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Remélem, hogy nagy felelősséggel és a kormány sikeres válságkezelését támogatóan egy elfogadott költségvetéssel tudjuk zárni a mostani részletes vitát. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Én magam is részben módosító indítványokhoz kívánok hozzászólni, részben azért szeretnék egy kis összefoglalót is mondani, hiszen a parlament túl van a módosítók szavazásának az első körén, és érdemes egy kicsit értékelni, hogy milyen változások is történtek a beterjesztett anyaghoz képest.

Elöljáróban azért hadd jegyezzem meg, talán a parlamenti ülésünket követők kevésbé tudják azt, hogy olyan időkeretben tárgyalunk erről a költségvetésről a mai napon, amikor az MSZP-nek és a költségvetést megszavazó SZDSZ-nek jóval több ideje van, mint az összes többi felszólalónak együttvéve. Ez a házszabályi furcsaságunk vagy a házbizottság megállapodása, vagy nem megállapodása alapján született furcsaság. Javasolom csak azoknak a figyelmébe, akik majd hiányolni fogják már a délután folyamán az ellenzéki hozzászólásokat. (Keller László közbeszól.)

(9.20)

Hadd kezdjem azzal, tisztelt Keller László, itt a közbekiáltása után, hogy ez a kormány úgy adta be, úgy készítette elő ezt a költségvetést, emlékezzünk vissza, nem volt olyan régen, hogy magával a válsággal sem volt tisztában. Amikor 2008 őszén a válság első komolyabb, érezhető jelei megjelentek, akkor a kormány gazdaságpolitikával foglalkozó államtitkárai, miniszterei, sőt maga a miniszterelnök is arról beszélt, hogy nincs is válság, az ellenzék csak riogat, a válság apostolai vagyunk, hangzott el az akkori miniszterelnöktől, Gyurcsány Ferenctől. És Gyurcsány Ferenc akkori gazdasági minisztere, Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy a magyar lakosság nagy része ezt a válságot alapvetően majd csak a tévén keresztül fogja megtapasztalni.

Nos, tisztelt képviselőtársak, nem a tévén keresztül tapasztaljuk ezt a válságot, benne vagyunk nyakig, és éppen amiatt, mert önök késlekedve ismerték fel ezt a válságot, később reagáltak rá, ez a válság sokkal mélyebb és sokkal hosszabb lesz Magyarországon, mint a környező országokban. Persze, azt is hozzá kell tennem, hogy ennek oka nemcsak az önök késlekedése, hanem az is, hogy az elmúlt években Magyarországon már jelentős gazdasági visszaesés volt, miközben a környező országok 6-8, sőt volt, amelyik 10 százalékos növekedést is elért. A magyar gazdaság pedig még azt az ütemet sem tudta teljesíteni, amivel a nyugat-európai országok növekedtek a konjunktúra időszakában. Tehát igen, a magyar válság már 4-5 éve itt van velünk, az önök gazdaságpolitikájának köszönhetően, és erre jött rá az a világgazdasági válság, ami a magyar lakosságot, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érinti.

Így került sor ennek a költségvetésnek az előkészítésére. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, mert ebből a szempontból folytonosságot látunk, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon, a gazdaságpolitika szempontjából szinte teljesen mindegy, ugyanazokkal az eszközökkel élnek, ugyanazokat a gazdaságpolitikai eszközöket használják. Sőt, azt kell mondanom, hogy még a sikerpropaganda is ugyanaz. Hiszen Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy nagy a jólét, és az ő akkori egyik minisztere hirdetést adatott fel arról, hogy irigyel bennünket Németország, Franciaország, Spanyolország, most pedig már Bajnai Gordontól és a pénzügyminiszter úrtól, akit elég ritkán láthattunk itt a költségvetési vita során, arról hallhattunk, hogy túl vagyunk a nehezén, már jövünk kifelé. Sőt, most már arról is hallhattunk, hogy Csehország és Lengyelország fog bennünket hamarosan irigyelni, annyira jók a makrogazdasági számaink.

Ez a költségvetés sem arról szól, hogy olyan túlságosan jól állnánk. Ha valaki megnézi a deficitmutatónkat, az államadósság mértékét, ha megnézi azt, hogy a magyar államadósság finanszírozásához milyen külső segítség kellett az országnak, hogy miért is kellett nekünk először az IMF-hez fordulni azért, hogy az ország ne menjen csődbe, ne omoljon össze, akkor jól látható, hogy itt nagyon súlyos problémák vannak, amiket nem lehet egy-két hónap alatt orvosolni. Ezek a számok itt vannak még velünk, nem is egészen értjük, hogy miről beszél a kormány, amikor megint elkezdte a sikerpropagandát. Amikor nem tudjuk a számokat magyarázni, akkor jön a kozmetikázás, a trükkök időszaka. Mintha ez térne most megint vissza. Említettem már a tegnapi nap folyamán államtitkár úrnak, nem mondok neki újat ezzel, hogy furcsa módon most is a választások előtt kerül sor a bruttó hazai termék számításának módszertani változtatására a KSH-ban. Érdekes módon a KSH elnöke gyorsan nyugdíjba is megy, és egy új személyt neveznek ki elnöknek.

Furcsa módon találkoznak ezek az események azzal, hogy közben a 2008-ra vonatkozó bruttó hazai termék összege vagy mértéke is változott. Ahogy említettem is, hirtelen 3,4-ről 3,8 százalékra növekedett a tavalyi hiány; 0,1-0,2 százalékos eltérés persze belefér a rendszerbe, de 0,4 százalékos? Az történik most is, mint amit 2005-2006-ban megtapasztaltunk, elkezdenek visszafelé könyvelni bizonyos tételeket, amit nem tudnak eltüntetni ebben az évben, azt vagy előre, a jövőre tolják ki, 2010-2011-re, vagy pedig, ha van rá mód, akkor visszafelé, a zárszámadási törvény kapcsán. Ez történt most is. Ezért mondjuk azt, hogy persze lehet trükközni, lehet kozmetikázni a számokat, csak ne gondoljuk azt, hogy ezt a ránk figyelő IMF, Európai Unió vagy a Világbank szakemberei nem veszik észre. Ahogy mi észrevettük ezeket a számokat, ezeket az információkat nyilván ők is megkapják.

A másik ilyen dolog, amiben már hosszú vitánk van, hogy vajon sikeres-e az a gazdaságpolitika, ahol nő a munkanélküliség, ahol az egy évvel korábbi állapothoz képest 150 ezer emberrel többnek nincs munkája. Államtitkár úr itt is menteni akarja a menthetőt, és arról beszél nekünk, hogy kérem szépen, 2001-ben, 2002-ben sem dolgoztak többen Magyarországon, mint most. Hát, államtitkár úr, ön a KSH-ban is dolgozott egy ideig, nagyon jól tudja, hogy milyen módszertan alapján történik a KSH-ban a munkanélküliség regisztrációja. Azonos időszakhoz érdemes azonos időszakot hasonlítani. 2001 július-szeptemberében a foglalkoztatottak száma 3 millió 888 ezer fő volt. (Arató Gergely, a teremből kifelé menet: A módosító indítványok számát, képviselő úr!) A 2002-es időszakban... - Arató úr biztosan a bírósági tárgyalásra megy, mert elrohant a teremből, és még itt közbekiáltott. (Az elnök csenget.) De folytatnám, elnök úr, köszönöm a segítségét. (Török Zsolt: Csak a módosító indítványok számát kérdezte.) Köszönöm a segítséget.

ELNÖK: Képviselő Urak! Varga Mihály képviselő úrnál van a szó, mindenkinek lehetősége van akár két percre. Képviselő úr! (Török Zsolt: Csak segíteni akartam neki.)

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Most fogjuk beadni ezt a módosítót, úgyhogy csak várjanak türelemmel a képviselő kollégák, hiszen a nap végéig lehet ezeket benyújtani. Tehát amiről államtitkár úr beszél, az nem létezik igazából, mert 2002 július-szeptemberében 3 millió 883 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, most pedig, 2009 július-szeptemberében 3 millió 783 ezer. Államtitkár úr, nem kellene többet mondani, csak hogy bocsánat, tévedtem, ennyi elegendő lenne. Százezer fővel kevesebben dolgoznak, miközben a munkanélküliek létszáma több mint félmillió, 570 ezer regisztrált álláskereső van ma az országban, ami azt jelenti, hogy ön sajnos itt nem adott hiteles információkat, nem adott nekünk hiteles tájékoztatást a múlt hét folyamán.

De folytatnám néhány tétellel, hiszen ez is a költségvetéshez tartozik. Amikor arról beszélünk, hogy ez a költségvetés nem tükrözi a valós helyzetet, és nem egy valós forgatókönyvre épül, akkor olyan tételekről beszélünk, amelyekről önök mélyen hallgatnak, amelyeket nem kívánnak megjeleníteni ebben az anyagban. Itt vannak ezek az ominózus egészségügyi bevételek. Erről hosszú vitát folytattunk a bizottsági ülésen is, állítólag 22 milliárd forint fog majd bevételként megjelenni 2010 folyamán. Hogy honnan, milyen módon, senki nem tudja. Huszonkét milliárd forint! Pénzügyminiszter úr a bizottsági ülésen, a végszavazás után arról beszélt, hogy majd a volumenkorlát segít abban, hogy ez a többletbevétel megjelenjen. De bocsánat, a volumenkorlát kiadáscsökkentésről szól. Az nem arról szól, hogy ebből majd többletbevétel lesz. Vagy önök esetleg beterveztek olyan kiadást, amit most bevételként akarnak elszámolni? Megint nem értjük egészen pontosan, hogy mit akarnak a számokkal trükközni. Mi egy kérdést tettünk föl, hogy ez a 22 milliárd hogyan fog befolyni 2010-ben. Erre önök nem tudtak válaszolni.

De mondok további tételeket is: adóbevételek. Itt is valami baj van a számokkal. Ezt egyébként nem csak mi mondjuk, a Költségvetési Tanács is felhívta rá a figyelmet. Ha nekünk nem hisznek, legalább Kopits Györgynek és munkatársainak, Oblath Gábornak és másoknak higgyenek. Világosan leírták az anyagukban, hogy a kormány előttük ismeretlen számok alapján tételez fel 2010-ben adóbevételeket a társasági adónál, az szja-ban, és én hadd tegyem ehhez hozzá, az ingatlanadónál is. Nyilván önök most egy bizonyos tétellel számolnak, de tételezzük föl, hogy ennek az első éve talán nem fog 40 milliárdot hozni a költségvetésbe, pláne nem úgy, hogy év közben van egy választás is, ami után esetleg ez a tétel majd a rendszerből kieshet.

MÁV-, BKV-adósság, ez 300 milliárdos tétel. Egy hang sincs arról ebben az anyagban, hogy ezt hogyan, milyen módon kell majd rendezni, hogy a vasút működőképes lesz-e. Attól biztosan nem lesz működőképesebb, ha egyre több vasútvonalat zárnak be. A tegnapi napon én magam is említettem a Karcag-Tiszafüred közötti vasútvonal bezárását. Két éve ennek már nekifutottak, akkor szerencsére a helyi lakosság felháborodása, tiltakozása után leálltak ezzel a szándékukkal. Most, úgy tűnik, megint megpróbálkoznak ezzel. Ha úgy gondolják, hogy 70 ezer embernek nincs szüksége vasútra, ám legyen. Azt gondolom, hogy ez nem fér bele abba a gazdaságfejlesztésbe, nem fér bele abba a térségfejlesztésbe, amihez igenis kell, szükség van a vasútra.

Az árfolyam és a garanciavállalások kérdése; államtitkár úr ezekre sem válaszolt, sem a bizottsági ülésen, sem a parlamentben. Milyen árfolyammal számoltak 2010-re? Igaz-e az, hogy ez 250 forint/euró árfolyam volt? Mert ettől elég messze vagyunk, és tartok tőle, hogy 2010-ben sem közelítünk még ehhez. Másrészt egyetlen szót sem hallottunk arról, hogy a garanciavállalásokkal mi van, 2300 milliárd forintnyi garanciaállomány van, és vélelmezhető, hogy a gazdasági válság és az árfolyamváltozás hatására is, teszem hozzá, ennek 5-10 százaléka is bedőlhet akár 2010 folyamán. Erre semmiféle tartalékkal a költségvetés nem rendelkezik.

(9.30)

És végül, de nem utolsósorban az önkormányzatok működését hadd említsem még meg. Az a normatívacsökkenés, az a forráskivonás, ami az önkormányzati rendszerből történik, az egész egyszerűen tarthatatlan lesz 2010 folyamán. Ha önök azt gondolják, önöknek csak annyi a dolga, hogy 2010 áprilisáig csinálnak költségvetést, akkor szerintem rossz költségvetést csináltak. Ez a költségvetés több tételében is - kórház-finanszírozás, önkormányzati működés, "Út a munkához" program - csak 2010 első felére tartalmaz fedezetet. Önöket, úgy tűnik, hogy az már nem érdekli, hogy 2010 második felében ezekkel a programokkal mi lesz.

Éppen ezek miatt nyújtottunk be nagyszámú módosító indítványt, ezek miatt fogunk megint benyújtani módosító indítványokat, hiszen arra kell törekednünk, hogy ez az ország működőképes maradjon akkor is, hogyha 2010 tavasza után esetleg kormányváltás lesz, vagy más felállású, összetételű kormány fogja majd ezt az országot vezetni. Nekünk az az érdekünk, hogy az ország 2010 januárjától 2010. december végéig működőképes maradjon. Ez a költségvetés nem teremti meg ennek a lehetőségét.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Most kétperces hozzászólások következnek, elsőként Katona Tamás államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Abban egyetértünk, hogy az ország működőképessége a cél, és azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a költségvetésnek éppen ez a tartalma. Ez nem egy választási költségvetés, ez a költségvetés azt a célt szolgálja, hogy az ország működőképes maradjon, azt szolgálja, hogy a jövő évben stabilan fenntartható növekedési pályára állhasson majd a magyar gazdaság.

Azt külön sajnálom ugyanakkor, hogy képviselő úr egy sor csúsztatással megpróbálja alátámasztani egyébként alátámaszthatatlan érveit. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy sok dolgot ön elismert, ugye, amikor ön azt mondja, hogy sikerpropagandát folytatunk, az az ön szóhasználatában azt jelenti, hogy vannak eredmények; kétségtelenül vannak, ilyenkor szoktam mondani. Néhány dologra reflektálnék majd - két perc erre nem elég - egy tízperces hozzászólásban, mert ennél ön sokkal több valótlanságot állított.

Ami a bruttó hazai terméket illeti, ott nagyon pontosan közöltük, hogy 3,4 százalék a bruttó hazai termék a KSH additív számítása szerint. Két olyan tételt kellett beleszámítani, miután az európai uniós forrásokat arra nem adta meg az Európai Bizottság, ezért két tételt - M7-es, illetve a metróépítésnél - hozzá kellett tenni a hazai költségvetésből. Csak úgy jelzem, nyilván nem tűnt föl önnek, hogy kétféle számot közöl a KSH, mert a módszertan eltérő, amikor az ESA rendszerben közlik, tehát az Eurostatnak abban a rendszerében 3,7 százalék, illetve 3,8 százalék. Tegnap is elmondtam, a módszertant az Európai Statisztikai Hivatal alakítja ki, és tegnap is reméltem, ma is remélem, hogy nem gondolja azt, hogy az Európai Statisztikai Hivatalt is a magyar kormány befolyásolná.

Még majd szeretnék erre visszatérni, elnök úr. Köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Folytatva a kétperces hozzászólásokat megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Varga Mihály képviselő úr igazából a módosító indítványokról nem beszélt, hanem folytatta azt a show-ját, amit egyébként a médiában és mindenhol megpróbál érvényesíteni, vagyis hogy itt folyamatos válsághangulat van ebben az országban több évre visszamenőleg, miközben a reáljövedelmek jelentős mértékben növekedtek, miközben a reálnyugdíjak jelentős mértékben növekedtek, miközben jelentős infrastrukturális fejlesztésekre került sor. Erről az időszakról próbálja Varga Mihály azt állítani, hogy ez már egy totális válsághelyzet volt az országban.

Tisztelt Képviselő Úr! Én figyeltem 2008 nyarától a nemzetközi folyamatokat is, és nem tapasztaltam azt, hogy mondjuk, a Lehman Brothersnek a bedőlése előtt két hónappal folyamatosan az amerikai parlamentben arról beszéltek volna, hogy készülődik a válság, be fog dőlni a Lehman Brothers. Egyik pillanatról a másikra bedőlt, és ugyanígy jártak a fejlett európai országokban, számos országban nagyon sok bank, ahol a kormánynak lépni kellett.

A magyar pénzügyi rendszer megítélésem szerint meglehetősen stabil volt (Domokos László közbeszól.), meglehetősen stabil volt, és azt eljátszani most, tisztelt képviselő úr, hogy az lett volna a jobb 2008 nyarától, hogy megpróbálunk egy pánikhangulatot kelteni az országban csak azért, hogy a Fidesznek az igényét kielégítsük, azt gondolom, hogy ez nem egy helyes út lett volna. Amikor szükség volt a lépésre, amikor egyértelművé vált az a pénzpiaci folyamatokból és különböző jelekből, hogy bizony szembesülni kell a válsággal, akkor a szükséges lépéseket, nemcsak azt, hogy beszéltünk a válságról, hanem a szükséges intézkedéseket is kezdeményeztük.

Én is majd további két percben szeretnék még reagálni képviselő úrra.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót ismételten Katona Tamás államtitkár úrnak.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartási adatoknál még szeretnék arra kitérni, hogy nagyon lényeges, hogy ez a költségvetés mennyire megalapozott. Varga képviselő úr említi, hogy csak nem 255 forintos euróárfolyammal számoltunk a költségvetésben, merthogy az nem is reális. Persze, nem ezzel számoltunk, 271 forinttal számoltunk, de ez egy nyilvános adat, a körirat ezt közölte, nyáron föltettük az Országgyűlés honlapjára. (Domokos László: És hányszor módosítottátok?) Kizártnak tartom, hogy országgyűlési képviselők vagy a szakértőik ezt ne nézték volna meg. Ezt csak azért említem, mert ezek nyilvános adatok, nem lehet azt mondani, hogy mi itt valamit eltitkolunk, tehát ezek teljesen világosan megvannak.

Szeretném azt is jelezni, hogy a garanciaállománynak van egy fix szintje, ezt nagyjából lehet mérni, és egyébként a Költségvetési Tanács az adóbevételekkel kapcsolatos prudens magatartásunkat nem kifogásolta. Most lehet említeni egy tételt, hogy mi van egy 50 milliárdos tétellel, de itt azért 3000-4000 milliárdos adóbevételről van szó, tehát azt gondolom, hogy helytelen lenne itt ilyen elemeket kiragadni. A Költségvetési Tanács - ezt tegnap is elmondtam - és a költségvetési törvényjavaslat közötti számok 10 milliárdos eltérést mutatnak, ami tulajdonképpen minimális, a Költségvetési Tanács nem kifogásolta azt a prognózist, amit mi készítettünk.

És még valami a munkanélküliségről, ami nagyon lényeges, hogy igenis a munkanélküliségben azokat az adatokat kell összehasonlítanunk, amelyek reálisak. Én a 2001. és a 2000. évi foglalkoztatás adatait hasonlítottam össze a 2008-assal, illetve a 2009-essel, ebben nincs érdemi eltérés. Arra hivatkoztam, nem kell összekeverni a regisztrált munkanélkülieket és a KSH által meghatározott munkanélkülieket, ez két külön dolog, képviselő úr.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: A jelentkezés sorrendjében folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Én is röviden szeretnék reagálni, tisztelt elnök úr, a Varga Mihály úr által elmondottakra, amelyek valóban nem értékelhetőek másképpen, mint csúsztatásoknak és a kettős beszéd tipikus példájának, amit nap mint nap hallhatunk a Fidesz képviselőitől.

Képviselő úr azt fogalmazta meg, hogy a munkanélküliség növekedése semmi más miatt nincs, mint egyedül a kormány gazdaságpolitikája. Akkor nyilvánvalóan ugyanígy kritizálja valamennyi európai uniós tagállam gazdaságpolitikáját a képviselő úr, és nyilván a Fidesznek olyan zseniális megoldásai vannak, hogy az összes európai uniós tagállam itt áll sorban, hogy végre beszámoljanak nekik is, merthogy náluk is jelentősen növekszik a munkanélküliség. Spanyolországban például közelíti a 20 százalékot, tehát nyilvánvalóan a spanyol miniszterelnök itt áll Orbán Viktor előtt, és könyörög neki, hogy ugyan már, a zseniális ötleteikkel álljanak már elő, mert náluk ezt a problémát nemigen sikerült kezelni. (Domokos László: Egy picikét szerényebben! Picit szerényebben!) Nem beszélve, tisztelt képviselő úr, azokról az adatokról, amelyeket elmondanak, amit például Orbán Viktor megfogalmazott, hogy szerintük a költségvetési hiány most nem 3,9 százalék lesz, hanem 7,5 százalék körül van.

(9.40)

A kettős beszédet, képviselő úr, ha lefordítjuk, akkor ez azt jelenti, hogy további kiadáscsökkentésekre tesz javaslatot a Fidesz, további megszorító intézkedésekre tesz javaslatot a Fidesz ezáltal, mert azt mondja, nem lesz annyi bevétel, tehát a kiadásokat csökkenteni kell (Babák Mihály: Jól mondod, ezt kell tenni!), tehát még erőteljesebb megszorítást javasol, Ezt, ha lefordítjuk, ez az igazság, tisztelt képviselő úr, az önök beszédében, ezt tartalmazza. Jó lenne, ha világosan beszélnének (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.), mert ha nem, akkor mi leszünk kénytelenek lefordítani azt, hogy amit mondanak, az mit jelent az átlagember számára. (Babák Mihály: Nincs itt baj, itt minden jó!)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Papp József képviselő úrnak, MSZP.

PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy Varga Mihály mondandójának a végén szerepeltek az önkormányzatok, ez Varga Mihály úrnál biztosan egyfajta prioritás vagy értéksorrend is, de ennél sokkal jobban azt sajnálom, amit ezzel kapcsolatban mondott.

Amikor Varga Mihály képviselő úr azt mondja, hogy csökkentek az önkormányzati normatívák, nem működtethetők az önkormányzatok és az önkormányzati feladatok úgy, mint eddig, én ezzel a mondattal egyébként teljes mértékben egyetértek, mert egy világválság által sújtott országban lehetetlen elvárás az, még ha a fideszes képviselők ezt folyamatosan meg is fogalmazzák, hogy a válság kihívásait a rendszer egyetlenegy elemében kell és kötelező kezelni, ez pedig az állami költségvetés, a központi költségvetés.

Azt gondolom, nemcsak világválságban, hanem a rendszer minden elemének, minden alrendszerének bármikor költséghatékonyan és takarékosan kell működni. Nekem polgármesterkoromból is megvannak azok az emlékeim, amikor az önkormányzati költségvetést készítettük, és akkor az intézményvezetők jöttek, hogy ugyanazt, ugyanúgy, ugyanannyit kérünk, mint tavaly, és természetesen nem veszik figyelembe azokat a kereteket, amelyek között a költségvetést el kell készíteni.

Azt gondolom, ennek a költségvetésnek állami, önkormányzati és intézményi szinten az egész országban az a lényege, hogy a felelősséget meg kell egymás között osztani, és minden szinten felelősen kell gazdálkodni. Ebben a központi büdzsé példát mutat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném a vitát követőknek, a televíziónézőknek elmondani, hogy Varga Mihály úr beszéde politikai haszonlesésre épül. Azért állítom ezt, és ezt állítottam az általános vita első szakaszának parlamenti hozzászólásában is, merthogy egy komoly közgazda - én Varga Mihályt annak tartom - saját magától nem jutna ilyen döntésre, hogy ilyen beszédet állítson össze.

Egyfelől igaz az, amit Kovács Tibor képviselőtársam mondott, hogy az az állítás, hogy még további kiadáscsökkentésre van szükség, szépen be van csomagolva abba az álságos politikai haszonlesésbe, amikor azt állítja Varga úr, a kormány áprilisig készíti el a költségvetést, és addig futja a különböző kiadásokra. Ez nem így van. A képviselő úr nem állít kevesebbet, mint hogy a Magyar Szocialista Párt már letett arról, hogy megnyerje a választást, pedig nem így van, ezt csak önök szeretnék. A Fidesz megpróbálja úgy beállítani, mintha már ítélt dolog lenne, hogy mi fog történni 2010 áprilisában. Ezt megtették egyébként 2002-ben is meg még a 1994-es választások előtt is.

Azt gondolom, hogy felelős politikai párt abban érdekelt és az a dolga - ez a Magyar Szocialista Párt dolga is -, hogy bemutassa, hogy az a program, amit kínál a választóknak, megalapozott, jobb, az ország érdekét és az országban lakók érdekét jobban szolgálja, mint a politikai versenytársaiké. Tehát azt állítani, hogy ez a költségvetés csak 2010 áprilisáig készült, egyszerűen nem felel meg a valóságnak, és további bizonyítást igényel.

Itt a válaszokat az államtitkár úr és más képviselőtársam is megadták, de szeretném, ha világos lenne a tévénézők számára, hogy itt nem másról van szó, mint fideszes politikai haszonlesésről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most két percre megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, független.

PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Figyelve a mai vita menetét, azt tudom mondani, igaza van Varga Mihály képviselőtársamnak.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! A bizottságokban a benyújtott költségvetésről eddig körülbelül 12 órát vitatkoztunk, a Magyar Országgyűlés falai között a benyújtott költségvetésről két szakaszban körülbelül 24 órát vitatkoztunk, azután elérkeztünk ahhoz, hogy szavaztunk a benyújtott módosítási javaslatokról, több mint 1500-szor nyomtunk gombot, és önök egyetlenegy módosítási javaslatot sem engedtek át az ellenzék által benyújtott módosító javaslatok közül. Egyetlenegy ment át tévedésből - ezt hangsúlyozom -, ez Béki Gabriella képviselő asszony módosító javaslata, mert volt néhány olyan kormánypárti képviselő, aki rosszul hallotta, amit bekiabált a frakció által megbízott személy. Ennek az lett a következménye, hogy Béki Gabriellának átment egy, azt hiszem, 150 millió forintos módosító javaslata. Nagyon helyes, mi, ellenzéki képviselők örülünk, hogy legalább ez az egy módosító javaslat átment.

Nemsokára normál felszólalásban fogok hozzászólni, akkor elmondom azt a két módosító javaslatot, amit független képviselőként én még jegyzek, és próbálok a két módosító javaslat mellett érvelni. Mind a kettő kis tételű, egy 20 és egy 50 millió forintos módosító javaslat. Kíváncsi vagyok, hogy kormánypárti képviselőtársaim meghallgatják-e az ellenzék hasonló módon beadott módosító javaslataihoz azon érveit, hogy miért lenne fontos ennek a nem több száz milliós vagy többmilliárdos, hanem egy 20 és egy 50 milliós módosító javaslatnak az elfogadása.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, térjünk vissza a vitaszakaszban arra, hogy mindenki a saját maga módosító javaslatait próbálja meg megvédeni, és a kormánypárti képviselők arra reagáljanak, hogy az ellenzék által beadott módosító javaslatokat támogatják-e vagy sem.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Varga Mihály képviselő urat illeti a szó.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány megjegyzés; Katona Tamásnak mondom mint volt KSH-elnöknek, hogy én KSH-adatokat hasonlítottam össze KSH-adatokkal. Talán még ő is megbízik a kollégái munkájában, bár megjegyzem, ha ilyen mértékű problémái vannak az adatokkal, a számokkal és a számok összekeverésével, akkor azért aggasztó, hogy ön egykor KSH-elnök volt ebben az országban. (Arató Gergely: Te is lehettél pénzügyminiszter!)

A foglalkoztatás, államtitkár úr, a foglalkoztatás ma alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt, a munkanélküliség pedig magasabb. Ezek a KSH számai, én ezeket mondtam el önnek. Sajnálom, hogy ezeket nem akarja értelmezni.

Kovács Tibornak is válaszolhatom, hogy a Fidesz-kormány utolsó évében, a kormányváltáskor 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most pedig 10,3. Nem mindegy, hogy 5,6 vagy 10,3, mert több százezer ember lehet közte (Kovács Tibor: Mondjatok egyet, ahol kevesebb!), és önnek pedig javasolom olvasásra Spanyolország korábbi történetét, mert Spanyolországban 15 százalék volt az átlagos munkanélküliség, már a konjunktúra időszakában is.

Ami a jövedelmeket illeti: Keller László büszke a reáljövedelmek növekedésére. Nem tudom, akkor ezt az évet hogyan fogja majd elmagyarázni a választóinak, hiszen 4-5 százalékos reáljövedelem-csökkenés fog bekövetkezni a gazdaságkutatók véleménye szerint. (Dr. Lamperth Mónika: Ez súlyos csúsztatás!) Azt gondolom, ezzel is érdemes lenne foglalkozni, hogy mennyire volt sikeres az a gazdaságpolitika, ahol az emberek egyre kevesebb és kevesebb jövedelemhez tudtak jutni.

Végül pedig az Európai Bizottság álláspontját tudom önöknek említeni, a múlt héten jött ki. Az Európai Bizottság véleménye szerint nem tarthatóak a 2010. évi számok, ezeket módosítani kell, és erre nem lehet csak annyival elintézni a választ, hogy túlságosan régen jártak Magyarországon. Ami ebből az egész vitából szerintem a nézőknek is átjön, az, hogy önöknek nincs mondanivalójuk 2010 áprilisa utánra, nem tudják megmondani azt, hogy milyen gazdaságpolitikát akarnak folytatni, másrészt pedig nem tudják egészen pontosan elmagyarázni, miért is van "utánam az özönvíz" érzése az embernek, ha (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) ezeket a számokat elolvassa. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Varga képviselő úr annál tájékozottabb, mint ahogyan mutatja magát. Én egyébként mindig is nagyra értékeltem, hogy ő azért óvatosan bánik az adatokkal, például a Kovács Tibor képviselő úr által említett 7,5 százalékos államháztartási hiányt vizionálja Orbán Viktor, de Varga képviselő úr ezt nem említi, mert nagyon jól tudja, hogy ez irreális. De azt viszont nem tartom szerencsésnek, hogy csúsztat a különböző adatok között. Nagyon jól tudja, képviselő úr, hogy mire gondoltam.

(9.50)

Van egy munkanélküliségi rátája a KSH-nak, van egy foglalkoztatási száma a KSH-nak, és van a regisztrált munkanélküliek száma a munkaügyi központnál. Erre utaltam, hogy a kettő nem azonos.

Azt külön hibának tartom, hogy ön folyamatosan csúsztat, és úgy tesz, mintha a KSH nem lenne hiteles. Ez nagyon veszélyes, mint ahogy az előbb is említette, hogy hirtelen nyugdíjba megy a KSH elnöke, aki egyébként 67 éves és lejár a hatéves mandátuma, de ezt is nagyon jól tudja ön, hiszen utánanéz.

Amit mondtam, az a következő: a munkanélküliségi ráta maga lényegesen magasabb, mint 2001-ben, de a foglalkoztatásban nincs ekkora különbség, mert önök azt a gazdaságpolitikát folytatták, hogy azokat a személyeket kitolták a munkaerőpiacról, akik ott nem tudtak érvényesülni: nagyon magas volt a rokkantnyugdíjasok aránya, és egyéb olyan irányba próbálták eltolni, hogy a munkanélküliségi rátát alacsonyan tartsák, miközben a foglalkoztatási ráta nem volt magasabb. Erre hivatkoztam.

Összehasonlítható adatokat hasonlítottam össze természetesen, az előbb is mondtam. Az éves átlagot kell az éves átlaggal összehasonlítani. Persze, a jelen helyzetben van egy jelentős létszám-alkalmazkodás a cégeknél, ami azt jelenti, hogy emelkedett a munkanélküliségi ráta az utóbbi hónapokban, mint ahogy az Európai Unió összes országában. Ezt nem lehet a kormánynak tulajdonítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát korrekt számokra kell korrekt módon hivatkozni.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Varga Mihály Képviselő Úr! Meggyőződésem, hogy nem csak a kormánypárt felelőssége az, hogy hogyan beszélünk a jövő évi költségvetésről. Az önök felelőssége is az, hogy tényszerűen szólnak-e a jövő évi tervezett folyamatokról; tényszerűen szólnak-e a költségvetésről, vagy pedig elindítanak egy olyan, országot lejárató show-t, aminek most részesei vagyunk; aminek az egyik eleme az, hogy azt mondják, hogy ellentétben azzal, amit a kormány mond, hogy 3,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolunk, önök azt mondják, hogy nem 3,8, hanem 7 százalékos lesz, mert önök olyan tételeket vesznek figyelembe, amiket egyébként tisztességes szakmaisággal nem lehet figyelembe venni, tisztelt képviselő úr. És ezzel házal - most már figyelem hetek óta - a televízióban, a médiában.

Most a mai felszólalásában kihagyta most már a Nemzeti Bank veszteségtérítését, mert talán most már, 3-4 hét után megértette azt, hogy ebben a jövő évi költségvetésben nincs helye a Nemzeti Bank veszteségelszámolásának akkor, amikor 2009-ben nagy valószínűséggel nyereséges lesz a Nemzeti Bank tevékenysége. De továbbra is előhozza a MÁV, a BKV adósságát, hogy ez nincs figyelembe véve egy olyan költségvetésben, ami pénzforgalmi szemléletben készült, és ahol nincs tervezve az, hogy a BKV adósságállományát megpróbáljuk csökkenteni, vagy a MÁV adósságállományát megpróbáljuk csökkenteni költségvetési forrásból.

Azt mondja a képviselő úr, hogy nem tudja, milyen gazdaságpolitikát folytat a kormány és a kormánytöbbség. Meg kell nézni a jövő évi költségvetést, mi leírtuk. Önök pedig egyetlenegy mondattal nem képesek elmondani azt, hogy és önök mit gondolnak egyébként a 2010-es gazdaságpolitikájukról. Nem hajlandók most a költségvetési vitában erről beszélni, tisztelt képviselő úr. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Arra kérem, hogy erről is szóljon a mai vita. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Domokos László képviselő úrnak, Fidesz.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt szocialista Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Most akkor jó a gazdasági helyzet? Emellett érvelnek, hogy akkor minden rendben van? Akkor viszont válaszoljanak már arra, s hátha segítenek abban, hogy miért vesznek el az óvodásoktól pénzt. Miért vesznek el az általános iskolásoktól; miért vesznek el a középiskolásoktól, a gimnazistáktól, a kollégistáktól, az idősgondozói ellátásban részesültektől; miért vesznek el az árvaellátásban intézményben lakóktól; miért vesznek el a fogyatékkal élők oktatásától; miért vesznek el a fogyatékkal élők bentlakásos intézményeitől? Miért nem jut elég pénz az állami kötelező feladatokra?

Miért hagyják, hogy az önkormányzatok ne tudják ezeket a feladataikat tisztességesen ellátni? Erre adjanak választ, ha minden olyan rendben van.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, Fidesz.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a hozzászólás lehetőségét. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Mi azt mondjuk, hogy nagy a baj, cselekedni kell, mégpedig okosan. Önök azt mondják, hogy önök szerint nincs baj.

Én nem tudom, hogy hogy gondolkoznak ezen. Elvesznek mindenhol a 2010-es költségvetésből, mindenhonnan, ahol most is kevés pénz van. Ahogy Domokos László képviselőtársam mondta, elvesznek az emberektől, mindenhova kevesebb jut: önkormányzatoktól, szociális-egészségügyi intézményektől, állami szolgáltatásoktól, gyerekektől, öregektől és minden egyéb más helyről. De nem vesznek el a kormánytól. Miről szólnak a módosító indítványaink? Pontosan arról, hogy a túlzott kormányzati kiadásokból el kell venni, és oda kell tenni azokhoz a helyekhez, amelyeknél szükség van ezekre a forrásokra.

Nem kell tolmács, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, nem kell tolmács, mert mindenki érti azt, hogy a jövő évben további terhek nehezítik még az emberek életét: az áfaemelés, a 13. havi elvétele teljes egészében, a jövedéki adó, az ingatlanadó, a munkanélküliség növekedése, az infláció és különböző energiahordozók áremelkedése. Nem reális a költségvetési törvény, és ami nagy baj, hogy a gazdaság élénkítéséről egyáltalán nem szól. Ez óriási baj!

Köszönöm hogy szólhattam. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Arról szó nincs, hogy azt mondtuk volna, hogy minden rendben van, mert egy világgazdasági válság kellős közepén vagyunk. De azt vizionálni, hogy itt minden összeomlik, ez az önök politikájának szerves része, és amikor azt mondják, hogy nagy baj van a költségvetéssel, ez jogos, mert január-februárban ki fog derülni, hogy amit önök állítottak, az valótlanság - merthogy az ország normálisan fog működni.

Mennyit vonunk ki az önkormányzati szférából? A napi működésből kivonunk körülbelül 70 milliárdot összességében, a napi működésből olyan 25-30 milliárdot az 1350 milliárdból. Az 1350 milliárdból! Amit kivonunk az oktatásból, az 10 milliárd forint. Nagyon jó példa arra, ahogy említette Varga Mihály képviselő úr, hogy 4 százalékos reáljövedelem-csökkenést prognosztizálnak az intézetek. Két év alatt 8 százalékkal csökken a bruttó hazai termék, ennek a felével csökken egyébként az életszínvonal. Ezt mutatja az, hogy a másik felét máshonnan kell megtakarítani, éppen az állam magán takarítja meg. Ez nagyon lényeges dolog.

A másik, hogy attól még az elmúlt 8 év összességében a reálkereset-növekedés elérte a 30 százalékot. Amikor gazdasági válságról beszélünk, akkor nem lehet összekeverni a dolgokat a 6-7 évvel vagy 2-3 évvel ezelőttiekkel. Összességében nagyon jelentősen nőtt a reálkereset, és azt gondolom, hogy ezt mindenki érzi magán. Azonkívül a kormány mindent megtesz azért, hogy az intézmények működőképesek maradjanak, megtesz mindent azért, hogy azok a családok, melyek nehéz helyzetbe kerültek a válság által, segítséget kapjanak. Korózs államtitkár úr reggel elmondta, hogy a nyugdíjakat 4,1 százalékkal emeljük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Folytatódik a korrekciós nyugdíjprogram is.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Domokos László képviselő úrnak adom meg a szót két percben, Fidesz.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Az összeomlás veszélye - egészségügy. Tessék szétnézni, hogy mi van a kórházak háza táján! Ha ma a szállítók nem hiteleznének, akkor ma már ez az egészségügy nem lehetne fenntartható.

Nézzük meg a MÁV-ot! Ha a MÁV-nál a hírek szerint nem vennének föl 40 plusz 48 milliárdnyi jövőbeli hitelt, akkor működésképtelen lesz. Ha a BKV igazgatóját hallgatjuk, az újabb, már ez évi 10 milliárdos nagyságrendű hitelt állami garanciával kíván felvenni.

De ha az önkormányzatoknál maradunk. Tudja, államtitkár úr, hogy hány művelődési ház és könyvtár zárt ez elmúlt 7 évben Magyarországon, hány száz ilyen intézmény? Ezekben az intézményekben a szolgáltatások bizony a települések jó részén ma hiányoznak. Nem egyenlő Magyarországot hoztak létre. Eltérő feltéteket biztosítottak egyik és másik országrészben élők között.

És a gyermekvédelmi ellátás, ne haragudjon, évről évre el kell mondanom: elveszik a szájukból a kenyeret ezeknek a gyerekeknek. Sajnálom.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, Fidesz.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Tisztelt Kormány! Nem reális a magyar költségvetés 2010-re. Nem reális azért, mert a bevételi oldalakon túlzásokat eszközölnek, és a kiadási oldalon pedig nagyon sok tankcsapda helyezkedik el. Ami a legnagyobb gondja - csak ezt nem tudtam az imént befejezni -, hogy nem tervez semmit a gazdaság élénkítésére, a munkanélküliség megszüntetésére, a leszakadás megelőzésére.

(10.00)

2009-ben olyan kiadásokat dug el a kormány, amelyeket 2010-re tol át, és 2010-ben fog realizálódni. Tehát sem a 2009-es dolgaik és adataik nem biztonságosak, és a 2010-es költségvetés is alkalmatlan arra, hogy tárgyaljuk. Ezért nyújtottunk be módosító indítványokat, és nem sorolom a számát, ahol a központi költségvetésből kell áthelyezni az emberekhez, a szolgáltatásokhoz pénzt, tehát el kell venni a kormánytól, és többet kell adni az embereknek. Kérem, fontolják meg.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Most megadom a szót Tukacs István képviselő úrnak, MSZP.

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Néhány pillanatnyi szünetet azért tartok, mert nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek az ilyen nagyon egyszerű, hogy mondjam, autodidakta közgazdászra valló okfejtéseken, az "el kell venni a kormánytól, oda kell adni az embereknek" típusú beszólásokon. (Derültség az MSZP soraiból.) A képviselőtársunk egy várost vezet, egy nagyon szép várost. (Domokos László: Melyik módosító javaslatról van szó?) Domokos úr! (Derültség az MSZP soraiból. - Zaj. - Az elnök csenget.) Domokos úr! Hadd legyek én a hozzászóló, és akkor utána ön is lehet, ha szót kér, biztosan. Nem tudom túlságosan megérteni azt, hogy hogyan lehet ilyen egyszerű észjárással operálni akkor, amikor egy országról van szó, merthogy az egyszerű észjárás veszélyes. (Derültség az MSZP soraiból. - Domokos László: A kormánybiztos úr mondja el, hogyan is van!)

Elnök úr, azt szeretném jelezni, hogy a beadott módosítók közül egyébként Teleki képviselőtársam 85 milliós oktatásra vonatkozó javaslatáról szeretnék beszélni, előtte azonban még néhány dologról. Egyfelől arról, hogy mi a helyes magatartás és mi ennek a költségvetésnek a célja. Minden ellenkező híreszteléssel szemben nekünk van elképzelésünk arról, hogy ez a költségvetés mit szolgál, és hogyan szolgálja hazánkat, és nem tudom, önöknek van-e.

Mi azt mondjuk, hogy nem választhattuk azt az utat, hogy eladósodunk, mint a még mindig erős gazdaságok. (Domokos László: Már el vagyunk!) Hiszen ha rápillantunk azokra az országokra, amelyek Európában vagy szerte a világban szenvedik a gazdaság válságát, akkor azt látjuk, hogy ez mindenkit ugyanúgy érint, mindenkit ugyanúgy sújt a munkanélküliséggel, a gazdaság visszaesésével.

Szeretnék megjegyezni egy el nem hanyagolható tényt, hogy az eurózóna országaiban nincs szignifikáns különbség a gazdaság csökkenését illetően, mint a nem eurózónásokban - zárójel bezárva. Ha pedig ez így van, akkor a teendőnk csak az lehet, hogy csökkenteni a hiány mértékét, azon a szinten tartani, ami számunkra még kezelhető, nyilván ha kiesik pénz bevételekben, legalább egyhavi, akkor kevesebbet osztani, mert nincs miből, és megalapozni a gazdaság fejlődését azzal, hogy könnyebbséget nyújtunk a vállalkozásoknak. Nagyjából erről van szó, adócsökkentéssel és járulékcsökkentéssel. Hogy önöknek mi az elképzelésük, azt nem tudom megmondani, merthogy egyfelől ez az eléggé gyerekes közgazdasági alapvetés, hogy vegyünk el a kormánytól, adjunk az embereknek, nem hiszem, hogy költségvetési alapelvvé emelhető, hogy finoman fogalmazzak, és még így is túl finoman fogalmaztam, a másik oldalról pedig szeretnék néhány idézetet mondani.

Elnök úr, ön egy szerencsés ember, Varga képviselő úrra gondolok (Varga Mihály: Köszönöm.), mert sokat foglalkoznak önnel a mai ülésen, hadd tegyem meg én is, ha ezt megengedi. (Derültség az MSZP és a Fidesz soraiból. - Babák Mihály tapsol.) A hozzászólása után, gondolom, meg is kell tennem. Ön a közgazdász vándorgyűlésen néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy csökkenteni kell az elosztás mértékét hazánkban. Mondott ilyet, hiszen visszakereshetjük az erről szóló tudósításokban (Domokos László: Én ott voltam!) Az erről szóló tudósítások szerint tehát ön azt mondja, hogy kevesebbet kell beszedni, ezt még értem, hiszen önök is arról beszélnek, hogy kevesebb adót kellene fizetni mind a vállalkozásoknak, mind az embereknek, másfelől kevesebbet kellene osztani. Na most innen úgy nem nagyon látom, hogy a 450 milliárdos plusz módosító javaslatok honnan származnak, honnan jönnek, mi a forrásuk, és egyáltalán mi az indítóoka annak, hogy ha kevesebbet osztunk, az 450 milliárd többlettel jár együtt. Másfelől az ön pártelnöke azt mondja, hogy nem szentségtörés egy kicsit növelni a hiányt, szóval, ez a 3,8 nem biztos, hogy 3,8, lehetne ez egy kicsit több is. Hát akkor én hadd kérdezzem meg, hogy mi az érvényes mondandó. Mivel vitatkozzunk? Vagy vitatkozzunk-e mindennel? - mert most már nagyjából ezt vagyunk kénytelenek követni.

Amiről még beszélni szeretnék, az az, hogy egy válság közepén, amikor látszik, hogy óvatos tervezésre van szükség, ez a költségvetés ezt a tényt teljesíti. Teljesíti azt a követelményt, ami arról szól, hogy tervezzünk óvatosan, tervezzünk óvatosan azért, mert adódhatnak olyan körülmények, amelyek kérdésessé teszik a következő év költségvetésének a tervezését. Mindezek mellett tehát én azt gondolom, hogy a költségvetés elfogadott sarokszámai, amelyekben már elvégeztük a magunk munkáját, jó alapot adnak arra, hogy november 30-án egy stabil költségvetéssel álljunk ki.

Na most lenne még egynéhány mondatom arról, hogy ez a "hogyan értelmezzük mi egymást"... - fél óra, egy óra alatt az elmúlt időben annyiszor hangzott el az "azt mondják önök", "azt mondjuk mi", "mondja el az ellenzék". Hogy mi mit gondolunk a költségvetés állapotáról, a mondandóm első felében már jeleztem. Azt viszont nem tartom túlságosan jónak, hogy a költségvetés vitája, különösen a második körös vita elmegy egy ilyen kölcsönös vádaskodás felé, ami arról szól, hogy "mit gondolunk mi arról, hogy önök mit mondanak".

Nézzük meg a számokat! Azt tudtuk, hogy ezt a költségvetést úgy kell megtervezni, hogy nagyjából egyhavi bevétel esik ki. És hogy ennek mi az oka? Ennek az az oka, hogy vállalkozások és emberek kevesebbet fognak befizetni. Miért fognak kevesebbet befizetni? Azért, mert a gazdasági válság óta a vállalkozások döntő része került nehéz helyzetbe hazánkban is és máshol is. Ha azt látjuk, hogy az emberek kevesebbet fognak vásárolni azokból a termékekből, amelyekre beálltak, akár multinacionális, akár kis- és középvállalkozások, ha kevesebb fogy, ha nincs elég hitel, ha nincs munka, és ezek a társaságok kénytelenek vagy csökkenteni a termelésüket, vagy bezárni nagyon sok esetben, akkor nem tudom, mi az, amiből osztani akarunk.

Ezt az alaptételt tehát én egy válság kísérőjelenségének és nem egyik vagy másik politikai oldal politikai szándékának fogom fel. Már ne sértődjenek meg érte, de hát az már végképp nem az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ vagy a Magyar Demokrata Fórum szándéka volt, hogy Magyarországon hogyan alakul a gazdasági válság összes körülménye, és hogy mit tudunk tenni ellene.

Azonban szeretném megjegyezni, hogy az első reakcióink a gazdasági válságra meggyőződésem szerint helyesek voltak, elhárítani az államcsőd rémét, elhárítani az ország finanszírozhatatlanságának a veszélyét, megtartani annyi munkahelyet, amennyit csak lehetséges, megőriztetni annyi vállalkozást, amennyi lehetséges. És hogy meg lehetett-e mindet, arra pont az a nem válasz a helyes válasz - vagy inkább az igaz válasz -, amely sajnos azzal a következménnyel jár, hogy ezek a vállalkozások kevesebbet fognak betenni a közös kasszába a következő évben, sajnos úgy, mint mindenütt máshol.

Azt mondtam, hogy egyetlen javaslatot szeretnék részletesen indokolni, érvelni. Teleki képviselőtársam a romaképzésre 85 millió forintot, nem egy nagy összeget javasolt ebben a költségvetésben. Azért tartom fontosnak ezt a kérdést, és azért tartom erősíthetőnek, mert az utóbbi időszakban helyes és helytelen, hasznos és haszontalan és néha egészen vérfagyasztó és otromba, gyalázatos dolgok jelentek meg a hazánkban élő romákkal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy az oktatás nem a megoldása, hanem a megoldás egyik része az ő élethelyzetükben és egy hosszú távú lehetőség kialakításában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Domokos Úr! Nagyjából hasonló méretű városban lakunk, hasonló méretű városban élünk, hasonló körülmények között. Abban a városban, ahol én élek, Nyíregyháza a neve, a közszolgáltatások, a könyvtár, az intézmények, az iskola nem szenvedtek csorbát az elmúlt időszakban. Ott, ahol van összefogás, van együttmunkálkodás, ezek a dolgok működnek. A könyvtár, amit említett, különösen szívügyem, nemcsak azért, mert szeretek olvasni, hanem azért, mert hiszek abban, hogy a kultúra egyik őrzője.

(10.10)

Nos, a mi városunkban ez a könyvtár nem visszafejlődött, ez a könyvtár pályázati pénzből megújult, kibővült, megváltozott, korszerűsödött.

Összességében azt szeretném tehát mondani, hogy nincs olyan, hogy valami általában igaz, aztán utána, ha megnézzük, akkor meg sehol nem igaz; hogy általában igaz, hogy mindenütt összeomlunk, miközben ha megnézzük konkrétan, akkor azt látjuk, hogy mind Babák úr gyönyörű városában, ahonnan a nyíregyháziak származnak, mind Nyíregyházán, Szabolcs megyeszékhelyén, de akár máshol is látjuk azokat az eredményeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb legyen az életminőségük. Ezért tehát én nem tudom osztani az általános összeomlásra és egyebekre vonatkozó, hogy is mondjam, rémképeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget a hozzászólásra, köszönöm azt, hogy hozzájárulhattam a vita menetéhez. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, független.

PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tukacs István képviselő úr azt kérte a felszólalása elején, hogy konkrét módosító javaslatokról beszéljünk itt, a tisztelt Ház falai között. Ezt próbálom én most megtenni.

Tisztelt Képviselő Urak és Képviselőtársaim, Képviselő Asszony a kormánypárti padsorokban! Én egy olyan módosító javaslat mellett szeretnék érvelni, amely a Szabadságharcosokért Alapítványnak szeretne plusz 50 millió forintot juttatni. Ha valaki megnézi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetét, akkor azt tapasztalja, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetén belül a tavalyi évben öt civil szervezetnek több mint 400 millió forint volt beállítva a költségvetésébe. Ha valaki megnézi a most benyújtott költségvetési törvényt, akkor azt tapasztalja, hogy a 2010. évben ennek az öt, az előző évben nevesített, nagyon fontos civil szervezetnek és alapítványnak a költségvetését a költségvetés benyújtói összevonták, és összesen 216,5 millió forintot terveztek be. Ha megnézzük ezt a számot a tavalyi számhoz képest, akkor azt tapasztaljuk, hogy mintegy 48 százalékos vagy majdnem 50 százalékos csökkenés van.

Mindannyian, akik foglalkozunk politikával akár egy éve, öt éve, tíz éve, húsz éve vagy akár harminc-negyven éve is, azok tudjuk, hogy a Szabadságharcosokért Alapítvány egy olyan alapítvány, amelyik az elmúlt húsz évben kiemelkedő munkát végzett. Azt is tudjuk, hogy ennek a társadalmi szervezetnek Boross Péter, volt miniszterelnök úr az elnöke. Azt is tudjuk, hogy ennek az alapítványnak semmifajta problémája elszámolással vagy bármelyik kormányzattal nem volt, és azt is tudjuk, hogy amennyiben ezt a plusz 50 millió forintos támogatást az én álláspontom szerint nem kapják meg ezek a társadalmi szervezetek, akkor nemcsak a Szabadságharcosokért Alapítvány, hanem a másik négy civil szervezet sem tudja elvégezni 2010-ben azt a munkát, amire szerveződött.

Arra kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy nézzék meg ezt a módosító javaslatot, és amennyiben ebben a formában nem is tudják támogatni, akkor lopják el az ötletet, és más formában mindenféleképpen kapja meg ez az alapítvány ezt a plusz 50 millió forintot, mert nekem nem az számít, hogy nekem legyen, mint ahogy az előző évben is volt egy elfogadott javaslatom, hanem az számít, hogy ezt a problémát valahogy oldjuk meg.

A másik, amiről szeretnék beszélni, amióta országgyűlési képviselő vagyok - és ez már tulajdonképpen a nyolcadik költségvetési vita, amiben részt veszek -, az pedig egy olyan terület, ami az ifjúságpolitika területe. Márpedig én azt gondolom, hogy nem betegségpolitikában, hanem egészségpolitikában kellene gondolkodni. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon 1985. és 2008. január 1-je között kicsivel kevesebb, mint 1500 ember fertőződött meg a HIV-vírussal. 22 év alatt közel 1500 ember, azt lehetne mondani, hogy ez nem egy nagy szám, de azt is tudjuk, ha valaki figyeli a számokat, hogy az elmúlt 2-3 évben Magyarországon a megfertőződöttek száma évről évre statisztikailag megduplázódik, mármint az a szám, amelyik a fertőzöttséget jelenti.

Ezért azt gondolom, hogy attól a szervezettől, márpedig az ÁNTSZ-től - amelyikhez bármelyik magyar állampolgár, ha bemegy, akkor elvégzik a szűrését - el kell venni 20 millió forintot, és azt a 20 millió forintot át kell csoportosítani Magyarországon azon civil szervezetek számára, amelyek hajlandók elmenni - minisztériumi fejezeten belüli átcsoportosításról van szó - a nagy ifjúsági rendezvényekre, és a nagy ifjúsági rendezvényeken jelen lévő fiataloknak az ingyenes anonim szűrését meg tudják csinálni. Ha valaki megnézi a számokat, akkor azt tapasztalja, hogy a László Kórház alapítványának a sátrában ötször-hatszor annyian voltak a Sziget Fesztiválon ebben az évben is, mint az ÁNTSZ hasonló bungalójában.

Azt gondolom, hogy az emberek a civil szervezetekben jobban bíznak, mint az állam által végzett ilyenfajta tevékenységben, ezért ha minisztérium kiír pályázatokat, akkor ennek a 20 millió forintnak a keretében a magyarországi öt vagy hat nagy ifjúsági rendezvényen mindegyiken meg lehet csinálni ezt a szűrési tevékenységet, természetesen szájonkológiai szűréssel és egyéb más egészségügyi szűrésekkel is egybekötve. Ezeket az egyesületek, alapítványok, amelyek a kórházakhoz kötődnek, nagyon kitűnő módon el tudják végezni. Ezért adtam be ezt a 20 millió forintos átcsoportosítási javaslatomat a minisztérium fejezetén belül. Az akkori felelős miniszter, aki majd lesz, ki tudja írni majd a pályázatot.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Domokos László képviselő úrnak, Fidesz.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Normál, ugye, elnök úr?

ELNÖK: Igen.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. (Kovács Tibor: Kormánypárti jönne.) Kormánypárti jönne valóban, elnök úr.

ELNÖK: Elnézést, valóban, mert Tukacs képviselő úr után volt Pettkó képviselő úr, úgyhogy megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Így van, írásban leadott hozzászólóként jelentkeztem, tehát köszönöm a lehetőséget, hogy hozzászólhatok. Hozzászólásomban szeretnék rávilágítani arra, hogy miért sikeres a Bajnai-kormány gazdaságpolitikája, és miért olyan a Fidesz gazdaságpolitikája, mint a Süsü, a sárkányban a nagyszájú katona kardja, amiről a végén kiderült, hogy nincs, mire sorra vette az eszközeit.

A sikeres gazdaságpolitika, azt hiszem, hogy válság idején alapvetően (Babák Mihály: Nincs is semmilyen, az a baj, nem az, hogy nem sikeres.) azzal mérhető, hogy a konszolidáció irányába mutat, a piacok bizalma nő, a pénzügyi stabilitás erősödik, ezek eredményeként az adott országban, ahol korábban a válság eredményeként magasabb kamatok voltak, kisebbek lesznek a kamatok, több pénz áramlik a gazdaságba, és megindulhat egy konszolidáció, megindulhat egy kilábalás.

Kérdezték a képviselőtársaim az ellenzék oldaláról, hogy mi a lényege a jövő évi költségvetésnek. Azt hiszem, hogy a takarékosság mellett alapvetően jellemző rá az, hogy az innovációt támogatja. Az Új Magyarország fejlesztési terv lehetőségein keresztül a gazdaság élénkítésére, fejlesztésre, építőipari beruházásokra mintegy 900 milliárd forint áll rendelkezésre. Én azt hiszem, hogy aki ezt nem veszi észre, az el akarja tagadni ennek a gazdaságpolitikának a célját, valódi célját, mint ahogy ezt a Fidesz által benyújtott második körös módosító indítványok jól mutatják is.

19 olyan módosító indítványt nyújtottak be ellenzéki képviselőtársaim, amelyek az innovációs lehetőséget csökkentenék. Az más kérdés, hogy kumulatívan nehezen értelmezhetők, mert az NFGM, illetve ezen belül az NKTH 400 millió forintjára 16-an adtak be ugyanarra a tételre átcsoportosítási lehetőséget, tehát látszik, hogy fiktív ez a módosítási javaslat. Mint ahogy ugyanígy fiktív volt az első körben az a mintegy 800 milliárd forintnyi módosítási javaslat, amit ha - sok ellenzéki képviselő kérésével összhangban - a többség elfogad, akkor valóban 7,5 százalékra kúszik föl a költségvetés jövő évi hiánya, és amivel a Fidesz riogat, hogy rosszabb lesz a helyzet, az ő módosítójuk révén valóban közelebb került volna.

(10.20)

A módosító indítványok azt mutatják, hogy nincs gazdaságpolitikai programja a Fidesznek. Ezek a módosító indítványok mind az egyéni képviselők saját választási körzetében megvalósítandó, a választás során őket kedvezőbb színben felmutató módosító javaslatok, tehát nem lehet közte fölfedezni olyan koherens gazdaságpolitikát, ami az ország érdekében állna, így azt hiszem, hogy messze áll a felelős ellenzéki magatartástól, és egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzóképesség sincs meg az ellenzék oldalán (Babák Mihály: Szűzanyám!), nem rendelkeznek olyan koherens, összefüggő gondolattal, amelynek révén ennél a jelenlegi gazdaságpolitikánál jobbat tudnának tenni.

Az, hogy kevesebbet beszedni, többet kiadni, nem jelent mást, mint azt, hogy fölnövelni a költségvetés hiányát olyan mértékig, amely gazdasági instabilitást eredményez, és nem hoz semmi olyan eredményt, amit ők a keynesi anticiklikus gazdaságpolitikától gondolnak, mert a módosító indítványaik semmi ilyet nem tükröznek.

Tehát én azt szeretném hangsúlyozni itt az újra megnyitott költségvetési részletes vita második szakaszában, hogy vegyük azt észre, hogy úgy nem lehet ellenzéki magatartást tanúsítani, ahogy a Fidesz csinálja, hogy követelőzik, és semmi értelmes javaslata nincs. Sokkal jobban tennék, ha átgondolnák ennek a költségvetésnek a lényegét, látnák, hogy hol szolgálja az ország célját, és a riogatás helyett inkább az ország önbizalmát növelnék. Kifelé lábalunk a válságból, ehhez kellene bölcs, bizalmat erősítő magatartás. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Most kétperces hozzászólás következik, megadom a szót Domokos László képviselő úrnak, Fidesz.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Józsa István képviselő úr azt mondta, hogy bizalmat kell sugározni és optimizmust. Örömmel hallom, hogy ő úgy látja a költségvetést, hogy ez a lehetőség megvan. Akkor engedje meg, hogy egy autópálya érdekében szólaljak föl. Ha olyan remek a helyzet, akkor biztos, hogy csak a kormány szándéka, hogy az M44-es út épüljön Kecskemét és az országhatár között. Akkor az a kérdésem, hogy ha az elmúlt időszakban olyan sikeres volt a Gyurcsány-Bajnai-gazdaságpolitika, ahogy ön mondta, akkor miért nem indult el ez a beruházás az elmúlt években, hiszen azt gondolom, hogy ha a gazdaság sikeres, ennek az egyik fokmérője, hogy milyen jövedelem van az emberek kezében, mondjuk, ebben az évben, és mondjuk, mennyi beruházás, milyen jövőbeli fejlesztés történik.

Ha ezt nézzük, akkor azt kell látni, hogy bizony igen sikertelen a Bajnai- és Gyurcsány-kormányzat gazdaságpolitikája, hiszen jó néhány olyan beruházást nem valósítottak meg, amire szükség van, amire egyébként szocialista képviselők mellett a miniszterelnök is ígéretet tett még 2002-ben (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.), és ezek a beruházások bizony megbuktak, nem tudnak elindulni, nem teremtenek hozzá pénzt.

Ezért módosító javaslatot tettünk, hogy legalább a tervezésnek, az előkészítésnek és a régészeti feltárásoknak legyen meg a pénzügyi háttere, hogy utána később majd a polgári kormánynak mód nyíljon arra, hogy ez a beruházás ténylegesen elinduljon, ha önöknek nyolc évig nem sikerült minden ígéretük ellenére ezt megvalósítani.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Szeretném felhívni ellenzéki képviselőtársam figyelmét, hogy míg a Fidesz-kormány 7 kilométer autópályát adott át, addig az elmúlt hét évben több mint 500 kilométer gyorsforgalmi út épült. (Dr. Szabó Zoltán: De sokkal több kellett volna!) Én egyetértek azzal, hogy ennél sokkal több kellett volna, ahogy Szabó képviselőtársam közbeszól, mindenből sokkal több kellett volna (Horn Gábor közbeszól.), de azért a hozzászólásában megerősíti azt az állításomat, hogy semmi mást nem szolgálnak az önök módosítói, mint az egyéni választókerületi érdekek képviseletét, hangsúlyozását, hogy ön személy szerint - nem számít az ország érdeke - minél jobb színben tudjon föltűnni a választói előtt. Azt hiszem, hogy ennél sokkal felelősebb magatartásra van szükség. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Szintén két percre ismételten megadom a szót Domokos László képviselő úrnak, Fidesz.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha 500 kilométer autópályát építettek, akkor miért nem építettek Kecskeméttől az országhatárig, kedves Józsa úr? (Derültség az MSZP padsoraiban.) Azt gondolom, hogy ez nem egy választókerületet érint, hanem egy egész térséget, a Tiszántúl déli részét. Lehet ezen mosolyogni, mert lehet, hogy ön nem használja ezt az utat, de bizony nagyon sokszor ez egy nagyon komoly gondot okoz, nemcsak egy településen, hanem jó néhányon.

De én nem ezért kértem szót. Mondok egy másik módosító javaslatot, mert most a módosító javaslatok vitája van, nem az általános vita. Ugye, Kovács Tibor? Most jókat mosolyog. Az előbb az általános hozzászólásokon azt kifogásolták (Kovács Tibor: Varga Mihály mit csinált? Ne viccelj már!), hogy miért általános kritikát gyakorlunk, most, amikor a részletes módosító javaslatokról van szó, meg azt, hogy egy-egy választókörzet érdeke. Nem, én most csak Molnár László szocialista képviselő békéscsabai választókörzetéért szeretnék felszólalni, ha ő ezt nem teszi. Önök a Barnevál állami tulajdonú vállalatot bezárták, több mint 2 ezer embert az utcára tettek ki 2004 nyarán. (Kovács Tibor: Mi?!) Arra aztán megígérték, Tóth Károly képviselővel az élen, hogy ez a probléma meg lesz oldva. Jelentem, most sincs megoldva. Kérünk erre pénzt, javaslat van, hogy újra lehessen indítani ennek a több mint ezer új munkahelynek a megteremtését. Segítsenek!

Köszönöm.

ELNÖK: Folytatva a vitát, megadom a szót Horn Gábor képviselő úrnak, SZDSZ.

HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A részletes vitánál tartunk, úgyhogy nyilván persze belemehetünk az általános vita különböző elemeibe, és hosszasan elemezhetjük azt, amit már hetek óta, sőt lassan két hónapja elemzünk különböző szinteken, én azonban tartanám magam a parlament jelenlegi szakaszához.

Annyit azért zárójelben meg kell jegyeznem, hogy isten mentsen minket még több autópályától. Tehát az egyik probléma a sok közül, amivel most szembe kell néznünk, hogy valószínűleg az elmúlt időszakban erőn felül, pénzügyi lehetőségeken felül épültek autópályák. Ez többek között az egyik olyan probléma, amivel szembe kell néznünk. Vannak még más ilyenek is, például a szociális rendszerben, jóléti rendszerekben történt döntések, amelyeknek, ha tetszik, közösen isszuk a levét, és természetesen itt az a világgazdasági válság is, amely olyan helyzetet hozott, hogy nem nagyon tudok elképzelni más típusú költségvetést, mint ami előttünk van.

A részletes vitában két módosító indítványhoz szeretnék támogatást kérni önöktől, mind a kettő olyan, amihez belső átcsoportosítással - természetesen, ahogy az kötelező - kerestünk és találtunk forrást. Az egyik, ami talán egy kicsit egyszerűbben elmondható, az a tűzoltóság problémája. Talán emlékeznek a hozzászólásaimra, hiszen nagyjából mi szoktunk ülni ilyen időszakban a költségvetési vitában, szinte minden alkalommal elmondtam, most csak rögzítem újból, hogy mi a magunk részéről liberális frakcióként tudomásul vesszük azt, hogy ilyen nehéz helyzetben minden területen korlátok közé kell szorítani a lehetőségeket. Ugyanakkor azt is mondtuk, mondtam jómagam is és a kollégáim is, hogy nem szabad olyan károkat okozni a rendszerben, amelyek visszacsinálhatatlanok, amelyek a napi működést, a normál alapműködést veszélyeztetik.

A tűzoltóságtól történt pénzelvonások ma olyan helyzetet teremtenek, ha ezek így maradnak, ami lehetetlenné teszi azt, hogy 2010-re Magyarországon ez a meghatározó terület, ami nem egyszerűen csak a tűzvédelem, hanem ennél sokkal szélesebb körű feladat ellátását jelenti, működőképes formájában tudja ellátni az alapfeladatait. Nem az a javaslatunk tehát, hogy a tűzoltóság kerüljön ki azon területek egészéből, ahol kevesebb forrás áll rendelkezésre, tudomásul vesszük és szerintem a tűzoltók is tudomásul veszik, hogy kevesebb forrás áll rendelkezésre 2010-ben, mint 2009-ben, de a mértékkel van problémánk, ezért javaslunk belső átcsoportosítással többletforrást, hogy maga a tűzoltóság egész rendszere 2010-re is működőképes maradjon.

Kérem, gondolják ezt végig, hogy milyen iszonyatos problémákat vethet fel az, hogy ha a katasztrófavédelem eme meghatározó területe működésképtelenné válik. Az elvonást egyébként egy hivatali rendszerből szeretnénk végrehajtani, pont a katasztrófavédelmi hivatalt látjuk olyan forrásnak, amely lehetővé tenné azt, hogy egy kicsit több pénz legyen a tényleges feladatok ellátására. Kérem, fontolják meg mindkét oldalon, és ha lehet, akkor támogassák ezt a javaslatunkat, sokat segítenénk ezzel a biztonságos működésen.

(10.30)

A másik kérdés, amit föl szeretnék vetni, az ennél egy kicsit bonyolultabb, politikaibb természetű, de nagyon fontosnak tartom, hogy asztalra kerüljön.

A jelenlegi javaslatban a közmédiáktól a kormány javaslata alapján, illetve az eddigi szavazások alapján 7, azaz hétmilliárd forint kerül elvonásra. Tudomásul lehet azt venni, hogy nehéz helyzetben kevesebb pénz jut a közmédiumok feladatainak ellátására. Amit azonban nem lehet tudomásul venni, mi a magunk részéről semmiképpen nem tudunk tudomásul venni, hogy ez az összeg teljes egészében a Magyar Televíziót sújtja. Azért nem tudjuk ezt tudomásul venni, mert úgy gondoljuk, hogy nem lehet a Magyar Televízió büntetésben. Nem lehet politikai alapon egy ilyen kérdésben dönteni.

A magam részéről megértem, nem értek egyet vele, de megértem azt, ha egy politikai erő, jelen esetben egy kormánypárt nem ért egyet egy televízió megbízott elnökének - alelnök, aki egyben megbízott elnöki feladatokat lát el - működésével, de ezért nem lehet büntetni egy, a magyar közmédiumok szempontjából meghatározó jelentőségű intézményt, a Magyar Televíziót.

Zárójelben: kevésbé fontos, bár nagyon lényeges kérdés, hogy ebben a Televízióban szép számmal akadnak munkavállalók is, és ez a 7 milliárd forint elvonás - ha nem bíznának abban egy elkövetkező hatalom letéteményesei majd valamikor április-május-júniusban - gyakorlatilag működésképtelenné tenné a Magyar Televíziót, körülbelül egynegyede a forrásának kerülne elvonásra, ami nyilvánvalóan azt jelentené, hogy nem tud működni, effektíve be kell zárni a Magyar Televíziót 2010-re. Ezt nem vállalhatja szerintem semelyik politikai erő. Mi a magunk részéről semmiképpen nem tudjuk vállalni. A politikai meccseket politikai terepen kell megvívni. Ha valaki úgy gondolja, hogy törvénytelenségek történtek a Magyar Televízióban, akkor azt a bíróság előtt kell megvívni, de nem lehet büntetésbe küldeni egy intézményt meggyőződésem szerint, ehhez nincsen joga a magyar parlamentnek.

Éppen ezért a javaslatunk azt tartalmazza, hogy vegyük tudomásul - mi a magunk részéről tudomásul vesszük -, hogy ez a 7 milliárd jövőre nem áll rendelkezésre a közmédiumok finanszírozására. Osszuk el ezt a 7 milliárd forintot a közmédiumok között, terhelje ez egyformán őket, ha ennyivel kevesebb pénz van 2010-re. Elhisszük a kormánynak, elhisszük a pénzügyi tárcának, hogy ennyivel kevesebb áll rendelkezésre erre a területre, és arányosan, ami egyébként még mindig legjobban természetesen a Magyar Televíziót fogja sújtani, hiszen ez a legnagyobb tétel a költségvetési keretek között, arányosan osszuk el a terheket a közmédiumok, tehát a Duna Televízió, Magyar Rádió, MTI és a Magyar Televízió között.

Arra kérem önöket, fontolják meg, hogy megéri-e - különös tekintettel a Sláger Rádió, Danubius Rádió ügyeinek a figyelembevételével - beleszaladni egy újabb, akár nemzetközi méreteket is elérő botrányba. Talán önök is látták az Európai Unió televíziós szövetségeinek, köztelevíziós szövetségének a levelét, amellyel a magyar kormányhoz fordul, amelyben jelzi, hogy elfogadhatatlannak tartja azt - ez persze csak egy jelzés -, hogy olyan helyzet jöjjön létre, amely lényegében működésképtelenné teszi a Magyar Televíziót 2010-re vonatkozóan.

Én nem mennék abba bele, bár érdemes lenne, hogy vannak-e tartalékok a Magyar Televízióban. Azt gondolom, hogy vannak. Tehát nem gondolom azt, hogy jó néhány milliárd forint tartalék nem található a Magyar Televízió működésében, miközben azt látom, hogy nagyon sok minden történt az elmúlt 6-8 évben a Televízióban annak érdekében - most gazdasági értelemben mondom -, hogy működőképessé váljon. És azt is gondolom, ha valahol tisztességes hírműsorok vannak ma elfogulatlanul és nem alapvetően pártokhoz kötődően és nem is a bulvármédia feltételei, keretei között működve, ha az ember a nagy kereskedelmi televíziók híradóit nézi, némelyiket, akkor úgy érzi, mintha valami Kék fény műsorban lenne, és nem úgy, mintha egy hírműsorban lenne - emlékezve a boldog, régi szép időkre, a Szabó László vezette, ki ne emlékezne erre a névre, fantasztikus Kék fényekre -, bűnügyi sorozatok, és nincs se politika, se külpolitika, se belpolitika. Ehhez képest azt gondolom, egy tisztességes, követhető, közfeladatot ellátó televízió munkáját látja el a Magyar Televízió, amikor hírműsorokat tesz az asztalra, még ha ez sokaknak se jobbról, se balról, se mondjuk, a liberális oldalról nem kell hogy mindig tetsszen. Nem ez a dolga egy közmédiumnak, hogy a politikusok tetszését kiérdemelje.

Még egyszer, azt gondolom ugyanakkor, hogy a Magyar Televízió ilyen típusú felszámolása politikailag vállalhatatlan döntés. Nem látom sem okát, sem lehetőségét annak, hogy ezt a döntést, amely tulajdonképpen az elsőkörös szavazások alapján meghozatott, ne változtassuk meg a második körben, a módosító indítványok segítségével.

Ennek megfelelően azt kérem, hogy támogassák javaslatunkat politikai elkötelezettségtől függetlenül. Közös érdekünk az, hogy egy működőképes közmédiumrendszert hagyjunk az elkövetkező időszakra. Meggyőződésem szerint ez nem egyszerűen ilyen vagy olyan politikai érdekekhez kapcsolódó érdek, hanem mindannyiunk, a magyar társadalom egészének érdeke. Azt kérem, fontolják meg, és támogassák ezt a javaslatunkat is, mint ahogy az előzőt is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem Jauernik államtitkár urat, hogy két percben kíván szólni, vagy normál felszólalásra kér lehetőséget. (Jauernik István: Normál.) Akkor még egy kicsit várnia kell, mert akkor elsőként megadom a szót két percre Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által fölvetett egy-két dologra szeretnék reflektálni. A Televízió költségvetéséről beszélt hosszasan a képviselő úr. Egy olyan helyzet előtt van a magyar parlament, hogy költségvetési forrásból működik a köztelevízió, de a parlamentnek, a parlamenti képviselőknek semmilyen áttekintésük nincs a tekintetben, hogy a költségvetésből átadott forrásokat milyen célra és hogyan hasznosítja a Magyar Televízió, magyarul: mire költik el ezeket a forrásokat. Hallomásból vannak információink, és most, amikor napirenden van a parlamentben az, hogy különböző állami és önkormányzati cégek vezető tisztségviselői mennyi jövedelemmel rendelkeznek, és a válság időszakában elvárható mindenkitől az, hogy valamennyivel szerényebben viszonyuljon a helyzethez a jövedelem tekintetében, vannak olyan információink, hogy az MTV-nél például 60-nál is több olyan alkalmazott van, aki többet keres, mint a magyar miniszterelnök.

Erre nincsen magyarázatunk, hogy ez tulajdonképpen miért van így, de én úgy gondolom, a magyar társadalom elvárja a médiánál is, hogy a helyzethez igazodva megpróbáljanak takarékoskodni, és letegyék azt a javaslatot az asztalra, hogy ők hogyan akarnak viszonyulni a jelenlegi helyzethez. Mert az mégiscsak anomália, én legalábbis úgy gondolom, hogy egy közpénzből finanszírozott társaságnál 60 olyan alkalmazott legyen, aki többet keres, mint a magyar miniszterelnök.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Iván László tapsol.)

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Horn Gábor képviselő úrnak, SZDSZ.

HORN GÁBOR (SZDSZ): Azt az elvárást, amit Kovács képviselőtársam megfogalmazott, hogy tudniillik a Magyar Televízió akár válságkezelő csomagot is tegyen le az asztalra, elfogadható elvárásnak gondolom. Tudom - még egyszer mondom -, nyilván ön is tudja, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt nyolc évben, különösen ennek első időszakában komoly lépések történtek a Magyar Televízió olcsóbbá tétele érdekében. Én is azt gondolom, hogy vannak tartalékok, mint ahogy jeleztem önnek.

Azt csak azért jegyzem meg, hogy kiegyensúlyozottak legyünk a dologban, valószínűleg az összes magyar médiában dolgozók mindegyike, aki középvezetői szint körül van, többet keres, mint a magyar parlamenti képviselők, jelzem önnek. Ez egy ilyen szakma. Ezért nem értettünk egyet az önök azon javaslataival, amelyek maximálják - sajnos ezt tegnap elfogadták - bizonyos területeken a jövedelmeket, mert azt gondoljuk, hogy jó bankárt, ha egy állami bank élére kell keresni, kétmillió forintért nem lehet majd kapni, csak rosszat, vagy politikailag nagyon függőt, mint ahogy sajnos ezek a dolgok szoktak volt lenni.

Tehát én ezzel együtt is azt gondolom, igenis elvárható az, hogy a Magyar Televízió tegye tisztába, hol vannak tartaléka, milyen formában. Ebben egyetértünk.

(10.40)

De ezt az elvárást nem lehet összekapcsolni azzal, hogy elvonjuk a működés alapvető forrásait. Tehát arra kérem önt, tudomásul véve ezt a megállapítását, hogy nézzük meg, ha kell, a költségvetési bizottság erre alkalmas, tekintsük át, kérjünk erről beszámolót, hogy milyen lehetőségek vannak, és vonjunk el a Televíziótól forrásokat. Nem az volt a javaslatom, hogy ne vonjunk, így is a mi javaslatunk szerint körülbelül 4 milliárd forinttal kevesebbet kapna jövőre a Magyar Televízió. Nem arról van szó, hogy maradna minden a régiben. Nézzük azt meg, hogy tudnak-e, akarnak-e együttműködni ebben velünk, de ne legyen a Magyar Televízió büntetésben. Nekem csak ez a kérésem.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most megadom a szót Jauernik István államtitkár úrnak.

JAUERNIK ISTVÁN, önkormányzati minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Horn Gábor képviselő úr a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok költségvetésével kapcsolatban mondta el véleményét, érvelt módosító javaslat mellett. Azt nagy örömmel vesszük, ha találunk olyan forrást, amit a tűzoltósághoz át lehet csoportosítani, de a képviselő ár által tett indítvány nem ebben a fejezetben van, csak szeretném rá felhívni a figyelmet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a IX. fejezetben, az OKF költségvetése pedig a XI. fejezetben van. De nem is ez a fontos.

Az a legfontosabb, hogy az MSZP-frakció is, a kormány is, az Önkormányzati Minisztérium is kiemelt fontosságot tulajdonít a tűzoltóságok működőképességének 2010-ben is. Azt gondolom, hogy nagyon sok fordulóban egyeztettünk az önkormányzati tűzoltóságok vezetőivel, szövetségeivel, több kérdésben sikerült már megegyezni. Ma már abban nincs vita, hogy a jövő évi támogatáscsökkenés döntő része abból adódik, hogy a járulékcsökkenést és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, ez majdnem 1,5 milliárd forint. A csökkenés ennél egy picivel, mintegy 300 millió forinttal több, ez pedig feladatelmaradás miatti csökkenés. Ezen még van vitánk a tűzoltóságokkal. Azt kell látni, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok feladata évről évre, most, néhány nap múlva is két köztestületi tűzoltóság megalakulása miatt csökken. Tehát csökken az a működési terület, ahol ők látják el az elsődleges tűzvédelmet, és a köztestületi tűzoltóságoknál pedig nő ez a terület. Éppen ezért a feladatcsökkenéssel arányos pénzelmaradásról van itt szó.

A költségvetés technikai szerkezetével is volt a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak gondjuk, hogy ne a IX., hanem a VIII. fejezetben legyen. Erre ígéretet tettünk, ilyen módosító indítvány készül, szeretném tájékoztatni képviselő urat és mindenkit, akit ez érint. A tűzoltóság szakembereivel folytatott vitában, az egyeztetés során abban egyetértésre jutottunk, hogy az a három normatíva, ahogyan eddig kapták az önkormányzatok a pénzt, nem igazán szerencsés, nem igazán jó, de megegyeztünk abban, hogy ne most váltsunk, ne 2010-ben. A kormány kész tehát visszaállítani az eddigi, a tűzoltók által is elismerten nem jó normatív pénzelosztási szabályt, de ha az egyezségnek, a békének ez az ára, akkor hajlandók vagyunk erre is. Tehát ilyen módosító indítvány fog készülni. Még ezen a héten egyeztetek a tűzoltószövetségekkel. Nagyon bízom benne, hogy tudjuk azt biztosítani, hogy egyezség lesz, vagy ha nem is egyezség, de a tűzoltóságok működőképessége 2010-ben is fönn fog maradni, ugyanolyan jó színvonalon, ahogy a tűzoltók tisztességgel ellátták a feladatukat, 2010-ben is megoldják.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most kétperces hozzászólás következik; megadom a szót Domokos László képviselő úrnak, Fidesz.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Horn Gábor, illetve Kovács Tibor szavaira - mint a költségvetési bizottság ellenőrzési albizottságának elnöke - bejelentkezem. Amennyiben a képviselők jelzik, hogy a Magyar Televíziónál vizsgálatot kérnek, akkor ebben a témában összehívom az albizottságot. Hiszen 60 fő másfél milliónál nagyobb fizetését, úgy látom, mind a ketten felháborítónak tartják, és ebben fellépést javasolnak. Állunk elébe ennek a felvetésnek.

De ha már itt van nálam a szó, akkor engedjék meg, hogy Buzás Péter korábbi felszólalásához is néhány gondolatot fűzzek. Ki kellett keresnem, hogy valóban Makó városa sikeres volt oktatási intézményi pályázatban, sőt Szarvas városa is. De tudjuk, hogy a Dél-Alföldön 2013-ig további egyetlenegy forint nincs az európai uniós forrásokból oktatási célra. Márpedig szüksége lenne Gyomaendrődnek, Kondorosnak és Békésszentandrásnak is rá. Erre módosító javaslatokat nyújtottunk be már korábban, amiket leszavaztak. Kérem, hogy most az újabb módosító javaslatokat támogassák, és együtt örüljünk Makó mellett Gyomaendrőd vagy Kondoros iskoláinak újjáépítésének is.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Tatai-Tóth András képviselő úrnak, MSZP.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Varga Mihály képviselő úr már nincs itt, de nem tudom megállni, hogy ne reagáljak hozzászólásának a válságot elemző részére, miszerint hiába mondta a Fidesz, hogy válság van, nem vette komolyan a kormány és a kormánypártok. Az a helyzet, tisztelt Országgyűlés, hogy ezt a világvégehangulat-gerjesztést, amit önök elkövettek, 2002 óta folyamatosan hallottuk, és úgy jártak önök, mint a mesében a gyermek, aki mindig farkast kiáltott, szórakoztatta a felnőtteket, és utoljára már akkor sem hittek neki, amikor valóban jött a farkas. Talán ha reálisabb és visszafogottabb álláspontot képviseltek volna korábban, akkor hitelesebb lett volna a jelzésük is.

De amiért szót kértem, az oktatás költségvetési helyzetéről és a benyújtott, illetve benyújtandó, oktatást érintő módosító javaslatokról szeretnék néhány megjegyzést tenni. Köztudott, hogy 2010-ben az egész közszféra takarékos gazdálkodásra kényszerül, hiszen csak azokat a kiadásokat lehet a költségvetésben felelősen megtervezni, amelyekhez garantáltak a költségvetés bevételei is. Nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a költségvetés bevételeit az ország gazdasági teljesítménye határozza meg. Ezzel a kijelentéssel egyúttal szeretném visszautasítani azokat a megjegyzéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy olyan költségvetés került a Ház elé, amely csak az év első felére tartalmaz garanciákat, a többivel nem foglalkozik. Ez egyszerűen nem igaz. Olyan költségvetés van a Ház előtt, amely egész évre, 2010-re biztosítja a közintézmények és a közszolgáltatások szigorúan takarékos, de kiszámítható és stabil működését.

Úgy készítjük a költségvetést, hiszen még nem volt választás, hogy akkor is működőképes maradjon az ország, ha a jelenlegi kormányzat folytathatja a tevékenységét, és akkor is, ha másként döntenek a választók. A benyújtott módosító indítványainkkal néhány, a költségvetés beterjesztése után tudatosult feszültséget sikerült rendezni. Tisztázódott az egyébként is prioritást élvező gyermekétkeztetés finanszírozásának feltételrendszere, a módosító indítványokat megszavazta a parlament, tehát 2010-ben az idei évhez hasonló feltételekkel jutnak hozzá a rászorulók ahhoz a kedvezményes, illetve ingyenes étkeztetéshez, étkezéshez, amihez az idén is hozzájutottak, azzal a kiegészítéssel, hogy 2010-ben már az általános iskola 7. osztályosai is részesülnek ebben a juttatásban. Jelenleg 6. osztályig sikerült ezt megoldani.

Biztosítottak a művészeti iskolák kiszámítható működési feltételei 2010-ben, elfogadta a parlament a módosító indítványunkat. Ugyancsak támogatást kapott a két tannyelvű iskolák működésére vonatkozó módosító javaslatunk, tehát ugyanolyan feltétellel működhetnek 2010-ben az iskoláink, mint 2009-ben. Annyival csökken 2010. január 1-jétől az állami támogatás, amennyit egyébként vissza sem kell fizetni közteherként az intézményeknek, iskolafenntartóknak a költségvetésbe.

(10.50)

Tehát nem igaz az, amit a nyilvánosságban önök állítanak, hogy alkotmányellenes ez a döntés, merthogy tanév közben változtatja meg az iskolák működési feltételeit. Ez nem fog bekövetkezni, ugyanolyan feltételek között működhetnek 2010 januárjától az intézményeink, mint ahogyan 2009 decemberében működtek. Vannak gondok, azokat a gondokat ez a költségvetés nem tudja orvosolni, de feszes költségvetés és kiszámítható viszonyok keletkeznek.

SZDSZ-es képviselőtársaink javaslatára az oktatást érintő informatikai fejlesztési források is nem az idei szintre, nem 5 milliárd forintra, de 4 milliárd forintra kiegészültek. Tehát azt mondhatom, hogy a közoktatásnak nemcsak a működése, hanem a fejlesztési feltételei is rendelkezésre állnak a következő évben. A jelenlegi szakaszban pedig még a kistérségi oktatásfinanszírozás bizonyos feszültségeit fogjuk a módosító indítványainkkal megoldani. Azt szeretnénk elérni, hogy a többcélú kistérségi társulások esetében se legyen kisebb a költségvetés támogatása, mint a többi közoktatási normatíva esetében, tehát hogy csak annyival csökkenjenek a normatívák, amennyit be sem kell a központi költségvetésbe teherként fizetni.

Ezt szerettem volna hozzátenni a mai vitához. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak, Fidesz.

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én a 2010-es költségvetési törvényjavaslat vízgazdálkodási, környezetvédelmi fejezetéhez szeretnék hozzászólni pár gondolattal, és kérni az önök segítségét, hogy ne hagyjuk magára a vízgazdálkodást és a természet védelmét.

A 2010-es költségvetési törvényjavaslat vízgazdálkodási szempontból torz, szemlélete, stratégiája alapvetően elhibázott. A torzulás lényege, hogy a hazai forrásokat döntően az EU-s forrásokhoz szükséges önerő finanszírozására tartják fenn, és ennek következményeként a műszakilag, gazdaságilag indokolthoz képest rendkívül alacsony színvonalú a fenntartás, üzemeltetés finanszírozása. Ezt a feladatot a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok látják el.

Az igazgatóságok működési költségvetésének drámai szűkülést mutatja az alábbi számsor, amit az jelent, hogy 2008-ban 17 milliárd 771 millió forint, 2009-ben 13 milliárd 236 millió forint és jövőre már csak 11 milliárd 472 millió forint forrást enged meg ehhez az ágazathoz hozzárendelni. Az elvonások mértéke azt jelenti, hogy ennek következtében Magyarországon az alábbi vízgazdálkodási védelmi rendszereknek nem lesz elegendő a karbantartási költségvetése. Mondanám ezeknek a számait: Magyarországon a folyóinknak, jelentősebb állami tulajdonú vízfolyásoknak a hossza mintegy 2500 kilométer, az elsőrendű vízvédelmi vonalak hossza 4186 kilométer, a másodrendű védvonalak hossza 771 kilométer, az állami kezelésű belvízcsatornák hossza 8460 kilométer, az állami kezelésű hegy- és dombvidéki vízfolyások hossza 4200 kilométer. Több mint 20 ezer kilométernyi vonalfenntartást kell a KvVM-nek Magyarországon elvégeznie. Hazánk úthálózata 30 ezer kilométer, ehhez vetítsék a számokat! A nemzetközi hajóútkitűzést a Dunán 417 kilométer hosszan kell elvégezni. Jelzem önöknek, hogy a Vásárhelyi-terv keretében megvalósult vízvédelmi rendszerek beruházási költségei is 120 millióval terhelik az amúgy szűkös, egymilliárdos költségvetését ennek a fejezetnek.

A környezetvédelmi bizottságnál javaslatunkra, javaslatomra talán egyszer megegyezés lesz a következő napokban vagy a mai napon akár, aminek következtében szeretnénk megduplázni a vízvédelmi rendszernek a karbantartási költségét, ami jelenleg 1 milliárd forint, és a hatalmas mennyiségű gátrendszer, vízfelület védelme, éves karbantartása nem biztosított. Én kérem önöket, hogy azt a nyavalyás 1 milliárd forintot tegyék már hozzá valamilyen úton-módon a költségvetési forrásokból, mert az országot ezzel a veszélyes költségvetéssel úgy is veszélybe hozzák, hogy Magyarországon a gátrendszer védelmét nem finanszírozza az állam. Bár van gátőr, van sok Pelikán József, de hozzá forrás, hogy dolgozni is tudjanak, hogy legyen traktor, legyen gázolaj azoknak a beindításához, arra forrást összesen 200 millió forintot szánnak. Ezzel ezt a 20 ezer kilométert elérő, meghaladó gátrendszert nem lehet éves szinten karbantartani.

Miből gondoljuk, hogy forrást kéne rendelni ehhez, milyen területekről? Először is van lehetőség arra, hogy az Önkormányzati Minisztériumnak van környezetvédelmi célú fejezete a távhőszolgáltatás korszerűsítésére és kompenzációjára, ami 5 milliárd forint kiadással szerepel a költségvetési törvényjavaslatban. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnál a környezet és a vidék fejlesztése területén 41,5 milliárd forint kiadást terveznek, a nemzeti erdőprogramban az erdőtelepítés, felújítás, fásítás 1,3 milliárd forinttal szerepel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére 304 millió forintot szán, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium energiafelhasználási hatékonyság javítása címen 108 milliót, az uniós fejlesztések fejezetéből, a kohéziós alapból megvalósuló KEOP-os fejezetekre 50 milliárd 727 millió forintot szánnak.

Tehát volna forrás arra, hogy ha önök úgy akarják, akkor ennek a nagyon komoly magyarországi vízvédő rendszernek, belvíz- és árvízvédelmi rendszernek a fenntartására 1 milliárdot hozzá bírnak tenni akár a fejezetek apróbb pénzeinek átcsoportosításából is. Én kérem önöket, hogy ezt ne felejtsék el, mert bár Budapesten a védelem biztosított, de a budapesti részen kívül, a Duna felső szakaszán és az alsó szakaszán nagyon veszélyes tud lenni a helyzet, és a Tiszáról nem is beszélve. Ha egyszer egy komoly eső lejön, a mostani két tározó, amit megépítettek az elmúlt 8 esztendőben, a vállalt 5 helyett, az nagyon kevés arra, hogy megvédjék. Ha a 2001-es, 2002-es árvízhez képest egy hasonló vízmennyiség jön le, akkor még most is a Tisza környéki emberek el fognak úszni.

Én kérem, hogy az 1 milliárd forintot, legalább ezt az egyet tegyék hozzá a költségvetéshez. Nem kérünk mást, csak hogy fogjunk össze, a parlament négy pártja az ügyben, hogy legalább a veszélyes költségvetés azon veszélyes része, hogy nem védjük meg a gátrendszereinket, mert nincs rá pénzünk, ezt ne vállaljuk föl, mert a felelősség mégiscsak a kormányzaté lesz, mégiscsak a parlamenti többségé, ha így megszavazzák a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Domokos László: Bravó! - Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót kettő percre Jauernik István államtitkár úrnak.

JAUERNIK ISTVÁN önkormányzati minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szándék nagyon nemes, az árvízi védekezéssel kapcsolatos dolog, de a megjelölt forrással kapcsolatban mindenképpen el kell hogy mondjam, hogy az Önkormányzati Minisztérium fejezetében lévő előirányzat az úgynevezett ökoprogram finanszírozására szolgál. Ez azon program, amelyről a miniszter úr épp ebben az időben tart sajtótájékoztatót is, hogy mennyi pályázatot kell pozitívan elbírálnia, hogy megvalósuljon az az energiatakarékosság, ami a panellakásokban élőknek nagyon fontos.

Tehát egy olyan szintén nagyon fontos célról javasol a képviselő úr elvenni pénzt, amit én nem javasolnék, mert itt konkrét időpontig, július 31-ig lehetett pályázatokat benyújtani, és ennek a fedezetét jelenti az a pénz, amelynek rendelkezésre kell állnia, hogy a jövő évben ki tudjuk fizetni ezeket a támogatásokat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Folytatva a kétperces hozzászólásokat, megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak, Fidesz.

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak megjegyezném, hogy 1 milliárd forint az általam felsorolt hat fejezetből nem nagy összeg. Megértem, hogyha nyertes pályázatok vannak, de még egyszer mondom, szép és nemes cél mindegyik, amit ön is mondott, államtitkár úr, de ne felejtse el, a víz az úr. Ha az megjön, visz mindent, elviszi a panellakásokat is, hogyha olyan közel lenne a Duna-parthoz vagy a Tisza-parthoz, ha éppen Szolnokon vagyunk vagy Szegeden. Azt kérem önöktől, öntől és a többi államtitkártól, képviselőtársunktól is, hogy 1 milliárd nem akkora összeg, hogy ezt a védekezést ne tegyük meg.

Csak jelzem önnek, tisztelt államtitkár úr, hogy nekem mint megyei közgyűlési elnöknek, nekünk ezer ember állását kell megvédenünk, mert ennyit kellene elbocsátani a jövő évi tervezet miatt, amit önök elénk tettek, mert 1,6 milliárd forinttal lesz kevesebb a büdzsénk jövőre az idei évhez képest. Nekem sokkal többről szól a történet, mint ahogy ön gondolja. Nemes cél a panelfelújítás, én elismerem, támogatjuk is, de még egyszer mondom, nagyon sok embernek nemcsak az állása, nemcsak a lakásának a hőszigetelése, hanem a Duna mentén, a Tisza, a Dráva mentén a saját vagyonának a megmentése, a több tíz- vagy százmilliárdos vagyon megmentése szerintem megér 1 milliárdot. Ettől önök lesznek a győztesek, nem mi, ha önök adják hozzá az 1 milliárdot hozzá, nem mi. Én javaslom, tegyék meg azt, hogy valamilyen átcsoportosítással azt az 1 milliárdot pluszban hozzáteszik a forrásokból ehhez a fejezethez, akkor higgyék el, jobban járnak önök is, mert védve lesz az összes városunk, amelyek a Duna mentén vagy a Tisza mentén helyezkednek el.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Kontur Pál képviselő úrnak, Fidesz.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt Józsa képviselőtársam szóvá tette, hogy Domokos képviselő úr miért lobbizik a saját választókerülete érdekében, az ottani út miatt. Képviselőtársam hangját az őszödi hangfelvételen nem hallottam, ott kiabálhatott volna közbe. Tette volna meg! - de nem tette.

(11.00)

Tehát ez a 44-es út egy országos főútvonal, ez a Viharsarkot, egy országrészt köt össze a fővárossal az 5-ösön keresztül. Ez az út ma életveszélyes, én ezen rendszeresen szoktam közlekedni, tehát igen veszélyes. Önök felelőtlenül erre az útra, erre a magyar úthálózatra akarják a huszonkilenc és fél bezárt vasútvonal forgalmát áttenni buszokkal, olyan úthálózatra, ami ennek nem felel meg, még egy országos főútvonal sem felel meg ennek. Tehát önök felelőtlenek! Önök Viharsarokká akarják tenni az egész vidék Magyarországát, 80-90 évvel akarják visszatenni az emberek életét, visszafordítani a világ sorát.

Ahogyan képviselőtársam napirend előtt elmondta, 5-6 kilométeres gyalogtúrákra akarják a dolgozni és tanulni akaró embereket kényszeríteni. Ez embertelen gondolkodás, kedves uraim! Önök felelőtlenek, önök a szegény emberektől, a kisemberektől akarják elvenni, a nyakukba akarják az önök felelősségét akasztani, ővelük akarják kifizettetni a tudatlanság, a tétlenség és a hozzá nem értés árát.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP, és átadom az elnöklést Lezsák Sándor alelnök úrnak.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Kontur Pál Képviselő Úr! Én röstellem, mert úgy néz ki, nekem önnel balszerencsém van.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön, ha nemcsak ülne, hanem kézbe venné a módosító indítványokat, akkor látta volna, hogy a 44-es út Kecskemét-Békéscsaba közötti szakaszának előkészítésére 3 milliárd forint van. És hadd mondjam el, itt ül Domokos képviselő úr is: volt már polgári kormány. Vajon miért nem tetszettek előkészíteni? És amikor Józsa képviselő úr azt mondta, hogy 500 kilométer épült, önök azt mondták, hogy kevés! A 17 nem volt kevés! A 17-re lehet mosolyogni, lehetett örülni, optimistának lenni, 500-zal nem lehet.

Tudja-e, képviselő úr, hány kilométer utat lehetne még felsorolni az országban a nyugati határtól a keletiig, hogy azt mind meg kell csinálni? Csak ehhez az kellene, hogy mondjuk, Babák képviselő úr is szót kér, és azt mondja, igen, legyen az útnak prioritása, de még innen és innen vegyünk el hozzá pénzt. (Zaj a Fidesz soraiban.) Ilyet nem tesz, ilyet nem mond, mert ő csak többet akar költeni, mindenáron és minden körülmények között.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen.

Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Két percre megadom a szót Domokos László képviselő úrnak.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Göndör István, ha támogatja, akkor miért nem a kormány nyújtotta be? Módosító javaslatokról szól a vita, támogassuk közösen, én erre hívtam fel a figyelmet, az összes többi pedig pikírt, rosszindulatú megszólalás volt.

Tények: 2002-ben, amikor már miniszterelnök volt Medgyessy Péter, ezt megígérte; Kóka János, amikor gazdasági miniszter volt, megígérte. Nyolc év alatt - én azt mondtam - lehetett volna talán néhány kilométert ebben az útszakaszban is építeni, elő voltak készítve az elkerülő utak, nem kívánták ezt megvalósítani. Ha önök is így gondolják, akkor nincs miről vitatkozni; majd a gombot, tudják, azt kell megnyomni, amivel a múltkor ezerötszázszor nemet nyomtak, akkor kell az igen gombot nyomni, erre kérem a támogatást.

Engedjék meg, hogy Bányai Gábor felszólalását még megtámogassam. Úgy gondolom, azért megdöbbentő, hogy a kormány tagja sajtótájékoztatót tartott a jövő évi költségvetés sorszámaival kapcsolatos kiadásokról. Tehát mi történik? Ez évi kötelezettségeket nem terveztek be a költségvetésbe, Katona államtitkár úr, és a 2010. évi költségvetésben akarják megtenni. Törvényszerű ez? Az államháztartás szerint helyes volt ez, amit Jauernik államtitkár úr mondott? Már ne haragudjanak, nem lehet ez évben eredményt hirdetni olyan sorra, amiről még most folyik a vita. Önök lebuktak! Akkor milyen költségvetésről beszélünk, ha a kormány már sajtózik és hirdeti, és azt mondja, hogy árvízvédelemre nincs egymilliárd forint, mert valamilyen más pályázati pénzre már elköltötték?

Én azt gondolom, ezt ki kell vizsgálni. Kérem majd a tájékoztatást erről a pénzügyminiszter úrtól. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek következnek. Megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, mélyen tisztelt elnök úr. Szó esett arról, és megemlítették, ezért kértem egy percben szót. Úgy gondolom, Békés megye leszakadó megye, kevés a munkahely, a gazdaság élénkítéséhez szükséges az út, a 44-es megépítése. Medgyessy Péter megígérte, hogy 2006-ban az M44-esen fognak járni; bár ő alacsonyabb villanykapcsolókat is ígért, meg azt is ígérte, hogy folytatni fognak mindent. Mi csak azt kérjük önökön számon, amit annak idején megígértek számunkra, hogy lesz M44-es, és ezt használhatjuk.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kértem a kormánytagokat, a kormányképviselőket is, hogy önök gondoskodjanak róla, önök ígérték meg, és Békés megye felzárkózása érdekében fontos ez az út, tegyék meg! Ne fogadják el a mi javaslatunkat, tegyék meg önök, tegyék azt, amit megígértek! Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Katona Tamás államtitkár úr kér szót.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Domokos képviselő úr a költségvetési bizottság alelnökeként úgy tesz, mintha az államháztartási törvényt nem ismerné.

A költségvetési törvényjavaslatot minden évben ősszel benyújtja az Országgyűlés, az valóban a következő naptári év költségvetése, de, mint nyilván ön is tudja, általában a tisztelt képviselők is tudják, az élet nem január 1-jétől december 31-éig szól, hanem folyamatos, ezért például minden évben a költségvetésben szerepel egy következő kétéves, tehát összesen egy hároméves kitekintés, amely tartalmazza azokat az előirányzati számokat, amelyekre kötelezettséget lehet vállalni, amelyekre pályázatokat lehet kiírni, amelyekről beszélni lehet. Ez eddig nem volt tilos; lehet, hogy az önök kormányzati idejében, ha majd kormányon lesznek, esetleg tilos lesz, most ez nem tilos. Tehát ilyen értelemben semmiféle olyan probléma nincs.

Én nem emlékszem olyan szituációra, amikor az árvízvédelemre ne jutott volna elég pénz. (Babák Mihály: Volt ilyen!) Az árvízvédelmet nyilvánvalóan korrekten meg kell tervezni, és ennek alapján az előirányzatok most is szerepelnek a költségvetésben. Ha olyan nem várt szituáció következik be, amelyet nyilvánvalóan nem lehet előre tervezni, akkor természetesen azokat a kiadásokat máshonnan kell előteremteni - ez eddig is így volt -, például az általános tartalékból, ez eddig is így volt, ezután is így lesz.

Ami az autópálya-, autóút-építéseket illeti, értem a képviselő urak türelmetlenségét. Azt mondják, hogy az 500 kilométernyi autópálya kevés. Most nem megyek vissza arra, hogy az 500 kilométer autópálya helyett nem ennyit építettek önök abban a négy évben, de ezt most már valóban hagyjuk, régen volt; de ettől még tudomásul kell venni, hogy az ország teherbíró képességének megfelelően lehet előrehaladni, az M44-ben most fogunk továbblépni. Azt gondolom, ez helyes, hogy továbblépünk, és úgy látom, ezt önök is támogatják.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Két percre megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak.

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nézzék el nekem, hogy én még csak először vagyok képviselő a parlamentben, lehet, hogy emiatt van az én naivságom, de ha megnézik önök a 2002 és 2006 közötti uniós támogatások főösszegét, az közel 1700 milliárd forint volt, és most évente közel 1000 milliárd forint támogatás érkezik az Európai Közösségből. Nagyságrendekben tíz-hússzoros, de lehet, hogy ötvenszeres az a pénz, amit az ország el tud költeni fejlesztésre, mint ami volt 2002-ig.

Azzal jönni, hogy 7 kilométernyi (Sic!) autópályát adott át az előző kormány? Kedves Képviselőtársaim! Én, amit örököltem az elődömtől, Balogh Lászlótól, az önök frakciója képviselőjétől, képviselőtársamtól, az átadási ünnepségen mindig megköszöntem neki azt, amit ő kezdett el. Odahívtam az első sorba, megköszöntem neki, hogy elnök úr, köszönjük, hogy segítette azt, hogy ezt meg ezt át tudtuk adni önnek köszönhetően, nem nekem.

Tehát azt kérem önöktől, ha bárki valami jót tesz a korábbi kormányban, ne becsüljük le azzal, hogy 7 kilométer! Ez elő volt készítve, készültek autópályák akkor is, nem ilyen mértékben, ezt el kell ismerni. Remek, amit önök építettek, ezt el kell ismerni, nagyon fontos volt - de nem mindegy, hogy milyen áron. Nem mindegy, hogy 1 milliárd 200 millióért vagy 3 milliárd 600 millióért épül egy autópálya kilométerszakasza, ezt se felejtsük el! El kell ismerni, sokat építettek, de olyan áron, hogy az ország ebbe lehet, hogy belerokkan.

A másik, amit fontos megjegyeznem: a vasútbezárásoknál önök nem vették figyelembe, vagy nem szóltak az érdekében - Garai képviselőtársam nincs itt, vele álltunk ki a nyilvánosság elé is -, hogy a Kecskemét-Bugac-Kiskunmajsa kisvasút az ország leghosszabb keskenytávú kisvasútja. Lényegében nincs más közlekedési eszköz ebben a térségben, mert az út állapota Móricgát felé olyan, hogy félsávnyi út van, nem lehet rajta közlekedni, kátyú hátán kátyú, és erre ezt bezárják. Az ország egyik legszebb síkvidéki területén megy keresztül ez a nagyon szép vasútvonal; bezárják, mert nem érdekli önöket.

Azt hallottam itt többször Szabó képviselő úrtól és másoktól is, hogy milyen szánalmasak az előterjesztéseink, a javaslataink, a módosítások. Kérem szépen, Bács-Kiskunban, Lamperth Mónika képviselő asszony tudja jól, hogy Bácsbokod és Bara között az út járhatatlan. Azt mondják nekünk, hogy szánalmasak a javaslataink, mert szeretnénk, hogy az emberek tudjanak közlekedni? Mert beírtuk, hogy kérünk rá kilométerenként 20 milliót felújításra? Mert a ROP-os források nem állnak rendelkezésre, azt már régen elköltötték, elköltöttük.

Önöknek nem szabad így tárgyalni velünk, bár megértem, önök is félnek a jövőtől; mi is tartunk tőle, mert veszélyes idők jönnek ránk jövőre.

Köszönöm szépen.

(11.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre Domokos Lászlónak adom meg a szót.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Államtitkár Úr! Ha önök elköltötték a pénzt a jövő évi költségvetésre, akkor miről folyik most a vita? Erre adjon választ! A kormány államtitkára azt a választ adta, hogy amelyik sort Bányai Gábor megnevezte, azt önök elköltötték még ez év júniusi kiírással, és most eredményt hirdetnek. Ne haragudjon, ezt pénzmaradvány keretében kell szabályozni!

Az hogy a Pénzügyminisztérium elvette a tárcától, az önök felelőssége, ez az önök gyakorlata. Önök elveszik a pénzmaradványt. De akkor nevetségessé teszik az egész parlamentet, ha azt mondják, hogy ja, de minden sort elköltöttek. Az azt jelenti, hogy jövőre ezek szerint egyetlen forint szabad pénz nincs azon a soron, mert gyakorlatilag 2009-ben a teljes pénzt elköltötték. Na ez az, amivel - azt gondolom - lebuktak. Lehet, hogy önök szerint ez törvényes, mert önök alkotják a törvényt, de attól ez még nem megfelelő, nem méltányos, és nem is szakszerű, hiszen jövőre miből lesz árvízvédelem.

Volt bizony 2006-ban olyan árvíz (Dr. Kling István dr. Katona Tamással egyeztet) - államtitkár úr, figyeljen rám, mert azt mondta, hogy nem volt ilyen év -, volt ilyen év a Körösökön, az öcsödi, békésszentandrási, szarvasi és gyomaendrődi emberek összefogása mentette meg a településeket órákon, napokon át az árvíztől, mert a kormánynak nem volt ezen a soron pénze, hanem külön a tartalékot kellett felszabadítani annak a húsvétnak a vasárnapján és hétfőjén, amikor bizony mi is ott voltunk a gátakon, és önök akkor éppen kampányoltak.

Bizony ezt kellene elkerülni. Nem szeretnénk 2010-ben olyan árvizet, amikor megint kiderül, hogy nincs mögötte pénz, és az embereknek kell önmagukat megvédeni. A magyar állam nem süllyedhet idáig, hogy nem képes a saját állampolgárait megvédeni árvíz esetén. Természetesen helyes, ha bevonják az ott élőket is ebbe a munkába, de volt ilyen tény sajnos. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre Molnár László képviselő urat illeti a szó.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1594-es kapcsolódó módosító indítványt szeretném a figyelmükbe ajánlani, mindazoknak, akiknek fontos Békés megye, a közép-békési térség. Békéscsaba egyéni képviselőjeként évek óta foglakozom ezzel a kérdéskörrel, és most is a gyorsforgalmi soron külön nevesítve kérem feltüntetni az M44-es Kecskemét-Békéscsaba közötti szakasza végső befejezési, előkészítési munkáihoz a rendelkezésre álló, a szakma szerint szükséges összeget. Ez 3 milliárd forint, nem kevés, de úgy gondolom, hogy az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy amit törvényben tudunk rögzíteni, az megvalósul - még az sem biztos, mert időnként azért erre oda kell nézni nekünk, kormánypárti képviselőknek is.

Eddig egyetértés volt a patkó két oldala között abban, hogy ez az egyetlen megyeszékhely, amely a sugaras közlekedési rendszer szerint még be kell hogy legyen kötve a fővároshoz, megépüljön a kétszer kétsávos autóút. Kérem tehát a parlamentben jelen lévő és az általuk képviselt képviselőket, tehát mindkét frakciót, hogy támogassa a Békéscsaba-Kecskemét út előkészítésére vonatkozó 3 milliárdos összeget külön soron megjeleníteni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bányai Gábort illeti a szó két percre.

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót ismét, és nézzék el, hogy harmadszor szólok. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény szerint évente közel 28 milliárd bevételt lehet a kormánynak elérnie. Ebből a forrásból pont erre a területre, az úgynevezett szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére a visszaforgatás nulla forint. Ha ezt a pénzt benyeli a költségvetés, megteheti - miért ne tehetné meg -, de ne felejtsék el, ez olyan forrás lett volna, amit ha visszaforgatnánk a zöldiparba, a zöldgazdaságba, ennek a hatása többszöröse, több tízszerese lenne majdan később a növekedésben, illetve a gazdasági teljesítményünkben.

Azaz volna 1 milliárd például ebben a fejezetben, hogyha Jauernik képviselő úr sajnálja is a saját, már előre elköltött, idei pályázati forrásokat, amelyeket jövőre nem kellene neki elkölteni - de elmagyarázta ezt a képviselőtársam, Domokos László. Még egyszer mondom, volna pénz rá, csak át kellene tenni abból a kalapból abba a kalapba, amibe illene, hogy áttegyék az 1 milliárd forintot a gátrendszer védelmére. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, Rétvári Bence képviselő úr hozzászólása következik.

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1440-44-es javaslatokhoz szeretnék hozzászólni, és itt a Házban is érvelni négy olyan dolog mellett, amelyik elsősorban Budapest, a budapestiek, a dél-budaiak számára fontos, de évek óta húzódó - vagy van, amelyik már több mint egy évtizede húzódó - beruházás, és az állam tétlensége vagy pedig a rossz jogi-pénzügyi konstrukció miatt maradt félbe.

Elsőként azzal kezdeném, ha már itt környezetvédelmi kérdésről van szó, és van olyan szerencsénk, hogy itt van az államtitkár úr is, akinek a korábbi szakmai előéletéből is ismert a Feneketlen-tó és partjának a helyzete: ez egy olyan tó, amely mesterségesen jött létre - nem a természet hozta létre, hanem bányászati tevékenység közben maradt vissza, és töltődött föl folyamatosan vízzel -, és nagyon érdekes színfoltja lett ezáltal a bel-budai térségnek. Kevés város büszkélkedhet azzal, hogy nemcsak hegye, folyója, de még tava is van a belső részen.

Ugyanakkor körülbelül a metróépítkezéssel egy időpontban a tavon olyan jelenségek kerültek elő, amilyenek körülbelül két évtizede nem voltak láthatók: a tónak nagymértékben csökkent a vízszintje, ennek következtében az összes hal ki is halt a tóból, és utána pedig az alacsonyabb vízszint mellett habzani is kezdett a tó; hasonlóan, mint néhány száz kilométerrel odébb a Rába, csak nyilvánvalóan a két habzás forrása nem ugyanaz.

Ez a tó egy halott tó, éppen ezért folyamatos törődést igényelne. A törődésre elsősorban a gazda kötelezhető, vagy a legfőképpeni használó. A gazdája a Fővárosi Önkormányzat, de hát nem kell ezek között a padsorok között sem mondanom, hogy milyen gazda a Fővárosi Önkormányzat a vagyontárgyaival kapcsolatban. Illetőleg a használó a kerületi önkormányzat, amely viszont feltételekhez kötötte ennek a tónak és a partnak a rendbetételét. Bár a Fővárosi Önkormányzat majd egy éve 12 millió forintot megszavazott arra, hogy legalább a mérőberendezések rákerüljenek a tóra, hogy megtudjuk, hogy a tó haldoklásának, folyamatos habzásának, vízszintcsökkenésének, kellemetlen szagának, illetőleg az élővilág kipusztulásának mi az oka, de sajnos mivel az önkormányzat működését teljességgel megbénítja az a politikai huzavona, ami a fővárosban jellemző, ezért bár elkészültek ezek a célokmányok, és el is fogadta őket az illetékes bizottság, de a megvalósításba mindig-mindig hiba csúszott, és ezt a 12 millió forintot 12 hónapja nem képes a Fővárosi Önkormányzat elkölteni, valamilyen beruházásra fordítani.

Ezért, meg azért is, mert a körülötte levő park az ott lévő embereknek vagy a környékből odajáróknak fontos helye, és egy szabadtéri színpad is húzódik mellette - a Budai Parkszínpad -, ezért fontos, hogy ezt központi forrásból is valamelyest megpróbáljuk rendezni. Hiszen itt az elkészített és a Főkert által becsült tanulmányok szerint mintegy 1,5 milliárd forint - 1400 millió forint - az az összeg, amiért a teljes terület rendezhető lenne, és ezáltal tényleg impozáns park lenne ott kialakítható, amelyik egyrészről rekreációs funkcióval is rendelkezne, a városképet is javítaná, és kulturális funkció is belevihető. Hiszen egy ekkora tér, ahova az emberek szabadon kimehetnek, mindenképpen ilyen funkcióval is rendelkezik.

Magyarországon talán nincs annyira használatban a park mint köztér, más országokban az emberek szívesen kimennek oda, szabadidejüket ott töltik, nemcsak sportolnak, de esznek, találkoznak a barátaikkal, ez Magyarországon kevésbé van. Magyarországon a szemlélet sajnos az, hogy egy park az még egy beépítetlen közterület, ahova majd egyszer egy beruházót hozunk, és valamilyen nagy ingatlant építünk arra a helyre. Ez nagyon hibás hozzáállás, ezért kellene jó állapotban megtartani, és az emberek számára hozzáférhetővé tenni ezt a parkot.

Azt javaslom ebben a javaslatban, hogy pontosan 1 milliárd forint legyen az az összeg, amelyet központi forrásból fordítunk a Feneketlen-tóra. Azért kell ezt megtennünk, mert látható, hogy két év alatt sem a kerület, sem a főváros nem tudta ezt a kérdést megoldani, és nem lenne jó, hogyha hasonló szimbólumává válna a környezetszennyezésnek vagy a környezetvédelmi nemtörődömségnek, mint ahogy a Rába esetében láthatjuk az ottani habzás megjelenésével. Egyébként egy hét különbséggel kezdett el habzani a két víz, nyilván a folyóvíznek más az indoka, mint ennek az állóvíznek, ennek a folyamatosan - azt kell mondani - haldokló tónak, aminek már csak az aljában maradt pár rák, amely még túlélte az elmúlt évek gondatlanságait, de hal ez ügyben már nem tudta tovább biztosítani a tó életét és létét.

Ezért kérném az önök támogatását, hogy az újbudaiak számára ezt a nagyon fontos rekreációs funkciót továbbra is tartsuk fenn, és ne csak hogy tartsuk fenn, de a parlagfűvel benőtt és hajléktalanok által elfoglalt Budai Parkszínpad helyén is egy olyan kulturális helyszín jöjjön létre, amely nem zavarja az ott lakókat, de ugyanakkor nem rontja országunk imázsát. Hiszen az ott lévő hotelben a szállóvendégek, amint kinéznek az ablakon, láthatnak egy lepusztult, félig széthordott színpadot, egy egykor volt jobb kulturális intézményt vagy helyszínt, és igazából az országunknak nem tesz jót, ha csak a parlagfüvet vagy a hajléktalanokat, vagy a félig széthordott színpadot látja, aki idelátogat. Ezért kérem támogatásukat erre a javaslatra.

(11.20)

Szintén szimbolikus, és nemcsak Budapestnek, de az országnak is jelképe a Citadella, az a helyszín, amelyik bár erődnek épült, és bizonyára első évtizedeiben nem volt az itt lakó magyaroknak a szíve csücske ez, de mióta száműzték belőle szerencsére a katonai funkciót, és nem arra szolgál, hogy Buda és Pest lakóit megfigyeljék, és tűz alá vegyék adott esetben, azóta sok-sok ötlet merült föl ennek a hasznosításával kapcsolatban. Ugyanakkor óriási hátrány, hogy jogi keszekusza helyzet, illetőleg évek óta elmaradt bérletidíj-tartozás az, ami nehézzé teszi, hogy ezen a területen, a Citadellán bármi is megvalósulhasson. Egyes részei bérbe vannak adva, egyes részei vagyonkezelésbe vannak adva, mások nem, de ugyanakkor nincs egy átfogó terv arra, hogy mivé alakuljon: vajon fölmenjenek a turisták, leszálljanak a buszaikról, bemenjenek oda.

Körülbelül egymillió ember, jobb években akár másfél millió ember is megfordul ezen a környéken. Ennek a döntő többsége turista, aki ideérkezik az országunkba, és nem mindegy, hogy milyen benyomást kelt számára ez a helyszín, hogy csak körbeviszik busszal, és látja azt, hogy nincs kihasználva, látja azt, hogy rossz állapotban van, vagy pedig tényleg bemegy, vásárol, megtud valamit Magyarország történelméből, és egy pozitív élménnyel távozik. Ahogy nagyon jó kiállítások születtek az elmúlt években, és a magyar múzeumok olyan szempontból reneszánszukat élik, hogy már nemcsak tavasszal, de ősszel is van Múzeumok éjszakája, hiszen olyan nagy igény lenne ilyesfajta igényes kiállításokra, interaktív bemutatókra, nagyon jó helyszín lenne erre a Citadella, adja is magát. Nem tudom, jártak-e képviselőtársaim mostanában a Citadellában, a nagy része teljesen kihasználatlan, murvával van fölszórva, egy kis részén egy második világháborús, igencsak idejétmúlt kiállítás látható különféle viaszbábukkal és különféle óvóhelyek bemutatásával. Van benne két, illegálisan működtetett szórakozóterasz, illetve van benne egy kollégiumi szállónak is igencsak gyenge színvonalú, pár szobát magában foglaló vendéglátó- vagy vendégfogadó hely, de igencsak kis kihasználtsággal működik.

Nos, tehát Budapest tetején van, Budapest éke lehetne, mindenképpen Budapestnek egyik szimbóluma, hiszen mindenhonnan ezt látjuk, és nincsen kihasználva sem az itt lakók, sem a turisták javára. Ez egy olyan befektetés, amely többszörösen fog nyilvánvalóan megtérülni, hiszen az egymillió ember, aki oda fölmegy évről évre, az nyilvánvalóan olyan piacképes kereslet, aki mindenképpen fog az állam számára - az állami tulajdonban, a vagyonkezelő vagyonkezelésében és különféle bizonytalan kft.-k bérletében levő helyen - pénzt adni; ha ezt a helyzetet először jogilag tudjuk rendezni, és utána pedig átfogóan. Ahogy vannak máshol is ilyesfajta tematikus tárlatok, gondolhatunk a Terror Házára, amelyik a kommunista diktatúrát mutatja be, de ugyanígy adja magát a dolog, hogy akár az 1800-as évek második felének Magyarországáról tényleg egy interaktív és mindenki számára befogadható kiállítás nyíljon, ami nyilvánvalóan mellette különböző boltokkal, szórakozóegységekkel együtt tud egy fenntartható helyet biztosítani. De ahhoz először az államnak egyrészt törődnie kell vele, a jogi helyzetet rendeznie kell, másrészről pedig nyilvánvalóan invesztálnia kell, de ez egy fenntartható beruházás lenne mindenképpen. Ez a második, amihez kérném az önök támogatását és segítségét.

A harmadik a Hamzsabégi út környéke, ott egy vasútvonal halad el, amelynek egy részén a zajvédő fal kerületi forrásból meg lett építve. Zárójelben mondom el: azon a részén lett megépítve, ahol a helyi önkormányzati képviselő pártállása a kormányoldalhoz húz, MSZP-s képviselő van. Ahol már ellenzéki képviselők a helyi önkormányzati képviselők, azon a részen nem épült meg a zajvédő fal. Már csak azért is, hogy kormánypárti társainkat ne érhesse a vád, hogy politikai alapon húzzák föl még a zajvédő falat is, nem csak a vasútvonalakat zárják be ilyen szempont alapján, ezért is jó lenne, ha bizonyítanák ezzel is, hogy teljesen pártállástól függetlenül építenek zajvédő falat a vasúti töltés mentén.

Különleges hátránya az ott lakóknak, hogy a túloldalán ennek a vasúti töltésnek új irodaházak, lakóházak épültek föl, amik visszaverik a zajszintet. Korábban írásbeli kérdésben fordultam többször a tárcához. Ők azt mondták, hogy 2010-ben ez benne van a zajvédőfal-építési programtervben, az időzítésben, éppen ezért, ha javaslatom megvalósul, akkor ez nem jelent pluszterhet a kormány eddigi vállalásaihoz képest, csupán - ahogy előttem MSZP-s képviselőtársam mondta - az a biztos beruházás, ami nevesítve is van a törvényben. Tehát, én nagyon örülök a miniszter úr - akkori miniszter úr, aki most már MeH-miniszter - válaszának, aki ezt biztosra ígérte 2010-ben, de azért biztos, ami biztos, én is azt szeretném, ha külön is nevesítve lenne; nemcsak egy nagy gyűjtőfogalomban szerepelne, hanem konkrétan, mivel itt a zajhatárérték jóval meghaladja azt a határértéket, ami fölött már ilyesfajta zajvédő falat kell építeni, ezért jó, ha külön is nevesítjük. Elvileg a szándék is megvan, meg nyilván a törvényi kötelezettség is megvan, hiszen mondom, itt a zajhatárérték fölötti értékeket számolnak rendszeresen.

Az utolsó pedig: a budapesti fiatalok számára is fontos, illetőleg a magyar élsport számára is fontos Tüskecsarnok beruházás folytatásához, pontosabban befejezéséhez szeretném kérni az önök támogatását. Mint talán ismerik, a lágymányosi campuson szépen épültek föl az egyetemi tömb különböző részei, fölépültek ott a természettudományi karnak, a bölcsészeknek, a BME egyes részeinek az új épületei, amelyek valóban nagyon sok fiatalt vonzanak oda, tízezerszámra élik ott napjaikat, de mivel ez egy közlekedési csomópont, ezért amúgy is sokan járnak oda.

A Tüskecsarnok építkezése 11 évvel ezelőtt állt meg, félkészen áll, a falak fel vannak húzva, be van fedve az építmény, bizonyos részein már a csempézésig is eljutottak, de a tulajdonképpeni kialakítása mind az öltözőknek, edzőtermeknek, illetőleg a nagy csarnokrésznek a kialakítása elmaradt. Itt különböző problémák voltak azzal is, hogy a vagyonkezelőé, az Önkormányzati Minisztériumé vagy kié tulajdonképpen ennek az épületnek a tulajdonjoga. Volt, amikor versengtek érte, hiszen látták benne a lehetőséget, hogy itt tulajdonképpen már csak egy fél csarnokot kell fölépíteni ahhoz, hogy egy egészet át tudjanak adni. A későbbiekben ez teherré vált, és tologatták egymástól ide-oda a Tüskecsarnokot a különböző tárcák és a vagyonkezelő, de sajnos közben, a tologatás közben a fő funkcióját is majdnem elvesztette, hiszen másfél évvel ezelőtt pályázatot írtak ki, amelyben ezt az egyetemi campuson levő épületet nem sportcélra hasznosították volna, hanem konferencia-központnak, annak ellenére, hogy Zuglóban közben már léteznek is, és épülnek is hasonló intézmények.

Én úgy gondolom, hogy az nem teljesen ördögtől való gondolat nyilvánvalóan, ha az államnak nincsen pénze, akkor ne önállóan fejezze be, és akár az üzemeltetésbe is vonjon be piaci szereplőket, akik látnak ebben perspektívát. De ugyanakkor úgy gondolom, hogy teljességgel az állam kiszállása ebből a projektből elfogadhatatlan, hiszen itt sportolási lehetőséget kell biztosítani a fiataloknak. Az elmúlt húsz évben másfél tucat focipályát zártak be ennek a leendő sportkomplexumnak a környékén, tehát nyilvánvalóan csökkentek a sportolási lehetőségek az ott lakó, egyébként ott lakó emberek számára is.

A Műegyetem évek óta küzd - talán az oktatással foglalkozó képviselőtársaim ismerik - azzal, hogy nincsen olyan hely, ahova a fiatalokat, akik az egyetemre járnak, tudja vinni sportolni. Ezért történt meg az, hogy 10 százalék környékére esett vissza azoknak az egyetemistáknak az aránya, akik hetente rendszeresen sportolnak. Önök is tudják, hogy egy sportba fektetett forint 3,2 forint megtakarítást jelent az egészségügyi kasszában. Ha ott van egy épület, amelyik félig kész, a sport számára épült, tehát sportfunkcióként be lehet fejezni, ostobaság lenne a részünkről, ha konferencia-központot vagy szállodát építenénk a helyén. Ezt igenis az ottani egyetemisták, az ottani lakosok sportjára kell fordítanunk.

Ez valóban egy több milliárd forintos tétel. Az én javaslatom az első 1 milliárd forintról szól, amely összegből az építkezés folytatásának egyéves ütemére telik, illetőleg ha piaci befektetőt is bevonunk, akkor nyilvánvalóan ő is be fog ebbe szállni, de nyilvánvalóan másféle módon, kamattámogatással vagy másként is ösztönözhető valaki arra, hogy itt sportfunkció valósuljon meg. Nem mondhatunk le arról, hogy a későbbiekben a fenntartásra is költsünk, hiszen az állam nyújtotta sportolási lehetőségek azért erősen megcsappantak az elmúlt években itt is és máshol is. Ha pedig nem támogatjuk a tömegsportot, illetőleg nincs olyan termünk vagy csarnokunk, amely sportrendezvények megvalósítására is alkalmas, akkor lehet, hogy hasonló olimpiai eredményeket érünk el, mint a legutóbbi alkalomkor, amikor az utóbbi évtizedek legrosszabb eredményét nyújtotta a magyar sport. Fontos a fiatalokat erre ösztönözni, példaképeket állítani eléjük, és ezáltal is célt adni az életükben. Sok-sok kutatást ismernek bizonyára önök is, hogy a kábítószertől, a bűnözéstől mennyire meg tudja óvni a fiatalokat a sportolási lehetőség. Ezért fontos, hogy akár az egyetemisták, akár a fiatalabb generáció tagjai, középiskolások vagy általános iskolások ott, ebben az intézményben tudjanak sportolni.

Ez egyébként hosszú távon is beleillik Magyarországnak abba a tervébe, hogy olimpiát rendezzen. A Fővárosi Közgyűlés fogadta el a Budapesti Olimpia Mozgalommal közösen azt a tervet, amely Duna menti olimpiát tervez. Ez a Tüskecsarnok a Duna-parttól körülbelül 80-100 méterre található, tehát abba a tervbe is - amely a Margitszigetet, illetve a Duna-part mentén fekvő sportingatlanokat fogja össze, és erre már nyilvánvalóan nem véletlenül fogadta el a Fővárosi Önkormányzat ötpárti egyetértéssel ezt az előterjesztést, nyilvánvalóan ez egy nagyon jó koncepció, hogy a Duna mentén valósuljanak meg az olimpia helyszínei, bármikor is lesznek, hiszen csarnokot azért nem tíz évre építünk, hanem 50, 80 évre - beleillene, tehát egy későbbi beruházást tudunk már most elkezdeni és már most kiváltani.

(11.30)

Ehhez a négy javaslathoz kérném az önök segítségét, az újbudaiak, a szentimrevárosiak, a gellérthegyiek és a lágymányosiak javára, de ahogy az előbbiekben próbáltam kifejteni, ez Budapest, illetőleg az ország számára is hasznos beruházás lenne.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utak építése, gyorsforgalmi utak és az útépítés az ország érdeke. Ez eléggé elhanyagolt kérdés volt, és én annak mindig örülök, ha egy méterrel is valahol több épült. (Dr. Józsa István közbeszól.)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én nem kérem azt önöktől, hogy visszamutogassanak ebben a kérdésben, mert nem szeretném azt elmondani, hogy az M44-est, amely Békés megye lakosságának érdeke, ami mellett mi kardoskodunk, megígérte 2006-ban Medgyessy Péter, bár több hazugság is előfordult ebben a dologban, és nem szeretném azt se mondani, hogy Kóka miniszter úr is megígérte.

Molnár László képviselőtársam, kormánypárti képviselő beadta - és nincs ebben a listában még - az 1594. sorszámú módosító indítványt. Szeretném kérni a kormányt, államtitkár úr, és a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák ezt az indítványt, amely 3 milliárdról szól, és az M44-esnek nem az építéséről, pusztán előkészítéséről szól. Szeretnénk, ha ez külön soron megjelenne az állami költségvetésben. E tekintetben bírják és tudhatják az ellenzék teljes támogatását és a Békés megyei képviselők mindegyikének támogatását. Kérem tehát, kormánypárti képviselőtársaim, államtitkár úr, hogy szíveskedjenek Molnár László kormánypárti képviselő úr ebbéli indítványát támogatni és a 3 milliárdot az M44-es érdekében a költségvetésben 2010-ben biztosítani.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Józsa István képviselő urat illeti a szó kettő percre.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy percet szeretnék igénybe venni. Szeretném, ha az egymás mellett ülő Babák képviselő úr és Rétvári Bence képviselő úr összefognának, ugyanis mi támogatjuk a 44-es út előkészületeit, mint ahogy Molnár László képviselő úr ezt be is nyújtotta, és én a magam részéről messzemenően támogatom a Rétvári Bence képviselő úr által az Újbuda XI. kerület fejlődése irányába kifejtett gondolatait, úgyhogy szeretném az egyetértésemről biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Magyar Szocialista Párt képviselője, Szabó Zoltán képviselő úr hozzászólása következik.

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban nem állom meg, hogy meg ne jegyezzem Rétvári Bence képviselőtársam nagyívű hozzászólása után, hogy Schmidt Mária főigazgató asszony aligha lesz hálás neki, hogy elkottyantotta az igazságot a Terror Házáról. Schmidt főigazgató asszony nyolc éve azt próbálja a köztudattal elhitetni, hogy az Andrássy út 60. mint szimbolikus helyszín és a kiállítás egyszerre ítéli el a fasiszta és a kommunista diktatúrát. (Pettkó András: Ez így van.) Aki látta a kiállítást, az persze pontosan tudja, hogy ez nem így van (Pettkó András: Meg kell nézni még egyszer, ez így van.), pontosan tudja, hogy mélységesen aránytalan a kiállítás felépítése, de hát Schmidt főigazgató asszony ezt állítja, és bizonyosan nem lesz önnek hálás azért, amiért akaratlanul bár, de az igazságot kimondva megcáfolta őt.

Tisztelt Ház! (Domokos László: Ez melyik módosító javaslat?) Ez a mai vita... Képviselő úr, engem nem zavar, a néző meg nem hallja.

ELNÖK: Képviselő úr, térjen a tárgyra! (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Ház! (Kovács Tibor: A másik oldalt is szólítsa fel, hogy térjen a tárgyra!) A mai vita - a részletes vita szabályait némileg megcsúfolva - eléggé általános vitával indult, és csak később fordult bele a részletes vitába. (Domokos László közbeszól.) Engedjék meg, hogy magam is ezt az utat kövessem.

Azt mondta ebben, még az általános vitához hasonló szakaszban Józsa István képviselőtársam, hogy a Fidesznek nincs gazdaságpolitikája. Én ezzel vitatkoznék, szerintem a Fidesznek van gazdaságpolitikája, csak azt igen gondosan titkolja. (Dr. Lamperth Mónika: Így van.) A titkolás két - hogy úgy mondjam - sávon történik. Orbán Viktor képviselő úr, elnök úr járja az országot, és felkészíti a választópolgárokat arra, hogy ha majd az ő reményei szerint a választók hatalomra juttatják a Fideszt, akkor milyen is lesz a Fidesz gazdaságpolitikája. Ezt már három hete műveli Orbán elnök úr, azzal, hogy itt a tavaszra gazdasági vészhelyzet fog kialakulni, amit nagyon nehéz lesz ugyan kezelni, de a Fidesz majd fogja tudni kezelni. Mi más ez, mint annak megjövendölése, hogy ha netán a választók minket hatalomra juttatnak, akkor további megszorítások fognak következni?

A tegnap, tegnapelőtt elmondott 7,5 százalékos államháztartási hiány, hogy tudniillik ebben a költségvetésben 7,5 százaléknyi államháztartási hiány van bekódolva, amint azt Kovács Tibor képviselőtársam elmondta, ugyancsak arról szól, hogy ha ebben 7,5 százaléknyi államháztartási hiány van bekódolva, akkor a reményei szerint hatalomra jutó Fidesznek nem lesz más választása, mint hogy újabb 1000 milliárdos megszorítással indítsa ezt a költségvetést.

Ez tehát az egyik vonal, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz gazdaságpolitikájának - hogy úgy mondjam - titkolása vagy legalábbis ködösítése terén. (Babák: Melyik módosító indítvány? - Az elnök csenget.)

A másik vonal az itt fölszólaló, itt ülő képviselőké, akik egyéni választókerületi újraválasztásuk érdekében kampányolnak, és nyújtanak be olyan módosító indítványokat, amelyeknek a világon semmi közük nincs a Fidesz gazdaságpolitikájához (Domokos László: Le sincs adva, elnök úr. Nincs rajta a névsoron.), hiszen az, ha ezeket az indítványokat elfogadnók, ha ezeket az indítványokat megvalósítanók, akkor az nemhogy 1000 milliárdos megszorítást, hanem újabb 2000 milliárdos kiadást jelentene.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csodálom, hogy önök nem félnek attól, hogy ha mégiscsak kormányra kerülnek, akkor az akkori ellenzék ezeket az indítványokat egytől egyig újra be fogja nyújtani azzal, hogy ő ugyan akkor sem értett egyet vele, meg most sem ért egyet vele, de önök ezt javasolták, most önök vannak többségben, ám valósítsák meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeknek a választókerületi indítványoknak eklatáns példája volt ez a bizonyos M44-es út, ami most már kezd egy kicsit békésebb hangnemben keletkezni, de hát eleinte arról volt szó, hogy ez föltétlenül kell Békés megyének, mert a gazdasági fejlődéshez ez elkerülhetetlen. Varga Mihály képviselő úr szerint ugyan a tiszafüredi temető bővítése elkerülhetetlen a gazdasági fejlődéshez, de hát ezen most ne nyissunk vitát. Elhiszem, hogy a 44-res tényleg kell Békés megyének. Mondtuk, hogy be van nyújtva. Igen, de már nyolc éve ígérték - mondták önök -, miért nem építették meg? 500 kilométer autópályát építettünk, mondta Józsa képviselő úr, amire az önök válasza az volt, hogy igen, de az én választókerületemben nem. (Babák Mihály: Megye, bocsánat.) Önöknek igazuk van, lehet, hogy én is benyújtok egy módosító indítványt, mert a 10. számú választókerületben Budapesten sincs még autópálya, tehát lehet, hogy én is fogok kérni oda egyet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mégiscsak az a helyzet, hogy ha az önök módosító indítványait, csak egyet mondok, pontosabban egy képviselőjük módosító indítványát mondanám, ha csak Nagy Gábor Tamás képviselő úr módosító indítványait egyszer egy Fidesz-kormány idején benyújtaná valaki, a Károly Róbert Főiskola 200 milliójának, amit önök tökéletesen feleslegesnek tartanak - lelkük rajta, tartsák annak - a terhére Nagy Gábor Tamás képviselő úr egészen pontosan 637 millió forintot akart elkölteni, tehát ebből a 200 millióból 637 millió Ft-ot akart elkölteni. Ha tehát ezeket az indítványokat mind megszavaznók és megvalósítanók, akkor az államháztartási hiány képtelenül nagyra nőne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az önök módosító indítványaival szemben én néhány olyan módosító indítvány mellett érveljek, amik a jövő évi költségvetés keretébe beilleszthetőek és megvalósíthatóak. Benyújtottunk, tisztelt Ház, egy sor olyan indítványt, amely a hátrányos helyzetű tanulók iskolai előmenetelének segítésére szólt. Ilyen az Útravaló-ösztöndíjprogram, ilyen a hátrányos helyzetű tanulók Arany János kollégiumi programjának támogatása, és ilyen az alapfokú művészetoktatás támogatásánál a pályázati kiírási lehetőség.

Benyújtottunk ezenkívül olyan módosító indítványt, amely a köz-, illetve felsőoktatás - hogy úgy mondjam - irányítását szolgálná. A közoktatás hatékonyságát javító mérésértékelésre javasolunk az OKM fejezetében 300 milliót elkülöníteni, illetőleg a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, amelynek most a Ház előtt lévő felsőoktatási törvény értelmében megnövekednének a feladatai, ennek további 25 milliót javasolnánk, hogy az elvonás csak azt az átlagos 8-10 százalékot valósítsa meg, amit a többi fejezetben is.

(11.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyban-egészben ezek azok a módosító indítványok, amelyeket én támogatni javasolok. Illetve még egy, amely még nincs benyújtva, de amely, nagyon remélem, még a mai nap folyamán benyújtásra tud kerülni, ez pedig annak a bizonyos, az "Új tudás" programhoz kapcsolódó teljesítménymotivációs pályázati alapnak a támogatása, amely nagy siker volt a pedagógusok körében, amely a minőségi pedagógusmunkát jelentősen segítette, és amelyre egyelőre nem látni, hogy honnan lesz pénz a jövő esztendőben, de remélem, hogy a nap végéig, a részletes vita lezárásáig sikerül olyan megoldást találni, hogy ezt is meg lehessen valósítani.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre Babák Mihály képviselő urat illeti a szó.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megvallom őszintén, hogy Szabó képviselő urat nem tudom érteni, az ő lelkivilágának tapasztalásához külön tanulmányt kéne folytatni, de ez fölösleges, úgyhogy nem teszem, nem is tudnám megcsinálni. (Dr. Géczi József Alajos: Meg tudnád csinálni.) Nem a Fidesz-kormány van napirenden per pillanat, sajnos a 2010-es költségvetésről, az önök hibáiról van szó, amikor elkövetnek ilyen dolgokat. Bár aztán később kiderült, hogyan jut el odáig, hogy szekáljon minket, és ön is benyújtson javaslatot az M44-essel szemben, és nem támogatva azt. Pedig szeretném elmondani, hogy Békés megye, jó, ha tudja, és Bács-Kiskun is az ország része. Ott is emberek élnek, nekünk nagyon fontos, hogy ott út épüljön.

Ez az összeg, ez a 3 milliárd - ezt ön is tudhatja, mert tud számolni, remélem - nem arról szól, hogy utat építünk, pedig önök megígérték 2002-ben, hogy 2006-ban rajta fogunk járni. Pusztán arra méltóztattuk tisztelettel kérni önöket, kérjük önöket, hogy támogassák Molnár László kormánypárti képviselő és Békés megyeiek támogatását és az ellenzék támogatását, biztosítva, hogy legyen a költségvetési törvényben 3 milliárd az előkészítő munkákra.

Úgyhogy kérem, Békés megye az ország része, az ott élő emberek kérik, sőt Bács-Kiskun is. Köszönöm, hogy szólhattam.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak.

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak azért nyomtam gombot, mert Szabó Zoltán volt szíves megemlíteni a módosító javaslataimat, amit benyújtottam a költségvetéshez. Szeretném elmondani, hogy az általam benyújtott módosító javaslatok egy része nem tartalmaz mást, mint amit a kormány megígért, amit a kormánypártok megígértek. Már a 2006-os választások előtt is hallhattuk, hogy rendbe teszik a Moszkva teret. Azóta ebben a kérdésben például semmit sem léptünk előre, olyannyira, hogy még az előkészítésre sem áll rendelkezésre semmiféle szándék, pénzügyi elkötelezettség vagy egyéb jelzés.

Úgyhogy azzal szeretnénk önöket szembesíteni, hogy az elmúlt évek kormányzásának milyen eredményei vannak, és azok a módosító javaslatok, amelyeket benyújtottunk, erre hívják fel a figyelmet. Úgyhogy, képviselő úr, ezek jó módosító javaslatok, és én bízom abban, hogy ha nem is most, de előbb-utóbb ezek megvalósulnak.

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Bányai Gábor képviselő úré a szó.

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy példa arra, hogy milyen rosszul van a következő év megtervezve, előtervezve. A vasútbezárásról csak egy gondolat: gondolom, tudják önök is, hogy Budapest-Kecskemét vonatkozásában volt egy másik alternatív vasútvonal, ami Lajosmizsén ment keresztül. Önök és az önök szakértői eldöntötték azt, hogy Mizséig jár a vasút, de Mizse és Kecskemét között nem fog járni a vasút, 7 kilométeren nem lesz személyszállítás, Kecskemétről csak intercityjáratokkal lehet följönni Budapestre. Ez a kisebbik baj, de még egyszer mondom, egy teljes vasútvonalat meghatodoltak, és utolsó szakaszán, ami Kecskemétre, egy nagyvárosba ment volna el, nem engedik, hogy legyen személyszállítás. Na, ilyen alapon, ilyen torz módon terveztek akár a vasútnál, akár másmilyen minisztériumnak a költségvetésénél ilyen rosszul lettek megtervezve a pénzek.

És egy kérésem van még egyszer, hogy miután annyiszor gyalázták a mi módosítóinkat, csak elmondom önöknek, hogy amit az iskolák felújítására kértünk támogatásokat; 175 iskolát fognak önök felújítani 2013-ig tartó uniós tervezési időszakban, a ROP-os forrásokból, a regionális forrásokból, de több mint háromezer iskola van Magyarországon. Azokkal mi lesz? Ha az komolytalan javaslat, hogy valaki egy kisiskolát vagy nagyobb iskolát 200 millió forinttal szeretne legalább a nyílászárócserére, fűtés-korszerűsítésre megtámogattatni az önök által tervezett költségvetésből, ha ez komolytalan, tisztelt Szabó képviselő úr, akkor nem tetszik nekem, hogy ilyet tetszett mondani, mert van még sok-sok ezer település, ahová, mondjuk azt, egy büdös fillér nem érkezik, sem uniós, sem belföldi, hazai forrásból.

Ha ez komolytalan volt a részünkről, akkor én megértem, hogy akkor ebben a parlamentben nekem sem, másnak sincs keresnivalója, mert ilyen módon nem lehet egymással tárgyalni.

Köszönöm szépen. (Domokos László tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek, elsőként Rétvári Bence képviselő úr, KDNP.

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Érdeklődéssel hallgattam én is Szabó úr gondolatait, főleg azt, hogy ha a következő ciklusban polgári kormány lesz, akkor az MSZP olyan módosító indítványokat fog benyújtani, amelyekkel nem ért egyet. Meglátjuk, ha így alakul valóban a következő évi választáson, így történik-e.

Én is csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, amire Nagy Gábor Tamás képviselőtársam, hogy itt nem olyan dolgokat vezettünk elő, amelyek csak a mi szüleményeink, hanem itt azért olyan dolgokról van szó, amelyeket MSZP-s kormánypárti képviselők is megígértek.

A lágymányosi Tüskecsarnok, amiről beszéltem; Gyurcsány Ferenc sportminiszterré választása után nagyon gyorsan ígérte meg, hogy egy éven belül befejezi a csarnok építését. Az önmaga által vállalt határidő egyébként pont az őszödi beszéd napján járt le, tehát elvileg, ha Gyurcsány Ferencnek ez az ígérete igaz lett volna, akkor az őszödi beszéd napján avathatott volna egy csarnokot, talán akkor el sem hangzott volna az őszödi beszéd, mert éppen csarnokavatón lett volna, és másként alakult volna az egész politikai élet az elmúlt években.

A zajvédő fal felépítését a Hamzsabégi úton pedig, mint mondtam, még közlekedési miniszterként Molnár miniszter úr ígérte meg. De a másik két ügyben is, a jogi helyzet tisztázását a Citadella kapcsán Oszkó miniszter úr ígérte meg itt a Parlament falai között, a Feneketlen-tó és partrésze minden XI. kerületi képviselőnek, főleg Molnár Gyula polgármester úrnak szívügye, ő maga saját önkormányzati keretéből is ajánlott fel összeget ahhoz, hogy a tóban a vízszint helyreálljon, és valamelyest tudják pótolni azt, ami hiányzott onnan a metróépítés vagy más építkezés következtében.

Szabó úrnak pedig, ha megengedi, félkomolyan csak annyit mondanék, hogy a VII. kerületnek ne autópálya-építést kérjen, hanem reptérépítést, hogy az ottani polgármesterek le tudjanak szállni saját magánrepülőjükkel a saját kerületükben, talán akkor így könnyebb lenne a közlekedésük. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Babák Mihály: Komoly? Hunvald elvtárs.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meg kell védenem Szabó Zoltán képviselőtársamat (Babák Mihály: Fölösleges!), ugyanis tudom tanúsítani, hogy tudja, merre vannak a dél-alföldi megyék. Részben azért, ami nem tartozik ide, de '89-ben mint reformkörös végigjárta az összes megyét, másrészt pedig a balástyai csomópontnál - ez talán még nincs benne a nagy könyvben -, amikor a frakció döntött a szavazás előtt néhány órával, akkor Szabó Zoltán fölszólalása fordította meg a frakció hangulatát, és ezért a balástyai csomópont az M5-ös autópályán többek között azért van, mert Szabó Zoltán tudja, merre van a Dél-Alföld.

Köszönöm szépen. (Derültség. - Babák Mihály: Miket mondasz?!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Bányai Gábor képviselő urat illeti a szó.

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, hogy még egyszer szólhatok. Én kérdést szeretnék föltenni Katona Tamás államtitkár úrnak. Miután 2006 óta a megyei önkormányzatokat nagyon nem szeretik a mostani kormány idején, és mindig évente 1-1,2-1,3 milliárdot vontak el tőlünk, szeretném megkérdezni államtitkár urat, hogy milyen módszert javasol arra, hogy az 1,6 milliárdos Bács-Kiskun megyét érintő elvonásnál kitől vegyünk el pénzt, mert jelen pillanatban az idősek otthonában lakóktól és dolgozóktól már nem tudunk elvenni forrásokat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem tudunk pénzt elvenni az árva, elesett gyerekektől, közel 1600 gyerek van a megyei ellátórendszerben, akiktől elvonják szintén az 1,6 milliárd rájuk eső részét. És sorolhatnám még, hogy a kórházunktól és azután még mindenfajta fenntartásunkban levő intézménytől mit tudunk még elvenni ön szerint. Miért éri meg a kormánynak, hogy ezeket a szerencsétlen embereket, akiknek az ellátásáról nekünk kell gondoskodni, nem azért szerencsétlenek, mert mi látjuk el őket, hanem azért, mert a kormány nem ad rá forrást, milyen módon javasolja, és miért kell tőlük elvenni közel megyénként 1,6 milliárd forintot, tisztelt államtitkár úr? És milyen módszereket javasol? Mert már az autónkat lassan leadjuk, lassan nem lesz titkársága egy megyei elnöknek sem. És kérem önt, hogy javaslatot tegyen az önkormányzatok részére, hogy milyen forrásmegvonásokat, milyen területeket javasol arra, hogy vegyünk el még magunktól, mert lassan már a ránk bízottakat nem tudjuk etetni, itatni, meg fűtéssel ellátni a következő esztendő első félévében.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A Fidesz képviselőjének, László Tamás képviselő úrnak a hozzászólása következik.

LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XV. kerület, ahonnan én jövök, különösen szerencsés helyzetben van, mert hat országgyűlési képviselő vagy él itt, vagy kellene szolgálja az itteni közösséget.

Már az első menetben módosító indítványként közel 30 indítványt csatoltunk be, módosító indítványt csatoltunk be, amit Palota-csomagnak neveztünk, és a kerületnek olyan problémáival foglalkozott ez a csomag, amelyek valóban az itt élők számára egészen húsba vágó, azonnal megoldandó kérdések, amelyekkel a helyi önkormányzat, a helyi országgyűlési képviselők nem foglalkoztak kellő erővel, kellő eréllyel.

(11.50)

Ezek mind olyan indítványok, amelyek érintik a közbiztonság kérdését. A statisztikákat nem akarom itt idézgetni, a lényeg az, hogy Újpalotán fényes nappal le lehet ütni embereket, a kertvárosi részeken egész utcasorokat rabolnak végig, különösebb következmény nélkül. Az ilyen indítványainkat mind leszavazták, a hat országgyűlési képviselő közül a többség. Érintette az indítványcsomagunk a lakótelepek valódi rehabilitációját, amely arról szólt, hogy végre ezzel a kérdéssel érdemben kellene foglalkozni, olyan követelményekkel, olyan módszerekkel, amelyek valódi és gyökeres változást hoznak a lakótelepen élők számára. Érintett intézményfejlesztési kérdéseket. Egy olyan kerületben, ahol Újpalota 40 ezer lakója számára a közösségi ház, a közösségi terem összevissza egy darab 80 és egy darab 40 négyzetméteres helyiséget tartalmaz. Ez egy olyan örökség, ami egy Cegléd nagyságú város számára, úgy gondolom, végre valamilyen megoldást kéne nyerjen. Ilyen típusú intézményfejlesztési javaslataink voltak.

Úgy gondoljuk, hogy a peremkerületekben, ahol az átmenő forgalom, az agglomeráció és a city közötti forgalom elsősorban csak a nehézségeket fokozza, olyan környezeti ártalmakat okoz, ami az itt élőket rendkívüli mértékben terheli, a közösségi közlekedés fejlesztését állandóan, folyamatosan napirenden kellett volna tartani. Olyan indítványaink voltak, amelyek a zöld felületek fejlesztését, környezetvédelmi ügyeket érintettek. A zöld felületeknek, természetesen egy peremkerület esetében, ahol kertvárosok vannak, és mi az újpalotai lakótelepre is, a lakótelepekre is zöld városként tekintünk, az erdősítésnek és hasonló gondolatoknak rendkívüli tere kellett volna legyen; ezeket a javaslatainkat szintén leszavazták.

A mostani indítványaink, amelyek már kapcsolódó módosító indítványként szerepelnek, valójában jelképi erejűek, olyan jelképes, viszonylag kis összegű dolgokról szólnak, amelyeknek a jóváhagyása a kormánypárti képviselők érdeke is lenne. Ezek közül a legnagyobb összegű a 4-es metróval kapcsolatos. A 4-es metró, amelynek a tervezésével kapcsolatban a XV. kerületnek folyamatosan kiabálnia kellett volna, folyamatosan azt kellett volna mondani, hogy kérném szépen, nem ilyen módon kell a metrót építeni, hanem kintről befelé, meg kell állítani azonnal a város határán a bezúduló forgalmat. Ma az M3-ason naponta közel százezer jármű halad té és tova, hihetetlen mértékben megnehezítve az itt élők életét. Ezt azonnal meg lehetett volna állítani a város határán. Ráadásul a 4-es metró olyan számok alapján születik, hihetetlen költséggel és korrupciógyanús ügyletekkel, egyebekkel, ami azt mutatja, hogy ezt másképpen kellett volna kezdeni. A kezdeti számításokhoz képest 400 ezerrel kevesebb ember él Budapesten, akik ingáznak be a városba. Ezt az egész helyzetet át kellett volna értékelni, és másképpen kellett volna tervezni.

A módosító indítványunk arról szól, hogy a 4-es metró meghosszabbítása a Bosnyák tér és Újpalota között ne metróként, ne földalattiként készüljön, hanem villamosként vagy emelt szintű pályán vezetett villamosként, ami lényegesen olcsóbb megoldás. Erre Budapest 2020-ig terjedő közlekedésfejlesztési tervében szerepel 200 milliárd forintos költséggel 3 vagy 4 állomásnyi hosszban egy metróépítés. Ugye, már látjuk, hogy hogyan lesz 100 milliárdos metróépítésből 500-600 milliárdos költség. Éppen ezért javasoljuk, hogy itt egy olyan indítványt fogadjanak el, amelyik arról szól, hogy tervezésre, terület-előkészítésre, összehasonlító vizsgálatokra, villamosként és nem metróként való vezetésre készüljenek tervek. Hiszen elképesztő az, hogy amikor elkezdődött a metróépítés, még a tervek sem álltak rendelkezésre, akkor kezdtek engedélyezési és kiviteli terveket készíteni. Nem csoda, hogy a metró ilyen mértékben túllépi azokat az eredeti előirányzatokat, amivel a kezdet kezdetén számoltak.

Egy második, szintén emblematikus javaslatunk egy kerékpárút. Egy kerékpárút nem egy jelentős dolog. Valójában, amikor ilyen óriási tételekről van szó, mint árvízvédelem, vasútfejlesztés és hasonló kérdések, akkor ez nevetséges tételként hangzik. Valóban, az összegszerűsége mindössze egy 75 millió forintos tétel, ami a Szilas-patak mentén a rákospalotai Határ úr és a régi Fóti út között vezetendő kerékpárút kiépítéséről szólna. A XV. kerületnek ezen a részén csupa olyan fejlesztés, olyan dolog épül, ami rendkívüli mértékben csak gerjeszti a forgalmat, plazák, spekulációs építkezések, kisvárosi lakóparkok és hasonló dolgok, olyan forgalomgerjesztő hatással ott, ahol a forgalom már most olyan minőségű, hogy gyakorlatilag az itt élők nem tudnak közlekedni. Ez egy zöld gondolat volna, ami éppen a kerület alapvető értékeire hívná fel a figyelmet. Itt erdőt kéne telepíteni, nem plazákat és újabb lakóparkokat kellene építeni. Budapest frisslevegő-ellátottsága ezt igényelné. Még ahol a tervek szerint is eredetileg erdősítés lett volna, ott is újabb és újabb hatalmas méretű lakóparkok és hasonlók jelennek meg. Ebben a helyzetben ez egy figyelemfelkeltés, hogy olyan útvonalon, ahol a rekreációs és hivatásforgalom, a lakások-munkahelyek közötti forgalom számára egy nagyon kellemes, szép vezetésű kerékpárutat lehetne építeni, ezt végre támogatni kellene. Csodálkozunk azon, hogy ez a gondolat a mai napig nem tudott teret kapni.

A harmadik gondolat szintén a külvárosi jellegünkből adódik. Ez a Pestújhelyi út revitalizációja. A XV. kerület hajdan két településből állt, ehhez csatlakozott a harmadik, Újpalota. Ez egy jelképes dolog. Budapest sok száz kisvárosnyi, kisközségnyi közösségből áll, ezek egyike Pestújhely. Antall József élt itt, Szűcs István, Gerecze Péter, az első műemlékvédő régészünk, alapították ezt a körzetet. Ez a településrész éppen most 100 éves. A Pestújhelyi út hajdanában rengeteg olyan üzlettel rendelkezett, ami miatt nem véletlenül mondták azt, hogy ez egy olyan utca, ahol bolt hátán bolt van. Eredetileg ezt Andrássy útnak hívták, ugyanúgy három tér tagolja, mint a nagy Andrássy utat. Ma teljesen eljelentéktelenedett ez a körzet, lehúzott redőnyök, befalazott üzletek vannak. Ez a globalizáció következménye. Viszont azt látjuk, hogy a világon mindenütt hatalmas lokalizációs programok indultak be, amelyek célja nem elsősorban az, hogy aszfalt helyett, mondjuk, Viacolort telepítsenek, hanem kereskedelemfejlesztéssel foglalkozzanak. Ez a harmadik javaslatunk, úgy gondoljuk, a XV. kerületiek számára nagyon fontos lépés volna, egy olyan revitalizációs törekvés, amit feltétlenül érdemes támogatni. Itt is csak tervezésről és terület-előkészítésről lenne szó, viszonylag kis összeggel.

Azt gondoljuk, hogy a XV. kerület sok-sok képviselője, akiknek ezt kormánypárti képviselőként tulajdonképpen indítványozni kellett volna, nem tették meg, de most lehetőséget nyújtunk arra, hogy ezeket az indítványokat támogassák.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Magyar Szocialista Párt képviselője, Alexa György képviselő úr hozzászólása következik.

ALEXA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hibádzik itt valami, kedves fideszes képviselőtársaim, mert ahogy hallgatom önöket, a módosító javaslatok kapcsán arról beszélnek, hogy mit adnának. Egyébként ezek között, el kell ismernem, egy csomó olyan van, ami nagyon-nagyon szimpatikus, akár tartalmi szempontból is támogatható javaslat. Persze, van benne egy csomó olyan, aminek a szakmaiságáról nem vagyok meggyőződve, de akad azért gyöngyszem a nagy halom korpa között. (Babák Mihály: Korpa?) De önök csak arról beszélnek a második körös módosító javaslatok kapcsán, hogy mit adnának. Kerékpárutat adnának, villamost és a többit. Arról nem beszélnek, hogy honnan veszik azt el. (Babák Mihály: Oda van írva. - Bányai Gábor: Mondtuk.)

(12.00)

Babák képviselőtársamat a múltkor már megpróbáltam egy kisebb oktatásban részesíteni a Ház technikai rendszere kapcsán, ezek a zöld gombok használatáról szólnak, ami azt jelenti, hogy azt kell megnyomni, hogyha valaki hozzá akar szólni. Neki egyébként azt kívánom, hogy a saját képviselő-testületében legyen azért olyan ember, aki hasonló módon nem tudja elviselni, hogyha más beszél. Illetve, mondjuk, egy költségvetési vita kapcsán nagyjából azzal a szakmaisággal viszonyul esetleg a beterjesztett önkormányzati költségvetéshez, hogy vegyünk el a polgármestertől, és adjuk oda a lakosoknak a költségvetési pénzt, mert ha jól emlékszem, valami hasonlót mondott az ország költségvetéséről is. És persze azt is el tudnám képzelni, hogy olyan ember is ül az ő képviselő-testületében, aki, mondjuk, a városi kultúrház (Babák Mihály: Melyik módosítóról beszélsz? Mi a száma?) betervezett 100 millió forintos költségvetésére 1 milliárd forint értékű módosítót ad be, mint ahogy azt egyébként itt elég sokat tapasztaljuk.

Ezzel vissza is kanyarodnék a módosítók dolgára, hogy azt azért nehezen tudom elképzelni, hogy, mondjuk, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1,5 milliárdos működésére hogy lehet 5,5 milliárdnyi módosítót beadni. Ezt mégis hogy képzelik az urak? Amellett, hogy valószínűleg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1,5 milliárdos költségvetése se lóversenytétek finanszírozására megy el, még ha önök szívesen is próbálják így beállítani az eredeti költségvetést, hanem ennél valószínűleg mélyebb és hasznosabb dolgokra.

Erre önök beadnak 5,5 milliárd forint értékű módosító javaslatot, és engem ez azért zavar, mert Pokorni képviselőtársunk nemrégiben azt nyilatkozta az MTI-nek - kérdésre, a költségvetés kapcsán -, hogy igen, a Fidesz benyújtott módosító javaslataiból kirajzolódik az a költségvetési politika, ahogy a Fidesz képzeli a büdzsét, és tulajdonképpen azokat alapul lehet venni. Most, ha nem haragszanak, szó szerint nem idézem, de ellenőrizzék nyugodtan, tartalmilag nagyjából erről szól. Nos, ha a Fidesz úgy gondolja majd, ha egyszer valaha abban a helyzetben lesz, hogy költségvetést fog összeállítani, hogy mondjuk, különböző minisztériumi háttérintézmények költségvetését majd belső kormánypárti módosítókkal hasonló módon lehet kezelni, mármint hogy a többszörösét lehet elvonni az eredeti költségvetési tervből, akkor elgondolnám, hogy nagyon-nagyon szomorú dolga lesz Magyarországnak.

Aztán elhangzott itt a Televízió kapcsán, hogy bűnös intézménynek tartják valakik, vagy inkább mások azzal vádolnak bennünket, hogy mi annak tartjuk. Én azt gondolom, hogy erről szó nincsen, de vajon mit vétett ez az említett Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, vagy éppen, mondjuk, a gyöngyösi állami főiskola, amelyik szintén egy ilyen túljegyzett módosítóözönnel bír, mármint ellenzéki képviselőtársaink több módosítót adnak be egy durván 200 millió forintos összegre, jelentősen túlterjeszkedő módon, hogy ezt a főiskolát az állami költségvetésből ne újítsuk föl.

Amikor, mondjuk, például arról érvel valaki, hogy az I. kerületi bölcsődei, óvodai férőhelybővítésre ő micsoda pompás módosítót adott be, nem lenne korrekt, hogyha elmondaná, hogy ő ezt egyébként a nemzeti tehetségprogram rovására képzeli el? Tehát egy helyi önkormányzati ügyet, egy helyi önkormányzati feladatot, amit talán jobb gazdálkodással, takarékosabb működéssel, kommunikációra való kevesebb költéssel, saját erőből is megoldhatna a polgármester úr, azt ő a nemzeti tehetségprogram rovására szeretné finanszírozni.

Tehát én azt gondolom, hogy a korrekt az lenne, ha képviselőtársaim szépen azt is megérvelnék, hogy egyébként az a jó dolog, amire ők kérik a pénzt, az melyik jó dologról lenne elvéve. Ugye, hogy lehet az, hogy az OKM egyéb kulturális intézményeinek terhére több milliárd értékű módosítót tetszenek beadni, persze nagyon fontos helyi kérdésekben. Ezek az egyéb kulturális intézmények, Nemzeti Színház, múzeumok és a többi, tehát azt mondanám, hogy a nemzet fontos, kiemelt intézményeinek rovására adunk be módosító javaslatokat? Föl kell ezt vállalni! Föl kell azt vállalni, hogy az önök véleménye szerint nem kell működőképes Nemzeti Színház ennek az országnak, mert egyébként sokkal fontosabb az a helyi ügy, amit önök szeretnének.

A helyi ügyekkel kapcsolatban Józsa képviselőtársam fogalmazott meg kritikát. (Domokos László: Emberek éheznek!) Nem hallom, Domokos képviselő úr, meghallgatom, mondja! (Domokos László: Éheznek azok az emberek, ezért javasoljuk, hogy legyen ellátásuk.)

ELNÖK: Legyen olyan kedves, képviselő úr, ne folytassanak párbeszédet. Folytassa, képviselő úr!

ALEXA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr, de bennem megvolt a jó szándék. Józsa képviselőtársam érintette önöket kritikával, amennyiben azt mondta, hogy picit súlynehezek a javaslatok, és nagyon helyi képviselős, helyi körzeti érdekeket képviselnek. Talán félreértették, én azt gondolom helyi körzeti képviselőként, hogy a helyi körzet érdekeit a képviselőnek képviselnie kell, de azt is gondolom, hogy ezt az érdekképviseletet helytelen, hogyha nem tesszük be az országért érzett felelősségbe (Kontur Pál: Hát, ez az! Benne van!). Helytelen! És egyébként én igazából csak mulatságosnak látom, amikor önök 5,5 milliárd forint értékű helyi képviselői javaslatot nyújtanak be 1,5 milliárdra. Ez nem azt jelenti számomra, hogy önöknek valóban fontos az a helyi érdek, nem, én azt gondolom, hogy önöknek a helyi sajtó a fontos, ahol ezt szépen el lehet mesélni. (Közbeszólás a Fidesz oldaláról: Akarsz indulni? - Babák Mihály közbeszól.) Urambocsá, ott pechére szocialista képviselő van... Jaj, Babák képviselőtársam, oly szívesen hallgatnám meg, de éppen nálam van a szó. Helyben el lehet majd mesélni, hogy az a csúnya szocialista képviselő, az leszavazta a helyi érdeket. Azt már majd nem mondja el a híradás - mert bizony az újságok, bizony néha elfogultak (Domokos László: A Népszabadságra gondolsz? Vagy a Népszavára?), főleg, ha egy fideszes önkormányzat finanszírozza őket közpénzből -, tehát azt majd nem fogja elmondani a híradás, hogy egyébként maga a javaslat, a javaslat finanszírozási forrása is teljesen irreális volt, hogy a javaslat beadója sem gondolta komolyan. Ezzel tulajdonképpen megtéveszti az ott élőket, mert csak rohangál valamilyen felvett dologgal, és ő maga sem képzeli ezt komolyan.

Azt gondolom, hogy ezekkel a mentalitásokkal, ezekkel a hozzáállásokkal sajnos egy picit elhiteltelenítik az egész történéssort. Innentől fogva meg kell hogy kérdőjelezzem, hogy Pokorni képviselőtársunk, amit az önök költségvetési magatartásáról mondott, az úgy van-e. Tulajdonképpen a vita előtt én azt gondoltam, hogy valóban, egy felelős ellenzéki párt ilyen felelősséggel áll hozzá a költségvetési vitához, így a vége felé sajnos revideálnom kell álláspontomat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Domokos László: A végénél vagyunk? Még a felénél sem vagyunk.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Alexa Képviselő Úr! Azért azt a jogunkat ne vonja kétségbe, hogy módosítókat nyújtunk be, mert önt már ez is felháborítja, hogy hogyan lehet egyáltalán ilyeneket benyújtani. Ha nem nyújtottunk volna be módosítókat, akkor az ön álláspontja érvényesült volna, és valószínűleg a gyermekétkeztetésre kevesebb támogatás jutott volna, akkor a zeneiskolák nem tudtak volna legalább a minimális összeghez, állami támogatáshoz jutni. Úgyhogy azt kérem, hogy a jövőben gondolja át, hogy mely képviselői módosítókat támogat, melyeket nem. Úgy emlékszem egyébként, hogy lelkesen támogatta azt a 4 milliárd forintot, amit a kormány informatikai célra adott, az SZDSZ-es módosító indítvány támogatására. Ez önnek nem szúrt szemet, úgy tűnik, a gyermekétkeztetés pedig úgy tűnik, hogy problémát okozott.

De nem erről akarok beszélni; röviden, csak egy percben a módosító indítványaimról, hiszen ez az előbb is szóba került Szabó képviselő úr hozzászólásában. Körzetemben, a Karcag-Tiszafüred körzetben több módosítót adtam be, ezek főként közlekedési tárgyú módosítók. Karcagon a 4-es úton, a karcagi laktanya kiépítésénél egy körforgalom kiépítését javaslom, ami már évek óta húzódik, egy rendkívül balesetveszélyes szakaszán ennek a főútvonalnak. Szintén közlekedési jellegű: egy közlekedési lámpa felállítása az egyik forgalmas útkereszteződésben. Azt gondolom, hogyha a kormány egy kis jó szándékkal lett volna a vidékfejlesztési javaslatok iránt, akkor ezt a módosítást támogathatták volna, a Széchenyi sugárút, Püspökladányi út kereszteződésében közlekedési lámpa felállítását. Ugyanilyennek érzem a Közép-Tisza vidékének termálfejlesztését is. Tiszaszentimre, Tiszaszőlős régióját érinti ez a fejlesztés, itt 2002-ben elakadt az a munka, ami elkezdődött; idegenforgalmi fejlesztések nélkül nyilván a települések kevésbé tudnak előrelépni.

Végül az ominózus tiszafüredi ravatalozónak az ügye: igen, többször elmondtam, ennek a körzetnek, ennek a településnek szüksége van egy új ravatalozóra, hogy kegyelettel, méltóképpen tudjunk a halottainkról megemlékezni, őket eltemetni. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Az MSZP-nek ez nem fontos, ezt nagyon sajnálom, nekünk fontos, a módosító továbbra is él, továbbra is szavazhatnak majd róla. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

(12.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre Kontur Pál képviselő urat illeti a szó.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért igen, biztos az, hogy önök hét és fél éve kormányoznak. Ez alatt az idő alatt bebizonyosodott, hogy a munkahelyteremtéshez nem értenek, tehát a 400 ezer új munkahely teremtése egy lózung volt, egy hazugság volt, amit a kormányra kerülésük alkalmával ígértek az embereknek.

Mára az is bebizonyosodott, hogy a munkahelymegtartáshoz sem értenek. 2-án, Varga István gazdasági miniszter meghallgatásán a munkaügyi bizottságban elhangzott, hogy tízmillió magyar állampolgárnak kell felelősebben gondolkodni és cselekedni, de gondolom, önmagát is belevette a dologba, és utána feltette a kezét, hogy a Tungsram-ügyben 2700 embert elbocsát a GE, ez egy természetes dolog, ilyen van. (Göndör István: Ez is a kormány munkája, gratulálok!) Így van, így van, semmi... Mit tett, mit tett ezért a kormány?

Az őszödi felvételeken nem hallottam az ön hangját, kedves Göndör elvtárs, nem hallottam a hangját, úgyhogy akkor kiabált volna, akkor jobban tette volna. Erre önök kitalálták, és sikertörténetnek veszik az "Út a munkához" történetet. Ha ezt egy száztagú kórussal is mondogatják, akkor sem az. Ez nem munkahelyteremtés, hanem foglalkoztatás, nagy különbség. Ebből egy fia munkahely nem lesz! Azon túl önök erre a programra ebben az évben 97 milliárd forintot számoltak, ami nem lett elég, és 20 milliárd forintot ehhez hozzá kell adni ebben az évben. Ezek után a 2010. évi költségvetésben 110 milliárd forintot számoltak, annyit, amennyit ebben az évben költenek rá, és ehhez még mondjuk, hozzátesznek 7,5 milliárd uniós forrást, tehát az a pénz sem lesz elég. Az induló most is kevés volt, most is elszámolták magukat, jövőre is elszámolják magukat (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.), és ez a tevékenység és ez a költségvetés ezt bizonyítja, önök akkor is, idáig is, hét és fél éven keresztül is alkalmatlanok voltak. Önöknek fogalmuk sincs...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

KONTUR PÁL (Fidesz): Ember helyett csak pénzben tudnak gondolkodni. Egy teljesen más gondolkodás kell: emberben kell gondolkodni...

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

KONTUR PÁL (Fidesz): Emberben kell gondolkodni, egy olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, és akkor lesz munkahelyteremtés. Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót két percre Babák Mihály képviselő úrnak.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szólás lehetőségét, elnök úr. Alexa úr kivonult, ahogyan elmondta, és leszitkozott itt jobbra, balra. Nem ért engem, sőt minket egyáltalán nem ért. Az, hogy engem nem ért, az ő baja. Stílusról beszél, mert nincsen konkrét érve. Érvei nincsenek, kérem szépen, ennek a képviselőnek, nem érti, hogy mi a parlamenti demokrácia.

Jó dolgoktól vesszük el a pénzt? Bocsásson meg, egy dolgot láthatunk másként, és úgy gondolom, az innováció kérdéséhez rengeteg pályázati lehetőség van. Tudom, milyen gittegyletek és milyen kormánypárti emberek foglalkoznak innovációval, és van hozzá elegendő pénz. Ezért javasolunk némely kérdésben innen elvonást.

De beszélek egy nagyon fontos módosító indítványról, a Békés megyei emberek érdekét érinti. Úgy gondolom, Békéscsabának vagy Békés megyének sok sikeres kis- és középvállalkozása van - hála istennek, nincs libafeldolgozónk. Békés megye vesztes volt az élelmiszerfeldolgozó-ipar tekintetében, szétverték, szétzúzták, szétlopták. Van egy piacvezető Gallicoop nevű részvénytársaság, amely sikeres, húszéves piacvezető cég, hála az ott dolgozóknak, a vezetőknek és a tulajdonosoknak, minden segítség nélkül talpon tudott maradni.

De szeretném kérni Békés megye baromfiágazatához Domokos László képviselő úr indítványát, amelyet most készítünk, egyszer már beadtuk, csak leszavazták. A békéscsabai baromfi-feldolgozó újraindításához kérem a kormánypárti képviselőink támogatását. Gazdaságélénkítés lehetne, ugyanakkor értenek hozzá az ott élő emberek, fontos lenne a munkanélküliség csökkentése érdekében, és gazdaságot támogatnának vele. Kérem önöket a békéscsabai baromfi-feldolgozó rehabilitációjának, újraindításának támogatásában.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Bókay Endre képviselő urat illeti a szó.

BÓKAY ENDRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Alexa György képviselőtársammal vitatkoznak önök, és meg kell védenem az ő álláspontját. Varga Mihály képviselő úrnak felhívom a figyelmét, Alexa György nem azt vonta kétségbe, hogy az ellenzéknek nincs joga módosító indítványokat beadni, hanem ezeknek a módosító indítványoknak a szertelenségét, kiszámíthatatlanságát vonta kétségbe, és ezt bizonyítják azok, hogy ugyanarra a dologra többszörösen elköltik a pénzt, és semmiféle koherens gazdaságpolitika nem rajzolódik ki emögött.

Hogyha önök végiggondolják, akkor nyilván egy-egy tételt nem igényelnek túl háromszorosan, amit maguknak kipécéznek, és nem csinálják azt a... (Babák Mihály: Válassz belőle! Melyiket választjátok? - Az elnök csenget.) Túl hangosan beszél, képviselő úr, megkapja majd a lehetőséget. A mi elképzelésünk szerint az lenne egy elfogadható, igazán partneri dolog, hogyha ezekben kölcsönösen leülnénk, és azt mondanánk, hogy erről a tételről valamit áthelyezünk a másik tételre, megnézzük, ezeknek mi a következménye, a társadalmi, politikai hatása, és azután történnének a módosítások. Önök nem könnyítették meg ezt a helyzetet, sajnos a szertelen beadványokkal inkább ezt megnehezítették.

Munkahelyteremtés: kérem szépen, még ilyen mértékű adóátcsoportosítás a magyar történelemben, ebben az utóbbi húsz évben nem volt, mint jelen pillanatban. Mindenki tisztában van azzal, hogy a munkabéreket és a munkavállalók által befizetett, szintén a munkát terhelő adókból több mint 700 milliárd forint lett átcsoportosítva, és hozzá kell tenni, természetesen azért, hogy az egyensúlyt megőrizzük, ezt az áfából és a vagyonadóból vagyunk kénytelenek fedezni.

Tehát a munkahely teremtésének az a legfontosabb része, hogy a munkabérek sokkal olcsóbbak legyenek a környező országokhoz viszonyítva Magyarországon, megtörténik.

Munkahelyet az állam nem tud közvetlenül teremteni, csak ilyen közvetett eszközökkel, és a válság megindultával, tehát a válság elültével, a válságot megindító gazdasági fejlődés esetében Magyarországon a munkahelyteremtés sokkal olcsóbb lesz, mint a környező országokban, és feltételezzük, hogy ennek kapcsán a külföldi tőke Magyarországra beáramlik.

Elnök úr, köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Tatai-Tóth András képviselő urat illeti a szó.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kontur Pál képvise úr nagyon erőteljesen és indulatosan felszólalt az ellen, hogy a kormány a maga eszközeivel több tízezer embert munkához juttatott, és ezek az emberek nem segélyből kénytelenek élni ezekben a hónapokban, években, hanem a saját munkájukból. Nem kellene ezért haragudni, képviselő úr. Nyilvánvalóan tudjuk, ez nem egy autógyár építésével egyenértékű ügy, de annak az érdekében is megtettük a lépéseket.

Összefoglalva: az önök módosító indítványaival egy alapvető gond van. Önökben a népszerűséget hajhászó politikust még nem győzte le az ország sorsáért felelősséget viselő képviselő. Ha eljutnának eddig, akkor sokkal eredményesebben tudnák a saját munkájukat végezni. (Babák Mihály tapsol.) És, ha a Fidesz alelnöke olyan módosító indítványt ad be, amelyet ma is felemlegetett - elfogadom, hogy a tiszafüredi temető bővítésére szükség van, ezzel nincs gond, az MSZP-frakció is elfogadja -, a gond az, hogy a képviselő úr nem vette azt a fáradságot, hogy ne a sablonindokolást írta volna be magyarázatként, mert bizony a temetőépítést és a munkahelyteremtést olyan direkt módon összekapcsolni, ahogyan ön tette, ez kissé morbid dolog. Ez méltatlan a temetőhöz, méltatlan ahhoz az ügyhöz, amelyért ön ott kiállt, amit leírt az indítványában.

Tehát ezért mondom, hogy a népszerűség-hajhászást, a politikai érdekérvényesítést legalább a kegyeleti ügyekbe nem kellene belevinni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Kolber István képviselő urat illeti a szó.

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tatai-Tóth András képviselőtársam gondolatát hadd folytassam, hiszen itt, a költségvetés kapcsán a vita valóban már a kegyeleti érzéseket sem tiszteli, nem becsüli. A hét végén éppen egy Mosdós nevezetű faluban adtam át egy ravatalozót, de a választókerületemben, amely körülbelül 70 településből áll, szinte minden településen vagy új ravatalozót építettek, vagy felújították, ezeket tudnám itt sorolni: Somogyjád, Osztopán, Mosdós, Bodrog, Várda és a többi település (Babák Mihály: Jól lobbiztak!).

Tisztességtelen gondolat azt feltételezni, hogy a kegyeleti érzés pusztán a Fideszben van meg, és más emberben nincs. Azt hiszem, ez sajnos megint jelzi, hogy hová jutott a politika ebben az országban.

(12.20)

A munkahelyteremtés szempontjából elhangzott Kontur Pál képviselőtársunktól, hogy ők mindenhez értenek, mi pedig semmihez nem értünk. (Kontur Pál: Nem azt mondtam.) Azt gondolom, az "Út a munkához" program egy fontos program, és senki nem állította azt, hogy az munkahelyteremtés. (Babák Mihály: Közmunka.) Az egy foglalkoztatási program, amelynek a célja az, hogy a kevésbé képzett munkaerőt foglalkoztassuk, képezzük (Babák Mihály: Közmunka.), és visszavezessük a munkaerőpiacra. Hiszen tudjuk jól, hogy milyen nyomasztó hatása van a munkanélküliségnek, és ez mindenképpen egy fontos dolog, amivel nekünk foglalkoznunk kell.

De, kedves képviselőtársaim, gondolom, nagyon sok választókerületben önök is tudnának konkrét példákat hozni a sikeres munkahelymegőrzésre és a munkahelyteremtés széles körére. Én itt elsőként azért az Új Magyarország fejlesztési tervet említeném meg. Persze, említhettem volna a nemzeti fejlesztési terv első fordulóját, ahol pontos elszámolással rendelkezünk arról, hogy hány munkahelyet teremtettünk. A munkahelyteremtés nem ráolvasással, nem pusztán akarattal történik, hanem az adójogszabályok, a szabályozók, a támogatási rendszer kialakításával és működtetésével.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Mihály képviselő úr kétperces hozzászólása következik.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Két dologról szeretnék röviden beszélni, az egyik a munkanélküliség növekedése. 2300 ember elbocsátása azért - azt gondolom - még a magyar gazdaság méreteit tekintve is nagyon komoly létszám. Nekünk nem azzal van kifogásunk, hogy ez a multinacionális cég ennyi embert elküld, bár ezzel is lehet vitatkozni. Csak emlékeztetnék arra, hogy egy győri üzemmel a Fidesz-kormány alatt azért tárgyalni tudtunk, és meg tudtuk menteni az emberek munkahelyét. Nekünk alapvetően azzal van gond, hogy éveken keresztül állami támogatást kapott ez a cég, és a cég most bejelenti, hogy technológiaváltás miatt küldik el ezeket az embereket. Vagyis az elmúlt öt évben nem történt olyan szerkezetváltás, hogy ez a gyár, ami egy hagyományos izzót gyártott, valamilyen más terméket kezdjen el gyártani. A kormány úgy adott támogatást ennek a cégnek, hogy nem ösztönözte semmilyen termékváltásra.

Göndör Úr! Ezzel van nekünk alapvetően bajunk, ezt kifogásolom, hogy az adófizetők pénzéből támogatták ezt a céget, és most, amikor 2300 ember utcára kerül, akkor széttárják a karjukat (Göndör István: Ugye, nem gondolja, hogy a kormánynak kellene döntenie egy technológiaváltásról.), és azt mondják, hogy a világgazdasági válság tehet az egészről. Ez nem egészen így van. Ha adok támogatást, kérjem meg annak az árát!

A másik kérdés a tiszafüredi ravatalozó kérdése. Megértem Tatai-Tóth urat, hogy neki baja van az indokolással. Ám legyen, de ő is azt mondta, hogy elvben tudta volna támogatni ezt a módosítást. (Babák Mihály: Tegye meg!) Akkor miért nem tette meg? Szavaztunk róla, módosító indítványként erről is lehetett dönteni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Ha neki baja volt az indokolással, ám ennek a módosításnak a tárgyával egyetértett, miért nem támogatta? Miért nem szavazott mellette igennel, és miért nyomott rá nemet?

Ellenben miért támogatta azt az SZDSZ-es indítványt, amely 4 milliárd forintot adott még informatikai beruházásokra ilyen helyzetben? (Babák Mihály: Mutyi.) Világos, azért, mert politikai érdeke ahhoz kötődött, hogy az SZDSZ megszavazza a költségvetést, ahhoz pedig semmilyen érdeke nem kötődött, hogy azok az emberek, mondjuk, egy új ravatalozó épületéhez jussanak.

Ezt szerettem volna csak elmondani, köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre Kolber Istvánnak adom meg a szót.

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Perlekedni, vitatkozni és küzdeni kell minden egyes munkahelyért. Azt hiszem, ebben valamennyien egyetértünk. De azzal semmiképpen sem tudok egyetérteni, hogy a szocialista kormány nem dolgozott és nem küzdött azért, hogy a különböző cégek modernizáljanak.

Azok a programok, amelyek az elmúlt esztendőkben megfogalmazódtak a kormány részéről, azok reformok voltak, azok az ország modernizálódását célozták, azok a szakmai programok, mint például húzóágazatok szakmai programjának a kidolgozása, az adójogszabályok elfogadása mind azt szolgálta, hogy a különböző üzemek korszerűsítsék a termékeiket, hogy az innováció fontos, hogy az innováció az ország egyik húzóerejét képezi. Ez nem azon áll vagy bukik egy piacgazdaság körülményei között, hogy leülünk egy céggel, mélyen a szemébe nézünk, és elvárjuk tőle, hogy ezt megtegye. Azokat a körülményeket kell változtatni, amelyek ezeket a tényezőket előreviszik és előmozdítják.

Önök itt beszélnek a foglalkoztatásról, hadd említsek néhány helyi színes dolgot ezzel kapcsolatosan! Az önök pártjához tartozó megyei jogú városi polgármester, Szita Károly Kaposváron azt ígérte 2006-ban, hogy 5 ezer munkahelyet teremt, és hogy 20 százalékkal majd ő megemeli az emberek fizetését. Hát, ha olyan jó tapasztalataik vannak önöknek, akkor menjenek le, és nézzék meg, hogy mi született ebből az ígéretből. Merthogy semmi nem született ebből az ígéretből. Persze, a kormányon történő számonkérés azért megfogalmazódik, mert jobb támadni, mint belátni azt, hogy az ígéretei nem teljesültek például Kaposvár városban.

Az igazi munkahelyteremtés és a szerkezetátalakítás az Új Magyarország fejlesztési terv különböző támogatási rendszerén és az adórendszeren keresztül fogalmazódhat meg leginkább, de ugyanilyen fontos az innováció, amellyel éppen ma az eseti bizottság és az oktatással foglalkozó bizottság együttes ülésén foglalkozik.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek, elsőként Babák Mihály képviselő úr.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Köszönöm, hogy Tatai képviselő úr visszajött, mert önhöz szeretnék szólni. Ön itt leminősített minket - mert önnek sincsenek érvei - felelőtlennek, megfontolatlannak...; et cetera, et cetera, nem ismétlem. De akkor, kedves képviselő úr, én most nem fogok állítani, csak mondani fogok egy-két gondolatot.

Mi a véleménye a 7-8 éves kormányzásukról? Mit mond ön arról, hogy az adósságállomány megnőtt, hogy adóterheket növeltek, hogy leépítették az országot, hogy mutyiznak, hogy trükköznek, hogy hazudoznak? Nem én mondom, Ferenc mondta. Csődbe vitték az országot, eladósították, elvesztek évek (Kovács Tibor: Háborús uszítás.), és minden gondot a nyakunkba zúdítottak, és rengeteg a munkanélküli, rosszabbul él az ország. És ne mondja most nekem azt, hogy ez világgazdasági válság, maguk anélkül is csináltak, magyart is!

Nekünk pedig, kedves Tatai képviselő úr, törvény adta jogunk és kötelességünk, hogy képviseljük az országot - mint ellenzék -, a megyénket, bíráljuk önöket, rámutassunk a mutyijaikra, hazugságaikra és a hibáikra. Ez kötelességünk, ezt tesszük, és kérjük, támogassák a módosító indítványainkat, és álljanak mellénk.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bókay Endre képviselő urat illeti a szó.

BÓKAY ENDRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Varga Mihály képviselő úr, szeretnék válaszolni önnek, hogy felemlítette, miért szavazta meg a Szocialista Párt az informatika fejlesztésére fordítandó összeget.

A mi véleményünk az, hogy a költségvetésen belül is bizonyos dolgok nem kiválthatók, nem ellenpontozhatók egymással. Tehát egy temető megépítése, fejlesztése és egy informatikai beruházás nem ugyanabba tartozik, a mi véleményünk szerint egy informatikai beruházás a jövő építését jelenti. (Babák Mihály: Pityi-patyi.) Ha ebben a világban ma nem követjük ezt az ütemet, és nem próbálunk változtatni ezen, nem próbáljuk Magyarországot a fejlődő világhoz hozzákötni - és pont ezekkel az eszközökkel -, akkor a lemaradásunk sajnos növekszik, esetleg még véglegessé is válhat, és később már nem tudjuk pótolni ezeket.

Tehát egy informatikai fejlesztés, egy informatikai beruházás ma nagyon lényeges, még akkor is, ha pillanatnyilag bizonyos dolgok rovására történik. Ha mi tőkét akarunk behozni Magyarországra, és a bejövő tőkével, befektetői tőkével munkahelyet kívánunk teremteni Magyarországon, akkor pontosan ilyen beruházásokkal - utak építésével, informatikai beruházással, hálózatok fejlesztésével - tudjuk ezt elérni. Ezzel tudunk a modern világhoz kapcsolódni, és ezt igenis vállalni kell, és ezt nekünk végig kell csinálni. Nem tehetjük azt, hogy bizonyos dolgok, amelyek halaszthatók... - és ezt hangsúlyoztuk, amikor a költségvetésnél a kényszerű csökkentésekről beszéltünk, és ha azt is tudjuk, hogy ez csak egy évig fog tartani, akkor elsősorban olyan csökkentéseket javasoltunk a parlament számára, ami az ország fejlődését, felzárkózását nem torpantja meg, nem nehezíti, hanem olyanokról beszéltünk, amik bizonyos időre nélkülözhetők - feltehetően egy évre -, és azt követően, ha a válságból kilábal az ország, akkor ezek pótolhatók lesznek.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percben - ismétlem, kettő percben - illeti a szó Kontur Pál képviselő urat.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Értettem a figyelmeztetést is. (Közbeszólások, derültség az MSZP padsoraiban.) Elnézést az előbbiért.

A következőt szeretném Göndör elvtársnak mondani (Közbeszólások, derültség.), hogy gyakorlatilag a kormánynak abba nincs beleszólása, hogy hogyan irányítsa egy multicég Magyarországon a működését. Igaz? Ez igaz. (Göndör István: Kivéve, ha a Fidesz kormányon van.) Olyan törvényeket kell alkalmazni, hogy ezeket terelje olyan irányba, hogy azért a magyar munkavállalók érdekét is képviselje.

Viszont akkor, amikor nem 2400 embert akar elbocsátani, hanem valójában az egész lámpagyártást akarja megszüntetni Magyarországon, ami 6 ezer vagy 8 ezer embernek - ez változó - a munkahelyét, plusz a beszállítókkal, ez plusz 20-25 ezer embert, ezzel 60 ezer embert érint, tehát ennyinek a megélhetése függ ettől, akkor egy hungarikumról van szó.

(12.30)

Mert nem idehozott, mint a Flextronics, egy fejlett technológiát, hanem Magyarországon volt egy fejlett technológia, a lámpagyártás, a Tungsram, egy 113 éves cég. Arról szól a történet, hogy azt kérem számon az államon, a magyar kormányon, önökön, hogy miért nem hatottak oda, hogy az itt, Magyarországon - mert a fejlesztés is itt van, Budapesten, a Tungsram központjában -, az itt kifejlesztett új technológiákat miért nem alkalmazzák ezekben a gyárakban, miért kell bezárni például a Bóth János polgármester által vezetett Vácott a 700 emberrel működő gyárat, Erről szól a történet, miért nem lehet kiváltani új termékekkel, kerámiaizzókkal meg ilyenekkel? Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Tatai-Tóth András felszólalása következik.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem tudom viszonozni Kontur képviselő úr megható közvetlenségét, mert amit most mondott, az valóban arra az időszakra utal, Kontur képviselő úr, amikor még az állam oldotta meg ezeket a dolgokat. Csak szeretném jelezni, hogy éppen most húsz éve, hogy Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, és úgy döntött a magyar nép, hogy piacgazdaságot épít a demokrácia körülményei között. Ebbe nem nagyon illik bele egy túlzott állami beavatkozás. (Babák Mihály: A németek jól megvédik az autóiparukat!)

Babák képviselő úrnak köszönöm a megszólítást. Nekem csak az a kérésem, képviselő úr, hogy azonos mércével mérjenek, és akkor nem lesz közöttünk vita. Dehogy vonom én kétségbe azt, hogy ön elmondja itt a véleményét! Viszont aki vállalja, hogy a parlament nyilvánossága előtt elmondja a véleményét, az kiteszi magát annak - így ön is -, hogy a véleményére reagál a másik oldal, és azt mondja, hogy nincs mindenben igaza. (Babák Mihály: Én is reagálok a tiédre.) Nem kell ezen önnek megsértődni.

És megismétlem azt, hogy önben még és önökben - az 1500 módosító indítványuk ezt igazolja - a népszerűséget hajhászó politikus jelentkezett ezekben az ügyekben, és nem az ország felelősségéért dolgozó képviselő. (Balogh József, MSZP: Úgy van! - Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) Ez bármilyen szigorú kijelentés, én ezt megerősítem, és ugyanezt folytatják ma is. Nem lehet az, kérem szépen, hogy az egyik hozzászóló amiatt bánt bennünket, amiatt szid bennünket, hogy miért nem szavaztuk meg mind az 1500 indítványukat, a másik viszont azt mondja, hogy nem gondolunk arra (Babák Mihály: Egyet se szavaztatok meg! Ne beszélj mellé!), hogy 2010-ben második félév is lesz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és hogy csak az első félévre gondolunk.

Nincs igazuk, kérem. Mi felelősen (Az elnök ismét csenget.) 2010-re költségvetést alkotunk az országnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Babák Mihály: Jól megmondta a semmit!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Göndör István képviselő úré a szó. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kontur Képviselő Úr! Én nem csapom be a választóimat azzal, hogy mindig oda ülök, ahol éppen a televízió mutatja a beszélő képviselőt. Tudnék önnek nagyon hosszasan a GE-ről beszélni, mert én Nagykanizsán éltem akkor is, amikor az amerikaiak lakótelepét még kétméteres szögesdróttal vették körbe azért, nehogy érintkezzenek a helyi lakosokkal.

De továbbmegyek: megerősítem abban, hogy a kutatás-fejlesztés a GE-ben olyan szinten volt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úr egyedül mehetett be a kutatóbázisra, még az őt kísérő személyzet sem. Csak tegyük fel a kérdést. Önnek csak a saját frakciótagjaival kéne beszélgetni, vagy azt mondom, ha képes lenne arra, hogy meghallja azt, amikor öt perccel ezelőtt Varga Mihály azt mondta, hogy miért adott az állam pénzt a GE-nek. Ön pedig az mondja, hogy miért nem adott, miért nem többet. (Kontur Pál: Nem ezt mondtam!)

Azt mondom, képviselő úr, ha az ön demagógiája lenne, akkor azt jelentené, hogy Magyarországon nem piacgazdaság van, mint amiről Tatai-Tóth András beszél, hanem a kormány belebeszélne a fejlesztésbe, a gyárkapun belüli történésekbe - ez nem a piacgazdaság. Az, hogy mi mivel befolyásoljuk azokat a programokat, ami az újrabefektetést ösztönözte Magyarországon, hihetetlenül sok van az elmúlt években; az, amikor Magyarországra áttelepítettek más országokból, például Olaszországból különböző technológiákat, akkor mi nyertesek voltunk. Most ennek a dolognak átmenetileg, olybá tűnik, hogy a vesztesei vagyunk, de tudom, és elmondom önnek, ha nem figyelt a sajtóra, hogy a kormány tagjai tárgyaltak a GE vezérkarával, és támogatást biztosítottak és garantálnak arra az esetre, amennyiben a gyár itt fejleszt tovább, és itt alkalmazza ezt a munkaerőt, amit most jelenleg bejelentett, hogy el akar bocsátani.

Azt gondolom, amit mi tehetünk, az az, hogy ezek a munkavállalók tisztességes végkielégítéssel, lehetőleg normális anyagi biztonsággal kerüljenek a gyárkapun kívülre, ha mégis kívülre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kéne kerülniük. De ez nem a kormány feladata. Ez a helyi menedzsment és a tulajdonos jogköre.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek; Molnár Albert képviselő úr.

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Megdöbbenve hallgatom a vitát. Azért hallgatom ezt a vitát megdöbbenve, mert azt gondolom, hogy semmi köze a mai magyar valósághoz és a világban bekövetkezett világgazdasági folyamatokhoz annak, ami itt elhangzik. Kérem, a fideszes... - én áttekintettem a beadott módosítókat. (Domokos László: Nem tudtad! Most adjuk be még!) 872 milliárd forintot tetszettek átcsoportosítani, ami egyébként összesen 106 milliárd forint volt. Tehát önök egy fejezetből tízszeresét vagy húszszorosát tudták elkölteni. Ennek ezért nincs értelme.

Itt van például a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, amire 2,2 milliárd forint volt a betervezett keret. Ebből el tudtak költeni, a 2,2-ből 11,8 milliárd forintot, az 5,5-szeresét. Expo 2010: 2,44 milliárd, ebből 31 milliárdot tetszettek elkölteni. De folytathatnám a sort, mert a közigazgatási és elektronikai központi hivatal 17,5 milliárdos keretéből 181-et költöttek el. Kérem, azt gondolom, hogy elmebetegség, általános iskolai szint. (Babák Mihály: Nem költöttük el, hazudsz!) El tetszettek költeni, mert otthon a faluban azt tetszik mondani, hogy ebből újítja fel a kultúrházat, és ebből újítja fel az iskolát. Erre nincs pénz. (Babák Mihály: Egyet se szavaztatok meg! Miért hazudsz?)

Egyébként azt javaslom, hogy nézzék meg, a General Electric hol tart a világban. Nézzék meg a mérlegfőösszegét, nézzék meg, hogy ez a vállalat hány embert foglalkoztat a világban, és akkor majd utána lehet arról beszélni, hogy mondjuk, a termékváltást hol döntik el. Amikor azzal jönnek, hogy milyen kevés a bér Magyarországon - mert egy cég oda viszi a termelést, ahol még olcsóbb, ahol negyedennyi a bérköltsége, mondjuk, az ázsiai térségbe vagy akár Kelet-Európába mennek ma tovább ezek a cégek - kérem, a versenyképesség az itt kezdődik.

Az államnak lehet némileg befolyásolni ezeket a folyamatokat, de nézzük meg a magyar állami vállalatokat: (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) MÁV, BKV. Hogy néznek ki ezek, uraim? Ezt akarják ebből is?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A független képviselőknek 1 perc 17 másodperc áll a rendelkezésükre. Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak.

PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy szégyenletes az, ami itt a parlamentben ma történik. Az MSZP-sek visszaélnek azzal, hogy nekik dupla annyi idejük van, mint a többi frakciónak. (Török Zsolt: Egyenlő!) De azért mondanám Tatai-Tóth András képviselő úrnak, hogy önök egyetlenegy ellenzéki módosító javaslatot sem szavaztak meg. (Göndör István: Összesen hét fideszes van bejelentve!) Ne mondja a képviselő úr, hogy megszavaztak! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

A másik, a mai napon eddig, most megnéztem a www.parlament.hu-n, 120-150 ellenzéki módosító javaslat van benyújtva. Ezekről a módosító javaslatokról kellene hogy folyjon a vita itt, a tisztelt Ház falai között, és nem mindenről beszélni a kormánypárti képviselőtársaimnak. (Török Zsolt: Varga Mihály se beszélt róla! Varga Mihálytól kértem a módosítószámot, nem mondta.)

Miután nekem már csak kevés időm van arra, hogy hozzászóljak itt a költségvetési vitához, arra szeretném megkérni a kormánypárti képviselőket... - két kis összegű módosító javaslatot nyújtottam be, egyik sem milliárdokról szól; az egyik egy 20 milliós, a másik pedig egy 50 millió forintos módosító javaslat. Mindkettőnek megvan a tárcán belül a párja is, a másik lába is, ahogy ezt szoktuk szakmailag mondani. Kérem a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák ezt a két módosító javaslatot. Amennyiben nem támogatják, akkor meg nyújtsanak be hasonló módosítót, mert az ügy a lényeg, nem az a lényeg, hogy milyen módon oldódik meg a probléma.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre Kontur Pál képviselő úr következik.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Édesanyám engemet arra tanított, hogy ne hazudjak. Ez a mi hitünk szerint az egyik legfontosabb dolog. (Göndör István: Miért tetszik odaülni, ahol éppen...? - Derültség az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) Ezért megkérem Göndör elvtársat, hogy ne hazudjon. Mert vissza lehet nézni a jegyzőkönyvben, hogy én nem azt mondtam, hogy pénzt adjanak többet a GE-nek, hanem azt mondtam, hogy védjék meg a Tungsramot, tehát az ottani tevékenységet, amiről elmondtam azt is, hogy hány embert érint.

(12.40)

És nem csodálkozom azon, hogy ön ilyen félremagyarázásra hajlandó, pedig Nagykanizsát érinti a legtöbb elbocsátás, hogyha be van zárva a gyár. Arról beszéltem, hogy itt kitalálnak, kifejlesztenek olyan megoldásokat, olyan termékeket, amit ezekben a gyárakban lehetne (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) termelni, előállítani, tehát fenn lehetne tartani ezt a hungarikumot, és nem lenne szabad a Ganz-Vill sorsára jutnia; minden nyugat-európai ország kormánya ezt teszi. Nem arról beszéltem, hogy több pénzt adjanak nekik; arról, hogy befolyásolja valamilyen tárgyalással (Göndör István: Hogyan? Mivel?), ahogy ezt Nyugat-Európában is presszionálással, mindenféle módon biztosítják, és saját maguk a cégekért, az ottani emberekért, azért, mert önök nem tudnak, csak pénzben gondolkodni. (Göndör István: A fejlesztéshez pénz kell, képviselő úr! Sajnálom, hogy ön ezt nem érti.)

Látja, ez a különbség kettőnk közt: mi emberben gondolkodunk, önök pedig csak pénzben tudnak gondolkodni. Ez a filozófiai különbség közöttünk, tudja? Ezért nem tudnak ilyen gazdaságpolitikát folytatni, hogy munkahely is teremtődjön, mert az önöket nem érdekli, hogy az embereknek legyen munkahelye, megélhetése és boldogulása. (Dr. Balogh László: Üljél le!)

Köszönöm szépen. (Domokos László: Te meg kérjél bocsánatot! - Dr. Balogh László: Nem kérek.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szabó Zoltán képviselő úr kétpercese következik.

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tényleg igaza van Pettkó képviselő úrnak: elég felháborító, ami itt folyik. Szóval, csak úgy emlékeztetni szeretném Kontur Pál képviselőtársamat, mert úgy látszik, kicsit kurta az emlékezete (Kontur Pál: Megint?), hogy ki volt az, aki Dunaújvárosban mindent megtett azért, hogy az 1500 munkahelyet adó Apollo gumiabroncsgyár ne épülhessen fel (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Gyöngyös! - Babák Mihály: Jajaj!) - bocsánat, a Hancook gumigyár ne épülhessen fel. Ki akadályozta meg Gyöngyösön, hogy az ezer munkahelyet létesítő Apollo gumigyár felépülhessen? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Kóka elvtárs! - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: A Fidesz!) Önök voltak, tisztelt képviselőtársaim! (Az elnök csenget.)

Önök véletlenül Kecskeméten, ahol fideszes polgármester van, nem tettek meg mindent azért, hogy a Mercedes se jöjjön oda, de ha történetesen Kecskemét 2006-ban szocialista (Babák Mihály: Mibe került nekünk, az államnak?) polgármestert választott volna, akkor bizonyára ott is megtettek volna mindent (Babák Mihály: Hogy tud hazudni!), hogy elüldözzék onnan a befektetőt. Így teremtenek önök munkahelyet, vagy így járulnak önök hozzá a munkahelyteremtéshez, Kontur képviselő úr! (Kontur Pál: Dunaújvárosban ki zsűrizett? Kinek az üzlete?) És ezek után önnek van bőr az arcán felállni, és bennünket okolni azért, hogy a Tungsram vagy most már General Electric néhány dolgozót, sok dolgozót el fog bocsátani egy európai uniós direktíva miatt. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: A telekmutyiról beszéljünk! - Kontur Pál: Soha nem voltál munkás, ezért nem tudod, milyen munkanélkülinek lenni.)

Tisztelt Képviselőtársam! Ez az, ami arcátlanság, ez az, ami felháborító. Önök mindent megtettek annak érdekében, ennek a kormánynak nehogy valami sikere legyen; a munkahelyek teremtését megakadályozzák, itt meg követelik, hogy teremtsünk munkahelyeket, és védjük meg őket.

Köszönöm. (Kontur Pál: Ezt vállaltátok! - Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, Puskás Tivadar képviselő úr hozzászólása következik.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon heves lett a vita, és arra gondolok, hogy ez körülbelül fél órával ezelőtt kezdődött, amikor Alexa képviselő úr bedobta a viszonylag nyugodt tengerbe a követ, és azt mondotta, hogy az ellenzéki képviselők hiteltelenek lettek, hiszen felelőtlen módosító indítványokat nyújtottak be. Azt is elmondta, hogy ő már azt is tudta, hogy mit gondoltunk akkor, amikor beadtuk - biztos igaza van. Bókay képviselő úr rákontrázott a dologra. Biztosan sok mindenben igazuk van, egy viszont, úgy gondolom, hogy száz százalékig nem igaz: a több mint 1600 módosító között nyilvánvalóan volt egy-kettő, néhány olyan, amely (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Néhány ezer.), amely nem volt hiteltelen, amely olyan tartalmú volt, amely megfelelően szolgálta volna az országot. Az az igazság, hogy egyetlenegy módosító indítvány került elfogadásra, úgyhogy ettől kezdve úgy gondolom, hogy a hiteltelenségről meg a szakmaiságról nem nagyon kellene beszélni.

Az itteni vitában Kontur Pál képviselőtársam a Tungsramról beszélt mint magyar értékről, mint magyar tudásról, mint magyar hagyományról, egy hungarikumról. Ez nagy hibája a mai kormányzó pártoknak, hogy nem használjuk ki, nem használják ki a magyar tudást, nem éreznek felelősséget - a döntéseik legalábbis ezt mutatják, hogy nem éreznek felelősséget - azért, hogy ezeket tovább kellene vinni, tovább kell vinni, hiszen a magyar szellemiség így jut előbbre. A módosítók, amelyeket beadtunk, illetve beadunk - személy szerint én beadok -, az elbukott, nem megszavazott 13 módosító indítvány után döntően három csoportra bonthatók: az egyik az egészségügy, a másik a megye székhelye, Szombathely, a harmadik csoport pedig a megyében lévő egyik kistelepülés, Pinkamindszent dolgaival foglalkozik.

Engedjék meg, hogy az egészségüggyel kezdjem! Ágazaton belüli módosítóknál igencsak csínján kell bánni a dolgokkal, hiszen ha nem úgy tesszük, akkor a módosító másik lába nem lesz jó, és ismételten megfeddnek bennünket a szemben ülő képviselőtársak, hogy felelőtlenek vagyunk. Ezért aztán ebben a módosító indítványban bizony az előzőekhez képest már csak egészen kis összeget, 400 millió forintot kívántam, kívánnék az Országos Mentőszolgálat működésére, illetve dologi költségének növelésére előirányozni.

Kérem szépen képviselőtársaimat, szavazzák meg módosító indítványunkat. Szavazzák meg azért, mert az egészségüggyel kapcsolatos összes módosító indítványunk elbukott: elbukott a vérellátó, a Vöröskereszt kereteinek bővítését szolgáló módosító, ugyanúgy, ahogy az ÁNTSZ, a népegészségügyi program fejlesztésére adandó pluszpénzek sem kerültek megszavazásra. A civil szervezetekről már nem beszélek, ott sem kaptak egy árva vasat sem a módosító indítványunknak megfelelően például ilyen civil szervezetek, mint az Orvosi Kamara, de olyan civil szervezetek sem, mint például a Rákbetegek Szövetsége, tehát úgy gondolom, hogy a fűnyíróelv teljes mértékben érvényesült.

Akkor nem kaptak az egészségügyi módosító indítványok támogatást, amikor köztudomású, ugye, hogy 2011-ben spanyol-belga-magyar európai uniós irányítás lesz, és itt van a kezemben egy 2008. december 15-ei brüsszeli megbeszélésen elfogadott stratégiai javaslat.

(12.50)

Engedjék meg, hogy röviden felolvassam ennek a tartalmát, illetve elmondjam ennek a tartalmát! Az egyik azt mondja, hogy a jól működő egészségügyi rendszerek nem csupán feladatuk ellátása, azaz az állampolgárok egészségének védelme szempontjából elengedhetetlenek, hanem azért is, mert a gazdasági tevékenység alapját képezik, és hozzájárulnak gazdaságaink újbóli fellendüléséhez. Humán erőforrás nélkül nincs továbblépés, éppen tegnap az azonnali kérdésekben beszéltem erről. Nagyon fontos, kimondta az Európai Unió, hogy nem tudunk kilábalni a válságból, ha az egészségügyünket nem fejlesztjük.

A másik pont, a másik stratégiai cél, kijelentés, ami ezen a bizonyos brüsszeli tanácskozáson elhangzott, az volt, hogy megnyugtatta az európai polgárokat, hogy a válság ellenére az európai uniós források, amelyek az egészségügyi és a szociális ágazat fejlesztésére hivatottak, érkeznek a következőkben is, különös figyelmet fordítva a legsérülékenyebbekre, mint például a gyerekekre, az idősökre és a fogyatékkal élőkre. Ha végiggondolom, hogy ez a stratégia, ez a cél, akkor a mostani költségvetésben ezt szolgáló, beadott módosító indítványaink, amelyek elbuktak, ezt szerették volna szolgálni, vagy legalábbis ehhez kívántak hozzájárulni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolják végig még egyszer, hogy a második körben beadott módosítóink - amik nyilvánvalóan jóval kisebb mozgástéren működnek - bizony a megszavazásukkal az alapcélok megvalósítását talán szolgálják. Az a módosító, amit a mentőszolgálat 400 millió forintjára beadtam, semmi egyebet nem szolgál, csak amit az idei költségvetésből elvettek, tehát ennyivel kevesebb a működési költségük. Most nem fejlesztésről van szó, ennyivel kevesebb pénzből kell működtetni a rendszert. (Kontur Pál: Üzemanyag.) Azt hiszem, elképzelhetetlen a dolog, amikor - való igaz, Kontur képviselőtársam mondja - üzemanyagár-emelkedés van, egyébként is drágább az élet. Nem elképzelhető a dolog.

Azt nem is mondom, hogy legutoljára 2002-2003-ban volt béremelés az egészségügyben. Akkor volt legutoljára béremelés. Tessék végiggondolni, ma elmennek a dolgozók, elmennek az emberek, elmennek a szakemberek, nincs kivel dolgozni az egészségügyben, pedig felolvastam, az a helyzet, hogy húzóágazat az egészségügy, és humán erőforrás, egészséges emberek nélkül nem tudunk kilábalni a válságból. Remélem, megszavazzák a módosító indítványunkat - nagyon várom.

A következő módosítók szűkebb jelenlegi lakóhelyem, Szombathely életének javítását szolgálják. Szombathely a nyugat királynője volt, oktatási intézmények vannak még szép számmal, s bizony, ezeknek az oktatási intézményeknek a karbantartása, renoválása jelentős összeget kíván. 25 millió forintot, nem nagy pénzt, 25 millió forintot kértem s kérek módosítómban erre. Nem beszélek már azokról a módosítókról, amik elbuktak. Elbukott a térfigyelő kamera, a játszótér európai színvonalúvá, európai kívánalmaknak megfelelővé tétele, ilyenekről már nem beszélek. Arról beszélek, ami nagyon-nagyon fontos. Kérem, a jövő szolgáló oktatási intézményeket ne hagyják elveszni, hagyják, hogy a kívánt pénzösszeget megkapja Szombathely, megkapják Szombathely oktatási intézményei. Kérem, megszavazni szíveskedjenek a módosítót.

A következő: Szombathelyen ezelőtt 20-25 évvel épült gyalogos-aluljáró, akkor ez volt a sikk, nem szintbeli volt a gyalogos-, illetve járműforgalom; megoldódott. Az a helyzet, hogy a negyed évszázad alatt nem sok minden történt a szombathelyi gyalogos-aluljáróval. Lerobbant állapotban van, fölújítani szükségeltetik. Ehhez kértem nem nagy összeget, 50 millió forintot, hogy legalább a rekonstrukciója elkezdődjék a jelenleg már egy-egy helyen életveszélyesnek minősülő építménynek.

(Az elnöki széket Pelczné dr. Gáll Ildikó,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A következő összeg már igazában csak akkora, hogy szerintem a költségvetési kívánalomban ilyet tenni nem is nagyon szoktak. Egy kis településről van szó Vas megyében, magam onnan származom, Pinkamindszentnek hívják ezt a gyönyörű helyet, amúgy a világ közepe. Van egy szerháznak nevezett építmény, ez a tűzoltóautó tárolására szolgál pillanatnyilag, és itt volt régen a tűzoltóügyelet. Ez egy emeletes ház. A tűzoltóépület tetején van egy olyan helyiség, amelyben egy múzeum megnyitására lenne lehetőség.

Őrizzük azt az 1881-ből származó naplót, amely a pinkamindszenti önkéntes tűzoltóegyletnek a naplója. 1948-ig vezették, minden eseményt beleírtak attól kezdve, hogy tűzoltóbált tartottak, és mekkora volt a bevétele, egészen addig, hogy 1885-ben pecsétnyomót csináltattak 5 koronáért, tehát igen széles ismeretanyagot kaphatunk belőle. Ezt, valamint a régi tűzoltószerszámokat, régi tűzoltóereklyéket szeretnénk kiállítani itt. Pillanatnyilag igencsak romos állapotban van az épület. Képviselőtársaimmal, az ottani terület képviselőjével összebeszélve kívántuk és kívánjuk ezt a kicsi módosító javaslatot beadni. Összegében kicsi, de én úgy gondolom, a beszélgetés vagy a hozzászólás elején emlegetett magyar szellemi értékbe - amelyet Kontur Pál képviselőtársam ajánlott megvédésre -, valahogy abba a kérdésbe fér bele.

(13.00)

Azt hiszem, hogy számunkra, nekünk, magyaroknak azért jó itthon lenni, azért jó magyarnak lenni, mert a magyar tudást, a magyar értékeket őrizzük. Kérem szépen képviselőtársaimat, hogy ezen, a költségvetést nem megrendítő összeg megszavazásához is szíveskedjenek hozzájárulni.

Köszönöm szépen. (Kontur Pál tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Előre bejelentett felszólaló Bókay Endre az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Egy módosító indítványhoz kérem tisztelettel az Országgyűlés hozzájárulását.

Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz. Városunkba 34 milliárdos beruházás fog érkezni. Megkezdődtek az építkezések, tulajdonképpen azt tudom mondani, hogy a városon belül talán nincs egy szabad négyzetméter, ahol ne folyna valamifajta rekonstrukció. Ezzel együtt, ezen 34 milliárdos uniós támogatás mellett érkezik egy jelentős magántőkés beruházás is, hiszen úgy látszik, városunkat fölfedezték a vállalkozók is, és az egyetemre is egy jelentős beruházás érkezik. Az egyetemen egy 6 milliárdos science buildinget, egy kutatóközpontot hoznak létre, 11,5 milliárdból korszerűsítik a teljes klinikai hálózatot, háttérrendszert, 870 millió forintért pedig a sürgősségit felújítják. Spanyol befektetők vertek gyökeret a városunkban, ők is beruházásokba fogtak, és megemlítem még, hogy a fűtés- és energiaszolgáltatásban részt vevő PannonPower hőerőmű is egy zöldberuházáshoz kezdett, ami közel 20-25 milliárdos összegű lesz. Ennek van egy hátsó területe is, a munkahelyteremtést fogja szolgálni, hiszen a zöldenergiához szükséges fákat és egyéb dolgokat Baranya déli területén, Sellye és egyéb környékén fogják előállítani.

Reméljük, hogy ennek a komplex fejlesztésnek meglesz az eredménye, és a város Magyarország déli területén, amely eddig a leszakadó régióba tartozott, a felemelkedő régiók közé fog tartozni.

Engedjék meg, hogy felsoroljam azt az öt jelentős kulturális beruházást, amelynek majd a támogatásához kérem az önök segítségét. Az egyik a közterek felújítása. Pécsen gyakorlatilag több mint 600 ezer négyzetméternyi közterületet újítunk fel, kitiltjuk e területekről az autókat, és visszaadjuk az ott élő lakosok számára a köztereket, gyerekeknek, időseknek, középkorúaknak. Egy nagyon jól összehangolt elmélet és koncepció szerint építjük fel ezeknek a tereknek a használati tárgyait, berendezéseit, utcabútorait, ahogy az építők említik ezt a dolgot.

Megépül a tudásközpont, amely egy közös vállalkozás az egyetem, a megyei könyvtár és a városi könyvtár között. Itt az a lényeg, hogy a három különböző könyvtár tevékenységét összevonjuk, és a mi koncepciónk szerint egy új minőséget, egy XXI. századi korszerű tudásközpontot hozunk létre, rendkívül színvonalasan felfejlesztett internetes kapcsolatokkal és egyéb, olyan kiszolgáló hálózattal, ami mind az egyetemi oktatás, mind a városban dolgozó értelmiség munkáját jelentősen elősegíti.

Rendkívül érdekes a Zsolnay-gyár ügye. Az ország előtt nem ismeretlen ez a márka, sőt a világ előtt se. Európában egyedülálló - nem teljesen egyedülálló, azért hozzátesszük -, olyan központot hozunk létre, amikor egy csodálatos gyáregységben, ahol folyik tovább a termelés, mellette beköltöznek az egyetem bizonyos tanszékei, a művészeti karhoz tartozó tanszékei, akik a tervezésben, a kivitelezésben, a gyártásban is részt fognak venni, és egy nagyon jól összehangolt munkát fognak végezni.

Nagyon színvonalas, és azt mondanám, hogy talán nem is egy nagyon tartalmas koncepció alapján, hanem egy picit véletlenszerűen épült ki Pécsett egy csodálatos utca, az úgynevezett "Múzeum utca". Magyarországon nem is láttam hasonlót, bár lehetséges, hogy van, de egy napon patinás külső környezetben, a történelmi városmag belsejében egy olyan múzeumsor, múzeumnegyed jött létre, amelynek a felújítására szintén sort kerítünk. A "Múzeum utcát" a megye működteti, de a város a beruházásban természetesen ilyen értelemben részt vesz.

Végül meg kell említeni a koncert- és konferencia-központot. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy nagy hangversenyterem jön létre Pécs városában, és az eddigi 300 fős helyett lesz egy 900 fős nagy terem, ahol sokan elférnek, hanem egy minőségi váltást jelent. Ennek a teremnek a felszereltségét tekintve - itt a technikai felszereltségére gondolok elsősorban - több mint 200 kilométeres körzetben hozzá hasonló nem létezik, tehát se Budapest, se Zágráb vagy Belgrád felé nem létezik hasonló, és ez adja meg ennek a koncert- és konferenciateremnek az egyedülálló jellegét.

Nos, ennek van egy jelentős költsége, mert míg az előbb említett beruházásokban egyszerre több nagy önkormányzati autonómia vesz részt, így a megyei és az egyetemi autonóm önkormányzatok, itt a koncert- és konferencia-központ terhei elsősorban a városra hárulnak. Viszont mi azt kértük itt a módosító indítványunkban, hogy ez jóval nagyobb körzetet szolgál ki, tehát egy regionális működésű, mint a többi szolgáltató egységnél is, ami megépül a kulturális főváros kapcsán elindított beruházások során, bízunk abban, hogy ez a koncert- és konferencia-központ is nemcsak Magyarországon, hanem a határon átnyúlóan is kifejti e tevékenységét, tehát lesz egy kisugárzása.

Ha ezeket a terheket, a fenntartás terheit csak a városra rakjuk, akkor ezt nem fogja elbírni a város, főleg indításkor nem. Ezért képviselőtársaimmal, dr. Szili Katalin elnök asszonnyal, Kőhegyi István képviselőtársammal közösen egy módosító indítványt adtunk be. Ebben a módosító indítványban 50 millió forintos támogatást kérünk tisztelettel a parlamenttől, hogy ezt szavazzák meg. A támogatást úgy képzeljük el, hogy ezt a koncert- és konferencia-központot 2010 novemberére tudjuk igazából teljes erővel üzembe helyezni, előtte nyilván megtörténik a műszaki átadás, a próbák és egyebek, és erre a két hónapra szól igazából ez az 50 milliós támogatás. A magunk részéről úgy számoljuk, hogy ebből kiindulva 2011-re ennek a központnak a működésére 300 millió forintot tudunk majd állami támogatásként biztosítani - elismerve azt, hogy ez egy kiemelt nemzeti intézmény - és így a tevékenységek működését segíteni. Erre különösen nagy szükségünk van, mert ezen belül működnek a pécsi szimfonikusok, a pécsi filharmónia, tehát egy nagyon gazdag zenei élet rajzolódik itt ki, és ennek a használatára elengedhetetlenül szükségünk van, mert az első évek - rossz szó, mert nem szeretem kulturális intézménnyel szemben használni - veszteségeit valamilyen módon meg kell oldanunk.

A város óriásit vállalt magára. Adósságai vannak, de ezek az adósságok nyilván nemcsak Pécs városára, hanem ugyanúgy Debrecen, Szeged, Miskolc, bármely nagyvárosra jellemzők, akkor ez azt jelenti, hogy mi a jövőért vállaltuk, és Pécsnek egy teljesen új arculatot fogunk adni ezekkel a beruházásokkal, és azt mondjuk, hogy érdemes fölvállalni, hiszen amikor az ember a maga házát építi otthon, azt is hitelből építi, tehát kevés embernek van lehetősége arra, ha hozzákezd egy új otthon létrehozásához, hogy megspórolt pénzéből tegye ezt. Mindenki elmegy a bankokhoz, ott kölcsönöket vesz fel, és természetesen ügyelve arra, hogy a jövedelme biztosítsa a visszafizetés költségeit, ezekből a kölcsönökből építi meg a saját otthonát, teremti meg azt a hátteret. Pécs város is így gondolkodik.

Ezeknek a hiteleknek, amit a város fölvett, a jelentős része ezeket a beruházásokat szolgálja. Én azt szoktam mondani mindig képviselőtársaimnak, amikor vitatják - mert van, aki vitatja, és tegyük hozzá, van, hogy joggal vitatják -, hogy kell-e egy ekkora elkötelezettség, akkor azt mondom mindig, hogy közelítsük meg ezt a várost a jövőből, tehát helyezzük magunkat 2070-be, és onnét tekintsünk vissza erre a világra. Gondoljuk azt, hogy amikor Pécs városban van egy csodálatos Nemzeti Színház, aminek a felújításáról újfent gondoskodnunk kell, ez is a századfordulón épült meg. Ha akkor azt mondják, hogy az akkori 20-28 ezer fős kis polgárváros igényeinek megfelelően építenek föl egy színházat, hát bizony ma ott valami emléktáblát találnánk valamely családi ház jellegű helyiségen vagy épületen, hogy itt volt valamikor az első Pécsi Nemzeti Színház. De nem, akkori polgári elődeink is vállalták azt, hogy egy igazi, a mai időszakra is nagyon jól használható színházat építettek, készítettek el, és ugyanilyen volt a városháza is.

Amikor köztünk ezek a viták zajlanak, hogy mennyire monumentálisak ezek a beruházások, mennyire túltervezettek már méreteiket és egyebeket tekintve, akkor a magam részéről inkább amellett érvelek, hogy mi is gondolkodjunk a jövőből visszafelé, hiszen egy politikusnak ez a feladata, ne a múltba nézzen állandóan, hanem a jövőnek építse azt a világot, azt a miliőt, amit van lehetőségünk.

(13.10)

Nekünk most van erre lehetőségünk az uniós támogatások kihasználásával, és később már nem biztos, hogy adódik ilyen lehetőség, és akkor bizony már elvesztett dolgot nehéz visszahozni, tehát akkor már hiába bánnánk.

Nos, ezekhez a hatalmas "Európa kulturális fővárosa" beruházásokhoz, illetve ezeknek a beruházásoknak a fenntartásához kérem a parlament segítségét. Kérem azt, hogy önök szavazzák meg, amit dr. Szili Katalin elnök asszonnyal, Kőhegyi Istvánnal és jómagam benyújtottunk, ezt az 50 millió forintot, hogy a működést és azt a sikert ne csak a város, hanem az ország javára és ezen keresztül pedig Európa felé el tudjuk érni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Molnár Albert képviselő úr, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Én egy módosítót szeretnék a tisztelt Ház kegyeibe ajánlani. Warvasovszky Tihamér képviselőtársammal jegyzünk Székesfehérvár nyugati elkerülő II. szakasz előkészítésének a meggyorsítására egy módosítást.

Puskás Tivadar az imént szívemnek nagyon kedvesen beszélt fatornyos falujáról, vasi falujáról, mi ugyanígy érzünk Székesfehérvárért polgármester úrral. Néhány éve adtuk át a nyugati elkerülő I., II. ütemét, azonban egy 15 évvel azelőtti forgalomszámlálási adatokra készült terv valósult meg, amely már az átadás pillanatában szűknek bizonyul. Akik Szombathely, Veszprém, Rábafüzes felől el akarják érni az M7-est, nagyon jól tudják, hogy ahogy elérik Székesfehérvárt, sajnos 10-20 percet kell időnként várni a körforgalom előtt. Így nagyon sürgető, nem alapvetően a székesfehérváriaknak, inkább a tranzitforgalomnak, de Feketehegy és Szárazrét lakosai is nagyon megszenvedik - Székesfehérvárnak ez egy külső lakóövezete - részben a forgalmat, részben pedig azt, hogy ők is nehezen tudják megközelíteni a belvárost. Ezért adtuk be ezt a módosítást.

A Palotai út, illetve a Kadocsa út már nem lenne járható, ha az I., II. ütem nem épült volna meg. Erre a III. ütemre - ez körülbelül egy 2,5-3 kilométeres szakasz - azért van szükség, hogy részben tehermentesítse ezt a körforgalmat, és ott azt majdnem kizárólag a helyiek, illetve azok használják, akik a belváros felé mennek. Könnyen le lehetne a tranzitforgalmat - több tízezer autó, ami ott átmegy naponta, főleg a kamionokat és a tranzitforgalmat - közvetlenül az M7-esre vezetni, bekapcsolva az I., II. ütemhez. Ezért nyújtottuk be ezt a módosítást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Kérem képviselőtársaimat, támogassanak ebben bennünket. Köszönöm a szót, elnök asszony.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Ékes József képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt államtitkár úr és Molnár Albert képviselőtársam ezelőtt pár tíz perccel elmondta, hogy a Fidesz részéről mennyi módosítót benyújtottak, és mennyivel túllépnek bizonyos kereteket. De ugyanígy, lám, Bókay képviselőtársam is nyújtott be módosító indítványt, ön is, képviselőtársam, Székesfehérvár esetére. De lehetne nyugodtan mondani Várpalota terheltségét, de ugyanígy szeretném mondani Devecser terheltségét, hiszen ugyanilyen problémákkal küszködik egyébként maga a város is, Devecser is. De lehetne nyugodtan mondani Somlóvásárhely csatornázását négy településsel, lehetne mondani a 8-as útnak az első ütemben történő, Márkótól adott esetben egész Devecserig vagy tovább Tüskevárig a nyomvonal kijelölését, tervezését, hisz már azt lehet mondani, hogy évtizede tulajdonképpen programban szerepel a négysávosítás, gyorsforgalmi átalakítása. De lehetne mondani a tüskevári iskola kérdését, amiről délelőtt beszéltem a 14 perces hozzászólásomban, ami többször el lett söpörve. 1730-ban épült maga az iskola, túlterhelt, 40 százaléka a diákoknak, gyermekeknek cigány származású, és nincs tornaterme. Tehát millió és egy dolgot fel lehetne sorolni.

Pontosan a kormánynak és önöknek lenne az elsődleges dolga az, hogy nem így visszaütni az ellenzéki képviselőkre, hanem valóban megkeresni azokat a fejlesztéseket, beruházásokat, amelyeknek ezen körülmények között is még reális esélye van, és nem himbilimbi látványberuházások, hanem valóban a jövő számára is teremt e beruházás által egy olyan esélyt, lehetőséget, hogy adott térség, adott szubrégió is ki tudjon törni a fejlődés jelenlegi állapotából, tehát abból a nyomorból - fogalmazzunk így -, ami terheli adott esetben Székesfehérvár vagy Várpalota, vagy Devecser kérdéskörét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tehát ezekben kellene megtalálni a lehetséges esélyeket, és nem pedig úgy válaszolni, hogy... - mindegyiknek meg kell keresni a lábát, ez egy teljesen természetes dolog, ez döntési kompetencia (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a kormányoldalról, hogy befogadja vagy nem fogadja. Csak fogadjanak be legalább valamit!

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Puskás Tivadar képviselő úr, a KDNP-frakcióból.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Ott szeretném folytatni, ahol Ékes képviselő úr abbahagyta. Bókay képviselő úr is és Molnár Albert képviselő úr is szívünkből beszélt. Szóval, a helyi értékeket, a magyar értékeket, a magyar tudást, a magyar múltat meg kell őrizni, úgyhogy én már bízom abban, hogy Pinkamindszenten megnyílik az ország harmadik tűzoltómúzeuma ezek szerint, mert arról volt szó, hogy támogatnak bennünket. Tiszta sor, egyértelmű, köszönöm szépen. Már előre mondom, hogy remélem, hogy megérjük a megnyitót, és képviselőtársaimat, kettőjüket mindenképpen meghívom erre. (Ékes József: Te is támogatod?) Természetesen, ez így való, és így kell csinálnunk. Köszönöm szépen. Örülök, hogy ezt is támogatják.

Kérem szépen, az egészségügyben beadott módosítóinkat is tessenek szívesek lenni támogatni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. A monitoromon azt látom, hogy szintén ügyrendben jelentkezik Puskás Tivadar képviselő úr, a KDNP-frakcióból. Jól látom, képviselő úr?

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Igen.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az szerepel a programban, hogy a vita végéig lehet módosító indítványokat benyújtani. Kérem szépen, azt indítványozom, hogy a vitanap végéig lehessen ezt megtenni.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr javaslatát. Tekintettel arra, hogy ennek különösebb akadálya nincsen, a vitanap végéig lehetséges módosítókat benyújtani.

További hozzászólást nem látok e kategóriából, így az előre bejelentett felszólalókhoz térünk vissza. Balogh József képviselő úrnak adom meg ezt a lehetőséget, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

BALOGH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Én is csatlakozni szeretnék, és gratulálok egyben Ékes József ellenzéki képviselőtársunknak, aki nagyon helyesen és éles szemmel észrevette, hogy itt nemcsak az ellenzéki képviselők javaslatai kerülnek megvitatásra vagy helyenként elvetésre, hanem a kormánypárti képviselők részéről is nagyon sok olyan javaslat van, ami megalapozott, helyénvaló, jogos igényeket elégítene ki, de pénzügyi fedezet hiányában a 2010. évi költségvetésbe beépíteni nem javasolt. Itt egyébként el is hangzott most is több képviselőtársunk részéről, hogy ennek a támogatását kérik, vagy annak a támogatását kérik, meg fogják látni azon ellenzéki képviselőtársaink, akik figyelnek, hogy ezeknek egy része nem lesz benne a költségvetésben, mert erre pillanatnyilag fedezetet biztosítani nem lehet.

Tehát ha valaki azt gondolja, hogy itt pusztán a söprű úgy működik, hogy csak az ellenzéki javaslatokat nem veszik figyelembe, én úgy gondolom, hogy nagyon téved. Az igaz, hogy itt a kormánypárti képviselők esetében ilyen arány nem mutatható ki, de azt azért elmondom a tévénézőknek, akik figyelik a tévét, hogy egy belső szűrő igenis létezik, és bizony a javaslatok igen jelentős hányada a belső szűrőn már fennakad, és itt is működik az a söprű, amit az ellenzéki képviselőtársaink olyan nagyon kifogásolnak, és nehezen tudnak elfogadni.

De azért még hadd soroljam itt a beérkezett javaslatok sorsát! Még az első fordulós tárgyalásban is talán, aki éles szemmel figyelte a vitát, tapasztalhatta, hogy számos olyan ellenzéki képviselői javaslat beépítésre került az elfogadott elsőkörös indítványokban, akár a gyerekétkeztetés, akár a két tannyelvű iskolák támogatásával kapcsolatos egyéb más témák, ami legalább olyan erővel fölvetődött az ellenzéki képviselők oldaláról, mint a kormánypárti képviselők oldaláról.

(13.20)

Tehát itt van bizonyos találkozási pont, amit kár lenne eltagadni vagy nem tudomásul venni. Az tény, hogy sok olyan javaslat van, ami a 2010. évi pénzügyi lehetőségeinket meghaladja. A kormány felvezető indoklásában is szerepelt, hogy olyan hosszú távú programoknak, amelyek meg lettek akár a jelenlegi, akár az előző kormányok által hirdetve, bizony a megvalósítását át kell ütemezni, átmenetileg fel kell függeszteni az ezzel kapcsolatos finanszírozásokat. Ugyancsak hozzátenném, hogy számos, 10-20-30-40-50 milliós igényt fogalmaztak meg képviselőtársaink, amit sokkal inkább az adott polgármesteri hivatalok felé kellett volna megfogalmazni, mert a parlamentnek nem dolga, hogy a 3200 önkormányzat és egy csomó központi szerv, háttérintézmény összes igényét 10-20 millió forint erejéig kielégítse, mert így egy országot nem lehet irányítani, pénzügyileg nem lehet finanszírozni.

Itt csak emlékeztetőül mondanám el tisztelt képviselőtársaimnak, hogy az önkormányzatok, bár jelentősen csökkent az előirányzatuk az előző évhez képest, így is 3250 milliárd - megismétlem, nem kis pénz: 3250 milliárd forint - előirányzattal tudnak gazdálkodni, ami sok mindenre elég lesz, sok mindenre nem lesz elég 2010-ben.

Úgy gondolom, hogy itt a sok megfogalmazott észrevétel közül egyetlenegyet ki kell emelni. A mellettem ülő Bókay képviselőtársam jogosan utalt arra, hogy 2010-ben Pécs városa, amelyik az ország egyik legnagyobb városa, nemcsak Magyarország közönsége, hanem Európa közönsége elé áll, sőt a világ közönsége elé áll mint Európa egyik kulturális fővárosa. A szűkös lehetőségek mellett az általa megfogalmazott igényeket mindenképpen meg kell fontolni, hogy ezek egy részét Pécs városának juttassuk, hiszen hazai, nemzeti érdek, hogy Pécs városa úgy szerepeljen, bonyolult előkészítő munkák után, ahogy az illik és elvárható egy tisztességes magyar nagyvárostól. Még egy apró észrevételem lenne Bókay úr hozzászólásához. Nagyon örülök annak, hogy ő mint szocialista képviselő, egy fideszes polgármester által vezetett és erős jobboldali többséggel rendelkező város érdekében emelt szót itt a parlamentben, alátámasztva azt, hogy a nagy politikai ellentétek ellenére igenis lehet olyan közös nemzeti célt találni, aminek megtámogatása valamennyiünk közös érdeke.

Még egy dolgot említenék: kedvenc témám, ez majdnem minden költségvetésnél felmerül, a multicégekkel és a hazai cégekkel kapcsolatos vita, állítólagos protekciózás. Kérem szépen, a kétféle vállalatot nem szabad egymással szembeállítani. A magyar gazdaságnak éppen úgy szüksége van a hazai cégekre, mint a multinacionális cégekre. Az a lamentálás, hogy most ne ide adjuk, hanem oda adjuk, ezektől vegyük el, adjuk oda, és viszont, nem vezet sehová. Rá vagyunk szorulva a hazai cégekre, és rá vagyunk szorulva a nemzetközi cégekre is. Ennek alátámasztására sok érvet, indokot lehet felhozni. Én mindig egyet szoktam első helyen említeni, ezt megismétlem.

Kérem szépen, ha megnézzük a hazai városok helyiadó-bevételeinek rangsorát, akkor azt látjuk, hogy elsősorban azok a hazai városok, nagyvárosok rendelkeznek magas helyiadó-bevétellel, ahol döntően multinacionális cégek jelentik a gazdaság gerincét, meghatározó elemét. Nem véletlen, hogy Győr áll az első helyen, nem véletlen, hogy Székesfehérvár van második helyen, Debrecen, az ország második legnagyobb városa a harmadik helyen áll. De itt megemlíthetném Dunaújvárost, Esztergomot, több kisebb várost, ahol komoly multinacionális cégek vannak, amelyek igenis adót fizetnek, foglalkoztatnak. Nos, én nem mellettük kardoskodok, csak azt szeretném elkerülni, hogy itt szembeállítás folytán olyan konfliktusokat gerjesszünk, olyan helyzeteket teremtsünk, ami ennek az országnak a kárára válik, és semmi esetre sem használ.

Összességében az ellenzéki képviselőtársaimtól is megfelelő önmérsékletet és belátást kérek. Egyébként ezt kell nyilván kérnünk a kormánypártiaktól is, hiszen számos olyan javaslat van, ami érzésem szerint bizony nem lesz támogatható a pénzügyi lehetőségek szűkössége miatt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a kétperces szót kérő Puskás Tivadar után a következő felszólalók következnek: Kovács Tibor, MSZP; Ivanics Ferenc, Fidesz; Keleti György, MSZP; Domokos László, Fidesz. Utána további felszólalót nem látok.

Most Puskás Tivadar képviselő úrnak adom meg két percben a hozzászólás lehetőségét.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársam arról beszélt, hogy ne a költségvetésből, az önkormányzatoktól igyekezzünk ezeket a pénzeket kérni. Való igaz, hogy nagy pénz, amit említeni tetszett, képviselőtársam. Az a helyzet, hogy 3 ezernél több önkormányzat ellátása történik abból a pénzből. Az az igazság, itt azt mondták, hogy 70 milliárd forinttal kevesebb lesz az önkormányzatok pénze, az IMF-nek azt ígérték, hogy 120 milliárd forinttal, de egy a lényeg, az önkormányzatoknak kevesebb lesz a pénze; azért folyamodtunk ide ilyen összegekért, és kérünk segítséget. Azt hittem az előbb, hogy már teljes a konszenzus, meglesz a tűzoltómúzeum, meglesz a mentőknek a pénz. De úgy látszik, lehiggasztott Balogh képviselőtársam. (Balogh József: Sajnálom.) De úgy gondolom, hogy megszavazza majd módosító indítványainkat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Kovács Tibor képviselő úrnak adom meg a hozzászólás lehetőségét, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, itt a vita vége felé szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy egyrészt a kormány milyen céllal, milyen szándékkal nyújtotta be ezt a költségvetést, az MSZP-frakció tagjai milyen módosító indítványokat kezdeményeztek a beadott módosító indítványokhoz képest, és szeretnék reagálni néhány szóban azokra a megjegyzésekre, amit ellenzéki képviselőtársaim mondtak el itt a vitában, a tekintetben, hogy a benyújtott ellenzéki módosító indítványok mennyire támogathatóak vagy mennyire nem támogathatóak.

Milyen szándékkal nyújtotta be a kormány? Nyilvánvalóan olyan szándékkal, hogy az ország gazdasági stabilitása a jövő évben is fenntartható és megtartható legyen, mert hiszen mi sem lehet annál fontosabb, mint hogy a gazdaság szereplői, a lakosság számára kiszámítható legyen az a pénzügyi-gazdasági környezet, amiben a következő években élünk. Mi sem fontosabb annál, mint hogy a forint stabilitása megmaradjon, és ne találják az emberek magukat szembe olyan kockázatokkal, mint amilyen kockázatokkal találkoztak akkor, amikor a forint árfolyama egészen szélsőséges módon 310-315 forintig is módosult, aminek rendkívül negatív következményei voltak az állampolgárokra, de a gazdasági társaságokra nézve is. Tehát ez egy elsődleges prioritás, hogy ez a stabilitás megmaradjon, és ez nyilvánvalóan szükséges ahhoz, hogy az a hiánycél, amit a kormány a költségvetés beadásával megfogalmazott, tartható legyen. Hiszen meghatározó jelentősége van annak, hogy a bizalom a nemzetközi pénzvilág oldaláról is megmaradjon Magyarországgal szemben, hogy a finanszírozáshoz szükséges források beszerezhetők legyenek.

A sarokszámok elfogadásával, tisztelt Országgyűlés, úgy gondolom, ennek feltételei megteremtődtek, a 3,8 százalékos hiány ezen számokkal tartható. Most arról szól a részletes vita, hogy az egyes fejezeteken belüli módosítások még milyen módon, hogyan pontosíthatják vagy javíthatják a költségvetés egyes tételeit.

(A jegyzői székben Béki Gabriellát Tóth Gyula
váltja fel.)

(13.30)

Mint ahogyan korábban már elhangzott, mintegy egyhavi jövedelem-kieséssel kell számolnia a költségvetésnek, ennyivel kevesebb forrás áll rendelkezésre, amit szét lehet osztani. Itt nyilvánvalóan minden ágazat, minden költségvetési fejezet megérzi ezt a forráshiányt, ugyanakkor azt kell mondanom, ettől függetlenül nem érvényes és nem igaz az, amit ellenzéki képviselők megfogalmaztak, hogy itt valamiféle fűnyíróelvszerűen avatkozott be a kormányzat a költségvetés benyújtásával. Sokkal inkább mondhatjuk azt, hogy prioritásokat fogalmazott meg a kormány, és ezen prioritások mellé többletforrásokat is biztosított. Mindenképpen ilyennek tekintjük a közbiztonság kérdését, a foglalkoztatás kérdését és fontosságát, amit az "Út a munkához" program keretében kíván a jövő évben is folytatni, az egészségügy működéséhez szükséges források, amelyek többletforrások az idei költségvetésben szereplő forrásokhoz képest.

A képviselői módosító indítványok kapcsán elmondhatjuk azt, hogy a korábban kritizált, azt kell mondanom, sok esetben nem kellő ismeret alapján, talán kicsit demagóg módon kritizált elemei a költségvetésnek pontosításra kerültek. Ilyennek tekintjük a gyerekétkeztetés kérdéskörét. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: soha nem volt olyan javaslat, hogy azok a rászorultak, akik eddig ingyenesen vagy kedvezményesen kapták a gyerekétkeztetést, ne kapták volna úgy a jövő évben is. Természetesen az eredeti javaslatban erre kevesebb forrás volt, ezáltal lettek volna olyanok, akiknek valamivel többel kellett volna hozzájárulniuk az étkeztetéshez, de a képviselők által beadott módosítással az idei normatíva maradt érvényben, ezáltal ugyanúgy finanszírozható, sőt azt kell mondanom, hogy sokkal többen kaphatnak jövőre ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést, mint az idén, hiszen már a 7. évfolyamnak is jár ez a kedvezmény. Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy 360 ezer gyerek kaphat kedvezményt az étkeztetés során, és több mint 200 ezer pedig teljesen ingyenes étkeztetést kaphat az iskolákban.

El kell mondanom még azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden olyan állítás, ami megfogalmazódott az ellenzék részéről, hogy milyen bizonytalanságokat tartalmaz ez a költségvetés: az általános tartalékban mintegy 57 milliárd forintot, a stabilitási tartalékban közel 100 milliárd forintot, illetve az árfolyam-kockázati tartalékban mintegy 50 milliárd forintot különített el a kormány tartalék címén. Ezek a források alkalmasak arra, hogy a bizonytalansági elemek, amelyek előre nem láthatóak, nagy biztonsággal finanszírozhatók legyenek a következő években is.

Úgy gondolom, ezáltal semmilyen alapja nincs azoknak a vádaskodásoknak, amelyek például megfogalmazódtak az ellenzéki párt elnöke részéről is, hogy egyrészt a hiányt ők úgy látják, ez meg fogja haladni a 7 százalékot. Egyébként ezzel roadshow-zzák be a egész országot, egyébként konkrét utalások nélkül, vagy ha konkrét utalások is történnek, mint például a Nemzeti Bank vesztesége, arról bebizonyosodik, hogy ennek az állításnak semmilyen alapja nincs, mert hiszen a Nemzeti Bank nemhogy veszteséges, hanem nyereséges lesz ebben az évben, tehát ilyen értelmű kockázatok nincsenek.

De ha ez így lenne, tisztelt képviselőtársaim, és az a kettős beszéd, amit hallhatunk a Fidesz képviselői részéről, igazolódna, akkor ez azt jelenti, hogy a Fidesz úgy gondolja, ha jövőre véletlenül kormányra kerülne, akkor további megszorító intézkedésekre lenne szükség, mert hiszen a hiány másképpen úgymond nem finanszírozható. Úgy gondolom, ennek egyébként semmilyen alapja nincs, ez semmivel nem indokolható. Ez semmi más célt nem szolgál, mint előrelátható módon megágyazni valamiféle olyan jövőbeni Fidesz-kommunikációnak, amely minden problémát az előző kormányzatra kíván hárítani.

Ha megengedik, most szeretnék utalni azokra a módosító indítványokra, az 1350 módosító indítványra, amit az ellenzéki képviselők nyújtottak be. Éppen a Fidesz alelnöke, Pokorni Zoltán képviselő úr nyilatkozta a minap a televízióban a következőt: egy kormányzásra készülő párt csak olyan módosításokat adhat be hitelesen a költségvetésbe, amit a kormányzása idején meg is fog valósítani. Most, tisztelt képviselőtársaim, ha ez az állítás igaz, és az ellenzéki képviselők ebből a megfontolásból, az alelnök úrnak ezt a bejelentését komolyan véve, ennek megfelelően adták be a módosító indítványukat, akkor azt tudom üzenni a tisztelt állampolgároknak, hogy elkezdhetnek félni, elkezdhetik félteni a vagyonukat a tekintetben, hogy ha mindezeket a Fidesz meg kívánja valósítani, az úgy elrepíti a hiánycélt a 10 százalék körüli szintre, aminek következtében nem lesz olyan pénzügyi vállalkozás, amelyik hajlandó lenne egyetlen fillérig is finanszírozni a magyar költségvetés hiányát. Ennek következménye az lehet, hogy a forint árfolyama 300-350 forintos csillagászati magasságokba emelkedhet.

Tehát igenis, van oka aggódni az állampolgárnak, hogyha a Fidesz komolyan gondolja ezeket az indítványokat, akkor ennek ilyen súlyos következményei lehetnek a magyar pénzrendszerre és a magyar gazdaságra. Jó, hogyha ezt egyébként tudomásul veszik.

Itt az általános vitában megkérdeztem a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy ha ezt az 1350 darab indítványt ők tényleg komolyan gondolják, akkor elfogadhatónak tartaná-e ugyanezt a módszert abban az esetben, hogyha a Fidesz kormányra kerül, és a Fidesz kormányra kerülése esetén a Fidesz pénzügyminiszterének kellene kezelnie azt a helyzetet, hogy 1350 módosító indítványból kellene szemezgetni, és akkor kifricskázni, hogy ezt támogatom, ezt nem támogatom, ezt támogatom, ezt nem támogatom (Domokos László: Ez propagandaszöveg!), ez milyen komoly gazdaságpolitikára vall, ha ezt a Fidesz komolyan gondolja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kormánypárti frakciónak úgy kell viselkednie, mint egy gazdasági társaság boardjának és vezetőségének, meg kell tárgyalnia és meg kell vitatnia a gazdasági társaság lehetőségeit, a döntéseket meg kell hozni, és ezt követően a döntéseket a társaság vezetésének közösen képviselnie kell. Az MSZP frakciója ezt csinálta. Komoly vitákat folytattunk a nyár kezdetétől a tekintetben, hogy mi az, ami vállalható a jövő évi költségvetés kapcsán, mi az, ami nem vállalható. Ezt követően az MSZP frakciója döntött ezekről az indítványokról, és látszott a szavazásnál, hogy egyébként mi komolyan gondoljuk.

Ha már a szavazásnál tartunk, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz valamikor azt kommunikálta, hogy ők bizony, ha kormányra kerülnek, akkor visszavonják ezt a költségvetést. A magatartásuk egyébként nem nagyon utalt arra, hogy tényleg komolyan gondolják ezt a dolgot. Ha nem haragszanak, akkor azt a gyanúmat fogalmaznám meg, minthogyha a Fidesz úgy viselkedett volna, nehogy már véletlenül valamilyen gikszer következzen be itt a költségvetés elfogadása során, mert az nekik sem lenne igazából jó, és mintha úgy viselkedtek volna, hogy ők is szeretnék elősegíteni, hogy ez a költségvetés mégiscsak megszülessen itt a parlamentben. Ez rendjén való magatartás egyébként, mert ha nemcsak a kormánypárt gondolkodik felelősen, hanem az ellenzék is, akkor valóban tudatosulnia kell az ellenzéki képviselőkben annak, hogy sokkal nagyobb, sőt tragikus kárt okoznának Magyarországnak, ha a jövő évre vonatkozóan nem lenne elfogadott költségvetése az országnak.

(13.40)

Úgy gondolom, hogy a mi frakciónk, az MSZP képviselői felelősen jártak el a költségvetési vita során, felelősen szavaztak a szavazások során, felelős vita folyik egyébként azokról a kapcsolódó módosító indítványokról, amelyeket képviselőtársaink be kívánnak nyújtani. Erről már egy körben egyeztettünk is a frakcióban, s további egyeztetések lesznek. Meggyőződésem egyébként, hogy az MSZP-frakció felelős döntéssel fogja elfogadni és megszavazni az ország jövő évi költségvetését.

Azt kérem az ellenzéki képviselőtársainktól is, hogy ne demagóg módon próbálják meg elhitetni az emberekkel azt, hogy csupán döntés kérdése, hogy egyik vagy másik fejlesztés, egyik vagy másik kiadási javaslat, amit az ellenzéki képviselők megfogalmaztak, csak azon múlik, hogy elfogadjuk-e vagy nem fogadjuk el. Felelős döntést egy frakció, egy kormánypárti frakció akkor hozhat - és tud hozni -, hogyha az a döntés szolgálja az ország stabilitását, az ország jövőjét, az ország finanszírozhatóságát. Úgy gondolom, a mi frakciónk ilyen döntéseket fog hozni, és kérem az ellenzéki képviselőket, hogy ebben támogassanak minket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm a képviselő úr hozzászólását. Hatan is jelentkeztek kétperces hozzászólásra. Elsőként Domokos László képviselő úrnak adom meg ezt a lehetőséget, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Kovács Tibor, gyalázat, amit mondott! Köszönjük szépen a tolmácsoknak, arra nincs szükség. Arra legfeljebb a Szocialista Pártnak van szüksége, hogy tolmácsolja, hogy önmagától képtelen egyetlen értelmes, előremutató, munkahelyet jelentő megoldási javaslatot tenni. Ehhez képest a párt elnökéről, a Fidesz képviselőinek a módosító javaslatairól szól.

Azt gondolom, helyes, ha mindenki a saját kaptafája mellett marad; ön az olajmérnökségről, a kormánybiztosságról, a leendő pártlistán való helyéről nyugodtan beszélhet, itt ma nem ez a tárgy. A Házszabályt nézze meg, kedves képviselő úr, ne mosolyogjon ilyen jókedvűen. Sokkal rosszabb a költségvetés mai állapota. A javaslataink arra irányulnak, hogy a kormánytól az emberek irányába módosítjuk a javaslatokat; az oktatásban levőknek és a diákoknak szeretnénk pénzt nyújtani, szeretnénk az olyan utak állapotára felhívni a figyelmet, amelyek egyes helyeken lehetetlenné teszik a közlekedést. Amikor önök megszüntetik a vasutakat, akkor bizony a Gyomaendrőd és Dévaványa közötti út állapotára muszáj költeni, mert egyébként az emberek nem tudnak közlekedni. Az elmúlt időszakban - erről szólt az egész délelőtt - önök mindenféle megszorításokat hajtanak végre, amelyek a jövő évben megoldhatatlan helyzet elé állítják az embereket.

Erre szeretném felhívni a figyelmet. Szeretnénk, ha a módosító javaslatokat támogatnák. Amit pedig handabandaként elmondott, elmondhatja, de semmi értelme, mert hiszen nyilván rengeteg idejük van, nincs már mit kezdeni a sok idővel. De egyébként ezektől a minősítésektől, ha kérhetem, mentesítse ezt a vitát.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Puskás Tivadar képviselő úr, a KDNP-frakcióból. Parancsoljon!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az előző hozzászólásra, felszólalásra két dologban reagálnék. Az egyik: az egészségügy külön pénzt kapott a költségvetésből. Kérem szépen, a három esztendő alatt 250 milliárd forint kivonása történt az egészségügyből. (Domokos László: Így van.) Úgy gondolom, ezen sok mindent magyarázkodni nem érdemes, meg nem is lehet. Az idei költségvetésben minden tétel - de minden tétel az egészségügyben - kevesebb.

A másik dolog, amire reagálnék: valami olyasmi hangzott el a képviselő úr szájából, hogy veszélyesek azok a módosító indítványok a forintra, a beruházókra nézve. Kérem szépen, az önök gazdaságpolitikája pedig a magyar emberekre nézve veszélyes. (Domokos László: De nagyon!) Mert az a helyzet, hogy szegényednek a magyar emberek.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Török Zsolt, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Domokos László képviselő úr megszólalása kapcsán: valóban, utakra, gyerekekre, fogyatékosokra szánunk több pénzt a következő évben, és például a nyugdíjasokra. Utakra, mert rendkívül sok út épül Magyarországon, eddig is épült.

De hadd hívjam fel az önök frakcióvezetőjének egy módosító indítványára a figyelmüket! Navracsics Tibor beadott egy módosító indítványt, hogy a 8-as számú főúton, Litér térségében kétszintű útkereszteződést kellene megvalósítani, és ehhez kellene több száz millió forint. Beadta a módosító indítványt Navracsics Tibor frakcióvezető úr Veszprém megyéből, csak elfelejtette megnézni a helyszínt, mert hamarosan átadó ünnepség lesz, hiszen európai uniós forrásból javában folyik az útkereszteződés kiépítése. Hát ennyire komoly és felkészült módosító indítványokat nyújtottak be önök.

A gyermekekre és a gyermekétkeztetésre - Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes úr már elmondta - számos forrást biztosítunk, sőt jövőre már a 7. osztályosok körében is elérhető az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, és a fogyatékosszervezetekkel is megállapodást kötött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a kormányzat. Az elmúlt hetekben több megállapodást kötöttünk, a fogyatékosszervezeteknek több száz millió forinttal jut több, mint amennyi a tervezetben szerepel, illetve a fogyatékosokkal foglalkozó intézmények is jóval több pénzből gazdálkodhatnak. De a nyugdíjasokra, az idős emberekre is sokkal több pénz jut. Hiszen 4 százalék fölötti nyugdíjemelés várható január 1-jétől, több mint 1 millió nyugdíjas a nyugdíjemelésen túl a nyugdíjkorrekciós program révén plusz 4 százalék nyugdíjemelésben részesül.

Ezzel szemben önök a nyugdíjasokról hogyan gondolkodnak? Hadd mondjam el egypár módosító indítvány példáján! Önök például, van olyan képviselőtársuk, aki műjégpályát akar építeni a Nyugdíj-biztosítási Alap terhére. Itt vagyunk a válság idején műjégpálya nélkül, de a nyugdíjasoktól pénzt akarnak elvenni? Sétateret akar építeni az egyik képviselőtársuk, a nyugdíjalap terhére. De a legjobb: Kiskunfélegyháza főterének felújítására 1,2 milliárd forintot, 1200 millió forintot akar az egyik képviselőtársuk elvenni a nyugdíjasoktól.

Nem engedjük, hogy a nyugdíjasoktól elvegyenek egy fillért is! (Taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólások, derültség a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm a képviselő úr hozzászólását. Szintén két percben szót kért Mádi László képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Először is Kovács Tibornak mondanám, hogy ne ijesztgesse a Fidesszel a választókat a következő ciklusra. Azt gondolom, elég ijedtek azok maguktól a szocialista kormányzás miatt. Az elmúlt hét év teljesítménye miatt eléggé félnek és eléggé bizonytalanok ma az emberek, nem kell őket ijesztgetni.

Az, hogy egyetlen módosítót nem fogadtak el, tisztelt Kovács képviselő úr, az önök bizonyítványa. Az önök bizonyítványa, akik állandóan azt mondják, mi nyitottak vagyunk az ellenzék észrevételeire. Milyen nyitottság az, hogy 1500-ból egyetlenegyet nem találnak arra méltónak, hogy támogassák? Ez azt jelenti, hogy ön bort iszik, és vizet prédikál. (Domokos László: Handabanda.) Azt gondolom, ezzel a bizonyítványát kiállította.

A másik: a felelősségről beszélt - ön. Hát tönkretették az országot! Hát nézzen körül! (Derültség az MSZP padsoraiban.) Hét év alatt! Nézzen körül, hogy milyen állapotban vannak a családok, milyen állapotban vannak az önkormányzatok, milyen állapotban vannak a vállalkozások! Önnek ez nem tűnik fel? Ön hol él? Ön beszél felelősségről? Szégyellje magát!

Török Zsolt mondja, hogy minden rendben van, és mindent kikorrigáltak. Akkor miért vannak itt a tüntetések nap mint nap? Miért vannak sztrájkok? (Török Zsolt: Mert önök szervezik. - Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Minden csak az ellenzék miatt van? Nem önök miatt van? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem azért van, mert olyan költségvetést terjesztettek elő, amely minden ágazatot és minden munkahelyet lényegében veszélyeztet? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nyugaton is miattunk tüntetnek, persze.) Gondolkozzanak el ezen!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a rendelkezésre álló időkeret szerint önöknek lehetőségük van két percben szót kérni. Javaslom, ezt a formulát válasszák, a közbekiabálásokat pedig mellőzzék.

Két percben kért szót Babák Mihály képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony, a szólás lehetőségét. Kovács képviselő úr feltette a saját maguk kérdését, milyen szándékkal adták be a költségvetési törvényjavaslatot. Te jó Isten! Hát azért, mert törvény írja elő, tisztelt képviselő úr. Semmi szívességet nem tettek, de tudják, ezt a rossz költségvetést inkább be se rakták volna! Ez mindenkitől elvesz.

Képviselő úr, ön beismerte, hogy egy hónapot elvesznek az emberektől. Most sem mondott igazat. Kettőt vesznek el, jó, ha tudja. Az önök időszámítása szerint nem 12 hónapból áll az év, hanem már csak 10-ből. Képviselő úr, elvettek az emberektől egy 13.-at, elvettek különböző megszorításokkal összegeket, és jövőre még kevesebből kell megélniük.

Nem veszi észre, hogy nyomor van az országban, mélyül a szegénység? Hát hol él ön, tisztelt képviselő úr? És akkor az ellenzéket hibáztatja? Honnan gondolja, hogy van jogalapja ránk fogni a saját piszkaikat, hibáikat és elbaltázott dolgaikat?

(13.50)

Azt mondja, hogy felelős döntést akarnak hozni. Tudják mit? Elhiszi magukról valaki ebben az országban, hogy felelősen kormányoztak az elmúlt hét-nyolc évben, és most felelős döntést akarnak hozni? Hölgyek, urak! Sem a bevétel oldaláról, sem a kiadás oldaláról nem reális a költségvetés.

Hogy milyen költségvetési hiányt passzíroznak át a következő évre - MÁV, egészségügy, BKV, önkormányzatok; az MNB-t most nem említem; PPP-, IMF- és EU-törlesztések, nincsenek benne a jövő évi kiadásokban, jó, ha tetszenek tudni. Tehát a kiadási oldal is hazugság. Passzírozzák át az ez évi hiányukat, és hogy 3,8 lesz a hiány, az pedig népmese!

Köszönöm. Az is hazugság. (Göndör István közbeszól.)

ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim, tessék szíves lenni a gombot használni!

Ivanics Ferenc képviselő úrnak adom meg eszerint a lehetőséget két percben, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Érdekes volt Kovács Tibor hozzászólását hallani, és azt gondolom, hogy ha ezt 2002-ben mondja, akkor még hihető is lett volna. Csak a közben eltelt hét év, amit Mádi László is megemlített, az egyértelműen bizonyítja, hogy önök vizet prédikálnak és bort isznak.

Önök az elmúlt hét év alatt nem előbbre vitték az országot, hanem maximum, a legjobb jóindulattal is álló helyzetben hagyták. Ha ez esetleg nem stimmel, akkor nyugodtan menjenek el akármilyen kisvállalkozói szövetségnek az ülésére, a kisiparosok ülésére, ott mind-mind el fogják mondani önöknek, hogy milyen óriási problémák vannak ebben az országban.

Nem értek egyet Domokos László képviselőtársammal, aki azt mondta, hogy ennek a handabandázásnak nincsen hatása. Dehogynem! Amit Kovács Tibor mondott, annak hatása van. Az emberek elhitték azt, amit önök mondanak, és ezért szavaztak 2006-ban az MSZP-re. Ezért tart ott az ország, az őszödi hazugság esetén kiderült, hogy mi a probléma az országban, de három éve nem bírnak elszakadni a bársonyszéktől, és további romlásba döntik az országot.

Ezért lehetségesek olyan hozzászólások, mint amit Török Zsolt is mond, aki a térképre nézést hiányolja Navracsics Tibortól, de ha ő ránézett volna, akkor tudná, hogy az a kétszintű kereszteződés, amiről beszélt, az Márkónál épül, nem pedig Litérnél. Litérnél nincsen meg. Tehát ezért fontos, azt gondolom, hogy olyanokról beszéljünk, amik tényleg vannak, mert az Országgyűlés erre van rendeltetve, nem arra, hogy néhányak hatalmi gőgjeiket kiélhessék itt a parlamentben.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szabó Zoltán képviselő úr, az MSZP-frakcióból, két percben szót kért. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én elhiszem, hogy Domokos képviselő úrnak kellemetlen hallani az igazságot Kovács Tibor szájából, de hát mit tegyünk.

Szóval, tudja, képviselő úr, az van, hogy persze Puskás Tivadar képviselő úrnak igaza van, az ország jövőre szegényebb lesz, mint tavaly volt. Valóban, 8 százalékkal lesz szegényebb, ennyivel fog csökkenni két év alatt a GDP. Ha ön azt meg tudja oldani, hogy tízmillió magyar lakos mindegyikének növekedjék a reáljövedelme, miközben az ország GDP-je 8 százalékkal csökken, akkor gratulálok önnek. Az ország egy olyan közösség, ahol együtt sírunk és együtt nevetünk. Ha az országnak rosszabbul megy, sajnos rosszabbul megy a polgárainak is. Ha jobban megy, akkor jobban megy a polgárainak is.

Tisztelt Képviselő Urak! Önök azt követelik, hogy ne vegyünk el ezt, azt, amazt, háromszázhuszonnyolcféle dolgot az emberektől, miközben Babák képviselő úr itt a szemünkbe mondja, hogy a jövő évben a bevételek túl vannak tervezve, tehát nem fognak teljesülni, a kiadási oldalon ezzel szemben rengeteg akna van. Tehát sokkal több lesz a kiadás.

A képviselő úr azt mondja - ezt mondja egyébként az ön pártelnöke is az országos haknija folytán -, hogy lényegesen nagyobb lesz a hiány. Mi következik ebből? Hogy még ezermilliárdot el kéne venni. Ezt az önök elnöke az országos haknija folyamán, nagyon alaposan becsomagolva, hogy azért ne lehessen azonnal megérteni, de el is mondja az embereknek, hogy majd, ha önök hatalomra kerülnek, akkor majd önök még ezermilliárdot elvonnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ettől hiteltelen az, amit önök csinálnak, hogy külön-külön mindenki azt kiabálja, hogy Jézust, és az egész mégis úgy hangzik, hogy Barabbást.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Botka Lajosné, az MSZP-frakcióból, jelentkezett két percben hozzászólásra. Öné a szó, képviselő asszony.

BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim, személyesen is és televízión keresztül is hallgatva a vitát meg már az előző vitákat is, feltétlenül ki kell mondani, hogy kormánypárti képviselőként, és köztük természetesen én személy szerint mint egyéni képviselő felelősséggel nyomtan igen gombot és fogok igennel szavazni a költségvetésre. Felelősséget nem lehet megosztani aszerint, hogy ki kritizál és ki az, aki józan ésszel mérlegel.

Szeretnék egy konkrét példát elmondani. Természetesen számon kérhetnék rajtam azt, hogy mondjuk, az egészségügyi fejlesztési soron, az én 3. választókörzetemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol vannak települések Szolnoktól 40 kilométerre, évtizedek óta nincs mentőállomás, miért nincs külön soron mentőállomás építése a 2010-es költségvetésben. Elmondom. Azért, mert Európa uniós (Sic!) pénzből a mentőállomás fejlesztési programja elindult. Az én választókörzetemnek egy súlyos, nagyon régi hiányát, évtizedes hiányát - önök hibáját, a mi hibánkat, ha tetszik, lehet hibának vagy forráshiánynak nevezni - megoldja egy másik kassza.

Balgaság lenne, ha én egyéni képviselőként nem komplexen nézném azt, hogy az én területemen élő emberek, az ottani falvak, községek lakói életminősége hogyan javítható. És ha van egy forrás, az uniós pályázati forrás, van egy lehetőség, akkor én most azt mondom, meg fog valósulni öt településen az új mentőállomás építése, végre hozzájutnak ahhoz, amihez egyébként joguk van az ott élő embereknek, vagyis az egészségügyi fejlesztési költségvetési források kiegészülnek, képviselőtársaim. És jó lenne, ha ezt a komplexitást értékként kezelnénk több más esetben is, de ezt a konkrét példát tudtam ebben a két percben elmondani.

Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony hozzászólását. Szintén két percben kért szót Babák Mihály képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szólás lehetőségét. Török Zsolt képviselő úr azt mondta, többet adnak az embereknek, többet adnak a gyermekeknek, időseknek. Képviselő Úr! Nem szakad önre a csillár? (Török Zsolt: Nem!) Mihez képest? Mondja már meg! Azt, hogy először elvették egyharmadára a gyermekétkeztetést (Török Zsolt: Dehogyis!), papíron? Ez van beterjesztve, drága képviselő úr! (Botka Lajosné: Nem vettük el!) Azt, hogy a szociális normatívákat csökkentik az önkormányzatoknál? Miről tetszik beszélni? Úgy gondolom, hogy ez megint egy álságos dolog, és hazudozás. Szerintem jó lenne már egyszer tisztességesen beszélni, mert az önt is építené.

Na, aztán a másik, amit végképp nem értek, hogy a nyugdíjasoktól már ne vegyenek el többet, könyörgök! Mert ön ugyan mondja, hogy 4 százalék plusz nyugdíjemelést kapnak. De mit vettek el a nyugdíjasoktól? Soroljuk: 13. havi nyugdíjat (Török Zsolt: Amit mi adtunk!), infláció, áfát emeltek, aztán az ingatlanadó, a jövedéki adó és sorolhatnám még.

Képviselő Úr! Adnak valamit és közben elvettek egy csomót? Hát a nyugdíjas már nem fog tudni megélni, akinek kis nyugdíja van, jó, ha tudja! Hát ezeknek mindezt a terhet kell viselnie. Hány megszorítást kaptak, és mennyit vettek el tőlük? (Domokos László: Bizony!) És akkor a 4 százalékot adományként adják? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ledolgozták az életüket!

Köszönöm szépen, elnök asszony, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban. - Göndör István: Azért folytatódik a nyugdíjkorrekciós program!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő Urak! Kérem önöket, hogy a hozzászólásaikhoz a gombot nyomják, és utána kezdjenek el beszélni, amikor erre lehetőséget kapnak. Úgy, mint Katona Tamás államtitkár úr; parancsoljon, két percben!

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

ELNÖK: Elnök asszony vagyok, köszönöm, államtitkár úr.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés... (Derültség a Fidesz soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Elnök asszony!)

ELNÖK: Még mindig elnök asszony vagyok!

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnézést kérek, elnök asszony! Elnézést kérek még egyszer, nagyon sajnálom.

ELNÖK: A gyakorlat, államtitkár úr.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, mintha itt az elmúlt fél órában nem a költségvetésről szólnánk, hanem egészen másról. Azt gondolom, hogy azért van egy olyan szint, ami alá már nem lenne célszerű süllyedni, és a valóságnak legalább a minimumát próbáljuk meg megőrizni. (Babák Mihály: A Törökre vagy a Kovácsra gondol?)

Ez az ország nem ment tönkre szerencsére. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Nem a kormánynak köszönhetően, hanem az ország népének köszönhetően, ez az ország fejlődött az elmúlt hét évben is, mint ahogy fejlődni fog a következő évben is.

Egy gazdasági világválság közepette vagyunk, erre lehet persze hivatkozni, de azt mondani, hogy nem emelkednek jövőre a nyugdíjak, ez a valódi hazugság. Jövőre 4,1 százalékkal nőni fog a nyugdíj (Babák Mihály közbeszól.), és még egymillió nyugdíjasnak ezen felül is plusz 4 százalékkal körülbelül emelkedni fog a nyugdíja. Ezeket nem célszerű eltagadni, tisztelt képviselő urak, mert így nem jutunk előbbre.

Azt gondolom, hogy amikor a költségvetésről beszélünk, akkor egy minimális felelőssége kell hogy legyen még az ellenzéki képviselőknek is, mert enélkül nem tudunk az ország helyzetéről valódi képet festeni.

(14.00)

Az kétségtelen, hogy ha nehezebb lesz a helyzet, akkor nehezebb lesz az ország népének helyzete is, de azt állítani, mint azt itt néhányan tették, hogy több millió ember nyomorog ebben az országban, ez egyszerűen felháborító. Próbáljunk meg a tényeknél maradni, próbáljunk meg a realitásoknál maradni! Azt gondolom, hogy önök saját magukat és különösen a nézőket is tiszteljék meg azzal, hogy ennek megfelelően nyilatkozzanak.

Elnök asszony, köszönöm, és még egyszer elnézést kérek. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr hozzászólását. Két percben kért szót Mádi László képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Szabó Zoltán azt mondta, hogy vegyük észre, hogy válság van; azt gondolom, hogy mindenki észrevette, hogy válság van, és ha konkrétak és tényszerűek akarunk lenni, akkor azt is látni kell, hogy sajnos ez a válság Magyarországot sújtotta a legjobban a régióból. (Dr. Szabó Zoltán: Ez nem igaz!) A jövő évben a visegrádi országok mind gazdasági növekedést produkálnak az előrejelzések szerint, találják ki, hogy melyik ország az, amelyik nem: Magyarország. Miközben itt esett vissza a legjobban a régión belül a gazdasági növekedés, miközben 2006 óta folyamatos növekedéscsökkenés állt fenn, és már akkor válságról beszélhettünk az önök kormányzása következtében, amikor még senki nem beszélt válságról, de Magyarországon már akkor is a megszorítások, az adóemelések, a vállalkozások és a családok pozíciójának romlása volt megfigyelhető.

Botka Lajosné mondja az egészségügyet; tényleg vannak apróbb örömök, egy-egy uniós pályázatnak mindenki örül, mi is örülünk ellenzéki oldalon, de attól még látni kell, hogy az egészségügy iszonyatosan nehéz helyzetben van, drámai helyzetben van, tömegével nem tudják elvégezni az egészségügyi beavatkozásokat, óriási az elégedetlenség, és nem látnak semmit a jövőből. Az, hogy a jövő évben szinten marad az ez évihez képest, azt gondolom, hogy az nyilvánvalóan nem elégséges akkor, amikor ez évben omlik össze. Ezt akarják szinten tartani, az összeomlást, miközben a feszültségek egyre halmozódnak? Az a pillanatnyi válságkezelés, amit néhány tíz milliárddal bedöntenek a rendszerbe, aminek egyébként a költségvetés szempontjából szakmai problémái is vannak, nyilvánvalóan nem fogja megoldani a problémákat. Mindannyian látjuk, akik az egészségüggyel kapcsolatban vagyunk, hogy milyen súlyos, drámai a helyzet.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Ivanics Ferenc képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, Szabó Zoltán képviselőtársunk hozzászólása pontosan jellemezte azt a vakságot, ami a kormánypártokat jellemzi. Most teljesen természetesen említette képviselőtársam, hogy hát miért, mínusz 8 százalék lett a GDP. Egy évvel ezelőtt a Fidesszel problémák voltak, mert azt mondta, hogy nem növekedni fog a gazdaság idén, hanem csökkenni; akkor azért volt rossz a Fidesz, aztán belátták két-három hónappal később, hogy tényleg csökkenni fog a GDP, és akkor a Fidesz azt mondta, hogy nemcsak mínusz 1 százalékkal, hanem nagyobbal. Márciusra beszéltek mínusz 3 százalékról; amikor a kormány hivatalba lépett, mínusz 6 százalékról, és ma már teljesen természetes a mínusz 8 százalék. Viszont ha egy évvel ezelőtt, bátran szembenézve, az ország helyzetét pontosan felmérve a kormányzó pártok látják mindezt, hogy mi történik az országban, akkor sokkal egyértelműbb lenne a helyzet, és akkor Botka képviselőtársam nem mondaná azt, hogy ő felelősséggel nyomja meg a gombot erre a költségvetésre, mert aki felelősséggel gondolkodik, az pontosan tudja, hogy az országnak nem itt kellene tartania.

Amit önök művelnek, az csak arra jó, hogy a lejtőn mindig egy kicsit lejjebb taszítsák az országot. Ha már itt az előbb szó esett az európai uniós forrásokról, szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét: "Európa uniós" forrás nincs, egy fillér "Európa uniós" forrás sincs. (Moraj az MSZP padsoraiban.), európai uniós forrás van - ez egy fontos különbség. Legalább ennyit tudjunk az Európai Unióról, hogy hogy hívják!

A másik pedig, hogy persze lehet hivatkozni az uniós forrásokra, és tehetik is, mert minden pénzt elvesznek a régióktól, amit a kistelepüléseknek kellene adni. A CÉDA-források, a fejlesztési források eltűnnek, az Útfejlesztési Alap eltűnik; persze, hogy az uniós forrásokra hivatkoznak, mert már csak ez maradt, de ha önökön múlna, szerintem még az is eltűnne. Igazság szerint ezért van szerencsénk, hogy beléptünk az Unióba, mert ahhoz nem tudnak hozzányúlni, de sajnos mára már csak az maradt. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Török Zsolt képviselő úr, az MSZP-frakcióból jelentkezett hozzászólásra két percben. Parancsoljon, képviselő úr!

TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Ivanics Ferenc képviselő úr eggyel ezelőtti hozzászólásában említette a 8-as út litéri térségében a kétszintű útkereszteződést. Rákérdeztem Deák Istvánné Mariann képviselőtársnőmnél, aki nap mint nap ott jár el: a 8-as, 82-es út kereszteződése, Litér térsége, a kétszintű útkereszteződés átadásközeli állapotban van, Navracsics Tibor tehát egy olyan útkereszteződés megépítéséhez nyújtott be komolytalan módosító indítványt - ez csak a frakcióvezetőjük, tehát nem más személyiség -, ami javában épül. Várpalota és Veszprém között több helyen van egyébként nagyon sok olyan balesetveszélyes útszakasz, ahol útkereszteződést kell felújítani, Márkónál is épül egy, egyébként Hajmáskérnél döntés született, hogy ez megépül.

De egy másik felvetésre is hadd reagáljak: a nyugdíjasokkal beszélt Babák Mihály képviselő úr. Azért van annak valami diszkrét bája, hogy az követeli a 13. havi nyugdíjat, akinek - annak idején, '98-ban kormányra kerülvén, lásd Fidesz - első intézkedései egyike az volt, hogy 52 milliárd forintot, fejenként 19 ezer forintot elcsaklizott a nyugdíjasoktól. 19 ezer forintot csakliztak el a nyugdíjasoktól azért, hogy megkárosítsák őket. Ezt mi adtuk vissza, majd mi adtuk oda a 13. havi nyugdíjat (Dr. Puskás Tivadar: Meg elvettétek.), és azért azt gondolom, hogy egy kicsit necces az, amikor önök ezek után még arról beszélnek, hogy értük aggódnak. Ez ugyanolyan, mint amikor például a panelekben élő emberek lakásfelújításához, a panelfelújításhoz nyújtunk támogatásokat, önök meg panelprolizták azokat az embereket (Az elnök csenget.), akik lakótelepeken élnek.

Képviselőtársaim! Munkanélküliségi adatok: nem rózsás a helyzet Magyarországon, nem rózsás a helyzet, sőt viszont nézzük meg, bezzeg Szlovákiában - tudják, ez az az ország, ahol például az önök kedvenc újságírója, Bayer Zsolt adót fizet, mert szlovák rendszámú autójával oda fizeti az adóját -, 12,5 százalékos a munkanélküliség, ami minket még nem boldogít, de Lengyelországban is 11 százalékos, Spanyolországban 19 százalékos és még sorolhatnánk. Ez minket nem boldogít, éppen ezért az "Út a munkához" program keretében például a mai újságok szerint több mint 150 ezer embernek lesz munkája idén, például ebből adódóan is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percben jelentkezik szintén hozzászólásra Puskás Tivadar képviselő úr, a KDNP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Pontosítani szeretnék néhány dolgot. Elhangzott, hogy a fogyatékosok bizony több pénzt kapnak; kérem szépen, ez így nem igaz. Azonnali kérdés formájában 2009. október 19-én tettem fel azt a kérdést, miszerint az idei 207 millió forinthoz képest a most kialkudott összeg is kevesebb. Eredetileg a költségvetésben 50 millió forint szerepelt (Babák Mihály: Ennyit terjesztettek be!), tehát az csúsztatás, amit képviselő úr mondott.

A következő, Szabó képviselő úr mondta az igazságot; én a véleményemet szoktam mondani; én is úgy gondolom, hogy az az igazság, de azért ez egy komolyabb filozófiai kategória. A harmadik: mentőállomásokról volt szó. A benyújtott módosító indítványban egy szó nem volt a mentőállomásokról. A mentőállomások korábbi, kormányprogramban szereplő beruházások voltak, nyilvánvalóan a most megvalósulók is odatartoznak. Valóban van egy európai uniós összeg, amely mentőállomásokról szól - ugyan nem láttunk belőle még egy fillért se, de bízunk benne, hogy megérkezik -, és a módosító indítványban egy szó nem volt mentőállomásokról, úgyhogy az Országos Mentőszolgálat büdzséjét bővítő 5 milliárd forintban nem volt egy szó sem mentőállomásról; mentőautóról, sok mindenről volt szó (Az elnök csenget.), úgyhogy a pontosság kedvéért, úgy gondolom, ezt mondani szükségeltetik.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben szót kért Szabó Zoltán képviselő úr, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én készséggel elhiszem, hogy önök nagyon szeretnék romokban látni ezt az országot, bizonyítékául annak, hogy hogyan kormányzott a Szocialista Párt két cikluson keresztül, de az önök legnagyobb sajnálatára az ország nem hever romokban. 8 százaléknyi gazdasági visszaesés két év alatt kétségkívül volt, de Mádi képviselő úrnak abszolút nincsen igaza, nem Magyarország esett vissza legjobban: Szlovákia jobban visszaesett, Románia jobban visszaesett, a balti térségről ne is beszéljünk; Írországban a közszolgálatban állók jövedelmét 20 százalékkal kellett megkurtítani a válság miatt, Izlandról pedig már a McDonald's is kivonult.

(14.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondja Babák képviselő úr, hogy ne vegyünk már el többet a nyugdíjasoktól, mert elvettük a 13. havit, meg sújtja őket az infláció, meg sújtja őket az áfaemelés.

Képviselő Úr! Ugye, az áfaemelés meg az infláció nem két külön kategória, szeretném jelezni, mert az áfaemelés hatása is az, hogy növekednek az árak, ezt nevezzük inflációnak. Az infláció pedig a nyugdíjasokat nem sújtja, tekintettel arra, hogy legalább az inflációval lépést tart a nyugdíjak emelkedése. Egyébként annál gyorsabban fog emelkedni, ahogy államtitkár úr mondta. (Kontur Pál: És gazdagok a nyugdíjasok! Igazad van! - Babák Mihály a karzaton ülőkre mutatva: Kérdezd meg őket, majd ők megmondják! - Az elnök csenget.)

Mindenesetre pillanatnyilag az igaz, hogy a 13. havi nyugdíjat kénytelenek voltunk elvenni tőlük, valóban, azt a 13. havi nyugdíjat, amire mi 2001-ben javaslatot tettünk, és önök leszavazták. Aztán 2002-ben, amikor hatalomra kerültünk, akkor megvalósítottuk, és most, amikor nem tudjuk folyósítani, átmenetileg felfüggesztjük, de nem töröltük el. (Babák Mihály: 2009-ben nem fizették ki! - Az elnök csenget.) Azt mondtuk, hogy átmenetileg nem tudjuk fizetni. Mindenesetre, képviselő úr, akik el akarnak még venni a nyugdíjasoktól, azok nem mi vagyunk, hanem önök; jégpályára, dísztérre, kétszintes útkereszteződésre a Nyugdíj-biztosítási Alaptól óhajtanak elvenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Erről tessék talán beszélni! (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólások ugyanonnan: Így van!)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását, két percben, természetesen. Szintén két percben jelentkezett hozzászólásra Vojnik Mária képviselő asszony, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engem őszintén meglepett, amikor a képviselő úr azt mondta, hogy az egy semmi, hogy néhány tíz milliárddal növekszik az egészségügyi kiadás jövőre. Én csak szeretném a képviselő urat, a számokhoz értő embert arra emlékeztetni, hogy a 200 ezer forint körüli átlagjövedelemmel rendelkezők mennyi társadalombiztosítási járulékot fizetnek (Babák Mihály: Az idén is hiány van.), és hogy az a 38 milliárd forint, ami többletként bekerül az egészségügybe, vajon hány ember járuléka, 38 ezer millió forint hány ember járuléka, amit ilyen könnyedén intézünk el.

(V. Németh Zsoltot a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A tíz év alatt az egészségügy, az államháztartás konszolidált egészségügyi kiadásai megduplázódtak. 2001-ben ez 623 milliárd forint volt, 2010-ben 1236 milliárd forint volt. A gyógyszertámogatás 2001-ben 179 milliárd forint volt, 2010-ben 380 milliárd forint fölött lesz.

Puskás Képviselő Úr! A teljes mentő guruló állományt, mentőautókat felszereléssel lecseréltük, hogy korszerű mentőautók legyenek. 50 mentőállomást újítottunk fel.

Mádi Képviselő Úr! Hát nem létezik, hogy képviselő úr ne tudná, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szinte minden második háziorvosi körzetet felújítottunk, hogy mentőállomást építettünk Záhonyban, újítottunk fel Nyíregyházán, hogy járóbeteg-szakrendelést építünk Ibrány, Nagyhalász körzetben, hogy a regionális operatív programból Demecser újulhat meg járóbeteg-szakrendelésként, hogy Nyírbátor újulhat meg, hogy Csenger újulhat meg, hogy a szatmár-beregi kórházban, a Jósa András Kórházban megújulnak az épületek, a műszerek, hogy a megyének nincs egyetlen egészségügyi ellátó rendszere sem, amelyikben ne lett volna jelentős fejlesztés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak akkor lehet korszerű gyógyítási körülményeket költséghatékonyan működtetni, ha nem becsüljük le azokat a beruházásokat. Nem lehet különválasztani a fejlesztést és a működtetést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ennek a kettőnek együtt kell járnia.

Én tehát arra szeretném kérni önöket, hogy lássák a lehetőségeket, és becsüljük meg a közösen végrehajtott munkát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Szintén két percben kért szót Domokos László képviselő úr, a Fidesz-frakcióból.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A nyugdíjnak értékálló jövedelemnek kellene lenni. Önök ebben az évben ezt levágták, lecsökkentették, és a jövő évben is ezt tervezik. (Török Zsolt: Emeljük!) Örömmel halljuk, hogy a 4,1 százalékot vissza akarják adni (Török Zsolt: Emeljük!), mert ez az inflációval összevetve jó esetben értékén tud maradni. De miután a múlt évben a bázishoz képest csökkenés történt, ezért sajnos a reálérték-csökkenés ténykérdés. Ezt lehet így is, úgy is magyarázni az embereknek, mivel ezt majd pluszban akarják odaadni, külön, valószínűleg márciusban, ezért nyilvánvaló, hogy valami köze van a választásokhoz, ehhez a szándékukhoz. De én azt gondolom, ezt ne vitassuk, ha a nyugdíjasok több pénzhez jutnak, azt gondolom, abban egyetértésre jutunk, bármit állítottak önök az előbb rólunk.

A mai nap a módosító javaslatok vitája, és államtitkár asszony mindenről beszélt, csak nem a módosító javaslatokról. Én szeretnék néhány munkahelyteremtő módosításról beszélni, mert meggyőződésem, hogy a gazdaság tud munkahelyeket teremteni, és azok a közmunkaprogramok, amelyek majd márciusig, áprilisig, májusig fognak tartani, az megint csak annak a 150 ezer embernek nagy segítséget ad, de alapvetően a választások előtti hónapokban, azt követően viszont a gazdaság teljesítményéhez nem járulnak hozzá érdemben, nem tud ettől a gazdaság megerősödni, de annak a néhány embernek a választásokig valóban egy segítség lesz.

Négy évvel ezelőtt is ez történt, csak utána Őszöd jött, és elmondták őszintén, hogy ennek nincsen semmilyen alapja. Azért akarjuk most fölhívni erre a figyelmet, hogy kellenek olyan inkubátorházak, olyan befektetési helyek, ahova a vállalkozások tudnak munkahelyeket teremteni, és nem az állam teremti meg. Ezért van javaslatunk Zsadányban, Kardoson és még más településeken is, ahol módosító javaslatban, kérném, ha ilyen jó szándékúan segítenek, államtitkár úr, akkor szavazza meg.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását, és kérem képviselőtársaimat, hogy valóban a módosító indítványokkal foglalkozzanak a hozzászólásaikban, hiszen a részletes vitánál tartunk, és az általános vitát már lezártuk.

Megadom a szót két percben Mádi László képviselő úrnak, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Vojnik Mária szavaira röviden hadd reagáljak. Szívesen átadtam volna a telefont önnek, amikor most már nem tudom, hanyadszorra hívtak föl - segítettem tavaly is - a nyíregyházi kórházból, hogy az inkubátorprogram keretében ajánljak fel segítséget személy szerint, mert nem tudják megoldani a megfelelő műszer beszerzését. Azért vannak itt ilyen nagy bajban, és kérnek segítséget, mert tényleg drámai a helyzet. Meg kell nézni az adósságállományát az egészségügyi szektoroknak, és nemcsak a fejlesztésekre kell fordítani a pénzt, hanem a működtetésre. És sajnos meg kell nézni, a GDP-arányában is csökken az egészségügy részesedése, bármennyire is próbálja ezt a képviselő asszony eltitkolni.

A nyugdíj kapcsán azt mondta Szabó Zoltán, hogy a nyugdíjak vonatkozásában az MSZP csak pozitív lépést tesz. Mondok hármat egyből, jó? Az egyik. 2009-ben a nyugdíjkorrekció elmaradása miatt 22 milliárd forintot vettek ki a nyugdíjasok zsebéből. Ez 970 ezer főt érintett. 2008. január 1-jétől 8 százalékkal csökkentették az induló nyugdíjat, önök. 8 százalékkal csökkentették az induló nyugdíjat. (Babák Mihály: Szörnyű!) Mindenkinek, aki nyugdíjba ment, ennyivel kevesebb lett a kezdő nyugdíja, ami évről évre halmozódik, hiszen kevesebbre épül majd a következő emelés. Ez nemcsak egy évben sújtja őket, hanem folyamatosan sújtja őket.

2010-ben a tervek szerint 60 ezer forintot vesznek el fejenként a rokkantnyugdíjasoktól, akiknek a nyugdíjkorrekcióját nem teszik meg. Azt gondolom, nem kell ennél többet mondani, csak ez a három igaz lenne, már akkor ledőlne az a szobor, amit Szabó Zoltán építeni próbálgat, hogy ők a nyugdíjasokért mennyire aggódnak. Nem aggódni kell, hanem olyan lépéseket kell tenni, ami őket kedvezőbb helyzetbe hozza. Ezek a lépések nyílt cáfolatai annak, hogy nem ez történik. (Babák Mihály: Igazad van! - Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén két percben kért szót Puskás Tivadar képviselő úr, a KDNP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen, elnök asszony. A mentőállomás-hálózat kiépítését 1991-ben terjesztettük be a 15 percen belüli kiérkezés lehetőségének biztosításával. 1998 volt az, amikor megindult a program, ez a polgári kormány ideje volt, azóta ezt szerencsére átvették, már korábban is - szó se róla - volt mentőállomás-bővítés. Ezek a pénzek természetesen a megfelelő kormánypénzek voltak.

Mentőautók. Három éve új mentőautó nem érkezett az Országos Mentőszolgálathoz. Egy nagyjából ezer parkot mozgató rendszernél évente száz mentőautó cseréjére van szükség. Nem történt meg. Pillanatnyilag 400 mentőautó szükségeltetik. Lesöpörték az előző módosítót.

(14.20)

Karbantartás. Egy fillér nincs a költségvetésben a mentőállomások karbantartására.

Működési költség. Kérem szépen, a működési költséget 400 millióval csökkentették, nominális: 400 millió, pontosan négy-nulla-nulla. Ezt a 400 milliót szeretnénk a kapcsolódó módosítóban visszatenni, tehát a működési költségre adandó pénzről van szó.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Két percben megadom a hozzászólás lehetőségét Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz-frakcióból.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Kedves Szabó képviselő úr és Török képviselő úr, van némi diszkrét báj abban Mádi képviselőtársam felszólalása után, amit önök mondanak, hogy többet adnak. Van még önöknek lelkiismeretük, zsarolni különben azokat az embereket, akik ledolgozták az életüket, és azt mondani, hogy többet adnak? Hát azt hiszik, hogy a magyar nyugdíjasok ostobák? Kérem szépen, úgy gondolom, hogy ne sértegessék őket!

Szeretném elmondani azt, ön kioktatott engem, hogy az infláció gyűjtőfogalom és mi tartozik bele - igaza van. Csak épp elfelejtette elmondani megint - ez is féligazság, ez tényleg így igaz -, hogy van egy nyugdíjas vásárlói kosár. Amiket önök intézkedtek, az lényegesen jobban sújtotta a nyugdíjasokat a saját fogyasztásukban. Most nem akarom fölsorolni, mert még belekötne, és semmi értelme nincs.

Annak is van szintén diszkrét bája, hogy önök azt mondják, hogy nem vették el a 13. havit, hanem felfüggesztették. (Göndör István közbeszól.) Bocsásson meg, de az édesanyámék nem kapták meg ebben az évben a 13. havit fél év óta, és jövőre pedig egész évben nem fogják megkapni, mert nincs benne a költségvetésben. Akkor miről tetszenek beszélni? Adnak plusz 4 százalékot számukra, és az infláció és minden más, az elvonás lényegesen több, mint amit elvettek tőlük? És akkor ezt önök még nyugodt lelkiismerettel merik mondani, hogy mi beszélünk félre? Gondolkozzanak már el ennyi hazugság után!

Köszönöm. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percben megadom a hozzászólás lehetőségét Vojnik Mária képviselő asszonynak, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Szeretném elmondani Puskás képviselő úrnak, hogy természetesen nem tudjuk hetente lecserélni a mentőautókat, de azt tudja, képviselő úr, hogy a következő mentő-korszerűsítési, nagy uniós pályázatban a mentőautók jelentős számú cseréje, illetve beszerzése is soron következik.

Megfogadva elnök asszony tanácsát, hogy ez a konkrét módosító indítványokra vonatkozó vita, szeretném mondani Mádi képviselő úrnak, hogy én nem láttam a módosító indítványok között olyat, amelyikben Mádi képviselő úr az inkubátorok számának a növekedéséről szóló indítványt megtette volna, ezért azt természetesen nem tudom támogatni, ahogy a másikunk se tudja. (Zaj.) Arra azonban a képviselő úrnak is lehetősége van, amivel én éltem is, a Jósa András Kórház gyermekintenzív osztályának (Az elnök csenget.) a saját jövedelmemből pár évvel ezelőtt 1 millió forintot ajánlottam fel. Ezt megteheti Mádi képviselő úr is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból. - Mádi László: Hány embert tartasz el? Én négyet.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony hozzászólását. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Szabó Zoltán képviselő úr, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy beszélek én ebben a házban éppen eleget, teljesen felesleges olyanokat mondani, olyanokat nekem tulajdonítani, amiket én nem mondtam. Az én számat az, hogy többet adunk a nyugdíjasoknak, nem hagyta el, képviselő úr, ezt ön óhajtotta az én számba beleadni. (Babák Mihály: Önök mondták.) Nem igaz. Azt mondtam, hogy valóban, a 13. havi nyugdíjat - amit mi megadtunk, önök nem akartak megadni - átmenetileg el kellett venni, mert a folyósítására nincs pénz. (Kontur Pál közbeszól.) Igen, van nyugdíjkorrekciós program, egy évre el kellett halasztani. Önöknek igazuk van. Önök bevezettek nyugdíjkorrekciós programot a négyéves kormányzásuk alatt? (Domokos László, Babák Mihály: Igen.) Egy ördögöt vezettek be! Nem igaz! (Az elnök csenget.) Ivanics képviselő úr, nem igaz, kétszer, 2001-ben és 2002-ben a törvényben foglalt kötelezőnél 3 százalékponttal többel emelték a nyugdíjat, ez volt az önök, nyugdíjasokat érintő összes intézkedése. Megjegyzem, ennél a nyugdíjasoknak többet ártott az, amivel kezdték a kormányzásukat, a fejenkénti 19 ezer forint elvétele.

Tisztelt Képviselő Úr! Mi bevezettünk egy olyan nyugdíjkorrekciós programot, amire egy évben nincs pénz, tehát idén nincs, jövőre megint lesz. Ez igaz. (Kontur Pál: Akkor se lesz, nincs benne.) De ettől még, tisztelt képviselő úr, nem vettünk el a nyugdíjasoktól semmit; aki el akar venni, mint Török képviselő úr mondta volt az önök módosító indítványaival, azok önök, akik a Nyugdíj-biztosítási Alapot tekintik a legjobb forrásnak arra nézve, hogy különböző választókerületi fejlesztéseket megpróbáljanak megvalósítani, amiktől önök a választókerületben való újraválasztásukat remélik. A nyugdíjasoktól mi a 13. havi nyugdíjat voltunk kénytelenek átmenetileg elvenni, ez igaz, még egyszer mondom, önök nem szavazták meg, mi megszavaztuk, ezt most átmenetileg el kellett venni, mást nem vettünk el tőlük. (Domokos László: Elvettetek.) Aki el akar venni tőlük, azok önök! (Kontur Pál: Nézzél föl, kérdezd meg, hogy milyen gazdagok!)

ELNÖK: Köszönöm képviselőtársaim hozzászólását. Kérem önöket, hogy a módosító indítványokhoz tegyék meg a hozzászólásaikat, hiszen éppen ebben a tárgyban tartjuk az ülésünket.

Két percben szót kért Puskás Tivadar képviselő úr, a KDNP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Ez a 400 milliós működésiköltséges módosító az alap, amúgy a felépítményről szeretnék beszélni. Két éve hallunk erről az európai uniós pénzről, tudjuk mindannyian, hogy még nincs itt. Azt is tudjuk mindannyian, hogy a mentőautók beszerzése közbeszerzésen keresztül megy, azt is tudjuk mindannyian, hogy ez minimum kilenc hónap, és azt is tudjuk mindannyian, hogy három éve nincs új mentőautó. Kérem szépen, ha nem segítünk, jövőre nem lesz mivel elvinni a betegeket!

De a működési költségre a 400 milliót szíveskedjenek megszavazni, ha a mentőautóra nem is szavazták meg. Köszönöm szépen. (Domokos László tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Török Zsolt képviselő úrnak adom meg a kétperces hozzászólás lehetőségét, az MSZP-frakcióból.

Parancsoljon, képviselő úr!

TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Több módosító indítvány kapcsán szeretném elmondani a véleményemet. Az egyik, amit benyújtottunk képviselőtársaimmal, a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteivel kötött megállapodás alapján rendezni újra a szövetségek támogatását, illetve a pályázati keretet. Ugyanis míg önök diktálni szoktak, mi megállapodni szoktunk. Mi megállapodtunk a fogyatékosszervezetekkel, egyrészt arról néhány héttel ezelőtt, hogy az eredetileg benyújtott költségvetéshez képest hogyan módosul és bővül a fogyatékosszervezetek támogatása, másrészt hogyan alakul a fogyatékos emberekről gondoskodó intézmények támogatása - ez is növekszik -, harmadrészt pedig egy külön megállapodás történt, amely az ÉFOÉSZ, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége javaslatára került be, ez pedig a normatívaelosztás rendezésére nyújt megoldást.

A másik módosító indítvány, amit benyújtottunk, és amivel kapcsolatban szeretnék támogatást kérni az Országgyűléstől, az a családok átmeneti otthonaira vonatkozó javaslat. A módosító javaslat arra irányul, hogy a normatívával megegyező összeggel csökkenthető legyen a szociális célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása című előirányzat. Egyúttal a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, módszertani feladatok ellátása előirányzott összege pedig megemelhető, ezáltal a családok átmeneti otthonára több pénz és több forrás jut, ezáltal csökkenthetjük annak az esélyét, hogy esetlegesen családok szétszakadjanak.

A módosító indítványok közül azonban még hadd emeljek ki egypárat, amit nem mi nyújtottunk be. Ilyen például az a módosító indítvány, amely T/10554/248. számon került benyújtásra, és a nyugdíjasoktól kíván elvenni pénzt egy fideszes képviselő, a nyugdíjalapforrás terhére műjégpályát akar építeni. De van itt olyan módosító indítvány is fideszes képviselőtársaim közül a T/10554/1260. számon, 1200 millió, még egyszer mondom, 1200 millió forintot akar elvenni a Nyugdíj-biztosítási Alaptól, a nyugdíjasoktól, és helyette városközpont-díszítést, -szépítést akar megvalósítani. (Domokos László közbeszól.) Kérem tisztelettel, gratulálok önöknek! Önök el akarnak venni a nyugdíjasoktól pénzt - mi ezt nem hagyjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: 2 perc 20 másodperccel a kétperces hozzászólások végére értünk.

Visszatérünk a normál szót kérők körébe. Elsőként Keleti György képviselő úrnak adom meg ezt a lehetőséget, az MSZP-frakcióból.

Parancsoljon, képviselő úr!

(14.30)

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Valóban szeretnék visszatérni a módosító indítványokhoz, mert azt gondolom, hogy a parlamentnek, legalábbis az ülésszaknak ez az utolsó egy órája ezzel a kétperces riposztozással nem a politikai kultúra legmagasabb régióit érte el. Azt hiszem, jó lenne, ha itt a parlamentben az egész társadalom színe előtt - hiszen a televízió is közvetíti, vendégeink is vannak - megpróbálnánk visszatérni egy olyanfajta politikai párbeszéd és stílus gyakorlásához, ami méltó kellene legyen ehhez az épülethez.

Sok mindent lehet persze tanulni. Néhány hozzászólás, ami önkormányzati vezetők részéről hangzott el, számomra tanulságos volt. Ilyen volt például, amikor Balogh József képviselőtársam megemlítette, hogy az önkormányzatok ebben az esztendőben 3250 milliárd forinttal gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy ha 3200 települést veszünk, akkor néhány forinttal több mint 1 milliárd forintnyi költségvetési gazdálkodási lehetősége van egy átlagos önkormányzatnak.

Én ezzel ellentétben egy olyan önkormányzatról szeretnék beszélni - amelynek az érdekében benyújtottam egy módosítási indítványt -, amelynek az évi költségvetése 43 millió forint. Tehát az átlagos 1 milliárdhoz képest 43 millió forint, ami nyilvánvalóan mutatja, hogy ez a legkisebb települések egyike, legalábbis az én választókerületemben, de talán a Dunántúlon is, valamint azt is mutatja, hogy nem bővelkedik olyan bevételi forrásokban - sem személyi jövedelemadóból, sem iparűzési adóból -, ami számára egyfajta anyagi biztosítékot vagy hátteret jelentene. Ezt a 43 millió forintot is iskolára, óvodára, a körjegyzőségre fizetik hozzájárulásként. S hadd említsem meg, amiről kevés szó esik ebben a Házban, hogy annak érdekében, hogy a falun átmenjen a Volán-busz, egy évben 180 ezer forintot, havonta 15 ezer forintot fizetnek a Volán-társaság számára. Azt gondolom, előbb-utóbb azon is el kellene gondolkodnunk, hogy lehet-e ilyen - bocsánat a kifejezésért - egyéni sarcokat kivetni településekre. Mert a busz kerül 200 métert, 500-at, 1 kilométert - nem tudom -, hogy ne kelljen az ott lakóknak gyalogolniuk a főúttól a buszmegállóig, ezért fizetni kell. De ez nem is lesz a következő évi költségvetés problémája, úgyhogy visszatérnék az én hozzászólásomra.

Én egy Csép nevű településről beszélek. Nem nagyon hiszem, hogy a parlament jegyzőkönyvében lehetne olvasni a nevét, nem hiszem, hogy itt a parlament falai között sokan hivatkoztak már rá, nem is vagyok benne biztos, hogy valamennyi képviselőtársam tudja, egyáltalán hol van. Elmondom önöknek: Komárom-Esztergom megyében Kisbér kistérség egyik települése. Kisbér kistérség a megye hátrányos helyzetű kistérsége, és azon belül is ez a falu, ez a település szintén hátrányos helyzetű.

Hadd mondjak róla néhány adatot. 387 lakosa van, ami egy javuló szám, mert a 2001. évi népszámláláskor még csak 370 lakosa volt. Ez reményt keltő abban az értelemben, mert azt mutatja - tudjuk, hogy van egy természetes és sajnálatos csökkenése a lakosságnak -, hogy születtek is gyerekek, és érkeztek is a településre, a faluba emberek, vagyis alkalmasnak találják arra, hogy ott letelepedjenek. Azért el kell mondanom, hogy a községben korábban megszűnt az iskola, nem olyan régen megszűnt a posta, és néhány hét múlva a szárnyvonalak bezárása kapcsán meg fog szűnni a falutól nem messze lévő Tárkány-Csép vasúti megállóhely is. A település körjegyzőségben működik, székhelye Kisigmánd. Eddig az önkormányzat tulajdonában lévő polgármesteri hivatal épületében működött az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat is. A háziorvos egyébként tíz kilométerről, Kisigmánd nevű településről jár át a faluba, ahol elég sok idős ember van, tehát valóban biztosítani kell számukra helyben az orvosi rendelést.

Tulajdonképpen itt érkeztem el a mondanivalóm lényegéhez. Ha képviselőtársaim figyelemmel kísérték a költségvetési vitát, tudják, aki pénzt akar kérni, az a helyzetet általában dramatizálja, kicsit sötét képet is fest róla, talán sötétebbet is, mint a valóság, hogy meggyőzze a többieket: a költségvetésben szorítsanak neki 20, 50 vagy 100 millió, vagy éppenséggel ha kell, talán 1 milliárd forintot is. Én megpróbálom a helyzetet nem dramatizálni, tényszerűen fogom elmondani.

A tavalyi évben, tehát egy jó esztendővel ezelőtt a szakemberek szerint a klímaváltozás, az esőzések miatt az önkormányzatnak az a kétszáz éves épülete, ahol - mint említettem - maga az önkormányzat, tehát a hivatal is működik, meg az orvosi rendelő is, súlyosan megkárosodott, a falai összerepedeztek, a padozata megsüllyedt, vagyis életveszélyessé vált. A testületnek az volt a döntése, hogy kiköltözteti az orvosi rendelőt és a hivatalt. Az orvosi rendelő nem olyan régen tette át a székhelyét, a település művelődési házának a színháztermében rendel az orvos, az önkormányzati hivatal pedig szintén a művelődési ház irodahelyiségében működik. Egyébként a művelődési ház egy amolyan falusi kis épület, nincs is benne több helyiség, csupán egy, a könyvtár, ahol egyéb kulturális anyagokat is raktároznak, vagyis az önkormányzat a végső elkeseredésében volt kénytelen ezt megtenni és egy lehetetlen állapotot elviselni.

Arra kérem a tisztelt parlamentet, hogy a költségvetésben ennek a településnek biztosítsanak egy olyan együttes funkciót ellátó épület építésére pénzt, amely egyrészt a hivatal működését, másrészt az orvosi rendelést biztosítja. Ennek az önkormányzatnak, vagy ennek a hivatalnak - önkormányzatnak, jól fogalmaztam - ugyanis két alapvető funkciója, egyrészt biztosítani az egészségügyi ellátást az ott élőknek, valamint az önkormányzatiságnak azokat a feltételeit, hogy működni tudjanak, önállóan tudjanak döntést hozni, ülést tudjanak tartani. De továbbmegyek, ha van a faluban egy esküvő, meg lehessen tartani a házasságkötést. Ha odatelepül valaki a határon túlról, és magyar állampolgársági esküt akar tenni, akkor le tudja tenni azt. De ügyfélfogadást is lehessen tartani, mert noha csak négyszáz lakos él a településen, azért az embereknek vannak ügyes-bajos dolgaik, amikkel oda tudnak fordulni a hivatalhoz, segítséget tudnak kérni. Ma, a számítógépek világában a települések abban a kistérségben az úgynevezett e-közigazgatási rendszerben számítógéppel össze vannak kötve, vagyis az emberek bemennek a hivatalba és intézik az ügyeiket, de ha ezt egy négyszer négyméteres helyiségben kell megtenni, ahol íróasztal íróasztal hátán van, mert a bürokrácia és a számítógépek ezt megkövetelik, akkor nagyon nehézkes a munkájuk.

Az orvosi rendelő újjáépítése sem könnyű dolog. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy az elmúlt hónapokban, években voltak pályázatok európai uniós lehetőség alapján, de ma olyan komoly követelmények vannak az egészségügyi alapellátást biztosító rendelők tekintetében, hogy nemcsak rendelőhelyiségnek kell lenni, hanem egy meghatározott négyzetméterű váróhelyiségnek, kell legyen egy helyiség, ahol az orvos-beteg személyes beszélgetését le lehet bonyolítani, kell legyen egy mellékhelyiség külön a betegeknek, külön a személyzetnek, kell legyen egy mellékhelyiség a mozgáskorlátozottaknak, ami mind jogos, de emeli a költségeket egy ilyen épület kialakításánál vagy építésénél.

Summa summarum itt elhangzott az is, és ez nem titok, hogy a szocialista frakción belül mi beszéltünk ezekről a költségvetési módosításokról - nem árulok el titkot, tegnap éjfélig folyt erről egy tárgyalás -, és őszintén meg kell mondanom önöknek, nem látom sikeresnek ennek a módosító indítványnak a pályáját. Illetve látok esélyt, de ha tízes skálán lehetne pontozni, akkor ötre mondanám ezt az esélyt. Ellenzéki képviselőtársaim talán jónak tartják ezt? Mert én nem, megmondom őszintén. Sajnálom, hogy nincs bent Katona Tamás úr - illetve megérkezett -, mert azt is meg kell mondani őszintén, hogy ő az egyike azoknak, aki nyilván szakmai okok miatt nem a legjobban támogatja ezt az indítványt. Ezért megragadom a parlament nyilvánosságának a lehetőségét, és arra kérem egyrészt képviselőtársaimat itt az én oldalamon és szemben is, és arra kérem a kormány képviselőit, tegyenek meg mindent annak érdekében - és ez az igen gomb, és a költségvetés ilyen módosításának a támogatása -, hogy ez a kistelepülés elmondhassa, hogy a falunkban van egy orvosi rendelő, a falunkban működik az önkormányzat, oda lehet menni segítségért, tanácsért.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.40)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra jelentkezett Varga József képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes vita folyik ma a parlamentben: Keleti György sajnálkozik egy kistelepülésen, hogy milyen helyzetbe jutott. Képviselőtársam, az ellenzék minden olyan intézkedésnél fölemelte a szavát, amit önök hoztak meg. Önök zárták be a kisiskolákat, önök zárták be a postákat, és önök terjesztették be a vasútvonalak megszüntetését is. Nem most kellene aggódni - akkor kellett volna.

Azért érdekes a vita, mert én a saját módosító indítványom mellett próbálnék szót emelni, de sajnálattal vettem észre, hogy az egész Országgyűlésben kettő darab módosító van, ami konkrétan a magyarországi cigányságot érinti. Sajnálatos módon a másik módosító indítvány, amit egy szocialista képviselő, Teleki László nyújtott be, arról szól, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítványtól, amit megkurtítottak, még 85 millió forintot el akar venni. Ez szerintem megengedhetetlen.

Önök többször több szinten, miniszterelnöki szinten is azt mondták, hogy a magyarországi cigányság integrációja nélkül nincs felemelkedés. Ezzel egyetértünk. Akkor mondják meg nekem, hogy 2003 óta miért csökkennek folyamatosan a magyarországi cigányságra szánt pénzek, nevezetesen például az ösztöndíjra szánt pénzek? Adatokat szeretnék önöknek mondani, és ezzel érvelni amellett, hogy támogassák majd az én módosító indítványomat, ami arról szól, hogy a magyarországi cigányság gyerekei, ha tanulni akarnak, megtehessék, és ezt ösztöndíjjal honorálja nekik ez a nemzet, még egyszer mondom, ez a nemzet, nem a Szocialista Párt és nem az ellenzék, hanem a magyar nemzet.

Hogy ne kelljen visszakanyarodnom az Orbán-kormányhoz - mert itt egyes képviselőtársaimnak már az Orbán szóra, úgy látom, hogy komoly gondjaik vannak -, én a Medgyessy-kormányt hozom példaként. Azt, gondolom, minden képviselő tudja - ha nem, akkor közlöm velük -, hogy az ösztöndíjrendszer beindulása óta félévenként kaptak a gyerekek pénzt. 2003-2004-ben nem Fidesz-kormány volt, Medgyessy Péter vezette a kormányát, önöket, és 589 millió forintot kaptak a roma tanulók. Még egyszer mondom, egy fél évre. Most önök 400 millió forintot terveznek egy egész évre. Ez szerintem megengedhetetlen.

Ugyanígy sajnálattal vettem tudomásul, hogy önök a romatelep-felszámolás élharcosai szóban, a tettekben 8 év alatt nem sikerült eljutni 25 romatelep felszámolására, miközben 2004-ben a Medgyessy-kormány bejelentette, hogy fölszámolja a romatelepek 50 százalékát. Ugye, önök sem gondolják komolyan, hogy ez eredmény? 550 romatelepről tudunk. A Bajnai-kormány - ugye, kampányév következik 2010-ben - most már csak az egyharmadát vállalja. Ilyen komolytalanul ezzel a problémával nem szabad foglalkozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Zoltánnak igaza van. Szabó Zoltán azt mondja, ha egy ország gondban vannak, akkor együtt sírunk, együtt nevetünk. Kedves Szabó Képviselőtársam! Önök állandóan nevetnek, mi, szegények állandóan sírunk. Én abban bízom, hogy ez 2010 májusától meg fog változni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Két percben szót kért Keleti György képviselő úr, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Varga József képviselőtársam, félreértette a szavaimat. Én bemutattam egy települést, Csémet (Sic!), és nem sajnálkoztam, hogy ott nem működik általános iskola, hanem tényként közöltem. Ugyanis nem messzire, körülbelül 8 kilométerre, Nagyigmándra járnak át, ahol egy nagyon jól felszerelt, kiváló pedagógusokból álló tanári testület tanítja a gyerekeket, nemcsak őket, hanem Kisigmándról és Csémről is járnak oda gyerekek. A másik irányban pedig körülbelül 10 kilométerre van Kisbér - ez egy Fidesz-város, hiszen a polgármester és a testület ez, a politikai zsargonban így hívják őket -, ahol most folyik egy közel 800 millió forint értékű iskolafelújítási program.

Tehát amikor én ezt a tényt erről a faluról elmondtam, akkor azt szerettem volna közölni, hogy itt ilyen körülmények között laknak az emberek, tehát ha ilyen baj éri őket, akkor tegyük teljessé az életüket abban az értelemben, hogy a természeti katasztrófa, az időjárás negatív jelenségei miatt bekövetkezett dolgokban igyekezzünk gyorsan és hathatósan segíteni nekik.

Egyébként pályázat sajnos nincs - ezt még hozzá szeretném tenni az előző hozzászólásomhoz -, ahol a polgármesteri hivatalok felújítására lehetne pénzt kérni, mert egyébként meg úgy tudom, hogy általában viszonylag jó helyzetben vannak a polgármesteri hivatalok, vagy jó állapotban vannak, mert hál' istennek az elmúlt 18-20 esztendőben, miután az önkormányzatiság kibontakozott, azért ezeken a dolgokon segítettek. Itt is jó épület volt, csak közbeszólt a természet. Ezért kérem a kormányt, illetve képviselőtársaimat, hogy lehetőség szerint segítsünk rajtuk, hogy megoldódjon a problémájuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Visszatérünk a normál szót kérők körébe. Elsőként V. Németh Zsolt képviselő úrnak adom meg a hozzászólás lehetőségét, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10554/1216. számú javaslathoz nyújtunk be képviselőtársaimmal kapcsolódó módosító indítványt. Bebes István és Kovács Ferenc képviselőtársammal azt javasoljuk, hogy a körmendi Batthyány-Strattmann-kastély falkutatási munkáihoz a költségvetés biztosítson 150 millió forintot. Ugyanis meglehetősen felzaklatta a Vas megyei közéletet a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Tanács legutóbbi döntése, hiszen a tanács nem javasolta kiemelt turisztikai nagyprojektként való támogatását a körmendi önkormányzat Kapu-programjának. Természetesen ezt a döntést a kormánypárti többségű tanács hozta meg, azonban ügyes kommunikációs technikával megpróbáltak belviszályt szítani a Fidesz körében is, elhitetni azt, hogy elvárható az egy szomszéd megyei, fideszes vezetőtől, hogy saját megyéje vagy városa ellen szavazzon.

Tehát még egyszer hangsúlyozom: magát a döntést a kormánypárti tanács hozta meg. Annak ellenére tette ezt, hogy három évig folyamatosan továbbfejlesztésre érdemesnek tartották ezt a projektet, és így az önkormányzat - szorosan együttműködve egyébként a fejlesztési ügynökséggel - újabb és újabb követelményeknek tett eleget, és számolatlanul tette bele a pénzt ebbe a projektbe, biztosította az önerőt, tárgyalt a vagyonkezelésbe-adásról, megvalósíthatósági tanulmányt készített.

Azonban az utolsó bírálóbizottsági döntés során egy más projektet vártak volna el, mint amit sugalltak végig a három év folyamán. Így tehát, persze szakmai zsűri véleményére alapozva, szakvéleményekkel alátámasztva, egy szakmai döntésnek állítják be azt, ami valójában nem az.

A körmendi önkormányzat azonban úgy döntött, hogy mivel a Batthyány-Strattmann-kastély továbbra is elképesztő állapotban van, és ezt a kastélyt kívánja vezértermékként az egész Rába mentén felmutatni - nemcsak mint építészeti értéket, hanem a gróf Batthyány-Strattmann Lászlóhoz kapcsolódó kultusz miatt is -, ezért ezt a programot tovább akarja folytatni, ennek pedig alapfeltétele és az első feltétele, hogy a legnagyobb épületre vonatkozóan a falkutatási munkák megtörténjenek, ezért szükséges ez az összeg. Kérem, ha van ilyen, rossz lelkiismeretüket legalább egy picit enyhítsék ennek a módosító indítványnak a megszavazásával kormánypárti képviselőtársaim is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(14.50)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Kérem kollégáimat, mivel a KDNP képviselője jelezte, hogy 6 percet át kíván adni időkeretéből a Fidesz-frakció részére, ennek átkönyvelését a monitoron is jelenítsék meg. (Ivanics Ferenc, tapsolva: Köszönöm az egész frakció nevében.) Majd pedig hozzászólásra jelentkezett a normál szót kérők körében Ángyán József képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 890., a 899., azután a 939., 957. sorszámú módosító indítványokhoz kapcsolódó módosításainkkal szeretnék foglalkozni. De engedjék meg, hogy mielőtt ezt megtenném, és néhány érvet hoznék föl ezek mellett, egy általános megjegyzést tegyek. Több mint 1400 módosító indítványt nyújtottunk be a 2010-es költségvetéshez. Persze lehet, hogy önöknek igazuk van, hogy ezek mindegyike teljesen megalapozatlan és szakmaiatlan volt, mint ahogy ezt próbálják elhitetni, de azért példaértékű, üzenetértéke van annak, hogy az 1400-nál több módosító indítványunkból egyetlenegyet sem, azaz egyetlenegyet sem tartottak arra méltónak, hogy beemeljék a 2010-es költségvetésbe. (Kovács Tibor: Csak azt mondtuk, hogy nincs rá pénz.)

Azt szokták mondani, hogy szakmaiatlanok, megalapozatlanok ezek az indítványok. Kíváncsian várnám, és szeretném is, ha kifejtenék, milyen szakmai érveket lehet felhozni például a következő párosítások mentén. Mi azt javasoltuk, hogy az "Igyál tejet" programtól nem kéne tán elvenni 500 millió forintot, amilyen állapotban ma Magyarországon a gyermekétkeztetés van, tegyük vissza ezt a pénzt az "Igyál tejet" programba, és például az önök frakciótársa, a Károly Róbert Főiskola rektora luxusberuházási sorát az oktatási tárcánál szüntessük meg, és ahol a válságra tekintettel a duplájára emelték ennek a luxusberuházásnak a költségkeretét, akkor önök erre azt mondták, szakmai alapon persze, hogy ne az "Igyál tejet" programhoz tegyük ezt a pénzt. Maradjon Magda Sándornál Gyöngyösön a szökőkút zenével való ellátására ez a pénz.

Vagy amikor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetésében ilyen tételek vannak, hogy jutalom, étkezési hozzájárulás, utazás 3,2 milliárd forint, és azt mondtuk, kérem szépen, hogy ezt tegyük például a termőföldvédelembe vagy a génbanki hálózatunk megőrzésére, vagy szakoktatásra, akkor önök erre szakmai alapon azt mondták, hogy ez megalapozatlan. Tehát egy picit szeretném arra irányítani a figyelmet, hogy a válság valóban súlyosan érinti Magyarországot, de vannak területek, vannak érdekeltségek, vannak emberek, akik érinthetetlenek ebben a válságban, és ha az ő pénzükre bárki bármilyen javaslatot tesz, ahhoz nem lehet hozzányúlni. Vannak önök között egyenlők és egyenlőbbek, és az egyenlőbbektől pénzt elvenni egyszerűen nem lehet.

Milyen módosító javaslatokat tettünk és tartunk fenn változatlanul? Önök 67 százalékkal csökkentették az "Igyál tejet" program költségvetését, szeretnénk visszatenni ezt a pénzt ide. A termőföldvédelemre, ami a jövőt érinti, nulla forint maradt, százszázalékos az elvonás az FVM költségvetéséből. Agrármarketing Centrum: 83 százalékkal voltak szívesek csökkenteni a költségvetését, miközben nem tudjuk eladni az áruinkat. Ehhez marketing kéne. Agrárkutatás, ami a jövőt érinti: 34 százalékos csökkentés. Génmegőrzés: 50 százalékos csökkentés. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, itt vagyunk az élelmiszerbotrányok kellős közepén, a költségvetését 34 százalékkal csökkentik az előző évhez képest. Szakoktatás, a jövő: 36 százalékos csökkentés. Közművelődés: 15 százalékos csökkentés.

Akkor nézzük a vidékfejlesztést, mert azt szokták mondani, hogy majd a vidékfejlesztésben lesz pénz, az európai pénz az jön. Igen, 75-80 százalékban valóban finanszíroz az Európai Közösség az Új Magyarország vidékfejlesztési program mentén, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból 45 jogcímet. De üzenetértéke van, kedves barátaim, hogy honnan veszik el ezt a pénzt, és hová teszik. Igen, pénz az van, de hogy milyen alapon osztják szét, az hihetetlenül érdekes képet mutat.

Szeretnék ehhez adalékokat felolvasni. Itt is van szakképzési tájékoztatás. Tudják, mit csinálnak vele? 16 százalékkal csökkentik a keretét az előző évihez képest. A fiatal gazdák induló támogatása és az idős gazdák gazdaságátadási támogatása és a generációváltás segítése, elöregedett a gazdatársadalom, és nincsenek fiatalok, miért lennének ilyen viszonyok között: kérem, az egyiket 92 százalékkal csökkentik a költségvetésben, 10 milliárdról 800 millióra, a gazdaságátadási támogatást pedig 91 százalékkal. Összesen 30 millió forintot szánnak az idős gazdák gazdaságátadási támogatására az egész országban; mondom még egyszer, miközben a gyöngyösi szökőkút felújítására dupla annyi pénz van, mint az elmúlt évben volt.

Ez mindig legyen ott hátul az agyukban, azt kérem, és gondolják végig, hogy ez mi. Hogyan is néz ki ez az ország? A szaktanácsadási forráskereteket, ami a kisebbeknek fontos, akik így tudnak talpon maradni, 75 százalékkal csökkentik. Termelői csoportok, a kicsik akkor tudnak egyáltalán labdába rúgni a piacon, ha összefognak. Ezt támogatni kell, az összefogásukat. A szaktanácsadás költségkerete az előző évhez képest 75 százalékkal csökken. A félig önellátókra, a kicsikről nem is beszélve, egyáltalán nincs egy fillér sem, pedig fölkínálja az Európai Közösség, hogy támogassuk a kisebbeket, erősítsük meg őket. A kedvezőtlen adottságú térségek támogatási kerete 34 százalékkal csökken. A Natura 2000-re egyáltalán nincs pénz, pedig európai közösségi kötelezettségünk bevezetni ezt a rendszert. Mi lesz azokkal, akik ott gazdálkodnak? Előírják nekik a játékszabályokat, kompenzációt meg semmit nem kapnak.

Alapvető szolgáltatások a vidék gazdasága és társadalma számára: a posta, az iskola, a közlekedés és a többi. Az Európai Közösség azt mondja, hogy ha egy közösségnek szüksége van ezekre a szolgáltatásokra, és a piaci szereplőnek nem éri meg fenntartani ezt a szolgáltatást, egészítsük ki közpénzből, 80 százalékos EU-társfinanszírozással, hogy érje meg, hogy tartsa fönn a postát, az iskolát és az egyéb intézményeket. Kérem szépen, 42 százalékkal csökkentik ennek forráskeretét arra való tekintettel, amit Keleti György volt szíves elmondani, hogy milyen állapotok vannak a falvakban.

Hová jut a pénz az Új Magyarország vidékfejlesztési programból? Az európai pénzek is? A fizikai tőkére, a tőkés klientúra támogatására, a nagyberuházások támogatására, barátaim; az elhíresült LEADER Közhasznú Egyesületre, ami már az ügyészség előtt van, hogy milyen módon költi el a vidékfejlesztés pénzeit, és a vidéki irodahálózatra, ami botrányos.

Szóval, kedves barátaim, a módosító indítványaink arra vonatkoztak, hogy a gyengéket és a jövőre vonatkozó ügyeket próbáljuk átmenteni legalább egy évvel. Önök erre azt mondják, hogy szakmaiatlan és megalapozatlan, és önök inkább ragaszkodnak a saját klientúrájuk finanszírozásához, még azon az áron is, hogy a társadalom nagy része ebbe bele fog rokkanni. Elfogadhatatlan ez a teherelosztás, amit önök úgy mondanak, hogy közteherviselés.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Két percben szót kért Kovács Tibor képviselő úr, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Ángyán Képviselő Úr! Ön zagyvaságokat beszél, félrevezeti az embereket, valótlanságokat állít, valótlanságok sorozatát állítja. Egyszerűen elképesztő, hogy milyen valótlanságokat képes itt, a parlament nyilvánossága előtt mondani! Remélem, hogy ezt tudatosan teszi, mert ha tudatlanságból teszi, akkor az még sajnálatosabb dolog, tisztelt képviselő úr. Mert az "Igyál tejet" programra a jövő évben ugyanannyi van beállítva, mint amennyit az idén felhasználtak. Egyébként felülről nyitott kassza, tisztelt képviselő úr, ha többletigény érkezik erre az alapra, akkor a források ezen a soron rendelkezésre állnak.

Az intézményfinanszírozásból annyit vettek el, amennyivel kevesebb járulékot kell a jövedelmek után fizetni, és néhány intézmény a tárca hatáskörén kívülre került, tehát nyilvánvalóan kevesebb pénzt kell szerepeltetni ezen a soron. Az ifjú gazdák programra most járt le a pályázati beadási határidő, két héttel ezelőtt, most kezdődött el a feldolgozása. Több száz ilyen pályázat érkezett be, az idén kétszeresére emelték a forrást, mert akkora volt az igény. Most, miután felmérik, hogy mennyire lesz igény, februárban születnek majd a döntések, és nyilvánvalóan a forrásokat hozzá fogják rendelni.

(15.00)

Képviselő úr, ne állítson valótlanságokat, ne vezesse félre a magyar embereket ilyen valótlanságokkal, amiket itt megfogalmaz, mert ezeknek semmilyen alapja nincs! Sorolhatnám az összes többi állításával kapcsolatban az ugyanilyen valótlanságokat, de erre nincs idő megcáfolni, hogy az önök 1350 módosító indítványa közül hány tartalmaz olyan dolgot, ami egyszerűen elképesztő, morbid, és ráadásul olyan is, ami már (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a megvalósulás folyamatában van, vagy már meg is valósították. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Két percben szót kért Teleki László képviselő úr, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy lehetne folytatni ott, ahol Kovács Tibor abbahagyta, hogy nem egyedüli képviselő a Fidesz padsoraiban, akik csúsztatásokkal próbálják megvédeni a költségvetést, illetve úgy besározni, hogy semmilyen mértékadás és mértéktartás nincs abban a gondolkodásban, ami nagyon fontos lenne egy olyan helyzetben, amikor a költségvetés különböző sarokpontjaiban megszorításokat kell hogy alkalmazzunk.

Ez igaz minden területre, még akkor is, ha én is azt mondom, hogy akár a mezőgazdaságra, akár a romaügyre sokkal több forrás kellene hogy kerüljön. De én azt gondolom, hogy ha magyar emberként viselkedünk, akkor viszont el kell fogadnunk, hogy némely területen bizony be kell ismernünk, hogy nem tudunk annyit rá finanszírozni, mint amennyit kellene. Ezért tehát a mértékadás nagyon fontos ebben a kérdésben.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Mi a helyzet a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány - már elhangzott többször, a médiumokban is megjelent - módosítójával? Egyértelműen ki kell jelenteni azt, hogy ez is csúsztatás, amit a jobboldalról lehet hallani, hogy elvonás történik a Magyarországi Cigányokért Közalapítványtól. Nem így van. Átcsoportosítás történik, mégpedig olyan szempontból, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány - amely több éve, most már tíz éve működik - finanszírozása nincsen veszélyben. Azért, mert egyik lába, ami a roma ösztöndíjakat jelenti, a másik oldalról még a Roma Oktatási Alapba hasonló összeget belerakunk, ami azt jelenti, hogy egy nemzetközi finanszírozású szervezetnek kofinanszírozása lesz, tehát dupla finanszírozása fog lenni, ha egy ilyen összeget bele tudunk oda tenni. Ez megtörtént az elmúlt módosítómmal, hogy az Országgyűlés majd elfogadja, vagy nem, az egy másik kérdés, de ezzel újabb lehetőséget adtunk arra, hogy aki a főiskolát, egyetemet be szeretné fejezni, az a Roma Oktatási Alapból is tudjon pályázni, ugyanúgy, mint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pályázatából.

És továbbmehetnénk abban, hogy a 200 köztisztviselőről nem is beszéltünk, ami a jövő évben több milliárd forintos beruházása szintén a jelenlegi kormánynak, ami lehetőséget ad arra, hogy 200 roma diplomás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) bekerüljön a közigazgatásba. Miért nem beszélünk arról őszintén és tisztességesen, hogy az pluszforrást jelent az elmúlt évekhez képest, mert eddig nem volt Magyarországon egy ilyen alternatíva, egy ilyen lehetőség (Az elnök ismét csenget.) a cigányságnak? Csak azt látom, hogy azokról akarunk beszélni, amik csúsztatások, nem pedig a tényekről (Az elnök ismét csenget.) és a mértékadásról kívánunk beszélni, és ez nagyon szomorú. Ne vezessük félre a magyar társadalmat és ezen belül a cigányságot... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Képviselő úr...

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): ...mert ha 200 főnek adunk lehetőséget a köztisztviselői karban, akkor az mindenképpen forrást jelent. (Az elnök ismét csenget.) Ezért tehát azt gondolom, hogy nagyon fontos (Az elnök ismét kikapcsolja a képviselő mikrofonját.), hogy tisztességes és mértékadó vita legyen.

ELNÖK: Képviselő úr, kettő percre kért időt.

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézését kérem, de ez a kötelességem.

Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Kettő percre megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, 120 másodperc.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért, hogy Kovács Tibor képviselő úrnak megnyugtassam a lelkét, és az ő saját költségvetésükből olvassam föl az idevonatkozó sort: XII. fejezet, FVM, 10.4.7. sor; a 2009-es költségvetés 900 millió forintot tartalmazott "Igyál tejet!" programra, önök voltak szívesek betervezni 400 millió forintot, 500 millió forinttal az önök saját költségvetése szerint csökkentik az "Igyál tejet!" programot. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Felülről nyitott!) Önök persze leírják a szövegben, hogy ha az önkormányzatok ehhez hozzá tudnak tenni, kérem szépen, megtehetik. Ez egy arrogáns megjegyzés egyébiránt, mert tudják, hogy milyen állapotban vannak az önkormányzatok.

Arra viszont nem kaptam választ, kedves Kovács Tibor képviselő úr, hogy amikor mi azt javasoltuk, hogy az "Igyál tejet!" programhoz adjunk egy nagyobb keretet, azt a keretet legalább, amit 2009-ben odatettünk, és olyan kondíciókat teremtsünk, hogy ehhez hozzáférjenek az emberek; és azt javasoltuk, hogy az önök kedves képviselőtársa által vezetett Károly Róbert Főiskolától ugyan vegyük már el azt a többletforrást legalább, amit az ő luxusberuházására akarnak a következő évben fordítani, erre önök azt mondták, hogy ez megalapozatlan. Ezt az adatpárt, ha értékelné nekem egy kicsit, nagyon hálás lennék. Miért van jobb helyen a közpénz a Károly Róbert Főiskola szökőkútjában, mint az iskolatejprogramban?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Soron kívül kettő percre katona Tamás államtitkár urat illeti a szó.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Ángyán Képviselő Úr! Láthatóan ön nem tud felülemelkedni bizonyos szubjektív elemeken; tudom, hogy Magda Sándor professzor kollégája volt, ugyanazon az egyetemen tanítottak. (Dr. Ángyán József: Állatorvosi ló.) Csak azért említem, mert körülbelül hatodszor mondja ugyanezt, amit itt most volt szíves megismételni.

De nem is ez a lényeg, hanem ez az "Igyál tejet!" program. Ön ezt nagyon jól tudja, hiszen az általános vitában fölvetette, és válaszoltam önnek is, másoknak is, hogy ez egy felülről nyitott előirányzat. Ez egy költségvetési tétel, ami azt jelenti, hogy annyi pénzt írunk be egy ilyen előirányzatra, amennyit általában erre el szoktak költeni, nagyjából ennyi volt. Mert ha beírunk egy ennél nagyobb összeget, akkor azt nem tudjuk más hasznosabb célra fölhasználni, ha az megmarad; ha viszont egy felülről nyitott előirányzatot korrektül tervezünk, és egyébként, ami kívánatos, én is úgy gondolom, hogy ez túlteljesül, akkor ennek az égvilágon semmi akadálya. Ezt nevezzük fölülről nyitott előirányzatnak. Nem akarok erről kiselőadást tartani, mert szerintem a képviselő úr is ezt ismeri. Ilyen például a nyugdíj, nyilvánvalóan a nyugdíjakat mindig ki kell fizetni, az egy felülről nyitott előirányzat. Ilyen a családi pótlék, ez is ilyen. Tehát azt mondani, hogy ebből elvettünk, most kénytelen vagyok azt mondani, képviselő úr, hogy ez csúsztatás, mert ahogy az imént említettem, én ezt elmondtam önnek két ízben is az általános vitában, de ön úgy gondolja, hogy ezt harmadszor is föl kell vetnie. Igen sajnálom. Tehát az a lényeg, hogy mi ebből egy fillért nem vettünk el, és nem is azt mondjuk, hogy az önkormányzatok fizessék meg, hanem azt mondjuk, hogy erre a keretre adott a pénz, és igenis erre megvannak a források.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. További kétpercesek, elsőként Puskás Tivadarnak adom meg a szót.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nyilván itt a vita hevében zajlott az, hogy Kovács Tibor és Teleki László képviselő urak itt hevesen azt mondták, hogy minden-minden módosító igaztalan, és nem az igazságot szolgálja. Kérem szépen, én úgy gondolom, hogy minden módosító mögött emberek vannak, gondolatok vannak. Azt szeretném elmondani és ismételten elolvasni az egészségüggyel kapcsolatos módosítóknál: a jól működő egészségügyi rendszerek nem csupán feladatuk ellátása, az állampolgárok egészségének védelme szempontjából elengedhetetlenek, hanem azért is, mert a gazdasági termelékenység alapját képezik, és hozzájárulnak gazdaságunk újbóli fellendüléséhez.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Teleki László képviselő úr következik.

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy akkor félreérthető voltam, mert én nem mondtam, hogy nem lehet más módosítónak releváns helyzete az Országgyűlésben. Lehet egyértelműen, tehát ez nem is kérdés.

Viszont visszatérve arra a gondolatmenetre, amit elmondtam, nagyon fontosnak tartom azt, hogy a magyarországi romák helyzete úgy tud csak igazán kellőképpen jól artikulálódni, ha látjuk azt, hogy egy folyamatosság és folytonosság van abban a munkában, amit elkezdtünk két éve, és azt mondjuk ki őszintén. Az az oktatáspolitika, ami most látható a költségvetésben, az abszolút biztosíthatja azt, hogy a romák ösztöndíjrendszere továbbra is biztosított a Magyarországi Cigányokért Közalapítványból egyszer, a Roma Oktatási Alapból és egyéb más olyan alapítványból és forrásból, amely nem csak romaügyi forrást jelent ebben a költségvetésben, itt az Útravaló-ösztöndíjprogramra is gondolok, amely teljesen nyitott mindenki számára. Tehát megvannak a lehetőségek, hogy az oktatásban mindenképpen erőteljesen megjelenjünk.

Azt gondolom, nagyon fontos kérdés az, hogy továbbá az oktatáson kívül a foglalkoztatásban, az "Út a munkához" programban és egyéb más területen hogy tudunk igazán érdeket érvényesíteni, de egyetlenegy biztos, hogy most az "Út a munkához" program - említettem - nagyon fontos jelenség azoknak, akik régóta kinn vannak a munkaerőpiacon, lehetőséget biztosítunk 2010-ben is a költségvetésben, hogy ezt a dolgot továbbvigyük.

(15.10)

A másik oldalról viszont, amint említettem, és nagyon szeretném, ha ellenzéki képviselőtársaink is ezt a kérdést akár otthon, akár pedig egyéb más helyen nagyon jól tudnák használni, hogy a kétszáz fő roma diplomás, akiket egy-két héten, egy-két hónapon belül helyzetbe hozunk, akik elkezdhetik a versenyvizsgát, mindenképpen olyan pozitívuma ennek az országnak, amelyet, azt gondolom, történelmi tettként fognak majd tíz év múlva, húsz év múlva emlegetni, mert végre a közigazgatásban is elindulhat az esélyegyenlőség, és innentől kezdve egyszer van a közmunka, a közhasznú munka, az "Út a munkába" című programunk, a másik oldalról pedig megvan a felsőfokú végzettséggel bírók lehetősége (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.), hogy a foglalkoztatásban bent legyenek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Újabb kétperces: Ángyán József képviselő úr.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Elnézést kérek, hogy még egyszer, de utoljára kértem szót, csak hogy egy félreértést eloszlassak. Az államtitkár úr valószínűleg félreértette a szavaimat.

Nem Magda Sándorról és a Károly Róbert Főiskoláról szól ez a történet, hanem ez maga az állatorvosi ló. Én azt szerettem volna hallani, mik azok a szakmai érvek - mert önök mindig a szakmaiságra hivatkoznak -, amelyek mentén inkább oda kell tenni erre a luxusberuházásra a pénzt, és nem egy másik, még ha felülről nyitott kerethez is ezt a forrást. Tudom, mi az, hogy felülről nyitott keret: a garantált pénz itt van a költségvetésben, a többi olyan, mint a kutya vacsorája - ezt az államtitkár úr is pontosan, nagyon jól tudja. Tehát a szakmai érveket szerettem volna hallani, de úgy látszik, erre nem vállalkozik a kormányoldal, hogy elmagyarázza nekünk, miért kell a luxusberuházásnál megduplázni a költségvetési kereteket, miközben itt, még ha felülről nyitott is a keret, 500 millió forinttal kevesebb jelenik meg nevesítetten. Tavaly is felülről nyitott volt, ott 900 millió szerepelt, államtitkár úr, és most 400 milliót írtak ide, ez le nem tagadható, ezt önök írták.

A szakmai érveit szeretném hallani, hogy a két összevetett tételnél miért ilyen arányt képvisel a tárca, miért ilyent képvisel maga a kormány. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportja részéről Ivanics Ferenc hozzászólása következik.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, ez a vita nagyon jól jellemezte azt, ami Magyarországon ma jelenleg zajlik. Itt ülnek a kormánypárti képviselők, mondják a magukét, és tudomást sem vesznek arról, hogy a saját költségvetésükben mi szerepel. Szeretik azt mondani, hogy ugyanannyi pénz megy a tejre, amikor kiderül, hogy 900 millió helyett 400 millió forintot irányoznak elő. Szeretik azt mondani, hogy a költségvetésben ugyan a nyugdíj majd növekedni fog, amikor elveszik a tizenharmadik havi nyugdíjat, amikor nincsen benne a korrekció. Szeretik azt mondani, hogy a fejlesztésekre ugyanannyi pénz jut, amikor eltűnik a magyar társfinanszírozás.

Tehát azt gondolom, érdemes azokra a kormánypárti képviselőkre odafigyelni, akik nem a kormányzati szlogeneket szajkózzák, hanem felállnak, és tényleg valósan a saját választókörzetük problémáiról kezdenek el beszélni, mert ha erről beszélnek, akkor egészen más hangot ütnek meg, mert ha erről beszélnek, akkor tényleg látják a problémát. Igaz ugyan, sokkal finomabban fogalmaznak, mint az ellenzéki képviselők, de azt gondolom, ez a parlamenti demokráciának már a sajátja, de mégis elmondják, és köszönöm nekik, hogy elmondják azt a kritikát, amely az elmúlt hét év tevékenységének pontos leírása.

Nyilvánvalóan az ellenzéki pártokat lehet azért kritizálni, mert kicsit vaskosabban fogalmaznak, de azt hiszem, ami az elmúlt időszakban történt, alkalmat teremt erre. Nevezetesen, ma már egyszer megemlítettem, de még egyszer szeretném ezt felemlíteni: amikor a Fidesz javasol valamit, akkor az mindig problémás, az mindig gondot okoz. Feláll az államtitkár úr, és azt mondja, hogy ez egy teljesen felülről nyitott alap, itt majd annyi pénzt teszünk bele, amennyi kell. Igen ám, de amikor egy fideszes mondja azt, hogy kell bele pénz, akkor nem működik a dolog; ha majd ők kitalálják, akkor működik a dolog. Azt gondolom, ez semmiképpen sem szerencsés.

Az, hogy a közel 1500 módosító indítványból, amelyet a képviselők beadtak, az ellenzéki képviselők által beadott több mint 1300 módosító indítványból gyakorlatilag nem fogadtak el javaslatot, ez azt jelenti, át sem gondolták, végig sem gondolták, hogy miről van szó, miről is beszél az ellenzék, teljesen csípőből söpörték le. Ez azért problémás, mert az elmúlt évek bebizonyították, hogy amit az ellenzék mond, azt felelősséggel és tisztességgel mondja. Mert amikor néhány évvel ezelőtt válságról beszéltünk, akkor azt mondták, hülyeséget beszél az ellenzék, azután szépen begyűrűzött a nemzetközi válság, és valójában az mutatta meg, hogy Magyarországot milyen pőrére vetkőztette ez a kormány. Mert ha nincsen nemzetközi válság, akkor lehet, hogy a mai napig ki nem derült volna, hogy Magyarország költségvetése milyen helyzetben van.

Egy évvel ezelőtt az IMF azért sietett a segítségünkre, mert mi lettünk volna az első dominó a sorban, és ők pontosan tudták, hogy ezt nem lehet megengedni; ha elindul a dominó, akkor ki tudja, hol áll meg. Ezért az IMF legelőször Magyarországnak segített, és először minket támogattak, azért, mert Magyarországnak már nem volt pénze, azért, mert az elmúlt években több ezer milliárd forint hitel felvételével finanszírozták azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar gazdaság működőképességét nem biztosították megfelelően, mert ha megfelelően biztosították volna, akkor legalább ott állnánk, mint Lengyelország, legalább ott állnánk, mint Csehország.

Ezért nagyon fontos látnunk azt, hogy ez a költségvetés egy kényszerköltségvetés, egy olyan kényszerköltségvetés, amely nem számol a lehetőségekkel, nem gondol végig utakat, hanem a saját nyomtatólóvonalán keresztül továbbra is lejjebb viszi Magyarországot. Ezért gondoljuk azt, hogy ez a költségvetés padlóra küldi az országot, ezért gondoljuk azt, hogy ma Magyarországon ezt a költségvetést nem szabad megszavazni. Azt gondoljuk, a kitörési lehetőségeket kell keresni. Tudom, sokan mosolyognak, persze jótékonyan mosolyognak, de megtehetik, tisztelt képviselőtársaim, az ország nem jutott előbbre az önök kormányzása alatt, az ország hátrébb került. Ezt azért fontos elmondani, mert lehet jókedvűen itt ülni, lehet jókedvűen elmondani, hogy ilyen uniós pályázatot nyertem, meg olyan uniós pályázatot nyertem, de ettől az embereknek még nem lett jobb, ettől rosszabbul jártak az emberek.

Amit önök megszavaznak, az folyamatosan rosszabb helyzetbe hozza az országot. Mert felállhat egy képviselő itt, a parlamentben, és azt mondhatja, hogy mennyivel több pénzt adunk a nyugdíjasoknak; persze, elvesszük a tizenharmadik havit, de 1 százalékot emelünk. Az egytizenharmad közel 7 százalék csökkenést jelent, az 1 százalékos emelés meg 1 százalék. Hétszer többet vesznek el, mint amennyit adnak, és az a baj, hogy az elmúlt évek alatt mindig így adtak, hogy hetet elvettek, és egyet adtak vissza belőle, ezért lehetséges ez. De említhetjük erre a kistérségi fejlesztési tanácsok költségvetését is: a saját gyermeküktől vesznek el pénzt.

Évek óta terelik be az önkormányzatokat a kistérségekbe, évek óta azt határozzák meg, hogy ott legyenek a fejlesztési irányok, de nem történik meg ezeknek az előbbre léptetése, onnan is elvesznek pénzt, ahová elvileg önök tették oda.

Ezért úgy gondolom, ma Magyarország költségvetése csak bajt és rosszat hoz ránk. Ezért kimondottan fontos, hogy az emberek átgondolják és figyeljenek oda arra, amit mondanak, figyeljenek oda azokra a képviselőkre, akik tényleg figyelembe veszik a kistelepülések problémáit, bezárt iskolákról beszélnek őszintén, és arról a lehetőségről, hogyan lehet ezt javítani. Nyilván sokféle megoldás van, sokféle lehetőség van, de az, hogy nem látni a problémákat, a legrosszabb.

Ezért úgy gondoljuk, az utolsó pillanatban a Fidesz még be fog adni olyan módosító indítványokat, amelyeket érdemes megfontolni, érdemes számba venni, mert azzal, még ha már csak így keveset is, de lehet javítani az ország helyzetén.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ennek a kormánynak ez az utolsó költségvetése, hála istennek. Az elmúlt hét év bebizonyította, hogy mit tettek önök az országgal. Az elmúlt hét év magáért beszél. Nem hiszem, hogy önöknek itt túl sokat kellene már megfogalmazniuk, mert itt a dolog készen van, önökből Magyarországnak elege van. Ismerjék el, sajnos nem sikerült. Ezért jó, ha Katona Tamás tanácsát megfogadjuk: színvonalban ennél lejjebb már nem megyünk. Én azt gondoltam, hogy ezek után bejelenti a kormány a lemondását, de még ki kell várnunk ezt a hat hónapot, és akkor tényleg nem megyünk már színvonalban lejjebb.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az SZDSZ képviselőcsoportja részéről Velkey Gábor képviselő úr hozzászólása következik.

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetéshez jómagam és az SZDSZ-frakció nagyon sok módosító javaslatot nyújtott be, ezek közül öt olyanról szeretnék beszélni, amelyeket kis átalakítással kapcsolódó módosító javaslatként is benyújtottam. Azért tettem ezt, mert az általános vitában sok mindent elmondtunk a költségvetéssel kapcsolatban. Úgy ítéljük meg, a jelen helyzetben is van javítanivaló a költségvetésen. Az egyik terület, ahol ezek a kapcsolódó módosító javaslatok előrelépést, illetve a visszalépés korlátozását szeretnék elérni, a környezetvédelem területe.

Úgy érzem, és ezt az általános vitában is elmondtam, az elsőkörös részletes vitában is elmondtam, hogy a rnyezetvédelem az egyik vesztese a jelenlegi költségvesnek.

(15.20)

Három olyan módosító javaslatra szeretném felhívni a figyelmet, amelyet fontosnak tartunk. Az alapvető problémákat ezekkel már fejezeten belül nem tudjuk megoldani, mégis olyan visszalépéseket tudunk ellensúlyozni, amelyek fontos működő tevékenységeket szüntetnek be vagy hoznak olyan helyzetbe, amelyek a későbbi folytatását lehetetlenné teszik.

Az egyik ilyen módosító javaslat arra vonatkozik, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium költségvetésében megmaradjon a Vásárhelyi-terv fejezeti sora. Ez a fejezeti sor ebből a minisztériumi költségvetésből kikerült, a gazdasági területen korlátozottan megmarad. Úgy ítéljük meg azonban, hogy a Vásárhelyi-terv komplex célkitűzései nemcsak szorosan vett árvízvédelmi, hanem tájgazdálkodási és egyéb gazdálkodási ügyekben is fontos fejlesztéseket kívánnak, ezekhez pedig forrásokat kell teremteni. Ha a következő évben nincs a Környezetvédelmi Minisztériumnak ilyen jellegű tevékenységre forrása, akkor az végérvényesen azt fogja eredményezni, hogy a Vásárhelyi-terv még meglévő tájgazdálkodási és egyéb gazdálkodási elemeit annullálni fogja.

A másik ilyen, szintén kármentést célzó módosító javaslat néhány tíz millió forintos, a szigetközi monitoring folytatására vonatkozik. Mindannyian tudjuk, hogy ha egy monitoringtevékenység forrásai az egyik évben megszűnnek, akkor az idősoros adatok összegyűjtésére nincs lehetőség. A monitoringtevékenységnek akkor van értelme, ha az valóban folyamatos, ha összehasonlítható adatokat produkál. A Szigetközzel kapcsolatos vízgazdálkodási, vízhasználati ügyeink további tárgyalásokat igényelnek, ebben az ott élő közösség érdekelt, ők összefogtak, együttműködnek, terveket dolgoznak ki. Ahhoz, hogy ezek a tervek megvalósulhassanak, hogy a Szigetköz vízrendszere fenntartható módon alakulhasson a jövőben, szükséges a monitoring folytatása. Ehhez szeretnénk korlátozottan forrást teremteni.

A harmadik fontos környezetvédelmi - szintén vízügyhöz kapcsolódó - módosító javaslatunk szintén egy kármentést próbál elérni. Az árvízvédelmi létesítmények karbantartására és felújítására vonatkozó költségvetési keretösszegek radikálisan lecsökkentek. Ezeknek a keretösszegeknek a részbeni visszapótlása esélyt teremt arra, hogy a következő években ne kelljen halmozottan, lényegesen több forrást biztosítani a nélkülözhetetlen felújítási és karbantartási feladatok ellátására. Úgy gondolom, ez is indokolt. Mindegyiket természetesen fejezeten belüli forrás biztosításával próbáltuk megoldani.

Az általános vitában és a korábbi felszólalásaimban, a részletes vitában is többször említettem már, hogy az önkormányzati sporttevékenységek finanszírozásában a radikális visszalépés sajnos azt eredményezi, hogy a könnyebb ellenállás irányába való elmozdulás következtében meg fognak szűnni az önkormányzatok által finanszírozott sporttevékenységek, és itt nem elsősorban a versenysportra, az élsportra, hanem a diáksportra és az utánpótlássportra koncentrálunk. Több módosító javaslat volt, amelyik a diáksport támogatását ismételten szerette volna megtartani, és a nagy, egybeszervezett kalapból a települési sporttámogatást elkülönítetten célozta volna biztosítani, egyszerűen azért, mert ma az állammal szemben az önkormányzatok többszörösét fordítják a települési sportélet támogatására. Ha ez a lehetőség kikerül, ha ezek a források eltűnnek, ha feloldódnak a nagy kalapban, akkor ez radikális visszalépést eredményez.

Egy speciális területen javasolunk lépni: az elmúlt években nagyon helyes intézmény-, létesítményfejlesztési program eredményeként az országban nagyon sok helyen létesültek tanuszodák. A tanuszodák akkor működnek, hogyha abban gyerekek vannak, ha azokban az uszodákban a működési költségeket biztosítani tudjuk. Úgy gondoljuk, erre forrást kell teremteni, ezért benyújtottunk egy olyan módosító javaslatot, amely a tanuszodák működési költségeihez járul hozzá, ehhez biztosít központi keretet.

Egy utolsó konkrét módosító javaslat, amiről szintén szóltam már az általános vitában és a korábbi részletes vitában is, és nagyon nagy tisztelettel szeretném kérni minden jelen lévő képviselő támogatását ez ügyben. A gazdasági válság időszakában kimondottan nagy jelentősége van a krízishelyzetben lévő személyek, családok körülményeiben való segítésnek. A javaslatom a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetésén belül a lelkisegély-szolgálatok ingyenes hívhatóságához biztosítanak forrásokat, ami immár mobilról is megtörténhet így. Ma önkéntes alapon működnek a lelkisegély-szolgálatok, ezek nagyon sok kritikus helyzetben lévő családon segítenek, amikor anonim módon őket felhívják vonalas telefonról, de sajnos az ország nagy részén mobiltelefonról ezek a szolgálatok nem érhetők el. Ha valaki mobilról hívja a szolgálatokat, akkor a krízishelyzetben lévő ember az öngyilkosság határán azt a telefonüzenetet kapja, hogy erről a számról ez a szolgáltatás nem érhető el.

Úgy gondolom, minimális költségvetési forrással ennek a feltételei megteremthetők, erre nyújtottunk be egy javaslatot. Tisztelettel kérem, hogy a parlament ezt a javaslatot támogassa. Tisztelettel kérem az MSZP és a Fidesz képviselőit is, hogy ezt a nem nagy összegű javaslatot támogassák, mert ezzel érdemben lehet előrelépni olyan ügyekben, amelyek a gazdasági krízis időszakában nagyon sok ember számára valóban a létezés legalapvetőbb kérdéseit rendezhetik.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Magyar Bálint és dr. Ángyán József tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Puskás Tivadar képviselő úrnak.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A beadott módosítóink, a Kereszténydemokrata Néppárt tagjai által beadott módosítók mind az egészségügy, a szociális ellátás kérdéseihez, illetve az oktatás kérdéseihez mint makrokérdésekhez szólnak hozzá. Ezenkívül természetesen a megfelelő helyi önkormányzatokon való javítás, javítgatás a célja minden ilyen módosítónak. Ezek a módosítók a kistelepülésektől kezdve a nagyvárosokon keresztül egészen Miskolcig, Pinkamindszentig, Szentesig tartanak, az egészségügyi módosítások pedig a kórházi ellátás, a vérellátás, a mentés, a civil szervezetek támogatását szolgálják.

Abban az esetben, hogyha a saját mai világunk, a mai helyzetünk ellátását kívánjuk segíteni - az egészségüggyel például -, akkor önmagunkon igyekszünk segíteni. De minden felelős kormány és minden felelős ellenzék arrafelé néz, hogy neki jó helyzetet kellene teremteni, de az ország jövője szempontjából nagyon fontos, hogy mit tesz az ifjúsággal, a gyerekekkel és az oktatással. Ez az egyik nagy baja és hiánya a mostani költségvetésnek, hogy az oktatás támogatása nem megfelelő. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt kívánjuk, ezt is kívánjuk módosítóinkban javítani.

Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem az időkerettel rendelkező képviselőcsoportokból itt ülő képviselőket, hogy kívánnak-e élni a hozzászólás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, megkérdezem államtitkár urat, kíván-e hozzászólni, a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Majd később.

Tisztelt Országgyűlés! Az újra megnyitott részletes vitát lezárom. Emlékeztetem önöket, hogy az ügyrendi javaslat alapján az ülésnap végéig lehet az előterjesztéshez módosító javaslatot benyújtani. A benyújtott módosító javaslatokról 2009. november 23-i ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/11001. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/11001/1. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.




Felszólalások:   9-12   13-287   287-303      Ülésnap adatai